Kanadai Magyarsag, March 09, 1974

              H'J
4
tö
197-- 1 március 9 (No 10) Kanadai Magyarság 3 oldal
rn K ovacs Imre New York- - levél e:
Béldy Béla:
Jobb parlament?
A Richárd Nixon elnök ellen indított impe-achment-hajs- za
egy különös kérdést nyitott
fel amire a lihegve csörtető fejvadászok va-lószínűleg
nem gondoltak vagy ha gondoltak
nem merték kimondani
Mivel ez a kérdés rövidesen nyílt vita tár-gya
lesz szeretnék rámutatni erre a „külö-nös
kérdésre"
Eddig mindenki úgy tudta hogy az Alkot-mány
második részében a negyedik rész pon-tosan
meghatározza hogy az Elnököt „haza-árulás
megvesztegettetés vagy más nagy
bűnök és vétségek" miatt lehet csak alá
helyezni A Ház jogiügyi bizottsága azonban
a boszorkányüldözés lázában túlnyúlt ezen a
meghatározáson mert ezekre a bűncselek-ményekre
sem vád sem főleg: bizonyíték
nem áll rendelkezésére Mivel Nixont minden-áron
el akarják távolítani elnöki székéből a
bizottság és a média azt az alaptalan feltevést
kezdi népszerűsíteni hogy az Elnököt az Alkot-mány
felforgatása a bizalommal való vissza-élés
hivatalának súlyosan hanyag ellátása
a törvényhozás jogainak kisajátítása és más
hasonló politikai okoknál fogva is alá le-het
helyezni
Nem hisszük hogy a Ház jogügyi bizottsá-gának
alkotmánymagyarázó és kibővitő joga
volna és azt sem tartjuk valószínűnek hogy
ezt a jogot a Ház teljes ülése elegendő-nek
tartaná a vád alá helyezésre Ezek a
„bűnök' ' ugyanis egyszerűen minden jelenték-telen
elnöki döntésbe belemagyarázhatok így
például azt mondják hogy a Kongresszus ál-tal
megszavazott összegek visszatartása mert
azt az Elnök az adófizetők részére terhes és
felesleges kiadásnak tekintette vádpont lehet-ne
Kinek a bizalmával élt itt vissza az Elnök?
A népével? évi földcsuszamlásos megvá-lasztása
bizonyítja hogy a nép bízott benne
elnökké választotta ami négy évi mandátu-mot
jelent Hogy most alászállt a népszerű-ségi
jelzőszáma az nem jelent semmit mert
az Alkotmány szerint az Elnököt négy évre
választják és különben is: Trumannak még
alacsonyabb volt a népszerűségi jelzőszáma
amikor — megnyerte az elnökválasztási csa-tát
A törvényhozás jogainak kisajátítása
olyan kérdés amit nem igen lehet konkrét ala-pon
eldönteni mert a két testület funkciói
gyakran összefolynak és mindegyik igyekszik
a másikat a maga elképzelése alapján befo-lyásolni
Főleg a kambodzsai bombázást em-legetik„am- ire
aKongresszus nem adott enge
"délytrittViszontNixon nem mintElnölchanem
mint a haderő főparancsnoka tehát saját ha-táskörében
járt él hogy az amerikai csapatok
helyzetét konszolidálja Ez nem a törvényho-zás
hatásköre! Hogy elhanyagolta volna köte-lességeit
ezen legfeljebb mosolyoghat az aki
nem aludta végig azokat az éveket amelyek
alatt Nixon megszüntette a vietnámi háborút
hazahozta a hadifoglyokat közeledést terem-tett
Kínához és a Szovjethez és pont most
igyekszik a közép-kele- ti helyzetet is békésen
rendezni
Egyrészt képtelenség feltenni a Ház józan
tagjaitól hogy ilyen önmaguknak ellentmon-dó
vádak alapján impeacholják az Elnököt és
Lesznek-- e új hidak alagutak a Dunán?
