Kanadai Magyarsag, March 01, 1969

              --#
-
iiMC(
J
"lg
írutti-- ?
"f
Ml "Mgyw- - )r-- ""J[7nH fa rt-i-='
v
03
H
ÍV #
-y-- S- - -- iApÜ -- 2í-tJAr —Jf„
jjíinek kell az atomso
j) A nukleáris fegyverek terjedésének meg- -
kadálvozására irányuló egyezményt még a John--
kormány tárgyalta ki a Szovjettel Ez az u n
atomsorompó" amit leengednének minden olyan
"ág határán amelynek eddig nincsenek nuk-i°ár- is
fegyverei- - Annak ellenére hogy a két tár-Jval- ó féfközül az egyik az Egyesült Államok volt
S atomsorompó-egyezmén- y szenátusi ratifikálása
é nem történt meg NLxon elnök a választás ide-'á- n
ellene volt a ratifikálásnak nyilván nem elvi
hanem hogy azt az eljövendő külpolitikai tár-Ll'ásain- ak
egyik adujaként játszhassa ki Ma már
ratifikálás mellett van
5 is a
Ha a mélyére tekintünk: az atomsorompó-egyezmén- y
nem sokat ér gyakorlatilag Először is: Fran-ciaország
és Vörös Kína nem csatlakozott ahhoz
ley nekik jogukban — és módjukban is — áll nukl-eáris
fegyvereket szállítani vagy azok önálló
megépítéséhez a szükséges tudást és anyagot to-vábbadni
más államoknak is Ez már önmagában
Is majdnem elméleti értékre devalválja az egyez-ményt
Ezeken felül van több állam amely nem hajl-andó
az egyezményt Az indokolás külön-böző
de a mögötte rejlő értelem ugyanaz: úgy ér-zik
hogy eljöhet az idő amikor saját atomfegyv-ereket
kell gyártaniuk Ezek: Nyugatnémetors-zág
Olaszország Japán India Délafrika és Izrael
Valamennyien rendelkeznek ehhez a szükséges
anyagi eszközökkel és technológiai tudással
Az atomsorompó tehát semmiképpen sem látszik
megoldásnak a nukleáris fegyverek terjedésének
megakadályozására
De akkor miért tárgyalták ki és miért sürgetik
a ratifikálását?
A Johnson-kormán- y törekvése kétségtelenül az
volt hogy a Szovjettel valamiféle détente-o- t eny-hülést
dolgozzon ki és ehhez ez a lépés látszott a
legegyszerűbbnek Valójában az is volt Éppen ez
mutatja hogy a Szovjetnek mennyire nagy szüks-ége
volna egy komoly atomsorompóra és hogy
mennyire hibás volt a Johnson-kormán- y külpoliti-kai
stratégiája amikor ezt nem használta fel
döntő kérdések egyidejű rendezésére Ez a „liba-soro- s"
egymás utáni lépésekben történő diplomác-ia
a „totális" diplomácia helyett alig hozhatott
volna további eredményeket Nixon ezért ellenezt-e
a ratifikálást és azért járult most hozzá mert
ezt az ö totális diplomáciájának egyik eszközeként
akarja felhasználni
JAz esem én
íanada „egyénisége"
Pierre Trudeau Kanada liberális
liniszterelnöke két új frontot is
lyitott az ország „egyéniségének"
icgörzése érdekében
Az egyik az „alkotmányozó ér-telet"
volt amelyen Kanada
et-nyelviísé-géért
szállt síkra Sze- -
ínte a québeci franciáktól csak
[gy lehet elvárni az angol nyelv
jótelező oktatását ha a tisztán an-- pl
provinciákban kötelezővé te- -
:ik a francia nyelv tanítását
Ez méltányosnak sőt meggyőz-ek
látszik de nem sokat téve- -
: ha feltesszük hogy Mr Tru- -
m ezzel Kanada külön „egyéni
dét kívánja kihangsúlyozni az
íynyelvü Amerikával szemben
Ugyanez vezeti Vörös Kína elis
merésének kérdésében is Kissé el- -
ifentmondó nyilatkozatok hangzot--
kk el afelől hogy Taiwannal is
$nn akarja tartani a diplomáciai
gjszonyt vagy hajlandó ezt felál-lioz- ni
Vörös Kína kedvééi t
Ugy tűnik hogy Mr Trudeau
™ szereti az „aneolszászokat"
galabbis azokat akik riplro lak
k Kanadától Sajnos az ilven kü--
n Utak CSak nanfi-n- n 1 -- Stopon a b--
Iktatónak de a valóságban súlyos
Kvedésnek bizonyulhatnak
