Kanadai Magyarsag, December 24, 1977

              _'! "'(
DILI I ÍJPIUÍJPIPWUPIM1"I"IIUPü'I-M--'J'!UU1LII_{ -- J-Pénzhiány
%
1 4
bázmewék felti!ara!b©lá
ssOTjefi haderőkkel — Sí
Frey András írja az ENSz székhelyéről
A washingtoni járásbíróság elutasította ameri-kai
törvényhozók kérését hogy tiltsa meg a Szent-korona
kiszolgáltatását
Ezt a december 5-é- n beadott keresetet eredeti-leg
azzal okolták meg hogy a Szentkorona az Egye-sült
Államok tulajdonának tekinthető mert az
amerikai kormány gondnoki hatósága alatt áll
Csak egy a tárgyalás megnyitása előtt
egészítették ki ezt azzal az érvvel hogy az ame-rikai
alkotmány szerint a szenátus jóváhagyása
szükséges ahhoz a nemzetközi megállapodáshoz
amelyet az Egyesült Államok budapesti nagykö-vete
kötött december 13-á- n Púja külügyminiszter-rel
Eszerint a Szentkoronát január 6-- án kétnapos
látogatásra Budapestre érkező kormány-delegáci- ó
adja át a magyar népnek"
Az elutasító bírói határozat arra hivatkozott
hogy a Szentkorona nincs amerikai tulajdonban a
nemzetközi megállapodásra vonatkozó alkotmány-jogi
argumentumot a bíró June Weiss — nem is
vette tekintetbe
Fellebbezés" követ-keztében
az ügy Felebb-vite- li
Bíróság azután
pedig a Legfelső Bíróság
elé fog kerülni
A lapzártakor érkezett
hírhez idő és hely rövid-sége
miatt csak annyit
tudunk hozzá tenni hogy
az ingyen dolgozó ameri-kai
ügyvédek lelkesedé-sét
és odaadó munkáját
úgy lehetett volna meg-toldani
nemzetközi jogá-szok
szakértelmével ha
elég pénz állt volna ren-delkezésre
Fiatalok
megmozdulása
Egyébként az elmúlt
hét külpolitikai króniká-jának
legfontosabb lánc-szeme
egy látszólag bel-politikai
esemény volt
A New York Times két
cikket közölt arról hogy
az Egyesült Államoknak
fóleg déli s nyugati vi-dékein
helyenkint má-sutt
is a nép politikai ér-zelmei
kezdenek jobbra
fordulni
A nemzetközi ügyek-ben
baloldali new-yor- ki
lap hasábjain elóbb ar-ról
jelent meg hosszú
részletes tudósítás hogy
Texaszban Kaliforniá-ban
és Tennessee-be- n
izmosodnak a konzerva-tív
mozgalmak Azután
Virgíniából hozták a hí-rét
hogy a magukat
új jobboldalnak" ne-vező
fiatalok szellemi-leg
felkészültebbek s
több pénzzel jobban
szervezkednek mint tet-ték
a náluknál öregebb
konzervatívok Goldwa-te- r
elnökjelöltsége
(1964) idején
A jobboldal térhódítá-sát
a Gallup közvéle-ménykutató
intézet je-lentéseiből
is ki lehet ol-vasni
Eszerint a meg-kérdezetteknek
1964-be- n
még csak 34 ma már 47
százaléka mondja ma-gáról
hogy „a középről
jobbra áll" A liberális
címkét elfogadó
--%--
J
JIPWiMiipiillJiiiijllilHi