Budapest tájképi szépségé-nek
egyik legfontosabb tényező-je
a Duna folyam csön-des
ivü kanyarodásával néhol
alig négyszáz méternyire má-sutt
csaknem kilométeres tá-volságban
választja el egymás-tól
Budát és Pestet — pompás
tükre végignyúlik észak és dél
között Az óriás folyót a bámu-lok
előtt még nagyítja hogy a
két partot aránylag kevés híd
köti össze
Nem kell a hollandi csator-navárosokig
elmenni — elég
ha Párizs hatalmas tengeri fo-lyóját
nézi az idegen ennek a
kanyargó folyónak a tükrét is
szinte nagyrészben elfedik már
az unos-untala- n átvezető hidak
A Szajna mint tájképi szépség
bizony így teljesen elveszik a
francia főváros számára a ren-geteg
hídtól már nem is látni
a nagy folyóra De a közleke-dés
így lett elsőrangú így egyál-talán
nem akadály sehol a Szaj-na
vize
ALAGÚT A DUNA ALATT
r
Ha egyelőre nem is fenyege-ti
ilyen veszedelem Budapest-nél
a Dunát az egyre növekvő
forgalom szorítása mégis rá-kényszeríti
már a fővárost
hogy megtervezze a Duna-tükö- r
sürübb megszakítását új
meg új hidak által
E gyelőre két új hídról van szó
meg egy dunai alagútról Az
alagút már nagyon szoros kény-szerűség
lesz és ritka előnye
hogy semmit sem ront majd a
Duna képén Az előzetes tervek
a
vád
vád
vélt
1972
és
Két
főleg képtelenség arra gondolni hogy a Szená-tus
kétharmada — mint bíróság — elitélhes-sen
valakit — az érdemei miatt
Ebben az impeachment-törekvésbe- n egy
mélyebben fekvő pártoskodó indulat van be-építve
Az Alkotmány szerepét itt a Gallup-po- ll
a Harris-pol- l és a média üvöltő dervisei-nek
véleménye vette át Ez egyszerűen kife-jezve
annyit jelent hogy a Kongresszus önma-ga
ellen hozna ítéletet és kimondaná hogy
amikor az Elnök elveszti a népszerűségének
bizonyos százalékát a demokratikus eljárás
amely Elnökké választotta nem érvényes
többé új választást kell tartani De ez eset-ben
új választást kellene tartani a Képvise-lőház
és Szenátus összes tagjai felett is 'mert
ezek részben — sőt nagyrészben — részesei
voltak az Elnök vád alá helyezett tevékeny-ségének
így például a Kongresszus szavazta
meg a költségvetéseket hozott egy sereg tör-vényt
az Elnök javaslatára és így tovább
Másszóval: a vád alá helyezés és főleg az
elitélés azt jelentené hogy az amerikai Kong-resszus
gyengének tartja az Alkotmányt és
főként önmagát Ez esetben nem volna más
megoldás mint megváltoztatni az Alkotmányt
és megszüntetni az amerikai választási rend-szert
Pontosabban szólva: átalakítani a vá-lasztási
rendszert parlamentáris alapon ahol
az Elnököt illetőleg: ez esetben a miniszter-elnököt
a többség bizalmatlansági indítvá-nya
megbuktathatja és a többségi párt vagy
azok koalíciója új miniszterelnököt nevezne
ki Tisztán párt-bizalmatlansá- gi alapon a je-lenlegi
Alkotmány kizárja ezt a megoldást
A parlamenti rendszerre való áttérés ter-mészetesen
az egész választási szerkezet ala-pos
felforgatását igényelné A kétpárt-rend-sze- r
nyilván megszűnnék és esetleg egy tucat-nyi
párt hozna be képviselőket a parlament-be
Nem vitás hogy mindez olyan felfordulást
okozna amit a legmélyebb békehelyzetben
sem engedhetne meg magának Amerika A
nép ezt a teljesen felesleges változást nyil-ván
elvetné s egy alkotmánymódosítást meg-előző
népszavazáson ragaszkodnék a jelenle-gi
rendszerhez
A többségi párt — jelenleg a demokraták
— ezzel kifejezetten pártdiktaturát teremte-ne
aminek az eredménye egy kétévenként
megismétlődő választás az ezzel járó káosz
és töménytelen pénzt fölösleges kidobása
volna '# a '- - "n "' r
Nem hisszük hogy a 200 évéhez közeledő
Egyesült Államok népe helyeselné ezt Sőt
azt sem hisszük hogy maga a Kongresszus
