Kanadai Magyarsag, December 04, 1976

              M
ii
XXVI évi 49 szám
Vol 26 No 49
1976 december 4
Second Class Mail
Registration number 1309
ttaggBgffirswregrewsrv'
4 A as
célja az — Az „nem
a fehérek — és is hídnak akarná
Afrika felé — Minden — — A két
német új külön ütni! — A
nézve — a détente
tett az 56-o- §
iFre& András írja az
A külpolitikai hírekből
mind világosabbá válik
hogy a Szovjetunió Afrika
után nyúlt Nem csak kato-nai
túlerőre akar szert ten-ni
Amerikával szemben
hanem azt az olaj-fegyve- rt
is a kezére akarja kap-ni
amivel Nyugat-Európána- k
és az Egyesült Álla-moknak
gazdaságilag tor-kukra
teheti a kést
Az „olaj-fegyve- r"
Az olajfegyvert kétféle-képp
lehet alkalmazni
KözvetlenüLés JcÖzvetvfiSJ£e
Közvetlen módja' az
hogy a Perzsa-öbö- l táján
elterülő olajtermelő álla-mokat
orosz befolyásnak
vetik alá És így teszik
függővé a nyugati ipart
a közlekedést rnég a há-zak
fűtését is attól hogy
ad--e nekik a Szovjetunió
olajat
Ha pedig ez nem megy
akkor a közvetett megol-dás
a2 hogy legalább arra
a két tengeri útra terjesszék
ki az orosz haditengeré-szet
és légiflotta ütőerejét
amelyeken keresztül az
olaj a Perzsa-öbölb- ől Nyugat-E-urópába
és Ameriká-ba
eljut
Minthogy mind a két út
Afrikán át vezet — az egyik
a Vörös-tengere- n Szuezi-csatorná- n
s a
keresztül visz ki
az Atlanti-óceánb- a a má-sik
pedig Afrika megke-rülésével
Mozambik Dél-afrika
s Angola partjai
előtt elhaladva éri el Nyugat--
Európát és Észak-Amerik- át
— világos hogy
ha Perzsiát és Szaúdi Ará-biát
nem lehet a szovjet
hálózatába bevonni akkor
Afrikára kell a Szovjet-unió
politikai és katonai
hatalmát kiterjeszteni
A közelmúlt eseményei
Libanonban és Libanon
körül azt mutatták hogy
Moszkvának nem sikerült
a három vezető arab álla-mot
Szaúdi Arábiát
Egyiptomot és Szíriát be-hálóznia
S ha idejében
sor kerül arab-izrae- li ki-egyezésre
akkor ez nem
is fog neki sikerülni
Ez a Középkeleten el-szenvedett
orosz kudarc
lehet az oka annak hogy
Moszkva fokozódó erővel
fekszik bele afrikai pozí-cióinak
további kiépíté-sébe
Orosz
lépcsőfokok
Afrikában
Az első lépés annakide-jén
az volt hogy Északkelet--
Afrikában Szomáliát
katonailag szovjet-csatlóss- á
tették A második
i xpmiip 'f i vi r ? i
i1 í
s
o o
ÉS
M5S 1X5
Tel: (416) 924-835- 3
Ara 30 cent
ENSz
volt a nyugat-afrik- ai Ango-lának
kubai csapatokkal
való meghódítása amely-nek
— mint a múlt héten
megtudtuk — már a hiva-talos
neve is
köztársaság
Ezt egészíti ki hogy
Mozambikban szintén be-rendezkedtek
az oroszok
A mozambiki tiszteket a
képzik ki
a mozambiki néger geril-lákat
pedig — akik Rodé-zi- áí akarják felszaba-dítani"
— orosz és kubai
tisztek vezetése alatt orosz
tVMwx A legközelebbi cél a fe
hérek uralmának Rodézi-ába- n
és
való megdöntése a
főcél azonban magának a
délafrikai fehér köztársa-ságnak
a
Eddig úgy látszott hogy
Washington és Moszkva
közt alku jött létre Esze-rint
Amerika segíti Rodé-ziá- t
és
a négerek kezére játszani
s ennek ellenében Moszk-va
nem akarja majd a né-gereket
Délafrika felrob-bantására
felhasználni
Ilyen elgondolás jegyé-ben
egyezett meg Vorster
délafrikai miniszterelnök
