Kanadai Magyarsag, April 13, 1963

              u
Iwtmtár wísww mi $!&m
mm
AHH& 4§BBt l:Aa —O~ntnSBTJVtP" 'T #r— IVI"PFí3 4 T
Még jőni kell még jőnl fog — rniua &v u&wga
Egy jobb kor mely után
Buzgó imádság epedet Oanada's Largesf
Százezrek ajakán
Vörösmarty and Oldesf
Authsrixatf as Second Class Mail
by the Post Office Department
Ottawa and for payment of
postage in cash
Edited and Published at
996 Dovercourt Road Toronto
Phone: LE 6-03- 33
W'rSíwMsmFrsra-mB!- ! i lu- i-
XIII évfolyam 15 szám Vol
87 s é
I JOSIF TITO
Jugoszlávia
ajánlatot tett Indiának
a Voróskina ellen viselt há-borújához
E lépés miatt új-ra
fellángolt az ellentét a
kettéoszlott kommunista vi-lágban
ad értesítést egy olaszor-szági
kommunista lap amint
erről már lapunk más helyén
is irtunk amely értesíté-seit
a római Kádár-fél- e ma-gyar
követségről veszi A
jelentés azt mondja hogy a
Kremlben egyre több a párt-híve
a Suslov-fél- e radikális
csoportnak amely Hruscso-vot
és klikkjét elsősorban az
országszerte mutatkozó gaz-dasági
nehézségek alapján
támadja Fokozza Nikita ba-jait
a kinai ügy amely —
ellentétben a
optimista stílusban tartott
— messze van
a megoldástól Annyi tény
hogy Hruscsov visszautasí-totta
a pekingi kormány
meghívását hogy a volt ki-nai
császári palotában be-széll- ék
meq a két kommu- -
P m ím I
Franz Josef volt
nyugatnemet honvédelmi
miniszter nosszaoa szaoau-ságáró- l
visszaérkezett s ura
élénk részt vesz a bonni po- -
( litikai életben Strausst az
zal bízták hogy von
Brentano
es a Keresz- -
ui - H7gMtfl!-iii- T
Tito fegyvereket szalut
Indiának
fegyverszál-iitás- i
Hruscsov nehézségeiről
mesterségesen
jelentésekkel
XIII No 15
Tito ajánlata uj okot szo-lgáltatott
Pekingnek a tá-madásra
és lehetetlenné tett
minden békés megegyezést
Kina és Oroszország kozott
Kina "revizionistának" ne-vezi
Titot a legszégyen- -
letesebb kifejezés a kommu-nista
szótárban Hruscsov
védelmébe vesz1 A
egyik legfőbb oka
az a növekvő befolyás mely
Tito és a Kremlin között lét-rejött
Jugoszlávia fegyverszál-litás- i
ajánlatát az indiai kül-ügyminiszter
bejelentett? a
parlamentnek s elfogadását
azzal indokolta hogy e
fegyverekre és katonai anya-gokra
szükség van a vöros-kin- ai
támadás visszavaré-sér- e
Hruscsov újra tüntetőleg
kimutatta barátságát Jugosz-lávia
iránt egy -- belgrádi
szakszervezeti küldöttséget
fekete-tenge- ri nyaralójában
fogadott
mus egységét világszerte
szétforgácsolták Nem i:mer-jü-k
Hruscsov visszautasító
válaszának a hangját — a
válaszhoz az is hozzá volt
fűzve enyhítés gyanánt
hogy Mao mindenkor szíve-sen
látott vendég Moszkvá-ban
— de annyi bizonyos
hogy ezzel az orosz—kinai
törés még mélyebbé vált
Ma már bizonyosra
hogy békés utón ennek az
ellentétnek soha nem lesz
vége Itt emiitjük meg
a kinai lapok ma már nap