öngyilkosságot akarna elkövetni mert a mé-dia
és a baloldal gyűlölete egy jelentéktelen
kis bűnügyet — a Watergatet — amihez az
Elnöknek nyilván semmi köze sem volt — in-fám- is
ferdítésekkel gyakran gyalázkodó ha-zugságokkal
országos botránnyá fujt fel
Ha a Ház jogügyi bizottsága a fentebb em
lített politikai érvek alapján vád alá helyezné
Nixont vád alá helyezné önmagát is és ezzel
az ostobán gyűlölködő partizán hajszával örök
foltot hagyna az amerikai közéleten
szerint a pesti Alkotmány utca
és a budai Csalogány út között
nyit hatalmas új autóutat a Du-na
folyása alatt — természete-sen
úgy hogy az autók már jó-val
beljebb a partoktól eltűn-nek
a Duna-medr- ét jóval fe-lülmúló
hosszaságu alagútban
- A megtervezés könnyű munka
volt mert a háború végén ép-pen
errefelé kellett felépíteni
a rögtönzött „Kossuth-hídat- "
így a szükséges méréseket és
talajpróbákat már akkor elvé-gezték
Azóta a németek által
felrobbantott régi Dunahídakat
újból fölépítették a Kossuth-hídr- a
nem volt már szükség
azt le is bontották
Ez az alagút tehát éppen a
közepén lesz a főváros dunai
forgalmának Budapest azon-ban
óriás építkezésekkel való-sággal
új város részekét terem-tett
meg a főváros déli és észa-ki
végein ezek magukhoz von-ták
a forgalom jórészét Most
összeköttetést kell találni a déli
és az északi új forgalmi irányok
között A kapcsolás csak új hi-dakkal
lehetséges
AZ „ÉSZAKI" HÍD
Az északi forgalom számá-ra
a vizsgálatok a legkedve-zőbbnek
találták az Árpád utca
és a Pók utca vonalát az új
északi híd tehát ezeknek az
utaknak a tengelyében épül
meg A Pók utcai nagyra ter-vezett
hidfö megoldására pá-lyázatot
írtak ki — itt kapcso-lódna
be a főváros közlekedé-sébe
a szentendrei korszerű
vé tett M 11-e- s útvonal A ki-gondolt
hidfők szerencsés hely-zete
lehetővé teszi a legmoder-nebb
megoldásokat olyan alul
és felülkanyargó többszintes
autójáratokkal hogy szinte
japáni tájkép alakul ki
A „DÉLI" HÍD
A déli út az összekötő vasú-ti
híd közvetlen szomszédságá-ban
áll majd a közúti forgalom
rendelkezésére A Hungária
körút folytatása lesz Buda felé
a budai oldalon pedig megépí-tik
hozzá az M 6-- os számú autó-útvonalat
Érdekessége hogy
két részletben készül majd el
először kétszer kétsávura majd
később kétszer négysávura
Nem a közeli jövő terve de
már bizonyos hogy Csepel és
az óriás iramban fejlődő Albert-falva
között is hidat kell állí-tani
Aztán ugyancsak délen
rendezni kell a'Gubacsi úti cso-dabogár-- híd
ügyét is Ez a kis
híd Pesterzsébet és Csepel kö-zött
áll — furcsasága hogy
tulajdonképpen két egymás
mellé fektetett hidtestből áll
Az egyik hidtesten MÁV-sine- k
vannak és egy HÉV-von- al a
másikon két közúti sáv A két
hidtest közti tartókon helyezke-dik
el egy ujabb HÉV-von- al
Hát ezen a zűrös helyzeten is
segíteni akarnak most alapos
modernizálással
Ki kell bővíteni az Árpád-hi-da- t
is kétszer háromsávosra a
villamospálya mellett Ugyan-csak
két új "autósávval lesz szé-lesebb
az Erzsébet-hí- d is A Szaba-dság-
hídhoz egyelőre nem
nyúlnak ezen halad át a legke-vesebb
autó — naponta mind- -
Kovács Imrétől a kiváló
közírótól közöljük az alábbi
rendkívül érdekes söt izgal-mas
fejtegetést Mit jelent az
amerikai kontinentális raké-ták
átirányítása a városi cé-lokról
hadi célpontokra? Az
Az amerikai közvélemény-ben
és még inkább a politikai
gondolkodásban igen jelentős
változás észlelhető ha a meg-figyelő
a szokásos felszíni je-lenségek
helyett kissé mélyeb-ben
és tüzetesebben értékeli
ki az eseményeket
AZ ELSŐ KÉTKEDÉS ami
mind gyakrabban hangzik el
közvetve vagy közvetlenül: ki-vel
fogtunk kezet kivel barát-kozunk- ?
