000049b |
Previous | 1 of 8 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
i to W -- í i V-- - I (-- :? lV' '{--- v : - Ki --4fcjj ' ?ii'í&1?£i'v 'S-"'- - }$m$ iM 'fc taaÖ HA KANADAI -- ck í:Yí rí- - -- r2 -- i : --ol M B tv 3i C ána d á' s' f- r w t --v os f :- -i % Még jönni fog még jönni kell { " r tó4 -- íj? - largest i fJ-1- ' £ ' Vtí Egy jobb kor mely után Ví Buzgó imádság epedez Anti - C onrm'u ni s t MA6WHí-- r m'K 'Km' 3 H 1 weekly : Százezrek ajakán Vörösmartj in Hungárián language Anihnrirpri na Cpnnn1 rinoc fai „- -t 'lrnrámnnic4i hoHlnnin ost Office Department Ottawa r TTT ' Edited and Pnblished at Szerkesztőség és kiadóhivatal 362 Bathurst St Toronto V 13 sz 1955 március 25 A'AAAAAJVvwvvs TWZf'%cto$cixüue4 aaaaaaamaaswa "BECSVÁGY SZIVEDBEN DE VAN VELE KELLŐ GONOSZSÁG IS" BACSALMASSY ISTVÁN beszéde a torontói Szabadságünnepen Talán kár is számolnunk már hogy idegenben élő ma-gyarok közül ki hányadszor áll meg e gyorsan múló jelenben emlékezni a magyar szabadság ünnepéről az újra semmivé lett magyar szabadságról Kötelességünk ez amely független a mögöttünk vagy még előttünk álló évek számától és füg-getlen a változó események árjától is De mert az egyéni tragédiák alig tíz esztendeje súlyos nemzeti szerencsétlen-séggé sokasodtak az ünneplés az emlékezés módjában mara-déktalanul mangunkévá kell tegyük Ady keserűségben fo-gant vágyát : "Petőfi szavánál van szükség jobb szóra : Mindent meglátöra " Ezért Kossuth álombankói helyett amelyet többé-kevésb- é mindannyian lelkünk mélyén őrizge-tünk — a valóság garasait zörgessük meg beváltásra már-ciusi riadóra 1848 március 15-én- ek emléke mint a Szabadságszeretet nagyszerű és apolitikus szimbóluma ugyanakkor pedig a nemzeti érzés akadályokat nem tűrő tette maradt és marad meg mindörökre a magyarság lelkében "A multat és "jöven-dőt szenvedett ország tehát tökéletesen megértette március 15 lénvecét És ahhoz hogy mi is felidézhessük a 107 évvel erelőtt annyira magyar és annyira tevékeny nemzeti lelket — tudatossá kell tennünk a szabadság gondolatának valódi értelmét s fel kell ismernünk a bennünk élő nemzeti érzés Igaz munkaterületét és feladatát Megnyugtatás! az ember számára hogy az igazság lehet felfedezett megismert de sohasemaz ember által csinált do-log Az mindig független lesz az emberi észtől de pénztől és hatalomtól Is S" ugyan vállat vonva mehetünk el történelmi események mellett - véHat-vonhatunkJahvétól-Budhá-nés Hohameden keresztül Krisztusra is — lehet kultúránk és fletszemléletünk bármilyen sohasem fogunk megszabadulni uc igazság vasmarkából és annak következményeitől Ezért em válhatott a szabadság sem egyfajta ószövetségi égi man-nává ami gyereknek tejízű asszonynak mézízű s embernek borízű lehet A szándékos vagy esetleg a képesség hiányával okol-ható ftfrpmaevarázások ellenére mint Dante megénekelte --L a szabadság olyan nagy ajándék amilyen nagyszerűt csak a jó Isten tud adni az emberneki— S amit a költő érzett a tudomány tudja és bizonyítja Éppen azért mert a szabaid-tó-g vágya isteni adományként minden emberben benne gyö-kerezik — annak fokmérője sem lehet más — pl állam faj vagy osztály hanem ahhoz igazodik aki az emberbe azt bele-oltotta A szabadság távolról sem jelenti tehát a mindent meg-tehetek dínom-dánom- át hanem a kötelezettséget és jogot arra hogy a belénk oltott tehetség mértékének megfelelően szabadon munkálkodhassunk egyéni társadalmi állami élet síkján az Alkotó céljai szerint A keresztény európai szellem és gondolkodás éppen isteni eredete miatt tartotta a szabadságot függetlenséget az em beri személyiség ismertető jegyének Ugyanezért 1Mb mar-~ciu- s 15-éb- en nemcsak a polgári jogokat alkotmányos jogokat hanem elsősorban megtalált emberi méltóságunkat kell ün-nepelni S nincs benne semmi csodálatos ha ezt az emberi méltóságot sohasem az Isten hanem mindig az ember részé-ről érik a veszélyek és támadások és mindig a szabadság s a szabadságjogok hibás értelmezésén keresztül Európa és a világ egy felében ma is milliókat fosztanak meg emberi méltóságuktól nem engedik élni szabadságjor gaikkal A másik felében a világnak pedig milliók visszaélnek n szabadságjogokkal Ott ahol az ember előbbre való az Is-tennél s a gazdagság fontosabb az embernél E világ apostolainak olt is — itt is — Lady Macbelh-te- l ellentétben mondhatjuk: "Becsvágy szivedben — de van vele kellő gonoszság is Sohasem hittem volna hogy eljön az idő az emigráció-ban