H Kanadának kétségtelen érdeke
kibéküljön Ouebec-ke- l rip a 7
Wltalán nem érdeke hogy Mao-- t rs műtere olelie K770I rch-- - He ffőrös könyv" egyéniségével eeé- -
Junet ki amelynek szelleméből
fuietett eeves mnntroán 0nrDf
i'sták barbár rombolása is
Kanada egviSnicSaái- - ~Qm
esu-- t Államok veszélyeztetik
IfwizmmusMa r amTimbíMeeingedoiipé—s megi:tuű„- -
Igy Ezzel az eddig lE n Kanadaból liberális ösz- -
'íet55 évfordulóiára
II Si' éve hopv a tn™m„-i- ti
gohanták Hűét Délvietnám ré-ros- át ötezer civil halottat 5KJ haJléktalt agyiak
v7 oionK ?__! ®&2£í?&#to- -
jöhessen --ü iS 01van oeke
"Skat ' mi a kommunis- - t -
ŰViet rrl aZ szakiakat akár
E&ni :ri~ Kirekessze Dél- -
eTít ~-- ui lövendő életéből Ha bár- -
"Wmmtrimu&b-- v unu
on
aláírni
egyéb
Ha arra gondolunk hogy kit ki ellen véd az
atomsorompó rögtön nyilvánvalóvá válik hogy
az Egyesült Államoknak majdnem tökéletesen
mindegy hogy van vagy nincs ilyen egyezmény
Azok az országok (Nagybritannia Franciaország
és Kína) amelyeknek máris van nukleáris erejük
mind szemben állnak a Szovjettel Végső fokon
katonai leszámolás esetén még Franciaország is
Azok pedig amelyeknek még nincs de megcsinál-hatják
az atombombát szintén a szabadvilághoz
és ha megcsinálnák csak a kommuniz-mus
vagy annak csatlósai elleni védekezés lenne
a céljuk
Ha ez a hat ország is megépítené a maga atom-bombáit
a szabadvilág összesített atomerejével
plusz az ellenséges Kínáéval szemben a Szovjet
egyedül állana Ez olyan stratégiai hátrányt te-remtene
ami máris egy végső vereséggel volna
egyenlő Ha viszont a Szovjet igyekeznék saját
nukleáris erejét az összes többiek erejével paritás-ban
tartani ez olyan hihetetlen költséget jelen- tene amit nem bírna el Még az Egyesült Álla-mokkal
sem tarthatja sokáig a versenyt mert a nemzeti termelésének bruttó összege csak a fele ?
USA termelésének
Tökéletesen világos tehát hogy egyedül a Szov-jet
érdeke a hatásos nukleáris alkalma-zása
Ezt felismerni nem nehéz az ezt követő külpo-litikai
stratégiát meghatározni pedig még köny-nyeb- b
Nixon elnök a ratifikálással kedvező lépést tett
ugyan a Szovjet felé de ezzel még mindig nincs
biztosítva az alá nem írók csatlakozása Az ame- rikai ratifikálás tehát nem változtat a Szovjet el-szigetelődésén
viszont kiinduló pontként szolgál
a totális diplomácia megvalósítására vagyis a
függőben lévő összes kérdések egybekapcsolt
együttes tárgyalására
Amit Nixon elnök akar az nem kevesebb mint
a Szovjet szorongatott helyzetét felhasználni ar-ra
hogy más döntő kérdésekben is engedjen Az
északvietenámiak és arabok fegyverrel való ellá-tása
is ide tartozik A Szovjet — minden konven-cionális
katonai terjeszkedése ellenére is — a
nukleáris fronton magára maradt és ha biztonsá-got
akar ezt meg kell vásárolnia azzal hogy
is biztonságot nyújt a szabadvilágnak Ázsiában
a Középkeleten
ség van
Báldy Béla:
milyen fornfban bármilyen kis
pontot hagynak nekik ahol meg-vethetik
a lábukat ezek az ördö-gi
archimedesek kiforgatják a sar-kaiból
Délvictnám szabadságát és
brutális vérfürdővel kezdik a „bé-két"
Párizsban a nyilvános tárgyalá-sok
eddig csak a beszajkőzott
propaganda ismétlésére adtak al-kalmat
Állítólag azonban titkos
tárgyalások is folynak a kommu-nista
delegációkkal
Vigyázat ez gyanús! Johnson
egyetlen bombaszüneti feltételét
sem tartották meg eddig mert ezt
is titokban Ígérték csak Az egyet-len
megoldás kizárólag az lehet
hogy a kommunizmus minden for-mája
és alakulata eltűnjék Délviet-námból!
