000316a |
Previous | 6 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
lí""" 6 oldal Kanadai Magyarság (No42) 1974 október 19 írek és képek a nagyvilágból WILLIAM COLBY a CIA vezetője szép csönd-ben külföldre utazott A mesterkém a közép-kele- ti országokat látogatja vé-gig hogy ottani ügynökei-vel megbeszélje a haditer-vet amire esetleg szükség lesz ha az olaj-helyz- et újból romlik Colby és a CIA most teszi le a tulaj- - ti i - i— I £1 1 i T Vvfe I "riírl V r xrfxWi-'- - 'SSrtWKKtt-Xi&VslZ&&- m mjöMttwmmmm#mymyw'Am~jwi?MvmSmim'Mimmmm 1IIwbíC' - fflVIB LnAAl I n IBSB fZIHk WHHB két szenátor aki elment Fidelhez hogy megleckéztesse őket (Pell Javíts) donképpeni vizsgát mert kétszer felrúgták és ezen- - eddig a Kongresszus fecse gő defétistái és a radlib sajtó mindent tudott amit csak akart a CIA-ró- l Ha most Colby titokban tudja elintézni dolgait amelyek nyilván halálosan komo-lyak akkor megnyerte a harcot a fecsegő washing-toni pletyka-párti- k ellen LEGUTÓBB MEGÍR-TUK kogy Szíria kapott ugyan MIG 25-ösök- et de nem lesznek hozzá pilótái íme ez ma már nem csak tény hanem nagy izgalom tárgya Szíriában Sajnos Moszkva nem tud szakem-bereket küldeni — mond-ja a Kreml — mert nincs neki Hmm Hát ez mi? Miért küldött akkor gépe-ket? Ám azért van Moszk- - vánakkedves szövetsége-se Ázsiában az Észak-Kore- ai Népköztársaság hogy onnan vezényeljen át szakembereket Szíriába akik megtanítják az ara-bokat MIG 25-ösókk- el re-pülni Nem érdekes? Ed-dig azt mondták hogy ilyen gépeket még a saját birodalmi határaikon kívül sehova sem küldtek Észak-Kore- a a birodalom-ho- z tartozik vagy különb technikusok mint maguk a ruszkik? Mind a kettőt elhisszük A kérdés csak az hányan ugranak ki ej-tőernyővel a zuhanó gépek-ből és hány marad mire a nagy tanfolyam végetér? AZ ANGOL VÁLASZ-TÁS úgy végződött ahogy végződnie kellett A Mun-káspárt nyert Mindegy hogy mennyivel csak az nem mindegy hogy mi-ért? Az ember elfilozofál-gathat rajta van sok kom-ponense ennek a győze-lemnek de a legsúlyosabb az hogy — nem győzelem Miért nem az? Mert sem Wilson sem Heath sem Thorpe nem tudná megál-lítani azt a káoszt amibe Anglia jutott Ne ijedjünk A monoklis Spinola aki már akkor elbukott ami-kor elkezdte a forradalmat - meg: ez a káosz majd ki-simul amikor az angol nép rájön arra hogy a par-liament- je mellett nem le-'h- et egy második diktatú-rája is — a szakszerve-zetek A „társadalmi szer-ződés" amit Wilson kötött a TUC-a- l — a szakszerve-zetek központjával — nem ér semmit Már eddig is JHjT IV WsMIMItSS s-- J V-- A — — %m túl is fel fogják rúgni Hi-ába könyörögnek a szak-szervezeti vezérek a mun-kásaiknak hogy ne szalad-janak ki a műhelyből ki-vonulnak ha valamelyik huzatot érez és nem csuk-ják be az ablakot vagy ha az előmunkás azt találja mondani neki hogy pró-báljon végre dolgozni is Ez sértés Ma a vad-sztrájk- ok vad-munkás- ai uralják a szakszervezeteket és ezért tökéletesen mindegy hogy Wilson milyen szer-ződést köt a szakszerve-zetekkel Nem a munká-sokkal köti hanem a szak-szervezeti vezetőkkel aWk ma már elvesztették a fe-gyelmet amit egykor gya-koroltak Ma a munkás lá-zadni akar mindegy hogy miért csak lázadhasson Hogy ennek a következmé-nye az eddig is siralmas alacsony angol produktivi-tás további csökkenése lesz azzal nem törődnek Esetleg arra kényszerítik Wilsont hogy a társadal-mi szerződésből egy új an-gol alkotmányt faragjon amelyben minden nagyobb gyár és más vállalat álla-mi lesz és így még annyit sem dolgozik mint eddig A Munkáspárt már meg-próbált néhány évtized alatt államosítani egy cso-mó komoly gazdasági in-tézményt — a vége az lett hogy erősen