Kanadai Magyarsag, August 11, 1956

              p '-- A
v'
Még'jönni kell még jönni fog
Egy jobb kor mely után ~
Butgá imádság epedez %
Százezrek ajakán --í
sí?
Vörösmarty'
Authorized as Second Class Mail
Tnunoit ruvirnic_e_ tuvepai íímem uiiiiawa
Szerkesztőség és kiadóhivatal
996 Dovercourt Rd Toronto
VI évfolyam 30 sám
(A NÁNDORFEHÉRVÁRI MAGYAR GYŐZELEM
EMLÉKEZETÉRE)
Olyan esztendőt élünk amelyben napok évfordulók di-csőséges
dátumok múltjára régi nagyságára emlékeztetik a
magyart S ezek a fényes napok nem a múlt az elveszett
nagyság és dicsőség siratására késztetnek Sokkal inkább
CMtdáról beszélnek Ez a csoda pedig egyszerűen annyi hogy
még él magyar ezen a földkerekségen Hányszor lebegett ott
fejünk felett a nemzet-hal- ál vészterhes fellege ? 'Hányszor
láttuk magunk előtt a nyitott sírt ? Talán ezt látta maga
c-'ó-tt a lengyelországi ukrajnai bujdosásában a fényes ifjú
lovag Wladislaus a későbbi Szent László király is : idegen-nek
behódolt csatlós-királ- yt Kelet ós Nyugat között kétfelé
tépett lelkű nemzetet alig-ali- g megszilárdult kereszténységet
De Szent László megkereste a magyar csoda legmélységcsebb
titkát és megtalálta rejtélyét : nem behódolni ! Nem adni fel
semmit se a magyarságból sem pedig a krisztusi hitünkből
s akkor a bujdosó emigráns királyfi serege számára vizet tud
fakasztani még a kősziklából is Az első igazi európai ma-gyar
lovag tudta a csoda értelmét Kelet és Nyugat között
karddal vagy imádsággal — kereszttel ékes vitézi pallosra
vagy vándorbotra támaszkodva hinni hogy hivatásunk van a
világban A 'csoda megtörtént Szent László a keleti vérű nyu-gati
lelkű mesekirályfi elsőnek verte vissza Kelet rohamát
hogy aztán úgy fejezze be életét mint egy erős hatalmas
Magyarország királya és az európai kereszténység legtekin-télyesebb
vezérszemélyisége
Ezt a csodát kellett hogy lássa IV Béla a táltos király
is mikor újra csak megosztott lelkű belviszályok által mar-cangolt
omág' utolsó seregtét szembefordította a 'mongol túl-erővel
ő maga írta hogy Európa nem adott semmit "Nisi
veiba" — csak szavakat és a mongol csupán átvonulást kért
az ország területén Előtte is ott volt a nemzet-hal- ál nyitott
sírja és mégis a csodatévő magyar hivatást választotta szál
karddal elégtelen erővel is megállni ott ahova Isten rende-lése
küldte
S majd amikor most nemsokára megkondulnak a fél-évezredes
déli harangok a nándorfehérvári diadal évforduló-ját
hirdetve rab magyar és hazátlan emigráns előtt teljes
gigászi magasságában fel kell hogy merüljön az ősz vezér
Hunyadi János magányos nagysága Uj negyedik Bélaként
marakodó európai királyoktól császároktól magyar uraktól
magára hagyva vájjon nem lett volna-- e neki okosabb meg-nyitni
a nándorfehérvári déli kaput Hadd lovagoljon a szul-tán
a hálátlan Napnyugat ellen s hasítsa végig damaszkuszi
acéljával a római vagy ferrarai márványoszlopokat is úgy
mint a Ilagia Sophiáét !? És bizonyos — mert saját írásaiból
tudjuk — hogy Hunyadi János is ismerte a magyar miszté-riumot
: elbukni és meghalni csak akkor fogunk ha egyszer
feladjuk hivatásunkat ha megalkuszunk a sorssal Addig
azonban minden nyitott shvés minden hősi vér uj élet kezdete
uj dicsőség hajnala Csak ez a szélesebb nagyobb európai és
keresztényi hivatástudat adhatott erőt olyan világ történelmi-leg
is kiemelkedő teljesítményekre mint a déli védővonal ki-építése
És ezt a hivatást érezte a sorkatona épp úgy mint a
szerzetesekből koldus diákokból összeverődött keresztes se-reg
amely az akkori ismert világ legfélelmetesebb legfegyel-mezetteb- b
seregén az ozmánén aratott Európára szóló
