Kanadai Magyarsag, March 26, 1955

              i
to
W
-- í
i
V-- -
I (-- :?
lV'
'{---
v : -
Ki
--4fcjj
' ?ii'í&1?£i'v 'S-"'- - }$m$ iM 'fc
taaÖ
HA KANADAI -- ck í:Yí rí- - -- r2 -- i : --ol
M B tv 3i
C ána d á' s' f- r w t --v os
f :- -i % Még jönni fog még jönni kell { " r tó4 -- íj?
- largest i fJ-1- ' £ ' Vtí
Egy jobb kor mely után
Ví
Buzgó imádság epedez Anti - C onrm'u ni s t MA6WHí--
r m'K 'Km' 3 H 1 weekly : Százezrek ajakán
Vörösmartj in Hungárián language
Anihnrirpri na Cpnnn1 rinoc fai „- -t 'lrnrámnnic4i hoHlnnin
ost Office Department Ottawa r TTT ' Edited and Pnblished at
Szerkesztőség és kiadóhivatal
362 Bathurst St Toronto
V 13 sz 1955 március 25
A'AAAAAJVvwvvs TWZf'%cto$cixüue4 aaaaaaamaaswa
"BECSVÁGY SZIVEDBEN DE VAN VELE KELLŐ GONOSZSÁG IS"
BACSALMASSY ISTVÁN beszéde a torontói Szabadságünnepen
Talán kár is számolnunk már hogy idegenben élő ma-gyarok
közül ki hányadszor áll meg e gyorsan múló jelenben
emlékezni a magyar szabadság ünnepéről az újra semmivé
lett magyar szabadságról Kötelességünk ez amely független
a mögöttünk vagy még előttünk álló évek számától és füg-getlen
a változó események árjától is De mert az egyéni
tragédiák alig tíz esztendeje súlyos nemzeti szerencsétlen-séggé
sokasodtak az ünneplés az emlékezés módjában mara-déktalanul
mangunkévá kell tegyük Ady keserűségben fo-gant
vágyát : "Petőfi szavánál van szükség jobb szóra :
Mindent meglátöra " Ezért Kossuth álombankói helyett
amelyet többé-kevésb- é mindannyian lelkünk mélyén őrizge-tünk
— a valóság garasait zörgessük meg beváltásra már-ciusi
riadóra
1848 március 15-én- ek emléke mint a Szabadságszeretet
nagyszerű és apolitikus szimbóluma ugyanakkor pedig a
nemzeti érzés akadályokat nem tűrő tette maradt és marad
meg mindörökre a magyarság lelkében "A multat és "jöven-dőt
szenvedett ország tehát tökéletesen megértette március
15 lénvecét És ahhoz hogy mi is felidézhessük a 107 évvel
erelőtt annyira magyar és annyira tevékeny nemzeti lelket
— tudatossá kell tennünk a szabadság gondolatának valódi
értelmét s fel kell ismernünk a bennünk élő nemzeti érzés
Igaz munkaterületét és feladatát
Megnyugtatás! az ember számára hogy az igazság lehet
felfedezett megismert de sohasemaz ember által csinált do-log
Az mindig független lesz az emberi észtől de pénztől és
hatalomtól Is S" ugyan vállat vonva mehetünk el történelmi
események mellett - véHat-vonhatunkJahvétól-Budhá-nés
Hohameden keresztül Krisztusra is — lehet kultúránk és
fletszemléletünk bármilyen sohasem fogunk megszabadulni
uc igazság vasmarkából és annak következményeitől Ezért
em válhatott a szabadság sem egyfajta ószövetségi égi man-nává
ami gyereknek tejízű asszonynak mézízű s embernek
borízű lehet
A szándékos vagy esetleg a képesség hiányával okol-ható
ftfrpmaevarázások ellenére mint Dante megénekelte
--L a szabadság olyan nagy ajándék amilyen nagyszerűt csak
a jó Isten tud adni az emberneki— S amit a költő érzett a
