Kanadai Magyarsag, June 22, 1974

              I!í"1iL4UJJíí'jümi!'w""i ilii Imi iu''h""'--"'ji"h- ' ' " 'jLLiiwi'!ffii i- -- — in _ A S2ABADVILAG LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA H
XXIV évf 25 szám SZERKESZTŐSÉG
Vol 24 No 25 ÉS KIADÓHIVATAL:
1974 június 22 412 Bloor St W Toronto
Second Class Mail Tel: 924-8353924-83- 54
Registration number 1309 THE LAEGEST HUNGÁRIÁM WEEIC1 Ára 30 cent
TT-nVJl'iT!'a'3-
'~T- 22S
11 ixon tálaikon
Az elnök diadalútja Közép-Kelete- n — Az eladott atomreaktor Izraelt — Szá-dat
elnök Amerikába látogat — Kissinger tárgyal a is a békés megoldásról? — új A-bom- bát
robbantott a Csendes — Az egy része megint emelni akarja az árakat — Giscard általá-nos
takarékoskodást rendelt el az infláció letörésére — Az USA Szenátus kemény fegyverkezési javaslatokat fogadott
el — Portugália és a Szovjet a diplomáciai viszonyt
HA SZEMTELENNEK tart-juk
a Szovjet eljárását a közép-keleti
kérdésben nagyon mesz-sz- e
esünk a megfelelő kifejezés-től
Az hogy egyszerre fuvo-lázza
a détente őszinte békülé-kenységéne- k
dallamait — igaz
hogy hamisan — és ugyanak-kor
arabnyelvü rádió-adásaiba- n
lázadásra szólítja fel az
arabokat — ez több mint szem-telenség
Ez — csalás Méghoz-zá
buta csalás Az ember nem
is érti meg hogy Moszkvában
nincsenek elég okos emberek
akikben felvetődik a kérdés
hogy mit szól ehhez az Egyesült
Államok? Hogy mer-- e kötni a
Szovjettel bármilyen „enyhülé-si"
megállapodást amikor az
ennek pont az ellenkezőjére
uszítja a Közép-Kelete- t? Ez
t nem politikai kétszinüség ez
több annál Ez a bolseviki dik-tatúra
pökhendisége ami nem
törődik a várható kompliká-ciókkal
az amerikai politikai
vezetés reakciójával vagy bár-gyú
arab refréneket hangoz--ta- t
az „imperialisták összees-küvése"
ellen
EGY HÉTTEL
Nixon közép-kele- ti útja előtt az
arabnyelvü moszkvai adás ki-fejezetten
felhívta arab hallga-tóit
hogy rázzák le „az impe-rialista
octopust" az olajukról
mert ez „halálos ütést mér az
arabok haladó erőire" Hogy ki
a haladó arab azt Moszkva nem
tudja megnevezni mert Irak
a palesztiniaiak és újabban a
nagyonis maradi konzervatív
Líbia kivételével senkit sem ne-vezhet
annak Legalábbis nem
- abban az értelemben ahogy a
Kremlben értelmezik a „ha-ladást"
Tudtuk hogy Kissinger útjai
kifagyasztották a Szovjetet a
forró homokból és azt is tud-tuk
hogy ezt nem fogja lenyel-ni
a vörös „octopus" Tudtuk
és megírtuk hogy a Szovjet to-vábbra
is igyekszik feszültséget
teremteni és fenntartani az
arab világban de azt még ál-munkban
sem mertük volna el
az
képzelni hogy ennyire bután
brutálisan szemtelenül teszi
azt amikor — Nixon moszkvai
látogatását várja
Nixon útja lerögzítette azokat
a még bizonyos fokig ingado-zó
vagy csak félig megért fo-lyamatokat
amelyeket Kissin-ger
nagyvonalú tevékenysége
elindított Nem vitás hogy Kis-singer
többet tett a szabadvi-lágérdekében
a Közép-Kelete- n
mint amit egyáltalán várni le-hetett
Majdnem „lehetetlen
misszióra" vállalkozott ami-kor
Egyiptom és Izrael között
hidat épített de különösen nagy
siker volt a szíriai-izrae- li egyez-ség
létrehozása Amikor az em-ber
a moszkvai arab-uszításr- ól
hall önkéntelenül is az a kér-dés
nyomul előtérbe hogy mi-ért
pontosan akkor kezdte ki az
amerikai radikális média Kis-singe- rt
olyan kérdésben ami
nemcsak lényegtelen sőt ami
inkább Amerika biztonságát
szolgálta Vajon van-- e és ha
van: milyen az összefüggés a
két támadás között? Vajon
azért vette üldözőbe az ameri-kai
média egy része Kissingert
mert az orosz befolyást kikap-csolta
Közép-Keletrő- l?