Természetesen a Szov-jetunióról
van szó és a détente
teherpróbájáról s a rossz lel-kiismeret
felkeltöje Szolzsenyi-ci- n
és bátor társai leleplezése
Amíg professzionista antikom-munistákna- k
tartott elemek
köztük az emigránsok érvelé-sét
hallották az amerikaiak
barátságosan csak legyintet-tek
hogy eltúlozzák a dolgokat
Roosevelt annyira meghatódott
Sztálintól a háború alatti talál-kozásaik
során hogy Jaltából
hazatérve azt mondotta „olyan
egyszerű annyira ártatlan
mint egy gyerek akit az ember
legszívesebben a térdére ültet-ne"
Truman Sztálin első inté-sére
odaült a zongorához Pots-damban
és eljátszotta a Missou-ri-kering- öt
anélkül hogy kér-te
volna a vörös diktátort ö meg
járjon el egy kozáktáncot Tru-man
egy mondatba foglalta vé-leményét:
I liké Joe — ked-velem
Jóskát !"Eisenhower fel-ajánlotta
a Kremlnek az open
sky — a nyílt égbolt politiká-ját
repüljenek csak az USA
fölé és fényképezzenek le min-dent
amit akarnak Kennedy
semmilyen árat nem tartott
i magasnak a szabadságért
mégsem tett egy lépést a leigá-zott
népek felszabadítására
Johnson már hidat épített Ni-xon
pedig tárgyal — nem kon-frontál
Aztán megszólal
egy szovjet tudós Szacharov
s kijelenti hogy a détente a
szovjet rendszert segíti és nem
a szovjet népet Szolzsenyicin
pedig kiadja a Gulag-szigetcso-po- rt
c könyvét hogy vigyáz-zatok
a Szovjetunióban semmi
sem változott nem tudjátok ki-vel
fogtatok kezet kivel barát-koztok
A liberális médiát ugyanaz
a hideglelés fogta el mint az
európai baloldalt amikor 1939
augusztusában Ribbentrop
Moszkvába repült és aláírta
Molotovval a megnem-támadá-- si
egyezményt Az emigráns
mondhatott amit akart tilta-kozását
nem erősítették fel vi-lágközleménnyé:
néhány bátor
szovjet intellektuel vádja egy-szeriben
rádöbbentette a nyu-gati
világot hogy a játszma
ezúttal a rabnemzetek bőrére
megy! Ha a nyugati világ el-sősorban
az USA tényleges bé- -
össze tizenháromezer-tizenöt-eze- r
Ugyancsak érintetlen ma-rad
a Lánc-hí- d is — mint mű-emlék
Nagyobb munkát terveznek a
Boraros-tér- i pesti hídfőnél ezt
teljesen újjáépítik és új tervek
szerint modernizáljak Átala-kítják
a Petőfi-hí- d útvonalcsat-lakozásait
is a pesti oldalon és
ezzel azt remélik hogy kétszer
ötéves tervek idejére elvetették
a dunai hidak gondját
A legmegnyugtatóbb azon-ban
hogy az új hidak építésé-vel
hidfőátalakitásokkal és hid-bővítések-kel
sehol sem rontják
el a világszerte jól ismert Du-naképet
a magyar főváros köze-pén
A legtávolabbi jövőt is csak
úgy képzelik el hogy semmi-képpen
sem lesz több híd A for-galom
átirányítását inkább
ujabb nagy befogadóképességű
alagutakkal oldják meg a Du-na
alatt
ESZE AMBRUS
FIZESSEN
ELŐ LAPUNKRA!
új stratégia látszólag semmit-mondó
felülete mögött az
amerikai nukleáris készült-ség
megkeményedése elsö
támadásra" való beállítása
fekszik Válasz a Szovjet tár-gyalási
manővereire vagy
LIMITÁLT NUKLEÁRIS
ÖSSZETŰZÉS?
két köt a Kreml uraival akkor
örökre megpecsételi a szovjet-tábo- r
szerencsétlen elnyomott
népei sorsát
A MÁSIK KÉRDÉS ami fog-lalkoztatja
a politikai kiértéke-löke- t
és tervezőket: mi lesz ak-kor
ha a Szovjetunió nem tart-ja
be a megállapodásokat?
