Kanadai Magyarsag, July 27, 1974

              6 oldal Kanadai Magyarság (No 30) 1974 július 27
írek és képek a na
HENRY JACKSON egyre
kevésbbé tetszik nekünk bár
az elvi harc amit elindított a
Szovjet zárt társadalma ellen
csak helyesléssel találkoz-hati- k
De egyre nilvánvalóbb
hogy Jackson minden gazdasá-gi
kedvezményt attól tesz függő-vé
hogy Moszkva a szovjet-zsidók- at
nagyobb számban és elő-zetes
kellemetlenkedés nélkül
kiengedje A Jackson-fél- e „sza-bad
kivándorlás" tehát egyet-len
népcsoportra vonatkozik
Franco kórházba vonul a
főorvos fogadja
Tegyük fel hogy Moszkva na-gyobb
számban kiengedi a zsi-dókat
ebben az esetben Jack-son
máris szívesen kereskedik
velük Másszóval Jackson nem
egy morális jogot véd vagy
akar megvédeni hanem egy
népcsoportnak kíván kivételes
jogot biztosítani Nagy félre-értés
lenne ha valaki azt hinné
hogy nem értünk egyet a szovjet-z-sidók
kivándoroltatásával
Izraelbe Természetesen: csak-is
Izraelbe mert máskülönben
megint hiányzanék a morális
gerince az akciónak Izrael
azért van hogy oda vonzza a
zsidókat bárhol élnek is a Föl-dön
Adja Isten hogy ez minél
teljesebben sikerüljön De —
a zsidók nem az egyetlen nép-csoport"
amely ki akar vándo-rolni
a Szovjetből Ott vannak
például a Volga-némete- k is
Ott vannak más kisebb népcso-portok
is mint pl a kurdok
de ne beszéljünk csoportok-ról
hanem — személyekről
Lehet hogy én nem akarok
Montreálba költözni de a bará
nagy
bizottság
Utolsó oázis
folytatás a 3 oldalról
nálom a szavakat ahogy Iván
Ivanovics mindennapi életében
szerepelnek Borbála-Barbara-Varva- ra menthetetlenül meg-bukik
szigorlaton A johan-nesburgi
angol egyetem orosz-szakos
professzora sosem hiszi
el hogy rabság más fogal-mat
takar Szibériában mint a
moszkvai Metropol szálló hall-jában
Ott szovjet élet szer-ves
része a moszkvai szabad-egyetem
külföldi tagozatán vi-szont
olyan fogalom amelyet a
fajüldöző fasiszta Dél-Afrik- a
testesít meg Mitlehet ilyenkor
csinálni? Magyarul beszélge-tünk
így könnyen megtaláljuk
amit más nyelven hiába kere-sünk:
nem vagyunk lejáratott
nép ésányanyelvünk nem jelent
állásfoglalást Kizárólag ezer-éves
"történelmünkhöz köt az
pedig nem „előnytelen" (Fol-ytatjuk)
GÁBOR ÁRON
tom akar Mehet Senki sem
akadályozza Miért akadályoz-zák
a szovjet polgárok kiván-dorlását
akár zsidók akár mo-hamedánok
akár felekezetnél-küliek
mert hogy felekezethez
tartozni nem csak a zsidóknál
jelent súlyos államellenes cse-lekedetet
Az európai biztonsági
konferencián „személyek" sza-bad
cseréjéről van szó Nem is
lehet másról Ha csak egy nép-csoportot
akarunk kivonni a
Szovjetből ez valóban beleavat-kozás
az ország belső törvényei-be
és szokásjogaiba De ha egy
nemzetközi konferencián ki-mondják
hogy bárki szabadon
ki- - és be- - mehet akkor az morá-lisan
alátámasztott általános
emberi jog amiről még vitat-kozni
sem lehet Üzletet kötni a
szovjet-zsidóké- rt hogy ha eny-ny- it
és ennyit engednek ki éven-ként
akkor Jackson ennyi és
ennyi dolláros kölcsönt hajlan-dó
megszavazni — csúnya üzlet
ami nyilván sérti a zsidókat Ne-kik—
mint másoknakis— joguk
van kivándorolni bárhonnan
tehát a Szovjetből is és ez nem
lehet üzleti alku tárgya Ebben
a kérdésben a legelhatározot-tab- b
álláspontot kell a Kong-resszusnak
elfogadnia Ha
nincs szabad — teljesen szabad !
