Kanadai Magyarsag, July 06, 1974

              4- -
i
i
i
v =
j} I
BéldyBéla:
A nagy paradoxon
Legutóbb Kaszás Nagy Máté írt cikket a
' Kékújsában amelyben a „multikat" igyeke-zett
kellő megvilágításba helyezni Már más-nap
kaptam egy látogatót a szerkesztőségben
aki hosszas cikk-cak- k után arra kért hogy pró-báljam
a dolgot a maga egészében megvilágí-tani
Nem szívesen egyeztem bele mert a ké-d- és olyan komplex hogy még a nagyon ki-tűnő
Oláh Gyurka nagyon kitűnő cikkeinél is
több flekket (gépelt oldalt) igényelne Már pe-dig
a szerkesztőnek ügyelnie kell arra hogy a
lap változatos legyen ami viszont sok rövid
cikket igényel
De beláttam különösen amikor utánagon-dolkodtam
a beszélgetésnek hogy a kérdés
nem csak izgalmas és majdnem érthetetlen
hanem hogy ez modern életünk elsőszámú
ellentmondása Ezt a paradoxont nehéz meg-érteni
ha az ember nem veszi tudomásul hogy
gyilkosan változó korban élünk amit az ember
össztönös hídépítéssel igyekszik átvezetni a
jövő partjára
A második ipari (tudományos) forradalom
nem csak csoda-gépek- et ajándékozott nekünk
hanem igazi technikai kíméletlenséggel meg- változtatta az ezekre felépített vagy inkább:
felépítendő közgazdasági életünket is Sőt
ennél is többet tett: megváltoztatta állami
(politikai) törekvéseink szerkezetét is Kiala-jul- t
a „nemzeti" állam ami ugyan már ré-gebben
is létezett de a jelenlegi fejlődés
több ennál: inkább „nacionalista" államokról
beszélhetünk
Minden állam igyekszik a saját egyéni ér-dekeit
bizonyos elzárkózás útján megvédeni
Politikai jelszóvá lett a „nemzeti egyéniség"
mint például Kanadában is ami csak szenti-mentálisan
jogos érzés közgazdasági gyakor-latban
azonban egyszerűen lehetetlen Minél
jobban fejlődik a gépi korszak s ennek nyo-mán
minél jobban fejlődik a nemzetközi érint-kezés
a közlekedés az árucsere annál ször-nyűbb
hatása van ennek a „nacionalista"
elzárkózásnak Ismétlem ha csak a nemzeti
múlt a hagyományok a nyelv az „egyéni-ség"
megőrzésére szorítkoznék tökéletesen
helyben lehetne hagyni De már a gazdasági
függőség1 kérdését is hozzáragasztották ami
nem csak veszedelmes hanem egyszerűen
életveszélyes csapda is
- Nem kell jobb és tökéletesebb példa erre
mint a Szovjetunió és csatlósbirodalma Ezek
a legtipikusabb „nacionalista" államok az
elzárkózásnak majdnem öngyilkossági vágyával--Pe-rsze—
ezek~a~politikai-rendszerüket-- (a
klikk uralmát) féltik de ugyanakkor a gaz-dasági
fejlődésüket fékezik le vele Ma már a
Szovjet a „fejlődő" országok sorába csúszott
vissza kivéve a nehéz ipart ami viszont
csak a fegyverkezését szolgálja Minden más-ban
lemaradt így az arab olaj-államo- k is le-hetnének
„fejlettek" mert olajuk — tehát
energiájuk — bőven van de másuk még nincs
Ebben a helyzetben kezdtek kialakulni a
„multinacionális korporációk" Ezek hatal-mas
vállalatok amelyek túlnyúlnak saját or-száguk
határain és idegen államokba is be-nyomulnak
Nem csak azzal hogy eladják ott
a termékeiket hanem főleg azzal hogy idegen
országokban is létesítenek termelő üzemeket
amelyek a helybeli hasonló vállalatokkal ver-senybe
lépnek „Nemzeti" szempontból talán
veszélyes ez de az árak leszorítása szempont-jából
tehát a vendégország fogyasztóinak
szempontjából kedvező
A „multik" között nyilván mindenki ismeri
a General Motorst a Fordot a General
Eletric-e- t az ITT-- t stb Amikor ezek a ha-talmas
vállalatok mondjuk Argentínában
Ezt írják Európában
„r
Az athéni Hestia nevű gö-rög
lap szerint Aristoteles Onas-si- s
légiforgalmi vállalata az
Olympic Airways ráfizetéses
Hogy a tulajdonost ne érje
veszteség az állam átveszi tő-le
a vállalatot a tartozások-kal
együtt amely sok millió
dollárt tesz ki
e
A rohanás valóságos beteg-ség
lett állapítja meg a Le Soir
című lap Érdemes megfi-gyelni
hogy hétvégeken az
autóutakon néhány méteres
vagy másodperces előnyért ho
Ta