Amerika igen fontos tárgyalá-sokat
folytat a szovjet vezető-séggel
a détente keretében pon-tosabban
annak biztosítása ér-dekében
Tavaly tető alá került
a SALT egyezmény (Strate-gi- c
Amis Limitation Talk — Ha-dászati
Fegyverek Korlátozá-sának
Megtárgyalása) ami az
USA-na- k és az USSR-na- k két-kél
védekező (defenzív) jellegű
interkontinentális rakétaállást
hagyott meg az éppen rendel-kezésükre
álló rakéták befa-gyasztásával
(és egyharmados
számszerű szovjet fölénnyel)
Most tárgyalnak a közép-európ- ai
csapatcsökkentésről Bécs-ben
és az európai biztonságról
Genfben: ugyanakkor elkezdő-dött
február 19-é- n szintén Genf-ben
a SALT II tárgyalás á tá-madó
(offenzív) nukleáris fegy-verek
korlátozásáról
Az előzetes megállapodások
s most folyó megbeszélések és
tárgyalások a détente alapját
akarják megvetni de még
egyezségre vagy egyetértésre
se jutottak máris kisért a kér-dés
mi lesz ha a Szovjetunió
szokása szerint megszegi azo-kat?
A Kreml a détente értel-mezésében
sem tagadja meg
önmagát: ott van nyugalom
ahol az érdeke éppen megkö-veteli
ahol viszont az érdeke
nyugtalanságot követel ott
nincs détente A szelektált dé-tente-poli-tika
is csak a szovjet
kormányt köti a nemzetközi
munkásmozgalmat nem A
szovjet és a kelet-európ- ai kom-munista
vezetők nyíltan han-goztatják
hogy a détente nem
jelenti az ideológiai- - és az osz-tályharc
feladását Ellenkező-leg
éberségük és felkészültsé-gük
érdekében azt fokozni kell:
a cél változatlanul a világural-om
amihez az egyik út a dé-tente!
AZ ESETLEGES SZOVJET
ÁRMÁNYKODÁSRA Washing-ton
egy merész elébevágással
felelt: a Fehér Ház utasításá-ra
a honvédelmi minisztérium
(Pentagon) az interkontinentá-lis
rakéta-rendszerek- et átirá-nyozta
polgári célpontokról ka-tonai
célpontokra Szaknyel-ven
az USA az első ütés (first
strike) hadászatát alkalmazza a
második ütés (second strike)
hadászatával szemben A két
szuperhatalom között Íratlanul
megállapodás nélkül egy olyan
egyetértés jött létre hogy mi-vel
képesek egymás kölcsönös
megsemmisítésére jóindula-tuk
bizonyítására interkonti-nentális
rakétaarzenáljukat
csak városokra irányozzák be
Az elmúlt két évtized a MAD
(Mutual Assured Destruction —
Kölcsönös Rombolás Biztosité-ka)
jegyében telt el A feltéte-lezés
az volt ha az egyik fél-ne!
v_n akkora nukleáris ere-je
hogy egy nem "árt meglepet-és-
szerű támadást kibír s
egyben azt megtorolhatja ak-kor
elveszi a másik fél kedvét
a meggondolatlan akciótól Az
allattomos támadási szándékot
abból ismerik fel hogy a másik
fél a rakétarendszerét katonai
vagy polgári célpontokra irá-nyozta- -c
be vagy sem Ha első-sorban
rakétaállásokat ett cél-ba
akkor elárulta hogy kiüté-sükkel
meg akarja fosztani el-lenfelét
a visszaütési képesség-től
Ez volna az első ütés ami
tehát támadó jellegű a máso-dik
ütés vagyis a városok cél-bavétele
és megsemmisítése
védekező egyben megtorló
Az amerikai döntés hogy ra-kétarendszerüket
ráirányozzák
a szovjet rakétaállásokra és
Kissinger puhább külpolitiká-jának
erővel való feltöltése
ez?