ráfizetett Igen de most még voltak magánvállalatok ame-lyek adója fedezte ezeket a ráfizetéseket De mi lesz ha minden állami lesz és mind deficittel dolgozik? Nem azt mondom hogy ez-zel vége Angliának mert Angliának nem lehet vége Nagy nép erős nép szor-galmas is és okos is Egyszer majd rájönnek ar-ra hogy amit elértek azt — visszafelé érték el Ak-kor azután jön a reakció Emlékezzünk csak arra hogy a második világhábo-rú után amit Churchill nyert meg Angliának — ki-buktatták Jött egy alig ró-zsaszínű munkáskormány ami államosított azután — megbukott így lesz most is Adam Smith hazájá-ban vagyis a magángaz-dálkodás biblia-írójána- k országában most Marx foglalta el a főhelyet Nem az egész Marx csak egy része A kommunista szak-szervezeti cellák majd igyekeznek gondoskodni arról hogy egészen Marx legyen De ezt már nem tű í ri az angol nép Maga a munkásság sem Szabadok akarnak maradni és az egyetlen nép talán a föl-dön amely inkább meghal mint hogy a szabadságát elveszítse — Nem kell megijedni az angol válasz-tás eredményétől! ROCKEFELLER egy egész kalap pénzt adott ajándékul volt alkalma-zottainak másoknak mindegy hogy kinek Ez jo-gilag tökéletesen rendben van mert nem megveszte-getést szolgált legfeljebb a megajándékozott kérhe-tett volna valami külön szí-vességet Rockytól Rocke-fellernek nem kell veszte-getnie a vagyona olyan ha-talmat képvisel hogy ilyesmire nincs szüksége De ezek az ajándékok köz-tük Kissinger 50 ezer dol-lárja — különösen a meg nem ajándékozottak köré-ben — olyan érzést kelt-het hogy ez — politikai-lag nem illik Mások attól félnek hogy Rocky hatal-mas vagyona ajándékozá-sok nélkül is olyan befo-lyást gyakorol a közélet-re amitől tartani lehet Ez elméletileg lehetséges De habárra gondolunk hogy Rocky mindezzel a va-gyonnal és hatalommal már kétszer hiába próbál-kozott az elnök-jelölésn- él arra kell következtetnünk hogy mégsem minden a pénz Most harmadszor áll az elnökség kapujában Ha Ford nem indulna 1976-ba- n (indul!) akkor Rocky majdnem verhetetlen kü-lönösen a demokraták tel-jes elszíntelenedése miatt Ha indul akkor Rocky megint alelnök lesz Ez is nagy rang és ha a tény-leges hatalom mincs is a kezében a befolyása óriá-si hatású lehet Nem tud-ja az ember hogy van ez-zel a Rockyval Liberális volt'és szerintem az is ma-radt csupán politikai okokból közeledett vala-mennyire a jobb felé De ez nem sokat számit ha a li-beralizmusa pozitív és te-remtő nem destruktív liberalizmus Mivel a rad-lib sajtó már öt sem sze-reti úgy látszik közelebb került az amerikai ideál-hoz mint a baloldalhoz Hogy nagy befolyása és ha-talma van vagy lenne ha elnökké választanák hát — inkább egy ilyen nagy-hatalom mint egy Kenne-- Ramsey Clark volt igazság-ügyminiszter erősen szél-sőbaloldali programmal ki akarja ütni Jacob Javits szenátort New Yorkban dy-sze- rü demagóg sznob JACOB JAVÍTS ÉS PELL szenátorok magán-kirándulása Kubába Cast-rohoz meglehetősen meg-alázó körülmények között játszódott le Nem mintha nem bántak volna udvari-asan velük sőt még a nagy Fidéllel is együtt vacso-rázhattak de Castro külö-nösen dühödt kirohanása az amerikai imperializ-mus ellen nem lehetett kel-lemes a vendégek fülének Vagy — mit törődtek vele? Fontos hogy a rad-li- b vá-lasztók előtt bizonyították Pedikür RS?i''l manikűr és szörtelenítés hosszú európai gyakorlattal Telefon: 651-615- 9 St Clair — Bathurst környék Mária Kállay Amuzegar iráni miniszter az olajárak emelését kívánja hogy még Castroval is jó- - ban vannak tehát a helyük a Szenátusban van Ami azt illeti Jacob már elég-gé kikopott onnan és állí-tólag nem is lesz olyan könnyű visszakerülnie Az amerikai