amikor azt kell kimondani hogy jogainkat önmagunk változtattuk bilinccsé s rabjai lettünk az otthonnál maezer-gze-r jobb saját életkörülményeinknek Már nem szolgálnak bennünket a Kanadában kapott lehetőségek hanem leigáznak annyira hogy egyénileg s társadalmilag egyaránt képtele-nekké válunk magyarként és magyarságunkért élni dolgozni Ez az ami délibábos álmaink s a valóság — Magya-rországért hullatott bús könnyek vagy virágos tószlok s gyermekeink magyartalansága között meghúzódik _ Nem is tudom megállapítani mi az ami jobban fáj - ed-dig szenvedtünk már vagy a félelem mert Ismét idegenek készülnek énekelni számunkra az "uj idők uj dalait" r Sajnos a történelem azt bizonyítja hogy a nem" erzes lényegével nem az önismeret hanem mint Szekfú mondja : "az önszeretet szent egoizmusa" függ össze s ígf nenJ a Ja" vitás reiqrmmunkáj'a főleg nem önmagunk javítása hanem hibás önmagunkhoz való ragaszkodás a kedvesebj'- - 4 4-Amn- Dim --raam&okt mwrínnnlva méíís feladatomnak érzem azoksorába állní akik egyéni bukásuk05 tudata- - val az evilági erdekhalozatoK iwjes megTír m-- wJtSltrtl£ Szerkeszti : KENÉSEI F LÁSZLÓ Ára Cent t-nh- h AerinfA ktüWjiI semmint udvarlással1 Vélik a nemzetet szolgálni S ha kacsalábonforgó uj Magyarországot ez a már-cius általam nem is igér senki lelkében boldog megelégedést nem hamisít — nincs annak a hitnek híjjan: Magyarország nem volt hanem lesz" Lesz s határtalanul igaznak érzem Nyrő szavát : "Ma-gyarországot nem azok mentik meg akik maguknak mentik hanem akik szenvednek érte" S odahaza nagyon szenvednek érte Éppen ezért mindazoknak akik figyelemmel tudják ki-sérni az otthoni eseményeket kétségtelenül látniok kell hogy a nemzethalál árnya nem lebeg az otthon felett A nemzet a i ! nnl nn~VnM te mnnr4llfílfn 51 -- VPflpkp7PS fenntartás eszközét így a honmetnés feladata— hála Isten-nek — elvétetett az emigrációtól s a felszabadítás munkájá ban is a nagy vüágméretek miatt aránylag kis szerep var ránk Mégsem váltunk súlytalanná sőt léáyeges fontos munkaterületet mondhatunk szomorú kizárólagossággal ma- - gunkénak i Mióta a maevarsáe a Kárpátok-medencéjébe- n történel met ír — először szakadt el ország területileg teljesen a nvu irattól s került kelet uralma alá 1 10 rÍTI- - és az Ez azt is jelenti hogy a világnak is egyedülálló nagy kultúrszakadásban a magyar kultúrát a tőle idegen keleti knlfiírkör tam'ává iervekeznek nyomorítania Hagyományainak lelkiségének megfelelő utakon nem hninjit íwnom ia foílnrlhpf n Tiviirráton "elért eredmé-- nvekrői nedlir csa szovíétkézenTkeresztiUííríaeülhet -- Ennek 'tft íiii _~4 AltAU™ Acralr?a£fttt3''Í4rFítrinrní- - nlfiJ '! vA'ilíiSSÍii'íilAa majTvarsáir elsődleges i feladata továbbfej leszteni a szellemi értékeket a keresztény európai hagyo-mányok útján ápolni 'a magyarság kultúrértékeit A maga-zinok nívóján jóval (elül megismerni a nyugati nagy szelle-mek értékes alkotásit s ami ezzel egy az arra valók számá-ra megadni á munkamód ját hogy képessé legyen fennakadás nílkiil továbbadni ízt ha a lehetőség megszületik annaK eiienere hnbrv u tiflialnmmfll s"1 való az elnyomók csak a vigyorgás adü! atombomba után S gis konzervatív kell legyen Az értekek megtartása megmen-tése a feladata --r- s ez a legnemesebb érielembén vett konzer-vativizmus — amit csak akkor leljesíteni'ha erkölcsileg igen magas szinten all Ellenkező a naiadas ellensé-gévé válik s iárára lesz a felszabaduló nemzeteknek is Az erkölcsi megújulás az a nagy munkaterület amelyi-ken sok a tennivaló S ha él is ítéljük természetesen nem csodálkozunk hogy a körülmények győzelme miatt annyi he-lyén lett erkölcstelenség az erkölcsből lemondás sőt kétség-beesés a reményből s annyiszor lett okosságnak díszített meg-nitnvi- Sc nn'idealizmusból De az ember több mint a nyék labdája és játékszere s nem adhatjuk fel a reményt hogy harmóniát teremtsünk életunKUe üikoicsi mugujuia-„-- í o nlanfplfpfelP ntthnn? is s ez újjászületésünk nagyságban el kell érje az otthoni szenvedés mérteiéi ahhoz hogy adakozó építő erove jenessen a rum-bol- ás árvize után Erkölcsi felfogásunkból áldozatkészségünkről az egy-más ííánti szeretetről én állandó vallomást látok egyesüle-teink közösségeink munkájában életében Amíg szervezeteinket egyesületeinket egészséges igény szüli s kormányozza nem pedig fékezhetetlen egyéni önzés addig ezek a társadalmi szervek hasznára van-nak a S mindazoknak akik lelki igényüknek énW ár prvesületek