Kanadai Magyarsag, July 31, 1976

              Gábor Áron:
Utak és kapuk
Azért járok ide oda bankett-v-ilágunkban
mert ha
nem írunk róla akkor is
benne élünk Örömünkben'
bánatunkban egyformán
mulatunk És ez nem is
olyan nagy baj mi több
megállíthatatlan Vagy ha
egyszer megáll akkor
visszasírjuk Egyik ösi jel-legzetességünket
temet-jük
el vele Tovább me-gyek
Amíg nem állítunk
össze jól átgondolt és meg-támadhatatl- an
dokumen-tációs
programot multunk
és jelenünk helyesbítésé-re
és tengernyi egyesüle-tünk
szervezetünk moz-galmunk
tetejébe nem ü-ltetünk
magyarságtudo-mányi
intézeteket és fele-lősségteljes
washingtoni
„lobbykat" addig ne üs-sük
ki senki kezéből a po-harat
Ne vonjuk be nem-zeti
lobogónkat és azt se iri-gyeljük
ha egyeseknek
gondtalan egzisztenciát
társadalmi rangot bizto-sít
a bankett és a százez-rek
véleményére retusált
tiltakozás
Valahol ellentmondás
lapul ebben a gondolat-ban?
Nem baj Ellentmon-dás
nélkül még sohasem
egyeztünk meg Leghelye-sebb
ha ezt is úgy kezd-jük
ahogy Joe és Bili át-nevelését
Az elején?
Vagy amikor a hangulat
már a tetőpontra hágott és
a Miss Hungary-- k egyet-len
mosolyáért százaso-kért
veszünk tombolaje-gyet?
Mindegy csak
ahogy a cigány mondja:
óvatosan kézit csókolom
v{Frey'András írja
folytatás az 1 oldalról
tök villáját is megtámadták
A lánzongást tudvalévően
az élelmiszerárak föl-emeléseokozta-
- '
Ezért is érdekes hogy
(Londonba érkezett jelen-tés
szerint) július 5-ik- én
Magyarországon szintén
megdrágították a hús és a hal
árát 30 a baromfiét pedig
20 százalékkal Ugyanak-kor
azonban a fizetéseket is
emelték Minden alkalma-zott
és nyugdíjas havi 60
forinttal kap többet De így
sem tud a kormány pénz-ügyi
egyensúlyt teremte-ni
mert még ez után az
áremelés után is szubven-cióvaj
kell áthidalni a ter-melési
költségek és az el-adási
árak közti különb-séget
Ez az élelmiszer-deficit
úgy dagad hogy
1973-ba- n néhány milliár-dot
1975-be- n' pedig már
30 milliárd forintot tett ki
A németeknek
megjött a hangja
A szovjet súlyának csök-kenését
a németek visel-kedése
is tükrözi
Azóta hogy 1969-be- n a
szocialista Brandt lett a
kancellár és elismerte a
Kelet-Németorsz- ág fölötti
orosz fennhatóságot Bonn
még Washingtonon is túl-tett
az oroszoknak való
udvarlásban
Ez csak akkor enyhült
amikor Brandt belebukott
a kémkedési botrányba és
Schmidt lett az utódja aki
bebizonyította hogyha szo-ciál-demokra- ták közt is
vannak tisztességes nem-zeti
érzésű férfiak
Schmidt egyébként most
Washingtonban járt s ott
eredményeket ért el Bonn
többé nem járul hozzá a
Középeurópában állomá-sozó
amerikai hadsereg
költségeihez ÍMég a „New
York Times" is amely szí-vesebben
mond rosszat
mint jót a németekről el-ismeréssel
állapította
meg hogy Schmidt Nyugat--
Európa domináló poli-tikai
alakja Nyugat-Németorsz- ág
pedig egész
Európa legerőteljesebb
gazdasági hatalma~lett s
hogy Bonn rendszeresen
Ha előre elkiabáljuk hogy
aranyos szépségkirálynő-ink
és udvarhölgyeik mo-solyából
magyar tanszé-kekre
magyarságtudomá-nyi
intézetekre iskolák-ra