Valami összefüggésnek kell
lennie a kettő között Nem állít-juk
hogy ez tervszerű de azt
könnyű elképzelni hogy az
amerikai médiának ez a része
inkább a „haladó" szovjet erők-kel
tart mint Amerika magán-kapitális- ta a
érdekeivel
és
BIZONYOS HOGY
Kissinger főleg Nixon gon-dolt
erre így ez a kicsit elsie-tett
„leleplezés" többet hasz-nált
a
a Moszkvában tárgyaló
amerikaiaknak mint amennyi
személyi kárt okozott Kissin-gerne- k
(A Szenátus azonnali
nagyszabású támogatása mu-tatja
hogy Amerika nem azo-nosítja
magát Meyer Jenő ké-sői
utódjaival)
Az események kiiktatták azt
az esetleg csak nyomokban
megmaradt engedékenységet
is ami Roosevelt óta beszívó--
TÖRTÉNT A HÉTEN
JÚNIUS 10 HÉTFŐ — Az afrikai fekete kül-ügyminiszterek
Mogadishuban kijelentették
hogy az arabok 200 millió dolláros ajánlata a
olajárak kompenzálására
— nem elég Leealább 500 millióra volna szük-ségük
o Portugália és a Szovjetunió helyreállítják a
diplomáciai viszonyt ami az 1917-e- s orosz for-radalom
után megszakadt
© Nixon elnök ma elutazott Ausztriába ahol
Salzburgban Kreisky kancellárral fog találkozni
JÚNIUS ll KEDD — Itáliában Mariano Ru-m- or
koaliciós kabinetje lemondott Ez volt a
36 kormány 1946 óta Olaszországban súlyos
gazdasági zavarok vannak az árinfláció 20 %
'a Ura egy év alatt 18 %-- ot vesztett értékéből
- a külkereskedelmi mérleg havi egy billiós def-icittel
zárul A köztársasági elnök nem fogadta
el a lemondást
JÚNIUS 12 SZERDA — A San Franciscoi
„zebra"-gyilkosságo- k ügyében egy tanú aki
azóta elmenekült mert bosszútól félt azután
elfogták — azt vallotta hogy a tagoknak külön-leges
vadsággal kellett legyilkolni fehéreket
hogy felvegyék őket és hogy ezekről fényképe-ket
is készítettek
e Kissinger le akart mondani a külügym-iniszterségről
mert a média egy része lehallga
"n s
és
de
új
és
de
II
ik
JJ
a
'J Aláírták az'
dott az amerikai politikába A
moszkvai tárgyalás tehát nem
lehet más és főleg: nem lehet
több mint egy-k- ét semmitmon-dó
kulturális és technológiai
csere-ber- e esetleg a nukleáris
kísérleteknek földalatti kor-látozása
is Ez már maximális
eredmény volna de nem az
számít hogy milyen elsőolda-las
címben egyeznek meg
Moszkvában hanem az hogy a
détente-o- t ne használhassák ki
szabadvilág ellen
Döntő egyezségekről nincs
nem is lehet szó Ha valaki
gyengébb helyzetben van a má-siknál
akkor a Szovjet az és
nem Nixon A Watergatet csak
hazai média tartja nagy ügy-nek
a világ azonban — bele-értve
Brezsnyevet is — nem
tartja annak De a Szovjet k-iszorulása
a Közép-Keletr- ől az
Schmidt-rezsi- m Németor-szágban
Giscard győzelme a
baloldal ellen sőt már a por-tugál
„felszabadulás" fokoza-tos
pórázra fűzése is — nem
Amerikát hanem a Szovjetet
gyengíti
Nixon tehát pont jókor megy
tási vádakat emlegetett ellene Nixon elnök
azonban nem fogadta el még a lemondás gondo-latát
sem a Szenátus pedig óriási többségben
kiállt mellette A kezd már
tűrhetetlen sajtó-betegségg- é fajulni
a Az USA Szenátus elfogadta a 219 billiós ka-tonai
beszerzési javaslatot elutasította Délviet-nám
segélyezésének csökkentésére és a Szovjet-tel
való kereskedelem szabadságára irányuló
javaslatokat Brávó!