valamelyikéhez való tartozási is annak munkáiábán tevőlegesen résztvénni !az eszméknek sorsáért amelyet szervezetünk képvisel — a felelősséget vállalni rilátusi kézmosasoKKai seimi sem m-cs- ik sem nagyok felelősség alól nem De legyen szó N B-r- ól KMSz vagy bármilyen szövet-ségről és egyesületről erkölcsi jogosultságuk ezeknek csak akkor lesz ha valóban azokra akiket ki-vánn- nlr o nz iiirveket nem klikkfelfogások hanem a közösség érdeke szerint vezetik Világosan fel kell ismerni mindazok-nak akik kívánják a vezetést akár kötelességből és engedelmességből vállalják hogy megállapodások munka és eredmények nem alapulhatnak csupán emuer erie-kére ideológiájára sem hanem a közösség véleményére is S a képviselni érdekazonosságát nem biztosítjuk soha tartós lehet S legyenek bármüyen helyesek a jók a pillanatnyi eredményeink azt az szellő futóhomok mnriiára tnva fuiia E témával átnyúlunk márapolitikalerületére-i- s Az er-kölcsi és kulturális feladatokon tul kétségtelenül van az emigrációnak politikai szerepe is Keresni kutatni olyan nevelni magunkat amellyel biztosítani le-(Folyt- atás a 8 oldalon) YALTA TANULSÁGAI Tíz évvel ezélőtt 1945 februárjában zaj-lott le a' déloroszországi Yaltában az a kon-ferencia amely Európa keleti részét áten-gedte a bolsevista befolyásnak Minden ször-nvíísé- a-amelvet a hidegháború azóta magá val hozott és mindazok a megoldhatatlan amelyek a harmadik világháború kitörésével fenyegetik az egész emberiséget s talán végpusztulással az egész Földet Yal-tában kezdődtek Nekünk magyaroknak kü-lönösen fájdalmas emlék a yaltai konferen-cia amely hazánk történelmében ugyan olyan gyászos helyet fog elfoglalni mmt Muhi Mohács es Trianon Március 16-á- n hosszabb diplomáciai szo-csat- ák után az USA külügyminisztere hoz-zájárult a yaltai egyezmény s az azt meg-előző jegyzökönyveinek nyilvá-nosságra hozatalához A tények a közzétett közel 400000 szóra kiterjedő jegy-zőkönyvekből kiderülnek csak részben ujak ami azonban ui az az a szomorú tás hogy a yaltai ugyanúgy a bölcsesség hiánya kapjuk hogy j ioonoa hpWpR7eraSdé- - seit Áz egyezmény voltak: '1'Roösevéltí '-- J~j L-í- - -- j 'r-'i- 7í ez Vpriilt elfogadásra 2 Roosevelt és Churchill kizárólag azért járultak hozzá Kelet- - és Középeurópa szovjet alá helyezéséhez nogy a Szovjet azonnal a háborúba Japán niinn íimRlvnek leverését az angolszászon -- j uum — — fc-- — nogy akkor még evi háborúskodás- - ja-- oiion! azonkívül Rooseveltben is szelénünknek céljaink első meg-oldásokat amelyek pánok nal letették másrészről özovjüu csak a Japán elleni háború utolsó nap-ján lett hadviselő és egyetlen puskalövést sem le célokra 3 angolszászok már Yaltában sem bíz-tak Szovjetben úgy találták az oroszok nagyrészt már előre elhatározott fprvek alanián tárgyaltak amelyek hajtásától nem hajlandók Ezek azok politikai intézkedések hazánk és a keleteurópai állam vezettek Roosevelt és Churchill ennek ellenére nem hagyták ott a konferenciát az csak azért volt abban hogy győzelem alatt a rom szövetséges hatalom barátság szorosabbá őszintébbé és fog válni — Hogy ez milyen tévedés volt azt megmutatta az év ki befolyásolta Rooseveltet és Churchillt ilyen tragikus azt is tudjuk : Hiss és a többi beépített kommunista arulo persze nem szabad elfelejteni hogy a Szovjettel való szakításra 1945 február-jában gondolni sem lehetett angolszász rész 4 A Szovjet maga is számos pontban az eredetileg megszabott feltételek-ből így engedett Törökország Görögország Afganisztán és Irán kérdésében ere-detileg szintén meg — engedett Tvhia kérdésében ahol északafrikai szovjet felállítását követelte és területi engedményeket az es minden vita elfogad a szovjet feltételeket a és Szachalin szigetek körül) valamint Mandzsúria megszállására vonat-- Roosevelt es kozottxal- - tában lefolyt tárgyalási az Kannán leomatrvobb magyarnyelvű 362 Bathurst St Toronto" Toronto március 26 féle) hadseregen keresztül Roosevelt ezt vi-ta nélkül elfogadta mert fogalma sentvolt arról Hogy Sztálin valódi célja : Kína bolse-vizálá- sa Különben 'ís akkor Kína nagy része még japán uralom alatt s a Japán elleni győzelem még távolinak' látszott atom-bomba létezéséről akkor még csak 'Roosevelt s távolról sem hatást mint amilyet valóban okozott Á távolkeléti kérdésekben tehát az éppúgy nem gondoltak a háború utáni jövőre mint a középeurópai kérdésekben Ha most év után azt vizsgáljuk mi a nyugatiak ezen tragikus rövidlátás sát és nemtörődömségét