Kanadai Magyarsag, February 05, 1955

              31
fi
:!'
íl
Í1
foVw
v
(31
II
&1
'ra
5WS
íöí
1 íi
Bv1 m
Síía M
ff
Jffif' w_
rí
SP
Í!V m
Bwmm
3 - aw-- v 5P3KSiS KANADAI r§rJjiffe gBJEgSgg"' T'totilrflli fa
aín
1 1 w £JX' lli" 5 '-- y t
- C a n a d a' s Még jönni fog még jönni kell b
Egy jobb kor mely után 4
- largest
Buzgó imádság epedez
Anti-Conimuni- st Százezrek ajakán weekly
Vörösmarty in Hungárián language
Authorized as Second Class Mail ffrctMójatlSiiAA Kanada legnagyobb magyarnyelvű
Post Office Department Ottawa 12™™™™ Y™™TVJit1' anti-kommuni- sta hetilapja
Szerkesztőség és kiadóhivatal
362 Bathurst St Toronto
V évfolyam 6 szám
LESZ--E ATOM VILÁGHÁBORÚ ?
Multheti külpolitikai összefoglalónkban rámutattunk
arra hogy az Amerika és Vöröskína között a formózai kér-dés
miatt a háború kitörését az akadályozza meg hogy egyet-len
felelős politikus sem meri elindítani azt a megállíthatat-lan
reakciót amely a civilizáció esetleg az egész föld elpusz-tulásához
vezethet Hasonló nyilatkozatok hangzottak el idő-közben
a világ ma élő legnagyobb elméi részéről Bertrand
Kussel a 82 éves angol filozófus akit ma az emberiség egyik
legnagyobb bölcsének tartanak nyilatkozatot adott amely
szerint Eisenhowerés Chou-En-L- ai kezében van ma az egész
földgolyó sorsa s ezért ennek a két államférfiúnak akik a
Távolkeleten kiéleződött nyugat-kele- ti ellentétek vezéralak-jai
módjában áll világbékét létrehozni csakúgy mint az em-beriség
pusztulását elindítani
Lord Winston (Churchill) aki most nyitotta meg Lon-donban
a brit nemzetközösség konferenciáját nem keveseb-bet
mondott mint azt hogy a hidrogénbombák hadi célra
való felhasználása feltétlenül a kultúra pusztulását fogja
maga után vonni s ezért mindkét félnek a legmesszebb-menőén
mindent meg kell tennie hogy a formóáai kérdést
békésen oldja meg
Lássuk most mi történt ebben a borotvaélen táncoló
kérdésben az elmúlt hét alatt ?
Mindenekelőtt Vöröskína visszautasította az Egyesült
Államok azon javaslatát hogy mindkét fél kössön ideiglenes
fegyverszünetet s azután üljenek le a formózai ügy megtár-gyalására
az UNO keretein belül Hogy Chou-En-Lai-- ék ezt
nem fogadták el az természetes Az "előzetes fegyverszünet"
megkötése már előre egyet jelentene azzal hogy a vörösök
örökre lemondanak Formózáról már mosí akár valóban le--
mondanak róla akár nem — egyejtlendiktatúra- - sem enged-heti
meg magának hogy engedékeny nyilatkozatokat tegyen
De eltekintve ettől az "előzetes fegyverszünet" önmagában
nem jelent semmit mert fegyverszünetet nem lehet kötni
ott ahol még a háború meg sem indult
Ezután következett Ujzéland és Nagybritannia javaslata
Ujzéland az Egyesült Nemzetek Biztonsági tanácsát kereste
meg a formózai kérdés rendezésére azzal hogy ezen ponton
a világbéke fenyegetve van A végleges megoldásra Ujzéland
azt a javaslatot tette hogy Formózát és a Halász-Szigetek- et
külön államként szervezzék meg az UNO védelme alatt Ha-sonló
javaslatot terjesztettek elő L Pearson kanadai külügy-miniszter
is azonban nem az UNO biztonsági tanácsa ha
nem az UNO közgyűlése elé
Az újzélandi javaslat szerint a kérdés megtárgyalására
Vöröskínát is meg kell hívni az UNO elé' Az UNO főtitkár
hivatalosan kijelentette hogy ennek nincs elvi akadálya an-nak
ellenére hogy Vöröskína nem tagja az UNO-na- k mert
az Alapokmány megengedi a közvetítést az UNO és a rajta
