Kanadai Magyarsag, March 22, 1969

              vll Vm
100J
J '
3lt]'(
3 lel
dk
33"Wl I
H
~rr 3 í5r C-- v&rsgiír "„TMWjfÍtftW is?n lraíí"íwsrfií mzsmmmii -- Tfcf ( at wííí ffitflírjiím wü-iííyi- iv
te" # ti í mraWbPrYmw mmffiM
íj Ih i r'rw &öraxs
u~ ufírtfeíauxttií
w " 'i'jyypy rFJTjf mta
' 3p tlK
Európa után
j) Az ember ne le következtetéseket
aniíg nem tud tényekkel dolgozni Tények pedig
vannak amikkel le lehetne mérni Nixon el-nök
európai útjának sikerét Mégis: minden diplo-máciai
tevékenység hagy nyomokat maga után
amelyek legalább bátorítást adnak a kiértékelésre
Két ilyan határozott nyom látszik Európában
jmit Nixon kitaposott Az egyik rá nézve kedvező
másik Európára nézve kedvezőtlen
Ami siker volt az elsősorban az elnök szemé-K- i
sikerének számít Ebben a sikerben is van egy
adag negatívum Nixont úgy ismerték eddig Euró-„áfv- m
ahogy a képét a Kennedy-dinaszti- a kedvenc
-- ultraliberálisai megfestették Ez ultraexpresszio- -
_-itnán-v
vrlf felismerhptpHpn íc í-7lác-
(o_
lenül riasztó Ez a kép most lekerült Európa fala- -
t?_ oTorárnrinnrlnn'] nvmrnHt őc Ínfn1innn
rÖL bl """'V ' 'v-- ü — l "ICIUÖCI13
Nixon fényképe került a helyére Első európai út-ján
a hazai karaktergyilkosok ellen kellett har-colnia
Kétségtelen hogy ezt a csatát megnyerte
Ezzel a személyi sikerrel szemben áll az amit
a második nyom mutat ma egyszerűen
nincs abban az állapotban hogy hozzájárulhasson
a világproblémák diplomáciai megoldásához Eu-rópa
a teljes nemzetiségi szegregáció állapotában
van Ahány ország annyi nacionalista gettó és
annyi szempont Ezek a szempontok csak egy fó-kuszban
találkoznak: kapni Amerikától de nem
adni cserében semmit
Európa ma már nem a közvetlen háború utáni
„Arnirií TIVOITinr és 3 felénfthftfptlpnnplf tíínrí rn
mok koldusa hanem De az önvédelmi ösz--
tonei leijeseii cívcoí-Lcii- c n ihiauu-u- i egyiK KOnK-- Xt
oilio n MATD mPPPrnsft(5cp vnlt waooir T7-- A
pa önvédelmének újjászervezése Ez a cél — cél
maradt A NATO marad ami eddig volt Ez pedig
majdnem kizárólag Amerikát jelenti A többi részt-vevő
alig több mint a tribünök szurkolói a Szovjet-Eu-rópa
kupa-dönt- ő mérkőzésén
Hiányzik a lelki erő Európából Az egyetlen ál-I&n-dó
vendégük a félelem Félnek egymástól fél- -
pában lehetne elillan a nemzeti öncélúság ventilá- -
jet fölött állnak a valóságban ki vannak neki szol-gáltatva
Az a szerencséjük hogy a Szovjet is fél
Amerikától A berlini válság még csak ki sem fej- -
íoaneieu meri iNixon eiejet vette azzal hogy
fz_ ejgejnenyeji nyomaiian
ifi Valaki hazudik
Százszor leírtuk már hogy a