újságírók akik a baloldali lapok meg-bízásából tömegesen kö-vették a két békeszená-tort elragadtatva írnak Kubáról Milyen rend mi-lyen munkakészség mi-lyen gyönyörű házak a ré-gi kunyhók helyett és álta-lában milyen óriási fejlő-dés a kommunista uralom alatt Na tehát ha van kedvünk csatlakozhatunk Castrohoz mi leszünk Ku-ba legkedvesebb szatellitá-j- a Az oroszok is örülné-nek ennek mert napi más-fél milliót költeni hogy olyan fejlődés" legyen Kubában azért nem kelle-mes Moszkvának Majd Amerika gondoskodik ró-luk Jacob szenátor nyil-ván megszavazná a tór-- Weston 1116 King Street West 1008 Ricmond vényt ha még tagja ma-radna a Szenátusnak — Egyébként itt emiitjük meg hogy az a Buenos Aires-- i konferencia amit a latin államok terveznek Kuba bevezetésére való-színűleg elmarad vagy legalább is máshova helye-zik át Annyi a gyilkos-ság hogy nem mernek a külügyminiszterek össze-seregleni Buenosban és különösen Raul Roa kubai külügyminisztert féltik mert ujabban erősen lövöl-döznek az Anti-kommuni- sta Szövetség gyilkosai is Nem érti az ember hogy miért erőlteti Jacob és a rad-li- b sajtó Amerika cast-- roizálását de azon kívül hogy a kommunista propa-ganda vámmentesen ke-rülhetne be hozzánk más „előnyt" nem látunk ebben a barátságban Nem mu-száj mindig az oroszok-nak tenni szívességet! Fi-zessék csak tovább Cast-r- o megbukott kommunis-ta kísérletét BÁMULATOS hogy mi-lyen okos szenátoraink vannak! Itt van ez a Tho-ma- s Eagleton akit Mc- -' Govern alelnöknek vá-lasztott de idegügyei mi-att el kellett küldenie Ez az Eagleton most akarja választatni magát szenátornak és ilyen oko-sakat mond a derék mis-souri választóknak: az Andrews Air Force tá-maszpont étkezdéjében nyolc bartender működik Ez pazarlás Szerintem ezt a munkát — heten is elvégezhetnék Hát így le-het takarékoskodni és — szenátorrá lenni 100 Merton Street 381 Greenwood Dundas Street East Street West Gierek lengyel főelvtárs utat épít de a pocakja miatt csak két ásóra telik Felhívás Torontó Öreg Polgáraihoz Ha Önnek van egy vagy két családi háza vagy ilyet bérel és Old Age Security-- t kap az államtól és ha ezekben a lakásokban senki 65 éves életkor alatt nem lakik akkor a város ingyen takarítja el a havat a háza előtti járdáról A megfelelő személyek személyesen adják be kérelmüket: névvel címmel ellátva csatolva az Old Age Security bizonyítékot A beadványokat átveszik a Department of Public Works irodáiban hétfőtől péntekig reggel 9 órától 11 óráig valamint 12 órától 2:30-i- g a mai naptól kezdve 425 Old Road Yonge Street 505 újra Avenue 786 Kérjük a következő dokumentumokat hozza ma-gával: 1 Old Age Pension Award letter 2 Old Age csekkjét vagy fotókópiás másolatát Ha On háztulajdonos úgy a házadó számlát is kér-jük FONTOS Ha Ön előzőleg már kapott ilyen segélyt a város-tól kérjük hogy ne jelentkezzen személyesen újra Csak az a fontos hogy az Önnek kiküldött jelentke-zési formát aláírja és visszaküldje RM BREMNER Commissioner of Public Works AZ OLAJ-SEJKE- K el-leni megtorlás nagyon egy-szerű eszközéről beszél-nek szakkörökben Ne:n búza-embarg- ot nem is más ilyesmit kell elrendel-ni ellenük hanem egysze-rűen be kell szüntetni a furóberendezések fúrók és egyéb ezzel kapcsolatos eszközök szállítását Ezek nélkül nem boldogulnak és ülhetnek az olajukon Más fúrót nem kapnak és ha kapnak (mondjuk: az oroszoktól) az nem hasz-nálható mert nem pasz-sz- ol az amerikai furómű-vekb- e Ha két hónapig le-állna a termelésük meg-gondolnák a dolgot és haj-landók lennének észsze-rű árakról tárgyalni AZT MONDJÁK — per-sze ez pletyka és lehet igaz de nem igaz is — hogy Ford elnök legkedve-sebb barátjával