Kissingerrel abban hogy
Délafrika Rodéziátis
is magára
hagyja
Kissinger
kezdi ejteni
Délafrikát
A legújabb jelek azon-ban
arra vallanak hogy
Kissinger tovább hátrál s
hogy most már magát Dél-afrikát
is kezdi ejteni
Az ENSz-né- l ezt abból
olvassák ki hogy Kissin-ger
is
felbukkant az az orosz és
baloldali érv amely ta-gadja
a fehérekre támasz-kodó
délafrikai köztársa-ság
létjogát éspedig ar-ra
való hivatkozással
hogy a
a többséget illeti meg"
Ennek a szépen hangzó
jelszónak az a baja hogy
Afrikában nem lehet neki
érvényt szerezni Egyetlen
egy ország sincs az úgyne-vezett
fekete földrészen
ahol a többség uralkodnék
Legjobb esetben az egyik
törzs nyomja el a többit
legtöbb helyütt kis klikk
uralkodik az afrikai
melyeknek hatá-rait
rendszerint nem népi
hanem sok-szor
csak a gyarmatosító
katonai mozdulatok vélet-lenje
szerint vonták meg
A fehérek felé pedig ez
a többségi elv nem csu-pán
a szavazati s más em- -
't -
JÁ 1 mi i TA rí A 1 A fi
fiimR?ÉfWfinPPPÍ SZERKESZTŐSÉG KIADÓHIVATAL:
fIff&lSPIlfifliS
rosoaiJK
4C1
Ai if rioi] saeF
béri jogok elvesztését ha-nem
azt is jelentette hogy
a hatalomra jutó feketék a
fehérek egy részét megöl-ték
a többit elkergették
vagy csak kényre-kedvr- e
tűrik meg őket
Többségi
uralom'
Ez a nyitja annak hogy
a néger és kommunista pro-paganda
kulcsszava Afriká-ban
a többségi uralom'
Amíg Washington csak
Rodéziát akarta átenged-ni
a szovjettől függő néger
gerilláknak addig Kissin-ger
a délafrikai kormány
jiiCB1"1" eaoAHi-uci- w nc-- _
vezte ahol nem idegenből
jött kolönizátorok uralkod-nak
a néger őslakosság
fölött
Ami meg is felel a tör-ténelmi
igazságnak mert
Afrika déli csúcsának túl-nyomó
része lakatlan terü-let
volt Amikor az első
holland telepesek 1652-be- n
sokszáz
kilométeres körzetben
nyoma sem volt semmi-lyen
lakosságnak
A négerek később kezd-tek
Északról beszivárogni
Emberi
és emberi méltóságban
ugyan nem volt részük de
jobb
nagyobb bért s főleg ke-vésb- bé embertelen bánás-módot
kaptak a kapzsi
fehér kapitalistáktól mint
amilyen előzőleg jutott ki
nekik a még kapzsibb né-ger
Mindezt azért kell meg-említeni
mert amikor
Kissinger a középafrikai
Zambiában beszélt Déla-frikáról
akkor (április
27-é- n) még elismerte hogy
a délafrikai fehérek nem
bennszülötteket leverő hó-dítóként
hanem a puszta-ságból
országot építő út-törőként
telepedtek le Af-rika
végében
Kissinger akkor (április-ban)
hozzátette ugyan
hogy a feketék és színesek
elkülönítésének az úgyne-vezett
aparthéid-ne- k véget
kell vetni de nem követel-te
a többség uralmát' ezt
a szót akkor' irfé'g ki sem ej-tette
De ahogy múltak a hó-napok
úgy közeledett Kis-singer
az orosz-nég- er fra-zeológiához
Augusztus 31-é- n
'Filadelfiában már azt
mondta: Délafrikának
„legitim kormánya" van
de az Egyesült Államok
mindenütt támogatják a
többségi uralom elvét"
A múlt héten pedig a
new-yor- ki Time"-be- n
Kissinger a Washingtontól
eltörlésre ítélt fehér rodé-zi- ai
rendszerjel egy_ kate-góriába
sorolta Délafri-kát
És fenyegetően tette
hozzá: a világ elé fogja
f folyó
tárni hogy Délafrikában
is a többség uralmát kí-vánja
Vagyis hogy 18 millió
négernek kell uralkodnia
