000195b |
Previous | 1 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
I!í"1iL4UJJíí'jümi!'w""i ilii Imi iu''h""'--"'ji"h- ' ' " 'jLLiiwi'!ffii i- -- — in _ A S2ABADVILAG LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA H XXIV évf 25 szám SZERKESZTŐSÉG Vol 24 No 25 ÉS KIADÓHIVATAL: 1974 június 22 412 Bloor St W Toronto Second Class Mail Tel: 924-8353924-83- 54 Registration number 1309 THE LAEGEST HUNGÁRIÁM WEEIC1 Ára 30 cent TT-nVJl'iT!'a'3- '~T- 22S 11 ixon tálaikon Az elnök diadalútja Közép-Kelete- n — Az eladott atomreaktor Izraelt — Szá-dat elnök Amerikába látogat — Kissinger tárgyal a is a békés megoldásról? — új A-bom- bát robbantott a Csendes — Az egy része megint emelni akarja az árakat — Giscard általá-nos takarékoskodást rendelt el az infláció letörésére — Az USA Szenátus kemény fegyverkezési javaslatokat fogadott el — Portugália és a Szovjet a diplomáciai viszonyt HA SZEMTELENNEK tart-juk a Szovjet eljárását a közép-keleti kérdésben nagyon mesz-sz- e esünk a megfelelő kifejezés-től Az hogy egyszerre fuvo-lázza a détente őszinte békülé-kenységéne- k dallamait — igaz hogy hamisan — és ugyanak-kor arabnyelvü rádió-adásaiba- n lázadásra szólítja fel az arabokat — ez több mint szem-telenség Ez — csalás Méghoz-zá buta csalás Az ember nem is érti meg hogy Moszkvában nincsenek elég okos emberek akikben felvetődik a kérdés hogy mit szól ehhez az Egyesült Államok? Hogy mer-- e kötni a Szovjettel bármilyen „enyhülé-si" megállapodást amikor az ennek pont az ellenkezőjére uszítja a Közép-Kelete- t? Ez t nem politikai kétszinüség ez több annál Ez a bolseviki dik-tatúra pökhendisége ami nem törődik a várható kompliká-ciókkal az amerikai politikai vezetés reakciójával vagy bár-gyú arab refréneket hangoz--ta- t az „imperialisták összees-küvése" ellen EGY HÉTTEL Nixon közép-kele- ti útja előtt az arabnyelvü moszkvai adás ki-fejezetten felhívta arab hallga-tóit hogy rázzák le „az impe-rialista octopust" az olajukról mert ez „halálos ütést mér az arabok haladó erőire" Hogy ki a haladó arab azt Moszkva nem tudja megnevezni mert Irak a palesztiniaiak és újabban a nagyonis maradi konzervatív Líbia kivételével senkit sem ne-vezhet annak Legalábbis nem - abban az értelemben ahogy a Kremlben értelmezik a „ha-ladást" Tudtuk hogy Kissinger útjai kifagyasztották a Szovjetet a forró homokból és azt is tud-tuk hogy ezt nem fogja lenyel-ni a vörös „octopus" Tudtuk és megírtuk hogy a Szovjet to-vábbra is igyekszik feszültséget teremteni és fenntartani az arab világban de azt még ál-munkban sem mertük volna el az képzelni hogy ennyire bután brutálisan szemtelenül teszi azt amikor — Nixon moszkvai látogatását várja Nixon útja lerögzítette azokat a még bizonyos fokig ingado-zó vagy csak félig megért fo-lyamatokat amelyeket Kissin-ger nagyvonalú tevékenysége elindított Nem vitás hogy Kis-singer többet tett a szabadvi-lágérdekében a Közép-Kelete- n mint amit egyáltalán várni le-hetett Majdnem „lehetetlen misszióra" vállalkozott ami-kor Egyiptom és Izrael között hidat épített de különösen nagy siker volt a szíriai-izrae- li egyez-ség létrehozása Amikor az em-ber a moszkvai arab-uszításr- ól hall önkéntelenül is az a kér-dés nyomul előtérbe hogy mi-ért pontosan akkor kezdte ki az amerikai radikális média Kis-singe- rt olyan kérdésben ami nemcsak lényegtelen sőt ami inkább Amerika biztonságát szolgálta Vajon van-- e és ha van: milyen az összefüggés a két támadás között? Vajon azért vette üldözőbe az ameri-kai média egy része Kissingert mert az orosz befolyást kikap-csolta Közép-Keletrő- l? Valami összefüggésnek kell lennie a kettő között Nem állít-juk hogy ez tervszerű de azt