Kanadai Magyarsag, September 10, 1977

              ' 3Í5'' ti'i"" " V ''- - iV'fj' A ? -i- i"-í'j-'f jj''W)"-- i
k-í'íV1Wv'-Sitr-
1a-'v
6 oldal Kanadai Magyarság (No37) 1977 szeptember 10
HIHIHI I PMIH WWUP I UMimMPiP"IJW'fl-t- W' IWHMjPyWWPPUWJlMPJI
a5SSl®SÍfiÍSgíÍÍS5!l U I fl r MÍ mer! re Jftj'9Ar'5feaig
r—t 1 = a_ Ti _B WiW J FAfs&Vd : wTírt =Tai :KS-SriSSá3&Bg?at- l R I II V IV Vöa
JllilljjIPip
Új fejezetet nyitott
Amerika- - és a Kínai
Népköztársaság kapcso-latában
Cyrus Vance
amerikai külügyminisz-ternek
a közelmúltban
történt pekingi látogatá-sa
Mr Vance pekingi
megbeszéléseinek két-ségtelenül
a legfonto-sabb
célja az volt: an-nak
kipuhatolása hogy
a Kommunista Kína hajl-andó-
e olyan álláspont
elfogadására amely le-hetővé
tenné Amerika
mert
mint
A baloldali képen a Billy Cartert a jobboldalon ülö nö a A
ülö férfi Jimmy Billy bátyja és az elnöke
A képen Billyt
szamara a Kínai Nép- -
köztársaság hivatalos
diplomáciai elismeré-sét
vagyis annak a le-szögez-ését
hogy csak
egy Kína" van
hogy az Egyesült
Államok teljesen „fel-adná"
Taiwant Az ame-rikai
külügyminiszter
(és az amerikai federá-li- s
kormány) célja kizá-rólagosan
gyakorlati:
valamiképpen el kell
Kommunista Kí-na-
és kapcsola-tát
és valamiképpen el
kell Amerika vi-szonyát
ehhez a két or-szághoz
Ezzel kapcso-latban
néhány
érdemes figyelembe
venni Az első az hogy a
Kínai Népköztársaság
tipikusan kommunista
nem is igyekszik arra tö-rekedni
hogy az
figyelembe vételé-nek
látszatát
nukleáris fegyverei
és kétségtelenül a
leghatalmasabb
emberanyaga képezi
hadseregét A kínai had-sereg
fegyverei azonban
korszerűtlenek és a szál-lítási
rendszer primitív
A kínai ipar legalább
negyedszázaddal
el a modern amerikai
ipar mögött és a kínai
közgazdaság legna-gyobb
problémája az
hogy egy iparilag fej-letlen
országban mikép-pen
lehet élelmezni és
ruházni 900 millió em-bert
Az amerikai nem-zetgazdaság
a vi-lág
legfejlettebbje két-ségtelenül
a világ legha-talmasabb
tengeri- - és lé-gierejével
rendelkezik
és a 215 millió amerikai
életszínvonala a
világon a legmagasabb
A politikai hírelemzők
' a a követ-kező:
miért lenne szük-séges
hogy ez a két
— merőben külön-böző
gazdasági képessé-gekkel
— közeli diplo-máciai
politikai és gaz-dasági
kapcsolatra
egymással? A Fehér
Ház sajtóosztálya (Mr
Vance pekingi látogatá-sával
kapcsolatban) a
következő magyaráza-tot
adja: Az Egyesült
Államok- - és a Kínai Nép-köztársas- ág
—
különböző okok miatt —
egyaránt a
imperializmust és a
szovjet terjeszkedési tö-rekvéseket
Ugyancsak
különböző okok miatt de
mindkét ország szeretné
eliminálhi az amerikai
katonákat az ázsiai kon-tinensen
ugyanekkor
mindkét ország kívánja
azt hogy jelentős ameri-kai
légi- - és tengeri erő
maradjon a nyugati
Csendes tengerek terü-letén
a szovjet katonai
erő ellensúlyozására
Mindkét ország szeretne
stabilitást teremteni a
félszigeten
anélkül háború
törhet ki amelybe bele-bonyolódnék
Amerika
a Kínai Népköztársaság
és a Szovjetunió egya-ránt
Végezetül mind-két
országnak alapvető
az hogy Délkelet-Ázs-iában
politikai-é- s
gazdasági stabilitás
annak megaka- -
dályozására hogy a
Szovjetunió kommunis-ta
Vietnámot a szovjet
és befolyás ki-terjesztésére
használja
fel Kétségtelen hogy az
Egyesült Államok és a
Kínai Népköztársaság
' diplomáciai kap-csolat
lehetségessé ten-né
a céloknak az
legalábbis egy- -
Az Hubert volt alelnök
gyógyíthatatlan
ideig A probléma
az hogy a
kínai kommunisták haj-landók
lennének-- e egy
kapitalista Amerikával
való „megbékélésre"
ha a szovjet fe-nyegetés
meg-szűnnék?
