Kanadai Magyarsag, February 12, 1977

              Gábor Áron:
Jelenségtan
Ilyen értelemben nincs
tanszék a Harvardon kü-lönben
ősrégi tapasztalat
A jelenségtan arról szól
hogy az emberi népi ter-mészeti
jelzéseket későn
vagy későn sem veszi ész-re
az irott történelem A
jelenségtan csodabogár-tudomány:
sutba dobja a
közvéleménykutató intéze-tek
véleményét a katedrái
kinyilatkoztatásokat de a
szószéki igékből is csak
annyit szűr ki amennyit
nem kötnek béklyóba az
emberi gyengeségek és
nem befolyásolnak a napi
események Ennek a csodab-ogár-
tudománynak az
a lényege hogy nem az
Frey András ENSz
Erre ugyanis csak két
mód lenne
Az egyik a kölcsönös el-lenöi-zés
bevezetése és ga-rantálása
Vagyis az hogy
az Egyesült Államok és a
Szovjetunió bármely pont-ján
minden üzemben és la-boratóriumba
minden
földalatti lyukba és hegyi
barlangba is szabad bejá-rása
legyen a másik hata-lom
embereinek
És ki hiszi hogy ezt a
kommunista — vagy akár
nem kommunista — oro-szok
belátható elképzel-hető
időn belül meg fogják
az amerikaiaknak enged-ni?
A tábornok elképpedt
de ki sem nyitotta
a száját
A „teljes és végleges" tatomleszerelés másik
módja pedig az lenne ha
Brezsnyev a becsületsza
vat uaána hogy az egész
Szovjetunióban minden
ipari és kutató munkát le-állították
ami atomfegy-verek
előállítását szolgál-hatná
És ha volna ameri-kai
aki ezt el is hinné
Teljességgel megfog-hatatlan
tehát hogyan
mer Carter ilyen értel-metlenséget
mondani s ezt
az amerikai külpolitika
fő céljaként feltálalni
Carter külpolitikai szán-dékait
illetően az is nö- -
véli a zavart amiről Evans
és Novak így számolt be:
Külpolitikai és kato-nai
tanácsadóinak Car-ter
kijelentette hogy
Európában csökkenteni
akarja az Egyesült Á-llamok
atomkészültsé-gét
Mégpedig olyan
' mértékben hogy kato-nai
szakértők vélemé-nye
szerint az vészes kö-vetkezményekkel
járna
Nyugat-Európ- a Függe-tlenségére
nézve E sza- -'
-- vak hallatára a vezérka-ri
főnökök tanácsának
elnöke Brown tábornok
elképpedt de ki sem nyi-totta
a száját A többiek
szintén hallgattak Brze-zins- ki
is az elnök kül-ügyi
asszisztense (Car-ter
Kissingerje)'
Brzezinskiröl különben
Buckley az amerikai kon-zervatívok
vezető publi-cistája
most azt írta hogy
opportunista és hogy orosz
vonalon sem a meggyőző-dése
hanem a fölöttesei-he- z
való igazodás fogja ve-zetni
Hogy pedig Carter kör-nyezetében
milyen détente-párt- i
szelek fújnak arra ab-ból
is lehet következtet-ni
hogy a külügyi hivatal
kulturális ügyeinek állam-titkárává
olyan embert ne-veztek
ki aki a hírhedt
szélsőbaloldali ADA (Ame-rican- a
for Democratic Ac-tio- n)
elnöke volt
Carter-é- k is
Nixont és Kissingert
--j utánozzak?
t --Mind ennek a tetejében
Carter még kapkod is
ji ma ji
események hanem a jelen-ségek
irányítják a világ
sorát A válságokat ame-lyeket
az események okoz-nak
az a népi és társadal-mi
szemlélet éli tul leg-könnyebben
amely nem
komputerrel hanem em-beri
és népi tapasztalattal
értékel
Csak a jelenség értelme
hiányzik a jelenségtan-ból?