könnyű elképzelni hogy az amerikai médiának ez a része inkább a „haladó" szovjet erők-kel tart mint Amerika magán-kapitális- ta a érdekeivel és BIZONYOS HOGY Kissinger főleg Nixon gon-dolt erre így ez a kicsit elsie-tett „leleplezés" többet hasz-nált a a Moszkvában tárgyaló amerikaiaknak mint amennyi személyi kárt okozott Kissin-gerne- k (A Szenátus azonnali nagyszabású támogatása mu-tatja hogy Amerika nem azo-nosítja magát Meyer Jenő ké-sői utódjaival) Az események kiiktatták azt az esetleg csak nyomokban megmaradt engedékenységet is ami Roosevelt óta beszívó-- TÖRTÉNT A HÉTEN JÚNIUS 10 HÉTFŐ — Az afrikai fekete kül-ügyminiszterek Mogadishuban kijelentették hogy az arabok 200 millió dolláros ajánlata a olajárak kompenzálására — nem elég Leealább 500 millióra volna szük-ségük o Portugália és a Szovjetunió helyreállítják a diplomáciai viszonyt ami az 1917-e- s orosz for-radalom után megszakadt © Nixon elnök ma elutazott Ausztriába ahol Salzburgban Kreisky kancellárral fog találkozni JÚNIUS ll KEDD — Itáliában Mariano Ru-m- or koaliciós kabinetje lemondott Ez volt a 36 kormány 1946 óta Olaszországban súlyos gazdasági zavarok vannak az árinfláció 20 % 'a Ura egy év alatt 18 %-- ot vesztett értékéből - a külkereskedelmi mérleg havi egy billiós def-icittel zárul A köztársasági elnök nem fogadta el a lemondást JÚNIUS 12 SZERDA — A San Franciscoi „zebra"-gyilkosságo- k ügyében egy tanú aki azóta elmenekült mert bosszútól félt azután elfogták — azt vallotta hogy a tagoknak külön-leges vadsággal kellett legyilkolni fehéreket hogy felvegyék őket és hogy ezekről fényképe-ket is készítettek e Kissinger le akart mondani a külügym-iniszterségről mert a média egy része lehallga "n s és de új és de II ik JJ a 'J Aláírták az' dott az amerikai politikába A moszkvai tárgyalás tehát nem lehet más és főleg: nem lehet több mint egy-k- ét semmitmon-dó kulturális és technológiai csere-ber- e esetleg a nukleáris kísérleteknek földalatti kor-látozása is Ez már maximális eredmény volna de nem az számít hogy milyen elsőolda-las címben egyeznek meg Moszkvában hanem az hogy a détente-o- t ne használhassák ki szabadvilág ellen Döntő egyezségekről nincs nem is lehet szó Ha valaki gyengébb helyzetben van a má-siknál akkor a Szovjet az és nem Nixon A Watergatet csak hazai média tartja nagy ügy-nek a világ azonban — bele-értve Brezsnyevet is — nem tartja annak De a Szovjet k-iszorulása a Közép-Keletr- ől az Schmidt-rezsi- m Németor-szágban Giscard győzelme a baloldal ellen sőt már a por-tugál „felszabadulás" fokoza-tos pórázra fűzése is — nem Amerikát hanem a Szovjetet gyengíti Nixon tehát pont jókor megy tási vádakat emlegetett ellene Nixon elnök azonban nem fogadta el még a lemondás gondo-latát sem a Szenátus pedig óriási többségben kiállt mellette A kezd már tűrhetetlen sajtó-betegségg- é fajulni a Az USA Szenátus elfogadta a 219 billiós ka-tonai beszerzési javaslatot elutasította Délviet-nám segélyezésének csökkentésére és a Szovjet-tel való kereskedelem szabadságára irányuló javaslatokat Brávó! JÚNIUS 13 CSÜTÖRTÖK — Nixont Szádat el-nök a „Nílus Rendjével" tüntette ki ami a leg-magasabb kitüntetés Egyiptomban A Kairói bevonuláson több mint két millió személy vett részt semmi incidens nem történt az emberek őszinte spontán szeretettel üdvözölték az ameri-kaiakat Nem csoda! Az oroszok után o Argentínában az egész kabinet lemondott hogy Perónnak szabad kezet biztosítson a párt-jában tapasztalható frakciózással kapcsolatban Perón nem fogadta el a lemondást Koszigin dicsérte az USA-Szovj- et együtt-működést mint a világbéke alapját és kikelt Kína ellen amely szerint a détente csupán a két szuperhatalom