Kanadai Magyarsag, February 19, 1972

              i I
II
Báldy Béla:
A „finmlandizálás
Egyszer már használtam ezt a kifejezést de
nem hiszem hogy emlékeznék még rá valaki Pe-dig
Nyugat-Európába- n egyre félelmetesebb kife-jezéssé
válik és egyre ijesztőbb perspektíva tapad
hozzá
A szó önmaga kifejti értelmét: Finnországnak a
jellegzetes helyzetét a fél-csatl- ós és fél-szab- ad
állapotot amibe a Szovjetunió kényszerítette A
„felszabad" állapot majdnem teljesen látszat csu-pán
lényegileg semmi sem történhetik Finnország-ban
amit nem hagynak jóvá Moszkvában
Ez a finnlandizálás a szovjet külpolitika leg-újabb
módszere amit a kifejezett csatlósokon ki-vt- ll
minden olyan országban alkalmaznak vagy ki-vannak
alkalmazni a jövőben amelynek külső
látszatönállóságát meg akarják őrizni miközben
lényegileg kézben akarják tartani Magán Finnor-szágon
kívül Egyiptom a legjellegzetesebb példa
erre de rövidesen India és Bangladesi) is ugyan-erre
a sorsra juthatnak
Legújabban lemondtak Moszkvában Európa erő-szakos
megrohanásáról mert az könnyen súlyos
háborúhoz vezethet — Kínával a hátuk mögött A
másik terv is csak erősen alkalomszerűen kerül-het
megvalósulásra: a kommunista pártok koalí-ciója
Os a kormányzat átvétele amit elsősorban
Franciaországban és Itáliában terveztek Nehéz
és hosszantartó műveletekkel lehetne csak meg-közelíteni
és emellett — nem biztos hogy az ide-gen
kommunista párt megbízható-e- ? Ma már sok
ideológiai változás történt és a hajdani megbízha-tó
kommunista vezérek is elkoptak már így a
finnlandizálást választották mint legmegbízha-tóbb
megoldást ahol az ország közvetlenül Moszk-va
hatása alatt áll és marad a helyi kommunista
pártnak úgyszólván semmi köze sem lenne hozzá
A terv működéséhez természetesen nagy orosz
haderő szükséges amelynek időnkénti nyomásá-val
megfélemlítik a katonailag gyengébb partnert
Európában ehhez elsősorban arra volna szükség
hogy Amerikát kiszorítsák a kontinensről akár
egy európai biztonsági konferencia akár egy „csa-patcsökkené- s"
révén A megfélemlített ország tel-jesen
önálló marad kifelé csak éppen azt csinál
és
Los Angelesből a National Air-lines-n-eí
repültem Houstonba
Semmivel sem jobb rosszabb mint
a többi belföldi járat Kizárólag
azért említem mert fekete ste-wardess
vett gondozás-b- a Etetett-ítato- tt
és nem mosolygott Nem
vette fel a keep smiling álarcot
mint a többi kolléganője Komo-lyan
figyelte utasait és ami a leg-érdekesebb:
az utasok is őt Üj-r- a
felbukkant az a jelenség amit
mindenki észrevesz csak az ame-rikaiak
nem: az amerikai respek-tálja
a négert Helyesebben túlres-pektálja
Méghelyesebben: fél tőle
Miért? Nagyon összetett jelenség
Többek között ugyanez az ólbün-bána- t
áljóvátétel tartozik hozzá
mint Németországban a zsidó-kérdésh- ez
A jelenség egyik része az
hogy az amerikai fél a feketétől a
másik része? Sokkal komolyabb és
az elkövetkező új élet szerkezetben
nagyon nagy jelentősége lesz Joe
és Bili ál-jószí-wel
ős rettenetes
rossz számítással azokat az élet-szektorokat
engedi át a feketék-nek
amelyek a jövő társadalmá-ban
a legfontosabbak lesznek A
legtöbb munkahely amely a fehér
amerikai igényének már nem felel
meg és kevesebb fizetés jár érte
néger kezébe kerül Minden ameri-kai
utamon egyre jobban szembe-ötlik
hogy a postán a benzinku-taknál
a rendörök a mentők az
autóbusz sofförök a repülőtéri ki-segltőszemé-lyzet
között egyre több
a fekete Joe és Bili azokat a kulcs-pozíciókat
engedi út amelyek már
most rengeteg zavart okozhatnak
a világ legfejlettebb közösségi
szerkezetében és ? Néhány év
évtized múlva akkor béníthatják
meg az életet amikor akarják Il-letve:
amikor rádöbbennek hogy
az áljóvátételi szemlélet a minden-napi
életnek azt a részét adta át
ahol az államelnök éppúgy kiszo-lgáltatott
mint bárki Például? Én
is Houstonban a fekete hordár
megragadta a bőröndömet és ott-hagyta
Szigorúan rámmordult:
túlsúly Aztán fejedelmi léptekkel
odébb sétált Kicsinység? Jelleg-telen
tünet? Nem egészen Tegyük
fel: nem birok cl harminc kilót
Tegyük fel: nagy nehezen végigci-pcJe- m
a patika-tiszt- a kétszáz mc-:er- o
folyosón a taxiig és
' !