órával
válasz- -
kérdésessé t
ésaba
tók száma 'pedig ez alatt
a tizenhárom év alatt 37
százalékról 32-r- e csók-kent
Se légierődök
se mozgatható
rakétaütegek
Ez annál feltűnőbb
mert miközben a nép-hangulat
jobb felé ori-entálódik
a Fehér Ház-ban
a baloldal erösebbé
vált mint volt valaha
Nem csak politikai
munkatársai beszélik
rá az elnököt hojy
folytassa a szovjetnek
egyoldalú engedmé-nyeket
tevő détente-o- t
Hanem az elnököt
katonai tanácsokkal
ellátó s természettu-dósokból
álló bizott-ság
is amellett kar-doskodik
hogy Ame-rika
mondjon le moz-gatható
földalatti ra-kétakilö- vö
állomások
kiépítéséről Pedig le-het
hogy ettól függ:
képes lenne-- e Ameri-ka
a kellő gyorsaság-gal
és ütőerövel véde-kezni
egy orosz atom-támadás
ellen
Miután valószínű
hogy Amerika szárazföl-di
rakétaállomásainak
nagyrészét az oroszok
egy csapásra meg tud-nák
semmisíteni — mert
a múbolygók és az Egye-sült
Államok egész terü-letére
kiterjesztett orosz
kémhálózat révén
Moszkvának könnyű
megállapítania hogy
ezek a szárazföldi ál-lomások
hol vannak —
Amerikának alagutak-ban
ide-od- a tologatha-tó
rakétaütegekre volna
szüksége
Ezeket hívják a Pen-tagon
nyelvén M-X-n- ek És ennek a fegyvernek
a kifejlesztését és nagy
számban való felhasz-nálását
akarják az el-nök
atomfegyverkezési
szakértői megakadál-yozni
Mégpedig azzal
es2Ö a feSielbb
a0 tn — rraH eMnanif
Sycus weireségj
©ndaBeale
a baloldali észjárásra
jellemző érvvel hogy az
oroszokat nem szabad
fegyverkezésük fokozá-sára
ingerelni
Mintha nem feküdtek
volna bele ebbe amúgy
is minden rendelkezé-sükre
álló erővel
Ez annyira ment hogy
a NÁTÓ vezetői hetek
óta nyíltan panaszkod-nak:
Carter előbb a B-- l
nevű légierődről mon
dott le minden oiosz el-lenszolgáltatás
nélkül
Akkor fogadkozott hogy
a légi erődöket a szár-nyasbombának
nevezett
ciuise missile-okk- ái fog-ja
pótolni Azóta azon-ban
kiderült hogy ezt az
ígéretét megszegte
Legutóbbi szá-munkban
már közöl-tük
azt a két hírt hogy
Carter emberei a
szárnyasbombák ha-tókörének
a csökken-téséről
tárgyalnak és
arról hogy ennek
gyártási titkait orosz
kívánságra nem fog-ják
kiadni Amerika
nyugateurópai szö-vetségeseinek
Azóta
Londonból és Briisz-szelb- öl
jövő jelenté-sek
mind a két hírt
megerősítették
Nyugat-Európána- k
nem szabad
szárnyasbombát
gyártania
Ez fóleg azért keltett
súlyos aggodalmat Nyugat-Eu-rópában
(már-mint
a külpolitikai ve-szélyekkel
törődő né-hány
emberben) mert
a németek franciák és
angolok remélték hogy
a pontosan becélozható
— és fóleg olcsó ! — szár-nyasbombával
megerő-síthetik
elavulásra ítélt