Méghozzá végzetesen
mert ha tudnánk mit jelent
már nem is létezne Ke-zünkben
tartanánk a min-dentudás
kulcsát és vál-ságos
események nélkül
rendezhetnénk be az éle-tünket
pokolba küldhet
írja
(Foljtatás az első oldalról) v
így például a földalatti
atomrobbantási kísérletek
további folytatását szabá-lyozó
amerikai-oros- z
egyezményeket és a két
amerikai törvényjavasla-tot
Carter a választási
hadjárat során „teljesen
elégtelennek" és „veszé-lyesnek"
minősítette Még
most múlt szombaton és
hétfőn is minden atomrob-bantási
kísérlet „azonnali
és teljes" betiltását köve-telte
Szerdán azonban márki-jelentette
hogy mégis tá-mogatni
fogja mind a két
a meg
szavazását
Arról nem is szólva hogy
Amerikának és szövetsé-geseinek
a fegyvei kivitelét
Carter le akarja építeni
Erkölcsileg nagyon szép
tőle Csak azt nem veszi
számba hogy akkor a
Szovjetunió fog több fegy-vert
eladni és több deví- -
zát szerezni Az oroszokt
t ugyanis kevés használha-tó
eladható iparcikket
tudnak exportálni egyedül
a fegyvergyártáshoz érte-nek
Úgy hogy ha az egy-másnak
ellentmondó cse-lekedetekből
és nyilatko-zatokból
mérlegfélét akar
csinálni az ember nem
tudja megmondani hogy
Carter külpolitikájában
mi az erősebb: a bolseviz-mustó- l
való idegenkedés-- e
ami a détente-ta- l való szé-lhámoskodás
fékezésére
vezethetne vagy pedig
Carter-é- k is utánozzák
majd Nixont és Kissingert
abban hogy az orosz ve-szélyt
takargatják az ame-rikai
nép előtt És hogy a
détente-politik- a folyta-tásával
ők is elő fogják
mozdítani a szovjet poli-tikai
és gazdasági érdeke-it
Arra a mi szemünkben
legfontosabb kérdésre
hogy a két — oroszbarát
és oroszellenes — irány-zat
közül melyiknek a meg-erősödése
látszik valószí-nűnek
a Carter-korsza- k alatt legközelebbi szá-munkban
próbálunk vá-laszt
keresni
Megegyeztek
de azért
fenyegetődznek
A többi esemény közül
azt kell kiemelni hogy
Libanonban a belső rend
kezd helyreállni Most az
okozhat bonyodalmat hogy
a Libanonba bevonult szíriai
hadseregnek kisebb köte-lékei
az izraeli határ kö-zelében
vannak
Damaszkusz és Jeruzsá-lem
közt amerikai diplo-maták
közvetítenek üzene-teket
Az izraeliek azt
mondják hogy ha a szí-riai
csapatok még köze-lebb
mennek a határhoz
akkor Izrael „beavatko-zik"
De hogy ezen kato-nailag
mit kell érteni azt
senki sem tudja És aki
tudja nem mondja meg
Lehet hogy a kölcsönös
nénk Kissingert és az
Egyesült Államok adófize-tői
is megtakaríthatnák az
elnök fizetését — ha len-ne
még adó és elnök Egy-szerűen:
a jelenség és a
jelenségtan olyan ünnepi
újságtéma mint a kará-csonyi
remény az újesz-tendei
szuper-remén- y: ak-kor
is alapvető ha koponya-ko-mputerünk
nem ért
belőle semmit Mert a je-lenséget
csak úgy közvetí-tik
a jelzések mint a gyer-tya
fénye a karácsonyi
reményt
Az újesztendő kezdetén
különösen jó ha multér-tékelésünk- be
és jövónézé-sünkb- e
a jelenséget is be-illesszük
Különben? A ma-gyar
vonatkozású esemé-nyek
értékelése is délibá-bos
álomvilágba vagy —
sokkal rosszabb — ravatal-fekete
feladásba vezet
az székhelyéről:
törvényjavaslatnak
fenyegetődzés csak arra
való hogy eltakarja a
színfalak mögötti hallgató-lagos
megyegyezést Esze-rint
a szíriak azért mennek
el' az izraeli határsávig
hogy az ott letelepedett pa-lesztin
gerilláktól elkoboz-zák
az úgynevezett nehéz
fegyvereket (ágyúkat
rakétákat)
Ez Izraelnek érdekében
áll mert ha ez sikerülne
akkor a palesztin gerillák
nem tudnának behatolni iz-raeli