4 12 millió fehér és 3 mil-lió
színes fölött
Ami a gyakorlatban nem
a négerek többségének
hanem néhány tucat kom-munista
ügynöknek a kezé-be
tenné le a kormányt
és 25 millió embernek a
sorsát
is
hátrál Amerika
Az amerikai
oly messze megy
hogyamikoc anégereka
múlt héten eloszqr kiadták
a jelszót hogy „Délafri-kát
szükség esetén vérfür-dő
árán is föl kell szabadí-tani"
akkor az Egyesült
Államok
négy helyettese
közül az egyik — tehá t elég
magas beosztású ember
még hozzá pap — ilyen lan-gyosan
válaszolt a
fenyegetőd-z- ö
nyilatkozatra:
— Kormányom nem
helyeselheti azt a tételt
hogy ez a legjobb vagy
egyedüli módja a béké-ért
való dolgozásnak
Délafrikában
Miután nem valószínű
hogy pap jószántából be-széljen
így emberek fel-koncolásá- ról világos
hogy Washingtonból írták
elő neki hogy ne ellenkez-zék
a feketékkel
A folytonos amerikai
hátrálásra különben jel-lemző
hogy a Biztonsági
Tanácsban Amerika a
múlt héten már nem emelt
vétót Angolának az ENSz-b- e
való felvétele ellen Pe-dig
is jól
tudják hogy az antikom-munista
gerillák elleni
harc során kubai csapatok
Dél-Angoláb- an egész falvak
lakosságát kiirtották
Dél-Atlan- ti
Szövetség terve
Brazília Argentína
Délafrika közt
Érdekes azonban hogy
Afrika francia és angol is-merői
ennek ellenére Kis-singer
afrikai
láttára sem tart-ják
elveszettnek a fehérek-től
kormányzott Délafrikai
Köztársaságot
Azt gondolják hogy
Délafrika iparilag katonai-lag
túl erős ahhoz hogy a
négerek akár orosz segít-séggel
is lerohanhassák
És azt hiszik hogy az ame-rikai
nép nem fogadná kö-zönnyel
azt ami a délaf-rikai
fehérek lemészárlá-sára
vezetne
Dél-Amerikáb- an gondol-nak
is ellenállásra a Dél-afrikára
irányuló orosz hó
dítási tervekkel szemben
Egyelőre még csak terv
de már beszélnek róla
hogy az Észak-Atlan- ti Szö-vetség
mintájára (amely
Kanadát és az Egyesült
Államokat köti össze
Dél-Atlan- ti
Szövetséget alakítsa-nak
Brazília Argentína és
a Délafrikai Köztársaság kö-zött
Az argentinok szeretnék
magukhoz csalogatni a Ro-déziáb- ól
elmenekülő fehé-reket
Hír szerint ingyen
földet és olcsó kamatozá-sú
kölcsönöket akarnak ne-kik
felajánlani Argentí-nában
--u
is
híd Afrika felé
Az orosz befolyásnak Af-rikára
való kiterjesztését
szolgálja különben az is
amit a Szovjetunió
és Jugoszláviá-ban
akar elérni
A ciprusi kérdés annyira
elrontotta a viszonyt Anka-ra
és Washington között
hogy a törökök közelednek
Moszkvához Állítólag
szerző-dést
is kötnének a
Hogy ezt csak dühükben
és Amerika megzsarolása
céljából tennék-- e vagy
pedig komolyan fel akar-ják
újítani a török köztár-saság
alapítójának Ke-máln- ak
„nem orosz-ellene- s"
politikáját azt nem
tudjuk Lehet hogy még
maguk a törökök sem tud-ják
pontosan mit akar-nak
De ha külpolitikai
kerülne
sor Moszkva és Ankara kö-zött
az nagyon erősítené
Oroszország pozícióját az
arab világ és Afrika felé
Hasonló hidat alkothat
a szovjettömb és Észak-Afrik- a
közt Jugoszlávia
ha Tito halála után sike-rülne
a Szovjetunió hatal-mát
erre a nyolc nemze-tiségből
összetákolt állam-ra
kiterjeszteni A dalmát
kikötök ugyanis 'az eddigi-nél
is sokkal komolyabb té-nyezővé
tennék a szovjet
Afrika
