Kanadai Magyarsag, May 04, 1974

              _~~rr
6 oldal Kanadai Magyarság (No 18) 1974 május 4
1 e§ Kepek a na
MONOKLIS JUNTAVEZÉR
lépett a politikai porondra Por-tugáliában
A fiatal tisztek se-gítségével
Spinola tábornok az
afrikai hős" puccsot hajtott
végre és elűzte Caetano minisz-terelnököt
akit néhány minisz-terével
együtt Madeira 'szigeté-re
internáltak Utána a monok-lis
tábornok átvette a hatal-mat"
a katonai szabadságmoz-galom
nevében Hurrá! Ez az
amit szeretünk olvasni a liberáli-s-
társutas lapokban Végre
ők is örülnek egy katonai jun-tának!
De még mennyire! Cae-tanor- ól
és a megelőző Salazar
rezsimről azt írják hogy az em-beri
jogokat eltipró diktatúra
' f II IMIT 1 7
A „zebra"-gyilkosr- ól rajzolt
rendőri kép
volt s most a portugál elnyo-mottak
előtt felderengett egy ki-váló
katonai junta minden re-ménye:
a szabadság bőség a
háború megszüntetése és ami
jót csak el tudnak képzelni
Moszkvában és a többi liberális
demokrata országban a terve-zők
Ez a Sninnla lehet egy iga-zi
hamisítatlan „afrikai hős"
csak az ember azt nem tudja
hogy miért harcolt 13 évig olyan
hősiesen Afrikában és miért
jutott eszébe csak most átven-ni
a hatalmat Ha olyan jól har-colt
hogy „hősnek" tekintik
akkor nyilván hitt az ügyben
vagy legalábbis: lojális volt ah-hoz
a rezsimhez amely tábor-nokká
nevezte ki De lehet hogy
több benne az ambició mint a
hősiesség Mindenesetre most
az élre került Katonai diktál
torrá lett a baloldal által ál-humá-nus
és ál-pacifi- sta jelsza-vakkal
megdolgozott kis hadna-gyok
és főhadnagyok jóvoltá-ból
Azt hogy megszünteti-- e az
afrikai háborút nyilván még ö
sem tudja legalábbis azt nem:
hogyan? Ott hagyja a portugál
telepeseket hogy a Frelimo ki-irtsa
őket? Ez is egy megoldás
a katonai junták részéről Azt
mondja vagy inkább másokkal
mondatja hogy teljes szabad-ságot
ad Portugáliának Ez leg-alább
olyan nehéz lesz mint
megszüntetni egy 13 éves gyar-mati
háborút A portugálok —
kivéve a bedolgozott szélsöra-dikálisok- at
— nem érezték
hogy elnyomták őket Tudni il-lik
senki sem nyomta el őket
Avagy: az hogy nem tiz párt
indulhatott a választáson vagy
hogy a sajtójuk nem hazudha-tott
álnok emberi bőrbe bújta-tott
radikális jelszavakat az
nem jelentett elnyomást ellen-kezőleg:
szabadságot jelentett
az agymosás alól amivel a társ-utas
média szokott operálni
Nem kell túlhíres jósnak lenni
ahhoz ha azt hisszük hogy a
Monoklis Diktatúra sem ad több
szabadságot a portugál népnek
mint az eddigi rezsim legfel-jebb
igéri és legfeljebb lemond
olyan eszményekről amelyek
ezt a kis népet éltették és nyu-godt
boldog életet biztosítottak
számára Spinola a monoklijá-val
nem egy kimondott népi ve-zérnek
látszik általában: mint-ha
kissé túlfölényes és lenéző
lenne amióta írt egy könyvet'az
afrikai hadjáratról ami miatt
kitették a szűrét a vezérkari fó-nökhelyettess-égből
A portugál
népet sajnáljuk nem csupán
Caetanot vagy másokat ami-kor
azt hisszük hogy most csap-ta
be őket is a radikális vörós
róka és ennek minden súlyos kö-vetkezményével
együtt a pol-gárháború
magvát vetette el A
liberális-radikáli- s médiát azon-ban
őszintén irigyeljük hogy
milyen remekül játszik egy:
szerre két hegedűn is — hol junta-ell-enes
(Görögország Csíle)
hol junta-bará- t (Spinola Niger
Szovjet stb) dallamokat így
kell újságot — nem írni hanem
hazudni!
