Kanadai Magyarsag, June 19, 1965

              I % - " T ''VamwII
1 m p m lm "" Iafí - iil im JTir 1T Ml IBfc wi M jTI kiadóhivatal! I m
inlk ""lift roJ Jrk ÍÉ H JLJI lraw iiitrj ÜÍ _' f Jlk ll—Jr ÍÉÍ ' 'H Hí
lg M&®~ liBr A mvéÉs' " jmjjyLA- -
I jm mm JLw J1LJL íSSLJi J1LJL JILJiLIbi sJéLé lLír" mmmvm H'1 Telefon:
-
EM4:372Í ' mpm Í965 'június 19'
' " ! XV évf 25 szám
'--
'' "' fy f 0 WW ' í? '
Vol 15 No 25
Authorízcd as 2nd class
£-- - mail by thc Post Office ím
JEflNADA'S LARGEST AND OLDEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE
!A június regi szokös szenni
iplomata latogaiasoK szezon- -
Erhard i'anzsDan van anoi
Caulle-la- l tárgyalja meg az
ikatlanti Egyezmény kérdé-- _
Tito Ulbricht kelet-né- -
l helytartónál tett liivatalos
ratást Chou En-l- ai kelet--
3ai vélt barátait kereste fel
de mindezeknél fontosabb
-- adur Shastri indiai minisz--
tlnók ottawai útja
Shastri eredetileg Washing- -
ba akart utazni ez év áprili- -
M de Lyndon Johnson ame-- á
elnök annakidején vissza--
la meghívását azért mert
btri elítélőleg nyilatkozott az
irikai légierő bombatámadá- -
61 Eszak-vietnamb- an A
lingtoni meghívás vissza vo-- j
illetve elhalasztása nem
sértő s maga Shastri sem
lette annak hanem el akar--
lerillni azt a kellemetlen
vzetet hogy az indiai mi-ríereln- ök
mint az "USA ven- - H vagy kénytelen legyen hi- -
' álláspontját megyáltoz- - k vagy a vendéglátóra néz- -
kdlemetlen hatású kijelen- -
legyen kénytelen tenni
[Kíri még el fog menni Wash--
onba de csak akkor amikor
étnami kérdés már így vagy
el lesz döntve
eacsak Shastri hanem Pcar-kanad- ai
miniszterelnök is
jezte kételyeit Johnsonnal
aben az' észak-vietna- mi légi- -
idásokat" illetőleg s John--
Pcarsonnak elutasító vá- -
i adott'- - ületye-nek- i is meg-{- -
-- jarázta hogy
a bombázásokra
jatégiailag feltétlen szűki-g
wn s hogy az USA ha
'it egyszer' elvállalta azt a
zírepet hogy a vöröskínai
aperiálizmushak gátat vet
élkelet-Ázsiáb-an
ezt a
Adatát nem politikai ha
si katonai szempontok
íiint fogja végrehajtani
— és valószínűleg (arson befolyására azonban
Werikai elnök egyhetes szü- -
t rendelt el Észak-Vietna- m
röröskínai miniszterelnök
utazott Kelet-Afrikáb- a
Tanzánia— Kenya—Ugan- -
irölctén kínai hídfőt hozzon
"í s onnan folytas'sa impe-- f
aknamunkáját a fekete
nsen Tanzánia diktátora
-- rere - aki edditr nvuaat- -
it megértő politikusnak szá'--~
teljes pompával fogad-- H
:ez casmatlealkyozaoztt USAa-h- ht ozim-tán-aak
bélveczi mes
d aláírt Kínával egy 40 mil- -
™'aros szerződést amely--
a'aPJán Kína' Pnv vnci'itun
W&ére kötelezte macát
diában - de határozot--
Wagadta az engedélyt r'"Tanzániában nairvlít- - nai követséget és „bi
-- wtt" állítsanak fel
Ceh
nyugtázzuk a2
héten beérkezett be--
Bvilatl-n-f_i-_i
lssonvi a ci ! „ ol atnenne 'of Wattson Kirkconnell- -