diadalt
S a nándorfehérvári csodából — ime — kinőtt az Élet
fája A mátyási birodalom reneszánsz nagysága félelmetes
ketonai ereje négy millió színmagyar lakosa és Európa bé-kés
hetven esztendeje amelyet soha sem akart de soha nem
is tud meghálálni Hunyadi nemzetének a kultúrvilág
A csoda varázsa megtörni látszott Mohácsnál A nemzet- -
ffiOOODC-SSOOCÍOOC-MOöOOíXKXX- H
NYOLCMILLIÓ RÉSZVÉNYES
Ki az amerikai vállalatok tulajdonosa ? Keith Funston
a newyorki értéktőzsde elnöke közli hogy négy évvel ezelőtt
tehát 1952-be- n hat és fél millióra rúgott azoknak a száma
akik a newyoiki vagy más értéktőzsdén jegyzett őOOO Válla
lat részvényesei voltak Az 19ő 1- -ik év végén azonban már hét
és fél millió a olt a számuk ma pedig nyolcmillió
Mr Funston listája szerint az amerikai kapitalizmusba]-ne- m
egy bizonyos tipusú ember van érdekelve hanem a leg-változatosabb
foglalkozású és életsorsú egyének Régen el
avult az a fajta kapitalizmus amit a bolsevisták konvencio-nális
céltáblájuknak szemeltek ki
A statisztika szerint az amerikai rész énytulajdonosoV
túlnyomó többsége a közép- - és kisjövedelmű polgárok köré
bői kerül ki Szétoszlott az a legenda hogy részvényekbe va-lólőkebefektet- ést
csak igen kevés kiváltságos gazdag enibei
engedheti meg magának
Kishivatalnokok az ország legtávolabbi zugában is rend-szeresen
élvezik a négyedévi osztalékokat épúgy ahogy Xev
Yorkban a nyugalomba vonult vasúti tisztviselő vagy Chica
góban a nagyvágó milliomos
r r r
@amcU&a tmymicutá
Szerkeszti :
KENÉSEI F LÁSZLÓ
Ara : 10 Cent
lialál sírja most valóban megnyílt a 2GÖ00 hős rohama előtt
A sírba belebukott ugyan a magyar birodalomegykori nagy-sága
de a nemzet nem halt meg A magyarságot újra meg
újra kiemelte sírjából a hivatástudat a saját életénél is erö-seb- b
hit hogy meghalni elpusztulni csak akkor fogunk vég-érvényesen
ha önként magunk mondunk le az életről és az
éleiért folytatott küzdelemről Még a bukásában is termett
ez a nép IJocskai István Delhién Gábor méretű hadvezéreket
szabadsághősöket és Zrínyi Miklósokat akii? valamennyien
Szent László szellemét őrizték és folytatói voltak a szent-lászlói
csodának egészen azokig a rongyom nádon át éren át
bujdosó hajdú vitézekig akik az élen jáitak a liudai várat
felmentő nagy európai rohamban
Megapadt a érünk csorbább lett a kardunk Hunyadi
Mátyás négymillió magyarjából már csak egy milliói talált a
tülöktől való felszabadítás a negyvennyolcas S7abadság-harcba- n
pedig úgyszólván megsemmisült az ország intell-igenciája
vezető rétege de még a Dach-korsz- ak elnyomó hely
tartójának is büszkén kiálthatta oda a magyar életakarat
képviselője : "megfogyva bár de törve nem 1
És ebben az évben van hatvan esztendeje annak hogy a
magyar honalapítás ezredik évfordulóját ünneplő millenáris
kiállításra egy boldog 'erős művelt és szabad 'nemzet vonu-lhatott
fel Az akkori történelemtudósok és az európai tudo-mány
képviselői méltán állapították meg hogy ezer esztendő
nem törte meg a magyar életerőt "Oly sok veszélyben oly
sok viszály után" — itt-o- tt társadalmi sebeket takargatva
— de lényegében mégis az ezer éven át meg nem tört magyar
életerő optimizmusának nagyszerű ünnepe volt'' ízp A magyart
njegtartottaSzent László-szellem-e
mert --azlifc&eélek a Hu
nyadiak Zrínyiek s Kakocziak A halállal' szembe nezo ma
gyar csoda életté változott
Most tehát amikor számüzötten és sokan nyomorúságos
körülmények között de emelkedett lélekkel a magyar évszá
zadok hőseire emlékezünk ne sirassuk az elveszett nagyságot
és ne keseregjünk a jelen reménytelenségén A doni a tatár-hágói