A MÁSIK FASISZTA-REZSI- M
— a dél-afrik- ai apartheid-korm-ány
— óriási győzelmet
aratott a választáson Az-afri-káner- ek
pártja a kiváló Vors-terr- el
az élén lehengerelte az
angolok ellenzéki pártját
amely kettészakadt: az apart-heidet
védő konzervatív és a li-berális
tagozatra A „progresz-szív- "
párt sehQl sem volt mint
eddig sohasem Diktatúra? A
papok nagyrésze itt és Európá-ban'
azt mondja hogy diktatú-ra
méghozzá a legembertele-neb- b
alapon Miért? Mert ezt a
frázist tanulták a kommunista
propagandától Ugyanezek a
papok egyetlen szóval sem os- -
Shields a legújabb
zebra"-áIdoz- at
torózzák a szovjet-pribékek- et
akik kóróskörül elnyomtak min-denkit
akit csak elérhettek a
balratartó Roosevelt házaspár
jóvoltából A Gulag nem volt
elég nekik?' Szaharov megdöb-bentően
bátor leleplezései nem
elegek nekik? Kinek hisznek in-kább:
a bolseviki brigantiknak
vagy a vallásos Szolzsenyicin-ne- k
és a világhírű tudósnak
Szaharovnak? Nos Dél-Afri- ka
ellen folyik most a harc a pap-ság
és a velük ikertestvéri szö-vetségben
működő ateista liberális-
-radikális média részéről
Vorster győzelme csak növeli
a dühüket mert ez az a társa-ság
amely a balsikert nem bír-ja
elviselni Biztosak lehetünk
benne hogy most még kímélet-lenebb
harc indul Dél-Afri- ka el-len
Az ENSZ-be- n már szinte
hallani a legeslegújabb köve-telést
a fekete országok részé-ről
Hogy szankciókat kell élet-beléptetni
Dél-Afrik- a ellen
Vannak már ilyen szankciók
de senki sem tartja' be talán
még a Szovjet sem ha jövedel-mező
üzletről van szó Vorster
többször kijelentette már hogy
nem akarja elnyomni a feke-téket
sót külön federális álla-mokat
akar építeni belőlük de
— először fel kell őket nevelni
arra a fokra ahol a bantusik
együtt tudnak működni a fehér
civilizációval Most nemrégen
ütközött össze két fekete törzs
és száz körüli halottat követelt
ez a testvéri érintkezés Ez az
aminek nem akarja kitenni de
nem is teheti ki Vorster Dél-Afrik- át Nemcsak a fehéreket
hanem a józan és már civili-zált
feketéket sem Tizenöt af-rikai
országban van véresen el- -
nyomó fekete diktatúra kato-nái
junta vagy civil kommu
Spinola tábornok a portugál katonai junta monoklis feje akit a
radikális sajtó egyelőre hősnek tart 5
gyvilagboloo
nista államfőkkel Jobb ez ne-kik
mint a talán jóval hosszabb
ideig tartó de legalább békés
és eredményes fejlődés? Nyil-ván
nem azért menekülnek a
környező fekete diktatúrákból
Dél-Afriká- ba a négerek mert
még jobban el akarnak nyomód-ni
hanem megfordítva Jobb
lenne ha Kanada és Amerika
sem a dél-afrikaiak- at pocsékol-ná
hanem ha a média humánus
segítségével küzdene például
Idi Amin rémuralma vagy Sé-ko- u
Turée kommunista terror-uralma
ellen
A FRANCIA VÁLASZTÁS
még előttünk áll E pillanatban
azt olvassuk a baloldali sikerek-ben
reménykedő drukker-sajtóba- n
hogy Mitterrand egyre erő-södik
a gaulleisták pedig egy-re
jobban veszekednek Vagy-is:
hátha ó Istenem hátha
mégis szocialista-kommunist- a
rezsim lesz Franciaországban
is! Micsoda szerencse lenne ez
az emberi humánum kultúra
és megértés szempontjából!