Ezenkívül
nincs biztosíték arra
hogy az a triumvirátus
jelenleg kormá-nyozza
a Kínai Népköz-társaságot
5 év múlva
is hatalmon lesz-e- ? Első-sorban
a triumvirátus
öreg emberek
másrészt egy dik-tatórikus
rendszerben
sohasem lehet tudni
hogy egy csoport vagy
egy meddig ma-radhatálmon?Aké- rdés
az hogy az esetleges
bízni fognák-- e
Amerikában és egyúttal
a Szovjetunió ellensé-gei
maradnak-e- ?
figyelembe vévé
és mérlegelve azt
lehet mondani hogy
Amerika valószínűleg
azzal ha diplo-máciai
kapcsolatra lép-ne
a Kínai Népköztársa-sággal
Amerikának
gazdásági
fűződnek Ázsiához —
a világ legbizony-talanabb
földrésze A
Szovjetunió Ázsiában
van geografiailág ka- -
tonailag gazdaságilag
csakúgy ahogyan
két katonailag rendkí-vül
jelentős de gazda-ságilag
rendkívül gyen-ge
van ott
és Észak-Kore- a és
természetesen a
van Japán
Amerika szövetségese
gazdasági „erődje"
Ennek az egész különle-ges
gazdasági a
szivében a Kínai Nép-köztársaság
ül" kínai
reményekkel és kínai
baloldalon láthatjuk felesége középen
mellékesen Egyesült Államok
jobboldali láthatjuk
anél-kül
dönteni
Taiwan
dönteni
tényt
emberi
jogok
keltse
van-nak
világ
marad
viszont
polgár
szerint kérdés
or-szág
lép-jen
ámbár
ellenzi szov-jet
koreai
olyan
érdeke
legyen
hatalom
közötti
ezeknek
elérését
nyerne
kommunista ideológiá-val
A Fehér Ház és a
State Department
Amerika- - és
a Kínai Népköztársaság
diplomáciai kap-csolat
tenné
hogy az ázsiai kontinen-sen
a stabilizá-lódjék
és óvatosabbá
tenné a Szovjetunió ázsi-ai
(és nem utolsó
európai) terjeszkedési'
törekvéséit A jelek arra
mutatnak hogy a Szov-jetunió
felismerte és
megértette ezt a
és ezt a lehetősé-get
Ugyanekkor
Amerikánakfel
adnia Taiwant S
feladása (kü-lönösen
a vietnámi hábo-rú
szerencsétlen befeje-zése
óta) felvetheti a
Amerika szövetsé-geseiben:
Valójában
mennyit ér és
megbízható az amerikai
szövetség és az amerikai
elkötelezettség? S ez a
lehetőség árnyékként
borul a Fehér
arra'a törekvésére hogy
az Egyesült Államok- - és
a Kínai Népköztársaság
kapcsolatát — gyakorla-ti
szempontok miatt —
„normalizálja"
A detente-hangul- at fa-gyos
Amerika és a Szov-jetunió
között és politi-kai
hírelemzők egyre
gyakrabban teszik fel a
lehet-- e a deten-te-hangulat- ot
ugyanúgy
„fagytalanítani" mint
ahogyan elektromos hű-tőszekrényeinket
időn-ként
fagytalanítjuk? A
Tito tiszteletére rende-zett
moszkvai banketten
a pohárköszöntőben
Brezhnev a
orvosok közölték Humprey amerikai
hogy rák-betegségben
szenved
vajon
katonai
egyszer
amely
pedig
egyén
utódok
Minde-zeket
mégis
je-lentős
erdekei
amely
Viet-nam
közel-ben
amely
harcnak
szóvi-vői
szerint
közötti
lehetővé
helyzet
sorban
ve-szélyt
azon-ban
kel-lene
Taiwan
kér-dést
milyen
kérdést:
Leonid
minnesotai demokrata szenátorral
azon-ban
tagjai
ország
Háznak
mmmmmmBBtm
- -- rJ-— -- '
1 n n iiii a 1 f --- ---