összeesküvése a világ félosztá-sára © Egy washingtoni nemzetközi pénzügymi-niszteri összejövetelen elhatározták hogy ezen pinola táb zori-szi- ff eteken eladási tervét Moszkvába és bár nem való-színű hogy bármilyen komoly eredményt érhet el ez nem az ö gyengeségén múlik — ami az USA határain túl amugyis erővé változik — hanem azon hogy a Szovjet még nem puhult meg teljesen a gazdasági ka-tasztrófa fenyegetésétől Még azt hiszi hogy megnyerheti Amerikát a nagy gazdasági fel-építés munkájára Szerintünk a détente már Ni-xon- ék száján is csak gépies mo-tyogás- sá vált legfeljebb ha a tudományosan idálista Kissin-ger hisz még valamelyest egy kis őszinte détente-be- n A leg-megfelelőbb megoldás: beszél-ni róla de semmit sem lenni a megvalósításáért mert az csak a szabadvilág gyengülé-sét jelenteni IZRAEL nemzetközi helyzete hirtelen megváltozott a Yom Kippur há-ború óta Nem azért mintha ezt a háborút elvesztette volna mert a küszöbén állt a győze-lemnek amikor a nagyhatal-mak leállították a harcot Nem kkal amerikai Egyiptomnak nyugtalanítja palesztíniakkal Franciaország olajtermelők helyreállítják megnégyszereződött A óceánon MI Watergate-paranoi- a is a belső poltikai ellentétek miatt amelyek csupán a nemzed-ék- váltás vajúdását fejezik ki s rövidesen konszolidálód-nak Nem is az Egyesült Álla-mok barátságának lanyhulása miatt mert Washington válto-zatlanul mögöttük áll Ha lehetne ezt ennyire egy-szerűen kifejezni akkor azt mondanánk hogy Szádat mi-att: Szádat az októberi hábo-rúban végleg rájött arra amit már korábban is tudott hogy a Szovjet nem megbízható part-ner Még háborúban sem az de különösen nem békében Szá-dat látta hogy Egyiptom jövő-je teljesen bizonytalan ha csak az orosz fegyverekre kell tá-maszkodnia És ekkor elhatá-rozta hogy az egykori nassze-r- i ellenséggel Amerikával pró-bál jövőt teremteni Kissinger személyes tárgyalási varázsá-val kiegészülve Szádat nem csak partneri hanem baráti alapra fektette az amerikai összebékúlést Máris sok olyan területen segíti Amerika amit az oroszoktól nem kaphatott meg mert nekik sincs meg Az atomreaktor kérdésében olyan tekintéllyel növelte meg helyzetét ami rendkívül hatá-sos politikai tényező de sok gyakorlati értelme nincs — leg-alábbis egyelőre nincs Külön-ben is ahogy Yigal Állon izra-eli külügyminiszter mondja: „A Nahal Sorek-- i izraeli kuta-tó reaktort is az Amerikával való megegyezés alapján esi- - náltuk meg" _ Asszad követte Szadatot mert neki is a jövő nem a Go- -' lan Heightsi tüzérségi párbaj izgatta a képzeletét Fejzál király fél-testvéré-vel Fahd herceggel kötött széles-körű egyezmény a konzervatív arabokat is Amerika mellé ál-lította így a dominók kivételesen nem összedűltek hanem he-lyükre álltak A nagy probléma (Fejzál szerint) Kelet-Jeruzsále- m visszaadása azaz — min-den megszállt terület kiürítése túl aranyat is használhatnak nemzetközi kölcsö-nök biztositékául Ilymódon Itália kölcsónkere-sés- e is eredményes lesz mert tartalékának 64 %-- a aranyban van Ennek eddigi (hivatalos) érté-ke most megnégyszereződött és így könnyebben kaphat nemzetközi kölcsönt © Mindszénty hercegprímás Los Angelesben figyelmeztette Amerikát hogy ne higyjen a Szov-jetnek mert istentelen és embertelen © Giscard egy egész sor takarékoskodási rend-szabályt léptetett életbe hogy megállítsa a 18 %-r- a emelkedett inflációt A szélsőbaloldali befo-lyás alatt álló szakszervezetek tiltakoztak az adó- - és benzinár-emelé- s ellen JÚNIUS 14 PÉNTEK — Nixon és Szádat Ale-xandriába utaztak egy lassú vonattal amely ki-látó kocsit vitt magával és ebből integettek a mintegy három és félmillió egyiptominak aki a hosszú útvonalon a földekről