JÚNIUS 13 CSÜTÖRTÖK — Nixont Szádat el-nök
a „Nílus Rendjével" tüntette ki ami a leg-magasabb
kitüntetés Egyiptomban A Kairói
bevonuláson több mint két millió személy vett
részt semmi incidens nem történt az emberek
őszinte spontán szeretettel üdvözölték az ameri-kaiakat
Nem csoda! Az oroszok után
o Argentínában az egész kabinet lemondott
hogy Perónnak szabad kezet biztosítson a párt-jában
tapasztalható frakciózással kapcsolatban
Perón nem fogadta el a lemondást
Koszigin dicsérte az USA-Szovj- et együtt-működést
mint a világbéke alapját és kikelt
Kína ellen amely szerint a détente csupán a két
szuperhatalom összeesküvése a világ félosztá-sára
© Egy washingtoni nemzetközi pénzügymi-niszteri
összejövetelen elhatározták hogy ezen
pinola táb
zori-szi- ff eteken
eladási tervét
Moszkvába és bár nem való-színű
hogy bármilyen komoly
eredményt érhet el ez nem az
ö gyengeségén múlik — ami
az USA határain túl amugyis
erővé változik — hanem azon
hogy a Szovjet még nem puhult
meg teljesen a gazdasági ka-tasztrófa
fenyegetésétől Még
azt hiszi hogy megnyerheti
Amerikát a nagy gazdasági fel-építés
munkájára
Szerintünk a détente már Ni-xon- ék
száján is csak gépies mo-tyogás- sá vált legfeljebb ha a
tudományosan idálista Kissin-ger
hisz még valamelyest egy
kis őszinte détente-be- n A leg-megfelelőbb
megoldás: beszél-ni
róla de semmit sem lenni
a megvalósításáért mert az
csak a szabadvilág gyengülé-sét
jelenteni
IZRAEL
nemzetközi helyzete hirtelen
megváltozott a Yom Kippur há-ború
óta Nem azért mintha
ezt a háborút elvesztette volna
mert a küszöbén állt a győze-lemnek
amikor a nagyhatal-mak
leállították a harcot Nem
kkal
amerikai Egyiptomnak nyugtalanítja
palesztíniakkal Franciaország
olajtermelők
helyreállítják
megnégyszereződött
A
óceánon
MI
Watergate-paranoi- a
is a belső poltikai ellentétek
miatt amelyek csupán a nemzed-ék-
váltás vajúdását fejezik
ki s rövidesen konszolidálód-nak
Nem is az Egyesült Álla-mok
barátságának lanyhulása
miatt mert Washington válto-zatlanul
mögöttük áll
Ha lehetne ezt ennyire egy-szerűen
kifejezni akkor azt
mondanánk hogy Szádat mi-att:
Szádat az októberi hábo-rúban
végleg rájött arra amit
már korábban is tudott hogy
a Szovjet nem megbízható part-ner
Még háborúban sem az
de különösen nem békében Szá-dat
látta hogy Egyiptom jövő-je
teljesen bizonytalan ha csak
az orosz fegyverekre kell tá-maszkodnia
És ekkor elhatá-rozta
hogy az egykori nassze-r- i
ellenséggel Amerikával pró-bál
jövőt teremteni Kissinger
személyes tárgyalási varázsá-val
kiegészülve Szádat nem
csak partneri hanem baráti
alapra fektette az amerikai
összebékúlést Máris sok olyan
területen segíti Amerika amit
az oroszoktól nem kaphatott
meg mert nekik sincs meg
Az atomreaktor kérdésében
olyan tekintéllyel növelte meg
helyzetét ami rendkívül hatá-sos
politikai tényező de sok
gyakorlati értelme nincs — leg-alábbis
egyelőre nincs Külön-ben
is ahogy Yigal Állon izra-eli
külügyminiszter mondja:
„A Nahal Sorek-- i izraeli kuta-tó
reaktort is az Amerikával
való megegyezés alapján esi- -
náltuk meg" _
Asszad követte Szadatot
mert neki is a jövő nem a Go- -'
lan Heightsi tüzérségi párbaj
izgatta a képzeletét
Fejzál király fél-testvéré-vel
Fahd herceggel kötött széles-körű
egyezmény a konzervatív
arabokat is Amerika mellé ál-lította
így a dominók kivételesen
nem összedűltek hanem he-lyükre
álltak A nagy probléma
(Fejzál szerint) Kelet-Jeruzsále- m
visszaadása azaz — min-den
megszállt terület kiürítése
túl aranyat is használhatnak nemzetközi kölcsö-nök
biztositékául Ilymódon Itália kölcsónkere-sés- e
is eredményes lesz mert tartalékának 64
%-- a aranyban van Ennek eddigi (hivatalos) érté-ke
most megnégyszereződött és így könnyebben
kaphat nemzetközi kölcsönt
© Mindszénty hercegprímás Los Angelesben
figyelmeztette Amerikát hogy ne higyjen a Szov-jetnek
mert istentelen és embertelen
© Giscard egy egész sor takarékoskodási rend-szabályt