Nos mi nem hisszük hogy Mi-tterrand
győz végső fokon Ez
nem jóslat csak ellen-remén- y
és legalább ennyire nekünk is
jogunk van Ha Mitterrand a
polgárok megnyugtatására tesz
is olyan kijelentéseket hogy az
Atlanti-szövetsége- n ez nem vál-toztat
és hogy nem kommunis-ta
miniszterelnököt nevez ki
„csak" szocialistát a polgár
meg van ijedve Látja már lelki
szemeivel hogy a kommunis-ták
lépésről-lépésr- e átveszik a
tényleges hatalmat és felhasít-ják
a szalmazsákját amelyben
kis megtakarított pénzét őriz-geti
a harisnyában Ahogy ma-guk
a liberális hírforrások is
közlik máris megindult a töke
kivándorlása Franciaország
meglehetősen nehéz közgazda-sági
helyzetbe jutott az olaj-árak
emelése miatt és az árinf-láci- ó
ott is nagy lépésekkel ha-lad
előre A töke menekül Ha
Mitterrand győzne a kis tőke
is elmenekülne mert tudják
hogy a kommunistáknak —(j Moszkvának is! — szükségük
van a pénzre és „nacionalizá-lják"
ahol csak rátalálnak A
?v mt&ms "ifZ73
John Vorster délafrikai
miniszterelnök pártja hatalmas
győzelmet aratott a legutóbbi
választáson
kiskereskedők — akik nagyon
jelentős rétegét teszik ki a fran-cia
választóknak — tudják
hogy vége az üzletüknek me-hetnek
munkatáborokba eset-leg
a hűvösebb orosz klímába
hogy kapjanak naponta egy tá-nyér
káposztalevest (csülök nél-kül!)
és általában a nagyon ta-karékos
és nagyon magántu-lajdoni
alapon álló nép ismeri
már a veszélyt ami fenyegeti
ha Mitterrandon keresztül be-nyomul
a kommunista párt a
francia élet igazgatásába Nem
beszélve arról hogy nem Mi-tterrand
dönti majd el hogy mi-lyen
lesz a viszonyuk az Atlanti
Szövetséghez a NATO-ho- z (plá-ne!)
a Kózös Piachoz hanem
Georges Machais kommunista
főtitkár elvtárs aki Moszkvából
kapja minderre az utasítást Ha
Mitterrand nem-e- t mond — jön
a kommunista szakszervezetek
sztrájkja ami leállítja az éle-tet
forradalmat polgárháborút
szül és segít elveszíteni Euró-pát
Csak azt restelljük hogy
ebben az un intellektuelek
nagyrésze főleg a diákok is
résztvesznek majd Milyen szo-morú
világban élünk! Az intel-lektuelek
ki akarják irtani —
önmagukat Nem tudják hogy
ez lett a sorsuk minden ország-ban
amit a kommunisták át-vettek?
HA NIXON TERMINUSA
lejár vagy Ford vagy egy de-mokrata
szenátor lesz az Elnök
Kennedy láthatóan erőlködik a
jelöltetésért mostani moszkvai
WIUIAM HARRIS NANCY PERRY PATRÍCIA SOLTYSIK THERO WHEEIER WIUIAMWOIFE
§BilHHliB9HHHiHÍIIHHHflHÍHHBBHHHKlHIHIHIHmSi£ilmQHl]
ANGEtA ATWOOD
Sorozat a szimbionéz
útja is azt a célt szolgálta hogy
„külpolitikailag" is prominens-sé
váljon Well well ahogy
a jenki mondja Amiért valaki
Moszkvában járt és az egyete-men
kinevették még nem lett
belőle kulpolitikus De három
óra hosszat tárgyalt Brezsnyev-ve- l
is akinél hangsúlyozta
hogy a zsidókat engedje ki és
kössön egyenlő feltételek mel-lett
atombékét Jó témák el le-het
képzelni hogy Leonyid mi-lyen
jókat nevetett magában
Kennedyből nem lesz nemzet-közi
politikus ahogy a kutyából
nem lesz szalonna — á közmon- -
dás szerint Ahhoz már nincs
ideje igaz hogy képessége sem
Kissé lassú észjárású és még
belpolitikában is úgy kell súgni
neki Salingernek Arthurnak a
történésznek és más harvar-distákna- k
akik elvégezték köz-beeső
kizárás nélkül az egyete-met
Az egyetlen demokrata
akit szívesen elfogadnánk El-nöknek
— Henry I Jackson- - Was-hington
állam szenátora Ő
ugyan erős liberális a belpoli
Az egyl
Difficile est satiram non scri-ber- e
— nehéz nem írni szatírát
az egyházak szerepéről a mai
modern közgazdasági életben
Az egyházak ugyanis beleavat-koznak
olyan közgazdasági kér-désekbe
amikhez nem értenek
Lehetnek ugyan kegyes közgaz-dasági
szakértőik de vagy ezek
sem értenek a dologhoz vagy
maga az egyházi szervezet él
olyan messzeségben a realitá-soktól
hogy nem képes megér-teni
azokat
Főként protestáns egyházak-ról
és azok dúsgazdag szervei-ről
— Church World Service
American Church Service Ca-nadi- an
Church Service — van
szó bár némelyik katolikus egy-ihá- zi
szervezet is igyekszik be-leszólni
a dologba Miután ma"
a „multinacionális társaságok"
támadása van divatban a bal-oldal
részéről az egyházak is
ezeket támadják D°' hogyan?