felé
Ez járt mindenkinek a
fejében amikor Brezs-nyev
Jugoszláviában járt
Sztálin és Hruscsov utódja
most az egyszer igazat
mondott amikor Belgrád-ban
kijelentette hogy a
Szovjetunió nem farkas s
hogy a jugoszláv Piroskát
nem akarja „feldarabolni
és felfalni"
Persze hogy nem Mert
a szovjet nem feldarabolni
szokta áldozatait hanem
a szekere elé fogja be őket
És úgylátszik hogy Car-te-r
kezd észbekapni Nem-rég
még azt mondta hogy
Vitéz
P49e3rthAmVpy Mernie Jyersey 08861
Mftalljsq
álla-mokban
elkülönülés
aaMayjmmviaHrrjff"nmffjir:tffwg™jrnTajtfi!i
ross hadiárat
Délafrika elfoglalása bevallott orosz-nég- er együttműködésnek amerikai kormány helyeselhet-né"
délafrikai tömeges legyilkolását Moszkva Törökországot Jugoszláviát felhasznál-ni
eddiginél nagyobb atomrobbantás Kínában Brezsnyev igazat mondott Belgrádban
kereszténypárt taktikája: masírozni egyszerre Quebec--i szakadárok kérdése Európából
helyesli -- politikát
„Nem sokat" csak igazolta orosz-kommunis- ta propagandát
székhelyéről?
marxista-leninist- a
Szovjetunióban
Jegyv&rekJkeJJátjákl
Délnyugat-Afrikába- n
megsemmisí-tése
Délnyugat-Afriká- t
Délny-ugat-
Afrikát
nyilatkozataiban
kormányhatalom
#
Nagy Ferenc
Földközi-tengeren
partraszálltak
egyenlőségben
életkörülményeket
rabszolgatartóktól
Angolában
engedé-kenység
ENSz-nagykö-vetén- ek
tömeg-gyilkossággal
Washingtonban
megfutamo-dásána- k
Nyugat-Eu-rópával)
Törökországié
Jugoszlávia
Török-országban
együttműködési
szovjet-kormánnyal
együttműködésre
haditengerészetét
RevPranois
AnrtoyNew
o
ha ő lesz az elnök akkor
Amerika katonailag tétle-nül
nézné végig Jugoszlá-via
orosz lerohanását
Most már ő is másképp
beszél Valószínűleg azért
mert (a választási hecc-kampán- y
elmúlván) nem
csak helyszíni korteseiktől
kért tanácsot
S ha nem is biztos hogy
akinek az Isten hatalmat
ád annak külpolitikai észt
is ad hozzá az igaz hogy
minél közelebb kerül vala-ki
a hatalomhoz annál
több alkalma van a kor-mányzáshoz
értő emberek-kel
konzultálni
Brezsnyev semlehet te-hát
egész bizonyos afelől
'hogy 'azt teheti majd JuT
goszláviávál amit akar
Emellett ha röviden is
meg kell állapítani hogy
az amerikai-oros- z viszony
korántsem olyan idillikus
mint ahogy Kissinger sze-retné
elhitetni az embe-rekkel
Hogy csak néhány egé-szen
friss jelet említ-sünk:
A moszkvai amerikai
kiállítást oly nagy töme-gek
özönlötték el hogy a
rendőrség „fenyegető
bombamerénylet" címén
nem engedte be a közön-séget
az épületbe
Angliából kiutasítottak
két amerikai újságírót
azért mert „külföldi" hír-szerző
ágensekkel álltak
kapcsolatban De mint-hogy
az angol munkáspár-ti
kormány is mindenáron
fenn akarja tartani a dé-tente
látszatát nem mond-ják
ki hangosan hogy me-lyik
„külföldi" hatalom
kémjeivel érintkeztek
Hasonló gyöngédség
nyilvánul meg az oroszok
irányában az amerikai
hatóságok részéről Rájuk
való tekintettel hallgattak
arról hogy Kennedy elnök
gyilkosának felbujtóit a
Moszkvától függő Kubában
kellett volna keresni Wa-shingtonban
még most is
azt mondják hogy kétel-kednek
egy erre való bi-zalmas
följegyzés hiteles-ségében
A magyar nép
felelős az
orosz-kommunis- ta gazságokért?