és amúgy is gyöngülő
haderőiket
Már pedig ha az ame-rikai
és orosz atomfegy-verkezés
korlátozására
irányuló (pontosabban
szólva: arról beszélő)
SALT II létrejön és az
amerikaiak Moszkvá-nak
tett ígéretükhöz
híven három évig nem
adják ki a szárnyasbom-ba
(a cruise missile)
gyártási titkait európai
szövetségeseiknek ak-kor
néhány év múlva
Nyugat-Európ- a katonai-lag
pöién fog szemben-álln- i
a Közép-Európába- n
állomásozó szovjet
erőkkel
Erre jajdult fel a
londoni Daily Teleg-rap- h
panaszkodva
amiatt hogy Wa-shington
atomfegy-verkezési
politiká-ját
„liberálisok" irá-nyítják
úgymint a va-dul
baloldali Mondale
alelnök és az Orosz-ország
felé engedé-keny
Warnke Carter
atomtárgyalási fö-megbizo-ttja
Nekik köszönhető
hogy az európai NÁTÓ-államo- k
nem tehetnek
szert szárnyasbombák-ra
pedig ezekkel eny-híthetnék
legkönnyeb-ben
azt a nyomást amit
a velük szemben túlnyo-mó
fölénnyel rendelke-ző
szovjethaderök fej-tenek
ki bombavetőik és
nniJiHhMnhilMMiiriÉliUiAJ Sii— :vr— x:r rart—
esés keliö
év ka
ét a
inók atom
Nyugat-Európár- a be-célz- ott rakétáik fenye-gető
súlyával
A Daily Telegraph
szerint a Brüsszelben
járó Brown amerikai
honvédelmi miniszter
nem is tagadta: az ame-rikai
kormány ugyan
csak három évre ígérte
meg a szovjetkormány-nak
hogy nem engedi
meg a szárnyasbombák
Európában való előállí-tását
de valószínű hogy
ezt a tilalmat később
sem fogja feloldani
Vagyis hogy Nyugat-E- m
apának a szovjettel
szemben való katonai al-sóbbiendiís-égét
Amerika
állandósítani igyekeznék
A fegyverkezés
elmulasztását
nehéz
jóvátenni
Lehet tehát hogy ha
egy idő múlva érezhe-tőbbé
válnék is az ame-rikai
közvélemény jobb-ratolódása
akkor már
késő lenne mert addig
Carter baloldali kör-nyezete
befejezett té-nyeket
teremtene Erre
vezethet az úgynevezett
SALT II az atomfegy- -
verkezést korlátozó má-sodik
amerikai — orosz
egyezmény ami ha a je-lek
nem csalnak szűk-re
szabná az Egyesült
Államok mozgási sza-badságát
de a Szovjet-uniónak
szabad kezet
adna
Ezzel nagy előny-höz
jutnának az oro-szok
mert a fegyver-gyártás
terén a telje-sen
elkészült tervek
megvalósításához
sőt a már kipróbált
műszerek előállításá-nak
a befejezéséhez is
sok-so- k évre van szük-ség
Ha tehát a Fehér Ház-ban
baloldali ábrándok-ba
lubickoló amatőr
kúlpolitikusoknak és a
velük szövetkezett ter-mészettudósoknak
sike-rülne
Cartert a détente
sínjeire visszaterelni
akkor az orosz veszély-re
ráébredő nép és a sze-nátus
is csak nagyon ne-hezen
tudná az elpazarolt
éveket behozni és a mu-lasztásokat
jóvátenni
Kik lapítanak
Belgrádban?