"ninswick Mi nn9 iStamford Conn Arányi
v — wuii nngiana
Z jos Toronto Hor- -
ei Toronto Kovács
4- -- ''"" " i- - uii
-- a — "" n i„ vjyi- -
B-o- r Buffalo Bartha Ti- -
iivpi" rt_ "' _ __ -- oio Pt Magyar Ki-v- „
fd5r Bajtársi Közös- -
tr_ :' "' --inury ueia
ri ~ ' " Deia uen-:J?- v
Károly v Czegenyi
tugene J Zwi'rkt nt
W-- ' Talatek Tnmntn a
Gyenge
Ficzero' TácTli
ffliamv! 7T '
t 'v"-Q""inan- a FJíRVovaIl ni XMlr- ír-ene a- Kev- -
QU uayton Beach
bombázásában abban a remény-ben
hogy ennek következtében
a hanoi kormány illetve talán
Vöröskína valamilyen úton bé-ketárgyalásokat
fog kezdeni
Ezek a tárgyalások valóban
meg is indultak Bécsben éspedig
Gromyko szovjet miniszterel-nök
és Couvet francia külügy-miniszter
között de eredmény-re'
nem vezettek mert Észak--
Vietnam — illetve tulajdonkép
pen Kína — csak azzal az elő-feltétellel
kívánt tárgyalni ha
egyrészt az amerikai csapatok
előre kivonulnak Dél-Vietnam- ból másrészt a béketárgyalá-sokban
a Viet-Con- g tehát a Dél-Vietnam- ban működő kommu-nista
lázadó csoport (tulajdon-képpen
Vöröskína politikai ke-ze)
szintén résztvehet Miután
sem a szovjet külügyminiszter
sem a francia külügyminiszter
nem volt hajlandó ilyen lehetet-len
kívánságokat közvetíteni a
Nyugat felé a tárgyalások né
hány nap múlva abbamaradtak
a hadi cselekménvek úira
megindultak Vietnamban
WWmxmmm
Wmí£fWinm - —4
Lester B Pearson
A harc ma vadabbul folyik
mint valaha az USA további
erősítéseket hozott Vietnamba
és Saigontól északra 60 mér-földre
egy kommunista kézben
Kudarccal végződött
Chou En-l- ai útja
Szépmíves
Itagjai
Jánosán
§7%°nto
Wámtímf'Jü:MúíV"- -
afrikai
Ugyanekkor Kenya Uganda
és Szedán azonnali hatállyal ki-tessékelték
az ott működő kü-lönféle
kínai intézményeket
amelyek a különféle zászlók
alatt gyülekező lázadó és felfor-gató
csoportokat látták el fegy-verrel
és propagandaanyaggal
sőt még Francia-Kong- ó is kiuta-sította
azt a kínai bizottságot
amely onnan a kongói köztársa-ságban
működő emberevő fehé-reket
-- gyilkoló csoportokat látta
el modern fegyverekkel
A politikai kegyelemdöfést
Kenya miniszterelnöke az Afri-kában
legendaszámbamenő Jo-m- o
Kenyatta adta meg amikor
Chou En-lain- ak megtagadta -- a
Kenyába való utazási engedélyt
azzal ho"v Afrika népei nem
azért rázták le magukról a ko-lonializ-mus
igáját hogy egy
más színű (fehér helyett sárga)
imperializmus rabszolgái legye-nek
Kenyatta szájából az ilyen
kijelentés" egyet jelent azzal
hogy a kínaiak egész Afrikában
pakolhatnak és mehetnek
Teljes kudarc készül a június
végére összehívott „színes né-pek
konferenciája" tekinteté-ben
is Ezen az összejövetelen
Kína ki akarta zárni a szovjet
részvételét azon a címen hogy
a szovjet „európai" ország
amelynek nincs keresnivalója az
ázsiai és afrikai népek között
