000505 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
~-"'''- $3' '' ' "h -'- i "f~yr-- 'rvv'"?~Tt ft: ¥ ' J'- - u „ w fi" V ? O- - i - -- ' -- t 1 ' t W4tBB a If 1 ff á II l W a w #ff V w a W ltui f áf a w i I w A W (mM Npsks k ífflf v%í tJ M í-- é íwfel t i Kí vl t%s fásai fesf v?í p á§3ö$ lSj vi m íí — JipMuwi4aJAwuiitjj jUM_ájH!!W TViiMVÍniTOimSSai :! —iii-- T v w r-'fyw'rnr- iFT fflMSfflSSKr1: l3x rJTaI ?7nni SZERKESZTŐSÉG r XXVII évf 43 szám ÉS KIADÓHIVATAL: Vol 27 No 43 412 Bloor St W 1977 október 22 Toronto Ontario Canada Second Class Mail M5S 1X5 Registration number 1309 Tel: (416) 924-835- 3 Ára 30 cent 'irJWf'~?iigK-M!?J?!":agiryS"a!CJn- — "TKgg™!!' —:—- - 'v"mi:7v n i"i mei pi n rí dq ni p n Sajátságos dolgoknak vagyunk a szemtanúi: az amerikai elnök bel- - s külpolitikájában egy-aránt kapkod és most már ő is tesz viszonzat-lan szívességeket a Szovjetuniónak — bár a fegyverkezést nem ha-nyagolja el- - Most pél-dául fölkészül az óriási pusztító erejű M-- X atomrakéták tömeges gyártására Ezeket 16-2- 0 kilométer hosszúságú alagutakból lehet majd kilőni Ame-rikából Oroszországba Mivel a föld alatt állah-- dóan"mioz"gásban"tartött rakétaütegek hollétét az oroszok nehezen tud-nák kikémlelni az M-- X révén Amerika jobban tudna védekezni orosz atomtámadás ellen Ugyanakkor Carter az ENSz közgyűlésén meg is fenyegette a Szov-jetuniót Mégpedig az-zal ' hogy ha az oroszok megtámadnák Nyugat-Európ- át akkor Wash-ington nem csak atom-támadásra válaszolna amerikai atomfegyve-rek bevetésével hanem konvencionális orosz haderők benyomulására is atombombákkal felel-ne Tudja Carter hogy mit akar? ' Ennek az ellentáma-dásnak láttán 'joggal kérdi az ember: —Mi történik itt? A Kissinger-fél-e egyoldalú engedmények folytatás-a- e vagy pedig bátor szembenézés a terjesz-kedő szovjethatalom-mal? Arra a kérdésre hogy Carter voltaképpen mit akar senki sem mer határozott választ ad-ni Amerikaiak és idege-nek mind azt mondják hogy Carter rejtély a szamukra Véleményü-ket ebben lehet össze-foglalni: —Carter jóindulatú önhitt amatőr aki min-denekelőtt népszerű akar lenni Igaz emel-lett arra is gondol hogy közben jó lenne Ameri-kát megmenteni a belső romlástól és a külső veszélyektől Ezért akar egy-k- ét év alatt annyi reformot egymásra halmozni hogy azt egy Bismarck-kal kombinált Roosevelt sem tudná egyszerre megvalósítani Ilyen az energiavál-ságmegoldás-a a társa-dalombiztosítás (a jóléti öregségi "és mindenféle más segélyek) az isko-lák az-ádózás- i rendszer újjászervezése Sze- - Frey András írja az Carter elnök gényt gazdagot min-denkit ki akar elégíte-ni főleg a négereket Ebbeni buzgalmában erélyesen pártolja néger kvóták meghonosítását vagyis a fehérek jogai-nak megnyirbálását is helyesli azért hogy több helyet szoríthasson ki a feketéknek Ez olyan durva megsértése lenne a fehérek emberi jogai-nak hogy ez ellen még néger-bar- át liberálisok is kezdenek már tilta-kozni Ezt tetőzi be a külpo-- j litikájában Carter azzal hogy úgy viselkedik mint aki hajlandó az amerikai néger szava-zók kedvéért Afrikában a fehéreket kiszolgáltat-ni Moszkvától függő néger gerillavezérek-nek : Más külpolitikai sike-rek gyors kivívásával is el akarja kápráztatni a világot — főleg a (legkö-zelebbi elnökválasztá-son szavazó amerikai választókat Ezért olyan hosszú a Cartertöl meg'-ígé- rt nemzetközi akrobata-m-utatványok listá- Nem csak a Panama-csatorna ügyét próbálja lenyeletni a szenátorok-kal és az atömerö gyár-tásából származó atom-bombák előáUitását sze-retné megakadályozni (mintha á lavinát föl ENSz székhelyéről: gondjai lehetne tartóztatni !) Hanem kéthelyütt is iparkodik fából vaskari-kát létrehozni Az egyik az atomfegy-verkezés komoly csök-kentése lenne de úgy hogy tudni lehessen va-lójában betartják-- e az oroszok? Ami megold-hatatlan feladat mert ezt csak helyszíni ki-szállításokkal lehetne ellenőrizni és ilyesmi megvannak be totalitárius' kommu-nista kormány akarva sém tudna beleegyezni A másik pedig újabb szentföldi csatavesztés lenne Carter ugyanis aki mindenkivel jóban akar lenni olyan közel-kele- ti rendezésről be-szél hogy attól az ara-bok is az izraeliek is az amerikai zsidókis el legyenek ragadtatva Ilyen irreális prédiká-ciókból csak egyetlen külpolitika nőhet ki amiben senki sem isme-- ri ki magát Ebben a zavarosban halászgat a baloldal Washingtonban s néha egész nagy halat sikerül kifognia Amerika ajándéka Moszkvának Erre mármint a bal-oldal előrenyomulására vall az is hogy Carter már a második nagy en-gedményt teszi a szov-jetkormánynak Az első az volt hogy lemondott a B-- l nevű repülőerőd gyártásáról A második most az hogy a JKözépfeeleten- - össze1-áll- t az oroszokkal Ennek az az előz-ménye hogy az 1967-e- s palesztinai háború óta a szovjetkormány foggal körömmel küzdött azért hogy az arabok és Izra-el közöttne csak Wash-ington legyen a közvetí-tő hanem Amerikával együtt a Szovjetunió is a döntőbíró szerepét játszhassa Ezt a maga erejéből Moszkva nem tudta elér-ni És Carter a múlt hé-ten épp ezt nyújtotta át ezüsttálcán a szovjet-kormánynak — ellen-- szolgáltatás nélkül! Hogy az arabok mind mostanáig csakAmerir kát fogadták el közvetí-tőnek annak igen egy-szerű oka van Az hogy Izraelt egyedül az Egye--' sült Államok tudják en-gedményre rászorítani Ezért fordultak el a konzervatív arabok (el-sősorban az egyiptomi-ak) a szovjettől és ezért közeledtek (főleg szaú-diak) Amerikához Hogy ezek után Carter Brezsnyevnek is a gondjai mégis beemelte isrezs nyevet maga mellé a döntőbírói székbe an-nak az a magyarázata hogy Carter mindenáron fel akar mutatni egy kis látszateredményt és ezt Brezsnyev könnyebbé tudta tenni a számára Hogy bármi áron még politikai szélhámosság--ga- l is sikert vágy annak akár csalóka képét de valamit mindenképp elő akar varázsolni a kalap-jából abban CarterNa-póleonr- a emlékeztet Öróla mondták hogy azért háborúskodott szüntelenül mert azt hite hogy neki mint parvenüek állandóan újabb és újabb győzel-mekkel kell az uralmát igazolnia erősítenie Hol a lényeg Palesztinában? Carter is parvenü az amerikai politikában Tíz hónapja ígér óriási gyors eredményeket és eddig még semmit sem tudott elérni így jutott — beavatott washingtoni források szerint — arra a gondo-latra hogy ha már nem tudja egy lépéssel sem előbbre vinni a közeike-leti rendezés ügyét akkor legalább valami mozgást kell produkál-nia Például úgy hogy elhatározzák a genfi arab— izraeli konferen-cia újabb