kívülálló országok között
Formai akadálya tehát nem lett volna annak hogy a
Formóza pacifikálásra vonatkozó ujzélandi-kanad- ai javasla-tot
a vörösökkel együtt kétoldalú megbeszélések formájában
tárgyalják meg Chou-En-L- ai azonban kijelentette hogy
ilyesféle tárgyalásba nem megy bele mert Formózát kínai
belügynek tekinti Másrészt azonban — és ez döntő jelentő-ségű
az elmúlt héten nem ment túl a fenyegetéseken és a
Tachen szigeteit kiürítő amerikai hadihajók ellen semmiféle
támadó sőt még felderítő müveletet sem hajtottak végre
Nyilatkozott az amerikai 7 flotta parancsnoka is oly ér-telemben
hogy haderejét megfelelően megerősítette s bár-milyen
támadás esetén a vett utasításhoz képest teljes erejű
ellentámadással fog válaszolni '
wujijLwjviiiJijAfUJ"'-'"vn- j
VÖRÖSKINAI
FENYEGETÉS
Lapunk legutóbbi számában közöltük
hogy az angolok javaslatára az UNO azt az
ajánlatot tette Chou-En-Lai-n- ak hogy a
formózai kérdést békésen rendezzék illetve
már előre kössenek fegyverszünetet és lesz-erelt
állapotban kezdjék meg a tárgyalásokat
A vörösök válasza amint az természetes
elutasító volt A peipingi rádióban közzétett
válasz szerint "ha az amerikai flotta meg-támadja
a kínai erőket a kínaiak teljes erő-vel
vissza fognak ütni" A válaszra való te-t-tf- pl
az USA 7 flottája megtette a szük--
: keneseiJf László
: 10
A kérdés kulcsa az elmúlt héten a dolog'természetének
megfelelően a Szovjet kezében volt A világ azt remélte
hogy a Szovjetunió látszólag békülékenyebb politikai irányá-nak
megfelelően közvetítésre fog vállalkozni A mi benyomá-sunk
az hogy ezt valóban meg is tette csakhogy a diktató-rikus
államok diplomáciai nyelven semmit sem szabad való-ban
a nevén nevezni illetve mindent úgy kell beállítani mint
a diktatúra világraszóló győzelmét Ezért a Szovjet közvetítő
javasalta a legbarátságtalanabb amerikaellenes támadás for-májába
van burkolva Oroszország ugyanis javaslatot ter-jesztett
elő ugyancsak az UNO Biztonsági Tanácsa előtt
hogy az UNO tiltsa meg a "világbékét fenyegető" amerikai
tlotta jelenlétét a formózai vizeken Amiért ezt az arcátlan
támadást a valóságban mégis közvetítő javaslatnak kell el-fogadnunk
azaz hogy ha a Szovjet háborút akarna illetve
arra fel volna készülve akkor nem fordult volna egyáltalán
az UNO-ho- z (hiszen úgynevezett "belügyek" nem tartoznak
az UNO elé) — hanem azt a tanácsot adta volna" Vöröskíná-nak
hogy fegyveresen akadályozza meg a Tazhen és For-mó- za
között most folyó amerikai kiürítési hadműveleteket
A Biztonsági Tanács előtt tehát két javaslat fekszik :
Ujzéland javaslata a formózai ügy békés rendezésére és a
Szovjet javaslata az amerikai flotta kitiltására Amerika —
bölcs önmérséklettel — egyáltalán nem tiltakozott az ellene
irányuló javaslat letárgyalása ellen mindössze azt kérte
hogy a Szovjet javaslatot az újzélandi javaslat után vegyék
tárgyalásra A Biztonsági Tanács 9:2 arányban ennek meg-felelően
is döntött úgy hogy most az újzélandi javaslat van
tárgyalás alatt
A brit nemzetközösség londoni konferendájfrrriegjelent
minis2terelwökökl!ak'ik&ChurchilrlvezetesJVeI'kSVplteK össze
'Nehru indítványára tekintenek a legnagyobb várakozás-sal
Már sokszor rámutattunk arra hogy Nehru magatartása
minden távolkeleti kérdésben döntő valamint arra is hogy
az utóbbi időben Nehru határozottan kommunistaellenes
