000067 |
Previous | 6 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
1 i Iferfl Ls - fe-- v w --fi' - "VrWvi--í-- y Jw- - + VV V "W" #"- - # -- #~s#--i 4 --- - 6 oldal Kanadai Magyarság (No 6) 1976 február 7 1i-'iV!- mii£í ' r m '&á--rs 'ai'fí €h Kv'r&íXm -- £' "í- - ar „v ''„"' r ' ÍV H ' 'A B ffT r S ' 'ír ' --I y~ " T FORD ELNÖK „STATE OF THE UNION" beszéde az amerikai törvényhozás két házának tagjai előtt senki számára nem volt meglepetés mindenek-előtt azért mert a beszéd egyes részletei már koráb-ban kiszivárogtak Az 50 perces televízión közvet-ítettbeszédetteljes mérték-ben a pártvonal megoszlá-sa szerint bírálták a tör-vényhozók — miután fel-ébredtek a Ford-fél- e zson-gít- ó álomba ringató unal-mas szótömeg kábultsá-gábó- l A beszéd ismét vi-lágosan jelezte hogy Ford választási kampányának legjelentősebb problémája az Elnök teljes szónoki te-hetségtelen-sége A repub- - Egy beiruti mohamedán baloldali csoport új támadásra készül likánusok általában egyet- - kor a tét nem kevesebb értettek Ford javaslatai-val mivel néni tehettek egyebet ha ismét GOP el-nököt akarnak látni a Fe-hér Házban a demokraták általában nem értettek egyet az Elnök javaslatai-val mivel nem tehettek egyebet ha demokrata el-nököt szeretnének bejut- -' tatni a Fehér Házba Mr Ford a következő federális költségvetésre 40 billió dollároá deficitet irány-zott elő az utóbbi évtize-dek azonban bebizonyí-tották hogy ezek a becs-lések nem egyebek költői jellegű elképzeléseknél mivel a republikánus és a demokrata elnökök által előirányzott deficit átla-gosan mindig az eredetileg említett összeg kétszere-sére növekedett Ford ref-rénje az volt: minél keve-sebb federális beavatko-zás a gazdasági életbe Ez a refrén nemcsak az Elnök konzervatívizmusát jelzi hanem egyúttal azt is hogy le akarja szerelni az igazi demokratából „igazi republikánussá" vált Ronald Reagan ultra-konzervatívizmusát Két-ségtelen hogy Reagan megtámadja majd az elő-irányzott 40 billió dollá-ros federális deficitet A legnagyobb vihart feltétle-nül a honvédelmi költség-vetési keret fogja kiválta-ni A Ford által előirány-zott összeg kevesebb an-nál mint amit a GOP ult-rakonzervatí-vjai szeretné-nek fegyverkezésre for-dítani viszont több annál mint amennyit a liberális demokraták szeretnének Amikor tehát a kong-resszus két házában a hon-védelmi költségvetés ke-retterv vitájára kerül majd a sor az Elnök ko-moly ellenzést várhat a konzervatívoktól és a li-berálisoktól az úgyneve-zett jobboldaltól és az úgy-nevezett baloldaltól egy-aránt habár különböző ok miatt Ford különleges problémája lesz a kong-resszusban az hogy csök-kenteni akarja a népjóléti juttatásokat és a nagy-ipart különböző kedvez-ményekkél akarja beruhá-- zásokra eszközölni fede-ráty- s beavatkozás nélkül Az Elnök „State of the Union" beszéde egyéb-ként legalább olyan mér-tékben szólt az amerikai választó polgároknak mint a törvényhozóknak Ez a választás éve és he feledjük el hogy Ford sem alelnökké sem elnökké nem választották meg ko-rábban ez lesz tehát az első eset hogy elnöki po-zícióját tekintve a válasz-tókhoz fordul A harc ke-mény lesz: sohasem köny-ny- ü demokrata többségű kongresszussal együtt dol-goznia egy republikánus elnöknek (és fordítva sem) különösen nehéz azonban a választás évében ami- - mint a Fehér Ház Ameny-nyibe- n a kongresszus az Elnök sok javaslatát el-veti az emberek könnyen bizalmukat veszthetik a " sikertelenség láttán A de- - mokraták legjelentősebb problémája viszont az hogy — különösen az el-nökválasztás évében — nem elég a republikánus elnök programját ellenez-ni — önálló demokrata programmal kell jelent-kezni Eddig még a demok-ratáknak csak frázisjel-leg- ü kétesértékü program-r-észleteik vannak ko-moly és egységes prog-ramjuk nincs Az Elnök ko-molyan sebezhető pontja a külpolitikai helyzet lehet-ne Ford — nagyvonalú-an elfeledkezve arról hogy a détente politika csődbe került Angola amerikai kudarc a Közeikeleten új háború fenyeget