ifjjRsmmunizmussal nem lehet „meg- -
ÍJ'"" "6J aímijuim invg
Sjebb! — „megértésre" jutni A
íjabb vietnámi offenzíva a leg- -
abb bizonyíték erre Mintha mi
--rfm történt volna mintha nem
bjenne bombaszünet és párizsi csi- -
— a KommunistaK niaeg
Ktfrrorral támadnak
fclAz ember kénytelen azt kérdez- -
?% hogy mire készül Nixon „mee--
tókf£lelö választ" adni? Az offenzíva- -
MK-tí- ? Arra csak fprrwprrpl loVipf- - vá
CTszolni Arra hogy Hanoi megséi- -
Tíftótfe a „megértést"? Miféle „meg
értést"? Hanoi eleve válaszolt már
wre: volt ilyen „mee--
i értés"
1A'1JHa Valnhnn n"o"m" tTmVlllf loiWVrWnr
rijfthnpn Uhjali ií £ 1- - jc_
Amerikának október 31-é- n Ha
iylt akkor Hanoi hazudik most
jNjem nehéz a kettő közül — a har-madikat
választani: a Szovjetet Ó
{W ugyanis aki a „megértést"
tfflbesúgta Johnsonnak Halkan
{'gyan mint egy szerelmi vallo
mást hogy jobban el-pjgy- je
Hanoi pedig később köny- -
?u cuuen íetagaonassa
if Ezek után: nem az az érdekes
IjjPgy mint mond Nixon hanem az #gy mit tesz a Szovjet? Ha volt
Sértés __ nyilván éktelenül fel-Womb- an
megszünteti a fegyver- -
"tóti fiat
vonjon
Európa
gazdag
sohasem
Johnson
amtasokat Ha nem szünteti
borodik Hanoi szószegésén és
teS bebizonyítja vele hogy csak
uata a „megértést" másszóval
lérmetlenül becsarjta Johnsont
Mindez azért fontos most mert
°a egy újabb „megértésre" ké- -
a Szovjettel Ezúttal azonban
erika közvetlen biztonsása fo--
$98 kockán: csökJcentik-- e a nuk- -
fegyvereiket és lemonda- -
iffp"e az atomelhárításról? Nyilván
#X2 Uyen megértés" de csak ífnenka részérőL A Szovjet má-- W jelent€tte' h°Sy nem engedi ?Íf? f helyszíni ellenőrzést más-Sm- h
6lÖre meSfontolt szándék-ms- ?
akarja csaDni Nixont is
ííAÖKn PZ S 7 olcn of- - A t1 ZJA~
s megtanulhatta volna már a lec-- j
a kommunizmus ellen csak
ni lehet vagy veszíteni De
egyezni" — nem
_''
-- 7 --pjr- -rr
tAwW- -
odarepült és félreérthetetlen eréllyel megmondta
hogy Nyugat-Berli- n pedig szabad marad Ez a ke-mény
határozottság szülte egyetlen diplomáciai
győzelmét de ez jó 'jel a további tárgyalások előtt
Ami Európa után következik — az lesz a nagy
diplomáciai erőpróbája Nixonnak Európában csak
szimpatikus mosolyt kellett mutatnia a Szovjet-tel
szemben azonban össze kell ráncolnia a hom-lokát
Európába azért ment hogy ehhez a harchoz
a hátát biztosítsa Ez nyilván megtörtént ami szin-tén
siker de fájdalmasan negatív Mindenesetre
ügy látszik hogy a Szovjettel való tárgyalások elő-készítésében
és majd a tárgyalások idején: Európa
felöl biztonságban érezheti magát Ez volt a cél
és ezt elérte
De mi lesz Amerikában?