Mindenesetre sajátsá-gos
hogy miközben a
németek franciák s
angolok panaszkodnak
—joggal — amiatt hogy
a fegyverkezés terén a
szovjet kedvéért Ameri-ka
cserben hagyja őket
ők maguk a belgrádi
értekezleten meghu-nyászkodnak
az oroszok
előtt
Ott tudvalévően arról
van szó hogy a szovjet-tömb
kormányai betart-ották-
e Helszinkiben
tett ígéreteiket Az ame-rikai
és holland dele-gátusok
konkrét esetek-re
pontos adatokra hi-vatkoznak
amikor arról
beszélnek hogy az oro-szok
és csatlósaik mi-kor
hol kit tartóztattak
le A három nyugati kö-zéphatalom
megbízott-jai
azonban — úgymint
-t- - i r-r'- —r-r ::--
eS©késsíSéséfi — A
múlva Nyugat-Európ-a szenvedtek szocialisták
irányítja Amerska
Nyugat-Németorszá- g
Franciaország és Anglia
delegációi — hallgat-nak
vagy ha megszólal-nak
mellébeszélnek Úgy
tesznek mintha az em-beri
jogok megsértése
Nyugaton és Keleten
egyaránt megfigyelhető
világjelenség volna
Ez a kétszínüség és a
szovjettel szemben való
gyávaság különben
meglehetősen általános
a nyugati sajtóban és
közéletben politikai
tüntetéseken diákfel-vonulásokon
is Mindig
csak a Nyugat vétkein
háborodnak fel a kom-munista
államokban el-követett
gazságokat
alig veszik észre
Délafrika más
és Kuba más
Hogy' Biko a délafri-kai
néger vezér hogyan
halt meg a rendőri fog-házban
— ahol nyilván-valóan
meggyilkolták —
arról nap mint nap je-lennek
meg riportok
részletesen taglalva az
orvosi leleteket és a gya-nús
körülményeket
De hogy Allende lánya
v meghalt s hogy hogyan
halt meg Kubában arról
nyugaton is mélyen hall-gat
a sajtó rádió tele-vízió
A kommunistákkal
együttműködő Allende
lánya orvos volt évek
óta Havannában élt
Castro politikai rendörsé-gének
egy főnökhelyet-teséhez
ment feleségül
ő maga — mármint az
asszony — szintén a po-litikai
rendőrség alkal-mazottja
volt Férjétől
elvált de rendőrtiszti
állását megtartotta
Nemrég arról kezdtek
beszélni hogy össze-különbözött
főnökeivel s
hogy külföldre akart
utazni Ilyen előzmé-nyek
után jelent meg a
kubai lapokban rövid hír
arról hogy átlőtt fejjel
holtan találtak rá ön-gyilkosságot
követett el
Barátai azt mondják
hogy nyilvánvalóan
„disszidálni" akart és
ezért ölték meg Öngyi-lkosságában
már csak
azért sem hisznek mert
azt mondják hogy ha
orvosok meg akarnak
halni gyorsan ölő mér-get
választanak nem
golyót ami esetleg csak
sebesülést és bénulást
okoz
Minderről egy angol
információs szolgálat
hírt adott de egyetlen
nyugati lapot sem lát-tunk
amely ezt a jelen-tést
ismertette vagy
akár csak megemlítette
volna
Annak sem szenteltek
figyelmet — bár néhány
szót azért írtak róla —
hogy a háború végén Bu-dapestről
Oroszország-ba
elhurcolt svéd követ-ségi
attasé Raul Wa-llenberg
még harminc
évvel később 1975-be- n
is életben lett volna
Bécsbe érkezett hír sze-rint
'a szibériai Irkuck-ba- n
tartották s tartják
talán még ma is fogva
egy elmegyógyintézet-ben
:---
-- l:yT' 'V"lHTrJ'Vff
1977 Karácsony (No 52) Kanadai Magyarság 5 oldal
"
állna a
—i&z
fpi"nim iiiiiiii jt-
3y
káén
A német katolikus
feldarabolása
Érdekes hír még hogy
nyugatnémet püspökök
tiltakoztak a Vatikán-nak
egy állítólagos ter-ve
ellen Ennek előzmé-nyei
arra nyúlnak visz-sz- a
hogy a második vi-lágháború
végén Német-országot
háromfelé sza-kították
