Kanadai Magyarsag, July 18, 1964

              I
%
iisufi
ml-- aF w ii
ti
lh- -
I
ii-- i
rA 1
ÍI5JÜí'? y?Y l-í-SÍS(MAftl-
MOJíiíírfci _j~ " " "" "I TfnT"r'i ni -- w- —- - -- - r- -
'' ' " "f 'v ' ' '" i k'f IF 'llt fu'l il K í 4 --JjWnJt_ll 3 I --J( U I- - ___!__ '__ r __i _( íj- - _ ji - ih'fVfTS- - ti- - f-S-Tí
1 _U 'Síi- - _'iTlru-- l H!n JI"V I" Wl JM-JW_- Hm imilíiI~™klnf_mfc_Fai1ili-i_l__ll_í__lji__i-J__- _n fh t"ffm$}fálVf$?'tf '''W!i?Mwjj4Vfjyi4'ríV''' i''' hí t" "'V! "i 4f i M" "t --' fji'í'T it' )-
-' i "v -- ™i'm -- -i ' -- rfí-' t i-
-- íjtí'" IJ --wn "j" i'' y i'jí f k v -- ' ' ' ji"Ti "T flr%"if"!'™i
y f
H - -- f
4 oldal -- 1961 JÖL IS '(29X KANADAI MAGYARSÁG
Koslya Sándor:
MAGYAR— SZLÁV
NYELVI KAPCSOLATOK
II
A nyclvészkutalók kétséget
kizáróan bebizonyították
hogy a kelet-európ- ai nyelvek
számos jövevényszava e?er
esztendőnél is régibb A ha-[son- ló
művelődési feltételek
I TRAVEL SERVICE
HALLÖ!
355
csak
Közjegyzöiroda
IKKA csomagok
Icüldíi
Magyarországra
csomagok
Híjó- - át
hivatalos irón az össze
vonalakra
Is
] Oooo OO n I © h nn ! MM --y-mellett
élő népek nyelvi fej-lődésére
kölcsönös hatással
voltak az egymástól átvett
(átragadt) jövevényszavak"
Amikor a nyelvi hatásokat
vizsgáljuk a legcélszerűbb a
világtájak szerinti tájékozó-dás
Az idegen nyelvhatások-nak
három nagy irányáról be-szélhetünk
keleti dél- - medi- -
A magyar kormány a látogatási
vízumok kiadását
megkönnyítené
Ha egyénileg vagy "csoportosan
akar utazni Európába vagy bár-hová
a világon repülőgépen ha-jón
vonaton vagy autóbuszon
mi az összes szükséges vízumo-kat
és jegyeket a legrövidebb
időn belúl megszerezzük önnek
Ingyenes felvilágosításért hívja:
JA 2-35- 48 számot
ö58 James St5 N
Hainilton
M_WJWJ_l--'JI'll-ll'l-lt'WJ!-!'!MI'MWUW'u„W- Wl
!
VIH i WVa
Budapestről most kapott értesítés szerint
látogatási vízumért az IBUSZ-- t képvi-selő
utazási irodák útján lehet folyamodni
orvossigok
Vámmentes
Romániába
repülSjegyek
rászlettizetát-r- e
Az IBUSZ magyar a
Cedok csehszlovák
Carpati romín is a Bal-ki- n
Touriit bolgár hlva-lal- ot
utazás! trodik ka-nadai
képviselete Ennek
következtében abban a
helyzetben Vagyunk
hogy a szGktiges vlzv-mok- at
a legrövidebb W5n
belül mag tudjuk -- e-rezni
Forduljanak tehát teljes bizalommal
LUKACS SÁNDOR közjegyző
elnöksége alatt működő utazási irodához
UTAZÁSI IRODÁJA
47 KING STREET W IIAMILTON TEL: 522-925- 7
llWJ11M„rmiMWlJlLMJJt!SIll)im'aHP1UUJJLl'JjajttULmWlMiUUTWt'
Megnyílt az első magyar
gyógyszertár Hamiltonban
225 James Street North alatt
TELEFON: 527-262- 5'
Gyógyszerküldés Magyarországra óhazái receptre is
Tulajdonos: DR KEMENES PÉTER
gyógyszerész gyógyszerészdoktor
FIGYELEM!