gyárakból fal-vakból a vasútvonalhoz rohantak hogy üdvözöl-jék Amerika elnökét © Szádat elnök elfogadta Nixon meghívását Amerika meglátogatására © Nixon elnök megállapodást írt alá Szádat elnökkel hogy Amerika elad Egyiptomnak egy atomreaktort és az ahhoz szükséges anyagot hogy békés célra energiafejlesztésre használ-ják fel Erre minden biztosítékot számba vesz-nek © Nixon elnök és kísérete Szaúdi Arábiába ér-kezett ahol Fejzál király annak családja üd-vözölte őket a Dzsiddai repülőtéren A Szaúdi £EE7 A palesztiniaiak kérdése ezzel összefügg és ez az egyetlen mód hogy Izrael békében élhes-sen az arabok között Bármeny-nyire izgalmas is Izrael „darázs-- derekára" gondolni amit a jövőben nem véd megszál-lott terület alig lehet kétséges hogy Izraelnek meg kell hozni ezt az áldozatot Nem az ara-bok kedvéért nem is Amerika miatt hanem mert ez az egyet-len megoldás az izraeli állam békés fenntartására A Likud „egyetlen barázdát sem visz-sza!- " fogadkozása de még Ra-bi- n csöndes elszántsága is hogy nem hajlandó mindent vissza-adni — ujabb háborút a kis nép fiatalságának elvérzését közgazdaságának szétomlésát jelentené A tűzszünet óta Sz-íriában meghalt G3 (más jelenté-sek szerint több) izraeli katona nagyobb veszteség mintha az araboknál egy ezrednyi áldozat esett volna Izraelnek tudomá-sul kell vennie hogy kis nép s nem hadakozhatik állandóan százmilliónyi arabbal Most megteremtődött a légkör ah-hoz hogy őszinte békét kösse-nek a Közép-Kelete- n és hogy ezt valóban komoly nagyhatal-mi garancia drótsövényével ve-gyék körül A komor Fejzál nyíltan meg-mondta ezt Nixonnnak amikor — üdvözölte Ugyanez Asszad véleménye és valamennyire halkabban Husszeiné is És persze főleg a palesztíniaké akiknek ügyét másként nem is lehet megoldani Ha egyszer letelepültek lassan belőlük is kikopik a paranoiásan harcias ellenségeskedés A túlélés az első parancs Izrael népe intelligens és szor-galmas nem vitás hogy kive-reks- zi magának az elismerés helyét szomszédai között A „darázsderék" önmagá-ban nem jelent halált de a ha-talmas védő homoksivatag amit nem adnak vissza eset-leg beléjük fojtja a lélegzetet Nagyon nehéz út ez Mi ha-zátlan magyarok megértjük fogadtatás nem volt tumultuózus mint az egyip-tomi ellenben ceremoniálisan királyi volt JÚNIUS 15 SZOMBAT — A csílei katonai kor-mányzat 150 magánvállalatot amit a kommu-nista Allende kisajátított visszaadta tulajdono-saiknak © Nixon elnök szíriai látogatása programsze-rűen folyt le bejelentették a diplomáciai viszony helyreállítását Utána Izraelbe repült ahol száz-ezer személy üdvözölte Több állami banketten vett részt amelyeken biztosította Izraelt Ame-rika további őszinte támogatásáról JÚNIUS 16 VASÁRNAP — Quitoban (Ecua-dor) ma kezdődött meg az olajtermelők konfe-renciája amelyen az árkérdésről határoznak Szaúdi Arábia le akarja szállítani az árakat má-sok emelni akarják o Nixon elnök Husszein jordáni királlyal tár-gyalt a palesztiniaiak kérdésében látogatása során Úgy hírlik hogy Kissingernek kell vállal-nia a palesztin kérdés megoldását is ami a le-hető legnehezebb feladata lesz karrierjének o Franciaország felrobbantott egy A-bom- bát a Mururoa zátonyon Ausztrália tiltakozott o Nixon elnök hazafelé repülve megszáll az Azori szigeteken fekvő USA bázison Ezt már közel-kele- ti útja előtt tervbe vették Az újdon-ság Sőt a szenzáció az lesz a látogatásban hogy — megerősítésre szoruló hírek szerint — ott ta-lálkoz- ni fog Spinola tábornokkal a portugálkor-radalm-i államfővel Nyilván az amerikai tá-maszpont kérdése lesz a főtéma --v 4
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, June 22, 1974 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1974-06-22 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000238 |
