Kanadai Magyarsag, February 22, 1975

              GERALD FORD az
Egyesült Államok elnöke
úgylátszik fején találta a
szöget amikor költség-vetésében
olyan sötét szí-nekkel
festette le a jövőt
A Kongresszus jelentősebb
tagjai pártkülönbség nél-kül
azt mondják hogy ez-zel
az Elnök mindenkép- -
T'TBic Ja ' Hl a CARLA HILLS A FORD-KORMÁN- Y ÚJ MINISZTERE
peri nyerhet Ha ugyanis
a helyzet megjavul a vá-lasztásig
akkor eredmé-nyes
elnöki működésre hi-vatkozh-atik
Ha pedig nem
javul meg akkor azt
mondják a 'választók: ez
az Elnök legalább nem
akart félrevezetni ben-nünket
őszintén meg-mondta
hogy mit várha-tunk
— Ford elnök ke-mény
ember de gyenge a
szíve Nem tud „elbocsá-tani"
valakit Xegutóbb
egy kisebb Fehér Házi
tisztviselő elbocsátásról
volt szó és félóráig kapa-citálták
már az Elnököt
hogy hivja be az Ovál Te
jembe és mondja-megne=- F
lri- - npm tart ''iaónvf-Wáh- l
'" bi szolgálatára Végülis a
tisztviselő elment és újabb
terminust kellett kitűzni
hogy az Elnök nagynehe-ze- n
elmondja neki az el-bocsátó
üzenetet Egyéb-ként
az amit Ford elnöki
napjainak első izgalmá-ban
ígért hogy minden-kinek
nyitva áll áz ajta-ja
éppen úgy nem válha-tott
valósággá mint Ni-xonn- ál
akit azért támad-tak
hogy nem fogadta fél-óránként
a média tagja- it sőt még a Kongresszu-si
tagókat sem Egyszerű-en
nem volt rá ideje és
— nincs Fordnak seni
Most már hogy belezöcs-kölődö- tt
az elnöki tiszt-ségbe
egyre kevesebbet
nyílik ki az ajtó és a mé-dia
már nála is panaszko-dik
hogy elzárkózik a köz-véleménytől
Az amerikai
újságírásnak van egy bi-zonyos
túlpöffeszkedő ma:
gatartása: a média az el-ső
azt mindig mindenki-nekfogadn- iá
kell Ez a li:
berális Kennedy-'Jóhnso-n
időkből származik ami-kor
a média a nyakára
nőtt az országnak Szer
gény Ford-i- s áldozatává
vált már ennek a íüdtal-pa- s
dölyfnek ha nem fo-gad
egy újságírót már
elzárkózással vádolják —
Igen ügyes fogásnak tart-ják
politikái körökben
hogy Ford John Durilbp-o-t
nevezte ki Brennanlié-lyér- e
munkaügyi minisz-ternek
Ez a Karvardi'pro-fésszo- r
egyáltalán nem
vette át az" ottani ijedős
humanista atmoszférát
uvnvuxy& iiuodou ütmT
mindkét féli tetszését
HfT7c7nTnfiíri minqif S1ÍT:
'nununtnvrT5nugölRrtanín fiugrtvttenlnF' 'AcroVfcrtPl
- " - -
t
:
:
' ' ''Sy'--' $£! f' ~-
-l ':'"' ''ti ' "' ''5 'k- -
' ' K "''''#' '' " ' '" "' V " '1 2
ket Brennan-e- l Meany
nem állt szóba Dunlop-ó- t
azonban ő is és a többi
szakszervezeti fejesek is
szívesen veszik
is betört a portugál forra-dalom
felforgató szelleme
Már korábban is észlelhe-tők
voltak nyugtalan moz-galmak
itt-o- tt kisebb
sztrájkokkal is amelyek
tudvalévően- - tilosak Spa-nyolországban
Most azon-ba- n
a forradalom szelle-me
elérte már a közép-osztályt
is amely a
nem
tanulta meg hogy az ő
bőrére megy a proletár-játék
A katolikus klérus
egy része nyíltan a sztráj-kolok
mellé állt egy cso-mó
büntetést ki is osztot-tak'
köztük de nem hasz-nál
— szorgalmasan fűré-szelik
maguk alatt a fát
Ugyanígy vannak a köz-tisztviselők
intellektuális
foglalkozásnak is nagyré-szük
„demokráciát" kö-vetel
amelyben a nép ha-tározza
meg' a szabadság-jogokat
és nem a kor-mánypárt
Mindez szép
sőt helyes is lehet de ne-héz
dolog egy forradalmat