összehívását Ennek az értekezlet-nek semmilyen gyakor-lati jelentősége nem lehet Áz arab— izraeli kiegyezés ugyanis nem azon múlik hogy hol tárgyalnák róla ameri-kai és orosz társelnö-kök jelenlétében-- e Genf-ben vagy pedig az oro-szok nélkül Génuában vagy Mexikóban A probléma kibogozá-sa nem ettől hanem at-tól függ hogy három tárgyi" kérdést meg tud: nak--e oldani' És ez nem Genfben nem is Moszk-vában fog eldőlni ha-nem Washingtonban Je-ruzsálemben Kairóban és Riadban (Szaúdi Ará-bia fővárosában) Az első kérdés az be-látják- e az izraeliek hogy az 1967-be- n meg-szállt területeknek egy nagy részét vissza kell adni az araboknak Egyrészt azért mert mindenkinek jussa van a szülőföldjéhez Más-részt pedig mert az ara-bok sokkal gyorsabban szaporodnak mint a zsi-dók és így csak idő kér-dése lenne hogy a par-lamentarizmuson ala-puló izraeli állam mikor kerülne arab többség kormányzata alá Amásodik kérdés úgy szól: igaz--e hogy Szaú-di Arábia és Egyiptom csak tessék-lássé- k tá-mogatja egy független palesztin állam felállí-tását mert ez a két arab kormány is tart attól hogy egy független ál-lamban a palesztin ge-rillák balszárnya épp úgy együttműködnek a Szovjetunióval és Lí-biával mint ahogy a li-banoni háborúban tette És sem Szaúdi Arábia sem Egyiptom nem akarja hogy Cisz-Jor-dán- ia Moszkvából támo- - gatott gerillák támasz-pontjává váljék Mivel viszonozza Moszkva a középkeleti szívességet Ezek a konzervatív arabok is ragaszkodnak' ahhoz hogy Cisz-Jordá-ni- át és Gázát vegyék el Izraeltől de hír szerint hajlandók engedni an-nak a kívánságnak hogy ápalesztínokne alkossa- - nak külön államot és hogy demilitarizálás-sa- l akadályozzák meg palesztin gerilláknak" Izraelbe való behato-lását A harmadik — és leg-- CFoIytatás a 3 oldalon) fcfryrwrrl? Olüéhev 23-á-n n iHHIIi iiliiliTOwu - A 3n TengHsiao-pin- g állí-tólagos 'megjegyzései-- : bőí következtetve a kí-naiak nincsenek különö-sebben elragadtatva az Egyesült Államoktól Vance amerikai külügy-miniszter pekingi lá-togatása után és úgy-vélik hogy Formóza kérdésében az amerikai-ak cserben hagyták őket Formóza élénken bizonyítja hogy a kí-nai nemzeti forradalom célkitűzései mennyire ellenkeznek Kína nem-zetközi érdekeivél A nemzetközi forradalom alattazok a célkitűzések értendők amelyek ki A Aki azt hitte hogy az emigrációban nem lesz többé dolga a vöröshad-sereggel az tévedett A Nyugat-Németországba- n és Japánban „dol-gozó" kommunista vagy anarchista terroristák szervezete ugyanis Vö-rös Hadseregnek hívja magát A német frakció leg-utóbbi gaztettének Schleyernek elrablá-sának legújabb fejlemé-nye az hogy anyugat-néme- t parlament meg-szigorította a terroris-ta cselekményekért le-tartóztatott 70 fogoly-nak a külvilággal való érintkezését Ennek eddig két mód-ja volt Az egyik hogy telefo-nálgattak egymásnak Igen egyik börtönből a másikba A másik pedig az volt hogy az őket rendsze-resen és gyakran látoga-tó ügyvédeken keresztül a letartóztatott sőt a jogerősen elítélt gonosz-tevők is szabadon üzen-hettek és küldhettek uta-sítást szabadlábon lévő bűntársaiknak A foglyok közti tele-fonbeszélgetéseknek a Schleyer elleni merény-iét után — állítólag — véget vetettek A bün-segé- di szolgálatokat hálávaB és