Kanadai Magyarsag, June 05, 1976

              XXVI évf 23 szám JlÉJlF ÉS KIADÓHIVATAL:
1976
Vol26No23
június 5 -f- MSiíllffflell
V Ft V 0 Ft ¥ V II ? I °J V L ffii P ll ? Q KMBÍ Toronto
412BloorStWM
Ontario Canada
Second Class Mail !!Ílf M5S 1X5
Registration number 1309 1ÉSJB 1 Tvvffll$ TeL: {416) 924-83- 53 í MwfeCTB&2:Tta Ára 30 cent
oviei
Az orosz hadsereg túlereje és óriás páncélos — rakétákkal a tankokat is a szállító-gépeket
is lehet tenni — Olasz dilemma: folytonos sztrájkok vagy vörös Mussolini? — had-járat
a kommunizmus ellen — Egy latin -- amerikai állam vezérkarának főnökét letartóztatták New Yorkban —
hajlandó rendfenntartó küldeni Libanonba — az ajánlatot a mozlemek elutasították — I János
Károly amerikai látogatásra készül — Az esztergomi érseket bíborosi méltóságra emelte a Pápa
Az európai baloldal
Frey András ira az '' "" aX ' "'' ' 'rt -iii ríni W
Ezen a héten is rájárt
a rúd az oroszokra
Hogy az Atlanti-szövetsé- g
külügyminiszterei-nek
a találkozóján (Oszló-ban)
is érződött a détente-ba- n
való csalódás az
Moszkvának kellemetlen
de nem nagyon meglepő
A kelet-németorszá- gi kom-munista
párt kongresszu-sán
(Kelet-Berlinbe- n) is
régi fekély szakadt fel új-ra
Főleg az európai kom-munista
pártok értekezle-tének
az összehívásáról
volt megint szó amit
Brezsnyev két év óta szor-galmaz
és sürget Ezen
akarják előkészíteni a
kommunista világkonfe-renciát
amelynek eredeti
célja az volt hogy ott a
kínai kommunista pártot
kizárják a kommunista
közösségből
A 73-a- s háború
technikai tanulságai
Csak a keletnémet ma-gyar
és bolgár kommu-nisták
támogatják ezt az
orosz tervet A spanyol
francia olasz jugoszláv
román és dán kiküldöttek
nem vállalták Kína exkom-munikálás- át
úgy hogy a
Brezsnyev-e- t képviselő
Szuszlov végül is kényte-len
volt meghátrálni és bele-egyezni
hogy sem az euró-pai
sem a világkonferen-cián
nem fognak Kínáról be-szélni
Az igazi nagy csapás
otthon érte a szovjetet
Az angol és amerikai hír-szerző
hálózat tudomást
szerzett arról hogy az
orosz szakértők rájöttek:
az utóbbi évek technoló-giai
fejlődése következ-tében
a Szovjetunió kon-vencionális
(nem nukleá
ENSz székhelyiről:
- wzf) fr VA4 xí r
ris) szárazföldi haderői-nek
támadó stratégiája el-avulttá
vált
Az orosz hadsereg ge-rincét
a páncélos gyalog-ság
alkotja ennek ütőere-je
pedig repülőgépek mel-lett
főleg tankokon és olyan
szárazföldi páncélos szál-lítógépeken
alapul ame-lyek
óriási gyalogsági kö-telékeket
tudnak nagy tá-volságra
átdobni A kö-zépeurópai
orosz katonai fö-lény
is tankokon és ilyen
páncélos szállítógépeken
nyugszik
Az 1973 októberében le-folyt
közelkeleti háború
azonban megmutatta
hogy a legmodernebb és leg-erősebb
tankokat is könnyű
harcképtelenné tenni önma-gát
irányító rakétalövedék-kel
amit nemrég fejlesz-tettek
Minthogy ez az
új rakéta a szovjethadse-reg
legfontosabb eszközé1
nek a használhatóságát
erősen csökkentette az
oroszok 1973 vége óta dol-goztak
azon hogyan lehet-ne
ezeket a tankok elleni
rakétákat kivédeni
És Londonban is Wa-shingtonban
is úgy tudják
hogy ez az orosz erőfeszí-tés