rendbe kényszeríteni
Máris sokan menekülnek
mint
Portugáliából is hogy va-lahol
emberi elbánást kap
í '$X&vh iT™
Í5!'r' 4-- —
-- ":v" --
"""
TOW TANK-ELHÁRIT- Ó AMELBÖL USA
MENNYISÉGET
janak A jobboldali rezsim
nem jó nekik az elkövet-kező
baloldalitól pedig fél-nek
A portugál forrada-lom
a kommunista erő-szakkal
ami nyomában
jár élénk és elriasztópél-da- (
lehetne a nyugateuró-pai
_ széplelkeknek akik
csak
ismerik proletár-rezsi- m
gyönyörűségeit De nem
találkoztak még s kom-munista
brutalitással
ami megfosztja őket a
megélhetésüktől és bör-tönökbe
zárja őket bár-mennyire
lelkesednek is
érte előzetesen A spa-nyol
régi gárda „falan-ge- "
amely megszabadí-totta
annak Spa-nyolországot
a vörös rab-lóbandától
mar kivénült
megfogyatkozott az az-óta
felnőttek pedig nem
még tapasztalat-ból
a kommunista para-dicsomot
Az ember azt
hinné- - hogy
kommunisták erőszakos-sága
i elég
spanyo-loknak
de úgy látszik
papjaik vezetésével egy-re
inkább elkenődnek egy
„humanista" vonalon
ahol vörös érőszaki egy-szerűen
rájúklép és éltá--
possaóket s
IRÁN egyre erőtelje--
menterii nehogy 'India
tujruiiiaoa oícioícujccu a
gálatafolyamáriamikorva}!mohamedán' államot:
szakszervezetekí-reppe- n ipé-- j
fAin1 í-ríí-cÍ-
AoTí 'Xíf
hi} [amely dm- -
i lalatok ivegrewes igyekszik olyan
ígyokat
mindjárt
ua ibefolyás Mellen: A íSahi
L&iKKi:'v
SPANYOLORSZÁGBA
portugál--
felfordulásból
Spanyolországból
olvasmányaikból
felyilágositás-salszolgalh- at
AVíbiztositásárá igyéks"zik:
[azországban
ekVaínépét'
ikaromkodiki-Jha- i kozállapotokat'-teremte-- '
engedékenyebb 'munizáljákHá tkommünis-b- e
teszüa)fmunkasvezerer
akinek a természet olyan
hatalmas kincset adott a
kezébe az olajjal nem
spekulál vele nem tekinti
csaászári vagyonnak ha-nem
az ország jövőjét
akarja kiépíteni vele Leg- -
utóbb elhatározta hogy
mivel India atom-bomb- át
épített ő is megszerzi ezt
országának Talán nem
túlzás ha azt mondjuk
hogy a sah az egyetlen
FLÓRA MACDONALD A
KANADAI KONZERVATÍVOK
EGYIK VEZÉRJELÖLTJE
olájgazdag uralkodó a
Perzsaöbölben aki való-ban
nagyvonalú fejlődést
biztosít országának kato-nailag
és gazdaságilag
egyaránt
A GYARMATOKAT
Moszkvába rendelték
ahol Ponyomárev népbiz-tos
a leghatározottabban
kifejtette előttük hogy az
amerikai gazdasági szer-ződés
felmondása nem je-lenti
a détente végét El- -
$
)
lenkezőleg! Nekik is köte-lességük
azon fáradozni-uk
hogy a détente mar
ga teljességében fennma-radjon
:Hogy ezen nem po-litikáig
és- - nem is kulturá-lis
ölélkezést értenek ha- -
A FEGYVER AZ
IRÁNNAK SZÁLLÍTOTT NAGYOBB
a
a
idején
ismerik
a portugál
a
a
a
pesti kommunisták
jól tudják hogy mia szov- -
terve Meg- -
fejni Amerikát de élőbb
Idzárolaa feléDÜés--
re ma- -
azon
eséttmert éttől a gyár- -
lOODSege OSZinien a
fél hogy' ézköny- -
Szov- -
mée
'— '- kom- -
- 1 :
I ""
JTízésséní
' k -- j - 'i- -
— r' „-
-- ~+-- v~
munista sem akar orosz
kommunista lenni Viszont
a hírek szerint ezt akarja
még Brez'snyev elérni mi-előtt
nyugalombavonulna
MÉG MOÜDJA valaki
hogy az USA nincs jóban
Kínával! Schlesingér
védelmi miniszter beje-lentette
hogy a második
gyalogos hadosztály Dél-Koreáb- an
a tengerész-gyalogosok
pedig Okina-wá- n
maradnak Miért?