Melvin Laird-e- l összekülönbö-zött Az egyik hogy Roc-k- yt rákényszerítette a má-sik hogy Kissingerről azt híresztelte hogy rövidesen megválik a Biztonsági Ta- - IGY IS LEHET Ballada olajban elbeszélve A nap süt a homok szikrázik az arab fellah izzad de Al El Arámi Musztafa fősejk palotá-jában kellemes léghűtés van mindenki nyugodt kiegyensúlyozott Ezt az nólaí teszi1 ''3 ' ' beszámolót: — Az év végéig 180 milliárd dollárt fizetnek a hitetlenek — Biztos? — kérdi Abu Ben Bur az egyik emír — Igenis biztos A fősejk aki azért fő mert a legtöbbet kere-si felemeli a kezét Csönd támad Kívülről behallatszik az olajpum-pák cuppogása Minden-kinek boldog mosoly öm-lik el az arcán így csak a Korán tud beszélni hang mond-ja — Szép — Al El Arámi Muszta-fa — De mi a fenét csi-nálunk a pénzünkkel? — Befektetjük!— kiált-ja Shin Al El Amar a második számú sejk — Mibe? Nem vásá-rolhatjuk meg egész Amerika földjét pedig csak ez a biztos ! Gyárak-ba befektetni nem érde-mes mert azok sorra fi-zetésképtelenné válnak — A bankok bármek-kora pénzösszeget bol-dogan felvesznek! — szól közbe tisztelettel a köny-velő aki Harvardon vég-zett — De a bankok is csőd-bemennek ha a hitetle-nek nem bírják az ára-inkat! — És emellett le is foglalhatják a betéte-inket — mondja Es Khel Khal Sim egy másik emír aki azzal szokott dicsekedni hogy az ő szigetén nincs senki aki nem tudna írni-olvas- ni számolni Ez igaz mert kizárólag amerikai mun-kásokat alkalmaz Al' El Arámi Mustafa nagyot sóhajt: — Nincs más hátra mint leszállítani az árainkat - — Nem!Aztnem! — ki-áltják a többiek — Vég-re keresünk valamit és most mondjunk le róla? A sejkek emírek és ef- - mwmA -- 3 v' g:gPaiHwp Az új portugál diktatúra: Goncalves miniszterelnök és Gomes elnök nácstól a harmadik a gazolin- -jegyrendszer amit Laird erősen favorizál Bennfentesek szerint La-ird ma már nem „nyithat be" Fordhoz mint régeb-ben — Ez majd általános-sá válik Az Elnöknek any-n- yi dolga van hogy nem lehet csak úgy belépni hoz-zá valami ragyogó ötlettel mint ahogy azt eleinte hir-dette (FIGYELŐ) fendik mind felugrálnak nagy vita támad parázs szavak repdesnek a le-vegőben És ekkor és ekkor — hirtelen benyit Mer Al El Mir főtitkár mint-ha az ajtót is magával akarná rántani Sápadt turbánja'Jfélrecsúszott a rfé'j é nj rs fe m ei 'véVÖ én 'fo-rog- nak Mintha'elvágták volna a vitát A végzet lépett közéjük Még nem tud-ják csak érzik — Mi az? — kiált rá a fősejk — Katasztrófa — lehe-li a titkár — Mi? Beszélj vagy leűttetem a fejedet! — Fenséges sejk most közölték a világ hír-irod- ái hogy Ame-rika Amerika — Csődbement? — ki-áltja Abu Ben Bin — Nem! Feltalálta az ellenőrizhető hidrogén-fúziót az új olcsó tömeg-energiát! Az olaj --7- meg-bukott! — Várjatok! — emeli fel kezét a fősejk — Hosszú évekbe kerül míg bevezetik! — Igen de Vezulejka már a negyedéért kínál-ja az olajat Tigéria egy-tizeddel még olcsóbban — Vége! — kiáltja el magát Shin El Alám — A pénzünk is ott veszik Mit csinálunk a jövőben? Abu Ben Bin eszelősen elneveti magát: — Visszatérünk a kecsketejhez! Követjük az ősi tradíciókat! Esnem járunk el Monákóba mil-liókban Jcártyázni! — Na és van azért egy kis aranyunk is Svájc-ban — mondja Shin Al El Amar — Kihúzzuk! — Mi ki de a nép? — A nép? — kiáltja Zülfikár sejk — A nép fellázad és leöldös ben-nünket Hirtelen halotti csönd támad — Pszt! — kiált a fő-sejk a titkárra — Mer Al El Bir fiam rohanj és töltesd tele a jumbo-jetjei- m tartályait! Én me-gyek Majd hirtelen megáll és nagyot nyög: — Mi a fene az a hid-- _ rögén? M Marcell
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, October 19, 1974 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1974-10-19 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000255 |