az amerik-ai- kínai kapcsolat stag-nál— kijelentette: Az ame-rikai külpolitikai vonallal minden rendben van Ez a pont komolyan sebezhe-tő és támadható lenne ha a demokratáknak volna bármilyen külpolitikai programjuk — mindeddig azonban ilyesmi nincs Mindenesetre Gerald Ford ezzel a „State of the Union"programmal győz vagy bukik az elnökválasz-táson A probléma egye-lőre az hogy a hallgató-ságot ébren kell tartania a halálosan unalmas Ford-nak és a halálosan unal-mas demokrata aspirán-soknak Eddig három as-piráns van aki érdeklődést tud kelteni Ronald Rea-gan és George Wallace a harmadik Hubert Hum-phre- y aki ugyan nem hi-vatalos aspiráns de min-dig rendelkezésre áll NEMCSAK CIA HA-NEM KGB IS VAN — fe-dezte fel nemrégiben a világ amikor Párizsból a közelmúltban két szovjet diplomatát kiutasítottak mert kiderült róluk hogy t a szovjet kémszervezet a KGB ügynökei Ezzel kap-csolatban egy francia fo-lyóirat azt jelentette hogy Franciaországban hozzá-vetőlegesen tízszer annyi ji a a KGB mint a CIA kém Annál is érdekesebb az mivel szerte a világon a CIA áll a reflektorfény-ben míg a KGB szerényen meghúzódik Nem lehet kétséges hogy ennek első-sorban a Central Intelli-genc- e Agency számos és mindig megismétlődő baklövés-sorozat- a az oka Egyre világosabbá válik hogy a CIA tevékenységét nemcsak azért kell a je-lenleginél erösebben elle-nőriznie a kongresszus-nak mert a Central Intel-ligenc- e Agency alkot-mányellenes cselekedete-ket követett el Ameriká-ban és számos beavatko-zásával külföldön hanem azért is mert ennek a rend-kívül fontos szervezetnek a munkáját korszerűsíte-ni kell és legalább is mondjuk ki nyíltan a szov-jet KGB színvonalára kell emelni Számos (és egyál-talában nem jogosulatlan) vád mellett nem szabad elfeledkezni arról hogy a CIA időnkint nagyszerű munkát végez és nem a Central Intelligence Agen-cy az oka hogy az admi-nisztráció mégis irreális és valótlan közleménye-ket ad le Az egyik példa: a vietnami háború ic"ején a CIA rendkívül tá -- 1a-gos adatokat közölt az a 1-minisz-trációval a valósá-gos helyzetet illetően a különböző elnökök azon-ban eltorzították ezeket az információkat és valótlan jelentéseket adattak ki a valóságos helyzetről Egy másik példa: az elmúlt né-hány hét leforgása alatt a CIA olyan információ-kat gyűjtött össze ame-lyek azt bizonyítják hogy Izraelnek kevesebb ameri-kai támogatásra van szük-sége mint amennyit Jeru-zsálem közölt előzőleg Wa-shingtonnal Ezúttal a CIA értékelés hatása megmu-tatkozik a Ford program Izraelnek előirányzott csökkentett segély-összegébe- n A CIA Ford által ki-jelölt új igazgatójának George Bushnak a felada-ta hogy ezt a szervezetet az alkotmány keretei kö-zött tartsa és a kongresz-szu- s ellenőrzésével és se-gítségével a Central Intel-ligence Agency munkáját megjavítsa és korszerűvé tegye KANADA OLIMPIAI BETEGSÉGBEN SZEN-VED és a betegség tüne-tei egyre súlyosabbak Volt egy idő alig néhány hónappal ezelőtt amikor Montreal polgármestere kijelentette: Az 1976-o- s olimpiász megrendezése kizárólagosan Montreál feladata és ehhez semmi-féle külső segítségre nem lesz szükségé Ezek azon-ban a boldog és romanti-kus előidők voltak: amikor a költségek elérték az egy-billió dollárt Québec vette kezébe az ügyeket Bou-rass- a miniszterelnök ar-ról biztosított mindenkit y%m%g& -- ír JeTe{ sH3"'£ faír&k&í W-SíM- ? 'WTÍ3 í 2Í2VÍS--X3"STW'liX'™-- --öfftrf! nBír " ' i tmr i --i~7TSB'fí' ' jffl -- ryv m y sf _ í Z jj?iI I III II I I II II MOhl r ír'~smV!JTrZff£i 5&t -- ü -- - --gr M hogy a provinciának az-után igazán nem lesz segít-ségre szüksége Trudeau miniszterelnök nyomban biztosította Mr Bourassat arról: a federális kormány nem is hajlandó segítsé-get nyújtani Alig néhány nappal ezelőtt azonban Mr Bourassa sokkal ke-vésbé hivalkodóan közöl-te: Quebecnek 200 millió dolláros federális támoga-tásra van szüksége ahhoz hogy az olimpiászt meg tudja rendezni Montreal-ban Senki sem beszél ar-ról hogy ez milyen felté-telek melletti