Yaltában— "miért engedték hogy a háborúból egyedül a Szov-jet kerüljön1 ki területileg megefősödve — hogy egyedül a nyugat esküdt ellensége kommunizmus hódítsonjtért i úgy Európában mint Ázsiában — miért cserélték'' az' orvik pliRTiséir a fasizmus felett aratott' győ-- : zelmüketa másik ellenség a bóísevizmussal H7Pmbpil elszenvedett vereséggel — áztavá- - Ljóziánság'éá a jellemezte laszt Yaltában tárgyálóXelelc „ 1010 AvnV porvszerűen emberek' voltak emberi hibákkal V$ zők 7T&ta?3ialksoStanirChurchiir két részre'rmint'tudjuk utóbbi megoldás be a történelem aranykönyvébe niint a yi- -i fél befolyás belépjen tovaüüi másfél [támaszpont amelyek jegyzőkönyvből lág legnagyoou gyozeimeneK egyiK niviyyja világszabadság egyik apostola egyúttal fegyvertárslioz mindvégig lojális nagy A 'közelgő győzelem mámorában láthatta vagy is látni bolse-vista gonoszságot -- Leikében már az elmúlás Az emigráció harmóniái csendültek ameiyeK menete nem ellenállás hozta létre dinamikáját lsaI remélték elérni Mint tudjuk "volt füle sátáni hangjainak:meg-- izti£~ — gondolkodásában szellemiségében mé-- l ledobása azon hallására benne esetben körülmé erkölcsi közös-ségi magyarságnak azoKnaK i-nfplpcB- ÁVülí szabadulhatnak épülnek Képviselni akár egy-K- ei amennyiben kívántközösség közreműködését ereamenyvei-érni'ne- m el-lentétek Világos tárgyalások megállapí egyezményt fegyvert három fél adott japán Az hanem hogy végre- - voltak eltérni voltak a ame-Ive- k többi rabszolgaságra Hogy mert bíztak a hatása há közötti tartósabbá elmúlt tíz Hogy pedig módon Alger ami me-llett nyílt ről en-gedett amelyet akart szállni kisebb tett ausztriai 57ás7nk viszont nélkül ták azokat Kurili-- Wwfnir "FVv 1955( Az tudott attól várt' olyan angolszászok tíz okozta a feí a s a ember nem nem akarta a ben s a két tud a s arra a a a a állt volt az a furcsa amerikai betegség amély-ly- el lépten-nyomo- n találkozunk még ma is : a gangszterek iránti gyerekes tisztelet Roosevelt csak az "Uncle Joe"-- t látta abban a Sztálinban aki Roosevelt halála óta közel 700 millió embert kergetett rosszabb sorsba mint Ka a II világháborúban a fasizmus győ-zött volna Churchill aki természetesen egy pillana-tig sem ringatta magát ilyesféle ábrándok-ba a három tárgyaíó fél közül altkor hatalr milag a leggyengébb pozícióban volt A brit szigetek még alig kezdték meg a súlyos' bom-bázások romjainak eltakarítását — a távol- - keleti angol gyarmatok nagyrésze még ja-pán megszállás alatt volt — az -- angol állam-kassza a háború borzalmas-kiadás- a miatt ki-- ürült Maga az egész angol világbirodalom felbomlóban volt és Churchill számára nem v volt fontos más minta "győzelem" Ami Kö-zépeurópa sorsát illeti ebben Churchill — ellentétben az amerikaiakkal — szakértő volt Tudta hogy a bolsevizmus terjeszkedé-sének egyedül a fegyveres hatalom képes gá-tat vetni Jiem a papírszerződések Európai : fegyveres erővel pedig- - Anglia egymagában nem rendelkezett Nem sok értelme volt — i Anglia szempontjából — Yaltában olyan $„- - egyezményeket kötni amelyeket a szovjet? 'ís úgysem tartott volna be „Churchill tehát" i azoKra a iceraesejtre kuikxiiu-uuí- i a ueiuiyj- - amelyekben lehetséges sikereket 'ei---ég iftfi —Tanán) mert ezekben az ország—okban anóí-X-f x-- — __--_- - : ?- - német megszállási zónák körül is Az angol- - szász vagy angplbarat haderők állomásoz (Japán Sztálin taks nem igyekezett már előre "elvenni" az-oroszokt-ól azokat a területeket Közép- - és' Keíeteurópát) ahova-- a stratégiai 'helyzetíkö-vetkeztéb- en úgyis szovjet haderők fognak' majd bevonulni ' így történt hogy a Szovje:tU' híoidiiit?a'sna'z" is kiderült hogy a Szovjet csakazzal a feltér amerikai naivság es az: angol cinizmus eszg ii u„i„ia Tonán p11ph háborút kez- - morú Grvermeke'a?yaltáie'gyezmény létrejött- - deni ha a kínai felszabadító hadsereg (ak-- BDe ne higyjük hogy a-yalt-ai egyezmény kor Chiang-Kai-Se- k hadserege) és a Japán rosszabb vagy ostobább yqltlbármelyik- - más i ellen induló Szovjet hadsereg nem közyetle-- nemzetközi 'szabályozásLtkisérktaéiaEm nül támogatják egymást hanem az Észak- - rek csinálták Mknemydtekjmentese ' ! kínában működő kommunista (Mao-Ce-Tu- ng emberigyarlóságtóL ' ' h-- m~1'K ztm fMf ŰWI1!$ lam& m i t# a- - %k I sát volt frT - Títi St-?-- T 'St:S1 t—ti"i &-g3- S - J!-- - :v --ikjOEí: — - 33£
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, March 26, 1955 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1955-03-26 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000019 |