A keleti turuleteket
Lengyelország Kelet-Poroszorsz- ág
nagyré-szét
a Szovjetunió an-nektál- ta
Közép-Németország- ot
(amit most
hívnak) orosz megszál-lásnak
vetették alá s a
szovjet csatlósává tet-ték
Egyedül
maradt
meg németnek és sza-badnak
Az ország feldara-bolását
a Szentszék
egy ideig nem ismer-te
el megfelelően a
)sa
Amint azt Szádat ki-jelentette:
a kairói ta-nácskozásnak
az lenne a
célja hogy rögzítse az
elvet miszerint az érde-kelt
kormányok szem-től-szem- be
foglalkoznak
a kérdéssel és ugyan-akkor
megindítsák azt a
folyamatot melynek so-rán
tisztázzák majd mi
az amiben egyet értenek
és mi az ami elválaszt-ja
őket S mindezt a gen-fi
konferencia elótt kel-lene
tisztázni
Mármost első hallásra
Szádat elnök egyik érve
sem valami meggyőző
A közvetlen 'találkozás
— Szádat izraeli látoga-tása
után — nyilván foly-tatódik
majd alacso-nyabb
szintű megbeszé-lések
keretében mert
Begin izraeli kormány-fő
nem kapott lelkesen
Szádat meghívásán
hogy látogasson Kairó-ba
Ha viszont a meg-szállt
területeken élö
palesztinek megbizottai
elutaznak a Szádat által
javasolt értekezletre
azok tudatában lesznek
hogy a PFSZ elkülöníti
magát tőlük Az is elkép-zelhető
hogy már eleve
elriasztják őket Ami
Szíriát és a PFSZ-- t ille-ti
: részt vesznek egy má-sik
a Szádat politikáját
ellenző arab konferenci-án
amelyet múlt csütör-tökön
már meg is tartot-takLíbiáb- an
Libanonés
Jordánia egyelőre tart-ózkodó
álláspontra he-lyezkedett
Jordánia
cselekvési szabadságát
korlátozza hogy együtt
kell működnie Szíriával
Libanon pedig kétszer is
meggondolja hogy Szá-dat
támogatásával ki-hívja
maga ellen a PFSZ
és a Libanonban állomá-sozó
szíriai haderő ha-ragját
Ami pedig a lé-nyegbevágó
egyéb kér-déseket
illeti? Szádat és
Begin az izraeli parla-mentben
világosan szólt
erről sokat hozzá fűzni
alig lehet illetve a
komplex kérdés felül-vizsgálatának
csak ak-kor
lehetne eredménye
ha Izrael hajlandó lenne
iipiiitiwpWtpillWiwiplliWiPBiiWiiiiiMiwT''''wiT'
elismeri a
pőrén szemben
iisztráSiáíban ©raszbarátt
gúzsbakötését
ailag
'rejének
egyházmegyék
Kelet-Németországn- ak
Nyugat-Németorszá- g
nemzetközi jognak
amely szerint az ál-lamhatárt
csak béke-szerződés
változtat-hatja
meg német bé-keszerződés
pedig
mind a mai napig nem
jött létre
így történt hogy a
német egyházmegyék
határait a katolikus egy-ház
továbbra is fenn-tartotta
A püspöki
vagy érseki székhelyek-től
elvágott terűleteken
a püspöki funkciókat
Rómából kinevezett ad-minisztrátor
látta el
Ettől az álláspontjától
a Vatikán lengyel vonat-kozásban
csak akkor tá-gított
amikor a szocia-lista
Brandttól vezetett
nyugatnémet kormány
az úgynevezett Ostpo-liti- k
útjára lépett Es
nem hogy ellenszolgál-tatás
nélkül ismerte el
Németország szétsza-kítását
hanem tetejé-ben
még külön német en-gedményekkel
hálálta
eirencoa
engedményekre A tény
azonban az hogy a Be-gin
kormány nyíltan el-lenzi
Szádat minden kö-vetelését
így a meg-szállt
arab területek tel-jes
kiürítését és a füg-getlen
Palesztin állam
felállítását
Ezek után a kairói ta-nácskozásnak
talán egé-szen
más és fontosabb
feladata lenne neve-zetesen
a térségben ér-dekelt
két szuperhata-lom
a genfi konferencia
két támogatójának be-vonása
Washingtonban