Description
Title | 000316a |
OCR text | lí""" 6 oldal Kanadai Magyarság (No42) 1974 október 19 írek és képek a nagyvilágból WILLIAM COLBY a CIA vezetője szép csönd-ben külföldre utazott A mesterkém a közép-kele- ti országokat látogatja vé-gig hogy ottani ügynökei-vel megbeszélje a haditer-vet amire esetleg szükség lesz ha az olaj-helyz- et újból romlik Colby és a CIA most teszi le a tulaj- - ti i - i— I £1 1 i T Vvfe I "riírl V r xrfxWi-'- - 'SSrtWKKtt-Xi&VslZ&&- m mjöMttwmmmm#mymyw'Am~jwi?MvmSmim'Mimmmm 1IIwbíC' - fflVIB LnAAl I n IBSB fZIHk WHHB két szenátor aki elment Fidelhez hogy megleckéztesse őket (Pell Javíts) donképpeni vizsgát mert kétszer felrúgták és ezen- - eddig a Kongresszus fecse gő defétistái és a radlib sajtó mindent tudott amit csak akart a CIA-ró- l Ha most Colby titokban tudja elintézni dolgait amelyek nyilván halálosan komo-lyak akkor megnyerte a harcot a fecsegő washing-toni pletyka-párti- k ellen LEGUTÓBB MEGÍR-TUK kogy Szíria kapott ugyan MIG 25-ösök- et de nem lesznek hozzá pilótái íme ez ma már nem csak tény hanem nagy izgalom tárgya Szíriában Sajnos Moszkva nem tud szakem-bereket küldeni — mond-ja a Kreml — mert nincs neki Hmm Hát ez mi? Miért küldött akkor gépe-ket? Ám azért van Moszk- - vánakkedves szövetsége-se Ázsiában az Észak-Kore- ai Népköztársaság hogy onnan vezényeljen át szakembereket Szíriába akik megtanítják az ara-bokat MIG 25-ösókk- el re-pülni Nem érdekes? Ed-dig azt mondták hogy ilyen gépeket még a saját birodalmi határaikon kívül sehova sem küldtek Észak-Kore- a a birodalom-ho- z tartozik vagy különb technikusok mint maguk a ruszkik? Mind a kettőt elhisszük A kérdés csak az hányan ugranak ki ej-tőernyővel a zuhanó gépek-ből és hány marad mire a nagy tanfolyam végetér? AZ ANGOL VÁLASZ-TÁS úgy végződött ahogy végződnie kellett A Mun-káspárt nyert Mindegy hogy mennyivel csak az nem mindegy hogy mi-ért? Az ember elfilozofál-gathat rajta van sok kom-ponense ennek a győze-lemnek de a legsúlyosabb az hogy — nem győzelem Miért nem az? Mert sem Wilson sem Heath sem Thorpe nem tudná megál-lítani azt a káoszt amibe Anglia jutott Ne ijedjünk A monoklis Spinola aki már akkor elbukott ami-kor elkezdte a forradalmat - meg: ez a káosz majd ki-simul amikor az angol nép rájön arra hogy a par-liament- je mellett nem le-'h- et egy második diktatú-rája is — a szakszerve-zetek A „társadalmi szer-ződés" amit Wilson kötött a TUC-a- l — a szakszerve-zetek központjával — nem ér semmit Már eddig is JHjT IV WsMIMItSS s-- J V-- A — — %m túl is fel fogják rúgni Hi-ába könyörögnek a szak-szervezeti vezérek a mun-kásaiknak hogy ne szalad-janak ki a műhelyből ki-vonulnak ha valamelyik huzatot érez és nem csuk-ják be az ablakot vagy ha az előmunkás azt találja mondani neki hogy pró-báljon végre dolgozni is Ez sértés Ma a vad-sztrájk- ok vad-munkás- ai uralják a szakszervezeteket és ezért tökéletesen mindegy hogy Wilson milyen szer-ződést köt a szakszerve-zetekkel Nem a munká-sokkal köti hanem a szak-szervezeti vezetőkkel aWk ma már elvesztették a fe-gyelmet amit egykor gya-koroltak Ma a munkás lá-zadni akar mindegy hogy miért csak lázadhasson Hogy ennek a következmé-nye az eddig is siralmas alacsony angol produktivi-tás további csökkenése lesz azzal nem törődnek Esetleg arra kényszerítik Wilsont hogy a társadal-mi szerződésből egy új an-gol alkotmányt faragjon amelyben minden nagyobb gyár és más vállalat álla-mi lesz és így még annyit sem dolgozik mint eddig A Munkáspárt már meg-próbált néhány évtized alatt államosítani egy cso-mó