tankönyvekre is jut
vége a bálnak Nem szü-letett
még olyan Torontói
Csilla New York-- i Ildikó
Los Angelesi Gyöngyvér
aki ilyesmivel rontaná el a
mulatságot Szomorú? Ne
áltassuk magunkat Az
emigráció elenyésző szá-zaléka
egyezik bele hogy
szórakozásából „ismeret-len
és bizonytalan" célra
tartalékoljunk néhány
százalékot A többi? Fel-rúgja
a nagybőgőt és soha
többet nem megy olyan
helyre ahol idejét múlt
emberek idejétmúlt célok-ra
jpumpolják meg Még
szomorúbb? Inkább tanul-ságosabb
Egyesületeink
közösségeink szervezete-ink
elszámolásában alig
találjuk meg milyen cél-ra
mennyit juttattak a
szépségkirálynök moso-lyából
De vigyázat Itt
nem arról van szó hogy a
rendezvények jövedelmét
ellopják hanem arról
hogy a jövedelmet külön-böző
sokszor nagyon fon-tos
célok között osztják fel
Az sem ritkaság hogy a
valódi célokat fedőcélok-kal
helyettesitik Sokkal
jobban megnyugtatja ha-za-hazalátóg- ató
bálozóink
lelkiismeretét ha az erdé-lyi
árvízkárosultak vagy
egy-eg- y emigrációs doku-mentációs
sorozat helyett
kevésbé rázós célokat ik
dolgozik hadseregének
kiépítésén
Ennek az új német -- magatartásnak
és1 nyílván
az amerikai-néme- t szövet-ség
erősödésének is a kö-vetkezménye
ami most
Moszkva és Bonn közt le-zajlott
Az orosz hírügynökség
a TASS megdorgálta „a
német szövetségi köztársa-ság
népét" hogy egy ré-sze
még a hideg-háború
híve és a szovjet-kormány
nevében feltéte-leket
szabott a német-orosz
viszony megjavítá-sához
Erre való válaszul a
bonni kormány nyilatkoza-tában
mindenekelőtt rend-reutasította
a szovjetet
azért hogy úgy beszél a két
német állam lakosságáról
mintha két népről volna
szó És kioktatta az orosz
kormányt hogy „a szö-vetségi
köztársaság né-metjei
a német nemzet ré-szének
tekintik magukat
amely kénytelenségből él
két államban"
Ugyanakkor a nyugat-német
kormány utalt arra
a levélre amelyben Bonn
megállapította: l német
nép ragaszkodik ahhoz hogy
önrendelkezéssel helyreál-lítsa
egységét"
Adenauer óta nem tanú-sított
német kormány eny-n- yi öntudatot Moszkvával
szemben Ennek láttán
amihez még a kelet-berli- ni kudarcos a lengyel
lázadás is hozzájárult
Brezsnyev úgy érezhette
magát mint akinek egy-szerre
három hideg zuhany
fut végig a hátán
„íztelen színtelen
szagtalan"
Az is figyelemreméltó
hír hogy Carter az ame-rikai
demokrata-pár- t nem
baloldali elnökjelöltje a
nagyon baloldali Mondale
szenátort vette maga mel-lé
alelnök-jelöltne- k
De ebből sem látni hogy
ha őt választanák meg
milyen politikát követne
Ez valószínűleg nem attól
függne hogy az elnöki ha-talom
csúcsáról nézve
tatnak a báli elszámolás-ba
Mondjuk angolai né-ger
gyerekeket
Mindez annyiban jelleg-zetes
tünet hogy hazaláto-gató
vagy készülődő emig-rációnknak
olyan része is
akad — nem is jelentékte-len
— amely az otthoni
hozzátartozókat félti
vagy saját érdekeit egyen-geti
amikor kompromisz-szumo- s
alapon ápolja ma-gyarságtudatát
Az otthoni
élményért ideológiai bé-keszerződést
köt Süketet
vakot játszva beleillesz-kedik
az otthoni környe-zetbe
Helyesen vagy hely-telenül?