Az algíri összejövetelre azonban
Egyiptom és a iqddi araD orsg
nagyrésze csak akkor' jön el ha
azon a szovjet is résztvehet —
akkor pedig úgylátszik Kína
nem akar résztvenni Kína leg-nagyobb
„barátja" az áruló Su-kar- no
viszont Indonéziát csak
akkor képviselteti Algírban ha
onnan Malázia kivan zárva Ma-lá'z- ia
azonban szabad ország- - s
mellette állnak 'a közép-afnK- ai
országok szavazatai A vöröskí-nai
kísérletek tehát helyrehozha-tatlanul
megbuktak-- s Vöröskína
alieha tolhatja fel magát többé
a színes népek-szószólójaként- "
lévő területen szabályszerű na- -
gyobbméretü ütközet folyt és
részben még ma is folyik mely
kezdeti mérsékelt kommunista
sikerek után nagyarányú ameri-kai
győzelem felé halad A be-vetett
egységek és ennekfolytán
az áldozatok száma egyre nö-vekszik
s mivel Vöröskína
megismételte eddigi be nem vál-tott
ígéretét hogy szárazföldi
csapatokkal fogja támogatni a
hanoi kormányt a világ közvé
leménye elsősorban pedig az
ázsiai országok jobban félnek a
háború lassú kiterjesztésétől
mint valaha Ezért vált sürgős-sé
Shastri számára hogy felke-resse
Pearsont akiben szövetsé-gest
lát abban a törekvésében
hogy Vietnamban mindenképpen
békét hozzon létre akár ameri-kai
presztízsveszteség árán is
Indiát és Kanadát a konkrét
vietnami harc beszüntetésének
kérdésén felül más tényezők is
hasonló helyzetbe hozzák a vi-lágpolitikai
színpadon India és
Kanada a tagjai a vietnami
1958-a- s fegyverszüneti bizott-ságnak
amely papírforma sze
rint arra való hogy Észak- - és
Dél-Vietna- m között a békét
fenntartsa illetve a békcszegé-sekr- öl
az ENSZ-ne- k jelentést
tegyen Mint ismeretes
a bizottság soha nem tudott
erpdményesen működni
mert tiltakozásait a kom-munistáit
mindenkor" sem-mibevették
a bizottság
í'armadikJcngyelstagjapc
dig mindcn'esctben megvé-tózott
minden kommunista-ellenes'
határozatot illetve
intézkedést
Mégis az a helyzet hogy ha va-- 1
lamikor konkrét fegyverszüneti j
tárgyalások indulhatnak eze- - [
ket forma szerint ezen a bizott-ságon
keresztül lehet megkez-deni
Ezenfelül Kanada és India a
Brit Nemzetközösség két leg-fontosabb
tagja s ha valaha re-mélni
lehet hogy a ma fennálló
három nagyhatalom mellett
(USA Szovjet Vörösk(na) egy
mérsékeltebb középhatalmak-ból
álló szövetség alakulhat ki
amely súlyánál fogva vonzóerőt
gyakorolhat kisebb országokra
ennek a magja Európán kívül
egy kanadai—indiai tengely for-májában
kristályosodhat ki Más
szavakkal ez azt jelenti hogy
ha világpolitikai kérdésekben
Kanada és India együttesen és
tántoríthatatlanul ragaszkodik
valamihez (mint például a viet-nami
fegyverszünet létrehozása-hoz- )
akkor ezt az álláspontot
az USA az európai hatalmak
és a szovjet is tekintetbe kell
hogy vegyék Akár Indiát akár
Kanadát könnyű megkerülni
nemzetközi politikai kérdések-ben
— de a kettőt együtt figye-lembe