Description
Title | 000195b |
OCR text | I!í"1iL4UJJíí'jümi!'w""i ilii Imi iu''h""'--"'ji"h- ' ' " 'jLLiiwi'!ffii i- -- — in _ A S2ABADVILAG LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA H XXIV évf 25 szám SZERKESZTŐSÉG Vol 24 No 25 ÉS KIADÓHIVATAL: 1974 június 22 412 Bloor St W Toronto Second Class Mail Tel: 924-8353924-83- 54 Registration number 1309 THE LAEGEST HUNGÁRIÁM WEEIC1 Ára 30 cent TT-nVJl'iT!'a'3- '~T- 22S 11 ixon tálaikon Az elnök diadalútja Közép-Kelete- n — Az eladott atomreaktor Izraelt — Szá-dat elnök Amerikába látogat — Kissinger tárgyal a is a békés megoldásról? — új A-bom- bát robbantott a Csendes — Az egy része megint emelni akarja az árakat — Giscard általá-nos takarékoskodást rendelt el az infláció letörésére — Az USA Szenátus kemény fegyverkezési javaslatokat fogadott el — Portugália és a Szovjet a diplomáciai viszonyt HA SZEMTELENNEK tart-juk a Szovjet eljárását a közép-keleti kérdésben nagyon mesz-sz- e esünk a megfelelő kifejezés-től Az hogy egyszerre fuvo-lázza a détente őszinte békülé-kenységéne- k dallamait — igaz hogy hamisan — és ugyanak-kor arabnyelvü rádió-adásaiba- n lázadásra szólítja fel az arabokat — ez több mint szem-telenség Ez — csalás Méghoz-zá buta csalás Az ember nem is érti meg hogy Moszkvában nincsenek elég okos emberek akikben felvetődik a kérdés hogy mit szól ehhez az Egyesült Államok? Hogy mer-- e kötni a Szovjettel bármilyen „enyhülé-si" megállapodást amikor az ennek pont az ellenkezőjére uszítja a Közép-Kelete- t? Ez t nem politikai kétszinüség ez több annál Ez a bolseviki dik-tatúra pökhendisége ami nem törődik a várható kompliká-ciókkal az amerikai politikai vezetés reakciójával vagy bár-gyú arab refréneket hangoz--ta- t az „imperialisták összees-küvése" ellen EGY HÉTTEL Nixon közép-kele- ti útja előtt az arabnyelvü moszkvai adás ki-fejezetten felhívta arab hallga-tóit hogy rázzák le „az impe-rialista octopust" az olajukról mert ez „halálos ütést mér az arabok haladó erőire" Hogy ki a haladó arab azt Moszkva nem tudja megnevezni mert Irak a palesztiniaiak és újabban a nagyonis maradi konzervatív Líbia kivételével senkit sem ne-vezhet annak Legalábbis nem - abban az értelemben ahogy a Kremlben értelmezik a „ha-ladást" Tudtuk hogy Kissinger útjai kifagyasztották a Szovjetet a forró homokból és azt is tud-tuk hogy ezt nem fogja lenyel-ni a vörös „octopus" Tudtuk és megírtuk hogy a Szovjet to-vábbra is igyekszik feszültséget teremteni és fenntartani az arab világban de azt még ál-munkban sem mertük volna el az képzelni hogy ennyire bután brutálisan szemtelenül teszi azt amikor — Nixon moszkvai látogatását várja Nixon útja lerögzítette azokat a még bizonyos fokig ingado-zó vagy csak félig megért fo-lyamatokat amelyeket Kissin-ger nagyvonalú tevékenysége elindított Nem vitás hogy Kis-singer többet tett a szabadvi-lágérdekében a Közép-Kelete- n mint amit egyáltalán várni le-hetett Majdnem „lehetetlen misszióra" vállalkozott ami-kor Egyiptom és Izrael között hidat épített de különösen nagy siker volt a szíriai-izrae- li egyez-ség létrehozása Amikor az em-ber a moszkvai arab-uszításr- ól hall önkéntelenül is az a kér-dés nyomul előtérbe hogy mi-ért pontosan akkor kezdte ki az amerikai radikális média Kis-singe- rt olyan kérdésben ami nemcsak lényegtelen sőt ami inkább Amerika biztonságát szolgálta Vajon van-- e és ha van: milyen az összefüggés a két támadás között? Vajon azért vette üldözőbe az ameri-kai média egy része Kissingert mert az orosz befolyást kikap-csolta Közép-Keletrő- l? Valami összefüggésnek kell lennie