kölcsön len-ne ha ugyan a québeci miniszterelnök kölcsön-ről és nem egyszerű támo-gatásról beszél a „nemes cél" érdekében Érdemes elgondolkozni azon hogy ezt a 200 millió dollárt a kanadai adófizetők fizet-nék és azon is érdemes eltöprengeni: ha az olim-piász véletlenül nagysze-rű üzletnek bizonyulna Montreal és Québec szá-mára (amire egyáltalá-ban nincs reális lehető-ség) vajon Montreal és Québec megosztaná-- e a hasznot a többi provinciá-val? Természetesen nem Mr Bourassa azonban most a kanadai adófizetők támogatását kéri ahhoz hogy egy kezdettől fogva kudarcra ítélt vállalko-zást végrehajthasson A québeci miniszterelnök „kanadai nemzeti öntudat-ról és nemzeti büszkeség-ről" beszél az azonban nem egyéb üres frázisnál Most amikor a kanadai nemzetgazdaság súlyos problémákkal küzd sem-mi sem indokolja hogy áz adófizető polgárok pénzt áldozzanak a'" vasf üggöny1 jí4j ! '-- :'' --r =" tanácsadója mögötti országok profesz-szionist- a sportolóinak ide-ológiával kavart gerely-vetésére és a nyugati or-szágok fél-amat- őr sporto-lóinak arra az aspiráció-jára hogy győ-zelem esetén sokmillió do-llárt kereső televíziós sztá-rok és filmszínészek le-gyenek Lehetséges hogy már vannak olyan íá 1Z x - ¥ jm4¥"1 t--rW-Xí- jmwm ivujrYvH---' n' irtjv'fy HHiBBpSipHFHFff-oHBBt'MBfflK- p witt tv-- i M A californiai középiskolákban diákok egyre gyakrabban támadják meg a tanárokat megverik őket a tanárnőkön erőszakot követnek el A tanárok különböző védelmi intézkedésekhez folyamodtak A fenti képsorozat: A angelesi Crenshaw High Scbool egyik tanárnője különleges elektronikus készüléket csuklóján kép) nagyv gyorsúszók akik a 100 mé-tert 56 másodpercen be-lül ússzák és teljes mér-tékben elképzelhető hogy az amerikai és a szovjet sprintelők között már olya-nokat is találhatunk akik a 100 métert 8 másodper-cen belül futják le Mindez lehetséges éppen csak az tűnik indokolatlannak hogy ezekért a teljesítmé-nyekért a kanadai adófi-zető polgárok fizessenek Sokan remélik hogy Mr Trudeau aki állítólag Kanada miniszterelnöke annak ellenére hogy állan-dó tartózkodási helye fő-ként Brüsszel Párizs és Havana egyszer majd mégis rövid látogatásra Ottawába fog utazni eluta-sítja a québeci miniszter-elnök 200 millió dolláros olimpia támogatási kéré-sét WITHOUT A SONG A DAY SHOULD NEVER END (Sohase érjen véget a nap dal nélkül) — az ame-rikai néger rabszolgaság korának ezt a fájdalmas drámai dalát az 1930-a- s években gyakran énekelte a hangversenytermek-ben egy óriásnak tűnő né-ger fiatalember aki első-rangú sportoló volt és az Egyesült Államok egyik első néger ügyvédje A fér-fi bassz-barito- n hangja később világhírű lett két-millió példányban fogyott el az a hanglemez ame-lyen ez a néger óriás-ügyvé- d Jerome Kern „Show Boát" című musicáljának fő-szám- át énekelte Ame-rikai és európai milliók hallgatták újra és újra ezt a zengő hangot a lágy déli akcentust: 01' Man River Az"óriás néger sportoló ügyvéd és bassz-barito- n énekes neve Paul Robeson volt Mr Robeson később az amerikai nége-rek egyenjogúságáért küz-dő Civil Rights harcos lett és úgy érezte hogy a né-gerek egyenjogúsítási tör-vényeit igazában csak a kommunizmus biztosít-hatja Nem ő volt az egyet-len néger és nem ő volt :-"""t'HESsB(saRaBBv3DBiBa-aBaBr'BÍ! a Kakuei Tanaka már egy év óta nem japán miniszterelnök Tokióból származó hirek szerint azonban ö a jelenlegi japán kormány legfőbb nemhivatalos olimpiai ma a los 1sel (baloldali ha ha _?S1M-- ~ ftmr- - miL sim M- - ~Vr-tm- m KMMHaMMi Fidel Castro szenvedélyes sakkozó: jelenleg Angolában „sakkozik" mialatt több mint 10000 kubai katona harcol az angolai kommunisták oldalán az egyetlen amerikai aki polgárjogi harcok bal és jobboldali diktatúrák vál-ságába került: Ernest Hemingway Nobel díjas amerikai író és Arthur Miller amerikai Pulitzer díjas író (sokakkal együtt) a kommunizmusban vélte megtalálni a társadalmi és faji problémák megoldá-sát Hemingway és Miller keserűen csalódott Robe-sont- ól