báisgkesécggeB q®Ei€£®Sui?k hőse ssyperlhatalcra stratégiája ggWörös v~iy'J:'yii alakultak a politikai orientációjú közéletr ben már e század ele-jén azaz hogy-'a- ' gyen-ge és szétszaggatott országot erős független és egyesített állammá kell kifejleszteni Az erősség alatt főleg katonai és gazdasági tényezők értendők a függetlenség és egye-sítés alatt pedig az összes elvesztett terület visszaszerzése' Ezt a nemzeti forradalmi cél-kitűzést egyaránt zász-lajára tűzte Mao-ch- e Tung és a nacionalis-ta Chiang Kai-she- k 1949-be- n amikor a kom- - (Hadsereg SJ végző ügyvédek üzel-meine- k pedig a múlt hét óta próbálják útját áll-ni Közben kitudódott hogy a Baader-Meinho- f terrorbanda vezetői és tagjai elítéltetésük után is úgy éltek mint a szanatóriumban Egy nyugatnémet televízió be is mutatta hogy Baader ennek az elve-temült bandának a vezé-re olyan „cellában" él amely szép nagy szoba tele könyvvel íróasztal-lal rádióval és televí-zióval A japán Vörös Hadse-regről pedig azt jelentet-ték hogy az az öt ter-rorista akik egy Indiá-ban elrabolt repülőgép-ért 6 millió dollár vált-ságdíjat kaptak a kizsa-rolt bankókkal együtt megérkeztek Algírba Az algériai kormány a múltban is befogadta a kommunista vagy anar-chista terroristákat de eddig csak meguknak a terroristáknak adott menedéket a zsarolás-sal szerzett náluk lévő pénzt az algériai ható-ságok elkobozták és a pénzt a jogos tulajdo-nosainak visszaadták Most azonban az algí-ri kormány kijelentette hogy a terroristák meg-tarthatják 6 millió do-llárjukat '' '-- nKTS munisták hatalomra ju-tottak úgy látszott hogy e célkitűzéseket meg is valósítják és leg-alább a területi kérdést sikerül rendezni Ami-kor 1950 tavaszán a For-mó- z elleni tervezett tá-madást el kellett halasz-tani és Koreában várat-lanul kitört a háború az amerikai hatalom megjelent a formózai öböl térségében A kínai kommunisták már-má- r úgylátták hogy hama-rosan bekebelezhetik Formózát célkitűzésük azonban kudarcot val-lott sőt a formózai me-nekült kormány azt állí-totta magáról hogy ö az' igazi képviselője egész Kínának Ennél fogva megindult a verseny a hivatalos elismerésért hogy ki képviseli Kínát a dinasztiák bukása után Nem csodálható tehát hogy Teng Hsiao-pin- g az akkori új re-zsim aktív tagja még most is azon a véle-ményen van hogy az amerikaiak beleavat-koztak Kína belügyei-be és meg kell vonniok támogatásukat a for-mózai nemzeti Kínától Ugyanakkor a kommu-nista vezetőségnek fel kellett ismernie hogy Kína a világ egyik'yeze-t- ő nagyhatalmává vált és főleg az 1969-e- s ki- - nai— szovjet határvi-szály majd Nixon volt amerikai elnök 1972-e- s történelmi jelentőségű pekingi látogatása után a nemzetközi viszony alakulása döntő fontos-ságúvá vált az Egye-sült Államok a Szov-jetunió Japán és Kína számára Az Egyesült Államok és a Kína kö-zötti megbékélés folya-mán a kínaiaknak két céljuk volt: az egyik hogy magukhoz csatol-ják Formózát megbuk-tatván a nemzeti Kí-na kormányát a másik cél pedig bizonyos fokú amerikai barát-ság megteremtése amely részleges garan-- " ciát nyújtana a szov-- Folytatás a második oldalon )
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, October 22, 1977 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1977-10-22 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000404 |