I Étterem
lálkozókra bankettekre fogadásokra
ne
TEL
Ingtfen narkolás
Különleges társasa&kés
Vállalati
Bar A Pannónia Zenekí
West
Telefon (416) 362-744- 1
Magyar vezetőség
gyárakat építettek az elmaradt közgazdasá-got
javították fel Nemcsak hozzájuttatták a
helybelieket olcsó és kitűnő termékeikhez ha-nem
hatalmas munkaerőt is magukhoz szív-tak
vagyis az állandó krónikus munkanélkü-liséget
csökkentették A németek idegen ven-dégmunkások
százezreit hozták országukba
hogy a Volkswagen a kémiai ipar és más te-rületen
pótolják a munkáshiányt Ez mutatja
hogy tulajdonképpen ezek a erősen
hozzájárultak az illető vendégország gazdasá
gi izmainak fejlesztéséhez Hogy a németek
olyan jól állnak gazdaságilag — nem csekély
mértékben a „multik"-na- k köszönhetik Ezek-kel
még Amerikába is benyomultak ami élénk
cáfolata annak hogy a multik csak a fejlődő
vagy fejletlen országokat használják ki A
vendégmunkásaikról a kommunisták úgy em-lékeznek
meg mint új rabszolgaságról" de
ugyanakkor Kelet-Németorsz- ág is tömegével
fogad be magyar és más kommunista iga alatt
nyögő országokból vendégmunkásokat Mi
itt a különbség?
A nagy ellentmondás a kiáltó paradoxon
éppen abban van hogy a „nacionalista" or-szág
elzárkózási szándékait éppen ezek a mul-tik
hiúsítják meg másszóval: ezek révén ke-rül
a vendégország a nemzetközi gazdasági
vérkeringésbe Ezért annyira elmaradt a szov-jet
technológia és közgazdaság mert elzár-kózik
a „multik" elől közgazdasági belte-nyésztést
üz ami természetesen sohasem le-het
olyan termelékeny mint a nemzetközi
érintkezésből kapott tapasztalatok
Az ipari forradalom mindent elsöprő nem-zetköziségével
szemben a nacionalista állam
paradoxon és anakronizmus is Meg kell buk-nia
Élet-hal- ál kérdése hogy az egész emberi-ségrészesüljön
a modern technológia és annak
nyomán kifejlődő gazdasági szerkezet áldásai-ban
Nem állítom hogy ennek kizárólag a mul-tik
az eszközei mert lehetne egy becsületes
nemzetközi megértés és egyezség is de ez
utóbbit pont a nacionalista állam önvédelme
teszi egyelőre lehetetlenné Másszóval: ma
ebben a pillanatban a „multik" minden profit-gy-űlölet
ellenére is az egyetlen eszköznek
néznek ki amelyek a technológia és közgaz-daság
nemzetek közötti haladását biztosítják
Sem én sem a Kékújság nem tartozik egyet-len
multihoz sem még csak egy kis helyi
nagysághoz sem Anyagilag és lélekben telje-sen
önállóak vagyunk függetlenek minden er-kölcsi
vagy szellemi kényszertől így nem a
„multik" propagandáját szolgáljuk Csak
teljesen józanul és magának a „nacionalis-ta"
államnak érdekében is meg kell állapita-nunk
hogy a multik nemzetközi hálózata
az átmenet korának a megoldása Mondhatja
aki akarja: szükséges rossznak is De mégis
egy megoldás ami nyilván továbbfejlődik ki-finomítja
a technológiai forradalom nagy nem-zetközisége
A nagy paradoxonban rövidesen
a nacionalista állam lesz az ellentmondás
„amit lassan megszüntet az egyetemes emberi
igény A multik — a maguk önérdekében is
— átalakulnak esetleg az egész nemzetközi
közgazdasági élet szerkezetévé válnak Nem
azt mondom hogy így a legjobb de egyelőre
még keressük a megoldást A technológiai
forradalom még nem ért véget sőt: alig hogy
elkezdődött Addig a multik és az egész nacio-nalista
állam-gondolkod- ás is megváltozik
Elvégre nem az ember teremti az intézmé-nyeit
hanem a körülmények erőszakolják rá
azokat
A nagy paradoxont tűrni kell amíg feloldó-dik
És feloldódik mihelyt az ember eléri azt
a fejlődési fokot hogy megszabaduljon a saját
bilincseitől
gyan kockáztatják a gépkocsi-vezetők
saját és mások életét
Rohannak hogy néhány per-cet
nyerjenek s hogy hamarabb
érkezzenek meg Aztán — ahe-lyett
hogy örülnének hogy el-érték
úticéljukat — megint ro-hannak
vissza s megint azt
nézik hogyan nyerhetnek má-sodperceket
perceket És ez
így megy vég nélkül vajon
miért?