A détente iránti respek-tu-s
jellemezte azt a nyi-latkozatot
is amelyet
Nagy Ferenc adott a „Wa-shington
Post"-na- k az
56-- ós forradalom huszadik
évfordulóján
Az interjú bevezetése az
oroszokkal kollaboráló
45-ös- ök ismert propaganda-nót-áját
fújja: Nagy Fe-renc
volt „az utolsó de-mokratikusan
megválasz-tott
miniszterelnök
az 1947-e- s kommunista
puccsig"
Ez azonban nem igaz S
fölér az egész magyar nép
elleni rágalommal
Mert ha igaz volna amit
a 45-ös- ök állítanak hogy
a moszkvai fegyverszünet
1945 január 20-- i aláírásá-val
a magyar nép kezébe
vehette sorsa intézését és
hogy Magyarország csak
47-be- n vesztette el függet-lenségét
akkor a magyar
népet (és akkori vezetőit
így Nagy Ferencet is) ter-helnék
azok a gazságok
amik az országban 45 ele-jétől
47-i- g történtek
Akkor a magyar nép vol-na
felelős a kommunista
politikai rendőrségen végbe-jmentjtínzásé- rt
és gyilko-lásért
a kommunista uta-sításokat
követő úgyneve-zett
népbíróságok garázdál-kodásáért
azért hogy a
magyar nép független és
szuverén volt s mégis tűr-te
hogy az oroszokat ki-szolgáló
kommunista-szocialista-parasztpár- ti
Baloldali Blokk megerősza-kolja
az országgyűlést en-gedje
ártatlan képviselők
parlamenti védettségének
megvonását az immuni-tásától
meg sem fosztott
Kovács Béla kisgazdapárti
főtitkár elhurcolását — és
ehhez hasonló gaztettek el-követését
Nem azt mondjuk hogy
ezért Nagy Ferencék
vagy általában a 45-ös- ök
viselik a felelősséget Hi-szen
mindezt nem ők ha-nem
az oroszok vitték vég-be
Nem is az a 45-ös- ök
bűne hogy kényszerűség-től
asszisztáltak a meg-szálló
hatalom terrorjá-nak
hanem az hogy né-melyikük
utólag úgy tün-teti
föl mintha az orosz rém-uralom
csak 1947-be- n csak
Nagy Fetenc lemonda-tás- a
után kezdődött volna el
Nagy Ferenc
Helszinkiről
Ennek az orosz-kommunis- ta
bűnöket takargató
45-ö- s gondolkodásmódnak
a nyomai csillantak meg
abban is amit az ameri-kai
lapnak adott interjú
során Nagy Ferenc a dé-tente-politik-árói
mondott:
— A détente-r-a szük-ség
van mint béke-fenntartó
eszközre De
az Egyesült Államoknak
hangsúlyozniuk kellene
'hogy ez [a détente élet-bentartása]
csak ak-kor
lehetséges ha be-tartják
-- azokat a nem-zetközi
egyezménye-ket
melyek níint a Hel-szinki- -i
Is a népek joga-it
biztosítják
Ez a kijelentés össz-eférhetetlen
Magyaror-szág
érdekeivel mert a
Helszinkiben elhangzott
nyilatkozat a keleteurópai
szovjetbirodalom és vele a
Folytatás a 3 oldalon
'i
yfmmn&Mmmimi9inmmwixmi!mMmmmtmmm!mmam' WiirtW 'i pi r f —!! n wna o n iun oaimin m pi i „—f
4
"v4