irányt vett át de annál erélyesebben védi a speciálisan ázsiai
érdekeket minden "fehér" beavatkozással szembén Nehru
a iondoni konferencián azt mondotta hogy a formózai ügyet
nem vörös-feh- ér ügyként hanem ázsiai ügyként kell kezelni
s Formóza szigetét annak a kínai kormánynak kell adni
amely a formózai kínai nép akaratát képviseli Ez magyarul
népszavazást kellene hogy jelentsen — de kérdés hogy en
nek eredményét a vörösök hajlandók--e előre magukra nézve
kötelezőnek elfogadni Ha eire hajlandók —s ez kizárólag
Nehru közvetítésével sikerülhet ha sikerül — akkor Vörös-kína
kapná meg a partmenti szigeteket — Tachent Quemoyt
stb — míg a 100 mérföldes Formózai szoros túlsó oldalán
fekvő ú n Halász-szigete- k és maga Formóza önálló ország
gá válnék amelynek függetlenségét nyugatnak és keletnek
egyaránt garantálnia kell
Azt majdnem biztosra lehet venni hogy ilyen egyezség
megkötésének legkisebb ára az volna hogy Vöröskínát fel
kellene venni az UNO-b- a Megéri-- e vájjon ? — ez más kérdés
Egyelőre az egész zavart foimőzai helyzetben csak egy a vi-gasztaló
: az atomháború nem tört ki és annak veszélye
minden nappal mint órával minden ujabb konferenciával
csökken Mert hideg fejjel józan számítással egyik fél sem
kezdi meg ezt a harcot Sem presztizs-oko- k sem diktátorok
szeszélye nem elegendő ma már arra hogy Formóza miatt
kockára tegye az emberiség létét A krízis izgalmas lesz és
még soká fog tartani de azt hisszük nem tévedünk ha azt
mondjuk hogy a jelenlegi formózai ügyből nem lesz atom-világháború
A vöröskínai fenyegetésnek az orosz sajtó
is visszhangot adott s az előzetes fegyver-szüneti
tárgyalásokat elfogadhatatlan fel-tételnek
minősítette A másik oldalon az an-gol
parlamentben Edén nyilatkozott oly
irányban hogy az amerikai flottának For-móza
védelmére irányuló esetleges hadmoz-dulatait
Nagybritannia helyesli és a szükség-hez
képest támogatni fogja
A helyzetképhez tartozik az is hogy Pear-son
kanadai külügyminiszter a formózai kér-dés
megtárgyalására hirtelen Londonba uta-zott
o
FIELDÉK MARADNAK
KP0-P- 5 katonai intézkedéseket A Tachen szi- - A tavaly ősszel Budapesten szabadonbo
getek polgári és részben katonai kiürítése csátott Noel Field amerikai állampolgár és
folyik s talán csak órák kérdése mikor nyit- - felesége akikről mindig az volt az illetékes
ják meg a tüzet egymásra a vöröskínaiak és körök meggyőződése hogy kétkulacsos' ké-a-z
amerikai flotta egységei Ha ez bekövet- - mek — Budapesten maradnak Fieldék kö-kez- ik
a következő lépés csak vagy fegyver-- zölték a budapesti amerikai követtel Jiogy
azünet — vagy a kínai szárazföld amerikai lemondanak állampolgárságukról és a köm-bombázá- sa
lehet munista vonalat választják
Szerkeszti
Ara Cent
RÁDIÓN ÁT
NEM
TÁRGYALUNK
— ez volt Edén angol külügy
miniszter egyetlen megjegy
zése arra a legutóbbi szovjet
"ajánlatra" amelyet a moszk
vai rádió a német választások
ügyében tett
— Ha a szovjet válaszolni
aKar november zy-- i jegyzé
künkre melyben a négyhatal-mi
találkozó feltételeként
szabtuk meg a németországi
szabad választások megtartá
sát — erre megvan a diplo-máciai
út és forma De két-értelmű
propagandisztikus
célú mű-ajánlato- kra nincs vá-laszolni
valónk — üzeni Edén
NYUGATNÉMETORSZÁG
ÉS A KÖZVÉLEMÉNY
Amióta Nyugatnémétország felfegyverzésének kérdése