Jöjjön Muskokára nyaralni a
G0LDEE3 GÍTE LODGE
15 ÉVE FENNÁLLÓ MAGYAR NYARALÓBA!
Amerika és Kanada — főként Cleveland és Toronto
magyarságának közkedvelt találkozó helye a gyönyörű
MUSKOKA-T- Ó partján lévő CO acre-- s félszigeten
Bővebb fehilágosítás és útbaigazításért hívja telefonon
Mr vagy Mrs CSÁSZÁRT
este S óra után MILFORD BAY: 764-113- 1
A tulajdonosok: Császár bácsi és Császár néni
saját maguk főznek
Útirány: 400 Highway Barry-i-g folytatva a 11-e- n Orillia
és Gravenhurst Bracebridgen keresztül majd a 118-a- s
Highway-- n 12 miles a Golden Gate Lodge-i-g
MEGNYITÁS JÚNIUS 13-A- N
de hétvégeken már korábban is nyitva van
ásson meg minket
ha kertjét akarja díszíteni — Nálunk
mindent megtalál a muskátlik ezreiben
gyönyörködhet — Petúniát és minden
tavaszi virágpalántát termelünk
A JERZSA KERTÉSZET megtalálható
a Jane és Lawrence könyékén
Queens Drive Toronto 15
TELEFON: CH 7-16- 62
terrán és nyugati befolyás-ról
A magyar nyelvre gyako-rolt
legrégibb hatás kétségte-lenül
a keleti A magyar hon-foglalással
a Kárpát-medenc- e
területén élő népek nyelvi
fejlődésére rendkívül nagy
befolyást gyakorolt a keleti
hatás Híres nyelvészek mint
K Sandfeld A Meillet S
Klein a magyarok közül Gom-boc- z
Galdi László Munkácsi
Bernát Bárczi Géza Kniczsa
István a román D Macrea S
Duscariu számos adattal bizo-nyították
hogy a keleti hatás
egész Középkelet-Európ- a
nyelvi fejlődését is befolyá-solta
A keleti befolyást mi-sem
bizonyítja jobban mint
a finnugor őshaza történelmi
bizonysága Legközelebbi ro-konaink
a vogulok és az osz-tyák- ok
az Uraitól keletre lak-tak
és élnek a mai napig is A
magyar nyelv páratlanul gaz-dag
örökséget hozott magá-val
AzsiábóL Számos szótö-vünk
még a finnugor nyelv-egység
koránál is régibb
Gombocz Zoltán jövevénysza-vaink
nagy részét az ősbol-gárb- ól
és a csuvas nyelvből
eredeztetL Ma már bizonyí-tott
történelmi tény hogy a
magyarság a Fekete-tenge- r
és a Káspi-t- ó környékén élő
török népekkel érintkezett
A nyelvhatás nem egyetlen
hanem több török néppel va-ló
érintkezés következménye
Nagyszámú mezőgazdasági
szavunk a betűvetés és írás
elnevezése ugyancsak a török
rovásírással van összefüggés-ben
Keleti hatású szavunk
többek között a mongol ere-detű
szűcs szavunk
Munkácsi Bernát a kauká-zusi
nyelvek hatását kutatta
Ezen a területen újabb ma-gyar
nyelvészek végeznek
fontos kutatásokat A részle-tes
eredmények ezidőszerint
még nem ismeretesek A ma-gyarok
dél-oroszorsz- ági ván-dorlásaik
során átvettek per-zsajelle- gű
elöázsiai szavakat
is Byenek a vám vásár ne
mez szavak A magyar find-sz- a
a török-perzs- a fildzan-na-k
felel meg Sok török-perzs- a
szavunk dél-szlá- v közvetí-téssel
jutott a magyar nyelv-be
mint a csárda szó mely
népszerűségét az ebből a szó-ból
képzett csárdás tánc-na- k
köszönheti
A mediterrán hatás az an-tik
görög és latin nyelvből
ered K Sandfeld: „Linguis-tiqu-e
Balkanique" c munká-jában
(Párizs 1930)) a Bal- -
Wass Albert:
(Negyvenötödik folytatás)
Valami mélységes belső undor töltötte el
És ugyanakkor megszállta egy bizonytalan
rettegés is: hátha mégsem helyesen csinál-ták?