Ezzel a kérdéssel
tul messze lépünk emigrá-ciós
bankett- - és bálvilá-gunk
témakörétől Valahol
ott tarthatunk csak első
pihenőt hogy a kérdés pol-itikai
részét másodren-dűvé
degradálták és tő-lünk
függetlenítették a vi-lágesemények
Első ren-dű
fontossága ott van —
sajnos hitelesen nem mér-hetjük
le — hajlandó-- e
tud-- e Kádár János nem-zetpolitikai
ellenértéket
adni a hazalátogatók ide-ológiai
engedményeiért
Megérti-- e a Kommunista
Párt főtitkára hogy
emigrációnk egy részé-nek
ideológiai kompro-misszuma
csak akkor je-lent
komoly lépést a tény-leges
megbékülés felé ha
azt nemzetpolitikai együtt-működés
kiséri Különben
idegenforgalmi üzlet és
nem-őszin- te megalkuvás'a
hazajárás
Logikusan itt az követ-kezne
milyen nemzetpoli-tikai
lépéseket követelhet
emigrációnk hazahordott
dollármilliójaiért és ide- -
az ENSz székhelyéről:
mindig
Amerikát és a világot mit
tartana helyesnek és szük-ségesnek—
hanem főleg az
a szempont vezetné hogy
milyenfajta politikával
tudna olyan népszerűségre
szert tenni hogy a legkö-zelebbi
elnökválasztáson
négy év múlva is ö kap-ja
meg a szavazatok több-ségét
Egyelőre úgy látszik
hogy a november elején
esedékes elnökválasztásig
Carter két dologra össz-pontosítja
erejét
Egyrészt arra hogy
semmi olyant ne mondjon
amin el lehessen igazodni
és tudni lehetne hogy me-lyik
oldalon áll abban a
három kérdésben amely a
szavazókat (pro és kontra)
a legjobban izgatja:
hogyan lehet hatalmas
de olcsó haderőket fenntar-tani?
kell-- e fekete és fehér
gyerekeket buszozással
erőszakkal összekeverni?
szabad--e az abortuszt
megengedni?
Másik fő gondja pedig
az hogy mindig pontosan
ugyanolyan széles mosoly-ra
húzza szét az arcát
Az igazság az hogy Car-ter
úgy viselkedik mintha
a hidrogén tulajdonságait
öltötte volna magára
amelyről az iskolában azt
tanultuk hogy „íztelen
színtelen " szagtalan
gáz"
A kérdés — a nagy kér-dés
— az hogy ez átmene-ti
választási taktika-- e nála
és csak azért nem vall
színt hogy a választók
semmilyen rétegét és al-kategóriáját
se riassza el
magától — vagy pedig ez
az igazi lénye és valóban
nincs véleménye a bonyolult
és kényes élet-hal- ál kérdé-sekről
amelyekkel az
Egyesült Államok elnöké-nek
meg kell — vagy hogy
óvatosabban fejezzük ki
magunkat: meg kellene
— birkóznia
Amerika legközelebbi jö-vőjét
s bizonyos fokig a
világ sorsát is befolyásol-hatja
hogy a nép a több
mint száz millió amerikai
választó ezt észre fogja-- e
venni? O
ológiai engedményeiért
Mivel ez emigrációnknak
és otthoni népünknek egy-aránt
életbevágóan fon-tos
kérdés külön cikkre
kötelez Addig? Marad-junk
néhány „részletkér-désnél"
Például: milyen a
jól átgondolt nemzetpoli-tikai
program ki állitsa
össze ki hajtsa végre és
ki finanszírozza A „rész-letkérdés"
tehát ugyan-csak
életbevágó Leg-alábbis
emigrációnknak
az Nem kevesebb mint
az áll a téten hogy ha
nem hajtjuk végre nem-zetpolitikai
programun-kat
kár volt minden
csepp whiskyért és kár
volt az álomért hogy ott-honi
népünk küld díszhin-tó- t
értünk Nemzetpoli-tikai
feladatunk teljesí-tése
nélkül olyan kiván-dorolt
jobb életet kereső
tömeg leszünk amellyel
nem veszít semmit ottho-ni
népünk és nem nyer
semmit Amerika Menthe-tetlenül
beigazolódik a
trianoni államok propa-gandája
hogy történelmi
szekundánkat megérde-meltük
Folytassuk? Közel
sem tartozunk a kiválasz-tott
népek sorába mert
ezer éveink tapasztalatá-ból
sem szűrtük le hogy a
kiválasztottak népi nem-zeti
tudatán nem változ-tat
a messzeség de az idő
sem Úgy is át lehet vé-szelni
kétezer éveket
hogy a haza és a nemzet
fogalma csak a kiválasz-tottak
lelkében és emlé-kezetükben