o
Első eset hogy a francia bel-ügyminiszter
női alprefektust
nevezett ki Neve Florence Hu- -
BiMiiiuMHiiiillllliUMMiiniiiMiiiiiiiiiiiiiiMiiliiuiiiiniiiiiiiiiiHiniiiiMiiniiMiiiiiniifiTmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiy
-
EXEGUTÍVEMOTOR
engedményeibe
621King Street
„multik"
LHorváth Manager §
iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiMiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiutiiiitiini
godot a jövő hónaptól kezdve
Perpignan körzet rendőrkapi-tányságának
vezetője lesz — ír-ja
a Francé Soir A csinos fia-tal
hölgy kinevezése a belügy-miniszter
Michel Poniatowski
szerint csak a kezdete a nők
előretörésének az általa veze-tett
minisztérium területén
e
A svéd Svenska Dagbladet
arról számol be hogy a Svéd-országban
dolgozó kétszázezer
vendégmunkásnak 1976-t- ól sza-vazati
joga lesz anélkül hogy
felvenné az ország állampolgár-ságát
A lap még nem közölte
az összes feltételeket amelyek
szükségesek a szavazati jog el-nyeréséhez
de például szüksé-ges
lesz a nyelvismeret a svéd
társadalmi élet ismerete és
természetesen a „tartósabb"
vendégség
o
A hőség megnehezíti az
emésztést" — írta az Elle
Ezért a nagy melegben — re-méljük
hamarosan eljön —
gondoskodjunk könnyű táplá-lékról
és fogyasszunk több fo-lyadékot
Vigyázzunk a napo-zással!
Nemcsak a napsugár-nak
van gyógyító hatása az
árnyéknak is Jól használjuk
ki a vakációt mert az itt szer-zett
'élmények éltetnek majd
az év mostohább szakaiban
Utolsó oázis
(12 RÉSZLET)
MILYEN EGY KLUB ANA-TÓMIÁJA?
Statisztikai kér-dés
A tagsági lista pontosan
elmondja ki új ki régi ki na-gyon
régi magyar Eszerint? A
Dél-Afrik- ai Magyar Egyesület
túlnyomórészt 56-osok- ból áll
Ha az 56-o- s emigráció általános
keresztmetszete szerint igazo-dunk
legnagyobb többsége
szakember Diplomás nem dip-lomás?
Csak annyiban lénye-ges
hogy a kérdés így a telek-könyvi
birtoklaphoz is elvezet:
ki mennyit ér dél-afrik- ai Rand-ba- n
Arra viszont nem adnak
feleletet a telekkönyvi adatok
ki hogy áll magyarságtudatból
Johannesburgban „mint ma-gyar
világunk" bármelyik kül-földi
pontján a helytállás érték-mérője
is sajátosan magyar
„Top"-r- a helyez olyanokat is
akiket a környezeti értékskála
nem említ a befutottak között
Biznisz-világun- k szerint nem
használják ki száz százaléko-san
a lehetőségeket amelyeket
olyan ország kinál ahol a négy-millió
fehérnek kétség kivül elő-nyös
helyzetet teremtett az
apartheid
Magyar szemléletünk' sze-rint?
