Kanadai Magyarsag, September 10, 1977

              w wn-ipr- pi í-™- -- Jifntx&wu' fwa
má
nriFfif! 4 Afiíí-- £ ltfídeJfvíírSWí(LÍJ-íiSrfíw- á
ifal-a'-Liilw(-s-"-
fe' - i -- j --- - - v --# jrW ifi- - j-- í —
1977 szeptember 10 (No 37) Kanadai Magyarság 3 oldal
wes
Preif Bidrás
Vitánk név nélkül
indult de a Kanadai
Magyarság olvasói így
is tudták hogy egyik
„Európai jelzések" cik-kemet
Neked címeztem
és Te nekem válaszol-tál
„Szabad-- e Erdély vé-delmében
túlzott szá-mokra
hivatkozni" című
kitűnő írásodban Most
azért fedem fel „titkun-kat"
hogy olvasói nagy-családunk
is 1 á s s a :
nincs semmi baj A vitás
kérdés hogy erdélyi vé-reink
emberi és népi sza-badságáért
folytatott
harcunkban hány ma-gyart
keressünk — meg-oldódott
Ahogy cikked-ben
kifejted és megindo-kolod
2650000-e- t Alig
valamivel többet az a-mer- ikai kongresszus
helsinkii bizottságának
25 milliójánál és jóval
kevesebbet annál a-men- nyit Áts Erika a
magyarországi Neue
Zeitungban közölt re-ceptje
alapján kereshet-nénk
Azt a számot talál-tuk
meg „vitánkban" a-mel- yet amerikai bará-taink
is rizikó nélkül vál-lalhatnak
amikor kü-lönböző
fórumokon te-szik
szóvá erdélyi ma-gyarságunk
sérelmeit
Remélve hogy az
Amerikai Erdélyi Szö-vetség
és az Erdélyi Vi-lágszövetség
— köze-lebbről
Teleki Béla és
Zolcsák István elfogad-ják
a 2650000-e- s szá-mot
vessünk fel a Kana-dai
Magyarság nagy
nyilvánossága előtt né-hány
kérdést és néhány
indítványt Részben o-lya- nt
melynek tisztázá- -
a
j elég erős hogy adatain-kat
hitelképessé a ro-mánok
adatait hitelkép-telenné
tegye Házi
és erőink összpon-tosítása
érdekében lega-lább
ilyen fontos : mit ér-tünk
érthetünk kell ér-tenünk
jelen világunk
politikai képében és
emigrációnk tükrében
az olyan fogalmak alatt
mint a revízió a törté-nelmi
jogfolytonosság
az elhivatottság a kizá-rólagosság
az áldozat-készség
az otthoni és az
„itthoni" felelősség és
utolsó sorban mit
jelent a helyzetek lehe-tőségek
és tettek felbe-csülése
Mint a magyar újság-írás
egyik legtiszteletre-méltóbb
és legidősebb
személyiségét Téged il-letne
az első vélemény
joga de engedd meg
hogy a belgrádi konfe-rencia
közelsége miatt
én bocsássam vita alá
szerény véleményemet
1) Erdélyért folytatott
harcunkban kevesebb
hibát követünk el ha a
magyarok számát
kötjük és nem
keresünk Erdélyben o-lyan- okat
a ro-mán
erőszak a Kárpáto-kon
túlra kényszerített
Az ilyen értelmezésben
nemcsak az sűrűsödik
össze hogy a román sta-tisztikák
eleve ellentét-ben
állnak a nemzetközi
„szabványokkal" —
magyarul hamis célsta-tisztikák
— hanem mö-göttük
az emberi és népi
jogok olyan megsértése
áll amelyre a népek tör-ténelmében
alig talá-lunk
példát
2) A revízió — vád és
védekezésként egyfor-mán
divatos szó emigrá-ciónkban
— ahogy én
érzem abszolút alapál-lás
A revízió Kárpát-medencei
jogunk jog-folytonosságunk
euró- -
FIZESSEN ELO
"-?-
?? "i
pai értékünk sűrített fo-galma
és jelenleg a
leglényegesebb hogy
milyen államszerkezet-ben
politikai formában
milyen és lehetőség-hozta
fejezetekben való-sul
meg Az örökérvényű
lényeg az hogy Dévény-től
a Vaskapuig és a
Kárpátoktól az Adriáig
terjed A revízió mint
szó viszont annál jobban
kopik minél többet
használjuk És végképp
elkopik ha az emberi hi-úság
koszorükövéhez
dörzsöljük és olyan sze-mélyi
egyesületi tor-zsalkodásokban
is bele-kapaszkodunk
ahol nem
Erdély igazságának ha-nem
az emberi anti-érté-k- ek
érvényesülésének a-du- nk teret
3) Az emigráció de-mokratikus
szerkezet
Senkinek sincs előjoga
mandátuma részvény-többsége
a magyarság
kizárólagos képviseleté-re
Hogy a szűkebb té-mánál
maradjunk Er-délyi
harcunk fővezérsé-gér- e
A jószándék az ál-dozatkészség
a szellemi
és anyagi tehetség csak
annyit számít amennyit
használ Mindenki előtt
nyitva az út és minden-kit
egyformán terhel a
felelősség a szóért az
írásért a tettért És
mindenkire egyformán
áll: Erdély védelme sen-kinek
sem ad elővételi
jogot a dicsőségre a k-itüntetésekre
Várjuk
meg amíg Mátyás az
igazságos Kolozsvár fő-terén
dönti el: ki meny
nyit tett Erdélyért?