eredménytelen ma-radt
és csak egy merőben
új találmány tudná a na-gyon
nagy számban gyár-tott
s az orosz hadsereg
tengelyét gerincét kitevő
tankok és páncélos szállí-tógépek
hadi értékéből va-lamit
megmenteni
Ezen csak a technológia
tud segíteni És épp ez az
amiben az oroszok a lég-gyöngébb- ek
Ez gyakorlatilag azt je-lenti
hogy amíg a tankok
és páncélos erők terén az
orosz fölény tart a szov- -
MÁJUS 22 SZOMBAT — Az amerikai szenátus kül-ügyi
bizottsága jóváhagyta az öt évre szóló amerikai-spanyol
katonai együttműködési szerződést Eszerint
Amerika 1200 millió dolláros segélyt nyújt Spanyolor-szágnak
és használhat egy haditengerészeti és három
légi spanyol támaszpontot I János Károly júniusban
hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban
o Szalvador középamerikai köztársaság vezérkará-nak
főnökét New Yorkban letartóztatták mert az ameri-kai
külügyminisztérium megtévesztésével és az ameri-kai
törvények kijátszásával tízezer géppisztolyt akart
eladni amerikai gengsztereknek
MÁJUS 23 VASÁRNAP — A hatnapos amerikai lá-togatáson
lévő francia köztársasági elnök Valéry Gis-car- d
d'Estaing a kongresszusban beszélt a 200 évre
visszatekintő francia-amerik- ai kapcsolatokról Össze-sen
négy óra hosszat tárgyalt Ford elnökkel de az egyet-len
elintézésre váró kérdésben nem tudtak megegyezés-re
jutni Ez arra vonatkozik hogyan lehetne meggátolni
hogy az elmaradott országoknak adott atomerőtelepe-ken
ne lehessen titokban atombombákat előállítani
(Folytatás a 2 oldalon)
4
ki
saraiof7o iai lainaao
se
W
yo§
tankokon szállítógépeken alapult
harcképtelenné Katolikus
Fran-ciaország
ezredeket
asington-Bomi- " tengely 59
jethadsereg egy hét alatt
lesétálhat az Atlanti-óceáni- g
Ettől csak az ameri-kai
atommegtorlás lehető-sége
tartja vissza őket
De ha Amerika elég nagy-számú
tankelhárító rakétát
gyáit akkor az orosz gya-logsági
fölény megszűnik
És akkor az egész világon
megváltozhatnak a nem-zetközi
erőviszonyok a
Nyugat javára Feltéve
hogy egy új Nixon vagy
egy új Kissinger nem siet
megint a Szovjetunió se-gítségére
Szolga automaták
Egyébként a figyelmet
a közelgő — június 20-21-ik- ére
kitűzött — olasz vá-lasztások
vonják maguk-ra
mert legtöbben azt hi-szik
hogy a kommunisták
az eddiginél több szavaza-tot
fognak kapni és hogy
a keresztény-demokrat- a
párt kénytelen lesz őket is
bevenni a kormányba
Ennek kapcsán három
kérdés merül föl
(1) Mi marad az oroszok
elleni védekezést szolgáló
Atlanti-szövetségb- ől ha
ennek titkai az olasz kor-mány
kommunista tágjain
keresztül eljuthatnak
Moszkvába
(2) mi marad az olasz
parlamentarizmusból ha
a kommunista párt nem
csak a szakszervezeteket
használhatja fel a társa-dalom
terrorizálására
(mint tette eddig) hanem
a kormánygépezet egy ré-szét
is és
(3) ha mellettük szóló
szavazatokkal beemel-ték
a kommunistákat a
kormányba vajon enge-delmeskednek-
e majd „a
nép szavának" akkor is
ha a szavazatok nem mel-lettük
hanem ellenük fog-nak
szólni? Hajlandók
lesznek-- e ilyen esetben
szépszerével itávozni a
kormányból? Vagy pedig
diktatúrához folyamodva
maradnának hatalmon?