léptetett életbe hogy megállítsa a 18 %-r- a
emelkedett inflációt A szélsőbaloldali befo-lyás
alatt álló szakszervezetek tiltakoztak az
adó- - és benzinár-emelé- s ellen
JÚNIUS 14 PÉNTEK — Nixon és Szádat Ale-xandriába
utaztak egy lassú vonattal amely ki-látó
kocsit vitt magával és ebből integettek a
mintegy három és félmillió egyiptominak aki
a hosszú útvonalon a földekről gyárakból fal-vakból
a vasútvonalhoz rohantak hogy üdvözöl-jék
Amerika elnökét
© Szádat elnök elfogadta Nixon meghívását
Amerika meglátogatására
© Nixon elnök megállapodást írt alá Szádat
elnökkel hogy Amerika elad Egyiptomnak egy
atomreaktort és az ahhoz szükséges anyagot
hogy békés célra energiafejlesztésre használ-ják
fel Erre minden biztosítékot számba vesz-nek
© Nixon elnök és kísérete Szaúdi Arábiába ér-kezett
ahol Fejzál király annak családja üd-vözölte
őket a Dzsiddai repülőtéren A Szaúdi
£EE7
A palesztiniaiak kérdése ezzel
összefügg és ez az egyetlen
mód hogy Izrael békében élhes-sen
az arabok között Bármeny-nyire
izgalmas is Izrael „darázs--
derekára" gondolni amit
a jövőben nem véd megszál-lott
terület alig lehet kétséges
hogy Izraelnek meg kell hozni
ezt az áldozatot Nem az ara-bok
kedvéért nem is Amerika
miatt hanem mert ez az egyet-len
megoldás az izraeli állam
békés fenntartására A Likud
„egyetlen barázdát sem visz-sza!- "
fogadkozása de még Ra-bi- n
csöndes elszántsága is hogy
nem hajlandó mindent vissza-adni
— ujabb háborút a kis
nép fiatalságának elvérzését
közgazdaságának szétomlésát
jelentené A tűzszünet óta Sz-íriában
meghalt G3 (más jelenté-sek
szerint több) izraeli katona
nagyobb veszteség mintha az
araboknál egy ezrednyi áldozat
esett volna Izraelnek tudomá-sul
kell vennie hogy kis nép
s nem hadakozhatik állandóan
százmilliónyi arabbal Most
megteremtődött a légkör ah-hoz
hogy őszinte békét kösse-nek
a Közép-Kelete- n és hogy
ezt valóban komoly nagyhatal-mi
garancia drótsövényével ve-gyék
körül
A komor Fejzál nyíltan meg-mondta
ezt Nixonnnak amikor
— üdvözölte Ugyanez Asszad
véleménye és valamennyire
halkabban Husszeiné is És
persze főleg a palesztíniaké
akiknek ügyét másként nem is
lehet megoldani Ha egyszer
letelepültek lassan belőlük is
kikopik a paranoiásan harcias
ellenségeskedés
A túlélés az első parancs
Izrael népe intelligens és szor-galmas
nem vitás hogy kive-reks- zi
magának az elismerés
helyét szomszédai között
A „darázsderék" önmagá-ban
nem jelent halált de a ha-talmas
védő homoksivatag
amit nem adnak vissza eset-leg
beléjük fojtja a lélegzetet
Nagyon nehéz út ez Mi ha-zátlan
magyarok megértjük
fogadtatás nem volt tumultuózus mint az egyip-tomi
ellenben ceremoniálisan királyi volt
JÚNIUS 15 SZOMBAT — A csílei katonai kor-mányzat
150 magánvállalatot amit a kommu-nista
Allende kisajátított visszaadta tulajdono-saiknak
© Nixon elnök szíriai látogatása programsze-rűen
folyt le bejelentették a diplomáciai viszony
helyreállítását Utána Izraelbe repült ahol száz-ezer
személy üdvözölte Több állami banketten
vett részt amelyeken biztosította Izraelt Ame-rika
további őszinte támogatásáról
JÚNIUS 16 VASÁRNAP — Quitoban (Ecua-dor)
ma kezdődött meg az olajtermelők konfe-renciája
amelyen az árkérdésről határoznak
Szaúdi Arábia le akarja szállítani az árakat má-sok
emelni akarják
o Nixon elnök Husszein jordáni királlyal tár-gyalt
a palesztiniaiak kérdésében látogatása
során Úgy hírlik hogy Kissingernek kell vállal-nia
a palesztin kérdés megoldását is ami a le-hető
legnehezebb feladata lesz karrierjének
o Franciaország felrobbantott egy A-bom- bát
a Mururoa zátonyon Ausztrália tiltakozott
o Nixon elnök hazafelé repülve megszáll az
Azori szigeteken fekvő USA bázison Ezt már
közel-kele- ti útja előtt tervbe vették Az újdon-ság
Sőt a szenzáció az lesz a látogatásban hogy
— megerősítésre szoruló hírek szerint — ott ta-lálkoz- ni
fog Spinola tábornokkal a portugálkor-radalm-i
államfővel Nyilván az amerikai tá-maszpont
kérdése lesz a főtéma
--v 4