kell venni
Ezért különös súlya van an
nak hogy a két államférfi most
folyó ottawai tárgyalásainak hi
vatalos témája: avietnami fegy-verszünet
létrehozása illetve a
szembenálló felek (USA és Vö-röskína)
arra való bírása hogy
elfogadható modus vivendit ala-kítsanak
ki Az idő alkalmas a
béke létrehozására mert Viet-namban
ezidős'zerint egyik fél
sem remélhet döntő győzelmet:
az USA nem is kíván erőszakos
békét diktálni s megelégedne
egy Koreához hasonló fegyver-szünettel
— Vörösklna pedig
egyelőre fegyveresen még csak
alig avatkozott 'be s nem is en-gedheti
meg magának hogy na
gyobb arányban beavatkozzék
s ezzel Kína ellen atomtamadast
htvjon ki végső esetben
Kína nagyon jól emlékszik
arra hogy 1945-ba- n a japá-nok
ellenállását két atom-bomba
huszonnégy óra
alatt megtörte s a pekingi
kormány nincs abban á hely-zetben
hogy az USA-v- al
szemben akár csak jelképe-sen
is megtorlást1 alkalmaz-zon
ha na'gyháborúra ke-rülne
soh
Valószínű tehát hogy mindkét
fél alig várja hogy a közvetítők
megjelenjenek Miután a szov-jet
francia közvetítés nem si-került
most India éi Kanada
fogják' együttesen megkísérel-ni
ezt-- a feladatot
Nem szabad azonban gyors
akciót várnunk ebben 'a kérdés-ben
Vietnamban most van az
esős időszak ami a Viet-Cong-na- k
kedvez mert az amerikai
légiakciók a csatatereken alább-hagynak
az amerikaiak viszont
tovább 'folytatják az észak-vietna- mi
hadicélpontok bombázását
s ez minél tovább tart annál
eredményesebb Valószínű
monszun-idősza- k
vöröskinai (vagy észak-vietna- -j vietnami
(mmHPSHHllfRini
parlament „Béketornya:J melynek
tárgyalásokra átváltani fegyverdörgést
Kádár' szovjet kitüntetése
Kádár János vezetésével há-romtagú
küldöttség 'egyhetes
tárgyalásokat folytatott Moszk-vában
hivatalos közlemény
megállapította „Magyar-ország
Szovjetunió kapcso-latai
eredményesen- - fejlödnek"
jelenti budapesti
találkozás során újabb korikrét
megállapodások születtek
196'6-ba- n kezdődő
tervidőszakra1 ország gaz-dasági
együttműködésének bő-vítéséről
Magyarország
Szovjetunió" képviselői el-ítélték
-- Egyesült' 'Államok
vietnami agresszióját közöl
segítséget ké-szek
megadni Vietnami
mokratikus védel
képességének- - erősítéséhez
Hangoztatták szocialista
Vietnam megsegítése megköve-teli
valamennyi szocialista
szág együttes cselekvését
kifejezték szándékukat
továbbra erőfeszítéseket
szocialista országok tö-mörítéséért
nemzetközi
kommunista mozgalom egységé-nek
erősítéséért közlemény
hangsúlyozza- - fcogvaj nemzet
-- k —
xjtá't
Bahadur Shastri
India miniszterelnöke
mi) vezérkar ajánlja túl-ham- ar
való fegyverszünetet
mert mindkét katonai parancs-nokságnak
véleménye
hogy neki kedvez Áz in-diai
—kanadai békeakcíó tehát
tehát I akkor fog konkretizálódni mi-hog- y
sem az amerikai sem a j kor' a elmú- -
a földön
!