Ha a Thieu-kormán- yt ne-tán
öngyilkos engedményekre szo-rítja
rá az amerikai „realitás" nem
csak a harmincegyezer fiatal ame-rikai
halt meg hiába és feleslege-sen
hanem örökre meghal a kom-munista
agresszió elleni védeke-kezé- s
is A befejezetlen Korea
szülte Vietnámot a befejezetlen
Vietnám szülné Laost Thailandot
és végső fokon egész Délkelet-Ázsiá- t
' Szégyen-béké- t kötni rossz üzlet
lenne Nixonnak mert egész életén
át üldözné Annyi lenne mint elis-merni
hogy a kommunizmus ellen
nem tudunk de — nem is akarunk
védekezni t
Great Neck szavazóit
Great Neck tizenöt mérföldre
van New Yorktól Ötvenezer lako-sa
közül legtöbben Bronxból és a
Queensböl telepedtek oda A felfe-lé
törő jól kereső kultúrált civil
rights-hajlandósá- gú zsidó közép-osztály
New Yorki „hálószobája"
ez Felesleges hangsúlyozni hogy
nem fasiszták nem tagjai a Birch
Society-ne- k még a Légiónak sem
és hegy Wallace nem kapott náluk
egyetlen szavazatot sem így min-denki
természetesnek vette hogy
a New York-- i néger iskolásgyere-kek
tervbe vett oda autóbuszozta-tásá- t
magától értetődőnek tartják
A terv szerint mindössze 60 óvó-dist- a
első- - és másodosztályos kis
néger került volna a 10 ezres lét-számú
kitűnően vezetett iskoláik-ba
Még csak ellen-bifzr- ól sem
és
9 roiúpo f
tartoznak
sorompó
8
mindenhol ahol erre szük--
yek nyomában
volt sző tőlük a New York-- i néger
iskolákba
A tervet szavazásra bocsátották
és Great Neck zsidósága — lesza-vazta
azt
Miért? Kétségtelen hogy nem
faji diszkrimináció miatt Nem is
pénzügyi okokból mert az egész
egyetlen centjükbe sem került vol-na
Csak be kellett volna fogadni-uk
60 kis négert Azaz hát nem
csak ennyit Egyikük így magya-rázta
ezt a Time magazinban:
„Azt mondják hogy csak 60 gye- reket hoznak ide De ez 120 szülőt
is jelent Következő lépésként több
gyereket akarnak ide hozni az-után
több hatalmat követelnek az
iskoláinkban azután a saját taní-tóikat
azután helyet az iskolaszék-ben
azután a pénzalap ellenőrzé-sét
majd később lopni kezdenek
Olvasta hogy mi tőrtént New
Yorkban?"
Ennél tökéletesebben nem lehet
kifejezni a jogos_ félelmet az erő-szakolt
integrációtól Újból hang-súlyozzuk:
itt nem a faji elfogult-ság
beszélt hanem a józan felisme-rése
annak hogy nem szabad le-rombolni
engedni azt amit mások
jól felépítettek
A múlt előszava a jövőnek Va-jon
megértik-- e ezt a jövőt a Gieat
Necki példából az amerikai liberá-lisok?