Amerika vezető politikusai általában kortesszó-lamokba- n
fejezik ki véleményüket A kortesszó-la- m
szabja meg a véleményt Nem a célt nézik ha-nem
a választásokra sandítanak Az alattomo-san
surranó torpedókat nem Európából hanem az
amerikai politikai rombolókból lövik ki Nixonra
Az atomelhárítás kérdése elárulta már a kortes-célo- k
elsőbbségét a nemzeti érdek fölött A viet-námi
háború kiéleződése egy másik hazai torpedó
lesz Itt sem a cél fog számítani hanem a szava-zatok
kalkulusa
Az ország és a szabadvilág sorsáért felelős ál-lamférfit
sehol sem szúrják hátba olyan könyörte-lenül
mint Amerikában ha ezzel a Gallup pollju-ka- t
javíthatják
Európa után és a Szovjet előtt Nixonnak nem az
ellenféllel kell birkóznia hanem a hazai trónköve-telőkkel
Nem hisszük hogy felelőtlen jóslat ha
azt mondjuk hogy az amerikai liberálisok tábora
amely veszni látja politikai jövőjét mindent elkö-vet
majd hogy kül és belpolitikai aknákkal meg-állítsa
Nixont a siker útján Es mivel Nixon —
mint elnök — Amerikát jelenti azzal sem törőd-nek
ha Amerika sikerét robbantják fel ezzel
Európa gyenge és alélt de az amerikai liberá-lisok
erősek mert övék a sajtó és a TV nagyré-sze
övék az anarchista áldiákok terror-szimpátiá- ja
és mert kétségbeesetten harcolnak a személyi
túlélésükért
Nixonnak elsősorban otthon kell az „erő pozí-cióját"
megszereznie ha sikeresen akar a világkom-munizmuss- al
megküzdeni
Béldy Béla:
M 1_ v--T-- TL
Menjenek Kínába!
Nixon elnök jóságos mosollyal
adott tanácsot a romboló ál-diákok-nak
Rendben van ellenkezze-nek
mert itt szabad a vélemény
csak — ne romboljanak! A tanács
tragikus frázis amivel az ameri-kai
demokrácia öncsalása igyek-szik
a megoldást helyettesíteni
Melyik szakállas ál-diá- k akar bé-késen
vitatkozni? Nincs is véle-ményük
amiért helyt álljanak
csak rombolni akarnak mert ez
a testi-lel- ki kenyerük
Általában a legelszántabb ön-csalás
az amikor szabad véle-ményről
beszélnek A mai hírköz-lés
technikai keretében csak az a
vélemény szabad ami eljut a tö-megekhez
Ha a vélemény nem jut
nyilvánosságra egyszeriben sutto-gó
magánvéleménnyé monológgá
válik Nyilvánosságot viszont csak
az a vélemény kap a sajtóban rá-dión
és TV-- n amelyik a liberális
lázadás szolgálatában áll Az ellen-vélemény:
a rend véleménye nem
kap nyilvánosságot Annyi mint-ha
nem is volna Ha valaki újságot
vesz a kezébe azt hiheti hogy az
amerikai egyetemeken nincs is
más mint afró-amerik- ai yippi hip-pi
SDS — egyszóval az adófize-tők
pénzén kitartott ellenség
Egy szociológus aki jelenleg a
torontói egyetemen tanít jobb ta-nácsot
adott Nixonénál Menjenek
a rend ellen lázadók a Szovjetbe
Kubába és Kínába tanulni Ott azt
kapják amiért itt lelkesednek: a
marxizmust méghozzá legváltoza-tosabb
színárnyalataiban Csupán
nem lehet ellenvéleményük Pró-bálják
meg Pekingben megszállni
az egyetemet mert hogy ott Brezs-nyev- et
gyalázzák vagy Moszkvá-ban
tüntetni Mao mellett vagy Ku-bában
a konkurrens szakáilak el-len!