él A zsidó-ságról
beszélek? Csak
azért mert legszembe-tűnőbben
mutatja hogy
ha a világ belezavarodik
a politikába és filozófiák-ba
akkor egyedül a tör-ténelmi
örökség mutat
irányt Nem újságírói bű-vészkedés:
bárki észre-veheti
hogy a világ ki-alakulásában
a legszilár-dabbna- k
hitt ideológiák —
a kommunizmus sem ki-vétel
— sorra elbuknak a
népi és történelmi sajátos-ságokon
Ázsiában Afriká-ban
de Európában is kö-zeledik
az idő amikor az
elfelejtett eltorzított el- -
lopott történelmek vissza-ütnek
Nem komputeres
népszámlálások vagy
tankcsordák határozzák
meg hogy a környezeti
adottságokhoz milyen
kulturális és államszer-kezeti
„modell" tartozik
Népünk jelenleg kizsák-mányolt
és védtelen fél
ebben a folyamatban Da-rabokra
tépik lopják tör-ténelmünket
és a népi szo-lidaritás
lenini elve is meg-gátolja
hogy otthoni né-pünk
megvédelmezze ezer
éves örökségét Itt nem
csak arról beszélünk hogy
Trianonban elrabolt te-rületeink
felett idegen
zászló leng és ottrekedt
testvéreink népi kulturá-lis
és társadalmi lehető-ségeit
semmisiti meg az
idegen sovinizmus ha-nem
arról is hogy hagyo-mányainkat
sajátossá-gainkat
kultúránkat mű-vészetünket
csonka-országunkba- n
is eltorzítja a
szláv uralmi vágy Ottho-ni
ifjúságunk lelkében
olyan történelmet tudato-sítanak
amelyben szláv
kultúrfölény uralkodott
felettünk Legnagyobb
baj hogy Kádár mindket-tővel
szemben tehetetlen
vagy érzéketlen Hogy a
kommunista fegyelme-zettség
vagy a kommunis-ta
lelkület erősebb--e nála
nehéz megállapítani Azt
sem tudjuk pontosan
öszinték-- e vagy hamisak-- e
azok a jelzések amelyek-ből
az emigráció messze-ségében
úgy tűnik hogy a
budapesti kormánya nem
felejtkezett meg nemzeti
érdekeinkről Egy-ké- t szó-val
néha tudtul adja
Ceaucescunak hogy Er-dély
hovatartozását a szov-jet
rendszer sem döntötte
ervéglegesen Áz is elég-gé
ismeretlen hogy ottho-ni
népünk történelem
és hagyománytiszteletét
ii— wi — wjijjmi"wihw]i if n4-i"Ame_-
g wJWMWMIISrfW!glgffHTl'!'
wmifmmr
Kovács Imre:
""""i
1976 július 31 (No 31) Kanadai Magyarság 3 oldal
James Earl Carter elnökjelölt
Engem nem lepett meg Carter elnök-jelöltsége
az lepett volna meg ha a
Demokrata Párt nem öt jelöli Nem va-gyok
Carterista bár kezdettől szimpá-tiával
figyeltem a földimogyoró farmer-haditengerészeti
tiszt — államkormány-zó
bámulatos előválasztási győzelmeit
melyek ugyanazt a jelenséget fejezték
ki mint a konvenciós győzelme: Ame-rika
előre néz össze akarja szedni ma-gát
és megint a világ vezetője akar len-ni
Az irányzat a trend megtestesítő-jét
láttam benne ma viszont aggoda-tommal
tölt el hogy eleget tud-- e tenni
a beléje helyezett vagy még inkább elő-legezett
bizalomnak?
A Demokrata Párt new yorki konven-ciója
tükrözte az Egyesült Államok han-gulatát:
a közel múlt nyűgétől tragé-diáitól
a katasztrofális tévedések és
melléfogások a nemzetközi felelőtlen-ség
politikai korrupció sőt prostitúció
fogságából szabadulni akar A demok-raták
egy hirtelen felbukkant tiszta em-berbe
helyezték bizalmukat anélkül
hogy próbára tehették volna Eléjük állt
egy mosolygó ember egy hívő ember
egy vallásos morális ember aki egysze-rű
szavakba foglalta a nagy érzéseket
nagy gondolatokat és nagy terveket s
az újjászületés ujjongásával fogadták
és követik Akit csak úgy hívtak hogy
Jimmy és a karrikaturistákat megigéz-te
ragyogó fehér fogaival jelölése után
úgy szállt le az emelvényről mint James
Earl Carter: tisztelet megbecsülés ra-gaszkodás
szeretet övezi
Lehetséges hogy hasonló lelkesedés
ujjongás venné körül a tucatnyi demok-rata
elnökjelölt bármelyikét ha idejé-ben
komolyan veszik a kampányt és