ja amit Moszkva parancsol neki Ez a finnlandi-zálás
A finnlandizálással tulajdonképpen a most már
tízre bővült Közös Piac szétbontására és széttö-résér- e
törekszik a Szovjet Kicsit gyorsabban kö-vetkezett
be Anglia csatlakozása mint számítot-ták
és így 1973-i- g szét kell robbantani a Piacot
vagy pedig az robbantja szét az orosz KGST-- t
(Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsa) A KGST
tulajdonképpen nem csak kereskedelmi szervezete
a kommunista országoknak hanem termelési
szervezet is amelyben szovjet kívánság szerint a
termelés fel van osztva országok szerint szállí-tási
kvótákkal és szovjet-ármegállapításs- al ami
annyit jelent hogy amit ők vesznek át az olcsó
amit ők adnak el az drága
Nyugat-Németorszá- g máris megkezdte a szov-jetpolitikához
való alkalmazkodást ha alig látha-tóan
sőt legtöbbször takartan is Mivel Németor-szág
a Piac legnagyobb egysége így annak a Piac-ból
való kitágítása már többségében megszerezné
Moszkvának Európa finnlandizálását Pierne
Hassner a francia Politikai Tudományos Alap
tagja azt írja hogy Nyugat-Németországb- an a
„semlegesek" száma messze túlszárnyalja a NA-TO-támogat- ók
számát Ez mutatja Willy Brandt
szovjethajlésú destrukciójának halálos veszélyét
Ha Németország benne van már a KGST-be- n
(aminek valami szép új nem kommunistaszagú
nevet találnak ki) akkor az egyébként is nagy bal-oldallal
rendelkező Franciaország és Itália finn-landizálá- sa
máris biztosítva van
Megint Németország lehet az amely Európa-ellenes
politikájával szörnyű katasztrófát zúdít a
szabadvilágra A remény Anglia belépésével meg-növekede- tt
ugyan do Németország esetleges disz-szidálá- sa
a Szovjethez óvhatatlan finnlandizálná
egész Európát Ha lennének is kisebb-nagyob- b el-lenállások
— mint ahogy feltétlenül lennének —
az európai közgazdaság annyira összeépült hogy
részeire szakítva alig tudna működni Együtt kell
tartaniuk és hogy ez az együttes egy új erős Euró-pa
felé mutat-- e vagy pedig szovjet finnlandizálás-ho- z
vezet-- e az elsősorban Németország elhatáro-zásától
függ
Az események nyomában
Ál-bűnbá-nat
ál-jóváté- tel az
amerikai néger-kérdésbe- n
fényes
akkor mi történik? A generális-elegán- s
fekete taxirendezö kegyesen
int a következő kocsi az enyém
de ? A fekete sofför megragad-ja
a bőröndöt visszaül a kocsiba
és a következő utasnak kiált: be-szállni
Nem így történt de így is
történhetett volna ha? Ügy járok
mint texasi-kalapo- s útitársam
Nem kiabált nem káromkodott A
sima műanyag padlón végigtólta
bőröndjét szónélkül vár a harma-dik
fekete sofför kinyitotta a cso-magtartót
és megengedte hogy be-emelje
a „túlsúlyt" Pedig? A
houstoni repülőtér a legrendezet-tebb
Amerikában Vadonatúj át-tekinthető
kényelmes csak ? A
repülőtér életének kicsi de nem
lényegtelen szektorában már nem
az történik amit a texasi kalapo-sok
akarnak
Mi a legérdekesebb a „jelen-ség"ben- ?