területre S ez előse-gíthetné
egy a mostaninál
nyugalmasabb helyzet
megteremtését a Középke-leten
Rodéziában a
fegyvereké a szó
Rodéziában viszont a ki-látások
erősen leromlot-tak
Ez részben annak kö-szönhető
hogy az angolok
ahelyett hogy közvetítet-tek
volna a négerek és fe-hérek-'
között- - a legerősza-kosabb
néger agitátorok-nak
fogták' a pártját' Ezek
orosz támogatásban része-sülnek
és a kubai sorkato-naságnak
angolai mintára
való fegyveres beavatko-zásra
számítanak Ezért
nem hajlandók lemondani
arról a követelésükről
hogy a kormánynak a né-gerekre
való átruházása
alatt vagyis már az átme-neti
idő elején mindjárt az
ö kezükbe kerüljön a katonai
és rendőri hatalom
Smith Rodézia fehér mi-niszterelnöke
tudvalévően
azért fogadta el a Kissin-ger-terv- et mert eszerint a
karhatalom az átmeneti
periódusban a fehérek ke-zén
maradt volna A dél-afrikai
kormány is ennek
reményében gyakorolt
nyomást Smith-r- e a Kissin-ger-ter- v
elfogadása érde-kében
Nem tudni semmi bizo-nyosat
arról hogy félreér-tés
történt-- e vágy szósze-gés
— a négerek ígértek-- e olyasmit Kissingernek
amit azután nem tartottak
be — vagy pedig Kissinger
magyarázott Dele a kelle-ténél
sokkal többet a né-gerek
szavaiba
Tény hogy a rodéziai
négerek és fehérek közti
kiegyezés ügye zsákutcá-ba
jutott És hogy egyelő-re
megint a fegyvereké
a gerilláké a szó
Ebben a küzdelemben a
270 ezer fehér embert csak
Délafrika támogatja A
több mint 6 millió feke-te
mögött 30-4- 0 afrikai ál-lam
és a Szovjetunió áll
A négerek számbeli túl-súlyukra
a fehérek pedig
arra számítanak hogy ha '
a fehérek lemészárlása
megkezdődik akkor az
Egyesült Államok népe
Vashingtont valamifajta
közbelépésre fogja kénysze-ríteni
Hogy ez mennyire valószí-nű
vagy akár hogy lehets-éges-
e erre vonatkozóan
még egy vállalkozó kedvű
újságíró sem mer jóslásba
bocsátkozni D
Legutóbb kitűnő írónk
publicistánk régi tisztelt
barátom időszakonként és
témánként elvtársam Kék
Újságunk ezen oldalán ar-ra
az eredményre jutott
hogy az események erdé-lyi
ügyünk időszerűségét
lehetőségét csupán meg-nyirbálták
Ha a becstelen
és becstelenebb politiku-sok
— ne mentsük őket tu-datlansággal
naivitással
— megnyilatkozásait és a
velük szaladó eseménye-ket
vesszük Imrének töké-letesen
igaza van: Az er-délyi
magyarság népi és
emberi jogait a rhodeziai
és dél-afrik- ai feketék mö-gé
helyezte á politika az
üzlet és az eseményeket
kiváltó többi erő Esemé-ny-
szinten megbuktunk
Washingtonban Moszkvá-ban
de eladtak bennünket
Szent Péter trónusán is
Az események szerint er-délyi
igazunkat messze
megelőzi a zulu a kóza a
busman a román érdek és
a politikusok becstelensé-g- e
De most jön a csodabogá-r-
tudomány a jelen-ségtan:
a pillanatnyi ese-ményeket
pillanat-embere- k
pillanat-érdeke- k irá-nyítják
Tegnap voltak
holnap nincsenek A jelzé-sek
azonban arra figyel-meztetnek
hogy erdélyi
magyarságunk ügye an-nak
a jelenségnek kicsiny
talán nem is kicsiny része
amely a népi rendelteté-sek
ujjáértékelését tűzte
zászlójára Hiába beszél-nek
mellé a politikusok hi-ába
tesznek megtévesztő
lépéseket a diplomaták és
az üzletemberek a népi
értékek és értéktelenségek
átrostálása tovatűnő év-ezredünk
sajátos jelensé-ge
Egyben reménység:
végre megérti a világ
hogy a manipulált embert
és a komputerizált társa-dalmat
mint idegen ele-met
kiveti á történelem
Nem az amelyet a fordok
carterek brezsnyeyek
ügyeskednek? óssze 'ha-nem
amelyet a Tcarácsonyi