a kettő között Nem állít-juk hogy ez tervszerű de azt könnyű elképzelni hogy az amerikai médiának ez a része inkább a „haladó" szovjet erők-kel tart mint Amerika magán-kapitális- ta a érdekeivel és BIZONYOS HOGY Kissinger főleg Nixon gon-dolt erre így ez a kicsit elsie-tett „leleplezés" többet hasz-nált a a Moszkvában tárgyaló amerikaiaknak mint amennyi személyi kárt okozott Kissin-gerne- k (A Szenátus azonnali nagyszabású támogatása mu-tatja hogy Amerika nem azo-nosítja magát Meyer Jenő ké-sői utódjaival) Az események kiiktatták azt az esetleg csak nyomokban megmaradt engedékenységet is ami Roosevelt óta beszívó-- TÖRTÉNT A HÉTEN JÚNIUS 10 HÉTFŐ — Az afrikai fekete kül-ügyminiszterek Mogadishuban kijelentették hogy az arabok 200 millió dolláros ajánlata a olajárak kompenzálására — nem elég Leealább 500 millióra volna szük-ségük o Portugália és a Szovjetunió helyreállítják a diplomáciai viszonyt ami az 1917-e- s orosz for-radalom után megszakadt © Nixon elnök ma elutazott Ausztriába ahol Salzburgban Kreisky kancellárral fog találkozni JÚNIUS ll KEDD — Itáliában Mariano Ru-m- or koaliciós kabinetje lemondott Ez volt a 36 kormány 1946 óta Olaszországban súlyos gazdasági zavarok vannak az árinfláció 20 % 'a Ura egy év alatt 18 %-- ot vesztett értékéből - a külkereskedelmi mérleg havi egy billiós def-icittel zárul A köztársasági elnök nem fogadta el a lemondást JÚNIUS 12 SZERDA — A San Franciscoi „zebra"-gyilkosságo- k ügyében egy tanú aki azóta elmenekült mert bosszútól félt azután elfogták — azt vallotta hogy a tagoknak külön-leges vadsággal kellett legyilkolni fehéreket hogy felvegyék őket és hogy ezekről fényképe-ket is készítettek e Kissinger le akart mondani a külügym-iniszterségről mert a média egy része lehallga "n s és de új és de II ik JJ a 'J Aláírták az' dott az amerikai politikába A moszkvai tárgyalás tehát nem lehet más és főleg: nem lehet több mint egy-k- ét semmitmon-dó kulturális és technológiai csere-ber- e esetleg a nukleáris kísérleteknek földalatti kor-látozása is Ez már maximális eredmény volna de nem az számít hogy milyen elsőolda-las címben egyeznek meg Moszkvában hanem az hogy a détente-o- t ne használhassák ki szabadvilág ellen Döntő egyezségekről nincs nem is lehet szó Ha valaki gyengébb helyzetben van a má-siknál akkor a Szovjet az és nem Nixon A Watergatet csak hazai média tartja nagy ügy-nek a világ azonban — bele-értve Brezsnyevet is — nem tartja annak De a Szovjet k-iszorulása a Közép-Keletr- ől az Schmidt-rezsi- m Németor-szágban Giscard győzelme a baloldal ellen sőt már a por-tugál „felszabadulás" fokoza-tos pórázra fűzése is — nem Amerikát hanem a Szovjetet gyengíti Nixon tehát pont jókor megy tási vádakat emlegetett ellene Nixon elnök azonban nem fogadta el még a lemondás gondo-latát sem a Szenátus pedig óriási többségben kiállt mellette A kezd már tűrhetetlen sajtó-betegségg- é fajulni a Az USA Szenátus elfogadta a 219 billiós ka-tonai beszerzési javaslatot elutasította Délviet-nám segélyezésének csökkentésére és a Szovjet-tel való kereskedelem szabadságára irányuló javaslatokat Brávó! JÚNIUS 13 CSÜTÖRTÖK — Nixont Szádat el-nök a „Nílus Rendjével" tüntette ki ami a leg-magasabb kitüntetés Egyiptomban A Kairói bevonuláson több mint két millió személy vett részt semmi incidens nem történt az emberek őszinte spontán szeretettel üdvözölték az ameri-kaiakat Nem csoda! Az oroszok után o Argentínában az egész kabinet lemondott hogy Perónnak szabad kezet biztosítson a párt-jában tapasztalható frakciózással kapcsolatban Perón nem fogadta el a lemondást Koszigin dicsérte az USA-Szovj- et együtt-működést mint a világbéke alapját és kikelt