A másik tésze A napbar-nított
széles vállú pionír-tipus- ú
texasi arca Egyetlen vonás sem
rándult rajta Megszokta így? Már
nem „jellegtelen" tünet hogy a fe-kete
hordárnak túlsúly az ami
egy-k- ét éve meg sem kottyant'
Houston fás-park- os lapos város
Lassú mozgású álmos A pénzen
kívül alig látszik valami is amit
az emberek hozzaképzelnek Sen-kise- m
hinné hogy a világ olajter-mésének
tetemes része itt cserél
gazdát houstoni orvosok csinál-ták
a legtöbb szívátültetést és a
NASA központ innen indította út-nak
a Hold rakétát A csodát mely
új útra terelte Amerika és a világ
életét Komputer-agyak- at szerve-zési
sorokat új iparágakat hozott
létre tudományos és gyakorlati di-menziókat
tárt fel új irányba te-relte
a jövőt csak ? Az új koz-mikus
életformában azokat a moz-zanatokat
ejtette ki kezéből ame-lyekkel
milliók naponta találkoz-nak
és amelyektől milliók félnek
Nem oldódott meg a legalapve-tőbb:
a mindennapi élet békéje zűr-zavara
nem a köztársasági elnök-től
hanem a generális-elegán- s ta-xirendez-ötöl
a portástól a ben-zinkutkezelö- töl
a rendőrtől a ki-csinyke
csavaroktól függ Ha feke-ték?
Akkor is Méghozzá ahogy ők
akarják A legfélelmetesebb hogy
Joe és Bili mindebből alig lát va-lamit
Zokszó káromkodás nélkül
emeli csomagját a taxiba és rette-netes
büszke hogy a houstoni mil-liárdos
szállodák sokkal drágáb-bak
a New York-iakn- ál csodálatos
villanegyedek bújnak meg a lom-bok
között a „nagyok klubja"
előtt polgárháborús jelmezben ki-vont
kardú néger őrködik a bejá-ratnál
a süppedő szőnyegeken fe-kete
személyzet eteti-itatj- a altat-ja-frissí- ti
irányítja a dzsonzono-ka-t
Még mosolyognak de már ter-mészetesnek
veszik nem boyok
Sir-e- k és a régi kard már nem i£
színházi kellék Sokkal több Szim-bólum
Houstonban heves a
magyar
Houstonban kevés magyar él
Nem is az lényeges hogy kevés
hanem miért kevés? Az első pillan-tásra
Texasnál jobb letelepedési
tér alig akad Egészséges kellemes
klíma végtelen róna lombos fák
minden amihez Szolnok Pebrecen
környékét könnyű hozzáálmodni
Aztán? A dolog újra összetett A
rónaságból lombos fákból kelle-mes
klímából mintha az hiányoz-na
amit a magyar „telepesek" igé-nyelnek
Négy évszak Hóbundás
puha-csend- es Karácsony disznóö-l- ö
januárvégi fagy Csupa olyan
körülmény amely ezer éven át
mindig mást követelt az élettől
mint a texasi táj Aztán még vala-mi
A lassú beszédű elnyújtott
szavú texasi levegőben a legutób-bi
évekig ott lebegett a gazda-cselé-d
szemlélet amelyben a Duna-Tisza-tá- ji
kivándorló nem tartoz-hatott
a gazdák világába A texa-si
Joe és Bili cselédet akart csinál-ni
azokból akik a cselédsors elöl
vették nyakukba a vándortarisz-nyát
a század első harmadában A
későbbi kivándorlók és menekültek
már nem azt nézték az új környe-zetben
milyen földben szánt köny-nyebbe- n
az eke Szaktudásuk is-kolázottságuk
szerint kerestek
boldogulást Sokan csalódtak és
diplomával szakértelemmel sok-sok
kitüntetéssel négermunkúval
harcolták ki helyüket az északi
iparvidékeken? Más kérdés És9
Olyan titokzatos erőkre mutat
amelyek az amerikainál is ne-hezebb
problémát kárpáti hon- -
fo§llámkat és ezeréves
megmaradásunkat szülték Ame-lyek?