Hátha mentés helyett a pusztulásba
vitték a népet? Néhány héttel azelőtt ná-la
járt az apja bátyja Bács Tanase a leg-idősebb
Bursanu Ez akkor volt amikor
Kosta ügyvédet az oroszok letartóztatták
amiért a házából kidobták Bács Tanase
nagyon gond telt volt „Némák a legelők"
mondta és szemrehányóan nézett úri
unokaöccsére a miniszterre „nem szól
a kolomp S azt hallom Jonel hogy azok-kal
tartasz te is akik a juhainkat elhajt-ják
embereinket munkára parancsolják s
apádat a börtönbe tették!" „A fű meghaj-lik
a szél alatt" felelte Jonel „ s feláll
megint ha a szél elül Érted ezt Bács Ta-nase?"
Az öreg bólintott néhányat aztán
sóhajtott „Te sokat tanultál Jonel úr
vagy kell tudd mit cselekszel Én csak
azt tudom erre mondani a magam eszéből
hogy megeshetik az is ha soká tart a go-nosz
idő hogy hitvány rossz füvek erőre
kapnak s a jő fű rendre kivész És akkor
nem lesz ami felálljon ha változik az
idő Se fű se fa se ember Csak gyom
Máris nagyon sok a hitvány gyom Jonel"
Ezekre a szavakra sokszor kellett vissza-gondolnom
Sok volt a gyom valójában És
egyre több lett Uj arcok bukkantak föl a
politikai életben és nem lehetett tudni
hogy honnan jöttek Izgágák voltak és kö-vetelőzők
a nép nevében beszéltek mindig
de semmi közük sem volt a néphez A nép
nevében köveleltek de a néptől akartak
elvenni mindent Előbújtak megnőttek
szájaskodtak és a demokrácia nevében
mindenkit lehurrogtak aki máskép gondol-kozott
mint ők És egyre többen lettek
Fokozatosan dúlták szét az országot Min-denütt
ott voltak Nekik engedelmeskedett
a rendőrség és ők voltak az oroszok tanács-adói
Feljelentéseikre emberek százait tar-tóztatták
le becsületes jó románokat és
nem lehetett tudni hol végződik majd
mindez Jon Bursanu még néhány hétig fi-gyelte
tehetetlenül ezt a változást próbálta
kimenteni az apját a börtönből de csak saj-nálkozó
vállvonogatásokat kapott „Az or-szág
fölólt ma nem a kormány uralkodik"
mondta búcsúzóul a barátainak az utolsó
titkos összejövetelükön „hanem egy titkos
társaság Reánk már csak azért van szük-ségük
hogy céltáblának használjanak a tu-lajdon
népünk felé Én ezt nem vállalha-tom
tovább" Aztán ott hagyta Bucurestit
és fölment a Piatra Neagrára
Tavasz volt április eleje Délután érke-zett
meg a hegy alapesett az eső szél verte
a fellegeket a csúcsok nem is látszottak
Sötét szomorú nap volt A gépkocsi ame-lyik
idáig hozta megfordult és visszatért a
város felé ö pedig kezébe vette a koffer-jét
és ment föl a csúszós ösvényen a meg-szokott
régi ösvényen a zuhogó esőben
lassan fáradtan és nagyon egyedül Bács
Traján háza felé
A ház még állt Megrokkanva és öregen
de állt Nem lakott benne senki Ott volt
előtte még a korhadt nyírfapad is amelyi-ken
valamikor Bács Traján üldögélt de
kietlen volt minden és elhagyott akár ma-ga
az --esős szomorti-délutá- n Jonel-folé- rt
kán félsziget jövevényszavait
a görög-bizán- ci kereszténység
hatásának tulajdonítja Ez a
hatás különböző „vándoruta-kon- "
eljutott a magyar nyelv-be
is Európa de Észak-Ameri-ka
különböző egyetemein is
tudományos kutató intézetek
tanszékek foglalkoznak a ke-leti
(bizánci) kereszténység
közép-kelet-európ- ai nyelvekre
gyakorolt hatásával így Pro-fesszor
Pletnev és Professzor
Grenenschikov a Universite
de Montreal két neves nyel-vész
tanára valóságos munka-közősségben