T-
--r -- f TmWiv-v'ii""- "' "" — -- -r ] l" r '11 iii"'r 11 ?i '"rn i'i i iiiiIpéiiI I n '1 "''11 - tr " 1-- --Lg -í--- -l i — 1 -j a
Szovjetunió elnöke- - és
a szovjet Kommunista
Párt főtitkára kije-lentette:
A nyugati- - és
a kommunista vezetők-nek
közelebbről „meg
kell ismerkedniük" egy-mással
Nem kétséges
hogy Brezhnev itt első-sorban
Jimmy Carterre
gondolt és a megjegyzés
valóban nem meglepő:
időnként maguk az ame-rikai
polgárok is szeret-nének
megismerkedni
Mr Carterrel Az ameri-kai
elnök júniusban kije-lentette
hogy szívesen
találkoznék „minden
formalitás nélkül" Brezh-névve- l
egy semleges te-rületen
„valahol Alasz-kában"
Brezhnev meg-jegyzése
augusztusban:
Hajlandó egy amerikai-
—szovjet csúcsértekez-letre
és a két ország
közötti kapcsolatok
megjavítására Carter
hajlithatatlannak tűnik
azon a területen amely
a Szovjetunión belül az
emberi jogokat illeti
a jelek szerint azonban
enyhébb a SALT tárgya-lások
tekintetében
Jimmy Carter szerint a
két kérdés elválasztható
egymástól Brezhnev
szerint nem kérdéses
hogy melyiküknek van
igaza Az igazság azon-ban
az hogy jelenleg
Brezhnevnek sokkal na-gyobb
szüksége van
Amerikára — tekintettel
a Szovjetunió gazdasági
körülményeire — mint
Amerikának a Szovjetu-nióra
Figyelemre méltó
most arra is gondol-nunk
hogy hosszú hóna-pok
Amerika-ellene- s
propagandája után
Brezhnev az augusztusi
pohárköszöntőjében
enyhébbnek mutatko-zott
Carterrel és Ameri-kával
szembe- - mint' va-laha
is Leszögezte azon-ban
hogy véleménye
szerint a két ország kö-zötti
„olvadási folya-matnak"
Amerika ré-széről
kell megkezdőd-nie
S a kérdés változat-lanul
ez: sikerül-- e
„fagytalanítani" a két
ország közötti fagyos
detente-hangulato- t?
Arab—Izraeli tárgya-lások?
A diplomaták a
politikusok- - és a politi-kai
hírelemzők úgy vé-lik
hogy a közeljövőben
erre nem kerül sor Izra-el
új településeket léte-sít
a megszállt arab te-rületeken
és az izraeli
kormány már eddig is
hat új települést hivata-losan
törvényesített
Ezenkívül: Begin izra-eli
miniszterelnök kibő-vítette
és kiterjesztett
te az izraeli adminiszt-rációs
szervezetet és bü-rokráciát
a Jordán folyó
nyugati partvidékére és
a Gaza-sávr- a A PLO vá-lasza:
új terror-kampán- y Izraelen belül
Carter elnök a Fehér
Házban tartott értekez-leten
ahol izraeli és
arab külügyminiszterek
vesznek részt meg
akarja próbálni rábe-szélni
a résztvevőket
egyegymással történő
közvetlen értekezlet-re
— legalább is ez a
Fehér Ház hivatalos je-lentése
Mr Carter
azonban alighanem si-kertelen
lesz ami annyit
jelent hogy a közelkele-t-i
válság továbbra is
robbanásig feszült és a
háború minden pillanat-ban
kitörhet a Közeiké:
léten Sokan próbálják
eldönteni hogy mind-ezért
az' arabok vagy a
zsidók felelősek-e- ? De-h- át
valójában megoldan-á-
e a kérdést ha a fe-lelősséget
megállapítás
nók?