Kína ellen amely szerint a détente csupán a két szuperhatalom összeesküvése a világ félosztá-sára © Egy washingtoni nemzetközi pénzügymi-niszteri összejövetelen elhatározták hogy ezen pinola táb zori-szi- ff eteken eladási tervét Moszkvába és bár nem való-színű hogy bármilyen komoly eredményt érhet el ez nem az ö gyengeségén múlik — ami az USA határain túl amugyis erővé változik — hanem azon hogy a Szovjet még nem puhult meg teljesen a gazdasági ka-tasztrófa fenyegetésétől Még azt hiszi hogy megnyerheti Amerikát a nagy gazdasági fel-építés munkájára Szerintünk a détente már Ni-xon- ék száján is csak gépies mo-tyogás- sá vált legfeljebb ha a tudományosan idálista Kissin-ger hisz még valamelyest egy kis őszinte détente-be- n A leg-megfelelőbb megoldás: beszél-ni róla de semmit sem lenni a megvalósításáért mert az csak a szabadvilág gyengülé-sét jelenteni IZRAEL nemzetközi helyzete hirtelen megváltozott a Yom Kippur há-ború óta Nem azért mintha ezt a háborút elvesztette volna mert a küszöbén állt a győze-lemnek amikor a nagyhatal-mak leállították a harcot Nem kkal amerikai Egyiptomnak nyugtalanítja palesztíniakkal Franciaország olajtermelők helyreállítják megnégyszereződött A óceánon MI Watergate-paranoi- a is a belső poltikai ellentétek miatt amelyek csupán a nemzed-ék- váltás vajúdását fejezik ki s rövidesen konszolidálód-nak Nem is az Egyesült Álla-mok barátságának lanyhulása miatt mert Washington válto-zatlanul mögöttük áll Ha lehetne ezt ennyire egy-szerűen kifejezni akkor azt mondanánk hogy Szádat mi-att: Szádat az októberi hábo-rúban végleg rájött arra amit már korábban is tudott hogy a Szovjet nem megbízható part-ner Még háborúban sem az de különösen nem békében Szá-dat látta hogy Egyiptom jövő-je teljesen bizonytalan ha csak az orosz fegyverekre kell tá-maszkodnia És ekkor elhatá-rozta hogy az egykori nassze-r- i ellenséggel Amerikával pró-bál jövőt teremteni Kissinger személyes tárgyalási varázsá-val kiegészülve Szádat nem csak partneri hanem baráti alapra fektette az amerikai összebékúlést Máris sok olyan területen segíti Amerika amit az oroszoktól nem kaphatott meg mert nekik sincs meg Az atomreaktor kérdésében olyan tekintéllyel növelte meg helyzetét ami rendkívül hatá-sos politikai tényező de sok gyakorlati értelme nincs — leg-alábbis egyelőre nincs Külön-ben is ahogy Yigal Állon izra-eli külügyminiszter mondja: „A Nahal Sorek-- i izraeli kuta-tó reaktort is az Amerikával való megegyezés alapján esi- - náltuk meg" _ Asszad követte Szadatot mert neki is a jövő nem a Go- -' lan Heightsi tüzérségi párbaj izgatta a képzeletét Fejzál király fél-testvéré-vel Fahd herceggel kötött széles-körű egyezmény a konzervatív arabokat is Amerika mellé ál-lította így a dominók kivételesen nem összedűltek hanem he-lyükre álltak A nagy probléma (Fejzál szerint) Kelet-Jeruzsále- m visszaadása azaz — min-den megszállt terület kiürítése túl aranyat is használhatnak nemzetközi kölcsö-nök biztositékául Ilymódon Itália kölcsónkere-sés- e is eredményes lesz mert tartalékának 64 %-- a aranyban van Ennek eddigi (hivatalos) érté-ke most megnégyszereződött és így könnyebben kaphat nemzetközi kölcsönt © Mindszénty hercegprímás Los Angelesben figyelmeztette Amerikát hogy ne higyjen a Szov-jetnek mert istentelen és embertelen © Giscard egy egész sor takarékoskodási rend-szabályt léptetett életbe hogy megállítsa a 18 %-r- a emelkedett inflációt A szélsőbaloldali befo-lyás alatt álló szakszervezetek tiltakoztak az adó- - és benzinár-emelé- s ellen JÚNIUS 14 PÉNTEK — Nixon és Szádat Ale-xandriába utaztak egy lassú vonattal amely ki-látó kocsit vitt magával és ebből integettek a mintegy három