Nem is lényeges milyen ne
vekre keresztelte el őket időről-Időr- e a történelem: világjárásunk
ban új és új honfoglalásainkban
nyomonkövetnek Inkább: előttünk
jámak Mutatják a lehetőségeket
feltételeket amelyekkel az új és
új hazánkban magyarok fél ne-gyed
magyarok maradhatunk
Esetleg? Csak áttételezetten bizo-nyos
dimenzióban kérjük kölcsön
az erőtartalékot amellyel az elő-dök
útnak indultak
Kivétel erősiti a szabályt A ho
ustoni magyarok nem bánták meg
hogy az olajvilág közepébe tele-pedtek
pedig alig néhánynak van
köze az olajhoz A holdrakétás
szívátültető tudományos Houston-hoz
annál több Röviden A hous-toni
magyarság néhány szakmun-kasbó- l
egyre több idegenforgalmi
menedzserből de még több orvos-ból
mérnökből áll Rendkívüli kép-le- t
Nem a szokásos emigrációs
tényezők szerint tagozódik h-anem?
Még csak körvonalaiban
látható de valószínűleg helytálló
meghatározás a magyar kolóni-ák
a generációs váltókban de anél-kül
is nem az otthoni „világnézet"
szerint alakulnak át Inkább fog-Ulkozá- si
körök vagyoni státus az
amely a jelleget adja Azt is nehéz
megjósolni milyen magyarságtu-dattal
milyen magyarságkifejezö
formákkal töltődik fel az új keret
és jetmagyarságunk most érő ge-nerációja
hogy értelmezi mond-juk:
a nagyvilágban c kivül nincsen
számodra hely alapelvünket Fáj-dalm- as
hogy magyarságunk leg-szentebb
sorát idézem?
Nagyon De? Kérdezzük meg a
fiainkat unokánkat aki Houston-ban
Los Angelesben New York-ban
született hogy érti érzi igé-nyeli
a Szózatot?
örülhetünk ha válaszában a ge-nerációs
nézőpont-különbsé-g csak
ennyit mond: miért könnyes a sze-med
apám ha ezt a „verset" hal-lod?
Miért tartozik ez a kitérő a
houstoni riporthoz? Mert: New
Yorkban Sao Pauloban Stock-holmban
vagy Sydneyben sem ka-munk
lényegileg mást Legfeljebb
a kifejezés a hangsúly változik
A magyarságtudat
nem a földhöz
hapaszhadih
A lényeg ellenben változatlan:
az új generációk magyarság-tudat- a
nem kapcsolódik a földhöz me-lyet
sosem láttak és talán soha-sem
látnak A szál amely a ma-gyarsághoz
köti őket más Nehe-zebben
tapintható de semmivel
sem gyengébb Ahhoz a világné-zéshez
értékeléshez igényvilág-hoz
köt amely környezetétől és
generációtól függetlenül ezer évek
óta megmentette népünket nyel-vünket
sajátosságainkat a meg-semmisüléstől
Előbb vagy utóbb
eddig nem ismert érintkezők ál-lapítják
meg hogy az új generá-ciók
jelesre vizsgáznak vagy meg-buknak-
e magyarság-tudatb- ól Ha
nem így lenne a hazai föld köz-vetlen
élményeit hordozó emigrá-ciókkal
együtt már rég eltemet-kezett
volna a világrészekben és év
ezredekben létező magyar nemzet
képlete Ezzel szemben? Houston-ban
New Yorkban Stockholm-ban
Torontóban vagy Sao Paulo-ban
találkoztam fiatalokkal akik
már nem tudják máskép értik és
másképp érzik a Szózatot de —
magyarok Más dimenzióban mint
mi de: azok Fájó dolgok? Hazai
élmény anyagban látó politizáló
bíráló és ítélkező generációnknak:
igen Az új generációknak? Nem
illetve ? A hazai föld közvetlen
vonzása helyett sajátos ösi életlá-tásunk
jelent nekik mentőkötelet
Nagyon erősét
Mi kötődik még Magyar-Houstonho- z?