mint nap beszámolnak arroi
hogy Szibéria egy része tör-ténelmi
alapon tulajdonkép-pen
Kínához tartozik s hogy
"ami valaha Kina volt an-nak
mind vissza kell térnie
az anyaországba" Pontoséin
ugyanezeket a szavakat hasz-nálták
a kinaiak akkor is
tény Demokrata Part elnöké-vel
készítse elő a kancellár
változás ügyét I A kormánypárti koalíció
megalkotásánál Adenauer
azt vállalta hogy 1963
őszén lemond kancellári
tisztéről E határidő már na-gyon
közeledik
BOMBÁT KERESTEK
A FRANCÉ ÓCEÁNJÁRÓ
FEDÉLZETÉN
A newyorki kikötőben in-dulásra
készen állt a Francé
' aa' nevű uueaiiaio SicuMiciya_íai:- -
litó hajó Már beszállították
az 1 800 utas podgyászát
amiror a rendőrségnek is- -
meretlen egyén telefonon azt
nista nagyhatalom közötti amiKor az inaia eneni reg-politik- ai
és hatalmi vitákat veres támadást készítették
melyek ma már a kommuniz- - elő
Németország készül
a kancellár változásra
ÉÉFjflHBl
fWélmi
py'?&#£fii§ifiiiif9
Strauss
meg
külügyminiszterrel
Durnues-sze- l
ami
pedig
szakadás
vehető
hogy
elhelyezve
vizsgálat sokáig tartott
számú kabin A bomba nire '
természetesen vaklármának
Bizonyult '
J 1 J 7 1
Latin-Ameri- ka területén
egyre folyik a véres harc
a különféle irányú dikta-túrák
és diktátorok illetve a
szabadságra törekvő pártok
és a Castron kérészül Moszk-vából
pénzelt kommunista
barát brigantik között A
helyzet főleg annyiban vál
tozott hogy ma mar minde-nütt
a szegény néposztá!
és a katonaság az amely
erőszakosan lép fel mindenki
ellen aki akárcsak távolról
is abba a gyanúba kevere-dik
hogy a kommunizmus
javára dolgozik Erre első-sorban
jellemző az hogy
amidőn Kennedy USA elnök
kormányintézkedéssel szün-tette
meg az Amerikába me-nekült
kubai hazafiak rajta-ütéseit
a Castro-fél- e bolse-vizmus
hajói és az orosz
megszálló csapatok jármüvei
ellen ez az elnöki intézkedés
egész Dél-Amerikáb- an meg-döbbenést
és felháborodást
keltett Mi magunk "is azt
hisszük hogy Kennedy he-lyesen
Járt _pl amikormeg-tiltott- á hogy a"kubaiha:
zafiak amerikai területen
szervezzék meg hazafias de
ma még nem sok eredmény-nyel
kecsegtető útjaikat Ku-ba
felé Az ilyen szervezett
rajtaütéseket nem Ameriká
ban hanem a többi latin
amerikai országban kell
megszervezni mert ha az
USA ebben a kérdésben
kompromittálva van ennek
hatása csak az lehet hogy
az oroszok hadihajókkal k'-sér- ik
majd Kuba felé irányu-ló
szállítmányaikat amire
válaszul az USA is kényte-len
lesz megint hadihajókat
bevetni a karibi tengeren
Az eredmény felesleges
komplikációk sorozata len-ne
s újra nagyháboru ve-szélyét
vonná maga után
Ehelyett Kennedy tovább
nyomja az oroszokat hogy
KÖZVETLEN TELEFONVONAL
KENNEDY ÉS HRUSCSOV
KÖZÖTT _ Charles C Stelle az Egye-sült
Államok nagykövete a
genfi 18 nemzetből álló le-szerelési
bizottság tárgyalá-sain
nyilvános ülésen sür-gette