tudomány tudja és bizonyítja Éppen azért mert a szabaid-tó-g
vágya isteni adományként minden emberben benne gyö-kerezik
— annak fokmérője sem lehet más — pl állam faj
vagy osztály hanem ahhoz igazodik aki az emberbe azt bele-oltotta
A szabadság távolról sem jelenti tehát a mindent meg-tehetek
dínom-dánom- át hanem a kötelezettséget és jogot
arra hogy a belénk oltott tehetség mértékének megfelelően
szabadon munkálkodhassunk egyéni társadalmi állami élet
síkján az Alkotó céljai szerint
A keresztény európai szellem és gondolkodás éppen isteni
eredete miatt tartotta a szabadságot függetlenséget az em
beri személyiség ismertető jegyének Ugyanezért 1Mb mar-~ciu- s
15-éb- en nemcsak a polgári jogokat alkotmányos jogokat
hanem elsősorban megtalált emberi méltóságunkat kell ün-nepelni
S nincs benne semmi csodálatos ha ezt az emberi
méltóságot sohasem az Isten hanem mindig az ember részé-ről
érik a veszélyek és támadások és mindig a szabadság s a
szabadságjogok hibás értelmezésén keresztül
Európa és a világ egy felében ma is milliókat fosztanak
meg emberi méltóságuktól nem engedik élni szabadságjor
gaikkal A másik felében a világnak pedig milliók visszaélnek
n szabadságjogokkal Ott ahol az ember előbbre való az Is-tennél
s a gazdagság fontosabb az embernél
E világ apostolainak olt is — itt is — Lady Macbelh-te- l
ellentétben mondhatjuk: "Becsvágy szivedben — de van
vele kellő gonoszság is
Sohasem hittem volna hogy eljön az idő az emigráció-ban
amikor azt kell kimondani hogy jogainkat önmagunk
változtattuk bilinccsé s rabjai lettünk az otthonnál maezer-gze-r
jobb saját életkörülményeinknek Már nem szolgálnak
bennünket a Kanadában kapott lehetőségek hanem leigáznak
annyira hogy egyénileg s társadalmilag egyaránt képtele-nekké
válunk magyarként és magyarságunkért élni dolgozni
Ez az ami délibábos álmaink s a valóság — Magya-rországért
hullatott bús könnyek vagy virágos tószlok s
gyermekeink magyartalansága között meghúzódik
_ Nem is tudom megállapítani mi az ami jobban fáj - ed-dig
szenvedtünk már vagy a félelem mert Ismét idegenek
készülnek énekelni számunkra az "uj idők uj dalait"
r
Sajnos a történelem azt bizonyítja hogy a nem" erzes
lényegével nem az önismeret hanem mint Szekfú mondja :
"az önszeretet szent egoizmusa" függ össze s ígf nenJ a Ja"
vitás reiqrmmunkáj'a főleg nem önmagunk javítása hanem
hibás önmagunkhoz való ragaszkodás a kedvesebj'- -
4 4-Amn-
Dim --raam&okt mwrínnnlva méíís feladatomnak
érzem azoksorába állní akik egyéni bukásuk05 tudata- -
val az evilági erdekhalozatoK iwjes megTír m--
wJtSltrtl£
Szerkeszti :
KENÉSEI F LÁSZLÓ
Ára Cent
t-nh- h AerinfA ktüWjiI semmint udvarlással1 Vélik a nemzetet
szolgálni S ha kacsalábonforgó uj Magyarországot ez a már-cius
általam nem is igér senki lelkében boldog megelégedést
nem hamisít — nincs annak a hitnek híjjan: Magyarország
nem volt hanem lesz"
Lesz s határtalanul igaznak érzem Nyrő szavát : "Ma-gyarországot