az angolszász nagyhatalmak és Franciaország részéről egyál-talán
szóbakerült lapunk mindig egyértelmüleg azon az ál-lásponton
állt hogy ene elkerülhetetlen szükség van Azon-ban
az ügy nem dönthető cl egyszerűen azzal az elvi megál-lapítással
hogy a kommunizmus elleni harcban Európa vé-delme
céljából a német hadsereget mellőzni nem lehet vagy
hogy a németeket mint a régi Magyarország volt fegyver-társa- it
feltétlenül jólesik ujnu katonaruhában látni Nem le-het
ugyanis egyszerűen napirendre térni afelett hogy Ma-gyarország
évszázadokon át a német illetve az osztrák kül-politika
áldozata volt s hogy sokszázczer magyar katona halt
hősi halált idegen érdekekért olyan országokban ahol semmi j
keresnivalójuk sem volt ahelyett hogy Magyaországot véd
ték volna Nem lehet elfelejteni azt a rengeteg szerencsétlen
áldozatot sem akik a hitleri diktatúra eszméi miatt vesz-tették
el életüket szabadságukat -- és vagyonukat
Nemcsak a német politikai botlások miatt szenvedett
mncorvfa"rnwlf "ís "mns V—nz—énpiivnnni nfmzptfk fiai hnnpm az ame- - i- - 1— t ' j ii rikaiak kanadaiak között is nagyon sokan vannak akik a nauumus uuiumiumi
nemeieKuen uuuitu miiitaiiüiiuoK juKjmv o awxvcj A Krcmi uraj felelőtlenül fl
az a veiemenye'nogy a nuuaereg jbihui nmgtiuaii uuiu-j- a
az esztelen hódítás és pusztítás magvát — hogy Francia-országról
Belgiumról és Hollandiáról a német katonai ak-ciók
ezen ismételt áldozatairól ne is beszéljünk
Hogy azonban megindokoljuk hogy miért vagyunk eb-ben
a kérdésben egyértelmüleg a német felszerelés mellett
International Journal című angol politikai szaklapban közzé
tett cikkét : '
"Joggal lehet kérdezni — így szól Pearson külügyminisz-ter
cikke — miért hisszük ei hogy Németország be fogja
tartani a párisi egyezmény korlátozását ha nem tartotta be
az 1920-ba- n aláírt megállapodásait Erre a kérdésre választ
csak kaphatunk ha összehasonlíthatjuk a mai Német-ország
helyzetét a 30 év előtti állapottal A mai Németország
saját akaratánál fogva egy olyan közös védelmi rendszerhez
csatlakozik amelyben nem vihet vezető szerepet (mert az
USA Anglia és Franciaország is benne vannak) — de amely-ly- el
ha kivan őszintén együttműködhet Németország nem
ioglal el másodrendű szerepet ebben az egyezményben de az
együttműködésből eredő kötelezettségeket vállal s ez már
egymagában korlátozásokat jelent A német hadsereg csupán
része lesz nagyobb katonai egységeknek olyan beosztásban
amelyben nem önállóan működni 1920-ba- n semmi ilyes-féle
szci vezet nem létezett
Természetes hogy Németország felmondhatja az egyez-ményt
és haladhat önálló utakon de ezt az egyezmény nélkül
is megteheti — ha akarja Sokkal kevésbé valószínű hogy
Németország önálló úton halad ha az egyezményben benn
van mintha azon kívül áll Valóban létezik egy bizonyos le-hetőség
aira hogy Németország külön fog járni vala-mikor
— de ha a dolgokat maguktól hagytuk volna fejlődni
a kockázat sokkal nagyobb lenne
A világhelyzet teljesen más ma mint 30 évvel ezelőtt
volt A kommunista agresszió és az atomfegyverek gondos-kodtak
erről
Tudjuk hogy vannak és voltak komoly ellenzői német
íelfegyverkézésnek éspedig nemcsak a kommunisták és ba-rátaik
részéről hanem azok részéről is akik a német szu-verenitástól
elvileg rettegnek Azonban senki a világon nem
volt képes a párisi egyezménytől elfogadhatóbb megoldást