a szovjetet hogy léte- -
isitsenek közvetlen telefon-- I
vonalat a két állam vezető-be
: Kennedy és Hruscsov
között
A kubai viszály megmu
tatta hogy milyen szűkség
van a közvetlen érintkezés
lehetőségére amellyel meg
lehet akadályozni háborút
okozható félreértéseket
Az amerikai javaslat sze-rint
olyan vezetéket kell lé-tesíteni
mely egyaránt alkal-mas
táviratok továbbításá-ra
és beszélgetésekre Ame-rikából
a Nemzeti Parancs
nokság Központjából indul- -
na iKi a Vonal ahol mindig
kapcsolhatnák az elnököt
vagy helyetteseit
Az Eavesült Államok sze
rint hármas előnye volna az
hoqv élőszóval lehetne
'eloszlatni minden félreér- -
ját előzetesen mea lehetne
magyarázni Harmadszor pe- -
dig hogy minden kisebb ka
leieireue nogy a iues Hyen közvetlen összekötte-szám- ú kabinban bomba van tésnek A leofnnto?sbh
A
mert a nagy hajónak hét test amely háborúra vezet- - emelete van s "mindegyik hetne A második hogy min- - emeleten található 210-esde- n katonai intézkedés cél- -
éfeft&diofö m®mlfát&
Szerkeszti : KENÉSEI F LÁSZLÓ
a még mindig Kubában ál
lomásozó mintegy 12000
orosz katonát is vonják ki
s a jelek arra mutatnak
hogy ez csakhamar meg fog
történni A dolog mögött
az a tény húzódik meg hogy
Castro rendszere Moszkva
szamara egyedül csak presz
tízs-szempont-ból
érdekes
amint ez a szempont érdek-telenné
válik — mint pél-dául
bármilyen nemzetközi
probléma kitörése esetén a
világ valamelyik másik tá-ján
— akkor az oroszok ma-guktól
teljesen kiürítik Ku-bát
s Castrot végre érde-méhez
képest maguk a ku-bai
hazafiak fogják meg-büntetni
Ezt Moszkvában és
Washingtonban egyformán
jól tudják
Teljesen más kérdés az
hogy a Castroék által illet-ve
rajtuk keresztül Hrus-csové- k
által tervezett iatin-amerik- ai
lázító akciókat az
uöa Kormány minden esz'
Koz?el„ megakadályoz
szempontból íatnau ed-1- !
meny mutatkozik mind?:
nütt Mindenekelőtt az U
amerikai —brazil pénzügyi
segitségi egyezmény mutat-ta
meg ezt amely a Braz-iliának
nyújtott 400 mPiió
dolláros segélyt pontosan
meghatározott és az USA ál-tal
szabályozott és ellenőr-zött
feltételekhez kötötte
A feltételek elsősorban gaz-dasági
jellegűek de kétség-telenül
ugy vannak megfo-galmazva
hogy azokon ke-resztül
vissza lehessen foj:a-n- i
a castroisták minden befo-lyási
kísérletét is anélkül
hogy maga az általános po-litikai
szabadság Braziliá-ban
bármilyen csorbát szen-vedjen
Az eredmény élénk szí-nekben
tükröződött vissza
amikor az elmúlt héten a
tonai megbízatást telefonon
lehetne elintézni
Semyon K Tsarapkin a
genfi leszerelési bizottság
szovjet képviselőié kitért az
amerikai javaslat megvita-tása
elől
©
FRANCIAORSZÁG ES EGYIP-TOM
HELYREÁLLÍTOTTÁK
DIPLOMÁCIAI KAPCSOLA-TAIKA- T
Franciaország es Egyip-tom
az 1956 evi szuezi ka- -
1 tonai hadmüveletek alkalmá-val