Description
Title | 000505 |
OCR text | ~-"'''- $3' '' ' "h -'- i "f~yr-- 'rvv'"?~Tt ft: ¥ ' J'- - u „ w fi" V ? O- - i - -- ' -- t 1 ' t W4tBB a If 1 ff á II l W a w #ff V w a W ltui f áf a w i I w A W (mM Npsks k ífflf v%í tJ M í-- é íwfel t i Kí vl t%s fásai fesf v?í p á§3ö$ lSj vi m íí — JipMuwi4aJAwuiitjj jUM_ájH!!W TViiMVÍniTOimSSai :! —iii-- T v w r-'fyw'rnr- iFT fflMSfflSSKr1: l3x rJTaI ?7nni SZERKESZTŐSÉG r XXVII évf 43 szám ÉS KIADÓHIVATAL: Vol 27 No 43 412 Bloor St W 1977 október 22 Toronto Ontario Canada Second Class Mail M5S 1X5 Registration number 1309 Tel: (416) 924-835- 3 Ára 30 cent 'irJWf'~?iigK-M!?J?!":agiryS"a!CJn- — "TKgg™!!' —:—- - 'v"mi:7v n i"i mei pi n rí dq ni p n Sajátságos dolgoknak vagyunk a szemtanúi: az amerikai elnök bel- - s külpolitikájában egy-aránt kapkod és most már ő is tesz viszonzat-lan szívességeket a Szovjetuniónak — bár a fegyverkezést nem ha-nyagolja el- - Most pél-dául fölkészül az óriási pusztító erejű M-- X atomrakéták tömeges gyártására Ezeket 16-2- 0 kilométer hosszúságú alagutakból lehet majd kilőni Ame-rikából Oroszországba Mivel a föld alatt állah-- dóan"mioz"gásban"tartött rakétaütegek hollétét az oroszok nehezen tud-nák kikémlelni az M-- X révén Amerika jobban tudna védekezni orosz atomtámadás ellen Ugyanakkor Carter az ENSz közgyűlésén meg is fenyegette a Szov-jetuniót Mégpedig az-zal ' hogy ha az oroszok megtámadnák Nyugat-Európ- át akkor Wash-ington nem csak atom-támadásra válaszolna amerikai atomfegyve-rek bevetésével hanem konvencionális orosz haderők benyomulására is atombombákkal felel-ne Tudja Carter hogy mit akar? ' Ennek az ellentáma-dásnak láttán 'joggal kérdi az ember: —Mi történik itt? A Kissinger-fél-e egyoldalú engedmények folytatás-a- e vagy pedig bátor szembenézés a terjesz-kedő szovjethatalom-mal? Arra a kérdésre hogy Carter voltaképpen mit akar senki sem mer határozott választ ad-ni Amerikaiak és idege-nek mind azt mondják hogy Carter rejtély a szamukra Véleményü-ket ebben lehet össze-foglalni: —Carter jóindulatú önhitt amatőr aki min-denekelőtt népszerű akar lenni Igaz emel-lett arra is gondol hogy közben jó lenne Ameri-kát megmenteni a belső romlástól és a külső veszélyektől Ezért akar egy-k- ét év alatt annyi reformot egymásra halmozni hogy azt egy Bismarck-kal kombinált Roosevelt sem tudná egyszerre megvalósítani Ilyen az energiavál-ságmegoldás-a a társa-dalombiztosítás (a jóléti öregségi "és mindenféle más segélyek) az isko-lák az-ádózás- i rendszer újjászervezése Sze- - Frey András írja az Carter elnök gényt gazdagot min-denkit ki akar elégíte-ni főleg a négereket Ebbeni buzgalmában erélyesen pártolja néger kvóták meghonosítását vagyis a fehérek jogai-nak megnyirbálását is helyesli azért hogy több helyet szoríthasson ki a feketéknek Ez olyan durva megsértése lenne a fehérek emberi jogai-nak hogy ez ellen még néger-bar- át liberálisok is kezdenek már tilta-kozni Ezt tetőzi be a külpo-- j litikájában Carter azzal hogy úgy viselkedik mint aki hajlandó az amerikai néger szava-zók kedvéért Afrikában a fehéreket kiszolgáltat-ni Moszkvától függő néger gerillavezérek-nek : Más külpolitikai