nem azok mentik meg akik maguknak mentik
hanem akik szenvednek érte" S odahaza nagyon szenvednek
érte Éppen ezért mindazoknak akik figyelemmel tudják ki-sérni
az otthoni eseményeket kétségtelenül látniok kell hogy
a nemzethalál árnya nem lebeg az otthon felett A nemzet a
i ! nnl nn~VnM te mnnr4llfílfn 51 -- VPflpkp7PS
fenntartás eszközét így a honmetnés feladata— hála Isten-nek
— elvétetett az emigrációtól s a felszabadítás munkájá
ban is a nagy vüágméretek miatt aránylag kis szerep var
ránk Mégsem váltunk súlytalanná sőt léáyeges fontos
munkaterületet mondhatunk szomorú kizárólagossággal ma- -
gunkénak i
Mióta a maevarsáe a Kárpátok-medencéjébe- n történel
met ír — először szakadt el ország területileg teljesen
a nvu irattól s került kelet uralma alá 1
10
rÍTI- -
és
az
Ez azt is jelenti hogy a világnak is egyedülálló nagy
kultúrszakadásban a magyar kultúrát a tőle idegen keleti
knlfiírkör tam'ává iervekeznek nyomorítania
Hagyományainak lelkiségének megfelelő utakon nem
hninjit íwnom ia foílnrlhpf n Tiviirráton "elért eredmé--
nvekrői nedlir csa szovíétkézenTkeresztiUííríaeülhet -- Ennek 'tft íiii _~4 AltAU™ Acralr?a£fttt3''Í4rFítrinrní- - nlfiJ
'! vA'ilíiSSÍii'íilAa majTvarsáir elsődleges i feladata továbbfej
leszteni a szellemi értékeket a keresztény európai hagyo-mányok
útján ápolni 'a magyarság kultúrértékeit A maga-zinok
nívóján jóval (elül megismerni a nyugati nagy szelle-mek
értékes alkotásit s ami ezzel egy az arra valók számá-ra
megadni á munkamód ját hogy képessé legyen fennakadás
nílkiil továbbadni ízt ha a lehetőség megszületik
annaK eiienere hnbrv u tiflialnmmfll s"1
való az elnyomók csak a vigyorgás
adü! atombomba után S
gis konzervatív kell legyen Az értekek megtartása megmen-tése
a feladata --r- s ez a legnemesebb érielembén vett konzer-vativizmus
— amit csak akkor leljesíteni'ha erkölcsileg
igen magas szinten all Ellenkező a naiadas ellensé-gévé
válik s iárára lesz a felszabaduló nemzeteknek is
Az erkölcsi megújulás az a nagy munkaterület amelyi-ken
sok a tennivaló S ha él is ítéljük természetesen nem
csodálkozunk hogy a körülmények győzelme miatt annyi he-lyén
lett erkölcstelenség az erkölcsből lemondás sőt kétség-beesés
a reményből s annyiszor lett okosságnak díszített meg-nitnvi- Sc
nn'idealizmusból De az ember több mint a
nyék labdája és játékszere s nem adhatjuk fel a reményt
hogy harmóniát teremtsünk életunKUe üikoicsi mugujuia-„-- í
o nlanfplfpfelP ntthnn? is s ez
újjászületésünk nagyságban el kell érje az otthoni szenvedés
mérteiéi ahhoz hogy adakozó építő erove jenessen a rum-bol- ás
árvize után
Erkölcsi felfogásunkból áldozatkészségünkről az egy-más
ííánti szeretetről én állandó vallomást látok egyesüle-teink
közösségeink munkájában életében
Amíg szervezeteinket egyesületeinket egészséges
igény szüli s kormányozza nem pedig fékezhetetlen
egyéni önzés addig ezek a társadalmi szervek hasznára van-nak
a S mindazoknak akik lelki igényüknek