megszakította'--' egymás-sal
diplomáciai összekötte-tésüket
A párizsi külügyminiszté-rium
bejelentette hogya
két ország egyaránt elérke-zettnek
látta az időpontot
hogy követeit kinevezze
Párizsi koromben azt remé-lik
hoav a diplomáciai kap
csolatok he'yreállitásával'
megszűnik az az ellentét is
mely a szuezi események
miatt Franciaországot máig
az arab világtól elválasztor- -
'a
o
MÉG MINDIG 12000 SZOV-JET
KATONA VAN KUBA-BA- N
Kennedy elnök bejelenté-se
szerint meg mindig leg-alább
12 000 szovjet katone
tartózkod k Kubában Az
elnök azt kívánja hogy azo-kat
sürgősen hívják vissza
EGYÉB JELENTÉSEINK
castroisták illetve kommu-nisták
Rio de Janeiroban "a
Kontinentális Szolidaritás
Kongresszusát" hirdették
meg Ez a kommunistabarát
gyülekezet a castroizmus
érdekében akart zászlót bon-tani
s arra Moszkvából 120
főnyi delegációt akartak kül-deni
s a vezérszónokok kö-zött
olyan nevek szerepelt-ek
mint a szenilis Bertrand
Russel a félkótyagos Jean-Pa- ul Sartré s a nyíltan is
kommunista guyanai fogor-vos
Mr Jagan Ezek az il-lusztris
vendégek lettek vol-na
hivatva arra hogy a cast-roizmus
mellett az USA ellen
tüntessenek Braziliában Há-la
az amerikai erélynek a
kongresszuson csak pár száz
i éhenkórász és professzionis
ta brazíliai bolsevista vett
részt Az oroszok nem kap-tak
vízumot Russel lemon-dott
Sartre "el volt foglal-va"
Jagant "politikai elfog-laltsága
tartotta vissza" s
az a néhány latinamerikai
'meghívott aki talán elment
volna kellő helvrol íiovM
mezteréstfcopoUooy am
mii v-ai-iiui
laniuyaijar ve'
szett ügyet — es veszett ku-tyát
— akarnak segíteni D?
a kongresszus csúfos buká-sánál
sokkal fontosabb az
hogy egész Brazília minden
párta elsősorban éppen a
munkáspártok felhábcío-dotta- n
tiltakoztak az e'len
hogy erről az Amerikaelienes
gyűlésről egyáltalán szó es-hetett
Mindezt pedig ugy
hajtották végre Braziliában
hogy a gyülekezési szabad-ságot
megengedő törvény-nek
nemcsak a betűjét ha-nem
a szellemét is minden-kor
tiszteletben tartották
GUETEMALABAN amely
már eredetileg is — Kuba
helyett — arra volt kisze-melve
Moszkvában hogy
szállást csináljon a kommu
Elszállitásuk vontatottan ha-lad
két hét alatt mindössze
ezer katonát szállítottak o'
Egyidejűleg figyelmeztet-te
az Elnök a kubai mene-külteket
hogy szüntessek
be sűrű apró támadásaikat
Kuba ellen mert ezzel csak
nemzetközi bonyodalmakat
okoznak Ehelyett inkább
szerezzenek maguknak ka-tonai
kiképzést amer'kji
vezetés alatt hogy szükség
esetén hazájuknak eredmé-nyesen
segíthessenek
Az Elnök nem nyilatkozott
i
lJtJ:V'iaMi1!M
nizmusnak most volt lejá-róban
a
Ydigoras elnök mandátuma
A guetemalai hazafiak azt
követelték hogy Ydigoras
(aki a torvény értelmében
nem lehet újra elnök) utód-jaként
Azurdia hadügymi-nisztert
jelölje meg mert ez
az ember Guatemalában a