foglalkoznak a
keleti nyelvhatásokkal mely
munkaközösségben mi ma-gyarok
is résztveszunk
Kostya Sándor: „The con-necti- on
between Hungarians
and Slaves languages" címen
hosszabb tanulmányt nyújtott
be a Universite de Montreal
bölcsész fakultásán mely kb
600 szóból álló ötnyelvű (ma-gyar
- horvát-szlovák-lengycl-ruté- n)
jövevényszó szótárt
tartalmaz Szerk
A balkáni népek közvetíté-sével
jutott a magyar nyelv-be
a homerosi kamat a hero-doto- si
kaliba régi görög szó
is Görög eredetű a paripa
szó amely az ógörög „veze-tékl- ó"
szónak felel meg Bi
ElftfflíáP'y m mMwm
kinyitotta a lazán betámasztott ajtót és be-lépett
a házba A lakatlanság hideg szaga
kihűlt tűzhely szaga csapott az arcába és
sötétség Tüzet tett kabátját fölakasztotta
száradni a gerendára aztán leült a rozoga
padkára tenyerébe hajtotta a fejét és arra
gondolt: mennyit ültem itt ezen a padon!
És arra gondolt: milyen régen is volt az
talán nem is ebben az életben talán nem
is ezen a földön És arra gondolt: valahol
elromlott a világ Én rontottam el? Vagy
más? Vagy valamennyien együtt? Igen
alighanem valamennyien együtt Elrontot-tunk
valamit
Kint süvített a szél és vert az eső Kese-rű
ködöket leheltek az erdők s a hegyek
csúcsa elrejtőzött a felhők közé mintha
nem is tavasz lett volna hanem ősz A vi-lág
kietlen volt és puszta akár egy útszélre
dobott ócska bocskor aminek a gazdája
már régen nem él
A tűz pattogott Nézte a lángoló bükkfa-hasábokat
és arra gondolt: ezt a fát még
Bács Traján hasogatta föl az öreg És lát-ta
maga előtt Bács Trajánt ahogy ott állt a
favágótönk mellett fekete kalapjában kis-sé
előre hajolva és csontos nagy keze las-sú
nyugalommal hasogatta a fát És hallot-ta
hangját ahogy ott a padon mondta azon
az őszön: „ ahol nincs igazság ott békes-ség
se lehet mert az igazság és a békesség
az egy és nekünk nincsen igazunk mert
az iskolákban olyasmit tanítanak ami nem
igaz az emberek olyasmit kiabálnak ami
nem igaz és az urak olyasmit cselekszenek
ami nem igaz És ezért háború lesz és pusz-tulás
és nyomorúság és halál " így mond-t- a
Bács Traján igen és aztán meghalt
Igen ő tudott valamit amit mások nem
tudtak S ez a valami az volt hogy a bé-kesség
és az igazság ugyanaz s a nép jöven-dője
mindig csak az igazságon múlik és
semmi egyében „Esküdj meg Jonel" mond-ta
akkor és még a hangját is hallotta re-szelős
fáradt öreg hangját ahogy a sza-vakat
mondta „esküdj meg Jonel hogy
csak az igazságot cselekszed mindig és min-dig
mert csak az igazság élet és ami nem
igazság az pusztulás és aki az igazság el-len
cselekszik a nép ellen cselekszik Es-küdj
meg Jonel" És ő megesküdött Visz-szacsengt- ek
emlékezetéből a szavak ahogy
mondta őket: „Ugy segítsen meg engem az
Isten !" Ugy segítsen meg engem az Is-ten
— gondolta és megborzongott mint
aki átkozódik Mert vájjon az igazságot cse-lekedt- e-e
mindig? Szóban és tettben és
szándékban? Igen szándékban abban bizo-nyára
de tettben? Ki tudhatja azt? A
politika csupa ravaszkodás színlelés csupa
iekervény Az ember mondja ezt és teszi
azt hogy a végén amaz legyen belőle Az
ember erre indul hogy amarra megérkez-zék
Az ember csal és hazudik hogy diadal-ra
juthasson az igazság Ez a politika De
vajon diadalra jutott--e csakugyan? Juthat-- e
egyáltalán diadalra az igazság hamis uta-kon?