Hördültek fel'"a részben
részben
Amerika erejét gyengí-teni
kivánó
S ekkor be a
nagy meglepetés: Kína
kérte az USÁ--t hogy hagy-ja
ott őket Eddig minden
szál amerikai katonát el
akartak távolítani a köze-lükb- öl
a kínaiák Most
meg Taiwan ellen sem
szóltak a fenti két cso-portot
pedig egyenesen
maradásra biztatták
Kína ugyan
néni a saját védelmére
kéri a két csoport ott ha-gyását
(bár sosem lehet
tudni' hogy a Szovjetben
mikor bolondul a ve
főpártember) hanem
azért mert Észak-Kore- a
es sokszor
kirúg a hámból vagy leg-alábbis
kirúgna ha nem
volnának közelében stabi-lizál- ó" erők Az Egyesült
Államokkal azonban nem
mernek összekoccanni
különösen ha -- tudják (és
biztos hogy tudják) hogy
maga- - Kína a nagy pat-rónus
kérte ezeknek a csa-pátoknak
á maradását
NŐK ELŐRE! Férfiak!
Jobb ha egy kicsit
komolyabban? vesszük a
nos ieiszaoaauiasi moz- -
tgalmát Ha Angliában
{ ahol a nőt a legmélyebb
' respektussal kezelik
gyah de nem
séget adtak-neki- k eddig a
politikában ez a csoda
megtörténhetett akkor
jobb ha kicsit az ár-nyékba
húzódunk
Margaret Thatcher
eddig' nem is nagyon sze-replő
alsóházi hölgyet á
níszterelnökkel annak
helyettesével a nagyon
népszerű Whitelawal és
még másik három férfi
jelölttel szembén A sza- -
vazás titkos volt részt
vétteklraita áz összes tory
képviselők és végülis —
azt a lehetőséget hogy ha
r
ICgilUiCicuui
son netán átoryk jönne- -
"automatikusan
miniszterelnök lesz —
mármint ha' a" királynő
megerősíti Ami viszont
— —" 1
1
lapunkra!
K xwNm7TifW TJJIilmMllff'illil fflllrn
A LIMA-- i FORRADALOM EGY JELENETE
nem kizárólag gazdasági konzervatív párt elnöké-barátkozá- st
azt nem kel- - nek választott! Mindezt
lett Ponyomarevnék kü-- Edward Heath mi--
megmagyarázni
leg á
jet-testv- ér
azután arrii méc
rád osztozkodhatnak
malOK
á'?Ieehitliübb' pesti
TZ--
—
VZ —
elő
-- £i?
hon- -
takarékoskodó
érdeklődök
következett
Ok?
Egyszerű
meg
zető
ÉszatVietnám
lesz
u- -
sok lehető
egy
Mrs
egy
vaiaaíia
volt
' M '3&tt-S- S V
:'--' -- ''?
nem-- vitás Részben ez a
tradíció részben a király-nő
is — nő Óriási meg-lepetés
volt ez áz angolok-nak
Máris egy sereg prob-lémát
vetett fel így pél-dául
azt hogy a legelő
ROSEMARY BROWN
JAMAICAI FEKETE AZ
NDP (A SZOCIALISTA PART)
KANADAI VEZÉRJELÖLTJE
kelőbb tory-klubo- k csak
férfiakat vettek fel eddig
az viszont mégsem lenne
helyes ha Maggie minisz-terelnököt
nem engednék
be a kapujukon De meg-rázta
a közvéleményt is
Nem azért mintha Mag-gie
„felszabadító" volna
mert pont nem az ellen-kezőleg
égy erősen jobb--
oldali Pikus Egy fü- -
szeres lányaként vidéken
nőtt1 fel majd rendkívüli
intelligenciájával ösztön-díjak
tömegét kapta a leg-előkelőbb
intézetekben és
egyetemeken Heath ré-gebbi
kormányában kö-zoktatásügyi
miniszter
volt de nem tűnt ki a sok
férfi közül különös képes-ségekkel
Ügy látszik az
idők tényleg megváltoz-tak
mert most hatalmas
győzelmet aratott: Igaz
jhogy Maggieről úgy tud- -
jait az ctnguiuK uugy-reu- u
kívül kemény okos gya- -
Kpriau es -- ramaen- teKinrijf
tétben felér akár ket fér-fivel
Is- - — Hogy
Thatcher győzelme indi-totta- -e
el a továbbiakat