Ott könyörtelenül „felfüggesz-ti- k
őket" de nem a tanulástól ha-nem
egy himbálózó kötélre
A tanács kitűnő csak egy hibá-ja
van Amerikában fejletlen a tár-sadalmi
egészségügy A fertőző
baktériumokat liberális buzgalom-mal
tenyésztik hogy a „szabad vé-lemény"
ürügye alatt elfojthassák
— a többség véleményét
-
j
i
-- -
"
i - I 1 3
V T-- I r
_ _ rtVS
Délamerika panaszai
Latinamerikai szomszédaink pa-naszkodnak
hogy Amerika elha-nyagolja
őket Európával törődik
Ázsiával törődik a Középkelettel
törődik csak velük nem Még sze-rencse
hogy ők törődnek Ameri-kával
Legutóbb például Peru sa-játított
ki egy amerikai olajvállala-tot
persze a katonai kaszinók eti-ket- je
szerint: semmit sem adott
érte Egyszerűen — elvette a má-sét
Nem állítjuk hogy Amerika ön-zetlen
szimpátiából létesít vállala-tokat
Délamerikában vagy más-hol
Befektet és a pénzével keres-ni
akar Ez természetes legaláb-bis
ahol a kapitalizmus elveit kö-vetik
A marxista Szovjet sokkal
önzetlenebb ennél: ö nem fektet
be és úgy keres A rabszolgamun-ka
piramisépítésével mások verej-tékéből
keres
Latinamerika panasza egy kicsit
hamisan cseng Először is: mit
akarnak? Amerikai befektetést
gyárakat üzemeket amelyek pénzt
hoznak és munkaalkalmakat te
remtenek? Ha ezt akarják miért
veszik el? Másé Nem az övék ők
csak a hasznát élvezik Vagy ala-mizsnát
akarnak? Az ősi spanyol
hidalgók örökösei?
Panasz és kisajátítás helyett
okosabb volna ha tennének vala-mit
a sorsukért Például: miért
nem sajátítják ki az amerikai gyá-rak
helyett a külföldön lubickoló
földesuraik birtokait és miért nem
osztják szét a nép között? Nem is
ingyen lassú törlesztés ellenében?
Miért nem létesítenek önsegélyen
alapuló vállalatokat szövetkezete-ket
miért nem építenek iskolákat
kórházakat és utakat? Egyáltalán:
miért Amerikától várják az áldást
miért nem törődnek maguk a né-pükkel?
Amerikától várni a pénzt és
utána elvenni amit teremtett ez
bizony a spanyol konkvisztádo-rok
rablóhadjárataira emlékeztet
Nem volna itt az ideje hogy ne
a sült galambot várják hanem ők
is — dolgozzanak végre?
Aj-fiíí-i-
Magyar Syfőrdulók
(március 23-t- ól 3Mg)
1443-ba- n született kolozsvárott
Hunyadi Mátyás az „igaz'ságos"
(427 éve)
1667-be- n meghalt Lipcsében
Wesselényi Miklós nádor (302 éve)
1744-be- n született Pesten Rácz
Sámuel sebésztanár (225 éve)
1768-ba- n született Pécelen Rá-day
Pál a magyar színjátszás elő-mozdítója
és mecénása (201 éve)
1813-ba- n született Bathben Gu-yo- n
Richárd az 1848-4- 9 évi ma-gyar
szabadságharc angolszáima-zás- ú
honvédtábornoka a „bra-nyiszk- ói
győző" (156 éve)
1844-be- n született Margittán
Krecsányi Ignác színész színigaz-gató
és újságíró (125 éve)
1885-be- n született Szabadkán
Kosztolányi Dezső költő és iió (84
éve)
1891-be- n született Aiadon As-bó- th