Az ismeretlen katona
Ilyin — valami ilyesféle a neve
Keresztneve nincs? Nem tudjuk
Miért lőtt rá az űrhajósokra? Nem
tudjuk Meghalt-- e ahogy jelentet-ték
él-- e ahogy jelentik — nem
tudjuk Ö az ismeretlen szovjet ka-tona
Az egyetlen amit talán tu-dunk
hogy a merénylet megtör-tént
Bár tanú nincsen rá Azt is
hallani hogy rokonai barátai van-nak
Szegények! Ezeket most a
KGB vallatja Azt is tudjuk hogy
mindegy: ki ellen csinálta miéit
csinálta a lövések eldördültek és
ez bizony — protestálás volt Ha
még éh majd az örültek házába
dugják gumifalú cellába kény-szerzubbonyba
Eddig is abban élt
— ezért lázadt Most találkozha-ti- k
a többi „őrülttel" akik elég
Őrültek voltak hogy más volt a vé-leményük
mint a szovjet vezéreké
Istenem milyen keveset is tu-dunk
Oroszországról!
j— &
Magyar évfordulók
(március 2-t- öl 9-i- g)
1769-be- n meghalt Magyarigen-ben
Bod Péter történetíró (200
éve)
1769-be- n meghalt Kolozsvárott
Páldi Székely István grafikus és
könyvnyomtató (200 éve)
1814-be- n született Váradolaszi-ba- n Szigligeti Ede színműíró (155
éve)
lS17-be- n született Nagyszalon-tán
Arany János (152 éve)
lS44-be- n született Szentkatol-ná- n Bálint Gábor nyelvész ázsiai
utazó (125 éve)
1864-be- n született Genovában
Pállya Celesztin festő és szobrász-művész
(105 éve)
1867-be- n meghalt Pesten Hild
József építész (102 éve)
lSS3-ba- n született Munkácson
Csortos Gyula színművész (S6
éve)
lSS9-be- n meghalt Nagyváradon
Rómer Ferenc Flóiis i egész (80
eve)
lS92-be- n született Nagyenyeden
Borbiró Virgil építész (77 éve)
1897-be- n meghalt Kolozsvárott
Maitin Lajos a magyar repülés út-törője
(72 éve)
RFK
Két könyv jelent meg Róbert
Kennedyről Mind a kettőt bará-tai
írták Egy tétovázó határozat-lan
ember vergődését mutatják be
aki mindenáron elnök akart lenni
de nem merte vállalni a harcot
Johnson ellen A családja nötagjai
— beleértve feleségét is — Schle-sing- er
és Goodwin biztatták Ed-war- d
öccse és mások lebeszélték
Azután jött McCarthy meglepő si-kere
Now Hampshireben és ez dön-tött
— indult Johnson „tévedései-re"
és a Vietnám elleni propagan-dára
építette fellépését De John-son
váratlanul lelépett a porond-ról
és a vietnámi tárgyalások meg-kezdődtek
RFK hiitelen elveszí-tette
a talajt a lába alól Negatí-vumokra
épített és a pizilivumok-r- a
nem volt programja Végső
mentségként a „nincstelenek koalí-ciójához"
sodródott Négerek me-xikói
amerikaiak rosszul kereső
kékgallérosok követték
Amíg élt: a nincstelenek prófé-tája
lett a multimilliomos Kenne-dy
Amikor meghalt: a saját csa-ládja
ambícióinak áldozata lett
Furcsák néha az élei és a halál
útjai
Gar rison
Jim Garrison a New Orleans-- i
kerületi ügyész — úgy lehet — mé-gis
bebizonyítja hogy John Ken-nedy
elnök haláláért nem egyedül
Oswald felelős Másszóval hogy a
Warren-jelenté- s — hamis
Ha ez tényleg sikerül az az el-képesztő
kérdés merül fel: miért
tagadta le az igazságot a Warren-bizottsá- g
a Johnson-kormán- y és
maga — a Kennedy család?
Miben futhatott össze az any-nyir- a
szembenálló személyek ér-deke?