Meggyőződésünk hogj az
olvasó nagy elégtétellel ve-szi
tudomásul Kovács Imre
megállapításait
egyéb katonai létesítmények-re
(amellett hogy a városokat
és az ipartelepeket is szemmel
tartják) figyelmeztetés a Kreml-nek:
jó lesz vigyázni! Az átirá-nyítást
nyíltan bejelentette Ja-mes
R Schlesinger honvédel-mi
miniszter aki negyedszá-zada
Henry A Kissinger kü-lügyminiszterrel
együtt végezte
el a patinás Harvard-egyeteme- t
azonban óvatosabb nála
És hogy az első ütés halálosan
pontos legyen az USA megkezd-te
egy igen hatékony rakéták-ra
telepíthető nukleáris bomba
— komplexum gyártását
Kezdetben volt a MRV (Mul-tipl- e
Re-cntr- y Vehicle — Több-szörös
Visszatérő Szerkezet)
egy meglehetősen durvakivite-l- ü
több nukleáris bombát tar-talmazó
szerkezet mely a
sztratoszférából visszatérő in-terkontinentális
rakéta tetejé-ről
egyszerű szórással zúdította
a célpontra rakományát A kö-vetkező
megoldása a sokkal tö-kéletesebb
MIRV (Multiple In-depende-ntly
Targetable Rc-entr- y
Vehicle — Függetlenül
Célozható Visszatérő Szer-kezet)
mely minden egyes nuk-leáris
bombáját külön célra zú-díthatja
esetleg többszáz kiló-méterre
egymástól A SALT II
tárgyalások a MIRV-r- e vonat-koznak
amit az USA 1970 és
1973 közölt jelentősen kifejlesz-tett:
az eredeti 1710 nukleáris
bombáról ötezerre Ha nem is
mennyiségben de technológiai-lag
a Szovjetunió utóiérte az
USA-- t és az SSX-1- 8 sorozatú ra-kétáira
szereli a saját MIRV-rendszer- ü
nukleáris bombáit
ÁZ ÚJ AMERIKAI megtorló
nukleáris fegyver a MáRV
(Maneuverable Re-enlr- y Vehic-le
— Irányítható Visszatérő
Szerkezet) lényege hogy a lég-ürb- e
visszatért rakéták szállít-mányát
a különböző célpontok-ra
beállított nukleáris bombák
irányát az utolsó pillanatban
megváltoztathatja amivel a
szovjet radarhálózatot kijátsza
A MaRV-rendszer- ü nukleáris'
bombacsaládot a Trident-osz-tály- u
nukleáris tengeralattjá-rók
hosszútávolsági rakétáira
szerelik bevetésükre előrelát-hatólag
1978-ba- n kerül sor Ma-ga
az a tény hogy nem beton
silóba állítják hanem mozgó
támpontot kap már az új ame-rikai
stratégia merész rugal-masságának
bizonyítéka
A Metternichből kiindult
Talleyrand stílusát utánzó
(ugy értve hogy több gazdát
kiszolgált) és Bismarcknál ki-kötött
Henry A Kissinger kül-politikai
bűvészkedését egyre
többen kifogásolják a tapasz-taltabb
diplomaták és katonák
aggódnak hogy a kritikus pi-llanatban
nem lesz nyúl a cilin-derben
vagy galamb a kabát-ú- j
jban Erre az eshetőségre szá-mit
az új stratégiai kezdemé-nyezés
ami esetleg limitált
nukleáris összecsapáshoz ve-zethet
a két szuperhatalom kö-zött:
ha a rakéták katonai cél-pontokra
vannak beirányozva
a polgári lakosság feláldozása
nélkül összemérhetik erejüket
Az USA és az USSR mindenütt
szembenáll (Korea Vietnám
Közép-Kel- et Európa Dél-Amerik- a)
Közvetlenül nem
harcolnak ugyan de protezsált-jai- k
támogatásával és a helyi
háborúk menedzselésével fo-lyamatos
feszültségben tart-ják
a világot Mi lesz ha Euró-pába
tolódik az aréna és ki kell
lőni a rakétákat?
A kongresszus honvédelmi
bizottsága előtt Schlesinger
azt mondotta ha a fáklya ki-esik
az USA kezéből nem lesz
aki felvegye!" Éppen ezért az
egész világra kiterjedő előnyös
katonai egyensúlyt kell bizto-sítani
ami kijózanítja a Szovjet-uniót
a kísértésekből és vissza-tartja
a meggondolatlanságok-tól!