ottawai jelképe alatt
Shastri és Pearson India Kanada miniszterelnökei megkí-sérelték
a vietnami
és a
hogy
és a
a rádió „A
az
# új ötéves
a két
a
élesen
az
és
ték hogy minden
a De
Köztársaság
mi
hogy a
or
és
hogy
is tesz
nek a
és a
A
WJ V£#mm 'G3!?l ''ÜgT i'iWWgíl
nem a
az a
az idő
lik
Az
és
és
közi kommunista mozgalom
helyzetének megítélésében az
MSZMP'és az SZKP nézetei 'tel-jesen
azonosak A magyar —
szovjet közlemény állást foglal
a varsói szerződéshez tartozó
szocílista országok védelmi ké-pességének"
további erősítése
mellett amit a jelenlegi nem-zetközi
helyzet tesz szükséges-sé"-
' '
A budapesti rádió azt is kö-zölte
hogy a „Szovjetunió Legfelső--
Tanácsának Elnöksége a
győzelem huszadik évfordulója
alkalmából alapított emlékérem-mel
tüntette ki az antifasiszta
harcban yaíó tevékeny részvéte-léért
Kádár Jánost Aprö An-talt
és Biszku Bélát Az emlék-érmeket
Mikoján nyújtotta át"
AMagyar Nemzet viszont ar-ról
számol be hogy a Budapes-ti
Nemzetközi Vásáron Magyar-ország
„nagy üzletet" kötött a
Szovjetunióval: közúti járművek
ellenében Moszkovics autókat
kap Egy vegyi és ruggyanta
gyár leszállítását is kilátásba
helyezte -- a" Szovjetunió Lehet
hogymost a magyaroknak ad-ják
el amitia-románokne- m vet
tekátv
Wass Albert:
MAGYAR SZEMMEL:
Valaki elindított egy elméletet az érté--ke- k
változásáról és azóta úgy a szülök mint
a pedagógusok tehetetlenül és tanácstalanul
szemlélik azokat a változásokat melyek a
fclcserepeclö új nemzedék lelki beállítottsá-gát
formálják és téritik el az általunk jónak
ítélt útról Bár ez a „theory of the chang-in- g
values" nem anyagi értékek hanem lelki
értékek változását hirdeti ennek ellenérc a
változás kimondottan materialista irányzatú-- S
megállapítható az is hogy az ifjúság csu-pán
áldozata ennek a változásnak és nem
végrehajtója Maga a változás a szülök élet-szemléletében
esett meg és a fent említett
elmélet nem egyéb mint a mi nemzedé-künk
önigazolása a utánunk következő
nemzedék felé Vagyis „a tett elkövetése
után kiagyalt törvény mely igazolni igyek-szik
a már elkövetett tettet"
Az igazság az hogy az úgynevezett „em-beri
értékek" az elmúlt tízezer esztendő
alatt semmit sem változtak és ameddig em-ber
él a földön ezek az erkölcsi értékek ott
lesznek mindig akár elismeri őket a társa-dalom
akár nem A szeretet- - hűség- - igazság-érzet
becsület tisztesség önfeláldozás ön-zetlenség
Jóság hazaszeretet segítő kész-ség
mind olyan Isten által az ember lelké-be
eleve beleplántált értékek" melyeket-onna- n
kitörölni néni lehet csupán eltakarni
a materializmus niagunk-gyártbtt- a kérge
alá és ilyen módon megszüntetni gyakorlati
érvényesülésüket Maga a i"ftr"w"r """' uA
emberiség széles rétegei ma egy
tással1 képesek leráni magukról
vállrándf--V
a hűség
a' hazaszeretet az
tossag kötelezettségeit es niagatariasuKaivf!?SidÍIl-- 5
elméletekkel próbálják igazolni még nem
jelenti azt hogy a hazaszeretet ostobaság- -'
gá változott át és a becsületesség élhetct-Ienség- gé
Mindössze annyit jelent hogy
egyéni önző okok miatt az emberiség egy
része kényelmetlennek érzi ezeknek az ér-tékeknek
az elismerését s gyakorlati alkal-mazásukat
Nincs semmi csodálatos abban hogy ez