Az egészség ara
Tíz évvel ezelőtt kezdte el fe-szegetni
néhai Kefauver szená-tor
a gyógyszerek hihetetlenül
magas árait De csak tavaly vitte a
kormány az ügyet a bíróság elé
Egy tanúvallomás szerint a tetra-cyclen- e
antibiotikum előállítása
nem egészen 4 centbe került dara-bonként
a gyáraknak A gyógy-szertárak
azonban 31 centért kap-ták
a beteg pedig 51 centet fize-tett
érte 4 centtől 51 centig elég
széles a haszonkulcs A bíróság el
is ítélt három gyárat egyenként
150 ezer dollár maximális bünte-tésre
Utána jöttek a kártérítési
perek Államok városok kórhá-zak
perelték a gyárakat visszaté-rítésért
Végülis a gyárak 120 mil-lió
dollárt ajánlottak fel végleges
kártérítésre de kérdés hogy a be-csapott
közületek kiegyeznek-- e
ennyiben És mi lesz a még becsa-pottab- b
betegekkel? Mit kapnak
ök?
Furcsa érzés hogy az Egyesült
Államokban az egészség árát né-hány
gyár szabhatja meg Miért
nem ez ellen tüntetnek a feketék-diákok-szélsöbaloldali- ak
megszo-kott
csoportjai? Érthetetlen mert
ök vannak ebben legelsősorban ér-dekelve
Ök a társadalom — leg-betegebb
emberei
TBMFesMfflmgmmMmBBm ~ "„" t L- -' Ci" _J i ! iA 'ft JH I In "jt i--
tT! ' -- V J ' -- jr í1 J-- I £ JUl't 'IJPlii:- - iHCií Ji fi iriHyv '_" VK 'JB-l!ÍM"M-nf
SHI
i KANADAIMAGVARSAGLiaá&9má
Nytregyliázy Pál:
Nyolcszázán ingáznak Vállajból
A szatmármegyei Válla} köz-ség
ezerhétszáz lakójából vasár-nap
este és hétfőn hajnalban
nyolcszáznál is többen kelnek
útra győri pesti miskolci nyír-egyházi
és mátészalkai munka-helyek
felé Átlagosan minden
vállaji házból két ember ingá-zik
akik csak tizenkét napon-ként
— minden második szom-baton
— térnek haza Vasútja
nincs csuklós autóbuszok szál-lítják
a népet az ágerdöi állo-más
felé
Ha fellapozom századunk el-ső
évtizedében megjelent Szat-má- r
vármegye monográfiája cí-mű
műben Vállaj község adata-it
azt olvasom hogy lakosai-nak
száma ezelőtt hatvan év-vel
2200 volt Hová lett 500 em-ber
és 60 év szaporulata? Szét-szaladtak
az ecsedi láp magyar-jai
az átkozott kommunista
gazdasági rend kiüldözte ottho-nukból
Hiszen már a 15 szá-zadban
a Báthoryak katonái
voltak Rákóczi szabadsághar-ca
idején pedig küzdöttek a ku-ruc
seregekben
Az ecsedi láp a régi világban
jóformán ingyen megélhetést
nyújtott a lápmenti halász-vadás- z
lakosságnak Füzfavesz-szökb- öl
kosarat iszákot széket
padot szekérkast fontak Mikor
lecsapolták a televényen más-fél
öles tengeri nőtt: el lehetett
tévedni közte Mintha az öspáf-rányo- k
ideje tért volna1 vissza
Kánaán lett az ecsedi láp he-lyén
De ma már nem a régi gazda
járja a földet a láp is mintha
feltámadna tetszhalottaiból a
magyar— oláh határterületen
rizst termelnek a századeleji
mezőgazdaság kincscstábláin
Vállajban hétköznaponként csak
öregek asszonyok ós gyerme-kek
vannak Több mint száz-negyven
60 éven felüli idős em-bert
kell ellartaniok Alig van
otthon annyi munkaképes fér-fi
amennyi a termelőszövetke-zet
gépeihez szükséges így a