kommunisták elleni harc
szimbolikus alakja Ugyan-akkor
azt is követelték hogy
a kormány tegye lehetetlen-né
az 1951 óta száműzetés
ben élő volt kommunistaba
rát miniszterelnök Mr Aré-val- o
visszatérését Miután
azonban az elnök Arévaló
visszatérését nem akadá-lyozta
meg a nacionalista
csoport erőszakkal elűzte
Ydigorast s helyette Azur--
diát tette meg elnöknek
Azurdia első dolga az volt
hogy a Guatemalában mű-ködő
castroista csoportokat
felszámoltatta illetve vad
alá helyeztette Arévalo
azonnal távozott — előbo
azonban kijelentette- - hogy
o soha nem volt kommunis- -
fa s Castroékat gyűlöli
taK ismer vereseget szen
vedtek
ARGENTÍNÁBAN SZIN-TÉN
KATONAI FELKELÉSRE
KERÜLT SOR amelynek során
a légierők és a haditengeré-szet
összeütközésbe került a
szárazföldi erők
és a kormánnyal Az
eldöntendő kérdés itt is az
volt : miért nem számolja
fel a kormány nagyobb erély-ly- el
és gyorsabban a kom-munistabarát
csoportokat
Az egymással szembenálló
felek kiegyeztek vérontás-ra
nem került sor s a kor-mány
most teljes eréllyel c--s
kellő szigorral látott hoza
a kommunista sejtek végle-ges
széttóréséhez
arról hogy milyen intézke-déseket
kíván tenni a szov-jet
csapatok visszavonásának
meggyorsítása érdekében
A kubai hazafiak gyakori
támadása — Kennedy sze-rint
— azt idézi elő hogy a
szovjet jogcímet kovácsol
abból magának csapatainak
Kubában tartásához Hrus-csov
arra hivatkozik hogy a
szovjet hajókat a kubai te'-ségb- en
állandóan veszel
fenyegeti s a hajózás bizton-sága
érdekében csapatait
nem vonhatja vissza
Adlai Stevenson az Egye-sült
Nemzetek amerikai
nagykövete légi uto'n meg
látogatta Nyugat-Berli- nt s
i ott a városi parlamentben
beszédet tartott
Stevenson szerint az Egye-sült
Államok kormánya kere-si
a módot arra hogy Berlin
helyzetének biztosítására ki-elégítő
megoldást találja-nak
s a város újraegyesítését
biztosítsák
Az Egyesűit Államok
azonban nern hajlandó ber-lini
helyzetének előnyeiről
lemondani és csakis olyan
nemzetközi megoldást fogad-hat
el mely Berlin lakossá-gának
jogait és szabadsága
tökéletesen biztosítja
Stevenson meglátogatta
Nyugat-Berli- nt
wWmm
ADLAlSljbVLiNSON
kommunistaellenes
'tmaiabeira-'kammuns- -
parancsnok-ságával
'4
Rio de Janeiroban Castro-bar- át
kommunista elemek
meq akarták alakítani a "Ku- -
ba barátainak kongresszu-- l
sát" A gyülekezést az egyik'
:
"wresA ~ "_i "tt
HELYTARTÓ KORMÁNY
BAN: HÁROM MINISZTERT
LEVÁLTOTTAK
A régi Elnöki Tanács utol-só
az uj
országgyűlés összehivása
előtt több fontos változást
hajtott végre a kormány- - és
Igy
Csergő János helyett dr
Horgos Gyulát nevezte ki
kohó- - és gépipari miniszter-nek
Czottner Sándor nehéz-ipari
minisztert dr
Lévárdi Ferenc váltotta fel
mig Kisházi Ödön helyett
Veres József lett az uj mun
kaügyi miniszter
©
KIK SZABADULTAK?