a budai és a garami hősi sírokból azoknak a hősöknek
az áldozatából akik Szent László nevével és Hunyadi szelle
mében újra szembefordultak a kaszás rémmel nem 'nemzet- -
halál fakadt Az ország ugyan rab de a nemzet nem pusztult
el a magyar biológiai erő nem tört meg s a magyar paraszt
és munkás a nyomorgó középosztálybeli s itt-o- tt a fejét
emelgető magj ar szellem is ugyanolyan elszántan figyelmez-tetheti
a moszkovita hódítókat : "megfoeya bár de törve
nem !" A nemzet 95 százalékos többségét nem tudták bele
túrni a bolsevista noditok igájába Lelkileg a magyar nep
nem adott fel semmit : sem magyarásgát sem pedig keresz
ténységét ! Nem lett helóta és idegen cseléd Az ifjúságot
nem szédítette meg a keleti mákonv és — ami legfontosabb
a nemzet lelke ép Az a kilencven körmenet amely az el
múlt húsvéton végigvonult a magyar — és nem bolsevista —
erőfeszítésből újjáépült Budapest utcáin az imádságos lélek
amely betölti a templomokat ma is mind-min- d Szent László
szellemének hordozója
Több mint ezer esdendő tanitju hogy a zsarnokok el
pusztulnak a hódítók imperializmusai kiégtek ellobogtak de
valamennyit túlélte a nemzet amíg nem mondott le önként
az életről amíg nem alkudott a halállal vagy az elnyomással
E rjb földön bár de ma is szülnek a magyar anyák ma is
nő uj élet terem kenyér
Szent László szelleme Hunyadi János példája és egyezer
év csodája — ime ma is megvigasztalja a hontalan bujdosót
s az otthoni rabot mert azt hirdeti hogy méjris- - mégis van
magyal- - jövő lesz magyar feltámadás
"Szent László segíts !"
00OOCXXK-&50ÖO0-3&3O&Í5CXWS- C'
Ez a statisztika azonban még nem nyújt teljes képet az
ímerikai kapitalizmusról mert csak arra az őOOO vállalatra
ntnatkozik amelyek az amerikai értéktőzsdéken cserélnek
razflit rÁ7 FVvetíin-- í]lm„ii„ „„„„iiiin iiila+: i-iiiii-i-
n_
:i'A van azonban nem is számítva a földbirtokokat és a diplo- -
11 l l? íifKr-llfil-- íiiA]!l ' - ciuucnn uuiiaii es renuJ1e_i1oiij v neg}"inIIitui utaii gigan—u1- -
tllE Vállillrn7í5nl- - IC C7urinnlnnl l„lllP)l Mom i-úU-l-lVinl
— VJW1& j ot vjtuicj cUUl l cnwv iivm vailillici
JTdekeltséget a kívülálló (mint például a Főid Vállalatok még
'lieihnánHy IhIónappal ezelőtt) középnagyságú társas-cége- k és a i-_-
l~i 1
íM-inuc-jeh
uzjeiecsKei
Ezek az üzleti vállalatok egyre szaporodnak és a legszé-'cfeb- b
skálájú szolgálatokkal foglalkoznak 1929-be- n (a pénz-ügyi
válság kitörése előtt) még csak 3 millió üzlet állott fenn
íz országban 1949-be- n a számuk -- I millióra emelkedett és
izóta is'éviöl-évr- e több és több az uj alakulat
Mindez a helyes megvilátásba helyezi ellenségeink pro-paganda
munkáját Az amerikai kapitalizmus sikerében sok-iiilli- ó kisember bízik és osztozik amiről külföldi barátaink-nak
nincs fogalmuk
Common Council
OLVASDD A KANADAI MAGYARSÁGOT
AUG221956 --
' "}7i
A SZUEZI KÉRDÉS
A nyár politikai csendje és az a békülé-keny
hangulat mely a szovjet koexiszlenciá-li- s
kísérleteit követte július harmadik heté-ben
hirtelen felborult és helyette kitört a
legsúlyosabb válság amely a berlini blokád
óta a világbékét valaha is fenyegette A prob-léma
— a szuezi csatorna kérdése — annyira
komplikált hogy a világsajtó legkomolyabb
képviselői is tartózkodnak minden jóslástól
és megjegyzéstől s csupán a puszta tények
ismertelésére szorítkoznak
Mielőtt beszámolnánk a szuezi ügyben ed-dig
történt eseményekről röviden ismertetni
kívánjuk a szuezi csatorna történelmi hátte-íé- t
továbbá azokat a fő politikai erőket
amelyek a mostani válság mögött állanak
A szuezi csatorna emberemlékezet óta lé