megvonták ameri-kai útlevelét 8 évre és Paul Robeson ekkor Európába ment Évekig élt London-ban ahol Korda-filmekbe- n játszott azután a Szovjet-unióba költözött Hruscsov öleléssel és csókkal fogad-ta: nevezz egyszerűen Nikita Szergejevicsnek Paul — mondotta A barát-kozás azonban egyik fél számára sem hozott kielé-gülést Robeson nem volt hajlandó a Kommunista Pártba beléphii amerikai Kedij jutalmazottja az el-dalo- kat és néger rabszol-"mú- lt héten lett volna 47 ga-dalok- at énekelt a szov-jet polgároknak Nikita Szergejevics azonban ha-tározott politikai nyilat-kozatot akart Paul Robe-son erre nem volt hajlan-dó és 1963-ba- n hazatért Amerikába Ez a hazám — mondta csendesen és egy-szerűen az újságíróknak — És a kommunizmus Mr Robeson? — kérdezte az egyik riperter — No comment — felelte Robe-son és soha többé nem volt hajlandó politikai nyilatko-zatot tenni Később a Civil Rights-üg- y harcosaként ünnepelték amerikai útle-velét visszakapta és olykor meghívták énekelni A cso-dálatosan zengő bassz-barito- n azonban akkorra már megfakult és az egy-kori harcos néger óriás-ból csalódott kiábrándult néger öregember lett Pa-ul Robeson Philadelphiá-ban élt szegénységben és elfeledettségben S az el-múlt héten 77 esztendős korában meghalt Válsága a modern ember válsága volt kudarca a modern ember kudarca volt a mo-dern emberé aki ideoló-giák tömkelegében köny- - Ha egy diák megtámadja- - a tanárnő megnyom a készülékén egy gombot amelynek következtében egy központi állomás rádióvészjelzést kap (középső kép) Ez a központi iroda walkie- - talkie segítségével értesiti egyik biztonsági őrét (jobboldali kép) aki nyomban a veszélyeztetett tanárnő segítségére siet nyen utat veszít Temeté-sén valaki rákezdte az éne-ket: Without a song a day should never end — és a gyászolók összesen har-minchetén együtt énekel-ték a néger rabszolgaság idejének fájdalmas dalát S ez volt Paul Robeson utolsó dala Paul Robeso-n- é aki tévedéseivel együtt (s talán éppen azért) sike-reivel és kudarcaival együtt igazán ember és igazán emberi volt Paul Robeson valamikor a na-pot befejező dalról a Mis-sissippiről és az emberi szabadságvágyról énekelt és végülis Nikita Hrus-csov ölelésében kötött ki lehet--e ennél tragikusabb lehet--e ennél szánandóbb emberi sors? DR MARTIN LUTHER KING amerikai Civil Rights vezető a Nobel bé- - esztendős — ha évekkel ezelőtt nem gyilkolták'vol-n- a meg Dr Kingről Ame-rika-szer- te beszédekkel gyászünnepségekkel és fel-vonulásokkal emlékeztek meg azok a fehérek és fe-keték akik ma is tűrhe-tetlenül hisznek abban hogy nemzetiségi szárma-zásunktól vallási meggyő-ződésünktől és bőrünk szí-nétől függetlenül — béké-ben kell élnünk egymással nekünk embereknek bár-milyen nehéz is szeretnünk és elviselnünk egymást Dr King a szó valóságos értelmében vett forradal-mi mozgalma arra irá-nyult hogy a négerek és minden kisebbség teljes egyenlőségét kivívja — békés eszközökkel egyet-len erőszakos cselekedet nélkül Rev King mozgal-ma és módszere nem egy esetben amatőrjellegü volt ami viszont nemcsak vonzóvá hanem szinte át-ütő erejűvé tette az a tel-jes erőszakmentesség hir-detése volt Nemcsak Amerikában de az egész világon híressé vált Dr Martin Luther King költői szépségű vizionárius ere-jű beszéde amely ezek-kel a szavakkal kezdődött: I Have A Dream az álom az emberek teljes egyenlősége és egymással való békében élése volt Rev Kinget meggyilkol-ták — ma sem tudjuk biz-tosan hogy ki volt a gyilko-sa valaki aki gyűlöl-te az „álmot" A felvonu-lásokon ilyen szövegű táb-lákkal meneteltek az em- - berek Amerikában : The Dream Lives — S mi is ren-díthetetlen hittel hisszünk abban hogy az álom él és elkövetkezik a nap ami-kor fehérek feketék pro-testánsok katolikusok zsidók és arabok békében élhetünk egymással hiszen sokkal több tényező egyesít mint amennyi el-választ bennünket embere-ket egymástól
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, February 07, 1976 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1976-02-07 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000315 |