A baloldali intellektue-le- k
szocialisták és a mar-xista
szociáldemokraták
túlnyomó része sőt még
némely nem-marxis- ta
szociáldemokrata is azt hi-szi
— vagy úgy tesz mint-ha
elhinné — hogy az olasz
kommunisták őszinték
amikor azt mondják hogy
már nem akarnak prole-tárdiktatúrát
Minthogy a proletárdik-tatúrát
még sehol a vilá-- -
gon nem próbálták ki —
mindenütt -- csak politikai
kalandorok gengszterek
vagy ahogy Lenin mond
o 1 Tjl o _ S
c§ao
ta jóhiszemű „politikai
idióták" gyakorolták a
hatalmat a proletariátus
nevében — és ahol sor ke--
rült rá ott mindig politi-kai
és gazdasági dögvészt
hozott föl lehetne tételez-ni
hogy ezt az olasz kom-munisták
is megtanulták
Ha ez igaz volna akkor
nem csak a kirakatba tett
politikai programm-nyi-latkozataikb- an tagadnák
meg a diktatúrát hanem a
saját portájukon is
Az igazság azonban az
hogy az olasz kommunis-ta
patton belül is még min-dig
a régi sztálini rendszer
uralkodik Vagyis minden-kinek
a felülről előírt „vo-nalas
politikát" kell szolga-aut-omata
módjára kö-vetnie
S ha nem teszi ak-kor
erőszakos rendszabá-lyokkal
törik be vagy kö-zösítik
ki
De ha a pártvezérek a
saját kommunistáikkal
így bánnak miért bánná-nak
jobban (választási ve-reség
esetén) a nem-kommunistákk- al?
Ezért hamis az európai
baloldalnak — így például
a hamburgi Die Zeit-ne- k és
a párizsi Le Monde-na-k —
az az érvelése hogy a nyu-gateurópai
kommunista
pártok többsége ma már a
parlamentarizmus híve és
hogy Moszkva nem tartja
a markában őket
Mert még ha igaz volna
is hogy Moszkva nem pa-rancsol
nekik a létérde-kük
kényszerítené őket a
szovjetkormánnyal való
együttműködésre Mint
ahogy a Kreml-tő- i 1948
óta független Tito külpo-litikai
téren még ma is
minden fontos ügyben a
Szovjetunióval tart
Olaszország
és a NATO
Kissinger-ne- k tehát iga-za
volt amikor azt mond-ta
hogy ha több nyugat-európ-ai
kormány kommu-nista
irányítás alá kerül-ne
azt az Atlanti-szövetsé- g
nem élné túl Erre je-gyezte
meg tettetett nai-vitással
a párizsi Humani-té- :
— Hogyan lehetséges
hogy az amerikai kormány
vonakodik együttműködni
szabadon megválasztott
nyugateurópai kommunis-tákkal
de hajlandó együtt-működni
a (választások
nélkül) hatalomra jutott
Lkeleteurópai kommunis-ta
kormányokkal?