énW ár prvesületek valamelyikéhez való tartozási
is annak munkáiábán tevőlegesen résztvénni
!az eszméknek sorsáért amelyet szervezetünk képvisel — a
felelősséget vállalni rilátusi kézmosasoKKai seimi sem m-cs- ik
sem nagyok felelősség alól nem
De legyen szó N B-r- ól KMSz vagy bármilyen szövet-ségről
és egyesületről erkölcsi jogosultságuk ezeknek csak
akkor lesz ha valóban azokra akiket ki-vánn- nlr
o nz iiirveket nem klikkfelfogások hanem a közösség
érdeke szerint vezetik Világosan fel kell ismerni mindazok-nak
akik kívánják a vezetést akár kötelességből és
engedelmességből vállalják hogy megállapodások munka és
eredmények nem alapulhatnak csupán emuer erie-kére
ideológiájára sem hanem a közösség véleményére is
S a képviselni érdekazonosságát
nem biztosítjuk soha tartós
lehet S legyenek bármüyen helyesek a jók
a pillanatnyi eredményeink azt az szellő futóhomok
mnriiára tnva fuiia
E témával átnyúlunk márapolitikalerületére-i- s Az er-kölcsi
és kulturális feladatokon tul kétségtelenül van az
emigrációnak politikai szerepe is Keresni kutatni olyan
nevelni magunkat amellyel biztosítani le-(Folyt- atás
a 8 oldalon)
YALTA TANULSÁGAI
Tíz évvel ezélőtt 1945 februárjában zaj-lott
le a' déloroszországi Yaltában az a kon-ferencia
amely Európa keleti részét áten-gedte
a bolsevista befolyásnak Minden ször-nvíísé- a-amelvet
a hidegháború azóta magá
val hozott és mindazok a megoldhatatlan
amelyek a harmadik világháború
kitörésével fenyegetik az egész emberiséget
s talán végpusztulással az egész Földet Yal-tában
kezdődtek Nekünk magyaroknak kü-lönösen
fájdalmas emlék a yaltai konferen-cia
amely hazánk történelmében ugyan
olyan gyászos helyet fog elfoglalni mmt
Muhi Mohács es Trianon
Március 16-á- n hosszabb diplomáciai szo-csat- ák
után az USA külügyminisztere hoz-zájárult
a yaltai egyezmény s az azt meg-előző
jegyzökönyveinek nyilvá-nosságra
hozatalához A tények a
közzétett közel 400000 szóra kiterjedő jegy-zőkönyvekből
kiderülnek csak részben ujak
ami azonban ui az az a szomorú
tás hogy a yaltai ugyanúgy a
bölcsesség hiánya kapjuk hogy j
ioonoa hpWpR7eraSdé- -
seit Áz egyezmény
voltak:
'1'Roösevéltí
'--
J~j
L-í- - -- j 'r-'i-
7í
ez
Vpriilt elfogadásra
2 Roosevelt és Churchill kizárólag azért
járultak hozzá Kelet- - és Középeurópa
szovjet alá helyezéséhez nogy a
Szovjet azonnal a háborúba Japán
niinn íimRlvnek leverését az angolszászon
-- j uum — — fc-- — nogy akkor még evi háborúskodás- -
ja--
oiion! azonkívül Rooseveltben is
szelénünknek
céljaink
első
meg-oldásokat
amelyek
pánok
nal letették másrészről özovjüu
csak a Japán elleni háború utolsó nap-ján
lett hadviselő és egyetlen puskalövést
sem le célokra
3 angolszászok már Yaltában sem bíz-tak
Szovjetben úgy találták
az oroszok nagyrészt már előre elhatározott
fprvek alanián tárgyaltak amelyek
hajtásától nem hajlandók Ezek
azok politikai intézkedések
hazánk és a keleteurópai állam
vezettek Roosevelt és