Description
Title | 000067 |
OCR text | 1 i Iferfl Ls - fe-- v w --fi' - "VrWvi--í-- y Jw- - + VV V "W" #"- - # -- #~s#--i 4 --- - 6 oldal Kanadai Magyarság (No 6) 1976 február 7 1i-'iV!- mii£í ' r m '&á--rs 'ai'fí €h Kv'r&íXm -- £' "í- - ar „v ''„"' r ' ÍV H ' 'A B ffT r S ' 'ír ' --I y~ " T FORD ELNÖK „STATE OF THE UNION" beszéde az amerikai törvényhozás két házának tagjai előtt senki számára nem volt meglepetés mindenek-előtt azért mert a beszéd egyes részletei már koráb-ban kiszivárogtak Az 50 perces televízión közvet-ítettbeszédetteljes mérték-ben a pártvonal megoszlá-sa szerint bírálták a tör-vényhozók — miután fel-ébredtek a Ford-fél- e zson-gít- ó álomba ringató unal-mas szótömeg kábultsá-gábó- l A beszéd ismét vi-lágosan jelezte hogy Ford választási kampányának legjelentősebb problémája az Elnök teljes szónoki te-hetségtelen-sége A repub- - Egy beiruti mohamedán baloldali csoport új támadásra készül likánusok általában egyet- - kor a tét nem kevesebb értettek Ford javaslatai-val mivel néni tehettek egyebet ha ismét GOP el-nököt akarnak látni a Fe-hér Házban a demokraták általában nem értettek egyet az Elnök javaslatai-val mivel nem tehettek egyebet ha demokrata el-nököt szeretnének bejut- -' tatni a Fehér Házba Mr Ford a következő federális költségvetésre 40 billió dollároá deficitet irány-zott elő az utóbbi évtize-dek azonban bebizonyí-tották hogy ezek a becs-lések nem egyebek költői jellegű elképzeléseknél mivel a republikánus és a demokrata elnökök által előirányzott deficit átla-gosan mindig az eredetileg említett összeg kétszere-sére növekedett Ford ref-rénje az volt: minél keve-sebb federális beavatko-zás a gazdasági életbe Ez a refrén nemcsak az Elnök konzervatívizmusát jelzi hanem egyúttal azt is hogy le akarja szerelni az igazi demokratából „igazi republikánussá" vált Ronald Reagan ultra-konzervatívizmusát Két-ségtelen hogy Reagan megtámadja majd az elő-irányzott 40 billió dollá-ros federális deficitet A legnagyobb vihart feltétle-nül a honvédelmi költség-vetési keret fogja kiválta-ni A Ford által előirány-zott összeg kevesebb an-nál mint amit a GOP ult-rakonzervatí-vjai szeretné-nek fegyverkezésre for-dítani viszont több annál mint amennyit a liberális demokraták szeretnének Amikor tehát a kong-resszus két házában a hon-védelmi költségvetés ke-retterv vitájára kerül majd a sor az Elnök ko-moly ellenzést várhat a konzervatívoktól és a li-berálisoktól az úgyneve-zett jobboldaltól és az úgy-nevezett baloldaltól egy-aránt habár különböző ok miatt Ford különleges problémája lesz a kong-resszusban az hogy csök-kenteni akarja a népjóléti juttatásokat és a nagy-ipart különböző kedvez-ményekkél akarja beruhá-- zásokra eszközölni fede-ráty- s beavatkozás nélkül Az Elnök „State of the Union" beszéde egyéb-ként legalább olyan mér-tékben szólt az amerikai választó polgároknak mint a törvényhozóknak Ez a választás éve és he feledjük el hogy Ford sem alelnökké sem elnökké nem választották meg ko-rábban ez lesz tehát az első eset hogy elnöki po-zícióját tekintve a válasz-tókhoz fordul A harc ke-mény lesz: sohasem köny-ny- ü demokrata többségű kongresszussal együtt dol-goznia egy republikánus elnöknek (és fordítva sem) különösen nehéz azonban a választás évében ami- - mint a Fehér Ház Ameny-nyibe- n a kongresszus az Elnök sok javaslatát el-veti az emberek könnyen bizalmukat veszthetik a " sikertelenség láttán A de- - mokraták legjelentősebb problémája viszont az hogy — különösen az el-nökválasztás évében — nem elég a republikánus elnök programját ellenez-ni — önálló demokrata programmal kell jelent-kezni Eddig még a demok-ratáknak csak frázisjel-leg- ü kétesértékü program-r-észleteik vannak ko-moly és egységes prog-ramjuk nincs Az Elnök ko-molyan sebezhető pontja a külpolitikai helyzet lehet-ne Ford — nagyvonalú-an elfeledkezve arról hogy a détente politika csődbe