tezett hol a Nílus különböző ágait összekötő
édesvízi utak formájában hol tengeri csa-tornahálózat
formájában és már 2000 évvel
Krisztus előtt élénk forgalmat bonyolított le
Az egyiptomi fáraók korában majd a görög
és a római világbirodalmak korában a csator
nát újra meg újra eltorlaszolták majd ismét
felépítették s a török hódítás fénykorában
ismét állandó csatornarendszer kötötte ösz- -
sze a Perzsa-öbl- öt a Földközi tengerrel amely
azonban csak kis hajók számára volt járható
A mély vizű tengeri csatorna első 'konkrét ter
veit
a
ciak meg azóta[ sem Amerikában semrtiurópában sehol sincs
kanalísrr-Vég- í 185-4-bei- f
Ji_ _ _
--- "" Lesseps végleges 'iíi__ i_„i cia 1 f
a csatorna megépítésére amelynek pénzügyi
költségeit egy Egyiptomban bejegyzett rész-vénytársaság
kapta meg amely a csatorna
fenntartására és kiaknázására koncessziót
kapott évre a hajózás megkezdésének
napjától számítva Miután a csatorna 1869
novemberében lett átadva a közforgalomnak
a Szuezi Csatorna részvénytársaság 1968
novemberéig jogosult azt kihasználni A rész-vények
közforgalom tárgyát képezik azok
százaléka a brit kezében van a
részvényesek a világ minden országában
megtalálhatók s egy Szuezi részvény ára
1956-ba- n 80000 francia frank azaz csaknem
300 dollár körül mozgott részvényesek
időnkint igen jelentős osztalékot élveznek
amely gyakran az évi 23%-o- t is meghaladta
csatorna fenntartását nemzetközi igazga-tóság
alatt a világ minden nemzetéből szer-ződtetett
hivatalnoki és technikusi kar látja
el mintegy 300 mérnökkel 200 révkalaúzzal
sokezer munkással
A csatorna hallatlan nemzetközi fontossá-ga
1882-be- n lett nyilvánvaló mikor Török-ország
elfoglalással fenyegette Egyiptomot
amely Nagybritanniához fordult segítségért
Az eredmény az 1888-ba- n létrejött konstanti-nápolyi
egyezmény volt Lzt a megállapodást
a világ akkori vezető nagyhatalmai írták alá
éspedig Egyiptom nevében Tóiökország
Nagybritannia Németország
Magyarország Spanyolország Olaszor-szág
Franciaország Hollandia és Oroszor-szág
Az Államok akkor nem voltak
érdekelve a szuezi hajózásban Az egyezmény
szerint "a csatorna minden időben akár bé-kében
akár háborúban nyitva tartandó min-den
ország kereskedelmi vagy hadi-hajója
számára tekintet nélkül a hajó nem-zetiségére"
Szuezi csatorna ezen nemzet-köziségét
valóban mindenkor tiszteletben
tartották s a csatorna területét a brit kato-naság
védte úgy az első mint a második vi-lágháború
alatt Kisebb hatású légitámadá-soktól
eltekintve a csatorna állandóan mű-ködött
Maga a csatorna területe Egyiptomi felség-io- g
alá tartozik s ezt soha senki sem vonta
kétségbe A brit csapatok jelenléte egyedül
ennek az egyiptomi felségjognak illetve a
hajózás szabadságának a biztosítására szol-gált
A háború után az egyiptomi kormány
majd a jelenlegi diktátor Nasser hatalom-átvétele
után Nasser maga addig sürgette a
brit csapatok eltávolítását míg végül két év-vel
ezelőtt az utolsó angol katona is
szuezi gamizonját s így a csatorna katonai
védelem nélkül maradt A konstantinápolyi
egyezmény szerint a Szuezi Csatorna rész- -
nn _ _
Kanada legnagyobb magyarnyelvű
antl-kommuni- sía hetilapja
Edited and Published at
996 Dovercourt Rd Toronto
Toronto 1916 augusztus 11
vénytársaság 1968-i- g továbbra is el kell
hogy lássa a fenntartását és forga-lom
lebonyolítását
A világháború végén a Szovjet amely a
klasszikus orosz imperialista politika elvei
alapján Földközi-tenge-ri támaszpontokat
akar szerezni részt kért a közelkeleti terüle-tekből
elsősorban az Egyiptommal határos
Lybiában akart támaszpontokat szerezni