Description
Title | 000049b |
OCR text | i to W -- í i V-- - I (-- :? lV' '{--- v : - Ki --4fcjj ' ?ii'í&1?£i'v 'S-"'- - }$m$ iM 'fc taaÖ HA KANADAI -- ck í:Yí rí- - -- r2 -- i : --ol M B tv 3i C ána d á' s' f- r w t --v os f :- -i % Még jönni fog még jönni kell { " r tó4 -- íj? - largest i fJ-1- ' £ ' Vtí Egy jobb kor mely után Ví Buzgó imádság epedez Anti - C onrm'u ni s t MA6WHí-- r m'K 'Km' 3 H 1 weekly : Százezrek ajakán Vörösmartj in Hungárián language Anihnrirpri na Cpnnn1 rinoc fai „- -t 'lrnrámnnic4i hoHlnnin ost Office Department Ottawa r TTT ' Edited and Pnblished at Szerkesztőség és kiadóhivatal 362 Bathurst St Toronto V 13 sz 1955 március 25 A'AAAAAJVvwvvs TWZf'%cto$cixüue4 aaaaaaamaaswa "BECSVÁGY SZIVEDBEN DE VAN VELE KELLŐ GONOSZSÁG IS" BACSALMASSY ISTVÁN beszéde a torontói Szabadságünnepen Talán kár is számolnunk már hogy idegenben élő ma-gyarok közül ki hányadszor áll meg e gyorsan múló jelenben emlékezni a magyar szabadság ünnepéről az újra semmivé lett magyar szabadságról Kötelességünk ez amely független a mögöttünk vagy még előttünk álló évek számától és füg-getlen a változó események árjától is De mert az egyéni tragédiák alig tíz esztendeje súlyos nemzeti szerencsétlen-séggé sokasodtak az ünneplés az emlékezés módjában mara-déktalanul mangunkévá kell tegyük Ady keserűségben fo-gant vágyát : "Petőfi szavánál van szükség jobb szóra : Mindent meglátöra " Ezért Kossuth álombankói helyett amelyet többé-kevésb- é mindannyian lelkünk mélyén őrizge-tünk — a valóság garasait zörgessük meg beváltásra már-ciusi riadóra 1848 március 15-én- ek emléke mint a Szabadságszeretet nagyszerű és apolitikus szimbóluma ugyanakkor pedig a nemzeti érzés akadályokat nem tűrő tette maradt és marad meg mindörökre a magyarság lelkében "A multat és "jöven-dőt szenvedett ország tehát tökéletesen megértette március 15 lénvecét És ahhoz hogy mi is felidézhessük a 107 évvel erelőtt annyira magyar és annyira tevékeny nemzeti lelket — tudatossá kell tennünk a szabadság gondolatának valódi értelmét s fel kell ismernünk a bennünk élő nemzeti érzés Igaz munkaterületét és feladatát Megnyugtatás! az ember számára hogy az igazság lehet felfedezett megismert de sohasemaz ember által csinált do-log Az mindig független lesz az emberi észtől de pénztől és hatalomtól Is S" ugyan vállat vonva mehetünk el történelmi események mellett - véHat-vonhatunkJahvétól-Budhá-nés Hohameden keresztül Krisztusra is — lehet kultúránk és fletszemléletünk bármilyen sohasem fogunk megszabadulni uc igazság vasmarkából és annak következményeitől Ezért em válhatott a szabadság sem egyfajta ószövetségi égi man-nává ami gyereknek tejízű asszonynak mézízű s embernek borízű lehet A szándékos vagy esetleg a képesség hiányával okol-ható ftfrpmaevarázások ellenére mint Dante megénekelte --L a szabadság olyan nagy ajándék amilyen nagyszerűt csak a jó Isten tud adni az emberneki— S amit a költő érzett a tudomány tudja és bizonyítja Éppen azért mert a szabaid-tó-g vágya isteni adományként minden emberben benne gyö-kerezik — annak fokmérője sem lehet más — pl állam faj vagy osztály hanem ahhoz igazodik aki az emberbe azt bele-oltotta A szabadság távolról sem jelenti tehát a mindent meg-tehetek dínom-dánom- át hanem a kötelezettséget és jogot arra hogy a belénk oltott tehetség mértékének megfelelően szabadon munkálkodhassunk egyéni társadalmi állami élet síkján az Alkotó céljai szerint A keresztény európai szellem és gondolkodás éppen isteni eredete miatt tartotta a szabadságot függetlenséget az em beri személyiség ismertető jegyének Ugyanezért 1Mb mar-~ciu- s 15-éb- en nemcsak a polgári jogokat alkotmányos jogokat hanem elsősorban megtalált emberi méltóságunkat kell ün-nepelni S nincs benne semmi csodálatos ha ezt az emberi méltóságot sohasem az Isten hanem mindig az ember részé-ről érik a veszélyek és támadások és mindig a szabadság s a szabadságjogok hibás értelmezésén keresztül Európa és a világ egy felében ma is milliókat fosztanak meg emberi méltóságuktól nem engedik élni szabadságjor gaikkal A másik felében a világnak pedig milliók visszaélnek n szabadságjogokkal Ott ahol az ember előbbre való az Is-tennél s a gazdagság fontosabb az embernél E világ apostolainak olt is — itt is — Lady Macbelh-te- l ellentétben mondhatjuk: "Becsvágy szivedben — de van vele kellő gonoszság