Kissinger-ne- k ebben a
kétrétű politikájában való-ban
nincs logika Az euró
ivwa
érte
pai baloldalnak azonban
nem a logika hiánya fáj
hanem az hogy ha á kom-munisták
bejutnak az olasz
kormánykoalícióba és
ennek következtében az
Atlanti-szövetsé- g gyöngül-ni
fog akkor a hatalmi
politika fizikai törvényei-nél
fogva erősödni fognak
a Washington és Bonn kö-zötti
szálak
Ez pedig azért nem tet-szik
a baloldalnak mert
bárfa nyugatnémet szocialista--
liberális koalíció bal-szárnya
az oroszbarát
Egon Bahr-ra- l együtt a
szovjet szekerét tolja ma-ga
Schmidt kancellár Le-b- er
honvédelmi minisz-ter
és Genscher külügy-miniszter
látja a détente-ta- l
elleplezett aknákat
Az oszlói NÁTÓ-érte-kezlet- en
például egyedül
a nyugatnémet külügymi-niszter
mondta ki hogy
az orosz fegyverkezés azt
mutatja: a Szovjetunió meg
akarja változtatni a világha-talmi
egyensúlyt
Ezért gondol a baloldal
olyan riadtan arra a lehe-tőségre
hogy a NÁTÓ
gyöngülése maga után
vonhatná egy „Washing-ton-Bon- n
tengely" létrejö-vetelét
főleg ha az októ- -
béri német választáson a
keresztény-demokratá- k
jutnának ismét uralomra
és ha a novemberi ameri-kai
elnökválasztás követ-keztében
Kissinger a dé-ten- te
egyik fő tartóoszlo-pa
kidőlne (Az előbbi nem
valószínű csak lehetséges
Az utóbbit azonban hál'
Istennek biztosra lehet
venni)
A détente üres és meg-tévesztő
voltára rámutató
német nyilatkozat ellen
Moszkvában már másnap
felhördülve tiltakoztak A
szovjet hírügynöksége a
TASS ugyanahhoz a rossz-hiszemű
érvhez folyamo-dott
mint amit Kissinger
szokott használni a déten-te-politik- a
védelmében:
aki a détente-o- t bírálja az
háborút akar
Az olasz
kommunisták
hatalmának a titka
Ezeket a kérdéseket az
olasz kommunista párt te-kintélyének
a növekedése
hozta előtérbe Sokan hi-szik
hogy ez fogja megda-gasztani
a kommunista-párti
szavazók számát
Ennek a helyzetnek a
kialakításában --sokféle
tény és körülmény-játszót- t
közre: a détente Amerika
presztízsének a hanyatlá
lV wwwwvwva - ' T # &
raiem
kialakulásától tart
sa az orosz befolyás nö-vekedése
épp úgy mint
a gazdasági válság
Ilyen irányban hatott az
olasz kommunista párt-nak
a szakszervezetek fö-lött
gyakorolt hatalma is
Ezen a réven ugyanis a
kommunisták akkor és ott
állítják le az olasz állam
a városi és községi hiva-talok
ipari üzemek válla-lati
irodák működését
amikor és ahol akarják
Hogy ennyire el tudtak
terpeszkedni a szakszer-vezetek
vezetőségében és
hogy ezen a réven a tiszt-viselők
nagyrészét s a
munkásságnak úgyszól-ván
teljes egészét a kom-munista
politika eszközé-vé
tudták tenni annak
egyik oka hosszú évekre
nyúlik vissza
Olaszország nem állt az
élén a nők egyenjogúsá-gáért
folyó (teljesen jo-gos)
harcnak A házimun-ka
tekintetében az asz-szon- y
ott gyakran még ma
is átmenet a feleség és a
szolgálólány között De
aki olasz családokba be-járatos
volt az látta hogy
az asszonyi befolyást nem
lehetett egészen elnyomni
A férji diktatúra pom-pája
mögött ha a család-ban
az élet nagy kérdései
főleg ha erkölcsi dolgok
forogtak kockán akkor a
még oly nagy garral k-ihirdetett
férfiúi döntés
sem tudott a családanya
passzív rezisztenciáján
úrrá lenni A két háború
közti „maradi" időkben
sem hát még ma!