Mint részvényesek z látszó-lag
nagyon gyakorlati megol-dás
az ember csak azt nem ér-ti
hogy ha ezek az egyházak
hatalmas „több nemzetre terje-dő
vállalatokban részvénye-sek
mit csinálnak — a profit-tal
amit mint részvényesek
kapnak? Vajon szétosztják a
szegény feketék között akiket
az apartheid ellen védenek
vagy növelik szervezeteik luxu-sát
amit csodálatos paloták és
sokezerre tehető jólfizetett ke-gyes
alkalmazott bizonyít
Az Egyesült Államokban az
egyházak 160 billió dollárnyi
vagyonnal rendelkeznek rész-bentel- ek
és ház részben üzleti
befektetés alakjában Az egy-házi
rendeltetésű ingatlan után
általában nem fizetnek adót
sem így a 160 billió haszna igen
komoly összegekre rúghat
Van egy lutheránus etika-professz- or Richárd Crossman Wa-terloo-b- an
az USÁ-ba- n és ö
mint etika-professz- or azt állítja
a nagy nemzetközi vállalatok-ról
hogy nem függnek senkitől
talán ezer ember irányítja va-lamennyit
és a nemzeti kor-mányhoz
való tartozásuk érzé-se
nulla
Tegyük fel hogy ezt a retten-tően
komplikált multinacioná
DONALD DEFREEZE
etika I
CAMILIA HAH
tagjairól akikhez most
tikai kérdésekben de sohasem
helyezte ezt az észszerű köve-telmények
elé Külpolitikában
pedig százszázalékosan szovjet-el-lenes
Nem úgy hogy kia-bál
ellene hanem úgy hogy cse-lekszik
ahol csak lehet Leg-utóbb
például hosszasan igye-kezett
rábeszélni Kissingert ar-ra
hogy a Szuezi csatornát de-militarizálják
másszóval hogy
hadihajók és hadianyag ne me-hessen
keresztül rajta Miért?
Mert Jackson tudja hogy a
Szovjet Indiai óceáni terveit ez-zel
megerősítik Most a Fekete
tengertől Afrika megkerülésé-vel
30 nap alatt érik el az Indiai
óceánt ha a Szuezen keresztül
mehetnek mindössze öt nap
alatt Óriási különbség bár sze-rintünk
ez technikailag alig szá-mit
mert a Csatornát egy ko-moly
háború esetére le lehet
zárni illetőleg eltorlaszolni
Szádat egyre kevésbbé imádja
az oroszokat és egyre jobb ba-rátságot
épít ki az amerikai-akkal
tehát ez még nem is len-ne
olyan nagyon merész terv
lázak és a közgazdasági
lis vállalati kérdést Rev Cross-man
töviről-hegyir- e ismeri
amiben nagyon kételkedünk s
így rámondjuk állításaira az
áment Mit jelent ez? Hogy a
Church World Service vagy
más elegáns egyházi szervezet
felveszi a harcot a vállalatok
ellen? Nem azt jelenti Ismé-teljük:
maguk is részvényesek
és így élvezik ezeknek a nagy-vállalatoknak
a profit-osztalék- át
Eddig rendben volna a do-log
mert hiszen a 160 billióból
be kell valamit fektetni hanem
is a szegény hívek házépítésé-re
vagy kis üzleteik megerő-sítésére
hanem — mondjuk —
az Alcan nagyvállalat működő-débe
De azt nem értjük hogy
ezek a nagyvállalatok miért
nem erkölcstelenek Ameriká-ban
Kanadában Európában
sőt máshol sem kivéve Dél-Afrikáb- an
és a portugál afrikai
területeken Miért pont ott kel-lene
beszüntetni működésüket
ahogy Crossman tiszteletes úr
és a kanadai YWCA női szak--
értői követelik? Máshol mű-ködhetnek
és teremthetnek pro-fitot
az egyházaknak?