Churchill ennek ellenére nem hagyták ott a
konferenciát az csak azért volt
abban hogy győzelem alatt a
rom szövetséges hatalom barátság
szorosabbá őszintébbé és fog
válni — Hogy ez milyen tévedés volt azt
megmutatta az év ki
befolyásolta Rooseveltet és Churchillt ilyen
tragikus azt is tudjuk : Hiss és
a többi beépített kommunista arulo
persze nem szabad elfelejteni hogy a
Szovjettel való szakításra 1945 február-jában
gondolni sem lehetett angolszász rész
4 A Szovjet maga is számos pontban
az eredetileg megszabott feltételek-ből
így engedett Törökország Görögország
Afganisztán és Irán kérdésében ere-detileg
szintén meg — engedett
Tvhia kérdésében ahol északafrikai szovjet
felállítását követelte és
területi engedményeket az es
minden vita elfogad
a szovjet feltételeket a
és Szachalin szigetek körül)
valamint Mandzsúria megszállására vonat--
Roosevelt es kozottxal- -
tában lefolyt tárgyalási az
Kannán leomatrvobb magyarnyelvű
362 Bathurst St Toronto"
Toronto március 26
féle) hadseregen keresztül Roosevelt ezt vi-ta
nélkül elfogadta mert fogalma sentvolt
arról Hogy Sztálin valódi célja : Kína bolse-vizálá- sa
Különben 'ís akkor Kína nagy része
még japán uralom alatt s a Japán elleni
győzelem még távolinak' látszott atom-bomba
létezéséről akkor még csak 'Roosevelt
s távolról sem hatást
mint amilyet valóban okozott Á távolkeléti
kérdésekben tehát az éppúgy
nem gondoltak a háború utáni jövőre mint
a középeurópai kérdésekben
Ha most év után azt vizsgáljuk mi
a nyugatiak ezen tragikus rövidlátás
sát és nemtörődömségét Yaltában— "miért
engedték hogy a háborúból egyedül a Szov-jet
kerüljön1 ki területileg megefősödve —
hogy egyedül a nyugat esküdt ellensége
kommunizmus hódítsonjtért i úgy Európában
mint Ázsiában — miért cserélték'' az'
orvik pliRTiséir a fasizmus felett aratott' győ-- :
zelmüketa másik ellenség a bóísevizmussal
H7Pmbpil elszenvedett vereséggel — áztavá- -
Ljóziánság'éá a jellemezte laszt Yaltában tárgyálóXelelc „ 1010 AvnV porvszerűen emberek' voltak emberi hibákkal V$
zők
7T&ta?3ialksoStanirChurchiir
két részre'rmint'tudjuk utóbbi megoldás be a történelem aranykönyvébe niint a yi- -i
fél
befolyás
belépjen
tovaüüi másfél
[támaszpont
amelyek
jegyzőkönyvből
lág legnagyoou gyozeimeneK egyiK niviyyja
világszabadság egyik apostola egyúttal
fegyvertárslioz mindvégig lojális nagy
A 'közelgő győzelem mámorában
láthatta vagy is látni bolse-vista
gonoszságot -- Leikében már az elmúlás
Az emigráció harmóniái csendültek ameiyeK menete nem
ellenállás hozta létre dinamikáját lsaI remélték elérni Mint tudjuk "volt füle sátáni hangjainak:meg--
izti£~ — gondolkodásában szellemiségében mé-- l ledobása azon hallására benne
esetben
körülmé
erkölcsi
közös-ségi
magyarságnak
azoKnaK
i-nfplpcB- ÁVülí
szabadulhatnak
épülnek Képviselni
akár
egy-K- ei
amennyiben kívántközösség
közreműködését ereamenyvei-érni'ne- m
el-lentétek
Világos
tárgyalások
megállapí
egyezményt
fegyvert
három
fél