Az eddigi jelentések hí-rül
adták Bibó Istvánmk a
Nagy Imre kormány 1958
augusztus vagy szeptembe-rében
ítélt
miniszterének szabadon bo- -
csátását Már március 31-é- n
egy nyi-latkozott
a külföldi
Közólt3 hogy
Mindszenty titkárát Turcsá-ny- i
Egont szabadon bocsá-tották
Pár éve az a hír jár-ta
hogy börtönben meg-halt
Kiszabadult 1961 jú-niusában
két és fél — ti-zenkét
évre ítélt 12 katoli-kus
pap és világi elitélt is
Ugyancsak közlik a Központi
Munkástanács elnökének
Rácz Sándornak és titkára
nak Báli Sándornak szaba-donbocsátását
is akiket 15-1- 5 évre Ítéltek A jelentés
megemlíti Obersovszky Gyu-la
újságírónak a forradalmi
"Igazság" cirnü lap szer--
kesztőiének kiíraharlulátát ' '
-- it múltú nit( r tVVJIl UC 'váz uiiusaDan a Kuirolüi
írok „„ IIÍ '„ iiicyiiiuíuuiasdfidK e--n-_- 1
fekly in the
Hungárián
Language
ARA: 10 CEMT
Szerkesztőség és kiadóhivatal
996 Dovercourt Road Toronto
Telefon : LE " 6-03-
33
Toronto 1963 13
Castro mellett tüntetnek
Braziliában
Lapzártakor érkezett
VALTOZASÖKhfAHMÁGYAflpgedve
tevékenységeként
államapparátusban
pedig
életfogytiglanra
kormánytisztviselő
hírügy-nökségeknek
április szombat
tengeröböl kikötőjébe hívták
össze de a rendőrség letar-tóztatott
53 delegátust mi-előtt
a tanácskozásokat
megkezdték volna
A kongresszust csak 90
percnyi késedelemmel tud-ták
megnyitni Niteroi nevű
külváros szakszervezeti szék-házában
Niteroi egy millió
lakosú város a Guanabara
öbölben
Mintegy 400 delegátus
hallgatta meg Luis Gonzaga
nyugalmazott tábornok meg-nyitó
beszédét melyben az
Egyesült Államot Kuba elle-ni
imperialista támadások-kal
vádolta
A megjelent delegátusok
jelentéktelen személyek vol
tak csupán Francisco Ju- -
liao emelkedett ki közülök
aki az északkelet brazíliai
paraszt szövetség elnöke
)
rikegyelemmel élet
fogyttglanra'A-váttózféttak- " büntetését
Egyébb adatok lapzártáig
még nem ismeretesek Az
igazságügyminiszter szerint
az amnesztia rendeletet már
végrehajtották
O
TÍZEZREN SZABADULTAK
KI A BÖRTÖNÖKBŐL MA- -
GYARORSZAGON
Bécsi jelentések szerint áp-rilis
4-é- n "a felszabadulás
évfordulóján" tízezer jog-talanul
elitélt magyar hagy-ta
el a kommunizmus ember-telen
börtöneit A szovjet
parancsra működő Kádár
kommunista báb-kormá- ny
nem tudta már elviselni a
világ közvéleményének egy-re
erősörő nyomását s am-nesztia
rendeletével kényte-len
volt megnyitni a ma- -
'gyár börtönöket
KÖNIG BÍBOROS TALÁLKO-ZÁSA
MINDSZENTY HER-CEGPRÍMÁSSAL
Római és bécsi jelentések
szerint Kőnig bíboros her-cegérsek
húsvét hétfőjén ér-kezik
Budapestre hogy sze-mélyes
megbeszélést foly-tasson
a budapesti USA kö-vetségen
tartózkodó Mind-szenty
József bíboros-hercegprímáss- al
Érdemes megem-líteni
hogy a külföldi sajtó
egyöntetűen megállapítja
hogy Mindszenty hercegprí-más
semmiesetre sem fog
amnesztiát kérni E megál-lapításához
a nyilván a ma-gyar
kommunista kormány-zat
által informált római
k'o_m!munista napilap a L urilld :IS CSdlldiKl-U-l-iU- U jt
Kellemes húsvéti ünnepeket
kívánunk minden Olvasónk-nak
hirdetőinknek és bará-tainknak
!
i'
!W5áí£iJ
""'-'- Ű7
1
m
""tSSfl
tel
! 'i
r"5Jffü5
rs