4) Az otthoni magyar
délyért Mindnyájunk-nak
bőven nyílik tér ar-ra
amit tehetünk és a-m- it
nem tehetünk Ha a
lehetőségeket és lehetet-lenségeket
okosan ren-dezzük
el egymás között
akkor üres és káros szó
a vád hogy a szocialista
népek szolidaritása
vagy az emigráció alap-szabályai
ellen vétkez-tünk
Erdélyi' véreink
szabadsága és Kárpát-medencei
hivatásunk
„revíziója" egyszer iga-zolja
hogy a nemzetpoli-tikát
a politika elé he-lyeztük
Szitnyai Zoltánt Oláh
Györgyöt Kovács Imrét
és „világszerkesztősé-günk"
valamennyi tag-ját
kérem szóljanak hoz-zá
Frey Andrással kiala-kult
„vitánkhoz" Ü-gyünk-höz
méltó felelős-séggel
(MÜNCHEN)
sa nélkül 2650000-e- s ság és az emigráció e-sz- am egymagában nem gyetemesen felelős Er- -
bé-kénk
nem
Ro-mániához
akiket
nem
idő- -
egeire
A „Tax Foundation"
legújabb felmérésének
eredménye: az ameri-kai
federális kormány
költekezésének összege
az 1977-e- s esztendőben
hozzávetőlegesen 7157
billió dollár lesz ami
gyakorlatilag annyit je-lent
hogy minden egyes
magánháztartás (itt o-lyano- król
van szó akik-nek
saját házuk van)
9607 dollárt fog fizetni
azért hogy a federális
kormány költekezé-sének
összegéhez hozzá-járuljon
A „Tax Foundation"
felmérése szerint az a-mer- ikai
háztulajdono-sok
átlagos évi jövedel-me
20400 dollár tehát
az egyes háztartásra eső
összeg vagyis az évi
9607 dollár annyit je-lent
hogy az egyes ház- -
LAPUNKRA!
Kovács Imre:
Bécs — A schwehati repülőtéren
friss levegő csap meg ahogy a hosz-sz- ú
éjszakai repülés után New York-ból
kiszállok a gépből: örülök a
kellemes reggelnek a napsütésnek
a tájnak Valamikor 1848 késő nya-rán
talán éppen ebben az órában
Görgey tábornok figyelte innét Bé-cset
ha nincs itt a repülőtér most
is otthonosan érezné magát: a majo-rok
falvak az egykori táblákat sze-gélyező
egyenes fasorok mitsem
változtak
Bécs valahogy mindig megkap
a rendezett méreteivel derűjével
szentimentális hangulatával El-vesztett
egy birodalmat de visz-szanye- rt
egy pozíciót ma Európa
egyik legfontosabb sztratégiai pont-ja:
itt érintkezik Kelet és Nyugat
s némelykor Észak és Dél Az ENSZ
több intézménye idetelepedett elö-rejelez- ve
a főhadiszállása esetleges
átköltözését New Yorkból ha a tag-államok
megelégelik az amerikai
vendéglátást: a Duna partján épülő
ENSz-váro- s (UNO CITY) könnyen
befogadhatja Itt székel az olajex-portáló
arab országok gazdasági szö-vetségének
(OPEC) titkársága Innét
penetrálják a nagy nyugati vállala-tok
elsősorban az amerikaiak a
szovjet tábort jó üzletek reményé-ben
És itt alakult ki a világ legnagyobb
kémbörzéje keleti és nyugati hír-szerzők
cserélgetik információikat
keverik kártyáikat aminek az ártat-lan
turista a Mozart-kávéházba- n
akaratlan tanúja lehet Az érintke-zésből
és a hírszerzésből a durva-ság
az erőszakoskodás eltűnt: felté-telezett
emberrablás kétéve történt
utoljára A KGB elkapott egy kettős-kémet
az amerikanizálódott Arta-mano- v
szovjet haditengerész kapi-tányt
(új nevén Nicholas Shadrin)
akit Csehszlovákián át hurcoltak ha-za
de tagadják
Az internacionalizálás nem zavar-ja
a bécsieket jól élnek éttermek
kávéházak cukrászdák terraszok
telve a belváros közepén a Kártner-strasszér- ól
száműzték az autókat a