ajánlani úgy hogy ahhoz ne volna szükség szovjet bé-i- ™
povntf működésére ami sajnos ki van zárva Németor
szág háború esetén valamelyik fél oldalán feltétlenül katoná-kat
fog adni s a mi érdekűnk hogy ezek a katonák a mi ol-dalunkon
álljanak
Kanada számára a párisi egyezmény egyetlen lényeges
változást hozott : azt hogy az egyezmény szerint a Nyugat-nimtnvs7- áf
ellen irányuló esetleges szovjet támadást egy
úttal Kanada elleni támadásnak is kellene tekinteni Ez azon-ban
a valóságban amúgyis fennállott mert a NATO alapok-mánya
szerint a Németországot megszálló valamelyik hata-lom
elleni támadást amúgyis Kanada elleni támadásnak kel-lett
tekinteni" — fejezte be cikkét L Pearson külügymi-niszter
A magunk részéről még csak azt akarjuk hozzátenni
hogy Németország szuveienitásának visszaadása és a nynr
gatnémet hadsereg felállítása az egyetlen józan út arra is
hogy a német népben esetleg még szunnyadó támadó eszmé-ket
le lehessen törni Ha a párisi egyezményből kialakul egy
célokban kultúrában eszmékben és fegyveres erőben is kö-zös
Európa akkor ebből idővel meg fog születni a politikailag
is egységes Európa s ezzel a német imperializmus kérdése
örökre a történelemkönyvek lapjaira kerül '
1313
Edited and Publislicd at
362 Bathurst St Toronto
Toronto 1935 február 3
VIHARFELHŐK
A második világháború be-fejezése
óta még nem volt
olyan veszélyben a béke ügye
mint napjainkban
A kultúremberiség kiirtásá-ra
szövetkezett bolsevista al-világ
amelyet kezdetben a
naiv jóindulatú és így köny-nye- n
megtéveszthető nyu-gati
kormányok tellek sza-lonképessé
most elérkezett-nek
látja az időt hogy becs-telen
rendszerét ráerőszakol-ja
a világra E célból fogta
szekerébe az évszázadok óta
belső harcot vívó s így min-den
reális érzéket elvesztett
íi_j_i ji_i és
a puiuö
nemei
úgy
tud
úton
a
lett a
és vakmerően uszítják
i
j_í BZ
egyeDiiKenit janiDor ers joinai'L4ufrvw'j?j
latú nagy ázsiai népet Ame-- -
rika és általában a nyugatla
hntnlmntr ollpn' nkiknelc'npdiir — -- v- m a
kirobbantani ez majd módot
ad nekik hogy a még gyenge
t és szervezetlen európai népe
ket lerohanják
Malenkovék ugyanis na-gyon
jól tudják hogy az idő
ez utón már nem nekik ha
nem a szabad világnak dolgo-zik
Mielőtt még megvalósul
tehát Nyugatnémétország
fegyveres ereje és ennek be-kapcsolása
az európai védel-mi
rendszerbe cselekedniük
kell Utána már megszűnik
az utolsó lehetősége is annak
hogy megvalósítsák Lenin és
Sztálin álmát a világ bolse- -
vizálását
Jó ludni — és ez mindany-nyiunk- at
megnyugtató érzés
sel tölt el — hogy ma már
Amerika is tisztán látja az
oroszok tervét s felkészült ar
ra hogy azt a szabad világ
segítségével meghiúsítsa
Ezért tekint ma az emberiség
Amerika felé Tőle várják- - re-mélik
hogy megszabadítja a
népek millióit attól a szörnyű
lidércnyomástól amelyben
évek óta élnek Ml hisszük
hogy a Mindenhaló azokat
fogja segíteni akik az igaz-ságért
a becsületért gyűlöl-et-
és félelemmentes világért
küzdenek A fegyveres voros
alvilágnak nem fog sikerülni
ujabb milliókat leigázni ha-nem
véglegesen el fog tűnni
a világ színpadáról
Viharfelhők tornyosulnak
ma földrészünk felett de mi
reménykedünk és azért imád-kozunk
hogy ebből ne egy
földindulás legyen hanem a
béke napsugaras napja vir-radjon
az emberiségre
K F L'
&?ffll
J
i--t
i
' Is
i m
i 4Í í
ív } íis v r'3$3Vr Xi%m'ulLl íIhTí4
'í 7 1 t vEaf'
mám
i&j&ié&#Í4
r