is Sohasem hittem volna hogy eljön az idő az emigráció-ban amikor azt kell kimondani hogy jogainkat önmagunk változtattuk bilinccsé s rabjai lettünk az otthonnál maezer-gze-r jobb saját életkörülményeinknek Már nem szolgálnak bennünket a Kanadában kapott lehetőségek hanem leigáznak annyira hogy egyénileg s társadalmilag egyaránt képtele-nekké válunk magyarként és magyarságunkért élni dolgozni Ez az ami délibábos álmaink s a valóság — Magya-rországért hullatott bús könnyek vagy virágos tószlok s gyermekeink magyartalansága között meghúzódik _ Nem is tudom megállapítani mi az ami jobban fáj - ed-dig szenvedtünk már vagy a félelem mert Ismét idegenek készülnek énekelni számunkra az "uj idők uj dalait" r Sajnos a történelem azt bizonyítja hogy a nem" erzes lényegével nem az önismeret hanem mint Szekfú mondja : "az önszeretet szent egoizmusa" függ össze s ígf nenJ a Ja" vitás reiqrmmunkáj'a főleg nem önmagunk javítása hanem hibás önmagunkhoz való ragaszkodás a kedvesebj'- - 4 4-Amn- Dim --raam&okt mwrínnnlva méíís feladatomnak érzem azoksorába állní akik egyéni bukásuk05 tudata- - val az evilági erdekhalozatoK iwjes megTír m-- wJtSltrtl£ Szerkeszti : KENÉSEI F LÁSZLÓ Ára Cent t-nh- h AerinfA ktüWjiI semmint udvarlással1 Vélik a nemzetet szolgálni S ha kacsalábonforgó uj Magyarországot ez a már-cius általam nem is igér senki lelkében boldog megelégedést nem hamisít — nincs annak a hitnek híjjan: Magyarország nem volt hanem lesz" Lesz s határtalanul igaznak érzem Nyrő szavát : "Ma-gyarországot nem azok mentik meg akik maguknak mentik hanem akik szenvednek érte" S odahaza nagyon szenvednek érte Éppen ezért mindazoknak akik figyelemmel tudják ki-sérni az otthoni eseményeket kétségtelenül látniok kell hogy a nemzethalál árnya nem lebeg az otthon felett A nemzet a i ! nnl nn~VnM te mnnr4llfílfn 51 -- VPflpkp7PS fenntartás eszközét így a honmetnés feladata— hála Isten-nek — elvétetett az emigrációtól s a felszabadítás munkájá ban is a nagy vüágméretek miatt aránylag kis szerep var ránk Mégsem váltunk súlytalanná sőt léáyeges fontos munkaterületet mondhatunk szomorú kizárólagossággal ma- - gunkénak i Mióta a maevarsáe a Kárpátok-medencéjébe- n történel met ír — először szakadt el ország területileg teljesen a nvu irattól s került kelet uralma alá 1 10 rÍTI- - és az Ez azt is jelenti hogy a világnak is egyedülálló nagy kultúrszakadásban a magyar kultúrát a tőle idegen keleti knlfiírkör tam'ává iervekeznek nyomorítania Hagyományainak lelkiségének megfelelő utakon nem hninjit íwnom ia foílnrlhpf n Tiviirráton "elért eredmé-- nvekrői nedlir csa szovíétkézenTkeresztiUííríaeülhet -- Ennek 'tft íiii _~4 AltAU™ Acralr?a£fttt3''Í4rFítrinrní- - nlfiJ '! vA'ilíiSSÍii'íilAa majTvarsáir elsődleges i feladata továbbfej leszteni a szellemi értékeket a keresztény európai hagyo-mányok útján ápolni 'a magyarság kultúrértékeit A maga-zinok nívóján jóval (elül megismerni a nyugati nagy szelle-mek értékes alkotásit s ami ezzel egy az arra valók számá-ra megadni á munkamód ját hogy képessé legyen fennakadás nílkiil továbbadni ízt ha a lehetőség megszületik annaK eiienere hnbrv u tiflialnmmfll s"1 való az elnyomók csak a vigyorgás adü! atombomba után S gis konzervatív kell legyen Az értekek megtartása megmen-tése a feladata --r- s ez a legnemesebb érielembén vett konzer-vativizmus — amit csak akkor leljesíteni'ha erkölcsileg igen magas szinten all Ellenkező a naiadas ellensé-gévé válik s iárára lesz a felszabaduló nemzeteknek is Az erkölcsi megújulás az a nagy munkaterület amelyi-ken sok a tennivaló S ha él is ítéljük természetesen nem csodálkozunk hogy a körülmények győzelme miatt annyi he-lyén lett erkölcstelenség az erkölcsből lemondás sőt kétség-beesés a reményből s annyiszor lett okosságnak díszített meg-nitnvi- Sc nn'idealizmusból De az ember több mint a nyék labdája és játékszere s nem adhatjuk fel a reményt hogy harmóniát teremtsünk életunKUe üikoicsi mugujuia-„-- í o nlanfplfpfelP ntthnn? is s ez újjászületésünk nagyságban el kell érje az otthoni szenvedés mérteiéi ahhoz hogy adakozó építő erove jenessen a rum-bol- ás árvize után Erkölcsi felfogásunkból áldozatkészségünkről az egy-más ííánti szeretetről én állandó vallomást látok egyesüle-teink közösségeink munkájában életében Amíg szervezeteinket egyesületeinket egészséges igény szüli s kormányozza nem pedig fékezhetetlen egyéni önzés addig ezek a társadalmi szervek hasznára van-nak a S