és félmillió egyiptominak aki a hosszú útvonalon a földekről gyárakból fal-vakból a vasútvonalhoz rohantak hogy üdvözöl-jék Amerika elnökét © Szádat elnök elfogadta Nixon meghívását Amerika meglátogatására © Nixon elnök megállapodást írt alá Szádat elnökkel hogy Amerika elad Egyiptomnak egy atomreaktort és az ahhoz szükséges anyagot hogy békés célra energiafejlesztésre használ-ják fel Erre minden biztosítékot számba vesz-nek © Nixon elnök és kísérete Szaúdi Arábiába ér-kezett ahol Fejzál király annak családja üd-vözölte őket a Dzsiddai repülőtéren A Szaúdi £EE7 A palesztiniaiak kérdése ezzel összefügg és ez az egyetlen mód hogy Izrael békében élhes-sen az arabok között Bármeny-nyire izgalmas is Izrael „darázs-- derekára" gondolni amit a jövőben nem véd megszál-lott terület alig lehet kétséges hogy Izraelnek meg kell hozni ezt az áldozatot Nem az ara-bok kedvéért nem is Amerika miatt hanem mert ez az egyet-len megoldás az izraeli állam békés fenntartására A Likud „egyetlen barázdát sem visz-sza!- " fogadkozása de még Ra-bi- n csöndes elszántsága is hogy nem hajlandó mindent vissza-adni — ujabb háborút a kis nép fiatalságának elvérzését közgazdaságának szétomlésát jelentené A tűzszünet óta Sz-íriában meghalt G3 (más jelenté-sek szerint több) izraeli katona nagyobb veszteség mintha az araboknál egy ezrednyi áldozat esett volna Izraelnek tudomá-sul kell vennie hogy kis nép s nem hadakozhatik állandóan százmilliónyi arabbal Most megteremtődött a légkör ah-hoz hogy őszinte békét kösse-nek a Közép-Kelete- n és hogy ezt valóban komoly nagyhatal-mi garancia drótsövényével ve-gyék körül A komor Fejzál nyíltan meg-mondta ezt Nixonnnak amikor — üdvözölte Ugyanez Asszad véleménye és valamennyire halkabban Husszeiné is És persze főleg a palesztíniaké akiknek ügyét másként nem is lehet megoldani Ha egyszer letelepültek lassan belőlük is kikopik a paranoiásan harcias ellenségeskedés A túlélés az első parancs Izrael népe intelligens és szor-galmas nem vitás hogy kive-reks- zi magának az elismerés helyét szomszédai között A „darázsderék" önmagá-ban nem jelent halált de a ha-talmas védő homoksivatag amit nem adnak vissza eset-leg beléjük fojtja a lélegzetet Nagyon nehéz út ez Mi ha-zátlan magyarok megértjük fogadtatás nem volt tumultuózus mint az egyip-tomi ellenben ceremoniálisan királyi volt JÚNIUS 15 SZOMBAT — A csílei katonai kor-mányzat 150 magánvállalatot amit a kommu-nista Allende kisajátított visszaadta tulajdono-saiknak © Nixon elnök szíriai látogatása programsze-rűen folyt le bejelentették a diplomáciai viszony helyreállítását Utána Izraelbe repült ahol száz-ezer személy üdvözölte Több állami banketten vett részt amelyeken biztosította Izraelt Ame-rika további őszinte támogatásáról JÚNIUS 16 VASÁRNAP — Quitoban (Ecua-dor) ma kezdődött meg az olajtermelők konfe-renciája amelyen az árkérdésről határoznak Szaúdi Arábia le akarja szállítani az árakat má-sok emelni akarják o Nixon elnök Husszein jordáni királlyal tár-gyalt a palesztiniaiak kérdésében látogatása során Úgy hírlik hogy Kissingernek kell vállal-nia a palesztin kérdés megoldását is ami a le-hető legnehezebb feladata lesz karrierjének o Franciaország felrobbantott egy A-bom- bát a Mururoa zátonyon Ausztrália tiltakozott o Nixon elnök hazafelé repülve megszáll az Azori szigeteken fekvő USA bázison Ezt már közel-kele- ti útja előtt tervbe vették Az újdon-ság Sőt a szenzáció az lesz a látogatásban hogy — megerősítésre szoruló hírek szerint — ott ta-lálkoz- ni fog Spinola tábornokkal a portugálkor-radalm-i államfővel Nyilván az amerikai tá-maszpont kérdése lesz a főtéma --v 4 |
Tags
Comments
Post a Comment for 000195b