Kanadai Magyarsag, November 20, 1976

              il&
-- __~ __ miSiras r
Cartert talmi politikus utánzatnak nevezik Angliában
Esztelen détente-politik- a és a bizonytalanság közt kellett választani — Mi rosszabb: karóba ugrani vagy sötéf verem-be
esni? — A legnagyobb angol szakszervezet vezére az orosz szakszervezetek és a balti népek szabadságát méltatja
— A munkáspárt többsége l-- re zsugorodott az angol parlamentben Egy magyar papot is fölszentelt a pápától fel-függesztett
francia püspök — Az albánoknak nem tetszik a kínai rezsim-változ- ás — A rodéziai négerek még a fehé-reknek
szánt kártérítést is maguknak igénylik — A palesztin gerillák zöme anyagilag politikailag Szíriától függ
Több mint százezer ember kért kivándorló útlevelet Kelet-Németországb- an
Frey András írja az
Carter sikere a demok-rácia
szégyene Mert ho-gyan
lehet megbízni a nép
politikai ítéletében ha a
többség olyan embWt emel
be a hatalomba akiről a
feleségén s egy-k- ét barát-ján
kívül senki valószí-nűleg
ő maga sem tudja
mit akai? Akinek több mint
egy évig tartó választási
hadjárat során elmondott
beszédeiből nyilatkozatai-ból
az őt ért kritikára
adott válaszaiból sem de-rült
ki hogy ürességtől
kongó jelszavait orszá-got
és emberiséget meg-váltani
akaró magasztos
céljait nögy£n akar ja'megr"
valósítani De még az sem
hogy ehhez egyáltalán ho-gyan
akar hozzáfogni
Carter csak egy dolog-ban
volt világos és követ-kezetes
Abban hogy az
ország vitális kérdéseire
adott válaszaiból négy szó
mindig hiányzott: fekete
fehér igen nem
A demokrácia
gyöngesége
Azt kutatva hogy ilyen
ember hogyan nyerhette el
egy kétszázmilliós ország
bizalmát sokan a szavazá-si
statisztikát veszik szám-ba
Ez azt mondja hogy a
lakosság fele a harminc
alatt van és hogy Carter
1 34 milliós többségét az
őrá leadott több mint két
millió néger szavazat tet-te
lei
Aminek alapján azt lehet
mondani hogy ja persze
a tapasztalatlan fiatalokat
könnyű kétértelmű demagó-giával
megszédíteni" vagy
hogy „Carter többségét a
négei éknek köszönheti"
Ez igaz is De nem ez
volt a döntő
Azért hogy az amerikai
szavazóknak körülbelül a
felerésze egy program nél-kül
fellépő jelölt mellé állt
nem a tömeg hanem a po-litikusok
újságírók az
itt nagy politikai tekintély-lye- l
rendelkező egyetemi
tanárok az elit a felelős
Carternek mindjárt a vá-lasztási
hadjárat elején
útját lehetett volna állni
ha a demokrata-pár- t or-szágszerte
ismert politiku-sai
közül akár csak hár-man
vagy négyen és velük
együtt néhány nagy napi-lap
ki merte volna monda-ni
hogy aki elnökjelölt-ként
a halalom után nyúl
de nem árulja el milyen
utat akar járni az felelőt-len
törtető
Ennél is lesújtóbb — és
alighanem találóbb — íté-letet
mondott a londoni
„Sunday Telegraph"' ami-kor
Cartert talmi politikus-utá-nzatnak
(synthetic
plastic-nek- ) nevezte
Hogy ezt a választók
m+im[m
í
t -- f [M:
f
: _
az
az
az
-
ENSz székhelyéről:
nem látták arra van el-fogadható
magyarázat
ez az hogy a kormányzás
bonyolult voltával a nagy
tömegek nincsenek nem
is lehetnek tisztában
Ezért lehet előttük jelsza-vakkal
eltakarni a valósá-got
a veszélyeket És ezért
kell a vezetőknek felvilá-gosítaniuk
a népet hogy a
bel-- és külpolitikai prob-lémák
miből állnak
milyen következményeik le-hetnek
Úgy hogy ha a Nyugat
és Kelet közti párharcban
a demokráciák maradnak
alul az ezért való törté- - J'mmy Carter az Egyesült Államok új elnöke és az új alelnök: nrflWWklA"éAíViii#ffte?e 7- - Január 20-án-t- ese hivatali es-ueu- iu
t szenátus és a kcoviselöház taeiainak mandátuma ianuár
pet hanem a szellemi eli-tet
és a politikai vezetőket
fogja terhelni
Új Watergate?