mindazoknak akik lelki igényüknek énW ár prvesületek valamelyikéhez való tartozási is annak munkáiábán tevőlegesen résztvénni !az eszméknek sorsáért amelyet szervezetünk képvisel — a felelősséget vállalni rilátusi kézmosasoKKai seimi sem m-cs- ik sem nagyok felelősség alól nem De legyen szó N B-r- ól KMSz vagy bármilyen szövet-ségről és egyesületről erkölcsi jogosultságuk ezeknek csak akkor lesz ha valóban azokra akiket ki-vánn- nlr o nz iiirveket nem klikkfelfogások hanem a közösség érdeke szerint vezetik Világosan fel kell ismerni mindazok-nak akik kívánják a vezetést akár kötelességből és engedelmességből vállalják hogy megállapodások munka és eredmények nem alapulhatnak csupán emuer erie-kére ideológiájára sem hanem a közösség véleményére is S a képviselni érdekazonosságát nem biztosítjuk soha tartós lehet S legyenek bármüyen helyesek a jók a pillanatnyi eredményeink azt az szellő futóhomok mnriiára tnva fuiia E témával átnyúlunk márapolitikalerületére-i- s Az er-kölcsi és kulturális feladatokon tul kétségtelenül van az emigrációnak politikai szerepe is Keresni kutatni olyan nevelni magunkat amellyel biztosítani le-(Folyt- atás a 8 oldalon) YALTA TANULSÁGAI Tíz évvel ezélőtt 1945 februárjában zaj-lott le a' déloroszországi Yaltában az a kon-ferencia amely Európa keleti részét áten-gedte a bolsevista befolyásnak Minden ször-nvíísé- a-amelvet a hidegháború azóta magá val hozott és mindazok a megoldhatatlan amelyek a harmadik világháború kitörésével fenyegetik az egész emberiséget s talán végpusztulással az egész Földet Yal-tában kezdődtek Nekünk magyaroknak kü-lönösen fájdalmas emlék a yaltai konferen-cia amely hazánk történelmében ugyan olyan gyászos helyet fog elfoglalni mmt Muhi Mohács es Trianon Március 16-á- n hosszabb diplomáciai szo-csat- ák után az USA külügyminisztere hoz-zájárult a yaltai egyezmény s az azt meg-előző jegyzökönyveinek nyilvá-nosságra hozatalához A tények a közzétett közel 400000 szóra kiterjedő jegy-zőkönyvekből kiderülnek csak részben ujak ami azonban ui az az a szomorú tás hogy a yaltai ugyanúgy a bölcsesség hiánya kapjuk hogy j ioonoa hpWpR7eraSdé- - seit Áz egyezmény voltak: '1'Roösevéltí '-- J~j L-í- - -- j 'r-'i- 7í ez Vpriilt elfogadásra 2 Roosevelt és Churchill kizárólag azért járultak hozzá Kelet- - és Középeurópa szovjet alá helyezéséhez nogy a Szovjet azonnal a háborúba Japán niinn íimRlvnek leverését az angolszászon -- j uum — — fc-- — nogy akkor még evi háborúskodás- - ja-- oiion! azonkívül Rooseveltben is szelénünknek céljaink első meg-oldásokat amelyek pánok nal letették másrészről özovjüu csak a Japán elleni háború utolsó nap-ján lett hadviselő és egyetlen puskalövést sem le célokra 3 angolszászok már Yaltában sem bíz-tak Szovjetben úgy találták az oroszok nagyrészt már előre elhatározott fprvek alanián tárgyaltak amelyek hajtásától nem hajlandók Ezek azok politikai intézkedések hazánk és a keleteurópai állam vezettek Roosevelt és Churchill ennek ellenére nem hagyták ott a konferenciát az csak azért volt abban hogy győzelem alatt a rom szövetséges hatalom barátság szorosabbá őszintébbé és fog válni — Hogy ez milyen tévedés volt azt megmutatta az év ki befolyásolta Rooseveltet és Churchillt ilyen tragikus azt is tudjuk : Hiss és a többi beépített kommunista arulo persze nem szabad elfelejteni hogy a Szovjettel való szakításra 1945 február-jában gondolni sem lehetett angolszász rész 4 A Szovjet maga is számos pontban az eredetileg megszabott feltételek-ből így engedett Törökország Görögország Afganisztán és Irán kérdésében ere-detileg szintén meg — engedett Tvhia kérdésében ahol északafrikai szovjet felállítását követelte és területi engedményeket az es minden vita elfogad a szovjet feltételeket a és Szachalin szigetek körül) valamint Mandzsúria megszállására vonat-- Roosevelt es kozottxal- - tában lefolyt tárgyalási az Kannán leomatrvobb magyarnyelvű 362 Bathurst St Toronto" Toronto március 26 féle) hadseregen keresztül Roosevelt ezt vi-ta nélkül elfogadta mert fogalma sentvolt arról Hogy Sztálin valódi célja : Kína bolse-vizálá- sa Különben 'ís akkor Kína nagy része még japán uralom alatt s a Japán elleni győzelem még távolinak' látszott atom-bomba létezéséről akkor még csak 'Roosevelt s távolról sem hatást mint amilyet valóban okozott Á távolkeléti kérdésekben tehát az éppúgy nem gondoltak a háború utáni jövőre mint a középeurópai kérdésekben Ha most év után azt vizsgáljuk mi