Oszkár mérnök a helikopter
feltalálója (78 éve)
1903-ba- n meghalt Budapesten
Dankó Pista szegedi cigányprímás
zeneszerző dalköltö és színmüíió
(66 éve)
1913-ba- n meghalt Budapesten
Hampel József régész (56 éve)
COMSAT
Mindent tudunk az Apolló 8 és
9 technikai csodáiról és úgy ünne-peljük
a két vállalkozást mint az
emberiség egyik legnagyobb telje-sítményét
Az is De a technika és
tudomány házasságából évekkel
ezelőtt született már egy másik
csodagyermek: a hírközvetítö mü-boly- gó
A Comsat nevű vállalat
adoptálta és szinte észrevétlenül
felnevelte — a modern kor nyol-cadik
csodájává
Amikor figyeltük a TV-- n Nixon
elnököt ahogy kezet ráz a belga
királlyal vagy belevegyül a tömeg-be
olyan természetesnek tűnt ez
mintha egy hosszú base ball mér-kőzést
untunk volna végig Ter-mészetesnek
'tűnt pedig termé-szetfeletti
volt -- A történelmet lát-tuk
amint éppen szülelik abban
a pillanatban és úgy ahogy szüle-tik
A Comsat hírközlő mübolygója
ott üldögél 22 ezer mf magasság-ban
az Atlanti óceán fölött és „ins-tant"
közvetítésben elénk hozza a
történelmet Kérlelhetetlenül tár-gyilagosan
-- szépítés és torzítás
nélkül Százmilliók láthatják azt
ami történik abban a pillanatban
amikor történik-é- s úgy ahogy tör-ténik
Ne legyünk hálátlanok az új
technológia szerény csodagyerme-ke
iránt akiről csupán tudomásul
vesszük hogy van de nem ünne-peljük
azokkal együtt — akiknek
ünneplését közvetíti Pedig — van
olyan nagy szenzáció mint' amit
közvetít
APARTHEID
Szinte tabu ez az afrikán szó
a nyugati demokráciákban Annyit
jelent: elkülönülés Délafrika életé-nek
ez a szerkezete és már sok taj-tékzó
támadás céltáblája volt Dé-lafrika
nem-tű- ri hogy feketék köl-tözzenek
fehér városaiba Külön
kell lakniuk Mivel a tengernyi új
afrikai néger államnak mind külön
követsége van ez a tömeg önma-gában
is áttörné az apartheid kor-látait
Ezért most egy külön dip-lomáciai
várost építenek a fővá-ros
perifériáján ahol minden fehér
és fekete követség otthont talál
Ezen Amerika liberálisai hetekig
háborogtak
Most azután ugyanezek a liberá-lisok
megdöbbenve látják hogy
Washington D C-be- n is ugyanez
történik Nem a fekete államok
hanem az apartheid ellen leghab-zób- b
szájjal üvöltő fehérek viszik
ki követségeiket a főváros környé-kére
Mi ez? — kérdik felháborod-va
a liberálisok akik maguk is szi-gorúan
elkülönítve laknak és nem
járatjak néger iskolába gyermekei-ket
Ez bizony az apartheid sem-mi
más! Csak éppen megfordított
előjellel A fehér kisebbség mene-kül
a fekete Washingtonból Fél-nek
attól hogy világos nappal le-üthetik
őket fekete testvéreik Te-remtöm!
Belátta volna a Szovjet és
a többi menekülő fehér követség
hogy — a délafrikai apartheid Wa-shingtonban
is az egyetlen lehetsé-ges
életmód?