A hölgyek szervezete azt ál-lítja
hogy ezek a nagyválla-latok
nem erösitik a feketék
gazdasági körülményeit csak a
fehérekét Ha nem volnánk fér-fiak
azonnal kérnénk felvéte-lünket
ebbe a csupa-és- z női
egyesületbe Mert mondjuk mi
történnék akkor ha az Alcan
a Falconbridge a Massey-Fer-guso- n
stb stb hirtelen beszün-tetnék
aljas üzelmeiket a nége-rek
között és engedelmeskedve
a kedves hölgyek kívánságá-nak
megbánó bűnösként haza-térnének
Kanadába? Gondoltak
arra ezek a jótétlelkek hogy ez
esetben több százezer fekete
egyszeriben kenyér nélkül ma-radna?
És ha a fehér ipari or-szágok
nem küldenének oda
több tőkét amin új gyárak és
vállalkozások alakulhatnak
megnövekednék a munkában
álló tehát kereső feketék szá-ma?
Milyen közgazdásztól ta-nultak
a reverend és a bájos
hölgyek? Né csak Marxot ol-vasgassák!
Hozzá kell tennem hogy én
EMItY HARRIS
Tania Hearst is csatlakozott
De az a lényeg hogy Jackson
ezt forszírozza ami mutatja
a Szovjet elleni állásfoglalásá-nak
szilárdságát
FURCSA DE ÉRDEKES
tervvel állt elő Tom McCall
Oregon republikánus kormány-zója
a Watergate-üg- y sima be-fejezésére
Azt javasolta hogy
Nixon mondjon le ami által
Ford automatikusan elnök len-ne
s utána Ford nevezze ki
Nixont alelnöknek s bizza rá
— Kissingerrel együtt — a kül-politika
irányítását A terv ter-mészetesen
túlfantasztikus és
nem is igen keresztülvihető de
nagyon érdekes- - Van azonban
énnél egy jobb terv is: Nixon
marad és az impeachmentnél
felmentik amivel végleg tisz-tázzák
helyzetét Az újabb ese-mények
azt mutatják hogy a
hajsza amit Nixon ellen indí-tottak
kezd kifogyni a gőzből
és nem tudnak olyan vádakat
ráragasztani főleg bebizonyí-tani
amiket az Alkotmány az
Elnök eltávolítására megsza-bott
(FIGYELŐ)
magam protestáns vagyok de
ilyen tótágast álló protestánsok-kal
nem szívesen azonosítom
magamat Adnának ők kenye-ret
a munka nélkül maradt né-gereknek?
Elküldenék nekik ki-osztásra
a nagyvállalati oszta-lékaikat
és a 160 billiónyi más
befektetésükből származó hasz-not?
Nyilván nem
Minden józan protestáns ne-vében
az ilyen antiszociális ke-resztényie-tlen
tervek ellen til-takozom!
Az egyházak ne politizálja-nak
ne közgazdászkodjanak
mert ehhez még etikai alapon
sem értenek Szolgálják Istent
úgy hogy leszállnak a húszeme-letes
székházaik fellegváraiból
és elmennek az amerikai sze-gények
persze a négerek közé
is és segítik őket ápolással ta-nítással
a Szentírás szelid sza-vaival
Higyjék el ezek a kegyes de
tudatlan lények hogy a délaf-rikai
néger megverné őket ha
közébük mennének és megpró-bálnák
elvenni tőlük a kenye-rüket
azzal hogy a — fehérek
sem kereshessenek
Szörnyű hogy ugyanezek az
Istent szolgáló személyek nem
törődnek a szovjet kereszté-nyek
elnyomásával nem figyel-meztetik
sem az USÁ-- t sem Ka-nadát
hogy ne kössön üzlete-ket
a Szovjettel mert az csak a
kommunista hercegeket gazda-gítja
a népet azonban még sze-gényebbé
teszi Vagy azt hiszik
és vallják hogy ami a Szovjet-ben
van az csak jó lehet arrti
egy kapitalista országban tör-ténik
az csak istentelen dolog
lehet?
Ajánlom az etika magas pro-fesszorának
s az YWCA höl-gyeinek
hogy először üljenek
le nadrágjukra illetőleg szok-nyáikra
és tanulmányozzák a
közgazdasági tudományokat
éveken át azután menjenek" ki
a dél-afrik- ai és egyéb afrikai
„elnyomottak" közé és győződ-jenek
meg arról hogy mit akar
az az elnyomott néger!
Addig pedig ne beszéljenek
etikáról!
(y-- a)