miniligetekkel üdített mozaikköve-zetén
a sétalgatá's a promenádozás
a terraszokon az üldögélés — sikk
Az IBUSz-kirendeltsé- g kirakata ol-csó
kirándulásokat hirdet a vízum
nem probléma a szállodafoglalás
se : a plakátok a pusztát (Hortobágy
Bugac) a Duna-kanya- rt a Balatont
népszerűsítik Romantikát ígérnek
mintha Magyarország még mindig
az a különleges egzotikus ország
lenne aminek korábban ismerték
Fréf4ráCíirja!WtENiíiszéIfIséIyéroi:'f
(folytatás az első oldalról)
űmgább Sesg
és író ledöntötte a marxi
bálványt amelynek ed-dig
a lábainál hevertek
Nagyrészük még pró-féta
nélkül bolyong a vi-lágnézeti
pusztaságban
tudják hogy mit nem a-karn- ak:
a s z o c i a --
1 i z m u s t kommuniz-must
elutasítják De
még nem tudják mit te-gyenek
a helyébe
Más részük azonban—
akik a legműveltebbek
köztük és Franciaország
világhírű elit-képz- ő fő- -
tartások évi jövedelmük
47' százalékával kényte-lenek
a federális kor-mány
fenntartásához
hozzájárulni
Ezen túlmenően azon-ban
az amerikai federá-lis
kormány költségveté-se
amely mindent egy-befoglalva
évi 7157 bil-lió
dollár1 azt jelenti
hogy az amerikai polgá-rok
teljes egészének át-lagjövedelmét
vesszük
figyelembe a federális
kormány és programjai-nak
fenntartása több
mint 70 százalékát e-mé- szti
fel az amerikai
polgárok átlagjövedel-mének
William F Rockwell
Jr a „Tax Foundation"
elnöke modern rabszol-gaságnak
nevezi a fede-rális
kormány költe-kezését
amely az átla-gos
polgár jövedelmé-nek
nagyobb részét ve-szi
el
Metternich gúnyosan szokta mondo-gatni
hogy Ázsia a Land-strassé-n- ál
a Bécsből keletre vezető útnál
kezdődik ahol most a szupermodern
Wien —Hilton szálloda áll Kicsit a-z- ért
mintha most is Ázsiába érkezne
a turista amint átlépi a határt: a
szovjet hódítás visszahúzta Magyar-országot
orosz Ázsiába
Valamikor gyors lovakon érték el
a futárok a Habsburg-birodalo- m
minden pontját gyorsan mozgó lo-vasalakulatok
tartották össze a nagy
impériumot mely utolsó évtizedei-ben
az Osztrák— Magyar Monarchia
néven szerepelt Arra az időre a sok
szép lovas szobor a patinás középü-letek
a Burg Schönbrunn melanko-likusan
emlékeztetnek Egykori
nagy szerepét Bécs a vonzásába ke-rült
intézményekkel és szervezetek-kel
újra éli az egykori császárvá-ros
észrevehető kopottságán átüt új
jelentőségének ragyogása s mintha
semmi se történt volna ugyanúgy
figyeli a rádiuszába került esemé-nyeket
s ugyanazzal az érzékeny-séggel
és aggodalommal reagál
mint amikor még Európa egyik leg-nagyobb
hatalmának a fővárosa
volt
Történelem keveredik a modern
kérdésekkel mindjárt a Hofburgban
ahol közel négyéve minden csütörtö-kön
Kelet és Nyugat képviselői a Kö-zépeurópában
állomásozó haderő- - és
odakoncentrált fegyverzet kölcsönös
csökkentéséről tárgyalnak Most az
ablakok sötétek a 12 forduló (és
száznál több plenáris ülés) után a
delegátusok július közepén nyári sza-badságra
mentek
Mint ismeretes a nyugati orszá-gok
köztük az USA és Kanada csak
úgy egyeztek bele a helsinki tárgya-lásokba
az európai biztonságról és
együttműködésről ha párhuzamo-san
megkezdik a haderő- - és fegyver-zetcsökkentési
tárgyalásokat A
helyszínben Bécs hamar mege-gyeztek
1973 október 30-á- n formá-lisan
összeültek de azóta sem jutot-tak
közelebb a megoldáshoz