évűi uá ÍJjG£&ijjt#T XÁmOiHMmrÁRSÁG uswfm&üuayo
-- yr-" -x- u íirzr:
Pfyíregyháxy- - Pál:
Százhúsz éve ölték meg a kozákok Pelőfil
Az ilyen szabolcs-szatmá- rí
ember mint jómagam jártában-keltében
valaha mindenütt P-í-tö-fi
emlékekkel találkozott Na-gyobb
költeményei közül Szat-márb- an
irta 1847-be- n a „Szé-e- si
Máriát"--t szerelmi lírájának
legszebbjei is itt születtek
Nagykárolyban pillantotta meg
először Júliáját az akácfák alatt
Mikor Nagybánya városában
közigazgatási tanácsadó voltam
felkerestem a közeli Koltó köz-ségben
a Teleki kastélyt mely-ben
mézesheteit töltötte Petőfi
Sándor A kastélyt ezilöben ha
talmas könyvtár eiedeti met-szetek
légi ötvösmüvek fest-mények
mütáigyak érdekes
fayancok parasztmajolikák dí-szítették
1847 szeptemberében a költő
arra kérte Telekit adja át neki
kastélyát a mézeshetekre s ma-ga
is utazzék el belőle arra az
időre Gróf Teleki Sándor szíve-sen
teljesítette a költő kívánsá-gát
s magára hagyta a fiatal há-zaspárt
szeptember 9-t- öI októ-ber
29-i- g E hat hét alatt írta Pe-tőfi
legszebb szerelmes dalait
feleségéhez Huszonnyolc köl-teményt
köztük a magyar köl-tészet
gyöngyét: a „Szeptember
végén" címűt is Megilletődve
ültem a zöldellő nyárfa alatt a
kastély ablaka előtt
Petőfi egy nagykárolyi ven-déglőben
találkozott először
Teleki Sándorral:
ön az első eleven gróf aki-vel
beszélek — mondta mikor
bemutatták egymásnak
— Hát halottal beszéltél--e
már? — kérdezte Teleki
— Az magam is voltam ko-médiás
koromban
— No cimborám velem ugyan
nem sokat nyertél mert magam
is csak olyan vad gróf vagyok
A szabadságharc kezdetén itt
volt a honvédek legelső győzel-mes
csatája a láposi hídnál mely
ekkor összekötő kapocs volt
Erdély és Magyarország között
Az oláhok le akarták rombolni
ezt a hidat de Teleki Sándor a
honvédekkel megvédte 1876-ba- n
Jókai Mór is töltött néhány
napot a kastélyban Telekinél
A fiatal pár az emeleten la-kott
ahol a jobboldali sarokszo-ba
volt a költő írószobája Ek-kor
élte Petőfi életének legbol-dogabb
szakaszát Innen Pest-re
költöztek ahol később Júlia
nem tudott hinni férje halálá-ban
Törökországban akarta ke-resni
de Haynautól nem kapott
útlevelet
Szatmár-Néme- ti város levéltá-ra
nevezetes dokumentumot őriz
Petőfi lángoló hazafiságáról
1848 szeptember végén az oláh-ság
fellázadt s az ellenségeske-dést
azzal kezdték hogy a kö-várvid- éki
kasszából elraboltak
18000 pengőt és életveszélye-sen
fenyegettek minden kapu-tos
magyart
Petőfi levelet írt a szatmári
alispánhoz hogy hirdessen álta-lános
népfelkelést a megyében
rendeljen minden ágyút a láza-dás
színhelyére:
— Én legszentebb hazafiúi
kötelességemnek tartom itt ma-radni
s az önök zászlója alatt
harcolni — írja Petőfi — A se-reggel
együtt Nagybányán ter-mek
Aki nem teljesíti elszántan
kötelességét az nem hazafi és
nem férfi hanem gyáva bitang
ki nem érdemli a magyar nevet
Föl föl magyarok a szabadság
és az Isten nevében fegyverre!
Még van mit védelmeznünk ha
késünk maholnap nem lesz mi-ért
fegyvert fognunk!
Halljátok kommunisták Pe-tőfi
a miénk a veszélyben Is-tenhez
imádkozik!