nem tudni De tény az
hogy Kanadában a konzer-vatívok
szintén elnökvá-lasztás
előtt állnak "mert
Róbert Stanfield visszavo-nul
Hirtelen mint egy
gejzír Mrs FÍora Mac-Dona- ld
ugrott ki a me-zőnyből
erre a pozícióra
Sőt hogy még
megrázzuk -- férfitestvéreink
idegeit: az NDP a
kanadai szocialista párt
aki vezérét á jó öreg Dá-vid
Lewist a választáson
elvesztette (őt is egy nő
győzte le!) szintén pártye- -
zér-választ- ás ewtt:fiU:
_
itt
-- — _
meg egy
u _
jamaicai
hmcJv 'W7 PiQn tPl_ rptp nnu
akit Kanadában (Vancou-verben)
tartományi képvi-selőnek
választottak ké
szül fellépni Rosemary
Brown ismeretlen politi- -
ország szoros
köteléket
hitte
nyerni
helyén
dolgok
sebtien építi ki magát a többiek is Megbízható Maggie Thatcher elnök mekeket is szülünk' helyet-kommunista'
élőnybmu- - információk szerint az lett' Ez önmagában is tük hogy legyen idejük
lás'eílenibástyakéhta- - eürppái biztonsági kon- - nagyjelentőségű győze -- kisztant igyekszik meg-:-- férericiáróf nem sok szó leni de képzeljük KI EMLÉKSZIK ezek--
X--
Ar
'Dunlop:neha:?nar
iön Fő- -
orosz
Tudják
Mrs
jobban
Je nem ebbe
Kanadában két Anglia- -
egy hölgy á
pártpolitika jelentős szeg- -
mentjét Brávó hölgyek!
Előre! Mii majd mosogá- -
tünk otthon' és végén
ha gyer--
nek a törvényhozóknak a
hcycxc iiivuiaa oju6iw- -
ton John Brademas és
Ián talán még :Eagle- -
ton nevére visszaemieice- -
zik az áki a McGovern
elnökjelölését figyelem- -
mel kísérté:-- McGóvern
T?orl£+rri- - tToiíófnrV irá1
lasztottá álelriökjelöltjé--
'nek azután amíkőrriladé
Trültí hogy a szeriátorltöbb
ízberiállt koniply'ágjrkej
zelés alatt és egy
Kennedy-roko- nt válasz- -
tott Nos ez az Eagleton
aki Missouriba való és így
nem sok görög rokonság-gal
dicsekedhetik meg ez
a Brademas és hogy ne
feledkezzünk meg Rosent-ha- l
képviselő úrról seni —
nem sok görög kapcsolatot
mutatnak Mégis ők hár-man
keresztüLvitték hogy
a Kongresszus megta-gadja
Törökországnak a
katonai segélyt Szegény
Henry valóban kétségbe-esett
emiatt A legkomo-lyabb
külpolitikai téve-désnek"
tartotta de bi-zonyára
más szót hasz-nált
volna ha baráti kör-ben
nyilatkozott volna Er-ről
már írtunk most csak
„szerzők" szép görög
neveit akartuk megörökí-teni
Hogy miért szeretik
jobban a görögöket mint
a törököket az találós kér-désnek
való Ha ugyanis
azt az ostobaságot mond-ják
hogy a törökök ame-rikai
fegyverekkel ' nyo-multak
he Ciprusba ak-korokosa- bb
volna ha nem
szólnának egy szót sem
mert ugyan milyen fegy-vereket
használhattak
volna? Egész felszerelé-- i
sük mint NATO-tagok- é amerikai A következmé-nyeket
már tudjuk — meg-írtuk
másutt — a törökök
azonnal visszavonultak
arról az értekezletről'
amitKissinger —-előzet- es
előkészítés után — a görög
frakcióval együtt terve-zett
De" arról is szó volt
hogy felülvizsgálják a'
NATO-rokonság- ot Mond-juk
hogy-- ' addigra meg- -
nyugosznak annyira
nem csinálnak nagyobb
bajt máris fi
épületben
'
JL M
l
'K i
mmmmimm&mmmmmmMmmmmmmMm mmmMmmmmmmEímÉimmm
j-io-brn
i
sZZ '?'' yJ '
tt&s'&i r
WmSl ll
z'j vwv -- ss srjíi'jis''s-vss''r'''- : ' r s
Nem valószínű hogy sok
„modern" város legyen