Ez a kérdés De ezt tudni kellene
Ezt tudni kehett volna akkor már Ezt meg
kellett volna kérdezni 'Bács Trajántól Most
már késő Most már késő Hogyan is mond-ta
csak az öreg? „Nincs külön román igaz-ság
csak egy Igazság' van amint ahogy Is-ten
is csak egy Bománnak magjainak
zánci eredetű a magyar fá
tyol
A görög hatásnál jóval je
lentősebb a latin befolyás
Ez elsősorban a nyugati egy
házhoz tartozó népek nyelvé
ben mutatkozik meg így a
Duna táján élő népek közül
elsősorban a magyar és a
horvát nyelvben de megta
láljuk a cseh lengyel román
és a szlovén nyelvekben is
mint a templom angyal pa-radicsom
Krisztus káptalan
klastrom apát virtus stb A
nyugati befolyás egyideig
párhuzamosan halad a latin-nal
Bárczi Géza „Magyar
Szófejtő Szótárában írja:
„ Közép- - és nyugat-európ- ai
vándorszó a magyarban a kö-zéplatin
barca vagy az olasz
barca (bárka) átvétele" La-tin
vagy olasz eredetű a gá-lya
(galea) pálya (pallio) A
14 században Anjou-királyain- k
idejéből származnak a
paizs (paves) pallos (palos-cio- )
szavak Régi francia (wal-lon- )
eredetűek a furmint
(fourmint) kilincs (clinche)
lakat (loquet) stb Figyelem-re
méltó hogy ezek a szavak
yalamint a mi Paris szavunk
rajtunk keresztül jutott a
szlávság nyelvébe (Pariz)
Szembe kell helyezkednünk
azzal a tévhiedelemmel is
mely szerint jelentős befo-lyást
gyakorolt a németnyelv
a magyarra A germán-szász
jövevényszavak átvétele
ágyáltalán nem jelentős bár
kétségtelenül találkozunk
germán elemekkel mint a
herceg címer farsang to-rony
suszter virsli süx
A széleskörű nyelvészeti
problémahalmazt e tanul-mány
keretében leszűkítjük a
magyar —szláv viszonyra a
pánszlávizmussal kapcsolatos
legfontosabb tényezőre A
magyar —román viszony ala-kulása
párhuzamosan halad
a pánszlávizmus problémájá-va- L
A románság mozgalmát
nem is lehet elválasztani a
pánszlávizmustól ők csak
epigonjai a nagy-szlá- v törek-véseknek
dáko —román színe-zetben
A magyar—szláv nyelvi
kapcsolatról átfogó tudomá
nyossággal Kniezsa István fog
lalkozik Szerinte a kérdés-nek
két arca van: egyrészt
vannak szláv elemek a ma-gyar
nyelvben másrészt bősé-gesen
sőt nagyobb százalékos
arányban találunk magyar
eredetű szavakat a szláv nyel-vekben
is
Ha két nép hosszú időn ke-resztül
egymás mellett él ter-mészetes
az egymásra való
kolcsön-halá- s Két szomszé
dos nép között akár barátsá-gos
vagy ellenséges az egy-máshoz
való viszonyuk szel
lemi kulturális társadalmi
gazdasági esetleg katonai
kapcsolatok fejlődnek ki
mindenekelőtt a nyelvi hatás
mindenkinek" így mondta valahogy
Talán itt volt a baj A sokféle igazság kö-rül
ami nem is 'igazság volt csupán poli-tika
Esett esett A vőn kiaszott ház nyögött
a szélben Valahol szú percegett egy öreg
gerendában mintha az időt mérte volna A
lakatlanság megborzongatta Jon Bursanut
a Bács Traján házában „Ilyenek lesznek a
románok házai" gondolta és a torka össze-szorult
„minden ház ilyen lesz üres lakat-lan
emlékek és kísértetek tanyája Kísér-telek
földje lesz a román föld Valahol el-vétettük
az igazságot "
A pókhálós ablakokon kívül kitárta a
sötétség a szárnyait mint egy óriási fekete
holló Ült a padon szemben a tűzzel ült
ült Érezte hogy fáradt Fáradt és öreg S
nem úgy fáradt és úgy öreg mint egy pa-raszt
aki munkáját elvégezte hanem mint
aki nem tudott elvégezni semmit Se szán-tást
se vetést se aratást Se legeltetést
telelést semmit semmit Mint aki követ
szántott és konkolyt vetett Mint akit ara-tás
előtt elvert a jég juhai mételyben el-dögló-tlek
Mint akit meglátogatott az Is-ten
mert valamiről megfeledkezett S
most ül ül egyedül a kihalt házban és
gondolkodik: mi volt az amiről megfeled-kezett?