komoly gazdasági in-tézményt — a vége az lett hogy erősen ráfizetett Igen de most még voltak magánvállalatok ame-lyek adója fedezte ezeket a ráfizetéseket De mi lesz ha minden állami lesz és mind deficittel dolgozik? Nem azt mondom hogy ez-zel vége Angliának mert Angliának nem lehet vége Nagy nép erős nép szor-galmas is és okos is Egyszer majd rájönnek ar-ra hogy amit elértek azt — visszafelé érték el Ak-kor azután jön a reakció Emlékezzünk csak arra hogy a második világhábo-rú után amit Churchill nyert meg Angliának — ki-buktatták Jött egy alig ró-zsaszínű munkáskormány ami államosított azután — megbukott így lesz most is Adam Smith hazájá-ban vagyis a magángaz-dálkodás biblia-írójána- k országában most Marx foglalta el a főhelyet Nem az egész Marx csak egy része A kommunista szak-szervezeti cellák majd igyekeznek gondoskodni arról hogy egészen Marx legyen De ezt már nem tű í ri az angol nép Maga a munkásság sem Szabadok akarnak maradni és az egyetlen nép talán a föl-dön amely inkább meghal mint hogy a szabadságát elveszítse — Nem kell megijedni az angol válasz-tás eredményétől! ROCKEFELLER egy egész kalap pénzt adott ajándékul volt alkalma-zottainak másoknak mindegy hogy kinek Ez jo-gilag tökéletesen rendben van mert nem megveszte-getést szolgált legfeljebb a megajándékozott kérhe-tett volna valami külön szí-vességet Rockytól Rocke-fellernek nem kell veszte-getnie a vagyona olyan ha-talmat képvisel hogy ilyesmire nincs szüksége De ezek az ajándékok köz-tük Kissinger 50 ezer dol-lárja — különösen a meg nem ajándékozottak köré-ben — olyan érzést kelt-het hogy ez — politikai-lag nem illik Mások attól félnek hogy Rocky hatal-mas vagyona ajándékozá-sok nélkül is olyan befo-lyást gyakorol a közélet-re amitől tartani lehet Ez elméletileg lehetséges De habárra gondolunk hogy Rocky mindezzel a va-gyonnal és hatalommal már kétszer hiába próbál-kozott az elnök-jelölésn- él arra kell következtetnünk hogy mégsem minden a pénz Most harmadszor áll az elnökség kapujában Ha Ford nem indulna 1976-ba- n (indul!) akkor Rocky majdnem verhetetlen kü-lönösen a demokraták tel-jes elszíntelenedése miatt Ha indul akkor Rocky megint alelnök lesz Ez is nagy rang és ha a tény-leges hatalom mincs is a kezében a befolyása óriá-si hatású lehet Nem tud-ja az ember hogy van ez-zel a Rockyval Liberális volt'és szerintem az is ma-radt csupán politikai okokból közeledett vala-mennyire a jobb felé De ez nem sokat számit ha a li-beralizmusa pozitív és te-remtő nem destruktív liberalizmus Mivel a rad-lib sajtó már öt sem sze-reti úgy látszik közelebb került az amerikai ideál-hoz mint a baloldalhoz Hogy nagy befolyása és ha-talma van vagy lenne ha elnökké választanák hát — inkább egy ilyen nagy-hatalom mint egy Kenne-- Ramsey Clark volt igazság-ügyminiszter erősen szél-sőbaloldali programmal ki akarja ütni Jacob Javits szenátort New Yorkban dy-sze- rü demagóg sznob JACOB JAVÍTS ÉS PELL szenátorok magán-kirándulása Kubába Cast-rohoz meglehetősen meg-alázó körülmények között játszódott le Nem mintha nem bántak volna udvari-asan velük sőt még a nagy Fidéllel is együtt vacso-rázhattak de Castro külö-nösen dühödt kirohanása az amerikai imperializ-mus ellen nem lehetett kel-lemes a vendégek fülének Vagy — mit törődtek vele? Fontos hogy a rad-li- b vá-lasztók előtt bizonyították Pedikür RS?i''l manikűr és szörtelenítés hosszú európai gyakorlattal Telefon: 651-615- 9 St Clair — Bathurst környék Mária Kállay Amuzegar iráni miniszter az olajárak emelését kívánja hogy még Castroval is jó- - ban vannak tehát a helyük a Szenátusban van Ami azt illeti Jacob már elég-gé kikopott onnan és állí-tólag