A válasz egész más Meg-elégedtek
húsz-huszonötez- er
Randos családi házukkal a gye-rekek
diplomájával és eszükbe
sincs hogy bankszámlában
mérjék fel a világot Szeré-nyek
csendesek és környeze-tükből
azokat a lehetőségeket
keresik ki amelyek ma-gyarságigényüknek
meg-felelnek
A többi csak értékes
keret de nem életcél Megelé-gedettek
is? Újra egy a sok kér-dőjel
közül amelyet sohasem
fejtünk meg és tulajdonképpen
Nyolcadik Törzsünk történel-métől
is messze esik Ha fiaik
unokáik tudományos vagy
anyagi érvényesülése esetleg
ékezet nélkül de átmenti ne-vüket
a következő generációk-ba
egyetlen történelemkuta-tót
sem fog érdekelni hogy
magtaláltak-elérteim- ét a keser
ves nehéz éveknek amikor
megpróbáltak idegenben is
magyarok maradni És ha elé-gedetlenek?
így is úgy is el-múlik
az élet Egy nagyon ér-tékes
generációnk úgy jelent-kezik
Csaba királyfi mennyei
birodalmában hogy mindent
megtett amit tehetett Ha a
mennyei vizsgálóbíró bizonyíté-kot
kér: fiaik unokáik diplo-máját
és jól biztosított életét
teszik az asztalra Sajnos? Eb-ben
a bizonyítékban már nincs
olyan rovat hogy fiaik unokáik
milyen eredménnyel vizsgáztak
magyarságtudatból
EZEK SZERINT a telekköny-vi
birtoklap megtévesztő
statisztikai adat? A magyar-ságtudat
klasszikus értékmérő-je
szerint nem lényeges
Amúgy? Az 50-10- 0 ezer Randos
ház a legújabb tipusu autó vi-tathatatlanul
kellemes állapot
Tegyem hozzá: felelősségteljes
is? Szívesen tenném ha tudnám
kit milyen magyarságszolgá-latra
kötelez a lelkiismeret Ke-vésb- bé
sziruposan? Ki hogy ér-tékeli
és gyakorolja a magyar-ságszolgálatot
Úgy hogy ?
Lehetetlen felsorolni a feltétele-ket
ki hogy illesztette tudomá-nyos
anyagi társadalmi karri-erjét
a pillanathoz amikor
egyetlen fillér nélkül de ezer-éves
helyzetfelismerési képes-ségükkel
vette nyakába a vi-lágot
Ha nagyon jó szándékú
vagyok nincs olyan külföldi
magyar karrier amely átté-telezett- en
közvetetten ne emel-né
népünk nemzetközi kurzu-sát
Ha kevésbé vagyok az:
alig-ali- g akad olyan külföldi
magyar karrier amely ne rom-bolhatta
volna sokkal jobban le
a sok évszázados mesterkedést
amely sikereinket helytállá-sunkat
idegen kultúrának ide-genné- pi
sajátosságoknak ado-mányozza
és kiiktatja magyar-ságunkat
a jövőből amikor a
történelem egyszer aszerint
osztályozza a népeket hogy
mivel járultak az új szebb vi-lág
kialakításához Ez a meg-állapítás
egyenlő azzal hogy
külföldi karrierjeink kiértéke-lése
mínusz előjellel kezdődik?
Feltétlenül Legfeljebb az ké-redzkedik
még hozzá hogy a
felelősségben sokan osztozunk
Többek között azok" a szervé
1974 július 6 (No 27) Kanadai Magyarság 3 oldal
zeteink amelyek naponta lu-bickolnak
történelmünk gyó-gyító
fürdőjében de nem ha-lásszák
ki jelenünkből a ma-gyar
karriereket amelyekből
még egyszer történelem lehet-ne
Alig néhány magyar inté-zet
iroda magyar munkakö-zösség
igazítja helyre a külföl-di
lexikonok enciklopédiák
tankönyvek újságcikkek „té-vedéseit"
és akadályozza meg
azt hogy a magyar sikerek ide-gen
népek történetét gazdagít-sák
MI KÖZE ENNEK a Dél-Afrik- ai
Magyar Egyesülethez?