Sok munka küzkődés és
sok kisebb-nagyob- b karrier A
Holdbajárás központjában tizenegy
mérnökünk mechanikusunk kom-puteresünk
illeszkedett a csodála-tos
láncba ahol mindenki fontos
a houstoni „orvos-városba- n" pedig
olyan nevet tartanak számon az or-vosi
enciklopédiák mint: Györkey
Ferenc professzort a Veterans
Hospitál híressége Még egy érde-kes
houstoni név: Frank D Pető
Magyarul Pető Ferenc egyetemi ta-nár
és politikus Magyar vonalon?
Nem Amerikain Tudja Isten Párt
ja a „The Sophocratic Party of the
U S A" olyasmit hirdet hogy po-litikusok
helyett okos szakembe-rek
irányítsák az Egyesült Álla-mokat
éj a világot
GÁBOR ÁRON
J972 február 12 (#7) Kanadai Magyarság 5 oldal
Nyírcgyházy Pál:
A nyírségi taligás
Mint a sarkvidéken a kutyás
szánkó vagy a sivatagban a te-vehát
olyan a Nyírség homok-buckáin
a taliga
Aki egykor vonattal érkezett
Nyíregyházára gyanakodva néz-te
az állomás előtt sorakozó s
ostort pattogtató taligásokat
Idegeneknek nem is volt bátor-ságuk
fellépni a vashágcsóra
versenytfutva imbolyogni him-báltat- ni
magát a különös alakú
kerekes bárkán
A taligások törpebirtokosok
voltak 2-- 3 hold földdel ami
csak arra volt jó hogy a kenyér
nek való megteremjen rajta A
megélhetéshez szükséges külön-bözetet
a városban személy- - és
teherszálítással szerezték meg
Csak a föld megmunkálására lo-vat
tartani felesleges lett volna
Aki mégis lovat akart tartani
lovát szállítási munkára is fel
kellett használnia
Ez három féle volt Aki csak
teherszálításra váltott iparenge-délyt
azt paraszt-taligásna- k ne-vezték
Akinek engedélye csak
személyszálításra szólt azt „ta-Iigás"-n- ak
hívták Akik az en-gedélyt
négykerekű konfli-r- a
váltják azokat konflisnak ne-vezte
a város közönsége Váro-si
gyakornok koromban (1921)
sok ilyen iparengedélyt állítot-tam
ki
"%T-- f -- JJ T m — " --1 —- —"
' 1 ™ 'urJJ'V" íwftEá
um-- i
Típus tekintetében kétféle ta-- '
liga volt használatos Az egyik
a fuvarozásra használt paraszt-taliga
a másik a személyszállí-tásra
használt féderes taliga A
tirpák paraszt-taligá- s sohasem
hajtotta lovát nyeregből hanem
csak a taligából Ha üresen
ment akkor a taliga közepére
állva hajtott az egyik lábát elő-re
tette a másikkal hátrafelé tá-maszkodott
Ha lassan hajtott
akkor néha a lajtorja oldalára
ült Ha azonban ügetni kezdett
a ló felállt mert ügetés közben
csak állva lehetett hajtani
Ha a taligában nehéz teher
volt a taligás nem ült fel a te-her
tetejébe hanem a taliga
mellett lépegetve hajtott Inkább
maga is segített a lónak Ha el-akadt
nem verte a lovat hanem
taszította a taligát A tirpák fu-varos
nagyon lelkes volt a ló-hoz
úgy bánt vele mintha édes
valakije lett volna
A paraszt-taligáso- k főként az
építkezéseknél dolgoztak Tég-lát
vályogot meszet homokot
épület- - és tűzifát követ zsákot
szemetet és mindenféle terhet
szállítottak Az őszi burgonya
és káposzta bevásárlást a házi-asszonyok
ezen vitték haza a
piacról
Valamikor a paraszt-talig- a a
személyszállításnak is egyetlen
eszköze volt Természetes ez a
kötetlen homok korában A ho-mok
megkötésével azonban
megváltozott a táj képe A paras-zt-
taligából díszesebb és ké-nyelmesebb
féderes (rugóval el-látott)
taliga lett A fédert a
városban állomásozó huszártisz-tek
ismertették meg a helybeli
kovácsmesterekkel és a jobbmó-dú
paraszt gazdákkal Ilyen dí-szes
féderes taligán vitték ki a
huszártisztek a vendégjátékra
érkezett Blaha Lujzát a nem-zet