Carterről annyira nem
tudunk semmit hogy az
megválasztása voltaképp
ugrás a sötétbe Várható
politikáját illetően még
találgatásba sem lehet bo-csátkozni
Ha jelenlegi környezetét
viszi át a Fehér Házba
lehet hogy úgy fog járni
mint Nixon akinek az volt
legnagyobb belpolitikai
ballépése hogy a politiká-ban
járatlan hirdetési
szakértőkkel vette körül
magát Csak így kerülhe-tett
sor a Watergate-fél- e
értelmetlen betörésre és a
rákövetkező botrány bű-nösen
ügyetlen kezelésére
De ha nem georgiai ba-rátaival
akarja a világpo-litikát
irányítani hanem
új emberekkel tölti meg a
Fehér Ház miniszterelnök-ségnek
beillő hivatalait
akkor is sok meglepetésre
lehetünk elkészülve: egy
baloldali garnitúra tobzó-dására
épp úgy mint arra
hogy a fogalmak zűrzava-rában
esetleg minden eddi-gi
Carter-jelsz- ó elkallódik
Pozitív jót csak egyet lá-tunk
Azt hogy Kissinger
kiesett a hatalomból De
ez sem jelenti szükségképp
a détente-politjk- a gyöngü-lését
Valószínűleg Carter sem
konyít többet a külpoliti-kához
mint Ford tehát
lehet hogy őt is az orrá-nál
fogva vezeti majd a
külügyminisztere De mi-után
semmi sincs kizárva
az is lehetséges hogy —
mint Roosevelt — maga
fogja a külügyminiszterét
megnyergelni
Hogy milyen irányban -- azt csak a Jóisten tudja
— nem a választók akik a
kormánykereket négy
(valószínűleg nyolc) évre
a kézére adták
Ugrás a sötétbe
Demég ha baloldali em-ber
vagy a détente-polit- i-
3-t- ól érvényes
kának egy másik híve ke- -
rül a State Department
élére akkor is valószínű
hogy az amerikai-oros- z
barátság ápolása legföl-jebb
politikai cél lesz az
új külügyminiszter számá-ra
és nem minden máit be-árnyékoló
lógeszme Mert
Kissinger számára az volt
Ford újjáválasztása
azt jelentette volna hogy
az ország Kissinger külpo-litikai
karójába ugrott volna
a nyakló nélküli détente-politikána- k
további négy
évre való intézményesíté-sével
Carterrel nem biztos
hogy ilyen karóba ugra-nak
Az január 20-i- ki be-iktatásával
az ország (fő-leg
a külpolitikában egy-szerűen
csak sötét verem-be
esik — nem tudja mi vár
rá
S mert Amerikának sze-rencséje
szokott lenni re-mélni
lehet hogy a leg-rosszabbat
valahogy még-is
csak el fogja kerülni
A lettek is
„ kimondhatják
gondolataikat"
De nem csak Ameriká-ban
csúfolják" meg a de-mokráciát
Angliában is
hasonló játék folyik a par-lamentarizmussal
Erre vetett jellemző
fényt az elmúlt héten az
a nyilatkozat melyet Jack
Jones tett a legnagyobb
angol szakszervezet vezé-- '
re
Jones kijelentette hogy
a Szovjetunióban a szak-szervezetek
kivételesen jó
munkát végeznek' ' és hogy
a Baltikumhoz tartozó
Lettországban a nép
megelégedett és jól in-tézi
saját ügyeit "
A „Daily Telegraph" fi-gyelmeztette
Jones-o- t
hogy amit a Szovjetunió-ban
szakszervezeteknek
hívnak azok épp úgy nem
szabad és független szak-szervezetek
mint ahogy a
választásnak nevezett pa- -
rádé sem a nép akaratá
nak a kifejezése A lap kü-lönben
arra is emlékeztet-te
a szakszervezeti vezért
hogy Lettországot a máso-dik
világháború elején a
Hitler-Sztáli- n paktum
alapján az oroszok meg-szállták
bekebelezték a
Szovjetunióba lakosságá-nak
nagyrészét depor-tálták
Minthogy a Jones-tó- l
támogatott munkáspárti
kormány most igyekszik
Rodézia kormányzását a
négerek kezére adni nem
minden él nélkül jegyezte
meg a „Sunday Teleg-raph"
hogy az orosz ura-lom
alatt élő lettek sorsa
losszabb mint a rodéziai né-gereké
A kérdés az mi indíthat
egy nyugaton élő politi-kust
arra hogy azt állít-sa:
a szovjeturalom eltűri
a nemzeti önkormányza-tot
Csak két magyarázat
lehet rá Az illető szándé-kosan
akarja elősegíteni
a szovjet terjeszkedését
(amit ebben az esetben
nem lehet feltételezni)
vagy pedig olyan elvakult
baloldali hogy elhiszi:
orosz megszállás alatt
élő népek kimondhatják gon-dolataikat
Egy főnyi „többség"
Mindenesetre ha ilyen-nek
látja a szovjetbirodal-mat
a legnagyobb angol
szakszervezet vezére a
munkáspárti kormány
legfőbb támasza akkor
nem meglepő miért be-szélnek
arról hogy Anglia
a munkáspárt balszárnya
és a vele szövetkezett
nagy szakszervezetek dikta-túrája
alá kerülhet
Ez az alapgondolata an-nak
a könyvnek is mely
a közelmúltban jelent meg
Londonban „Az angol de-mokrácia
halála" címmel
Stephen Haseler tollából
aki pedig nem ellensége
hanem aktív tagja a mun
káspártnak s a londoni
műegyetemen a politikai
tudományok professzora
Haseler könyve arról
szól hogy a szakszerveze-ti
vezérek marxista cso-portja
a munkáspárt bal-szárnya
az angol kom-munista
párt és bizonyos
külföldi kommunista' pár-tok
között együttműködés
jött létre" Ez az „egység-front"
parlamentáris úton
akarja a kormány vezető
pozícióit megszerezni de
kész erőszakot alkalmazni
s diktatúrához folyamodni
hogy a hatalmat többé ne
kelljen kiadni a kezéből
A könyv különben rámu-tat
hogy a munkáspárt bal-szárnyán- ak
egyes vezetői
k'eleteuróptíi'ikommumsta
kormányokkal is összekötte-tést
tartanak fenn
Ez a balszárny az utób-bi
hónapokban előretört
de még nem tart ott hogy
a vezetést akár magában a
munkáspártban átvehet-né
Erre való kilátásai pe-dig
gyöngülnek mert az
egész párt közeláll ahhoz
hogy kicsöppenjen a hata-lomból
A múlt héten pótválasz-tás
volt három biztosnak
tekintett munkáspárti ke-rületben
és két szocialista
képviselő helyébe konze-rvatívokat
választottak
meg Ezzel a párt alsóhá-zi
többsége egy szál em-berre
zsugorodott össze
Valószínű tehát hogy a
legközelebbi választáson
kisebbségbe szorulnak
A palesztinokat
legyőzték
de önélkülük
nem lehet rendet
teremteni
A többi legfontosabb hír
a Középkeletről Kínáról
és Albániáról valamint
Rodéziáról szól
Most már világos hogy
Libanonban végleg Szíria
kerekedett felül és hogy
ebbe a két vezetó arab
hatalom az antikommu-nista
Szaúdi Arábia és a
szintén antikommunista
Egyiptom belenyugodott
Ez ellen már csak a szov-jettel
együttműködő Irak
Líbia és Algéria berzen-kedik
de ezek sokkal keve-sebbet
nyomnak a latban
A palesztin gerillák zö-me
úgy tesz mintha kibé-kült
volna Szíriával De
csak azért mert a szíri-aiakt- ól támogatott ke-resztény
miliciákkal szem-ben
tehetetlenek És mint-hogy
munícióhoz és élel- -'
miszerhez is csak Szírián
keresztül tudnak hozzá-jutni
politikai függetlensé-gükből
nem sok maradt meg
Szíria fogja megmondani
hogy a palesztinok mikor
hol és hogyan hajthatnak
végre gerilla-akciók- at
Izrael ellen
nLiiim4witílwMww laniiin iti fin in iin~iinri iir i
Ha Szíria ki fog tartani
amellett hogy Izraelt le
kell teríteni akkor a pa-lesztin
gerillákon keresz-tül
tud Izrael határaira
nyomást gyakorolni Ha
viszont ki akar majd
egyezni Izraellel akkor a
gerilla szervezetek nagy-részét
tétlenségre tudja
kényszeríteni
A kérdést hogy a Közel-kelete- n
háború lesz--e vagy
béke a szíriaiaknem egye-dül
fogják eldönteni Az el-határozás
attól a hatalmi
csoporttól függ amely
Szaúdi Arábia Egyiptom
és Szíria közt van kialaku-lóban
A kérdés most az hogy
ez_ a három_ kormány-- el--
fogádja-e'- a Wa'sfifng'főtíTóf