azon a címen hogy Lybia melyet Mussolini
Olaszországa gyarmatosított nemzetközi el-lenőrzés"
alá veendő Ez a terv nem sikerült
A szovjet ezután Egyiptom felé fordult s
mint ismeretes sikerült a rendkívül hiú
Nasserből szovjetbarálot csinálnia Nasser
határozott hatalmi mámorban és nagyzási
hóbortban szenved s mint nemrég kijelen-tette
célja az hogy Egyiptomot avilág egyik
vezető nagyhatalmává a Közeikelet urává
tegye s hogy sikert-sikerr- e halmozzon az
"Egyiptom nagysága felé vezető úton" E
célból Nasser a Szovjet fegyverszállításokra
támaszkodik Miután azonban Egyiptom
rendkívül szegény elmaradt ország melynek
sem ipari hatalma sem szociális intézményei
nincsenek lakosságának csak mintegy 20
százaléka tud írni-olvas- ni s a kairói keres
kedők politikusok aranyifjúság kivételé-Napóleon
vendelte B a íruti- - vel olyan nyomóiban él melyhez fogható
szuezi afiyjéíifc:na-g3-£
kapta mro-- a megbízást __u XI r_ _ii_t_ ""'
99
'12
kormány de
A
A
va-lamint
Auszt-ria
Egyesült
minden
A
is
elhagyta
csatorna
és
cmese von unneK jeKiemeiKeaouo lépese a -- fwwwTnr
Nilus Assuani vízerőtelepének megépítése
volna Mint ismeretes angol és amerikai va-lamint
UNO-lök- e rendelkezésére állott Egyip-tomnak
Miután azonban Nasser egyidejűleg
a Szovjettől is ajánlatot kért és kapott a gát-építés
finanszírozására s a nyugati kormá-nyokat
állandóan azzal zsarolta hogy ha
nem adnak több pénzt és kedvezőbb feltéte-leket
akkor a Szovjet oldalra fog 'állni az
amerikai kormány végül is ez év júliusában
kijelentelte hogy ilyen körülmények között
nem hajlandó Egyiptomot továbbra is gaz-daságilag
segíteni se az assuani gát felépí-téséi
pénzzel és technikai segítséggel támo-gatni
Nasser nyomban a Szovjethez fordult
ahol azt a választ kapta hogy a gát megépí-téséhez
nem adnak pénzt
Nasser azzal válaszolt hogy kormányren-delettel
államosította a Szuezi részvénytársa-ság
teljes vagyonát és fegyverrel kényszerí-lelt- e
a csatorna alkalmazottait hogy munká-jukat
továbbra is ellássák Nasser terve állí-tólag
az hogy a szuezi csatorna bevételeiből
építse meg az assuani gátat Mint a diktáto-roknál
ez szokásos a részvénytulajdonosok-nak
nem igért semmit a nemzetközi egyez-ménnyel
nem törődött az egész ügyből nem-zeti
kérdést csinált ás elrendelte az egyipto-mi
férfilakosság katonai mozgósítását rész-ben
nyiltan részben különféle sport- - és ifjú-sági
intézmények alakjában
Franciaország és Nagybritannia azonnali
katonai akciót sürgetett a csatorna partvi-dékeinek
megszállására s ecélból máris je-lentékeny
tengeri légi és szárazföldi haderőt
csoportosítottak megfelelő pontokon Az USA
azonban amely a Közelkelcten mindenkor a
békés megoldásokat támogatja gyakran a
brit érdekekkel ellentétben is nem volt haj-landó
az azonnali katonai akcióhoz hozzájá-rulni
bár nyomban kijelentette hogy a Szue-zi
csatorna egyiptomi állami kezelésbe véte-lét
szerződésszegésnek és súlyos veszélynek
tekinti Dulles amerikai külügyminiszter Lon-donba
repült s tárgyalásainak eredménye-képpen
augusztus 16-r- a Londonba nemzet-közi
konferenciát hívtak össze melyre 24 or-szágot
hívtak meg éspedig nyolcat azon a
címen hogy az 1888-a- s egyezmény aláírói
vagy azok jogutódai (ezek közé tartozik a
Szovjet) nyolcat azon a címen hogy a szuezi
csatorna forgalmában kiemelkedő részük van
(ezek közé tartozik az USA) és 8-- at azért
mert a közelkeleti kérdésben érdekelve van-nak
(ezek közé tartozik India) A 24 meghí-vottból
12 máris elfogadta a meghívást de
két legfontosabb résztvevő Egyiptom és a
Szovjet még nem válaszolt
it Mvi ijlw tumyur—tmr r?V!fsíB£Saii
i
"i
1_i-J'JV- íi t _3
I