csalogányát a Tölgyerdö
hemokos útján a Sóstói szállo-dába
A tanyasi gazdák szegyeitek
használni a féderes-talig- át Egy
öreg tirpák nyanyikától hallot-tam
hogy mikor először ült fel
saját féderes taligájukra szé-gyenletében
fejkendőjét egészen
a szemére húzta
A nyíregyházi taligásoknak
nagy hírnevük volt ami büszke-séggel
töltötte el őket Egyesüle-ti
életet éltek Tagdíjakat szed
tek amiből rászorult tagtársa
ikat segélyezték Leginkább
olyankor ha valamelyiknek el-pusztult
a lova és nem volt pén-ze
másikat venni
A vasúti forgalom egyszerre
nagy központtá tette Nyíregy-házát
Hamarosan megyeszék-hely
lett és a vármegye ügyes-bajos
dolgait intézni bejövő me-gyebeli
urak is szívesen hasz-nálták
a gyors taligát Szolgála-tukat
nemcsak a polgárság vet-te
szívesen hanem a posta is
Krúdy Gyula azt írja hogy a
„posta mostanában vígan pergő
két keréken hordja az agarász-bá- l
meghívóit" A tanyasi postát
a városi pandúrok kétkerekű fé-deres-en
kézbesítették ki a ta-nyai
lakosságnak
A taligásoknak a városban
többfelé volt standjuk Itt álltak
és naphosszat várták az utaso-kat
Egymás között rendet tar-tottak
éjjel és nappal váltották
egymást Igen összetartottak
külön társadalmi réteget alkot-tak
a városban
A nyíregyházi taliga fejlődé-sében
az a tanulság hogy az
életkörülmények a táj alakító
hatása milyen jelentékenyen
módosítja szerszámaink és tár-gyaink
alakját A változás sok-szor
magát a táiáadalmi beren-dezkedést
is érinti Igazolja ezt
ri i
a taliga fejlődése A később ér-kező
városlakó parasztság már
nem részesülhetett szállásföld
ben legfeljebb a város alatti
homokos legelöket szőlőket
igényelhette magának Ez a so-vány
föld megélhetésre kevés
volt ezért külön foglalkozás
után kellett nézni így vállalták
magukra a városban lakó kis-gazdák
a belső személy- - és te-herforgalom
ellátását
Keménytalajú vidéken a tali-gának
volt egy sajátságos válto-zata
Ez a taliga rúd elhelyezé-be- n
nyilvánult meg A homoki
talajon a taligába befogott ló a
kél keréknyom között halad A
kemény talajon azonban más a
helyzet Itt a szekérben járó lo-vak
és ökrök annyira kitapos-sák
az út keréknyomát hogy a
}íét nyom között valóságos rög-hegy
keletkezik Ebben az eset-ben
a taligába befogott ló nem
tud akadálytalanul haladni a
két nyom között folyton botlik
illetve lecsúszik a kétoldali ke-réknyomok
valamelyikébe Kü-lönösen
sok a nehézség a fa-gyo- tt
országúton Ezen úgy se-gítenek
az ügyes kovácsok
hogy a taliga rúdjait átszerelik
a baloldali keréknyom fölé Ez-által
a ló közvetlenül a balol-dali
keréknyomban halad
1938 november végén a buda
pesti rádió kérésére előadást
tartottam a taligáról Bár az
előadás szövege megjelent a Vá-roskultúra
című folyóiratban
(1938 XI 7-- 8 sz 61 1) de ezt
a példányt nem hoztam magam-mal
Elmondtam hogy a vitel-díjak- at
a városi tanács állapítot-ta
meg de a taligás szereti ha
az utas gavallérosan fizet Ha a
fuvar végén megkérdezték hogy
mivel tartoznak úgy bizalom-gerjesztő
utasnak azt felelték:
„Oda bízom!"
Szilveszterkor feleségemmel
a nyíregyházi kaszinóban vol-tunk
és a hajnali nagy hideg-ben
konflin tettük meg a rövid
utat hazáig A Luther Ház kapu-jába- n
aztán megkérdeztem
hogy mennyit fizetek? A konflis
rövid goldolkodás után így vá-laszolt:
— Ahogy a rádióban tetszett
mondani tekintetes polgármes-ter
úr! Oda bízom!
Régi szép idők hová lettetek?
tmt ajmnUfr rtfa'!- - Hi"BVirtiigtwt(# -y-j- j-tinfiM a