sike-rek gyors kivívásával is el akarja kápráztatni a világot — főleg a (legkö-zelebbi elnökválasztá-son szavazó amerikai választókat Ezért olyan hosszú a Cartertöl meg'-ígé- rt nemzetközi akrobata-m-utatványok listá- Nem csak a Panama-csatorna ügyét próbálja lenyeletni a szenátorok-kal és az atömerö gyár-tásából származó atom-bombák előáUitását sze-retné megakadályozni (mintha á lavinát föl ENSz székhelyéről: gondjai lehetne tartóztatni !) Hanem kéthelyütt is iparkodik fából vaskari-kát létrehozni Az egyik az atomfegy-verkezés komoly csök-kentése lenne de úgy hogy tudni lehessen va-lójában betartják-- e az oroszok? Ami megold-hatatlan feladat mert ezt csak helyszíni ki-szállításokkal lehetne ellenőrizni és ilyesmi megvannak be totalitárius' kommu-nista kormány akarva sém tudna beleegyezni A másik pedig újabb szentföldi csatavesztés lenne Carter ugyanis aki mindenkivel jóban akar lenni olyan közel-kele- ti rendezésről be-szél hogy attól az ara-bok is az izraeliek is az amerikai zsidókis el legyenek ragadtatva Ilyen irreális prédiká-ciókból csak egyetlen külpolitika nőhet ki amiben senki sem isme-- ri ki magát Ebben a zavarosban halászgat a baloldal Washingtonban s néha egész nagy halat sikerül kifognia Amerika ajándéka Moszkvának Erre mármint a bal-oldal előrenyomulására vall az is hogy Carter már a második nagy en-gedményt teszi a szov-jetkormánynak Az első az volt hogy lemondott a B-- l nevű repülőerőd gyártásáról A második most az hogy a JKözépfeeleten- - össze1-áll- t az oroszokkal Ennek az az előz-ménye hogy az 1967-e- s palesztinai háború óta a szovjetkormány foggal körömmel küzdött azért hogy az arabok és Izra-el közöttne csak Wash-ington legyen a közvetí-tő hanem Amerikával együtt a Szovjetunió is a döntőbíró szerepét játszhassa Ezt a maga erejéből Moszkva nem tudta elér-ni És Carter a múlt hé-ten épp ezt nyújtotta át ezüsttálcán a szovjet-kormánynak — ellen-- szolgáltatás nélkül! Hogy az arabok mind mostanáig csakAmerir kát fogadták el közvetí-tőnek annak igen egy-szerű oka van Az hogy Izraelt egyedül az Egye--' sült Államok tudják en-gedményre rászorítani Ezért fordultak el a konzervatív arabok (el-sősorban az egyiptomi-ak) a szovjettől és ezért közeledtek (főleg szaú-diak) Amerikához Hogy ezek után Carter Brezsnyevnek is a gondjai mégis beemelte isrezs nyevet maga mellé a döntőbírói székbe an-nak az a magyarázata hogy Carter mindenáron fel akar mutatni egy kis látszateredményt és ezt Brezsnyev könnyebbé tudta tenni a számára Hogy bármi áron még politikai szélhámosság--ga- l is sikert vágy annak akár csalóka képét de valamit mindenképp elő akar varázsolni a kalap-jából abban CarterNa-póleonr- a emlékeztet Öróla mondták hogy azért háborúskodott szüntelenül mert azt hite hogy neki mint parvenüek állandóan újabb és újabb győzel-mekkel kell az uralmát igazolnia erősítenie Hol a lényeg Palesztinában? Carter is parvenü az amerikai politikában Tíz hónapja ígér óriási gyors eredményeket és eddig még semmit sem tudott elérni így jutott — beavatott washingtoni források szerint — arra a gondo-latra hogy ha már nem tudja egy lépéssel sem előbbre vinni a közeike-leti rendezés ügyét akkor legalább valami mozgást kell produkál-nia Például úgy hogy elhatározzák a genfi arab— izraeli konferen-cia újabb összehívását Ennek az értekezlet-nek semmilyen gyakor-lati jelentősége nem lehet Áz arab— izraeli kiegyezés ugyanis nem azon múlik hogy hol tárgyalnák róla ameri-kai és orosz társelnö-kök jelenlétében-- e Genf-ben vagy pedig az oro-szok nélkül Génuában vagy Mexikóban A probléma kibogozá-sa nem ettől hanem at-tól függ hogy három tárgyi" kérdést meg tud: nak--e oldani' És ez nem Genfben nem is Moszk-vában fog eldőlni ha-nem Washingtonban Je-ruzsálemben Kairóban és Riadban (Szaúdi Ará-bia fővárosában) Az első kérdés az be-látják- e az izraeliek hogy az 1967-be- n meg-szállt területeknek egy nagy részét vissza kell adni az araboknak Egyrészt azért mert mindenkinek jussa van a szülőföldjéhez Más-részt pedig mert az ara-bok sokkal gyorsabban szaporodnak mint a zsi-dók és így csak idő kér-dése lenne hogy a par-lamentarizmuson ala-puló izraeli állam mikor kerülne arab többség kormányzata alá Amásodik kérdés úgy szól: igaz--e hogy Szaú-di Arábia és Egyiptom csak tessék-lássé- k tá-mogatja egy független palesztin állam felállí-tását mert ez a két arab kormány is tart attól hogy egy független ál-lamban a palesztin ge-rillák balszárnya épp úgy együttműködnek a Szovjetunióval és Lí-biával mint ahogy a li-banoni háborúban tette És sem Szaúdi Arábia sem Egyiptom nem akarja hogy Cisz-Jor-dán- ia Moszkvából támo- - gatott gerillák támasz-pontjává váljék Mivel viszonozza Moszkva a középkeleti szívességet Ezek a konzervatív arabok is ragaszkodnak' ahhoz hogy Cisz-Jordá-ni- át és Gázát vegyék el Izraeltől de hír szerint hajlandók engedni an-nak a kívánságnak hogy ápalesztínokne alkossa- - nak külön államot és hogy demilitarizálás-sa- l akadályozzák meg palesztin gerilláknak" Izraelbe való behato-lását A harmadik — és leg-- CFoIytatás a 3 oldalon) fcfryrwrrl? Olüéhev 23-á-n n iHHIIi iiliiliTOwu - A 3n TengHsiao-pin- g állí-tólagos 'megjegyzései-- : bőí következtetve a kí-naiak nincsenek különö-sebben elragadtatva az Egyesült Államoktól Vance amerikai külügy-miniszter pekingi lá-togatása után és úgy-vélik hogy Formóza kérdésében az amerikai-ak cserben hagyták őket Formóza élénken bizonyítja hogy a kí-nai nemzeti forradalom célkitűzései mennyire ellenkeznek Kína nem-zetközi érdekeivél A nemzetközi forradalom alattazok a célkitűzések értendők amelyek ki A Aki azt hitte hogy az emigrációban nem lesz többé dolga a vöröshad-sereggel az tévedett A Nyugat-Németországba- n és Japánban „dol-gozó" kommunista vagy anarchista terroristák szervezete ugyanis Vö-rös Hadseregnek hívja magát A német frakció leg-utóbbi gaztettének Schleyernek elrablá-sának legújabb fejlemé-nye az hogy anyugat-néme- t parlament meg-szigorította a terroris-ta cselekményekért le-tartóztatott 70 fogoly-nak a külvilággal való érintkezését Ennek eddig két mód-ja volt Az egyik hogy telefo-nálgattak egymásnak Igen egyik börtönből a másikba A másik pedig az volt hogy az őket rendsze-resen és gyakran látoga-tó ügyvédeken keresztül a letartóztatott sőt a jogerősen elítélt gonosz-tevők is szabadon üzen-hettek és küldhettek uta-sítást szabadlábon lévő bűntársaiknak A foglyok közti tele-fonbeszélgetéseknek a Schleyer elleni merény-iét után — állítólag — véget vetettek A bün-segé- di szolgálatokat hálávaB és báisgkesécggeB q®Ei€£®Sui?k hőse ssyperlhatalcra stratégiája ggWörös v~iy'J:'yii alakultak a politikai orientációjú közéletr ben már e század ele-jén azaz hogy-'a- ' gyen-ge és szétszaggatott országot erős független és egyesített állammá kell kifejleszteni Az erősség alatt főleg katonai és gazdasági tényezők értendők a függetlenség és egye-sítés alatt pedig az összes elvesztett terület visszaszerzése' Ezt a nemzeti forradalmi cél-kitűzést egyaránt zász-lajára tűzte Mao-ch- e Tung és a nacionalis-ta Chiang Kai-she- k 1949-be- n amikor a kom- - (Hadsereg SJ végző ügyvédek üzel-meine- k pedig a múlt hét óta próbálják útját áll-ni Közben kitudódott hogy a Baader-Meinho- f terrorbanda vezetői és tagjai elítéltetésük után is úgy éltek mint a szanatóriumban Egy nyugatnémet televízió be is mutatta hogy Baader ennek az elve-temült bandának a vezé-re olyan „cellában" él amely szép nagy szoba tele könyvvel íróasztal-lal rádióval és televí-zióval A japán Vörös Hadse-regről pedig azt jelentet-ték hogy az az öt ter-rorista akik egy Indiá-ban elrabolt repülőgép-ért 6 millió dollár vált-ságdíjat kaptak a kizsa-rolt bankókkal együtt megérkeztek Algírba Az algériai kormány a múltban is befogadta a kommunista vagy anar-chista terroristákat de eddig csak meguknak a terroristáknak adott menedéket a zsarolás-sal szerzett náluk lévő pénzt az algériai ható-ságok elkobozták és a pénzt a jogos tulajdo-nosainak visszaadták Most azonban az algí-ri kormány kijelentette hogy a terroristák meg-tarthatják 6 millió do-llárjukat '' '-- nKTS munisták hatalomra ju-tottak úgy látszott hogy e célkitűzéseket meg is valósítják és leg-alább a területi kérdést sikerül rendezni Ami-kor 1950 tavaszán a For-mó- z elleni tervezett tá-madást el kellett halasz-tani és Koreában várat-lanul kitört a háború az amerikai hatalom megjelent a formózai öböl térségében A kínai kommunisták már-má- r úgylátták hogy hama-rosan bekebelezhetik Formózát célkitűzésük azonban kudarcot val-lott sőt a formózai me-nekült kormány azt állí-totta magáról hogy ö az' igazi képviselője egész Kínának Ennél fogva megindult a verseny a hivatalos elismerésért hogy ki képviseli Kínát a dinasztiák bukása után Nem csodálható tehát hogy Teng Hsiao-pin- g az akkori új re-zsim aktív tagja még most is azon a véle-ményen van hogy az amerikaiak beleavat-koztak Kína belügyei-be és meg kell vonniok támogatásukat a for-mózai nemzeti Kínától Ugyanakkor a kommu-nista vezetőségnek fel kellett ismernie hogy Kína a világ egyik'yeze-t- ő nagyhatalmává vált és főleg az 1969-e- s ki- - nai— szovjet határvi-szály majd Nixon volt amerikai elnök 1972-e- s történelmi jelentőségű pekingi látogatása után a nemzetközi viszony alakulása döntő fontos-ságúvá vált az Egye-sült Államok a Szov-jetunió Japán és Kína számára Az Egyesült Államok és a Kína kö-zötti megbékélés folya-mán a kínaiaknak két céljuk volt: az egyik hogy magukhoz csatol-ják Formózát megbuk-tatván a nemzeti Kí-na kormányát a másik cél pedig bizonyos fokú amerikai barát-ság megteremtése amely részleges garan-- " ciát nyújtana a szov-- Folytatás a második oldalon ) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000505