az „értékváltozás" azokon területeken
ér- - cl egyre növekvő méreteket ahol az
emberiség jóléte alcmagasabb fokon van
A jólét elviseléséhez több lelki erőre van
szükség mint a szegénységhez A szabad
gazdasági verseny által nyújtott lehetősé-gek
hajlamossá teszik a gyöngét arra
hogy szcmmellálhatő külsőségekkel bizo-nyítsa
be versenyképességét Az ilyennek a
legújabb gyártmányú gépkocsi csak azért
kell mert a szomszédnak is1 olyan gépko-csija
van s a szomszéd szomszédjának is
Ha a szomszéd úszómedencét épít magá-nak
a háza mögött ö sem nyugodhat-addi- g
míg ezt a fontos társadalmi lépést meg
nem tette És ez így megy tovább megál-lás
nélkül a materialista látszat tüntető
rangjelzéseinek egyre fokozódó növekedé-sével
és túlértékelésével melynek eredmé-nye
egy szünet nélküli hajsza minden ko-moly
cél nélkül csupán a látszat fönntar-tásáért
Mert az új gépkocsi néhány év
múlva elavul az új televíziós gép
múlja az úszómedence elrongálódik s az
ipar találékonysága "után új gépeze-teket
berendezési tárgyakat új találmá-nyokat
dob a piacra melyeknek beszerzése
és birtoklása újra csak' kötelezővé válik a
társadalmi rang kimutatására
Ne csodálkozzunk tehát ha egy ilyen ma-terialista
hajszába belekergült szülök gyer-meke
aki rendszerint szülők' nélkül nő
föl mivel mindkét szülő munkába jár hogy
elég' pénzt kereshessenek a versenyhez ne
csodálkozzunk tehát ha az ilyen gyermek
torzított képet alkot "magának a világról s
az emberi élet céljáról és értelméről' Aki
az ifjúsággal foglalkozik az megfigyelhe
ti a szülök materializmusának hatását a
gyermekeiken Az ilyen szülök gyermeke
nem tanulni jön az egyetemre nem a világ
titkait kívánja megismerni mindössze egy
papirost akár mely megnyitja a kapukat
egy olyan álláshoz mélynek fizetéséből
meg lehet szerezni mindazokataz ipari ter
mékeket melyek szükségesek ahhoz hogy
valaki a szülök érfékfogalmai szerint ver
senyképes lehessen a társadalom keríté-sein
belül Az ilyen szülök! gyermckcnem
is tud arról hogy neki bármilyen kötele
zettsége is lenne a1 hazával szemben csa--
1
353 Spadíná lÁveníre
Toronto 2B)Ont'
Department Ottawa and
fór payment of postage
in cash
Ara: 10cent iumfmmmM
í v -
ládjával szemben szükséget szenvedő vagy
bajba jutott embertársaival szemben Any-ny- it
tud mindössze hogy fizetéséből eny-ny- it
meg ennyit át kell az' államház-tartás
céljaira akár tetszik ez neki akár
nem S ezzel úgy érzi hogy minden köte-lességét
teljesítette másokkal szemben Az
ilyen szülök által fölnevelt fiatalok számá-ra
a hazaszeretet értelmetlen ósdi szó
Aki másokon segít az angolul „sucker"
magyarul „pali" Aki becsületes az élhetet-len
s aki hü és önfeláldozó az ostoba S a
fejcsóváló öregeknek odavetik foghegyről:
„az értékek megváltoztak" Az igazság
azonban az hogy nem az értékek változtak
meg hanem 'az -- emberek egy részének állás-foglalása
ezekkel az értékekkel szemben
Mindezért azonban nem hibáztathatjuk a
fiatalokat A hiba oroszlánrésze a szülök
vállát nyomja
Egy nagy egyetemen a társadalom ke-resztmetszetét
ismeri meg az ember s en-nek
a keresztmetszetnek"' a statisztikája na-gyon
érdekes A nagyvárosok fiataljainak