Kisjézus' már akkor is-mert
amikor más kereszt-levéllel
de örök mondani-valóval
járta az évmilliók
mélyét Az atyai rendel-tetést:
emberek és népek
szabad akarata örök útra-való
és csak idörendiség
sorrendiség kérdése hogy
maradéktalanul érvénye-süljön
Nem változtat a lénye-gen
hogy ebben a sorren-diségben
néhány pillanatot
„tegnap" összecseréltek a
politikusok' a filozófusok
esetleg a tévedhetetlen pá-pák
mert erdélyi magyar-ságunkat
a jelenség védi
Addig — az új jelzések azt
mutatják hogy a Kárpát-medence
természetes
rendjét a politikusok újra
összetévesztik a hadászati
értékével — erdélyi
ügyünkben mi is tartsunk
sorrendet Vegyük végre
tudomásul hogy legiga-zabb
érveinkkel szemben
ellenérvek állnak és azokat
ebben a percben nem ja-vunkra
vetítik ki a politi-kai
események Amikor
most egyik napról a má-sikra
a Kárpátokat is el-érheti
a népi sajátosságo-kat
és rendeltetéseket ujjá-értékel- ő
jelenség rablók
járnak ezerévünk kincses-tárában
Pontosan azokat
a jelzöszemélyeket és kor-szakokat
lopják el történel-münkből
amelyek nélkül
a legtisztességesebb poli-tikusok
— ilyenek is' lehet-nek
— nem javunkra vál-toztatják
meg a Kárpát-medencei
kultúrák össze-függések
és évszázadok
szövevényét Ha Isten cso-dát
tesz és emigrációnk
harca s az otthoni tízmil
lió néma kiáltása az Em-beri
Jogok Sóhivatalában
is bebizonyítja hogy er-délyi
magyarságunk em-beri
és népi jogait sárba-taposta
a román érdek
csak pillanat győzelmet
arattunk Néhány ejnye-bejny- e
te kis román figye-lmeztetésre
Erdély ma-gyarsága
lélekben még
Kovács Imre:
1977 február 12 (No 7) Kanadai Magyarság 3 oldal
orajlás a Szovjetunióban
remeg a föld Kelet-Európáb- an
A kemény tél kellős közepén kivirul-tak
a szabadság hóvirágai a szovjet tá-borban
Az elnyomott népek bátor szó-szólói
alapvető emberi jogaik elismeré-sét
követelik melyeket a kommunista
rendszerek kenetesen a törvényeik közé
iktattak de a betartásukra nem gondol-nak
A keleteurópai országokban és ma-gában
a Szovjetunióban is jogvédő cso-portok
alakultak hogy a Helsinki Nyilat-kozatnak
érvényt szerezzenek drámai
kiállásukkal tetemre hívják a Nyugatot
is nemcsak elnyomó rendszereiket
hogy ne hagyják magukra őket Az is-mert
szovjetszabadságharcos Andrej
Szacharov atomfizikus az elnyomottak
nevében levelet írt Carter elnöknek
hogy tudtára adja a „kemény szinte
elviselhetetlen állapotot" amelyben él-nek
Amerika elnöke a nyílt hívásra
nyíltan válaszolta hogy követeléseikkel
egyetért törekvéseikkel szimpatizál: a
szabadságot közös ügynek tekinti
Moszkva legnagyobb tévedése az euró
pai biztonsági és együttműködési kon-ferencia
összehívásának erőltetése volt
abban a hiszemben hogy könnyen el-nyerheti
a nyugati országok áldását ke-leteurópai
hódításaira a politikai és
területi status quo véglegesítésére A
Helsinki Nyilatkozat formálisan elis-merte
a kialakult helyzetet a status
quo megdöntése háború nélkülnem men-ne
noha a határok békés megváltoz-tatását
lehetővé teszi: ugyanakkor pon-tosan
és félreérthetetlenül megszabta
azokat az emberi szabadságjogokat a
szólás gondolkodás társulás érintke-zés
és a hit szabadsága melyeket min-den
aláíró országnak rendszereikre va-ló
tekintet nélkül biztosítani és tisz-teletben
tartani kell
A Helsinki Nyilatkozat összegezte a ko-rábbi
deklarációkban lefektetett elveket
és jogokat mint az ENSz alapokmánya
és az egyetemes emberi szabadságjo-gok
külön kinyilatkoztatása melyeket