és Moszkvában már
megkapták a meghívót
A Fehér Ház első kom-mentárja
szerint a ka-irói
eszmecsere hasz-nos
lehetne de az ame-rikai
kormány — úgy-mond
— más érdekelt
hatalmakkal tanácsko-zik
a meghívással kap-csolatban
Közöttük a
nyilvánvalóan legjelen-tősebb
tényezővel a
Szovjetunióval amely
— ha akarja — éppen
akkora befolyást képes
gyakorolni Szíriára
mint Amerika — Izrael-re
Ha azonban a szovjet
kormány nem hajlandó
együtt működni az ame-rikaival
a Szádat kezde- -
TT' ' r4J 'u '! !"' '"'' ' 'r 'Jw 'T'"""T " ' lTP7lPj '"
néeet egy--
h
meg a kommunista kor-mányoknak
hogy Bonn
megalázkodását szíve-sek
voltak elfogadni
Ennek a politikának a
következménye hogy
most — mint a Frank-furter
Rundschau-ba- n
olvassuk — aSzentszék
hajlandó a kettészakí-tott
német egyházme-gyék
feldarabolását tu-domásul
venni Ez ellen
azonban a Deutsche
Presse-Agentu- r szerint
a nyugatnémet püspö-kök
tiltakoztak Rómá-ban
Jogi politikai és
pasztorális érvekre hi-vatkoztak
azzal hogy az
egyházmegyék felosztá-sának
a Szentszéktol
való elismerése ártal-mas
hatást gyakorolna
a kelet-németorszá- gi
katolikusoknak a pápá-ba
s az egyházba vetett
hitére és nem csak álta-lában
a szabadságjogok
elvét hanem a német nép
öniendelkezési jogát is
sértené D
asaa
ményezés támogatásá-ban
Washingtonban
kétszer is megfontol-ják
hogy egy várható fi-askó
ellensúlyozására
küldjenek-- e megbízotta-kat
Kairóba! — Szádat
legutóbbi nyilatkozatai-ból
kiviláglik hogy ar-ra
számít: a közvéle-mény
nyomására és
más befolyások hatásá-ra
a közelkeleti szem-benállás
légköre változ-ni
fog
A londoni Financial
Timesnek adott interjú-jában
pl azt mondotta:
jeruzsálemi látogatása
alatt megértette magát
az izraeli néppel és az
új légkörhöz még Begin
miniszterelnöknek is al-kalmazkodnia
kell Ami-kor
pedig a kairói ta-nácskozásról
az ame-rikai
televízióban nyi-latkozott
ismét csak
közvetlenül a közvéle-ményhez
fordult talán
azt remélve hogy a Fe-hér
Házat elárasztják a
választók levelei és
Washington pozitivebb
álláspontra helyezke-dik
majd Az átlagem-ber
békevágya talán
csodát tehet de a Kö-zeikelet
sorsa végúlis a
két szuperhatalomtól
függ
S TÖRTÉNT A HÉÍEN
o Kanadában ismételten postás sztrájk van A
leveleket napok óta nem hordják ki A tárgyalá-sok
megindultak az egyre többet követelődző szak-szervezeti
vezetők és a kormány között A postás
sztrájkok a Trudeau kormányalatt kezdődtek és
évente ismétlödnek
o Szíria határozottan ellenzi az Izraellel kötendő
békét jelentette ki Szádat elnök Cyrus Vance ame-rikai
külügyminiszter máris Jeruzsálembe utazott
és bízik abban hogy Szíriát és a többi Izraellel
kötendő békét ellenző arab országokat meg tudja
győzni a közép keleti béke fontosságáról
o Törökországban a városi választások — nem
mentek simán Több mint 12 halálos áldozata volt
a választásoknak Három asszonyt a választási
helyiségben lőttek agyon két polgármester jelölt
egymásra lövöldözve három személyt megsebesí-tett
míg az egyik „jelölt" a lövöldözés következ-tében
a helyszínen meghalt A harcok város-szert- e
folynak és kövekkel és egyéb tárgyakkal támad-ják
egymást a különböző jelöltek kortesei'Derik
városában 31 ember sebesült meg a választási har-cok
következtében Folytatás a 6 oldalon