Talán egyetlen nemzetközi kérdés
kivéve az emberi jogokat sem mu-tatja
jobban Kelet és Nyugat ellen-téteinek
'mélységét' a felek kölcsö-nös
bizalmatlanságáb'órés gyanak-vásából
fakadó ellentétek feloldha-tatlanságát
mint a bécsi haderő- - és
fegyverzetcsökkentési tárgyalások
sora Először is tisztázni kellett
hogy mit értenek Középeurópa alatt
és milyen haderők és fegyverzetek
csökkentését akarják
Ha a Szovjetunió az Uraiig Euró
iskolájáról az „Ecole
Normálé Supérieure"-rő- l
jöttek — politikai
mozgalmat indítottak
Már nevük is van „új
filozófusok"-na- k hívják
őket És vezércsillaguk
is van: Szolzsenyicin
Ha azt kutatjuk — és
ez a legérdekesebb és
legfontosabb az egész-ben
— hogy a kommu-nizmus
sáncaiból mi vit-te
át őket az antiszoci-alista
és antiszovjet lö-vészárokba
olyan tüne-teket
látunk amikből új
világnézet nőhet ki
A Nyugat nívóban és
tekintélyben első politi-kai
hetilapja a londoni
Economist szerint két él-mény
hatása alatt sza-kadtak
el a marxizmus-tól
és fordultak szembe
a Szovjetunióval
Az egyik az 1968 máju-sában
lezajlott lázadás
amelyben kommunista
tanároktól nevelt és a-narchi- stává vált egyete-mi
hallgatók a szakszer-vezetekkel
szövetkezve
általános sztrájkot ren- -
deztek És az 1789-e- s
francia és 1917-e- s orosz
forradalomra emlékez-tető
dühöktől vezettetve
bénították meg a francia
államot és társadalmat
Ennek láttára kezdtek
az „új filozófusok" kijó-zanodni
a marxizmusba
vetett hitükből
Cohn után
Levy és
Glücksmann
Másik döntő élményük
az Economist szerint
Szolzsenyicinnek a Gu--
Carter elnök bizalmáról
lagról szóló könyve volt
Ez ébresztette rá őket a
szocialista rendszer
csődjére és gazságaira
Az antimarxista moz-galomnak
két vezére
van a 30 éves Lévy és
a 40 éves Glücksmann
Az előbbi francia az u-tó- bbi Franciaországba
kivándorolt német zsidó
családban nevelkedett
Érdekes hogy amikor
1968-ba- n a marxista kö-zépiskolai
és egyetemi
tanárok kezéből kikerült
fiatal intellektuelek rá- -
szabadították Párizsra a
csatorna szennyét ab- -
pa keleti részének vehető akkor Kö-zépeurópát
nyilván a szovjet határ-tól
nagyjából a Trieszt—Stockholm
vonaláig terjedő terület jelenti A
tárgyaló felek elsősorban az USA és
az USSR a földrajzi fogalomban
nem tudtak megállapodni ezért kre-áltak
egy hadászati Középeurópát
melyet egyik oldalról a Szovjetunió
Lengyel- - és Keletnémetország vala-mint
Csehszlovákia a másik oldalról
az USA Kanada Anglia Hollandia
Belgium Luxemburg és Nyugatné-metország
alkot Ugyanis a haderő-é- s
fegyverzetcsökkentés érintené az
„idegen" és a saját csapatokat és
fegyverzetüket A teljesjogú résztve-vők
tehát az érdekeltek számát ily-mód- on
tizenegyben állapították
meg: mellettük különleges jogállás-sal
ahogy mondják tanácskozási
joggal a szovjet táborból Románia
Bulgária és Magyarország Nyugat-ról
Dánia Norvégia Olasz- - Görög-é- s
Törökország vesznek részt az ülé-seken
Ennek a nyolc „szárnyország-nak"
a területére nem terjedne ki a
haderő- - és fegyverzetcsökkentés
Kózépeurópa hadászati fogalmá-nak
megállapításával azonban nem
jutottak közelebb a célhoz mert
verifikáláson vagyis azon hogy mi-lyen
erőket és fegyverzeteket kell
majd csökkenteni fennakadtak
Majd három év telt el mire a fe-lek