ezen a földön ahol a lakó-sok
valamennyien
épületben élnek és egészen
megjelent az USAka
tonaság vasutat- - kisebb
de kitűnő kikötőt épített
és mindehhez egy hatal- - mas' 14 emeletes épüle- -
tet
Ebben az épületben 148
lakás van és ezekben lakik
a városka mind-- a kétszáz
lakosa De nem csak la-kások
vannak hanem itt
van a rendőrség a tüzol--
tóság a az
í-h- -uh —j íwiv-t'"ív- it bJ
kápolna ta yárosháza
könyvtár múzeum és —
természetesen — a szociá-lis
klub házi
sportfieiyiségek és így to--
yáVbba:ri ugyan a vásvrosban
rraa)'lrái Vnócílr nnloi te
áz'egyikjegy' kis --Italozó
helyf a másik az áruház
amiben ?miridén kanhatóV
'Ezek' tulajdonosai és szép
umelyzetej azonban --álag-kus
különösen az családi-társadal- mi
de Mag- - képeznek De
gie Thatcherről sem Alaszkában van egy ilyen
senki hogy fog — város: Whittier
Ha tehát nagyon jól men-- A város valami-nek
a akkor meg-- kor indiánok tanyáztak de
érhetjük már az aki be- - a második világháború:
a
politizálni
hozzá
hal hogy
ban uralja
a
nagyon muszáj
felejtette
a
hogy
ellenben
gyelmeztették az USÁ-- t
arra hogy ők is tudnák
kellemetlenek lenni A
két hatalmas radar-állómá- st
amellyel az USA a
Földközi tengeri szovjet-mozgá- st
ellenőrzi lezár-ták
Rosenthal Brademáh
és Eagleton görög testvé-rek
dicsőségére Hát sza-bad
ilyen buta frátereket
beengedni a nemzetközi
politikába? ' -
KÉT PLETYKA! 1 Á
republikánusok jobb szár-nya
(ilyen is van?) már
féltékeny Rockefellerre
Attól tartanak hogy ha
Ford mégsem indulna ő
indulni fog Na és? 2 Ró-bert
Taft ohioi szenátor
szívrohamot kapott Ha
túlhosszu ideig tart a fel-gyógyulása
vágy le kell
lépnie akkora másik ohioi
Egy lakik
az egész város
11
z&M-~Ks'u'áwSzűZzx0&K-z#'
y4
egy
ban
postahivatal
helyiségek:
keleti-felétie-n
JOHN DUNLOP UJ
MUNKAÜGYI MINISZTER'
szenátor John Glenn ászt:
ronauta égészen a demo-krata
alelnökjelöltségig
emelkedhetik ki (Ne örül-jünk!
Glenn aki különben
remek fickó a Kennedy-e- k
puszipajtása)
(FIGYELŐ)
I
'w -- tiiifly- -v '" ' fjv sszmjwvtr'v itssvje -- "?""'"" j- -t f '""'
utak útján a nagy közpon-ti
épületbe távozik zárás
után és ott lakik a többi-ekkel
Amikor a katonaság el-hagyta
a városkát eladás-ra
kínálták az épületet és
a Jakósok — legtöbben ott
maradt katonák — meg-vették
Azóta a városé és
mindenki valami csekély
bérleti díjat fizet a fenn-tartásra
és hasonló költ1
ségekre
íme egy város ahol az
egész lakosság együtt la-kik
együtt szórakozik és
meleg emberi kapcsolat-ban
él egymással Mi az
oiká? Senki sem tudja Azt
hisszük- - hogy a borzasztó
hideg éghajlat az ami
összekényszeriti az em-bereket
Whittien a turid- -
rán fekszik és ott még a
w'"j """ iwu Uuu
ingatag és nem igen koc-káztatják
még a rajta való
mozgást az odavalósiak
A legközelebbi nagyváros
Anchqrageyagy százjnér
földre vari tőle' derorda'is
csak aregi katonai vasú--1
í'nn tnat cnnalrlí-n- 1 íl
letőlegjújabban helikopte- -
jrekkél lehet eljutni iriert
— üt nincs --Á tundrán
nem[lehet 'állandó utat'épí--
teni De nem is keŰ nekik:
'{i''í
-- r is ' i
' 'li-T'ii- - íZb&s £&£&' í-Hj_-
"-í ír "'w-!"rt!f-i2
-- íl4íCrwU-Ji? vlíf-i- -