keményen megküzdenek a győzelemért
Carter sikerének előidézője éppen a je-löltek
huzódozása és várakozása volt
akik azt hitték hogy nevük varázsa elég
s majd lefogják valahogy meglódult
riválisukat S még inkább abban re-ménykedtek
hogy maga Carter is meg
választási hadjáratának szervezői és
irányítói olyan fiatalok tapasztalatla-nok
ami hosszú távon ellenük fordul
s mielőtt célba érhetnek kifogy belőlük
a szusz
V Ez volt a legnagyobb félreértés s ami
a Carter-tüneményb- en mind határozot-tabban
kibontakozott és a konvenció el-nökjelölésében
kulminálódott: őrségvál-tás
történt a Demokrata Pártban A
Nagy Remény Horatio Hubert Humph-re- y
volt a régi gárda legesélyesebb
tagja akinek egy pillanatig sem volt két-sége
hogy a végén őt hívják Többszöri
kijelentése hogy a választási küzdelem
nem érdekli abban nem kíván részt-venni
de azért „itt van" megtette a ha-tását
csak éppen fordítva mint elkép-zelte:
a végin nem kellett a választók-nak
Túlismert túlöreg túlkomprommi-tál- t
ahhoz hogy a megújhodás a jövő
szimbóluma lehetne
Valami oknál fogva a többiek se kel-lettek:
az offszájdon álló és szintén a
hívásra váró Edward Kennedy Chap-paquiddické- rt
Henry Jackson szenátor
korlátozott kivándorlási politikájáért
(zsidók a Szovjetunióból) Morris Udall
képviselő ultra-liberalizmusá- ért Frank
Church szenátor a CIAnyílt kivizsgálá-sáért
és a szimpatikusán fogadott Jerry
Brown kaliforniai kormányzó a párt-masinéria
tehát az öreg gárda támoga-tásért
A Carteri tézis hogy nem Washing-tonból
jött és nem ügyvéd azt a mély
ellenérzést fejezte ki ami a megköve-sedett
politikai berendezkedéssel a fel-bonthatatlan
status quo-va- i szemben
megnyilvánult Ebben az ellenérzésben
nincs különbség kormánypárti vagy el-lenzéki
politikusok között: valameny-nyie- n
felelősek Amerika megcsuszam-lásáér- t
amiben osztoznak a machináló
ügyvédek is A Demokrata Párt kon-venciója
az őrségváltás jegyében telt el
de azért nem volt teljesen mentes a ré-gi
gárda befolyásától'és a disszidensek
a mozgalmisták intrikáitól
Az öreg Rodinó képviselő jelölte Car-te- rt
az elnökségre aki a képviselőház
jogügyi bizottsága elnökeként vezette
Nixon eltávolításának vizsgálatát Sze-rencsére
az alelnökök sorából kiiktatta
magát szembetegségére hivatkozva
aminél súlyosabban esett latba még min
mennyire tapWa el eddig
a „népi megértés" ideoló-giai
maszlagja és hol ad
szippantásnyi tiszta le-vegőt
íróinknak történé-szeinknek
a még lappan-gó
magyar lelkület Ebben
a pillanatban csak az biz-tos
hogy teljes egészében
emigrációnkra ha úgy
tetszik külföldi magyar-ságunkra
hárul nemzeti
érdekeink védelme Pon-tosabban
így hangzik:
emigrációnk köteles fel
dig kontroverziális impeachment-szerep- e
Nagy taps fogadta George
McGovern szenátort aki Nixon ellen-fele
volt 1972-be- n és akkorát bukott
mint előtte még egyetlen elnökjelölt
sem Bukásában legalább akkora sze-repe
volt népszerűtlenségének mint
Nixon népszerűségének: McGovern
körül gyülekezett a tiltakozó mozgal-mak
újbalos koalíciója beleértve a ho-moszekszuális-okat
és leszbiánusokat s
a vietnami háborút úgy akarta befejez-ni
hogy térdenkúszva zarándokol (ha
kell) Hanojba Akkor Nixon népszerű-sége
lenyomta most Nixon népszerűt-lensége
felemelte dehát így működnek
a politikai közlekedő edények
A konvenció fiatalos hangulata ki-egészítve
némi disszidens aromával
Humphrey szenátort is örömrivalgás-ban
részesítette de csak azért mert —
Carter mellé állt Ugyanakkor éppen
az a delegáció az Ohio-- i mely az elő-választáson
is meg a konvención is
Carter sikerének kulcstényezője volt
meghasonlott a kezelése miatt Ötven