letették az asztalra 1976-ba- n
erőik létszámát melyek valódiságát
azonban mindezideig nem tisztázták
A könnyebb megegyezés érdekében
a nyugatiak először százalékos csök-kentésre
gondoltai asszimetriku-sa- n
ami azt jelentette volna hogy
a nagyobb szovjet és szatellita (Var-sói
Szerződés) erőket magasabb a-rány- ban
ritkítják mint a kisebb lét-számú
nyugatiakat
A szovjet tábor visszautasította a
javaslatot mire újabb könnyítésül
az amerikai delegátus azt ajánlotta
hogy először csak a szovjet és ameri- -
kai erőket csökkentsék lehetőleg u-gyan- arra
a szintre aztán arányosan
a többit Ez se ment mert a szovjet
tábor azzal érvelt hogy az ő numeri-kus
fölényüket a nyugatiak nukleáris
fölénye üti tehát a csökkentést ter-jesszék
ki minden fegyverre beleért-ve
a nukleárisakat is Ennél mesz-szeb- b
négy év tizenkét forduló száz-nál
több ülés után sem jutottak
Ha most ősszel a tizenharmadik
fordulóra összeülnek aligha jutnak
tovább mert az amerikaiak új fegy- -
vérüket a cirkáló (szárnyas) raké-tát
Európában pontosabban a föld-rajzi
Keleteurópában akarják bevet-ni
Magyarország nem számít a
„csökkentendő" területbe nem tar-tozik
a hadászati Középeurópához
aminek egyszerű a magyarázata:
előretolt szovjet támpont Négy szov-jet
hadosztály középtávú rakéták
biztosította Bért Lance-- t
ban a forradalomban
szintén német zsidóktól
született Cohn-Bend- it
volt a fő uszító
Úgy hogy talán nem
alaptalan a föltevés
hogy Cohn bűneit pró-bálja
most Lévy és
Glücksmann jóvátenni
Antikommunista
könyvek népszerű
regényeknél is
kelendőbbek
Mind a ketten írtak
könyvet arról hogy a
kommunista vezetők go-nosztevők
és hogy a szo
nukleáris bombákkal támadó-bomb- ázó
repülőgépek jelenléte a
szomszédságban (Magyarországon)
elég fejfájást okoz az osztrák kor-mánynak
Nem közvetlen szovjet-mag- yar
támadástól tartanak: aggo-dalmuk
oka változatlanul Jugoszlá-via:
mi történik Tito halálával?
Bécsből nézvést Jugoszlávia nem
egyszerű kérdés Minden tekintet-ben
politikailag gazdaságilag
kulturálisan félúton fekszik Ke-let
és Nyugat között: félig kommu-nista
félig kapitalista Hat köz-társaság
és négy nemzetiségi auto-nóm
terület alkotja a lakosság négy
nyelven beszél két írásrendszerrel
(latin ciril) és három vallással s
mindezt a konglomerátumot hét ha-táron
kell védeni tartani
Jugoszlávia sztratégiai pozíciója
rendkívül fontos: akié Jugoszlávia
azé a Balkán s akié a Balkán azé
a Földközi-tenge- r keleti medencéje
je beleértve a Szuezi csatornát
Jugoszlávia sztratégiai jelentőségé-vel
az oroszok tisztában vannak az
amerikaiak nincsenek különben
nem mondja Carter (még a választá-son)
hogy szovjet támadás esetén
nem segítenék meg A jugoszlávok
nem is kérnek segítséget általános
vélemény Európának ebben a felé-ben
hogy megvédik magukat bár-mily
támadással szemben A Moszk-vában
Tito látogatásakor aláírt be-nem-avatko-zási
egyezmény Jugosz-lávia
és a Szovjetunió között any-ny- it
ér mint a korábbi és hasonló
szovjet— magyar és szovjet—cseh-szlovák
barátsági és megsegélyezé-s- i
egyezmény ért A jugoszláv had-sereg
létszáma kétszázezer a harc-képes
tartalék ötszázezer: a felsze-relése
eléggé elévült egyrésze szov-jetgyártmányú
alkatrészeket még