Közvetlenül nem sok Legfel-jebb
annyi hogy hála Isten
Dél-Afrikáb- an is szép számmal
akad olyan karrier amelyet
kár volna úgy könyvelni el hogy
a búrok nyúlfarknyi történel-méből
eredt vagy az angol kul-túra
fájából hullott alá Afri-ka
legdélibb csücskén is olyan
karrierek születtek amelyeket
egyetemes szellemtörténetünk
eredményesen dobhat a mérleg
serpenyőjébe amikor a népek
értékét méri le a világ
A hosszú kacskaringó után
magától merül fel a kérdés
hogy a Dél-Afrik- ai Magyar
Egyesületet tényleg az a szem-lélet
jellemzi amelyet 56-osa-i- nk
hoztak? A válasz összetett
Ha másért nem azért hogy
majdnem két évtized szaladt el
szabadságharcunk óta de még
hozzávetőlegesen sem határoz-tuk
meg mi az a szemléleti
különbség amely az 56-osok- at
elhatárolja az előbbi emigráci-ós
rétegektől Egyáltalán lé-tezik
ilyen vagy csak szemé-lyi
ellentétekből generációs
különbségekből alakult ki egy
ilyen látszat? A válasz akkor
is kényes ha az érvényesülé-si
statisztikákat kikapcsoljuk
és ? Most jön a neheze: nem
tudjuk milyen értékmérőkhöz
viszonyítsuk a kérdést Ha a
„klasszikusához amelyet há-ború
előtti „úri szemléletünk"
jellegzetes külsőségekbe és
még jellegzetesebb mottókba
csomagolt nem jutunk messze
56-o- s emigrációnk nagyobb ré-sze
már nem ezekben határoz-za
meg a magyarságtudat fo-galmát
Valahogy úgy kovácso-lódo- tt
a korszellem és a gene- -'
rációs váltó össze hogy az új
ötvözetből sok olyan nehézfém
maradt ki amely háború előtti
világszemléletünk lényegét je-lentette
Nemzeti igényeink
félreérthetetlen kifejezések-hez
formaságokhoz kötődtek és
értékmérőink mindig kifogás-talanul
működtek
PONTOSAN TUDTUK KI
hol lépte át a határt és a határ-átlépésért
milyen büntetést
kap Például? Valamennyi tár-sadalmi
rétegben talán vala-mennyi
ideológiai csoportosu-lásban
revíziós igényeink min-dig
ugyanazt jelentették és
azokat a „diplomáciai" tévedé-seinket
is könnyen igazoltuk ve-lük
amelyeket most „végzetes-nek"
könyvelünk el Nem akadt
háború előtti közéletünkben
olyan szemlélet amely azért
utasította volna vissza a felvi-déki
erdélyi délvidéki határ-kiigazításokat
mert azokhoz
ideológiai és politikai elkötele-zettség
kapcsolódott Ezeréves
földünk igénye akkor is pontos
útjelző volt amikor ideológiai
kérdésekben egymásnak es-tünk
és ujabb jelszavakkal véd-tü- k
vagy támadtuk a háború
elkerülhetetlenségét vagy feles-legesség- ét
Nem akadt egyetlen
megnyilatkozás amely Felvi-dék
Erdély Délvidék vissza-térését
aszerint illesztette volna
a logikai sorba hogy milyen
események és összefüggések
eredményezték a háború elvá-llalását
Nagy-Magyarorsz- ág
igénylése abszolút tájékozódási
pont volt és ahhoz is erőt adott
hogy a háborúvesztés legnehe-zebb
pillanataiban megmagya-rázhatunk
történéseket ame-lyeket
a történelmi logika és a
poltikai okosság nem támasz-tott
alá
AZT MONDOM HOGY az
56-o- s szemléletben revíziós igé-nyünk
már nem fix pont? El-lenkezőleg
Ezer éves földünk
igényét nem kezdte ki otthon
Rákosi-korszak- a de idekint
sem az újhaza keresés sok min-dent
eltorzító évei sem Az
ti
té V
f
most is alapállás és kiindulási
pont Összekötő kapocs is?