Az idén július 31-é- n lesz 120
esztendeje hogy vad kozákok
dárdája kioltotta a magyar sza-badság
költőjének — Petőfi
Sándornak fiatal életét Mennyi
csapást szenvedett már nemze-tünk
a vad orosz néptől
Lisznyai Kálmán költő a 48
as idők dalos ajándéka így be
&
rrr"74irr
T~ X
~j
széli el — Krúdy regényében —
ezt a csillaghullást:
Petőfi borús homlokkal áll a
félegyházi kis híd karfájára tá-maszkodva
vad csata dúl a bol-dogtalan
mezőkön Körülötte
ágyúgolyók búgnak sebesültek
jajgatnak s néha porba zuhan
egy-eg-y háromszínű Szűz Má-riás
zászló A minden oldalról
ellenséggel körülvett magyar
honvédek forgatják itt utoljára
kardjukat vissza nem dugják
többé hüvelyükbe legfeljebb
törötten ejtik ki kezükből
— A költő kereste a halált s
hogy biztosabban megtalálja
fegyvert se ve'tt magához Ki-hajtott
nyakú vászon közlegé-ny- i
zubbony volt rajta nem az
őrnagyi egyenruha Nem látta a
visszavonuló Bem tábornok fe-hér
tollát nem látta a csata el-vesztését
Egy vers járt a fejé-ben
melyet nyomban le akart
írni Nadrágja zsebében mindig
volt papíros és irón a híd kar-fájára
fektette és ími kezdett
Talán ez lett volna legszebb
verse hiszen a hattyú is gyö-nyöiű- en
dalol halála előtt
— Már feltünedeztek a síkság
szélén Szkárjátiny kozák tábor-nok
szürke lovasai akiknek
délelőtt szemük láttái a esett
el tábornokuk Bem egyetlen
ágyúlövéstöl Kél ezred kozák
rohant arra a maroknyi honvéd-zászlóaljr- a
amely tüskés sün-ként
összehúzódott előtte a me-ző
közepén Az egész szemhatár
megtelt nyergükben hasaló sza-kállas
vad tekintetű vérszom-jas
kozákokkal
— Petőfi abbahagyta a vers-írást
és kitágult szemmel meg-dicsőült
arccal lobogó hajjal
megkövülten állott helyén amint
szemügyre vette nemzete dicső-séges
vértanuságát hallatlan vi-tézségét
mini a lehunyó élet
utolsó ajándékát a sokat szenve-dett
költőnek Valahol megfúj-ták
a trombitál pergeti a dob
mintha hangszerétől búcsúzna a
honvédsereg
— Már az ulolsó menekülő
huszár is elfutott mellette:
— Ugorj fel a hátam mögé
elbír a lovam — kiáltotta egy
varj?s-bajusz- u Lenkey-huszá- r
De Petőfi nem válaszolt nem
tudta levenni tekintetét a ha-láltváró
honvédekről Szuro-nyok
görbültek dzsidák emel-kedtek
lovak álltak két lábra
kézzel foggal ököllel folyt a
harc
Alkonyaikor a Küküllő part-ján
mintha a földből nőitek vol-na
ki két doni kozák ezied zár-kózott
fel akiknek vad nyár-galás- a
végleg megpecsételte a
menekülő honvédsereg sorsát
De Petőfi még mindig nem moz-dult
Állt a kis hidacskán mint
egy szobor Nem jutott eszébe
a menekvés Végül az utolsó
maradvány elsodorta a költőt s
most már csak néhány percig
látjuk amint jajgató sebesült
honvédekkel fut sapka nélkül
nyitott zubbonyban Azlán meg-eredi
az orra vére Valaki még
látta őt letérni az országútról a
török búzába De ha az ég vala-mennyi
angyala segítségére jött
volna talán akkor sem menekül-hetne
az ordító lovas kozákok
halálos rohama elöl
56-ba- n megismétlődött ez a
borzalmas tragédia a magyar
nemzeten Most tankok tapos-ták
halálra a magyar szabad-ságharcosokat
A Szovjetunió
szégyenteljesen leigázta népün-ket
Szülővárosom szép terén
ott áll a két lábra ágaskodó lo-vas
kozák szobor amint kivont
karddal üldözi a magyar honvé-det
Mintha azt a fájdalmas fél-egyházi
vad jelenetet látnám
ahol a törökbúza között kozák
dzsida szúrta át Petőfi halha-tatlan
szívét
S még akadnak közöttünk
olyanok akik azt mondják hogy
a szovjet kommunista is ember
Igen de feleljünk rá bátran és
meggyőződéssel:
— Nem emberséges ember! r
mm