— kivándorlás nincs technoló-gia
A Hammerok és Dávid
Rockefellerek érdekei nem azo-nosak
sem a szovjet-zsidó- k sem
a szabad ember érdekeivel! A
szabadság az amivel nem lehet
üzletelni Kérdezzék meg azo-kat
akik átszenvedték a Gulág
poklát miközben a milliomos
nagytőkések támogatták sztá-lini
terrort pénzzel áruval há-borús
felszereléssel! Ne a köz-ponti
fűtés melegéből ítéljenek
a tundra embertelen borzalmai
felöl! Nincs szabadság? Nincs
üzlet! Mi történhetik?
SPANYOLORSZÁGGAL az
USÁ-na- k csupán kétoldalú szer-ződése
van mert a spanyolok
nem tartoznak a NATO-szerve-zet- be
Az északi országok
ugyanis kifogásolják á'Franco-fél- e
„diktatúrát" ami állítólag
elnyomja az emberi jogokat
Hogy Görögország is elnyomja
legalább ennyire az nem izgat-ja
őket így azután Kissinger
hat órás ott tartózkodása ide-jén
egy már jó előre előkész-ített
külön deklarációt írt alá
Cortina külügyminiszterrel
amely riem azonos a NATO- -
Sam Ervin a Watergate-üldöz- ő búcsúzóul egy hatalmas
„baloneyt" (szafaládéfélét) kapott a tagjaitól
a
a
a
a
deklarációval bár lényegileg
alig tér el attól Franco nem
fogadta Kissingert Állítólag
nem volt benne tendencia csak
gyorsan kórházba kellett vo-nulnia
Lehet de az is lehet
amit washingtoni diplomáciai
körökben tudnak hogy Franco
megsértődött mert Nixon visz-szautasíto- tta
a látogatást Mad-ridban
amikor visszajött
Moszkvából és Spinolával talál-kozott
az Azori szigeteken
Franco azt akarta hogy a mad-ridi
deklarációt Nixon lássa el
iniciáléjával mielőtt Kissinger
aláírja ezt Persze lehet hogy
ez csak feltevés vagy még
annyi sem — csupán pletyka
Mindenesetre az USA nehezmé-nyezte
hogy a közép-kele- ti krí-zisnél
Franco nem engedte meg
az amerikai támaszpontok
használatát Mikor lehet hasz-nálni
azokat? Amikor nincs krí-zis?
— kérdezik a külügyben
Franco meg azért neheztel
mert Amerika nem támogatja
Gibraltár visszacsatolásában
gyvilagfoól o e
Angliával szemben De Franco-na- k
nincs más választása mint
erős egységben maradni Ame-rikával
különösen most a por-tugál
átalakulás zűrzavarában
Ha Franco kidül ami nem len-ne
nagy csoda mert túl van a
nyolcvanon és nehéz egy orszá-got
kormányozni még teljes fér-fias
erő' esetén is a portugál
események ott is megismétlőd-hetnek
A SZOVJET kereskedelmi
kamara valami kiállítást ren-dez
Moszkvában „közbiztonsá-gi
eszközökből" és erre meg-hívta
az Egyesült Államokat
is A Kongresszus tagjai közül
többen erősen tiltakoznak Na-gyon
helyesen Olyan modern
bün-felderi- tő eszközökről van
szó amelyekről a szovjet KGB
legfeljebb csak leírást kapott
eddig és csak így tudja hogy
szenzációsak Például a spec-tograp- h
amely a hangszalag
raniJiaKyissflflSi - L' ' JA V-V- J! !- -" £íttrT1rAirt#l£C£XiJ3am'£r--G?Í- t [? ?lí
I '
iljl Íj JIH L '
'
I
' '3HBÍÍ'
Az új amerikai fegyverek: a B-- l repülőgép a Trident
tengeralattjáró és egy kerekeken guruló atom-rakét- a
ra vett hangot igazolja egy
pszihológiai stress-gépez- et
amely a modern polygraphqk
(hazugságfelfedezö gépek) csú
csa és egy egészen modern pü
lanatok alatt működő személy
azonossági!kártya:rendszeriE£
utóbbi azért' fontbsta'KGB-ne- k mert a Szovjetben minden 16
éven felüli személynek sze-mélyazonossági
igazolványt
kell magánál tartania és ha
ilyen nélkül elkapják azonnal a
Lyubjankába kerül ahonnan
napok múlva kerül csak ki
Kissé meggyötörve Ez a rend-szer
pillanatok alatt megálla-pítja
hogy ki hova tartozik
milyen rendörségnél van nyi-lvántartva