Jobboldal-balolda- l vitáinkban
feltétlenül olyan pont amelyen
sohasem veszünk össze A tör-ténelmi
magyar föld igénylé-sében
akkor is egyetértünk
amikor nyilasnak kommunis-tának
antiszemitának filo-szemitának
tituláljuk egymást
és pillanatra sem gondolunk
arra hogy tulajdonképpen bu-taságot
csinálunk Tiszavirág-élet- ű
érvekkel toljuk hátrább
legelemibb népi érdekeinket:
ősi területünk sérthetetlensé-gét
és népünk szabadságát El-nézést
a kitérőért: olyan ener-giákat
fecsérelünk el amelyek
nagyon jól jönnének jövőnk
felépítésénél Szóval! Emigráci-ós
„háborúinkban" Magyaror-szág
történelmi területe pontos
demarkációs vonal Otthoni él-ményanyagunkat
hordozó ge-nerációink
Johannesburgban
ugyanúgy tiszteletben tartják
mint Melbourneben Los Ange-lesben
A hiba csak az hogy
sem Johannesburgban sem
Melboruneben vagy bárme-lyik
magyar „hadállásunkban"
nem mutatják ki egyesületi
anatómiák: hogy viszonyulnak
új generációink ehhez a demar-kációs
vonalhoz Az amelyik
otthon született és rövidnadrá-gosa- n
rollerezett a szovjet tan-kok
között és az amelyik csak
azért rollerezett mert az új kör-nyezet
gondtalan fiatalsággal
ajándékozta meg Se Johan-nesburgban
sem máshol nem
mérte még le az idő hogy mit
jelent az amikor Karcsi vagy
Pista Kosicét mond Kassa he-lyett
és Trianonról kevesebbet
tud mint az 1924-e- s párizsi
olimpiászról Mint ahogy az is
bizonytalan mennyit kapott
ezekből a fix pontokból az a fia-tal
generációnk amely az
aranybányák világában serdült
fel és a Párizs-környé- ki békék-ről
csak annyit de lehet hogy
még annyit se tanult az iskolák-ban
hogy néhány „előrelátó"
„okos" politikus új „békés" vi-lág
alapjait tette le az első vi-lágháború
után Ha akarja a
Postakürtben az ellenkezőjét is
olvashatja? Ha akarja És ha
nem akarja? Újra kérdés:kÖ--'
teg amelyre emigrációs ma-gyarságszolgálatunk
még nem
talált feleletet Csak teóriáink
vannak de nincs tapasztala-tunk
hogy milyen utakon köze-líthetjük
meg szerintünk ide-genben
szerintük egyáltalán
nem idegenben felnövő fiatalsá-gunkat
amelynek fix pontjaink
már nem mutatnak irányt és ké-nyelmes
klub kereteink sem
elégítik ki igényeit
A KLUB-ANATÓMIÁKNA- K
ez a része sokkal félelmetesebb
mint az hogy Karcsi vagy Pis-ta
egyelőre Kosicét mond Kassa
helyettes Trianont összetévesz-ti
a párizsi olimpiásszal Ha
nem is mérte le még az idő a
magyarságtudatnak ezt a vál-tozását
azt mégis tapogatjuk
ahol Kacsi vagy Pista már nem
mosolyog Péter Laci „örökzöld
dumáin" és otthoni élményei-ről
lefejti az ideológiai burkot
Ha Karcsi vagy Pista nem is-meri
mottóinkat jelszavain-kat
formaságainkat amelyek-kel
fix pontjainkat díszítget-jük
azok lényegét mégis ponto-san
tudja A kényelmes klub-keretben
lassan-lassa- n kiszűri
otthoni élményeiből hogy miért
Felvidék és miért nem Cseszko
az a föld ahová 1968 tavaszán
tankkal vonult be Ha ebben a
pillanatban még félrelöki a Pos-takürtöt
és az új környezet új
benyomásainak ad helyet
mégis figyel Lát és összehason-lít
(Folytatjuk)
GÁBOR ÁRON
Or Kelényi Pal
NOTÍRYPUBLIC
Vo£jagvaK{i£yvéd
jogiajiácsos és közjegyző
887 BATHURST STREET
TELEFON: LE 4-91-
54
Telflp? Lains
KANADAI KÖZJEGYZŐ
Hivalalqs'drák 10-7-i- g Szombaton fq--2 óráig
27J College Street
(Spadina sarok) I em
WA 1- -5193
WA 1—5194
WA 1- -2743
"'
J
m