nem is lesz olyan könnyű visszakerülnie Az amerikai újságírók akik a baloldali lapok meg-bízásából tömegesen kö-vették a két békeszená-tort elragadtatva írnak Kubáról Milyen rend mi-lyen munkakészség mi-lyen gyönyörű házak a ré-gi kunyhók helyett és álta-lában milyen óriási fejlő-dés a kommunista uralom alatt Na tehát ha van kedvünk csatlakozhatunk Castrohoz mi leszünk Ku-ba legkedvesebb szatellitá-j- a Az oroszok is örülné-nek ennek mert napi más-fél milliót költeni hogy olyan fejlődés" legyen Kubában azért nem kelle-mes Moszkvának Majd Amerika gondoskodik ró-luk Jacob szenátor nyil-ván megszavazná a tór-- Weston 1116 King Street West 1008 Ricmond vényt ha még tagja ma-radna a Szenátusnak — Egyébként itt emiitjük meg hogy az a Buenos Aires-- i konferencia amit a latin államok terveznek Kuba bevezetésére való-színűleg elmarad vagy legalább is máshova helye-zik át Annyi a gyilkos-ság hogy nem mernek a külügyminiszterek össze-seregleni Buenosban és különösen Raul Roa kubai külügyminisztert féltik mert ujabban erősen lövöl-döznek az Anti-kommuni- sta Szövetség gyilkosai is Nem érti az ember hogy miért erőlteti Jacob és a rad-li- b sajtó Amerika cast-- roizálását de azon kívül hogy a kommunista propa-ganda vámmentesen ke-rülhetne be hozzánk más „előnyt" nem látunk ebben a barátságban Nem mu-száj mindig az oroszok-nak tenni szívességet! Fi-zessék csak tovább Cast-r- o megbukott kommunis-ta kísérletét BÁMULATOS hogy mi-lyen okos szenátoraink vannak! Itt van ez a Tho-ma- s Eagleton akit Mc- -' Govern alelnöknek vá-lasztott de idegügyei mi-att el kellett küldenie Ez az Eagleton most akarja választatni magát szenátornak és ilyen oko-sakat mond a derék mis-souri választóknak: az Andrews Air Force tá-maszpont étkezdéjében nyolc bartender működik Ez pazarlás Szerintem ezt a munkát — heten is elvégezhetnék Hát így le-het takarékoskodni és — szenátorrá lenni 100 Merton Street 381 Greenwood Dundas Street East Street West Gierek lengyel főelvtárs utat épít de a pocakja miatt csak két ásóra telik Felhívás Torontó Öreg Polgáraihoz Ha Önnek van egy vagy két családi háza vagy ilyet bérel és Old Age Security-- t kap az államtól és ha ezekben a lakásokban senki 65 éves életkor alatt nem lakik akkor a város ingyen takarítja el a havat a háza előtti járdáról A megfelelő személyek személyesen adják be kérelmüket: névvel címmel ellátva csatolva az Old Age Security bizonyítékot A beadványokat átveszik a Department of Public Works irodáiban hétfőtől péntekig reggel 9 órától 11 óráig valamint 12 órától 2:30-i- g a mai naptól kezdve 425 Old Road Yonge Street 505 újra Avenue 786 Kérjük a következő dokumentumokat hozza ma-gával: 1 Old Age Pension Award letter 2 Old Age csekkjét vagy fotókópiás másolatát Ha On háztulajdonos úgy a házadó számlát is kér-jük FONTOS Ha Ön előzőleg már kapott ilyen segélyt a város-tól kérjük hogy ne jelentkezzen személyesen újra Csak az a fontos hogy az Önnek kiküldött jelentke-zési formát aláírja és visszaküldje RM BREMNER Commissioner of Public Works AZ OLAJ-SEJKE- K el-leni megtorlás nagyon egy-szerű eszközéről beszél-nek szakkörökben Ne:n búza-embarg- ot nem is más ilyesmit kell elrendel-ni ellenük hanem egysze-rűen be kell szüntetni a furóberendezések fúrók és egyéb ezzel kapcsolatos eszközök szállítását Ezek nélkül nem boldogulnak és ülhetnek az olajukon Más fúrót nem kapnak és ha kapnak (mondjuk: az oroszoktól) az nem hasz-nálható mert nem pasz-sz- ol az amerikai furómű-vekb- e Ha két hónapig le-állna a termelésük meg-gondolnák a dolgot és haj-landók lennének észsze-rű árakról tárgyalni AZT MONDJÁK — per-sze ez pletyka és lehet igaz