mezőgazdasági munka teljesen
az asszonyokra hárul Azt állít-ják
hogy asszonyi munkával
egy családnak mégis 14000 fo-rint
évi jövedelme van ami per-sze
IKKA kulccsal átszámítva
mindössze havi 40 dollár
Ami erkölcsi kárt azonban az
alkohol és a nagy városok sza-badélete
okoz az ingázóknak
bizony kétségbeejtő
Látogassunk el Túzsérra ahol
a Tisza melletl ötvenezer négy-zetméternyi
területen fekszik
Közép-Európ- a legnagyobb fate-lepe
Ezerháromszáz munkás jár
ide kerékpáron vasúton és autó-buszon
Pár évvel ezelőtt még
nem voltak munkásszállók me-legedők
szabad ég alatt óriási
erőkifejtéssel gépek nélkül vé-gezték
a munkát Ebédet 560
forintért a vállalati konyháról
kapnak de keveslik a kalóriái
Nem elég a 80 filléres vállalati
hozzájárulás
300 munkás egész nap vállon
cipeli a rönköket és bányaiakat
Kövelelik a 44 órás munkahét
bevezetését akkor jobban bír-nák
a súlyos megterhelést A
munkásszállásokon mindössze
150 ember számára van hely de
nem tudják hovatenni a hazul-ról
hozott élelmet Nincs fürdő
öltöző és vízellátás 36 zuhanyo-zó
alatt kell ezerháromszáz em-bernek
tisztálkodnia Ezek alatt
is negyedórákat kell várakozni
a- - meleg vízre A munkások
nagyrésze mosakodás nélkül
megy szállására
A szabad ég alatt tíz melege-dő
van egybe 30 ember fér te-hát
egyszerre csak 300 ember-nek
nyújt menedéket A munká-sok
helyzete hóviharban vagy
esőben tűrhetetlen Nincs az
üzemben füszerüzlet nem lehet
kapni kenyeret tejet és húsárut
Csak italmérési üzlet van min-den
irányban
Ilyen Közép-Európ- a legna-gyobb
fatelepe abban a kommu-nista
országban ahol a munkás
az úr!
Túzsérról menjünk át a tisza-vasvári
téglagyárba ahol még
embertelenebb körülményeket ta-lálunk
A régi kézi módszerek-kel
termelnek nem gépesítenek
a munkások megrokkannak Az
I
utolsó három év alatt 62 mun-kás
mondott fel: „Nem bírom
tovább!" — búcsúznak a tégla-gyártól
Ez az igazi munkás-kizsákmányol- ás
ami itt folyik 1953-ba- n
3 millió téglát gyártottak
100 munkással 1957-be- n már 7
milliót termelt ugyanennyi em-ber
De 1968-ba- n 10 és félmilliót
kellett gyártani 60 embernek
Naponta egy munkás 240 má-zsát
mozgatott meg ez óriási fi-zikai
erőkifejtést igényel nem
bírják A világon mindenütt vil-lamos
targoncákkal szállítják a
téglát csak a tiszavasvári kira-katban
hordják még ma is egy-kerekű
kézi talicskával
Nem csoda hát ha egész Szabolcs-
-Szatmárban minden dol-gozó
„beteg" Naponta átlago-san
4000 munkás van táppén-zen
s így havonta mintegy 112
ezer munkanap esik ki a terme-lésből
Az ellenőrzések azt mu-tatják
hogy nagyi eszük táppé-nz-
csaló s az indokolatlanul
felvett táppénzből minden hó-napban
be lehetne rendezni egy-eg- y
orvosi rendelőt
A mezőgazdasági termelés
még az iparinál is rosszabb De
a nagy mintakép: a Szovjetunió
jelentett legújabb ötéves terve
során hajmeresztő hibákat
— A szmolenszki területen —
panaszkodik Brezsnyev — az
utóbbi öt évben a mezőgazdaság