Ez a fék közvetve a po-litikára
is kihatott Mert
a bár vagy a kávéház el-len
nehéz a fehérnépnek
tiltakozni de az istente-lenek
közé járni az más
Erre az asszonyok a sar-kukra
álltak Úgy hogy ha
a férj kommunista össze-jöveteleken
akart részt-venni
azt csak állandó pa-táli- ák
árán tehette
Sok munkást ez tartott
vissza a kommunista párttól
De ez változott meg a hat-vanas
évek elején
Az 1961 július 14-ik- én kiadott „Mater et magist-ra-"
enciklika azzal a nyo- matékos fenntartással
hagyta jóvá a szocializá-lást
hogy az emberi sza-badságot
és az egyéni kez-deményezést
korlátozó ne-gatív
aspektusait megza-bolázzák
Az asszonyok
nem mind olvasnak újsá-got
de a lapok főcímeiből
és a rádióból is megütötte
fülüket a szocializálás jó-váhagyása
— viszont a
hozzá fűzött kikötés amint
"iFf%JS§g'fcJWVw — „—ff i iim tn rii rriOinri iii ri #~r ci iinf i#~ fii ii'" (Tft iin f rí ft i o Wi rtii mMnw~jmi0iiumi iii~ irt iirniirT Mt HfcimH jnjnri rétttn Pl T% TTiii"ii !!!- - n-hii-iiin
jm hti- - m un rii im ii gn n r ím jTi gtt é ém t~ én mitb rfi n i irt
Q f Q S t
oi?
az már lenni szokott ke-vésbé
ragadt meg az em-lékezetükben
Az 1963 április 10-ik- én
megjelent „Pacem in ter-ris- "
enciklikánál sokak-nak
ragadta meg a figyel-mét
amit a kommunista
propaganda sietett kikür-tölni
nevezetesen hogy
ezt az enciklikát a nyuga-ti
sajtó és a kommunista
pártok túlnyomó része nagy
elismeréssel méltatta és
hogy a szovjetkormáhy
hírügynöksége a TASS
az enciklika egyes részeit
az egész Szovjetunióban
közhírré tette
Ezt a kommunista pro- -
pagandát még lehetett
valahogy fékezni túlzá-sait
cáfolni s lehetett arra
hivatkozni hogy az encik-liká- k
a marxizmussal el-lenkező
megállapításokat
tartalmaztak De amikor
1963 március 7-ik- én
Hruscsov lányát és férjét
(a szovjetkormány lapjá-nak
az Izvesztijá-na- k szer-kesztőjét
Adzsubej-t- )
XXIII János audiencián
fogadta és Hruscsov lá-nyának
rózsafűzért aján-dékozott
ezután ha az
anyák feleségek próbál-ták
is folytatni otthon a til-takozó
szemrehányást
a fiú és a férj rendszerint
ugyanazt felelte És ettől
fogva sokkal több munkás lá-togatta
a kommunista gyüle-kező
helyeket mint azelőtt
Növekvő céltudatosság-gal
folyik az erőfeszítés
annak kidomborítására és
a néppel való megérteté-sére
hogy Istenfélő ember
nem lehet kommunista Nem-rég
az olasz római katoli-kus
püspöki kar nem csak
tiltakozott a kommunista
tanok ellen hanem hang-súlyozta
is hogy ezt a pápa
helyeslésével tette A húsz
új bíboros beiktatását kö-vető
titkos konvokáción a
Pápa célzás formájában
ugyan de nyomatékosan
elítélte azokat a katoliku-sokat
akik képviselőjelölt-séget
vállaltak a Kommu-nista
Párt oldalán A jú-niusi
választások közeled-tére
az olasz érsekek és
püspökök óva intik a hí-veket
hogy a keresztény-ség
összeférhetetlen a mar-xizmussal
Hogy ennek á felvilágo-sító
kampánynak mekkora
hatása lesz az sok minden-től
függ Attól is hányan
lesznek akik meg lesznek
győzve és mégis azt mond-ják
magukban:
— Ha nem engedjük be a
kommunistákat a kor-mányba
akkor folytonos
(Folytatás a 3 oldalon)