került Angola amerikai kudarc a Közeikeleten új háború fenyeget az amerik-ai- kínai kapcsolat stag-nál— kijelentette: Az ame-rikai külpolitikai vonallal minden rendben van Ez a pont komolyan sebezhe-tő és támadható lenne ha a demokratáknak volna bármilyen külpolitikai programjuk — mindeddig azonban ilyesmi nincs Mindenesetre Gerald Ford ezzel a „State of the Union"programmal győz vagy bukik az elnökválasz-táson A probléma egye-lőre az hogy a hallgató-ságot ébren kell tartania a halálosan unalmas Ford-nak és a halálosan unal-mas demokrata aspirán-soknak Eddig három as-piráns van aki érdeklődést tud kelteni Ronald Rea-gan és George Wallace a harmadik Hubert Hum-phre- y aki ugyan nem hi-vatalos aspiráns de min-dig rendelkezésre áll NEMCSAK CIA HA-NEM KGB IS VAN — fe-dezte fel nemrégiben a világ amikor Párizsból a közelmúltban két szovjet diplomatát kiutasítottak mert kiderült róluk hogy t a szovjet kémszervezet a KGB ügynökei Ezzel kap-csolatban egy francia fo-lyóirat azt jelentette hogy Franciaországban hozzá-vetőlegesen tízszer annyi ji a a KGB mint a CIA kém Annál is érdekesebb az mivel szerte a világon a CIA áll a reflektorfény-ben míg a KGB szerényen meghúzódik Nem lehet kétséges hogy ennek első-sorban a Central Intelli-genc- e Agency számos és mindig megismétlődő baklövés-sorozat- a az oka Egyre világosabbá válik hogy a CIA tevékenységét nemcsak azért kell a je-lenleginél erösebben elle-nőriznie a kongresszus-nak mert a Central Intel-ligenc- e Agency alkot-mányellenes cselekedete-ket követett el Ameriká-ban és számos beavatko-zásával külföldön hanem azért is mert ennek a rend-kívül fontos szervezetnek a munkáját korszerűsíte-ni kell és legalább is mondjuk ki nyíltan a szov-jet KGB színvonalára kell emelni Számos (és egyál-talában nem jogosulatlan) vád mellett nem szabad elfeledkezni arról hogy a CIA időnkint nagyszerű munkát végez és nem a Central Intelligence Agen-cy az oka hogy az admi-nisztráció mégis irreális és valótlan közleménye-ket ad le Az egyik példa: a vietnami háború ic"ején a CIA rendkívül tá -- 1a-gos adatokat közölt az a 1-minisz-trációval a valósá-gos helyzetet illetően a különböző elnökök azon-ban eltorzították ezeket az információkat és valótlan jelentéseket adattak ki a valóságos helyzetről Egy másik példa: az elmúlt né-hány hét leforgása alatt a CIA olyan információ-kat gyűjtött össze ame-lyek azt bizonyítják hogy Izraelnek kevesebb ameri-kai támogatásra van szük-sége mint amennyit Jeru-zsálem közölt előzőleg Wa-shingtonnal Ezúttal a CIA értékelés hatása megmu-tatkozik a Ford program Izraelnek előirányzott csökkentett segély-összegébe- n A CIA Ford által ki-jelölt új igazgatójának George Bushnak a felada-ta hogy ezt a szervezetet az alkotmány keretei kö-zött tartsa és a kongresz-szu- s ellenőrzésével és se-gítségével a Central Intel-ligence Agency munkáját megjavítsa és korszerűvé tegye KANADA OLIMPIAI BETEGSÉGBEN SZEN-VED és a betegség tüne-tei egyre súlyosabbak Volt egy idő alig néhány hónappal ezelőtt amikor Montreal polgármestere kijelentette: Az 1976-o- s olimpiász megrendezése kizárólagosan Montreál feladata és ehhez semmi-féle külső segítségre nem lesz szükségé Ezek azon-ban a boldog és romanti-kus előidők voltak: amikor a költségek elérték az egy-billió dollárt Québec vette kezébe az ügyeket Bou-rass- a miniszterelnök ar-ról biztosított mindenkit y%m%g& -- ír JeTe{ sH3"'£ faír&k&í W-SíM- ? 