Nyugat-Európába- n
egyre gyakoribbak a
politikai tüntetések és
nem erőszakosság nél-kül
A közelmúltban
Londonban és Birming-hamba- n
tüntetett az bal--
rtotf fv r T¥ --lívífö i Vofuli' 11 „!TlTir:TLxi-iv!jr- i 'jr
oldali szocialista Wor-ker- s
Party a National
Front ellen amely azt
követelte hogy a szines-bör- ű bevándoroltakat
utasítsák ki Angliából
A tüntetést a Natio-nal
Front kezdte a
szinesbőrüek kiutasítá-sa
érdekében a szocia-lista
Workers Party erre
ellentüntetéssel vála-szolt
és szükségszerűen
verekedésre és emberö-lésre
került sor
Az újságírók szerint
Anglia több és továb-bi
ilyesfajta tünteté-sekre
számíthat Svéd-országban
fiatalok egy
csoportja támadta meg
a Törökországról Svéd-országba
menekült asz-sziriak- at
A tüntetők
szerint az assziriak
„bűne" az volt hogy
nem tudtak beleillesz-kedni
a svéd társada-lomba
Mint minden
esetben ez alkalommal
is nem volt egészen vi-lágos
hogy az új társa-dalomba
való „beillesz-kedés"
mit jelentett vol-v- a
Köztudomású az
hogy korzikaiak Fran-ciaországban
állandóan
véres kimenetelű tünte-téseket
rendeznek
Mindezek után azt
mondhatjuk hogy az
erőszakosság ma már
nemcsak az Észak-amerik- ai
kontinens jellem-zője
hanem Nyugat-Európ- át
is elöntötte Vi
Kivezényelték a gyerekeket
lágunk kétségtelenül és
letagadhatatlanul — az
erőszakosság világa
Nincs proletár egy-ség
és ezt semmi sem
bizonyítja jobban mint
kommunista Vietnam és
kommunista Cambodia
ellentéte Ez a két
1111111
is Pekingben Tito fogadására
nista Vietnam legna-gyobb
problémája az
— groteszk módon —
nem a Szovjetunióhoz
hanem Amerikához for-dult
gazdasági segítség-ért
Az amerikai kong-resszus
tagjai többségé-nek
álláspontja-azonba- n
Frank M Johnson bíró akit Carter elnök az FBI új igazgatójául jelölt ki A kijelöléshez az ameri-kai
szenátusnak is hozzá kell járulnia
kommunista országiog- - az hogy az Egyesült naiak és a vietnamiak
gal-körömm- el harcol Államok semmiképpen egymás iránti gyűlölete
egymás ellen (nem a se támogassa régi ellen- - hagyományos Kommu-kapitalistá- k
ellen) a ségeit — tehát az ameri- - nista Kína ideológiai-határkérdésekben
a te- - kai segítség majdnem lag Japán pedig gazda-rüle- ti
folyók és a szi- - reménytelen Japán ságilag támogatja Viet-gete- k
kérdésében Cam- - azonban a közeljövőben námot! Mindez azt bizo-bod- ia
azonban nem az két küldöttséget fog nyitja hogy a világ kü-egyetl- en
probléma Ha- - küldeni Vietnamba kül- - lönös és semmi esetre
noi számára Kommu- - kereskedelmi tárgyalá- - sem igazságos
Idi Amin Uganda a egyetem miközben az
térdhajtásra kényszeríti a diktátor előtt
sok céljából Japán haj-landó
gazdasági befek-tetésre
kommunista
Vietnamban is és ez an-nál
is kirívóbb mert a
japánok és a vietnamiak
egymás iránti gyűlölete
hagyományos
úgy ahogyan a ki- -
ví
'&Ú-&&ÍÍ- É
egyetem diákjait
SBiiaííiaiareíi7n'i%i 4:!ft4sasw_'¥rcv-?i- s ' ibw(!i
mywjmssümmímisrf&nfimliagr&„n— rMpt-?-4t"- &-: mmm£ki'F mmmmmmmMsmmMmmmmj muh:-- _-- - e-3l&fr-ri-j-s7?
í &'rsj&??Z"WX3lX£íJJZ&S%íu
elnökét kampalal díszdoktorrá avatta testőrsége
-
éppen
mint