Kint egyszerre csak léptek szortyogtak
az ázott gyepen Fölfigyelt Valaki jött Az
ajtó lassan csikorogva megnyílt Valaki
állt a küszöbön Fekete árnyék a fekete es-tében
Egy asszony „Adjon Islen Jon Bur-sanu"
„Adjon Isten neked is asszony" Az
asszony betette az ajtót és közelebb jött
Nyers gyapjúszagot hozott magával a bocs-korai
halkan szortyogtak Amikor megállt
a tűz fénye megvilágította arcát a fekete
fejkendő alatt Mariora volt
Nem lepődött meg Valahogy olyan ter-mészetes
volt hogy eljött „Ülj le Mari-ora"
Az asszony fölakasztotta ázott szumán-já- t
a kemence fölé és leült közel hozzá a
padra Az arca árnyékba került Ott ült
mellette és hallgatott „Átkozott idő" szó-lalt
meg egy idő múlva a férfi hogy mond-jon
valamit Az asszony alig hallhatóan só-hajtott
„Hallottam hogy itt vagy Egy em-ber
látott jönni föl a hegyen Gondoltam:
átjövök" Majd egy idő múlva hozzátette:
„Nagy úr lettél Jonel azt mondják: M-iniszter"
„Csak voltam Mariora de olt
hagytam Bucurestit Nem megyek vissza
többé" Az asszony hallgatott egy darabig
csak a tűz pattogott s az eső kaparászott az
ócska zsindelytetőn „Te tudod Jonel"
mondta aztán és újra sóhajtott „tanult em-ber
vagy úr Tudnod kell mit cselekszel"
Jon Bursanu nem szólt többet Csak ült ült
az asszony mellett és arra gondolt: ennyire
bíztak bennem ennyire
Ültek és hallgattak Néha fát tettek a
tűzre A lángok fénye játszott a kopott vén
falakon sárgán bolondosán Aztán az asz-szo- ny
megmozdulL Fölemelt egy szatyrot a
földről és letette kettőiük közé a padra
„Egy kis ennivalót hoztam" mondta halkan
„gondoltam szükséged lesz talán valamire
Nem sok: egy kis puliszka túró senki-nek
sincs ma sok" „Mondd Mariora"
kérdezte Jon Bursanu hirtelen „mondd: ha
akkor itt maradok tndod ha-aik-oi
ban mutatkozik ez meg els5-sorba- n
Ez a probléma-kö-r
annyira fontos és döntő je-lentőségű
egy későbbi Kárpát-m-edencei
rendezés érde-kében
hogy a legszigorúbban
el kell kerülnünk az egyolda-lú
szemlélet látszatát is ne-hogy
elfogultsággal vádolja-nak
bennünket Az igazság
akkor is igazság ha az az
egyik félnek nem tetszik de
az igazságot fel is kell tárni
Nem elég hogy csak mi tud-juk
és a „világrendezők" nem
Az igazságot pedig úgy kell
az illetékesek elé tárni hogy
az nemcsak meggyőző ha-nem
szimpatikus is legyen A
későbbiek folyamán amikor
a nyelvi- - és nemzetiségi tör-vényeket
és javaslatokat tesz-szü-k
vizsgálódásunk tárgyá-vá
az „audiatur et altéra
pars" szemelőtt tartásával
meggyőzőbb erővel tudjuk
felsorakoztatni a magyar
igazság érveit
Egy nép ősi nyelvébe első
sorban a más népekkel való
érintkezés útján kerülnek új
szó-eleme- k Ha eltekintünk a
történelmünk előtti kortól a
szlávokkal honfoglalásunk óta
szoros érintkezésben voltunk
Ez érintkezés következtében
az egymásmelleit élő két nép
a magyar és a szlávság köl-csönösen
vett át a mindenna-pi
életben előforduló szava-kat
Az is természetes hogy
az uralkodó nép több szót
adott át mint a szórványok-ban