férfi delegátus és helyettes delegátus
mind 30 éven felüli „Man's Lib" —
férfifelszabadító mozgalomba kezdett
mert kirekesztették őket a fiatalok az
asszonyok a feketék és az etnikek bi-zalmas
tanácskozásaiból S valószí-nűleg
több hátrányt jelent majd az el-nökválasztási
küzdelemben mint előnyt
Walter Frederick Mondale szenátor al-elnöks-ége
akit pedig liberális nézetei-ért
jó „futótársnak" tekintenek Lehet
bár Carterre is azt mondják hogy libe-rálisabb
a kelleténél s az őrségváltás
jegye ne ticketbalanszirozás legyen ha-nem
új politika új program új távla-tok
nyitása
Carter megismétlődöen kijelentette az
előválasztás során és programbeszédé-ben
különösen kihangsúlyozta hogy az
amerikai egy nagyon jó nép és megér-demli
hogy nagyon jó kormánya le-gyen
Kiigazította azt a mondást hogy
minden ország megérdemli a kormá-nyát
most Amerika sokkal jobb mint
a kormányai voltak ' Nem volt vala-mennyi
rossz s nem szabad beletörőd-ni
abba hogy Amerikának csak rossz
kormányai lehetnek Szinte evangéliumi
hévvel mondotta: „Országunk sok kín-lódáson
ment keresztül itt az ideje a
gyógyulásnak Újból hinni akarunk új-ból
büszkék akarunk lenni Egyszerű-en
az igazságot akarjuk!"
Új hangulat uralkodott el Ameriká-ban
folytatta s erösebben kerültek ki
a bajokból akárcsak a katonák a csa-tából
amint átestek a tűzkeresztségen
Meghirdette a változás szükségességét
a népé legyen a kormány s ne a kor-mány
vaktában vezesse a népet Kon-krétumoktól
tartózkodott amit mondott
abból populista népi program vehető
ki Erősíteni akarja a családokat a
„szomszédságokat" (félreérthetetlen
célzás az etnik tisztaságra) az eltérő
nemzetiségi — kisebbségi kultúrákat és
szokásokat Jobb élet jobb nevelés
nagyobb harmónia azonban nem kép-zelhető
el a törvények betartása a jog-rend
érvényesítése rendezett társadalmi
viszonyok nélkül A nagy bűnösök ne él-vezhessenek
büntetlenséget immuni-tást
amikor a szegények az egyszerű-ek
börtönbe kerülnek Necsak beszélje-nek
szeretetről a szeretetet agresszí-ven
igazsággá kell formálni
A nemzetközi kapcsolatokban is ame-rikai
erényeit és eszméit kívánja érvé-nyesíteni
békésen és fokozatosan
ugyan mígnem világrealitássá válnak
A függetlenségi Nyilatkozatban Ame-rika
elsőnek kötelezte el magát a tiszta
demokrácia eszméinek: minden em-ber
egyenlőnek született akit teremtő-je
felruházott bizonyos elidegeníthetet-len
jogokkal mint az élethez szabad-sághoz'é- s
boldoguláshoz való jog Ame-rika
barátainak és szövetségeseinek
azt üzeni hogy egységüket a demokra-tikus
elkötelezettség biztosítsa amivel
a politikai és gazdasági különbségei-ket
is rendbehozhatják Akik segítségre
szorulnak mindig számíthatnak Ame-rikára
akik versengeni akarnak vele
tegyék: Amerika nem fél a vetélke-déstől!
Persze minden program csak annyit
ér amennyit megvalósítanak belőle s
ez áll Carter kijelentéseire is
mérni történelmünk
hagyományunk sajátos
kultúránk legveszélyez-tetettebb
területeit és
olyan ellen-dokumentáci- ós
programot összeál-lítani
amelyben történel-mi
értékünk helyesbítése
világnczésünk gondol-kodási
formánk védelme
egyaránt helyet kap Még
ezzel sincs vége: olyan hi-teles
rríegtámadhatat-la-n
adatok környezetszerű
publikálása is feladatunk
amelyből Joe és Bili 4s
megérti hogy nemcsak
Afrikában A'zsiában ha-nem
a trianoni országok-ban
is veszélyeztettek az
emberi és népi jogok Sok-kal
egyszerűbb lenne ez a
feladat ha emigrációnk
hazajáró része dollármil-liókon
kívül azt a követe-lést
is hazavinné hogy
Kádár János legalább
olyan nacionalista legyen
mint a román Kommunis-ta
Párt főtitkára
vssEstsűassasassssáM