mindig Moszkvától kell kérni(I) de
kapott jó nyugati fegyvereket is A
jugoszláv kormány most kért mo-dern
fegyvereket tankelhárító és
légvédelmi rakétákat Amerikától A
rendes hadsereg mellett felállítottak
„területi" miliciákat részben a gyá-rak
vállalatok munkásságából az-tán
a hegyi lakosságból : létszám hat-százezer
gerilla hadviselésre kiké-pezve
és felszerelve A rendfenntartó
alakulatok (több százezer) is bevet-hetők
Jugoszlávia az ellenséget a táma-dókat
(oroszok?) másfélmillió em-berrel
várja a megadást halállal
bünteti Nemcsak a tényleges kéz-feltartást
de bármiféle feladást az
ellenségnek vagy az ellenség felszó-lítására
a reagálást készséget a
megadás elfogadására A honvédel-mi
miniszter Nikola Ljubicic tábor-nok
nagy tekintélynek és népszerű-ségnek
örvend s mivel a Tito halá-lával
beálló válságot (hiába küzd el-lene)
csak a katonaság tudja megol-dani
sokan benne látják az örököst
és nem a politikusokban
cialista mozgalmak a
marxizmus az emberi-ség
szégyene Mind a két
könyvből körülbelül 80
(összesen 160) ezer pél-dányt
adtak el
Ennek alapján írták
párizsi lapok hogy a két
antikommunista könyv
sikere a legnépszerűbb
regények kelendőségét
is felülmúlta Az új moz-galom
sodrára jellemző
hogy amikor legutóbb ez
a két ember „filozófiai
összejövetelt" hívott
össze kétezren jelentek
meg többen mint ahá-nyan
országos nevű ve-zető
politikusok előadá-sain
szoktak össze-gyűlni
És már politikai sú-lyuk
is van Nemcsak a
szocialista pártvezér
Mitterrand hívta meg
Lévy-- t hanem Giscard
köztársasági elnök is
Tette ezt annak ellené-re
hogy Lévy és Glücks-mann
őt magát az elnö-köt
a televízión kigú-nyolták
Azért támadták
Giscard-- t mert amikor
nemrég Brezsnyev Pá-rizsban
járt a szabad-ságjogok
kérdésében a
francia elnök „kesztyűs
kézzel" bánt az orosz
diktátorral
Kelet-Európá- ba is eljutott
a hatásuk
Erről szóló szokatla-nul
hosszú háromhasá-bos
cikkét az Economist
azzal fejezi be hogy ezt
a megmozdulást
„ olyannak lehet
tekintem mint az első
nyugati kísérletet ar-ra
hogy politikai bö-lcseletet
építsenek a
köré az álláspont kö-ré
amit Carter foglalt
el az emberi jogokat
illetően Lévy azt
mondja hogy nem
csak Nyugat-Európába- n
keltettek lelkese-dést
a könyvkiadók-ban
(övékéhez hason-ló
antikommunista
könyvek kiadására- -
hanem hogy úgy hall-ja
fellépésük hatása
eljutott Kelet-Európáb- a is"
Lehet hogy a francia-országi
jelenségek törté-nelmi
fordulópont elője-lei
és hogy Nyugat-Európ- a
kezd megszabadul-ni
baloldali előítéletei-től
Emellett azért is érde-mes
felfigyelni erre az
antimarxista mozga-lomra
mert intellektu-elektő- l
indult ki épp
azokból akik vezető sze-repet
vittek a Nyugat po-litikai
elzüllesztésében
és katonai s külpolitikai
legyöngítésében
A Nyugat politikai de-generálód- ása
ugyanis
Marx imádása a Szov-jetunió
előtt való meg-hunyászkod- ás
nem a
nép nem a műveletlen
és szegényebb rétegek
hanem az intellektuelek
politikai vakságának
volt a müve
Úgy látszik hogy en-nek
a reakciója már-mint
a baloldali rögesz-mékből
való kiábrándu-lás
szintén az intellektü-elekbő- l
indul ki
Logikus is illő is hogy
az ellenforradalmat a-z- ok vezessék akik a
Nyugat fiatalságát be-fogták
a marxizmus és
anarchizmus szekere
elé D