a nyugatiak ezen tragikus rövidlátás sát és nemtörődömségét Yaltában— "miért engedték hogy a háborúból egyedül a Szov-jet kerüljön1 ki területileg megefősödve — hogy egyedül a nyugat esküdt ellensége kommunizmus hódítsonjtért i úgy Európában mint Ázsiában — miért cserélték'' az' orvik pliRTiséir a fasizmus felett aratott' győ-- : zelmüketa másik ellenség a bóísevizmussal H7Pmbpil elszenvedett vereséggel — áztavá- - Ljóziánság'éá a jellemezte laszt Yaltában tárgyálóXelelc „ 1010 AvnV porvszerűen emberek' voltak emberi hibákkal V$ zők 7T&ta?3ialksoStanirChurchiir két részre'rmint'tudjuk utóbbi megoldás be a történelem aranykönyvébe niint a yi- -i fél befolyás belépjen tovaüüi másfél [támaszpont amelyek jegyzőkönyvből lág legnagyoou gyozeimeneK egyiK niviyyja világszabadság egyik apostola egyúttal fegyvertárslioz mindvégig lojális nagy A 'közelgő győzelem mámorában láthatta vagy is látni bolse-vista gonoszságot -- Leikében már az elmúlás Az emigráció harmóniái csendültek ameiyeK menete nem ellenállás hozta létre dinamikáját lsaI remélték elérni Mint tudjuk "volt füle sátáni hangjainak:meg-- izti£~ — gondolkodásában szellemiségében mé-- l ledobása azon hallására benne esetben körülmé erkölcsi közös-ségi magyarságnak azoKnaK i-nfplpcB- ÁVülí szabadulhatnak épülnek Képviselni akár egy-K- ei amennyiben kívántközösség közreműködését ereamenyvei-érni'ne- m el-lentétek Világos tárgyalások megállapí egyezményt fegyvert három fél adott japán Az hanem hogy végre- - voltak eltérni voltak a ame-Ive- k többi rabszolgaságra Hogy mert bíztak a hatása há közötti tartósabbá elmúlt tíz Hogy pedig módon Alger ami me-llett nyílt ről en-gedett amelyet akart szállni kisebb tett ausztriai 57ás7nk viszont nélkül ták azokat Kurili-- Wwfnir "FVv 1955( Az tudott attól várt' olyan angolszászok tíz okozta a feí a s a ember nem nem akarta a ben s a két tud a s arra a a a a állt volt az a furcsa amerikai betegség amély-ly- el lépten-nyomo- n találkozunk még ma is : a gangszterek iránti gyerekes tisztelet Roosevelt csak az "Uncle Joe"-- t látta abban a Sztálinban aki Roosevelt halála óta közel 700 millió embert kergetett rosszabb sorsba mint Ka a II világháborúban a fasizmus győ-zött volna Churchill aki természetesen egy pillana-tig sem ringatta magát ilyesféle ábrándok-ba a három tárgyaíó fél közül altkor hatalr milag a leggyengébb pozícióban volt A brit szigetek még alig kezdték meg a súlyos' bom-bázások romjainak eltakarítását — a távol- - keleti angol gyarmatok nagyrésze még ja-pán megszállás alatt volt — az -- angol állam-kassza a háború borzalmas-kiadás- a miatt ki-- ürült Maga az egész angol világbirodalom felbomlóban volt és Churchill számára nem v volt fontos más minta "győzelem" Ami Kö-zépeurópa sorsát illeti ebben Churchill — ellentétben az amerikaiakkal — szakértő volt Tudta hogy a bolsevizmus terjeszkedé-sének egyedül a fegyveres hatalom képes gá-tat vetni Jiem a papírszerződések Európai : fegyveres erővel pedig- - Anglia egymagában nem rendelkezett Nem sok értelme volt — i Anglia szempontjából — Yaltában olyan $„- - egyezményeket kötni amelyeket a szovjet? 'ís úgysem tartott volna be „Churchill tehát" i azoKra a iceraesejtre kuikxiiu-uuí- i a ueiuiyj- - amelyekben lehetséges sikereket 'ei---ég iftfi —Tanán) mert ezekben az ország—okban anóí-X-f x-- — __--_- - : ?- - német megszállási zónák körül is Az angol- - szász vagy angplbarat haderők állomásoz (Japán Sztálin taks nem igyekezett már előre "elvenni" az-oroszokt-ól azokat a területeket Közép- - és' Keíeteurópát) ahova-- a stratégiai 'helyzetíkö-vetkeztéb- en úgyis szovjet haderők fognak' majd bevonulni ' így történt hogy a Szovje:tU' híoidiiit?a'sna'z" is kiderült hogy a Szovjet csakazzal a feltér amerikai naivság es az: angol cinizmus eszg ii u„i„ia Tonán p11ph háborút kez- - morú Grvermeke'a?yaltáie'gyezmény létrejött- - deni ha a kínai felszabadító hadsereg (ak-- BDe ne higyjük hogy a-yalt-ai egyezmény kor Chiang-Kai-Se- k hadserege) és a Japán rosszabb vagy ostobább yqltlbármelyik- - más i ellen induló Szovjet hadsereg nem közyetle-- nemzetközi 'szabályozásLtkisérktaéiaEm nül támogatják egymást hanem az Észak- - rek csinálták Mknemydtekjmentese ' ! kínában működő kommunista (Mao-Ce-Tu- ng emberigyarlóságtóL ' ' h-- m~1'K ztm fMf ŰWI1!$ lam& m i t# a- - %k I sát volt frT - Títi St-?-- T 'St:S1 t—ti"i &-g3- S - J!-- - :v --ikjOEí: — - 33£ |
Tags
Comments
Post a Comment for 000049b