a kommunista országok is húzódozva
ugyan a törvényeik közé iktattak De
mégis azzal hogy a finn fővárosban
1975 nyarán összesereglett állam- - és
kormányfők köztük Ford amerikai el-nök
ceremoniálisan1 aláírták nyilvános
kötelezettséget vállaltak a betartásuk-ra
És éppen ez adta a legerősebb fegy-vert
a kommunista rendszerek belső
ellenzékének kezébe hogy jogaik érde-kében
tömörüljenek amitől viszont
egyes felhevült emigránsok el akarták
ütni őket amikor befogadó országaik-ban
oktalanul tiltakoztak a Helsinki
Nyilatkozat aláírása ellen
Jóformán meg sem száradt a tinta
Brezsnyev aláírásán máris megalakult
a1 Helsinki Nyilatkozat következetes ér-vényesítése
a szovjet disszidensek jog-védelmi
csoportja Szacharov vezetésé-vel
s megkezdték törvényes harcukat
a rendszer ellen Nagy segítségükre volt
a Helsinki Nyilatkozat ama paragrafu-sa
mely az eszmék szabad áramlását
és az újságírók szabad informálódását
biztosítja A Moszkvában akkreditált
külföldi újságírók a szovjet dissziden-sek
minden megmozdulásáról akciójá-ról
tudósították a szabad világot ami-vel
védelmet kaptak az üldözés a tör-vénytelen
eljárások ellen A dissziden-seket
nem lehetett elhallgattatni elszi-geteltségük
megszűnt!
Ezév elején aztán égy olyan ország-ból
érkeztek nyugtalanító egyben báto-rító
hírek amelyről nehéz volt feltéte-lezni
hogy a passzív rezisztenciánál
többet tudna felmutatni Csehszlovákiá-ból
Nem álltak ellent Hitlernek ami-kor
1939 márciusában bevonult Prágá-ba
és nem álltak ellent a szovjet in-váziónak
sem 1968 augusztusában:
egyetlen lövés nem dördült Annál na-gyobbat
robbant az a nyilatkozat mely
a 77-- es okmány (Charta) néven vált is-meretessé
mondhatni világhírűvé A 77
utalás 1977-r- e és a Charta háromszáz
író művész tudós tanár és egyéb értel-miségi
aláírásával pontos és részletes
kimutatás arról hogy a csehszlovák
kommunista rendszer miben és miként
sérti meg a Helsinki Nyilatkozatba fog-lalt
jogaikat melyek előzetes deklará-ciók
(ENSz-alkotmán- y Egyetemes Em-beri
Szabadságjogok Nyilatkozata stb)
révén belekerültek a csehszlovák tör-vénytárba
A 77-e- s okmány felsorolja
jogcsoportok szerint a csehszlovák
kommunista kormányzat bűneit ismer
nem egyesül az otthoni tíz-millióval
és az emigráció-val
És joggal Örökre sze-münkre
fogja vetni hogy
nem szereztük vissza ello-pott
évszázadainkat és
nem tudatosítottuk szó-noklatok
könnyes-reszke-tő- s
imádságok helyett
megdönthetetlen doku-mentumokkal
a szabad vi
teti a módszereket ahogy megfélemlí-tik
a polgárokat feltárja a jogvédők
kompromittálását üldözését a letartóz-tatásokat
Nyugateurópa felhördült a tiltakozá-sok
özöne zúdult Prágára a legkímélet-lenebbül
az olasz kommunisták kriti-zálták
csehszlovák elvtársaikat akik-nek
példáját aztán a francia belga
holland és angol kommunisták is követ-ték
Élesen nyilatkozott és tiltakozott
Peking s ami a fejlemények követőit
nem lepte meg sőt várták: a magyar-országi
disszidensek kiállása Január
9-é- n 34 magyar intellektuel üzenetet jut-tatott
el Pavel Kohout íróhoz a 77-e- s
mozgalom egyik vezetőjének hogy szo-lidárisak
velük és megbélyegzik a cseh-szlovák
kommunista kormányzat elnyo-mó
politikáját A legtöbb aláíró Hege-dűs
András volt miniszterelnök köréhez
tartozik akit az 56-o- s forradalom ki-buktatott
és kétéves moszkvai kényszer-tartózkodásból
hazatérve megtérten
a kommunista és volt kommunista disz-szidens- ek élére állott A Hegedűs-csopo- rt