Ez a hatalmas
computer-rendszer- ű nyilván-tartás
nagyon kellene a KGB-ne- k
Kongresszusi tagok azon-ban
erősen tiltakoznak a kiál-lításon
való részvétel és pláne
ezeknek a készülékeknek el-adása
ellen Érthetően Azt
mondják hogy ezzel a szabad-ságot
követő Amerika kiszo-lgálja
a rabszolgatartó szovje-trendszert
és megkönnyíti neki
a „gyanús" intellektuelek vagy
mások üldözését — A leghatá-rozottabban
felháborító hogy
egyes vállalatok ilyen kiállítá-son
való részvételre gondolnak
Megérdemelnék hogy magukis
töltsenek néhány esztendőt va-lamelyik
Gulag-telepe- n A do-llár
nem pótolja az emberi tisz-tességet!
HA MÁR BOTRÁNYOKRÓL
ír az USA média szeretnénk
egy kicsit többet látni benne
egy fő-demokratá-nak
Richárd
Daley chicagói polgármester-nek
a mesterkedéseiről Mind-ezidei- g
Daley úgy élt mintha
1955 óta amikor a nagyváros
polgármestere lett egyetlen
pennyt sem keresett volna Tár-sai
közül egymásután kerültek
bíróság elé Chicago valamikor
félelmetes vezetői de őt csak
' i- - --afiSSE 'fi'
l V
SB
íWáftfcm' a7í ?v1hMUmBB1 jirJHBHBKJUSHÖDMl x Amviua
Patrick Buchanan Nixon elnök
tanácsadója aki rendkívül
szellemesen és hatásoaan védi
az Elnököt
A portugál csőcselék
most érte el a végzet Kide-rült
hogy titokban van neki és
feleségének egy ingatlan-irodáj- a
amiről eddig egy szót sem
hallott senki Most azonban ki-derült
hogy az ingatlan Co ve-zetője
egyben a város „tanács-adója
és auditora" is volt 1972-t-ől kezdve ezért a tevékenysé-géért
500 ezer dollár tisztelet-díjban
részesült Szép nem?
Az ingatlan Co még nem bűn
de bún az ha ez a fennálló
törvényekkel szemben városi
aukciókon eladott ingatlano-kat
vásárol meg Daley cége ezt
tette sőt egy bíró közbenjárá
sával A büntetőeljárás biztosi- -
tásárasubpqena alá helyezték
á"cég egész üzleti könyvvitelét
es az UbA ugyesz nemsokára
megindítja a büntető pert Ez-zel
a chicagói gang végre nap-világra
kerül Daley közel 20
esztendeje uralkodik a város fe-lett
és bűntársai révén minden
anyagi előnyt learatott Most
jón a chicagói „Watergate"
ami abban különbözik a was-hingtonitól
hogy ott nem tör-téntek
meg nem engedett sze-mélyes
harácsolások és hogy
azt már két éve az egész média
zengi Daley polgármesternél
20 év kellett egy kicsiny már
eltagadhatatlan visszhanghoz
— A mások: Illinois kétszeres
volt demokrata- - kormányzója
Ottó Kerner akit Johnson fel-lebbezési
bírónak nevezett ki
Ellene a lóverseny gang-e- l kap-csolatban
emeltek vádakat
egy egész sereget amikért
Ehrlichmant 25 évre ítélhetik
Kerner 3 évet kapott Ezt most
kell megkezdenie Mint magas-ragu
bírónak le kellene monda-nia
állásáról de nem akar Azt
mondja impecholják! Ez egy
borzasztóan hosszadalmas
ügy és már rég kint lesz a bör-tönből
mire a Kongresszus hoz-zájut
az úgyéhez De különben
is az iratait azonnal átküldték
a parole-bizottságh- oz s lehet
séges hogy éppen csak lejelent-kezik
a fegyházban s már meg
is kapja a parole-- t Erről sem
írnak pláne nem felháborodás-sal
az amerikai újságok és nem
halljuk a kegyeshangu Walter
Krankheit-e-t elszórnyülködni
Kerner volt kormányzó felleb-bezési
bíró tettei felett Vajon
miért? Csalni megveszteget-tetn- i
magát hamisan esküdni
és amit még 'csak' el lehetett
követni — mindént megenged-het
magának egy volt demokra-ta
kormányzó és fellebbezési
bíró? Ugyanakkor ha valaki
Nixon környezetében egyszer
beszélgetett csak az árulók va-lamelyikével
már elitéltetik az
esküdtszékkel Van igazság?