élő szláv néptöredékek
így volt ez a Kárpát-medencébe- n
is
(Folytatjuk)
ma másképpen lenne minden? Nézd ma
már szinte öregek vagyunk és megmond-hatom:
nagyon nehezen mentem el akkor
És ha tudnám " „Igen" felelte az asz-szon- y
lassan „ha tudná az ember Ma már
öregek vagyunk de hogy másképpen tör-tént
volna-- e minden azt én nem tudha
tom Jonel Én csak azt tudom hogy te
azért nem maradhattál itt hogy minden jó
legyen nálunk Ezl mondta nagyapád és ezt
mondták az emberek' is" mind És' mégis
rossz lett És látod Jonel ha erre gondo-lok
szomorú leszek és sajnálom hogy ak-kor
elmentél Mert így nem csak azt kell
megsirassam ami most van hanem azt is
ami már akkor elveszett: a kettőnk életét
Jonel "
Ültek és hallgattak Később emberek jöt-tek
az éjszaka sötétjéből beléptek köszön
tek halkan lerázták magukról a vizet és le-ültek
ők is szótlanul valahova És tova éjfél
felé amikor már tele volt velük a ház a
Bács Traján régi elhagyott háza Jon Bur-sanu
megmondta nekik hogy mindennek
vége van Az ország rablók kezére került
Az emberek hallgatták a szavait Nem
kérdeztek semmit nem is mondtak semmit
csak éppen sóhajtottak néha ahogy csak
parasztok tudnak sóhajtani akik szokva
vannak gondhoz bajhoz' nyomorúsághoz
szokva vannak ahhoz hogy az élet nehéz
és hogy ebbe bele kell törődni Majd rend-re
ahogy jöttek halk köszöntést morogva
eltávoztak megint És Jon Bursanu újra
egyedül maradt az asszonnyal „Te nem
mégy?" kérdezte amikor az utolsó ember
mögött is becsukódott az ajtó „Biztosan
vár már az urad " Az asszony a padon
ült mellette és belebámult a roskadó tűz-be
Sóhajtás nélkül mondta egyszerűen:
„Dumitrut elvitték Oroszországba"
„Azt hiszem valamit rosszul csináltunk
Mariora" mondta a férfi halkan és a hang-ja
rekedt volt és szomorú „Valamit amit
politikának neveznek" „Emberek vagyunk
Jonel" felelte csöndesen az asszony csön-desen
és nagyon jóságosan anélkül hogy
elfordította volna fejét a tűztől „emberek
vagyunk mindannyian"
öt napot töltölt Jon Bursanu fent a piat-raneagr- ai
házban Aztán egy délben lihegő
suhanc érkezett föl hozzá és jelentette
hogy géppisztolyos emberek járják odalent
a házakat Gépkocsin jöttek és Jon Bursa-nut
keresik Ekkor összeszedte kevés hol-miját
és fölment a hegyek közé egy eldu-gott
kalibába Olt élt néhány hónapig Az
emberek rejtett utakon élelmet hordtak
föl neki és híreket a világról A hírek go-nosz
dolgokról tudtak Szerte az ország-ban
folyt az embervadászat A havasok te-le
voltak bujdosókkal és néha katonaság-gal
tereltetlék meg az erdőket miattuk
Nyár derekán egy vasárnap összegyű-ltek
a Bursanuk a havasbeli kalibánál Az
öreg Tanase vitte a szót „Jonel" mondta
„belőled azért neveltetett urat a havas
hogy legyen aki vezessen --bennünket
Hogy legyen aki ott lent az urak között
eljár a dolgaikban s megmondja nekünk:
ezt így azt úgy kell csinálni Jó Te lent
éltél nagy úr lettél sokat láttál és sokat
tanulták Amit mondtál mi azt mind meg is
tettük
(Folytatjuk)