'WTÍ3 í 2Í2VÍS--X3"STW'liX'™-- --öfftrf! nBír " ' i tmr i --i~7TSB'fí' ' jffl -- ryv m y sf _ í Z jj?iI I III II I I II II MOhl r ír'~smV!JTrZff£i 5&t -- ü -- - --gr M hogy a provinciának az-után igazán nem lesz segít-ségre szüksége Trudeau miniszterelnök nyomban biztosította Mr Bourassat arról: a federális kormány nem is hajlandó segítsé-get nyújtani Alig néhány nappal ezelőtt azonban Mr Bourassa sokkal ke-vésbé hivalkodóan közöl-te: Quebecnek 200 millió dolláros federális támoga-tásra van szüksége ahhoz hogy az olimpiászt meg tudja rendezni Montreal-ban Senki sem beszél ar-ról hogy ez milyen felté-telek melletti kölcsön len-ne ha ugyan a québeci miniszterelnök kölcsön-ről és nem egyszerű támo-gatásról beszél a „nemes cél" érdekében Érdemes elgondolkozni azon hogy ezt a 200 millió dollárt a kanadai adófizetők fizet-nék és azon is érdemes eltöprengeni: ha az olim-piász véletlenül nagysze-rű üzletnek bizonyulna Montreal és Québec szá-mára (amire egyáltalá-ban nincs reális lehető-ség) vajon Montreal és Québec megosztaná-- e a hasznot a többi provinciá-val? Természetesen nem Mr Bourassa azonban most a kanadai adófizetők támogatását kéri ahhoz hogy egy kezdettől fogva kudarcra ítélt vállalko-zást végrehajthasson A québeci miniszterelnök „kanadai nemzeti öntudat-ról és nemzeti büszkeség-ről" beszél az azonban nem egyéb üres frázisnál Most amikor a kanadai nemzetgazdaság súlyos problémákkal küzd sem-mi sem indokolja hogy áz adófizető polgárok pénzt áldozzanak a'" vasf üggöny1 jí4j ! '-- :'' --r =" tanácsadója mögötti országok profesz-szionist- a sportolóinak ide-ológiával kavart gerely-vetésére és a nyugati or-szágok fél-amat- őr sporto-lóinak arra az aspiráció-jára hogy győ-zelem esetén sokmillió do-llárt kereső televíziós sztá-rok és filmszínészek le-gyenek Lehetséges hogy már vannak olyan íá 1Z x - ¥ jm4¥"1 t--rW-Xí- jmwm ivujrYvH---' n' irtjv'fy HHiBBpSipHFHFff-oHBBt'MBfflK- p witt tv-- i M A californiai középiskolákban diákok egyre gyakrabban támadják meg a tanárokat megverik őket a tanárnőkön erőszakot követnek el A tanárok különböző védelmi intézkedésekhez folyamodtak A fenti képsorozat: A angelesi Crenshaw High Scbool egyik tanárnője különleges elektronikus készüléket csuklóján kép) nagyv gyorsúszók akik a 100 mé-tert 56 másodpercen be-lül ússzák és teljes mér-tékben elképzelhető hogy az amerikai és a szovjet sprintelők között már olya-nokat is találhatunk akik a 100 métert 8 másodper-cen belül futják le Mindez lehetséges éppen csak az tűnik indokolatlannak hogy ezekért a teljesítmé-nyekért a kanadai adófi-zető polgárok fizessenek Sokan remélik hogy Mr Trudeau aki állítólag Kanada miniszterelnöke annak ellenére hogy állan-dó tartózkodási helye fő-ként Brüsszel Párizs és Havana egyszer majd mégis rövid látogatásra Ottawába fog utazni eluta-sítja a québeci miniszter-elnök 200 millió dolláros olimpia támogatási kéré-sét WITHOUT A SONG A DAY SHOULD NEVER END (Sohase érjen véget a nap dal nélkül) — az ame-rikai néger rabszolgaság korának ezt a fájdalmas drámai dalát az 1930-a- s években gyakran énekelte a hangversenytermek-ben egy óriásnak tűnő né-ger fiatalember aki első-rangú sportoló volt és az Egyesült Államok egyik első néger ügyvédje A fér-fi bassz-barito- n hangja később világhírű lett két-millió példányban fogyott el az a hanglemez ame-lyen ez a néger óriás-ügyvé- d Jerome Kern „Show Boát" című musicáljának fő-szám- át énekelte Ame-rikai és európai milliók hallgatták újra és újra ezt a zengő hangot a lágy déli akcentust: 01' Man River Az"óriás néger sportoló ügyvéd és bassz-barito- n énekes neve Paul Robeson volt Mr Robeson később az amerikai nége-rek egyenjogúságáért küz-dő Civil Rights harcos lett és úgy érezte hogy a né-gerek egyenjogúsítási tör-vényeit igazában csak a kommunizmus biztosít-hatja Nem ő volt az egyet-len néger és nem ő volt :-"""t'HESsB(saRaBBv3DBiBa-aBaBr'BÍ! a Kakuei Tanaka már egy év óta nem japán miniszterelnök Tokióból származó hirek szerint azonban ö a jelenlegi japán kormány legfőbb nemhivatalos olimpiai ma a los 1sel (baloldali ha ha _?S1M-- ~ ftmr- - miL sim M- - ~Vr-tm- m KMMHaMMi Fidel Castro szenvedélyes sakkozó: jelenleg Angolában „sakkozik" mialatt több mint 10000 kubai katona harcol az angolai kommunisták oldalán az egyetlen amerikai aki polgárjogi harcok bal és jobboldali diktatúrák vál-ságába került: Ernest Hemingway Nobel díjas amerikai író és Arthur Miller amerikai Pulitzer díjas író (sokakkal együtt) a kommunizmusban vélte megtalálni a társadalmi és faji problémák