Van Csak Amerikában nincs!
AZ ÚJSÁGÍRÓK pont olyan
pletykások mint a jét set sza-lonok
hölgyei Lehet hogy ilyen
szalonon keresztül terjedt el a
hír hogy Kissinger távozni
akar mert Nixonban már nem
lát jövőt Nem hisszük mert '
Kissinger tudja hogy Nixon
egy rendőrt csúfol
máris nagy jövőt adott neki
Az hogy a nagy Hanry egy ki-csit
túlérzékeny vagy terv-szerűen
tette amikor lemon-dással
fenyegetőzött azt nehéz
eldönteni de mindkettő lehet-séges
Mást igazán nem tehetett
Nixon mint hogy gálánsán ma-gára
vállalta Kissinger telefon-lehallgattatása- it
amihez Hen-ryne- k
nem csak joga volt han-ne- m
ami kötelessége is volt En-nél
többet az Elnók nem tehe-tett
Lehet azonban hogy Kis-singer
most már más területet
kivan magának a szereplésre
esetleg professzor akar lenni
valamelyik Ivy League egyete-men
Mindenesetre rendkívüli
érdemei vannak Amerika nem-zetközi
szerepének megerősí-tésében
és megérdemli azt az
elismerést amit csak kaphat
A pletykás újságírók azonban
azt mondják hogy Henry nem
akar mint megsértett hős tá-vozni
részben mert elégtételt
kapott részben mert nem lehe-tett
megsértődve hiszen ez
együtt jár a külügyminiszterek
nehéz munkájával Az újság-írók
szerint Henry valami nagy
elvi tételen akar lemondani
És ez a Schlesinger honvédel-mi
miniszterrel való nézetel-térése
volna az atom-stratégiár- ól
Kissinger szerint meg kell
alkudni az oroszokkal amit sen-ki
sem akadályoz ha tisztes-séges
feltételek mellett történ-hetik
Elitéli Schlesinger
„hideg-háborús- " gondolkodá-sát
vagyis Amerika hadierejé-nek
fokozását Gusztus dolga
Mindenesetre a józan amerikai
ifjúság
jelenet
polgárnak az a felfogása hogy
Amerika maradjon mindig
mint az oroszok Nagyon
szomorú volna ha Kissinger
emiatt távoznék Schlesinger
hosszú idő óta az első honvé-delmi
miniszter aki kézzel-láb-b- al
kapálózik újabb leszerelé-sünk
ellen mert ez Truman-Eisenhow- er korában is pont
hidegháborúhoz vezetett Az
egészséges elgondolás kétség-telen
az hogy Amerika ne szá-mítson
semmiféle orosz meg-állapodásra
mert ha krízis kö-vetkezik
Szovjet azonnal
megszegi a szerződést Más-szóval:
ha valóban szembenáll
egymással a két államférfi —
szerintünk százszázalékosan
Schlesingernek van igaza —
Érdekes hogy a moszkvai csú-csot
megjárt szakemberek sze-rint
a Szovjet — fél Ameriká-tól
Azt mondták úgy „négy-szemközt"
hogy egyetlen ame-rikai
Poseidon tengeralattjáró
hajó több kárt a Szov- -
jetben mint az angolok és fran--
ciák egyesült atom-erej- e Mert
a Poseidon-szu- b kifürkészhetet-len
nem lehet lenyomozni és
elpusztítani és a tűzereje sokkal
nagyobb a nyugati szövetsége-sek
egyesült flottájánál Egyet-len
tengeralattjáróé! Itt van