és Moszkvától javasolt
menetrendet amely sze-rint
Genfben vagy másutt
az arabok üljenek le tár-gyalni
Izraellel
Erre csak úgy kerülhet
sor ha az izraeli és ameri-kai
kormány beleegyezik
hogy a konferenciára a PLO
képviselőit is meghívják
Kapitalista
kommunisták
Kínában is kezd egyfajta
rend állandósulni Az új
kormány a hadseregre tá-maszkodik
és azzal a csata-kiáltással
irtja ki a per-manens
forradalom' hí-veit
hogy a kapitalizmust
akarták visszaállítani —
amikor pedig (az őket uszí-tó
öregeket mint Maonét
kivéve) a szegény kótyago-so- k
valószínűleg nem is
tudják mi fán terem a ka-pitalizmus
De miután rendes kom-munista
államban az ellen-ség
csak kapitalista lehet
a kínaiak most saját bal-oldali
kommunistáikat is
kapitalizmus címén gya-lázzák
Úgylátszik azonban
nem csak a kapitalista
kommunistákkal hanem
az antikapitalista kommu-nistákkal
is baj van
Erre vallanak az Albá-niából
kiszivárgó hírek
Ezek szerint ugyanis az
albán diktatúra vezetői at-tól
félnek hogy az új kí-nai
kormány sem eléggé
kommunista
Ez azért érdekes mert
azóta hogy 1960-ba- n Albá-nia
elszakadt a szovjet-tömbtől
az albán kommu-nista
kormánynak Kína
volt egyedüli külföldi tá-masza
Ami segélyt —
pénzt gépeket ennivalót
— az albánok kaptak az
mind Kínából jött
Most azonban amikor
az albán kommunista párt
kongresszusán Maót elpa-rentálták
Enver Hoxha
áz albán Sztálin (Tito ha-lála
után ő lesz a legré-gebben
uralkodó kommu
'í'r
—
S
ö
ő
ö
nista diktátor) nem nyíl-tan
ugyan de célzás for-májában
elítélte Pekinget
azért hogy Washingtonnal
rendszeres érintkezést
tart fenn
Önrendelkezés
— afrikai módra
Pedig Washington iga-zán
nem érdemli meg ezt
a kommunista oldalról jö-vő
rosszallást Most példá-ul
Rodéziában is igyekszik
nem keresztezni a kommu-nisták
útjait
A rodéziai kérdés ren-dezésére
összehívott genfi
értekezleten Amerika hi-vatalosan
nem vesz részt
de a háttérben ő a nagy
közvetítő És úgy közvetít
hogy fontos kérdésekbén
mindig az egyik félnek —
a négereknek — fogja párt-já- t
A négerek nem eléged-nek
meg azzal hogy a fe-hérek
23 hónap múlva ad-ják
át nekik a kormányt
Rodéziában Ók ezt egy
éven belül akarják
Abba sem mennek bele
hogy a Rodéziának nyúj-tandó
két milliárd dolláros
segélyt angolok és ameri-kaiak
osszák el Ennek az
összegnek egy része azt a
célt szolgálná hogy a ki-vándorló
fehérek boltju-kat
házukat ne legye-nek
kénytelenek elkótya-vetyélni
hanem ebből az
angol-amerik- ai alapból
legalább részleges kárté-rítéshez
jussanak
A Genfben tárgyaló ro-déziai
négerek azonban ra-gaszkodnak
ahhoz hogy
ők állapítsák meg: a fehé-rek
közül ki mennyit kaphat
hátrahagyott vagyonából
Mindezt önrendelkezés
címén követelik Hogy ez
Afrikában mit jelent ab-ból
épp a múlt héten adott
kóstolót az ami Burundi-ban
történt
Burundi 3-- 4 millióra be-csült
lakossága nagyjából
két részre oszlik A több-séget
az alacsony növésű
emberekből álló kutu törzs
teszi ki Ezek alkotják a
nép 85 százalékát
Az államhatalom azon-ban
a náluknál magasabb
növésű tuci-- k kezében van
akiknek száma a 15 száza-lékot
sem éri el A kato-nai
puccsok ezen1 a kis tör-zsön
belül bonyolódnak le
ők döntik el egymás kö-zött
— puskával természe-tesen—
hogy~melyik „tá-bornok"
uralkodjék' a 15
százalékos kiváltságos
kisebbség révén a 85 szá-zalékos
többség fölött
Ezt hívjak Afrikában
demokráciának és nemzeti
önrendelkezésnek És az így
kormányzott Burundinak
épp annyi szava van az
ENSz közgyűlésében mint
Belgiumnak vagy Ka-nadának
Q