megoldá-sát Hemingway és Miller keserűen csalódott Robe-sont- ól megvonták ameri-kai útlevelét 8 évre és Paul Robeson ekkor Európába ment Évekig élt London-ban ahol Korda-filmekbe- n játszott azután a Szovjet-unióba költözött Hruscsov öleléssel és csókkal fogad-ta: nevezz egyszerűen Nikita Szergejevicsnek Paul — mondotta A barát-kozás azonban egyik fél számára sem hozott kielé-gülést Robeson nem volt hajlandó a Kommunista Pártba beléphii amerikai Kedij jutalmazottja az el-dalo- kat és néger rabszol-"mú- lt héten lett volna 47 ga-dalok- at énekelt a szov-jet polgároknak Nikita Szergejevics azonban ha-tározott politikai nyilat-kozatot akart Paul Robe-son erre nem volt hajlan-dó és 1963-ba- n hazatért Amerikába Ez a hazám — mondta csendesen és egy-szerűen az újságíróknak — És a kommunizmus Mr Robeson? — kérdezte az egyik riperter — No comment — felelte Robe-son és soha többé nem volt hajlandó politikai nyilatko-zatot tenni Később a Civil Rights-üg- y harcosaként ünnepelték amerikai útle-velét visszakapta és olykor meghívták énekelni A cso-dálatosan zengő bassz-barito- n azonban akkorra már megfakult és az egy-kori harcos néger óriás-ból csalódott kiábrándult néger öregember lett Pa-ul Robeson Philadelphiá-ban élt szegénységben és elfeledettségben S az el-múlt héten 77 esztendős korában meghalt Válsága a modern ember válsága volt kudarca a modern ember kudarca volt a mo-dern emberé aki ideoló-giák tömkelegében köny- - Ha egy diák megtámadja- - a tanárnő megnyom a készülékén egy gombot amelynek következtében egy központi állomás rádióvészjelzést kap (középső kép) Ez a központi iroda walkie- - talkie segítségével értesiti egyik biztonsági őrét (jobboldali kép) aki nyomban a veszélyeztetett tanárnő segítségére siet nyen utat veszít Temeté-sén valaki rákezdte az éne-ket: Without a song a day should never end — és a gyászolók összesen har-minchetén együtt énekel-ték a néger rabszolgaság idejének fájdalmas dalát S ez volt Paul Robeson utolsó dala Paul Robeso-n- é aki tévedéseivel együtt (s talán éppen azért) sike-reivel és kudarcaival együtt igazán ember és igazán emberi volt Paul Robeson valamikor a na-pot befejező dalról a Mis-sissippiről és az emberi szabadságvágyról énekelt és végülis Nikita Hrus-csov ölelésében kötött ki lehet--e ennél tragikusabb lehet--e ennél szánandóbb emberi sors? DR MARTIN LUTHER KING amerikai Civil Rights vezető a Nobel bé- - esztendős — ha évekkel ezelőtt nem gyilkolták'vol-n- a meg Dr Kingről Ame-rika-szer- te beszédekkel gyászünnepségekkel és fel-vonulásokkal emlékeztek meg azok a fehérek és fe-keték akik ma is tűrhe-tetlenül hisznek abban hogy nemzetiségi szárma-zásunktól vallási meggyő-ződésünktől és bőrünk szí-nétől függetlenül — béké-ben kell élnünk egymással nekünk embereknek bár-milyen nehéz is szeretnünk és elviselnünk egymást Dr King a szó valóságos értelmében vett forradal-mi mozgalma arra irá-nyult hogy a négerek és minden kisebbség teljes egyenlőségét kivívja — békés eszközökkel egyet-len erőszakos cselekedet nélkül Rev King mozgal-ma és módszere nem egy esetben amatőrjellegü volt ami viszont nemcsak vonzóvá hanem szinte át-ütő erejűvé tette az a tel-jes erőszakmentesség hir-detése volt Nemcsak Amerikában de az egész világon híressé vált Dr Martin Luther King költői szépségű vizionárius ere-jű beszéde amely ezek-kel a szavakkal kezdődött: I Have A Dream az álom az emberek teljes egyenlősége és egymással való békében élése volt Rev Kinget meggyilkol-ták — ma sem tudjuk biz-tosan hogy ki volt a gyilko-sa valaki aki gyűlöl-te az „álmot" A felvonu-lásokon ilyen szövegű táb-lákkal meneteltek az em- - berek Amerikában : The Dream Lives — S mi is ren-díthetetlen hittel hisszünk abban hogy az álom él és elkövetkezik a nap ami-kor fehérek feketék pro-testánsok katolikusok zsidók és arabok békében élhetünk egymással hiszen sokkal több tényező egyesít mint amennyi el-választ bennünket embere-ket egymástól |
Tags
Comments
Post a Comment for 000067