bizonyítéka annak amit írtunk:
az amerikai technológiától fél
a Szovjet és ezért akarja be-nyála- zni
ragyogó kereskedelmi
szerződésekkel az USÁ-- t hogy
utána lenyelhesse — mint egy
hatalmas kigyó — egész tech-nológiáját
aminek az utánzá-sára
ő maga képtelen
AZ ENSZ IDEI ÉVKÖNYVE
sok érdekes adatot tartalmaz
amiből megállapíthatjuk hogy
miben van elöl a Szovjet? Sem-miben
Amerika ellenben annál
több mezőnyben Legelsősor-ban
a könyv- - füzet- - és újság-kiadásban
Amerikában 81124
címen jelentek meg kiadványok
az 1972-e- s esztendőben (ez az
utolsó év amiről az évkönyv
beszámol) a Szovjetben 80555
címen Persze ennek háromne-gyedrésze
szemét kommunista
propaganda A „Bloknot agitá-tora"
című propagandanyom-tatvány
például havonta meg-jelenik
s minden szovjet po-lgárnak
kötelessége elolvasni
(ingyen kapja) mert ebből ta- -
Goncalves alezredes lett az új
portugál miniszterelnök
Baloldali de majd ő is rájön
arra hogy mit jelent ez
gyakorlatban
nulja meg hogy mi a boldog-ság
a kommunizmusban Gá-bor
Áron az „Évszázados Em-berek"
című csodálatos epo-szában
írja hogy ez a legke-resettebb
nyomtatvány a szov-jet
földön mert ezt — cigare-ttapapírnak
használják Egy
példány elég egy hónapra a ma-horkáh- oz
Valósággal kapkod-nak
érte a Gulág-lágere- k népei
Igaz hogy az amerikai könyvek
nagyrésze is szemét még hozzá
szex- - és egyéb szemét sőt még
1?uVYer1zivtförmjedyényekíis
szerepelnek a listán — A moz-ilátogatók
száma is nagyon ér--
dekes Az USÁ-ba- n az átlagos
mozilátogató polgár 5 filmet
látott évenként a Szovjetben
18 és 12-e- t Mindkét helyen
erős volt a csökkenés Csakhogy
az USÁ-ba- n — a különben sok
gyalázatosan rossz filmtől el-tekintve
'— a TV-készülék- ek száma 474-r- e emelkedett 1000
személyből míg a Szovjetben
csak 160-r- a Az USÁ-ba- n inkább
a TV--t nézik a Szovjetben pedig
egyiket sem mert mindkettő
unalmas A filmek borzalma-sak
kivéve amit nagynéha
Nyugatról importálnak — A
népesség 3782 millió volt ami
tíz év alatt évi átlagos 2 %-- os gyarapodást jelent Az autók
truckok és buszok száma 2718
millió volt a világon ebből 1168
millió esett az USÁ-r- a A
állományt nem jelzik Ott
csak Brezsnyev gyűjti az autó-kat
Végül érdekes tétel a hiva-talos
gazdasági segély amit
fejlett országok adtak a fejlet-leneknek
Ennek összege
"4972-be- n 84 billió volt Az USA
ennek 40 %-- át adta a Szovjet
2 %-- at Hat azért nem olyan
fene nagy legények a szovjet-testvérek!
A szájuk azonban
annál jobban jár
(FIGYELŐ)
Mihelyt nincs rendőr a fekete elkezd fosztogatni
Baltimorei amikor a rendőrség sztrájkolt
erő-seb- b
a
a
okozhat
a
Szov-jet
FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA!