Kanadai Magyarsag, October 30, 1976

              t?5-- ! Jr&Jtr &#
I wmm fi i Ér H) i 1a 1 É8§ v fi a W Í1ÜI ¥ Jf a H i I M§ A W ÉLI
XXVI évf 44 szám
Vol 26 No 44
1976 október 30
Second Class Mail
Registration number 1309
f-VHyjfgtfE-jW-H
llillÉlSltC'llilfag
„Ujaibib Jaltával liffossiaYiaiDan
sabad késett adott llissiiiger a szovjetnek
Ford felesége azt mondja hogy a lengyeleknek szabad akaratuk van Aki amerikai magyarság támoga-tásáról
biztosítja Fordot Amerika ügyvédje viszi horvát szabadságharcosok perét A Japánba szö-kött
orosz pilóta rácáfolt Ford és Kissinger oroszbarát álláspontjára Palesztin gerillák megtámadták szíriai nagy-követséget
Olaszországban és Pakisztánban Mao özvegyének vezetésével radikális puccsot kíséreltek meg Kíná-ban
Maonét is letartóztatták Amerikai baklövés Közelkeleten
Francia atomerőket helyeztek át Elzászból Nyugat-Németország- ba
-- Frey András írja az
Mielőtt kifejeznók kösz-önetünket
Ford elnöknek
azért hogy a kissingeri
agymosás hatása alatt
elmondott zavaros szavai-val
ráirányította amerikai
közönség figyelmét a kele-teurópai
orosz uralomra
előbb a múlt hét esemé-nyeire
vetünk pillantást
A Kissinger pórázán
járó Ford
Érdekes hogy Moszkvá-ban
mind a két amerikai
elnökjelöltet azzal vádol-ják
hogy a détente-politi-káv- al
szemben fenntartá-sokat
hangoztatnak Ez
mindenesetre jó jel Mert
arra vall hogy az ameri-kai
választók kevésbbé
hisznek az amerikai-oros- z
viszony jövőjében mint a
politikusaik
Másik jó hír hogy a Ja-pánba
menekült orosz pi-lóta
rá cáfolt Fordnak és Kis-singern- ek
egy oroszbarát ér-vére
Mégpedig az atom-fegyverkezés
korlátozásá-val
kapcsolatban
Az erről folyó amerikai--
orosz alkudozás most
részben akörül forog hogy
a nyugaton beckfize-ne- k
nevezett új orosz bomba-vető
el tud-- e hatolni az
Egyesült Államok fölé
úgy hogy vissza is tudjon
repülni a Szovjetunióba
Mert ha képes rá akkor
erre az orosz gépre is ki
kellene terjeszteni az
korláto-zását
Az oroszok (természete-sen)
azt állítják hogy ez
a bombavető nem tudja
oda-viss- za megtenni az
utat És Kissinger (termé-szetesen)
hajlik arra hogy
ennek az orosz állításnak is
hitelt adjon A Carter-re- l
folytatott külpolitikai tele-víziós
vitában már Ford is
ilyen értelemben beszélt
az új orosz bombavetőről
Az orosz katonai pilóta
azonban — aki hiteles ta-nú!
— közölte az kihall-gató
japán és amerikai
szakértőkkel hogy az
orosz géppel igenis ellehet
érni amerikai célpontokat
Amiből megint látni
hogy Kissinger és az pó-rázán
járó Ford milyen
hiszékeny ha az oroszok
számára fontos dologról
van szó
A Sonnenfeldt-el- v
Kissinger engedékeny-sége
olyan méreteket ö-ltött
hogy Sulzberger a
„New York Times"-ba- n arról számol be hogy
Belgrádban azt hiszik az
J -- &t£twU% )iSir-- í -- f&SrfivtrrT „afr i
a a
ES KIADÓHIVATAL:
M5S 1X5
TeL: (416) 924"8353
Ára 30 cent
Tfa-?)-ivvMB'BV'-
!mis-'j izs'rrra-iTTrraK- v
szintén — az
— a —
— a
—
— — a
az
atomfegyverek
őt
ő
ENSz székhelyéről:
amerikai kormány Jugosz-láviára
is kiterjeszti az
úgynevezett Sonnenfeldt-elve- t
amely tudvalévően
arra irányul hogy „szer-ves"
kapcsolatot hozzanak
létre a Szovjetunió és ke-leteurópai
csatlósai kö-zött
Eszerint újabb hallgatóla-gos
Jalta jött volna létre
s vele az az amerikai elha-tározás
hogy Jugoszláviá-ban
is szabad kezet adnak
aZrOtpszoknak „ Ami azért érdekes mert
a világ minden külügy-minisztériumában
való-színűnek
tartják néhol
egyenest biztosra veszik
hogy a 84 éves és beteg
Tito halála után a szovjet
katonai beavatkozással vagy
belső oroszbarát puccs
megrendezésével akarja
majd rátenni a kezét Ju-goszláviára
De Gaulle irányzata
gyengül
De ha Kissinger sok te-kintetben
az oroszok mal-mára
hajtja is a vizet
Európában az ellenkező
irányban is mozognak bi-zonyos
erők Mind több jel
vall például arra hogy a
francia külpolitika elfor-dulóba- n
van de Gaulle
nagyzási hóbortjától
De Gaulle azt hitte hogy
Franciaország harmadik
erő' szerepét játszhatja
Amerika és Oroszország
között Ezért hagyta ott a
NATO katonai szerveze-tét
ezért akarta Moszk-vához
való közeledéssel
keresztezni Amerika út-jait
és francia vezetés-nek
vetni alá Nyugat-Németország- ot
— nem törőd-ve
azzal hogy ezen a ré-ven
gyöngítette a Nyuga-tot
és erősítette a Szov-jetunió
pozícióját
A jelenlegi francia el-nök
viszont Giscard tud-ja
hogyNF'ranciaországot
már csak udvariasságból
hívják nagyhatalomnak
Úgy hogy ő nem leckéztet-ni
és ellensúlyozni akarja
Amerikát hanem együtt
akar vele működni
Ennek az új magatar-tásnak
az Amerikához
és
való közeledésnek
a jele hogy Elzászban ál-lomásozó
francia 'atomerő-ket
Nyugat-Németország- ba
helyeznekát
Háborús bűnösség
Németországgal kap-csolatos
az a probléma is
amelyet a háborús bűnök
vádja és az emiatt való ki- -
{
í" JS ~£ ~
'
J-liJUi'iRKliyHa-
BilM
JPfMg
legjobb
Nyugat-Németországh- oz
adata si kérelem vetett föl
Bonnból ugyanis mint
már jelentettük több em-ber
kiadatását kérték ezen
a címen
Vannak akik ebben ki-zárólag
erkölcsi kérdést
látnak Ezen a felfogáson
volt az ENSz emberi jogok-kal
foglalkozó bizottsága
és a nyugatnémet parla-ment
is amikor arra az
álláspontra helyezkedtek
hogy a gyilkosság illetőleg
az abban való részvétel bű-ne
nem évülhet el
Ez igaz is ha a kérdés
erkölcsi oldalátj tekintjük
Ebből a szempontból-való-ba- n
nem számít hogy
mennyi idő telt el egy sú-lyos
bűn elkövetése óta
Az elévülés azonban —
ami minden civilizált ál-lam
törvénykönyvében
helyet kapott — nem az
erkölcsi felelősség elenyé-szésé- n
hanem jogi meg-gondoláson
alapul
Nevezetesen azon hogy
három évtizeddel később
a tanúk száma megfogyat-kozhat
és esetleg csak a
terhelő vagy pedig csak a
mentő tanúk halnak meg
vagy vándorolnak ki és
tűnnek el
Ehhez hozzájárul hogy
az emberi emlékezőtehet-ség
erősen függ az idő mú-lásától
Vagyis hogy az
életben lévő és még szel-lemi
képességeiket is meg-tartó
tanúk memóriájá-nak
a pontossága tehát ta-núvallomásuk
megbízha-tósága
csökken
Ilyen problémákkal kell
megkúzdeniök a háborús
bűnösség ügyében a vád-lóknak
és vádlottaknak
Lehetnek körülmények
melyek a gyöngeségek-r- e
és szenvedélyekre ítélt
emberi természetnél fog-va
a megtorlás vágyát sőt
esetleg a gyűlöletet is em-berileg
érthetővé teszik
Mégsemszabad megen-gedni
hogy ez erősebb le-gyen
a jogrend követelmé-nyeinél
Mao utódja
A kínai események szin-tén
a Nyugatnak látsza-nak
kedvezni
Hogy mi megy végbe Kí-nában
azzal senki sincs
egészen tisztában Való-színűleg
maguk a kínai ve-zetők
is csak körülbelül
tudják Pekingben hogy mi
folyik például a mandzsú-riaijparvidék- en
és Muk-denbe- n
amely a kínai
hadseregnek legfontosabb
központja
Annyi biztos hogy Mao
utódja Hua lett aki most
nagyobb úr mint a mand-zsu
házból való uralkodók
lehettek Mert azoknak
m
csak egy címük volt: Kí-na
császárja Hua viszont
a következő címeket Vi-seli:
a párt elnöke
az államtanács elnöke
a párt katonai bizottsá-gának
elnöke
miniszterelnök
rendőrminiszter
Hunnan tartomány el-ső
párttitkára
a kantoni katonai kerü-let
politikai biztosa
Az ENSz-né- l összefutó
hírek szerint az európai
külügyminisztériumoknak
az a „véleménye hogy Pe-kingben
a radikálisok és
a mérsékeltebbek közti
küzdelem az utóbbiak javá-ra
dőlt el — egyelőre
Ezzel magyarázzák Mao
özvegyének és a politbü-r-ó
három más tagjának a
letartóztatását vagy házi-őrizetbe
vételét Rajtuk
kívül több tucat radiká-lisnak
ismert embert is le-csuktak
Azt hiszik hogy Huá-- t
a hadsereg támogatja és
hogy az új kormány is
oroszellenes marad a kül-politikában
belpolitikájá-ban
pedig fenn akarja tar-tani
a rendet hogy növel-hesse
a mezőgazdasági és
'ipari termelést és elősegít-hesse
egy szellemi elit ki-bontakozását
A radikálisoknak — akik
Maoné vezetésével állí-tólag
puccsal akarták most
magukhoz ragadni a ha-talmat
— az volt a fő kö-vetelésük
hogy az embe-rek
közti egyenlőséget „tö-kéletesíteni"
kell És hogy
éppen ezért senkinek sem
szabad nagyobb fizetést ad-ni
csak azért mert többet
vagy jobban dolgozik És
hogy a szellemi foglalkozá-sú
embereket arra kell
kényszeríteni hogy a tes-ti
munkából is kivegyék a
részüket
Marx és Mao nagyobb
dicsőségére
Kell-- e lehet-- e demilitarizálni?
Hogy a szovjet politiká-ját
Libanonban súlyos ku-darc
érte arról már volt
szó Sajnálatos hogy a
középkeleti orosz befolyás
csökkenését és Amerika
súlyának növekedését
Washington nem tudja ki-használni
Ezt úgy tehetné meg
ha a palesztinai kérdést —
az arab államok és Izrael
közti viszonyt — a kiegye-zés
felé terelné
A rendezésnek legyen az
részleges vagy átmeneti
eddig három fő akadály
állt útjában
Az egyik Izraelnek az a
követelése hogy ami te
1 S o
rületet visszaad az arabok-nak
azt demilitarizálni kell
A másik hogy ezt a pa-lesztína- iak elutasították
Arra hivatkoztak hogy ők
szuverén államot akarnak
a nemzeti függetlenséggel
pedig nem fér össze hogy
területüket vagy akár csak
a határvidéket a fegyver-kezés
szempontjából kor-látozásnak
vessék alá En-nek
az elutasításnak súlyt
adott hogy a palesztin
gerillák Libanont katonai
támaszpontnak használ-hatták
A harmadik akadály a
palesztínaiak nemzetkö-zi
pozíciója volt Szer-vezetüket
a PLO-- t szava-zati
jog nélkül ugyan de
gyakorlatilag ENSz-tagállam-n- ak tekintették Annyira
hogy a PLO elnökét Ara-fat-- o't
1974 novemberben
az ENSz közgyűlésén ál-lamfőnek
kijáró formasá-gok
betartásával fogad-ták
Úgy hogy mind mostaná-ig
elképzelhetetlen volt
hogy a világ vezető hatal-mai
Izrael demilitarizá-lás- i
igényét jogosnak is-merjék
el
A PLO és Izrael
Ebből a szempontból
azonban lényegesen meg-változott
a helyzet — már-mint
a PLO és Izrael po-zíciója
— a libanoni há-ború
következtében
Libanonban ugyanis a
PLO-na- k nem csupán poli-tikai
bázisát semmisítet-ték
meg és nem csak ka-tonai
erejére mértek bénító
csapást a libanoni keresz-tény
milíciák s főleg a sz-íriai
haderők Hanem a
PLO nemzetközi tekintélyét
is nagyon megtépázták
A PLO politikai veresé-gét
a legjobban két ese-mén- y
mutatja Az egyik
hogy az ENSz-be- n az ara-bok
eddig egyetlen egy
szót sem ejtettek-- a liba-noni
háborúról Most
azonban a libanoni fodele-gátu- s
a palesztin gerillá-kat
Libanon elleni támadás-sal
vádolta meg
A másik pedig hogy az
ENSz közgyűlésén nem en-gedték
meg a PLO-na- k
hogy a palesztínaiak ellen
emelt vádra a PLO meg-bízottja
egyáltalán vála-szolhasson
Ezek után valószínű
hogy ha Izrael a vissza-adandó
vidékek demilitari-zálás- át akarja majd kiköt-ni
a Libanonban másfél
éve folyó arab-ara- b vér-fürdő
után nehéz lesz azt
mondani hogy a demilita-rizálá- s
jogtalan követelés
mert a palesztínaiak Li-banonban
ugyan irtó hábo
J
9
rút viseltek az arab keresz-tények
ellen de a zsidók-kal
meg fognak férni Pa-lesztinában
Vagyis hogy
nem folytatnának a hatá-ron
át gerilla hadjáratot
Izrael ellen
Amerika akadályozza
a közelkéleti
kiegyezést
A libanoni háborút te-hát
elsősorban Izrael nyer-te
meg S minthogy nem
csak politikailag erősö-dött
meg most a palesztí-naiakk- al
szemben hanem
katonai fölénnyel is ren- -
delkezik minden elképzel-hető
arab koalíció ellené-ben
ki kell mondani hogy
az amerikai kormány részé-ről
lelkiismeretlen kártékony
dolog ilyen kényes pilla-natban
Izraelnek minden
eddiginél jelentősebb fegy-verkezési
segítséget nyúj-tani
Mint tette Ford ami-kor
az amerikai külügyi
hivatal és a honvédelmi
minisztérium tudta nélkül
olyan új fegyvereket ígért
a jeruzsálemi kormány-nak
amiknek még maguk
az amerikai haderők is szű-kében
vannak Mindezt va-lószínűleg
csak azért ha-tározta
el hogy Carterre
a választási demagógia-versenyben
rálicitáljon
Ennek pedig azért lehet-nek
vészes következmé
nyei mert Izraelben elke-seredett
birkózás folyik a
maximalisták („Semmit
sem vissza!") és az ara-bokkal
megegyezni akaró
pártok és áramlatok kö-zött
S világos hogy ha
Amerika lovat ad a túl-zók
alá akkor megnehe-zíti
egy arab-izrae- li kom-promisszum
kialakulását
Washingtonnak ez a Je-ruzsálem
mellett való ki-állása
ugyanis a maxima-listák
szemében elhomá-lyosíthatja
azt az alapvető
tényt hogy a középkeleti
helyzet megoldhatatlan a
'Cisz-Jordániáb- an (a Jor-dán
jobb partján) és Gáza
vidékén élő palesztin arabok
kérdésének a rendezése nél-kül
Litván tiltakozás
magyar
hűségnyilatkozat
Fordnak ez a középke-leti
balfogása méltó foly-tatása
annak amit a ke-leteurópai
nemzetek sza-badságáról
mondott
E szavait olyan megrö-könyödés
fogadta hogy —
a felesége is a segítségé-re
sietett De nem volt
benne köszönet
Fordné ugyanis azzal
mentegette férjét hogy
amikor ők ellátogattak
Lengyelországba amely
(Folytatás a 3 oldalon)
OKTÓBER 16 SZOMBAT — Palesztin gerillák meg-támadták
Szíria nagykövetségét Rómában és a pakisz-táni
Iszlamabad-ba- n így akarták megtorolni hogy a
szíriai haderők Libanonban megtörték a palesztin ge-rillák
katonai erejét
o Egy 29 éves német orvos csodálatra méltó sport-mutatvánnyal
szökött meg Kelet-Németországb- ól A
Balti-tengere- n átúszott Svédországba 18 óráig tartott
amíg egy svéd hajó közelébe tudott jutni ez mentette
ki a tengerből A német orvos hősies menekülése emlé-keztetheti
olvasóinkat arra a nemrég közölt hírünkre
mely arról szólt hogy egy cseh fiú is a tengeren át mene-kült
el Jugoszláviából ő matracon tette meg az utat
úgy hogy a kezével evezett húsz óra hosszat s így jutott
el az olasz partokig
© Az Egyesült Államokban élő horvát emigránsok
lelkesen és áldozatkészséggel álltak a nemrég letartóz-tatott
öt horvát szabadságharcos mellé Olyan sok pénzt
adtak össze hogy Amerika leghíresebb ügyvédje Ed-war- d
Bennett Williams vállalkozott az öt ember védel-emére
Williams arról híres hogy eddig majdnem min-denkit'
fölmentettek akit ő védett valamely bűnügyben
a bíróságok előtt Honoráriumának előlegeként 75 ezer
dollárt fizettek eddig az ügyvédnek
OKTÓBER 17 VASÁRNAP — Franc Miklavcic szlo-vén
bírót hatévi fogságra ítélték azon a címen hogy
Szlovéniának Jugoszláviától való elszakadását propa-gálta
Ebből a vádból annyi igaz- - hogy házkutatásnál
megtalálták eddig mindenki elptt titkolt naplóját mely-ben
arról panaszkodott saját magának hogy a szlové-neket
a szerbek nemzeti elnyomásban részesítik és te-tejében
még kommunista rendszert is kényszerítenek
rájuk A háború előtt Miklavcic a keresztény-szocialist- a
párt balszárnyához tartozót a háború alatt Tito
kommunista partizánjaihoz csatlakozott tőlük több ki-tüntetésben
is részesült Vele együtt egy újságírót is le-tartóztattak
Viktor Blazic-q- t Blazic egy Szlovéniában
(Folytatás a 2 oldalon)
£&&fiágg£g££MSgFh fcrtHPtfiniiiiMi WrfSjO smmtim+mw+'r'm#™immi-?i- m MgNJlMWlW'fcllMllgLgllfW(MU tumm+tm MiMAiMMtil4fe4nifM4MMWNnWf
--P