60%-á- t fertőzte meg annyira a szülök ma-terializmusa
hogy egész életfelfogásuk az
öncélúság alapjaira helyezkedett A fenn-maradó
negyven százalék viszont éppen en-nek
aj materializmusnak a nyomása ellen
-- fellázadva az ellentétes pólust (
keresi
-- tSzakállt növeszt vagy legalább isrésztvcsz
'''15 v '" ' :' ' bármiféle tüntetésben mely a fennálló tár---
sadálmil rend -- ellen irányul
fial és leányai között csupán
- -- i becsületesség- - a áldoza- - '
a
idejét
nap-na- p
adjon
A kisvárosok
1%' a forradal- -
-- már "cz£j 'szemb'cníal szülök mateVrial!i"sSta
74%i n!lfnlmi7knr!i!i - A fcnnV
gf ''""--iH- Í "- -- 'ti"'- - ' 1 -- r ' nmrndóíhuszonüt százalék pedig a jövendő
j reménységét képezi Ezek azok akik még
-- templomba is járnak lelkesülni tudnak a
szépért 'és a jóért s a magasabb crkölcsijér-tékcké- rl
Ezeknek a szülei viszont nagyon
ritkán tartoznak a kisváros „elitje" közé
vagyoni szempontból
S végül ott vannak a földhöz nőtt föld-szagú
farmergyerckek Nevelésükben egyé-niségükben
konzervatívok Józanul szem-lélik
a világot és az emberi lélek crkölcsi'ér-téke- it
tapasztalat alapján is az anyagi Jólét
fölé helyezik Sokan vannak s minden re-ménységünk
velük indul a jövendő felé
A baj azonban mely a valóságban nem
egyéb mint az ember én-jénc- k rákfenéje
csak azáltal szüntethető meg ha a felnőt-tek
társadalma észhez tér és ráeszmél ar-ra
hogy az emberi lény több mint egy
ipari termelésre és fogyasztásra berendezett
robot Hogy az ember nagyságái nem gép-kocsijának
lóerejével vagy a birtokában tar
látható holmik számával mérik
Minden ember egy külön magába zárt
és a maga nemében páratlan egyéniség
Helyét és rangját az emberi társadalomban
nem a nyájlíoz való idomulása szabja meg
hanem 'az az egyéni és' sajátos szín és "ér-ték
amit személyiségével hozzáad a társa-dalom
együttes színéhez és értékéhez Az
emberiség előre haladását sem' a múltban
sem a jövendőben nem az egyéniségnek a
tömegbe való beolvadása biztosítja hanem
ellenkezőleg a tömegből való kiemelkedése
a maga saját dinamikai ereje áltál mely
erő a tömeget is megmozdítja az egyéniség
útirányába
Mindez egyszerűen és gyakorlatilag any- -
nyit jelent hogy az ember csak akkor 'tölt--:
hetibe hivatását ezen a földön vagyis csak
akkor lehet boldog és önmagával megelége-dett
ha nem másokhoz alkalmazkodik ha-nem
a maga egyéniségének megfelelően él
Ez 'esetben az iránytű nem az hogy „mit
csinál a szomszéd" hanem hogy az "én sa-ját
lelki szükségletem milyen cselekedetre
ösztönöz Mit kell tegyek ahhoz hogy bé-kességben
éljek önmagammal Ez az a pont
mely megnyitja az utat 'az erkölcsi értékek
érvényesülései felé és azí'anyagiasságót hát- -
térbe szorítja mint primitív és alkalmat-lan
eszközt ahhoz hogyaz-ember-önmaga-'- '
ban békességet leljen Ez az önmagunkból
fakadó békesség pedig mely belülről 'su-gárzik'
kiféle" környezetünkre és cgészélé
tünkre' 'nem szerezhető! bc semmi1 rnásímóf)
don csupán az örök és változhatatlan 'et-kölc- sií
értékek fölismerése és használata ái
fal Ha a'szülők fölismcrnék'Iezt -- nemekéi-lene
aggódiíjok 'a gyermekekért
SVVVVVVVVMVVVVWVVrfVVAAAAAAAMMVVVVVVMVVVVWVVWWMMAAMAMM
1
-- ?íCTSÍj
's-- l
"-- MM
--'--ff
' i¥
- —~JS $