de nem igaz is — hogy Ford elnök legkedve-sebb barátjával Melvin Laird-e- l összekülönbö-zött Az egyik hogy Roc-k- yt rákényszerítette a má-sik hogy Kissingerről azt híresztelte hogy rövidesen megválik a Biztonsági Ta- - IGY IS LEHET Ballada olajban elbeszélve A nap süt a homok szikrázik az arab fellah izzad de Al El Arámi Musztafa fősejk palotá-jában kellemes léghűtés van mindenki nyugodt kiegyensúlyozott Ezt az nólaí teszi1 ''3 ' ' beszámolót: — Az év végéig 180 milliárd dollárt fizetnek a hitetlenek — Biztos? — kérdi Abu Ben Bur az egyik emír — Igenis biztos A fősejk aki azért fő mert a legtöbbet kere-si felemeli a kezét Csönd támad Kívülről behallatszik az olajpum-pák cuppogása Minden-kinek boldog mosoly öm-lik el az arcán így csak a Korán tud beszélni hang mond-ja — Szép — Al El Arámi Muszta-fa — De mi a fenét csi-nálunk a pénzünkkel? — Befektetjük!— kiált-ja Shin Al El Amar a második számú sejk — Mibe? Nem vásá-rolhatjuk meg egész Amerika földjét pedig csak ez a biztos ! Gyárak-ba befektetni nem érde-mes mert azok sorra fi-zetésképtelenné válnak — A bankok bármek-kora pénzösszeget bol-dogan felvesznek! — szól közbe tisztelettel a köny-velő aki Harvardon vég-zett — De a bankok is csőd-bemennek ha a hitetle-nek nem bírják az ára-inkat! — És emellett le is foglalhatják a betéte-inket — mondja Es Khel Khal Sim egy másik emír aki azzal szokott dicsekedni hogy az ő szigetén nincs senki aki nem tudna írni-olvas- ni számolni Ez igaz mert kizárólag amerikai mun-kásokat alkalmaz Al' El Arámi Mustafa nagyot sóhajt: — Nincs más hátra mint leszállítani az árainkat - — Nem!Aztnem! — ki-áltják a többiek — Vég-re keresünk valamit és most mondjunk le róla? A sejkek emírek és ef- - mwmA -- 3 v' g:gPaiHwp Az új portugál diktatúra: Goncalves miniszterelnök és Gomes elnök nácstól a harmadik a gazolin- -jegyrendszer amit Laird erősen favorizál Bennfentesek szerint La-ird ma már nem „nyithat be" Fordhoz mint régeb-ben — Ez majd általános-sá válik Az Elnöknek any-n- yi dolga van hogy nem lehet csak úgy belépni hoz-zá valami ragyogó ötlettel mint ahogy azt eleinte hir-dette (FIGYELŐ) fendik mind felugrálnak nagy vita támad parázs szavak repdesnek a le-vegőben És ekkor és ekkor — hirtelen benyit Mer Al El Mir főtitkár mint-ha az ajtót is magával akarná rántani Sápadt turbánja'Jfélrecsúszott a rfé'j é nj rs fe m ei 'véVÖ én 'fo-rog- nak Mintha'elvágták volna a vitát A végzet lépett közéjük Még nem tud-ják csak érzik — Mi az? — kiált rá a fősejk — Katasztrófa — lehe-li a titkár — Mi? Beszélj vagy leűttetem a fejedet! — Fenséges sejk most közölték a világ hír-irod- ái hogy Ame-rika Amerika — Csődbement? — ki-áltja Abu Ben Bin — Nem! Feltalálta az ellenőrizhető hidrogén-fúziót az új olcsó tömeg-energiát! Az olaj --7- meg-bukott! — Várjatok! — emeli fel kezét a fősejk — Hosszú évekbe kerül míg bevezetik! — Igen de Vezulejka már a negyedéért kínál-ja az olajat Tigéria egy-tizeddel még olcsóbban — Vége! — kiáltja el magát Shin El Alám — A pénzünk is ott veszik Mit csinálunk a jövőben? Abu Ben Bin eszelősen elneveti magát: — Visszatérünk a kecsketejhez! Követjük az ősi tradíciókat! Esnem járunk el Monákóba mil-liókban Jcártyázni! — Na és van azért egy kis aranyunk is Svájc-ban — mondja Shin Al El Amar — Kihúzzuk! — Mi ki de a nép? — A nép? — kiáltja Zülfikár sejk — A nép fellázad és leöldös ben-nünket Hirtelen halotti csönd támad — Pszt! — kiált a fő-sejk a titkárra — Mer Al El Bir fiam rohanj és töltesd tele a jumbo-jetjei- m tartályait! Én me-gyek Majd hirtelen megáll és nagyot nyög: — Mi a fene az a hid-- _ rögén? M Marcell |
Tags
Comments
Post a Comment for 000316a