annak idején tiltakozott a 68-a- s
csehszlovák invázió ellen melyben ma-gyar
egységek is résztvettek mostani
kiállásának az ad jelentőséget hogy el-ső
volt a szovjet táborban és kiegészült
olyan nevekkel melyek nagyobb nyoma-tékot
és fontosságot biztosítanak neki
A magyarországi tiltakozók között
vannak írók filozófusok szociológusok
tudósok közgazdák festők és zeneszer-zők
Egyik aláíró a 43 éves Márkus
György filozófus aki a moszkvai Lomo-nosov-egyetem- et
végezte: Haraszti Mik-lós
a Darabbér c regény szerzője szin-tén
aláírta aki azzal vádolja a kommu-nista
rendszert hogy munkáskizsákmá-nyoló
politikája rosszabb a kapitalizmu-sénál
Meglepetés a 47 éves Csóori Sán-dor
csatlakozása aki bátor írásaival
és kitűnő Dózsa filmjével a magyar iro-dalom
élvonalába nyomult a Magyar
írószövetség elnökségének tagja s eddig
tartózkodott a nyílt ellenzékieskedéstől
A másik meglepetés Donáth Ferenc je-lentkezése
aki Nagy Imre legközvetle-nebb
munkatársa volt mindjárt a hábo-rút
'követően aztán megint 1956-ba- n amiért 12 évre ítélték és 1963-ba- n am-nesztiával
szabadult
A nyugati tiltakozásokat felerősítette
mint egy óriási megafon Washington
régóta várt megnyilatkozása Január
26-á- n a Statedepartment megállapította
hogy a csehszlovák kormány nem tart-ja
be a Helsinki Nyilatkozatban vállalt
kötelezettségeit amire figyelmezteti
Ilyesmi Kissinger külügyminisztersége
idejében nem történhetett meg de még
nagyobb szenzáció erejével hatott "a Sta-tedepartment
január 27-- i nyilatkozata
mely óvaintette a Szovjetuniót nehogy
Szacharovnak aki „csodálatnak nagy-rabecsülésnek
örvend" Amerikában
bántódása essék Sajnos amikor Dobry-nyi- n
szovjet nagykövet telefonon fel-hívta
Vance amerikai külügyminisztert
hogy tiltakozzék semmit se tudott a nyi-latkozatról
Úgylátszik a szovjet nagy-követ
előbb olvasta a reggeli lapokat
mint az amerikai külügyminiszter s a
konfúzió során az is kiderült hogy elő-zetesen
Carter elnök se tudott róla De
azért mindketten magukévá tették és
helyeselték!
Szerencsére január 28-á- n megérkezett
Szacharov levele Washingtonba s mi-előtt
a Fehér Házat elérte a lapok le-közölték
és visszakozni nem lehetett:
Caríer állja szavát és ígéreteit hogy kül-politikáját
morális alapra helyezi A
szovjet kormány a „gusztustalan játsz-ma"
ellen tiltakozásával egyidejűleg
beavatkozással vádolja a nyugati ha-talmakat
melyek jobb tennék „ha a sa-ját
portájuk előtt söpörnének" Dehát
ez régi kommunista trükk ami ezúttal
nem segít A futótűzként terjedő disszi-denci- át
a szovjet táborban már erőszak-kal
sem lehet elfojtani minél kemé-nyebb
a visszavágás annál határozot-tabb
a tiltakozás a szabadság követe-lése
Moszkvában jól tudják hogy több agg-resszi- ót
nem hajthatnak végre a „test-vérállamok"
ellen mert egyszerre fel-kelnének
Hiszen még csak tél van és
csak a hóvirágok nyíltak ki: mi lesz ha
megérkezik a tavasz ami mindig harso-gó
és robbanékony Keleteurópában?
lág közvéleményében
szerkesztőségeiben par-lamentjeiben
hogy az em-beri
és népi sajátosságok
jogán Erdély a miénk És
akkor fabatkát sem ér
majd az alibink hogy nem
tanultunk jelenségtant
Nem tudtuk hogy a zu-luktól
a busmanoktól a
harlemi négerektől a Kár
pátokat is elérte a jelen-ség:
a világ új szerkeze-tét
nem politikai érdekek-ből
kovácsolják össze az
évtizedek esetleg a ha-ma- ri
évek
Újesztendei kérés kö-nyörgés:
állítsunk őröket
történelmi kincsestárunk
elé és — tanuljunk jelen-ségtant