adott japán
Az
hanem hogy
végre- -
voltak eltérni
voltak a ame-Ive- k
többi
rabszolgaságra Hogy
mert bíztak
a hatása há
közötti
tartósabbá
elmúlt tíz Hogy pedig
módon Alger
ami me-llett
nyílt
ről
en-gedett
amelyet
akart szállni
kisebb
tett ausztriai
57ás7nk viszont nélkül
ták azokat
Kurili--
Wwfnir "FVv
1955(
Az
tudott attól várt' olyan
angolszászok
tíz
okozta
a
feí
a s
a
ember nem
nem akarta a
ben s a
két
tud
a
s arra
a
a a
a
állt
volt az a furcsa amerikai betegség amély-ly- el
lépten-nyomo- n találkozunk még ma is :
a gangszterek iránti gyerekes tisztelet
Roosevelt csak az "Uncle Joe"-- t látta abban
a Sztálinban aki Roosevelt halála óta közel
700 millió embert kergetett rosszabb sorsba
mint Ka a II világháborúban a fasizmus győ-zött
volna
Churchill aki természetesen egy pillana-tig
sem ringatta magát ilyesféle ábrándok-ba
a három tárgyaíó fél közül altkor hatalr
milag a leggyengébb pozícióban volt A brit
szigetek még alig kezdték meg a súlyos' bom-bázások
romjainak eltakarítását — a távol- -
keleti angol gyarmatok nagyrésze még ja-pán
megszállás alatt volt — az -- angol állam-kassza
a háború borzalmas-kiadás- a miatt ki--
ürült Maga az egész angol világbirodalom
felbomlóban volt és Churchill számára nem v
volt fontos más minta "győzelem" Ami Kö-zépeurópa
sorsát illeti ebben Churchill —
ellentétben az amerikaiakkal — szakértő
volt Tudta hogy a bolsevizmus terjeszkedé-sének
egyedül a fegyveres hatalom képes gá-tat
vetni Jiem a papírszerződések Európai :
fegyveres erővel pedig- - Anglia egymagában
nem rendelkezett Nem sok értelme volt — i
Anglia szempontjából — Yaltában olyan $„- -
egyezményeket kötni amelyeket a szovjet? 'ís
úgysem tartott volna be „Churchill tehát" i
azoKra a iceraesejtre kuikxiiu-uuí- i a ueiuiyj- -
amelyekben lehetséges sikereket 'ei---ég iftfi
—Tanán) mert ezekben az ország—okban anóí-X-f x-- —
__--_-
- : ?- -
német megszállási zónák körül is Az angol- - szász vagy angplbarat haderők állomásoz
(Japán
Sztálin
taks nem igyekezett már előre "elvenni"
az-oroszokt-ól
azokat a területeket Közép- - és'
Keíeteurópát) ahova-- a stratégiai 'helyzetíkö-vetkeztéb- en
úgyis szovjet haderők fognak'
majd bevonulni '
így történt hogy a Szovje:tU' híoidiiit?a'sna'z"
is kiderült hogy a Szovjet csakazzal a feltér amerikai naivság es az: angol cinizmus eszg
ii u„i„ia Tonán p11ph háborút kez- - morú Grvermeke'a?yaltáie'gyezmény létrejött- -
deni ha a kínai felszabadító hadsereg (ak-- BDe ne higyjük hogy a-yalt-ai
egyezmény
kor Chiang-Kai-Se- k hadserege) és a Japán rosszabb vagy ostobább yqltlbármelyik- - más i
ellen induló Szovjet hadsereg nem közyetle-- nemzetközi 'szabályozásLtkisérktaéiaEm
nül támogatják egymást hanem az Észak- - rek csinálták Mknemydtekjmentese
' !
kínában működő kommunista (Mao-Ce-Tu- ng emberigyarlóságtóL
'
'
h-- m~1'K
ztm
fMf
ŰWI1!$
lam&
m
i t#
a- - %k
I sát volt
frT - Títi St-?-- T 'St:S1 t—ti"i
&-g3-
S - J!-- - :v --ikjOEí:
— - 33£