össztermelése csupán egy szá-zalékkal
emelkedett és a szántó-földi
növények legfontosabb faj-táinak
termelése tekintetében
még a háború előtti színvonalat
sem értük el A mezőgazdaság
minden ágazata e területen ráfi-zetéssel
dolgozik Ez a helyzet
komoly nyugtalanságot okoz
Hát még milyen komoly a
nyugtalanság az állami felvásár-lás
terén:
— Több övezetben — jelenti
tovább Leonyid Brezsnyev — a
szemes termények felvásárlási
ára nem fedezi a termesztési
költségeket Az ilyen gyakorlat
kárt okoz az államnak aláássa
az egyes gazdaságok erejét és
nem leszi anyagilag érdekeltté
a földmíveseket Sok helyütt
megbontják a vetésforgó rend-jét
nem tartják be az agrotech-nika
elemi szabályait A párt
munkájában is komoly fogyaté-kosságok
mutatkoznak Sablo-nos
utasításokat adnak a talaj
megművelésére a vetéslerülct
beosztására az állattartásra és
takarmányozásra anélkül hogy
figyelembe vennék a vidék ter-mészeti
sajátságait
Mivel Magyarországon ma
mindenben utánozzák a Szovjet-uniót
így e bajok hatványozot-tabban
jelentkeznek a hazai me-zőgazdaságban
ahol a munkát
másodfoglalkozásként jobbára
asszonyok végzik '
A „normarendezés" parancs-szava
úgy hallatszik a munká-sok
között mint Mohács idején
a „'jön a török" kiáltás Érthe-tőbb
szavakkal ez a munkatelje-sítmény
fokozását jelenti Né-mely
gyáregységről azt hirde-tik
hogy 110-11- 5 százalékos
eredményt ért el Ez nem azért
történt — mondja a tudós gaz-dasági
mechanizmus — mert
abban az üzemben az átlagos-nál
jóval nagyobb képességű
munkások jöttek össze hanem
valamilyen műszaki újítás ré-vén
amit nem követett azonnal
a norma kiegyenlítése De ki bo-lond
szorgalmasan dolgozni
csak azért hogy holnap több
munkát követeljenek tőle?
Az időbérre dolgozó munkás
a normarendczéssel nem keres
többet mert ezzel együttjár a
béralap elvonás De gyűlöli a
kommunista rendszert mert
úgy érzi hogy csak az ő felada-tait
növelik csak az ö teljesít-ményének
fokozásával képzel-hető
el a gazdaságosság növe-lése
Milyen lehet a csalá'di élet
Vállajban hová a férj csak két-hetenként
jön haza s közbeeső
estéit a győri pesti miskolci és
nyíregyházi csapszékekben töl-ti?
Leghamarabb az asszonyok
fognak fellázadni a kommunista
diktatúra ellen
Már forr a bor!
áéMwm
lálImáltlÉ
5 Míífi fí'iSÍ4'-'3- a
'Jlif 'EÍSi'S
wV'méiCL® íi'ltí'?'lví ifIL ! ílfc fi Wt Í4JÍSÍ í&y-oiví- v ¥ÍJ"Jt- - 4W J fK 11Z& ifsc üí?tsííÍaK tíl-f4- l f5 OSPW
MmmM
1 ?í5ffa3líilsiK
"-HA-tS'
Jfí-- S Jf"rtftí it í--í mki ore i#a--1? VLi'IÍEift5rt5 $rii£'Tmffi
'é#-2JÍ3-
p iímiimamii
í JWírbtűtl'líFíT!„lítiS
MJífimiwmB
11SiiP5i
í-:mR-mmm
V'Fú&fcMm :
Mti
y! íIrV U'í mm
cii-tiTti- ií
ju'Sií iVW
' ' T 1B fi S4itK íf m 'íir'GfcMi5'Jrl
í 4 ÉifetiP
~-- m Hf mii t öli
--mm
U V Vr-f- M
ÍÍW¥W§
i a--i
MSííI
'KSTfA
ÍÚf
Nltfffp üiai í f fAtlUlX~ fWm
ííá i'fhm mi
KRiwi úK'£mJH3BEMmO3l rKÍtyC4i WSaIS Lr '"dl !l_ ¥- 2f'm-&IrFj ??i
mi'Tlá
mm ms
w4
ÍltVHf wffe!
i#Jís-KÍSt- óJff'osr ' "3 Wtf®?&
mmm3mmrmw