Kanadai Magyarsag, August 16, 1975

              -- 1
J" " ' f" } '"' %
T
- " 4975 augusztus 16 CNo33)f 'Kanadai Magyarság 3 oldal
Gábor Áron:
Rendhagyó jegyzetek
Az Ernestino-típus- t egy- - ábrándja busásan kárpo-formán
unom Valencia- - tolja
ban Torontóban San
Franciscóban Sydney-ben
De mit csináljak ko-runkhoz
tartozik Elke-rülhetetlenek
kiközösít-hetetlene- k
és kérlelhetet-lenül
irányítják az életün-ket
Tudjuk hogy elmé-leteiknek
kevés köze van a
valósághoz és generáci-ónk
sorsa egész más ta-pasztalatokat
érlelt meg
bennünk az elmúlt évtize-dekben
mégsem bírunk
velük Milyen eró áll mö-göttük?
Az erőtlenség A
többi csak mellékhajtás
és különböző érdekek já-téka
Az amerikai „ernes-tinok- "
már olyan korban
nőttek fel amikor az em-beri
erőt megelőzte a gép
a lelki tartalékot pedig el-sorvasztotta
az a hiede-lem
hogy a technológiai
és az emberi fejlődés azo-nos
fogalmak Az „ernes-tinok- "
elhitték hogy a
sors szeszélyeitől megvé-dett
ember a testileg-lelkile- g
tökéletes super-lén- y
kialakítására használja fel
az idejét és egykori klasz-sziku- s
„kellékeket" ame-lyek
a gépuralom előtt a
fejlődést jelentették Egy-szerűbben?
A sors szeszé-lyeitől
megváltott ember
úgy illesztette sorrendbe
a Harvardon az 'Uclan
vagy Berkeleyben a fej-lődési
tényezőket hogy a
tapasztalatnak a legvégén
sem jutott hely A kezde-ményezéssel
szorga- -
1
j-- vi vi ól f-ölnnfoltrticí'T-folot
tel munkaerkolccsel
együtt a felesleges lim-lomo- k
közé pottyant és iri-gyen
tekintett vissza az is-tenhitre
hogy az új ruhát
kapott és már teljesen lé-nyegtelen
marad--e vala-mi
az eredeti tartalmából
Hol búvik meg az erőt-lenségben
az erő? Körül
belül ott nogy az „ernes--
tinoknak'-- ' nincs
mii szrn vnagepiiebuiuiuz
az a néhányezer év amely
úgy alakította a fejlődés
ritmusát hogy sose legyen
tökéletes harmónia és
mindig legyenek népek
amelyek összecserélik az
„ernestinok" filozófiáját
az erőszakkal Nem az épí-tő
szándék nevében fogad-ják
el a technikai újítá-sokat
hanem azért hogy
lerombolják a világot
amelyet az emberi termé-szet
hasznos vagy haszon-talan
részei évszázadok
alatt építettek Afrikában
Ázsiában Dél-Amerikáb- an És Spanyolország-ban?
Itt a hiba Azok a
népek is összecserélik az
ernestinok" filozófiájá-ban
az egyes tételeket
amelyek fejlődési ritmu-sában
az emberi értékek
mindig a legfelsőbb szin-ten
jártak és függetlenül
a hatalmi kényszerektől
úgy fejezték ki a szépet
és jót ahogy az amerikai
„ernestinok" meg sem kí- -
sereitek Akkoris az örök- -
idökre rendeltetett isteni
világképben kerestek heT
távolodtak eb alapál- -
lástól:
Ernestino barátom mü-fogalmak- on át müvilágba
lépett? Csak féllábbal A
polgárháborúban hagyott
lába néha-néh- a figyelmez-teti
hogyfolyan társadal-mi
megoldások is vannak
ahol az elméletek helyett
a gyakorlat csinál rendet
és az sokszor igen fájdal-mas
Ernestino tehát nem
berkeleyi vagy harvardi
típus? Inkább típus-változ- at
Azokhoz tartozik akik
kitapasztalták a forradal-mat
közelben érezték a
börtönt az erőszak min-den
változatát mégis elhi-szik
a harvardi berkeleyi
„ernestinoknak" hogy té-vedtek
Az erőszak meg-változott
Emberséges de-mokratikus
és szánja-bánja
hogy néhány évti-zede
társadalmakat né-peket
történelmeket sem-misített
meg és ha az „er-nestino- k"
papírfüggönyt
húznak eléje ma is meg-semmisít
Honnan szulet-tek?
Ez olyan mint a tyúk
vagy a tojás kérdés Ha
nem felejtik el amit lát-tak
éreztek elátkoztak
akkor a harvardi berke-leyi
„ernestinok" ma nin-csenek
Álfogalmaikkal
együtt a pokolba kerget-ték
volna őket De fordít-va
is igaz Ha a berke-leyi
és harvardi „ernesti-nok"
életéből nem kap-csolja
ki az ősisorskel-lékeke- t
a technológiai ug-rás
és nem marad fölös
"?!ejük álf°gal™k
tására sokkal keveseb
ben felejtették volna el az
életet amikor azt hitték
életre szóló tapasztala-tokat
szereztek Szóval
nem a berkeleyi és har-vardi
„ernestinok" a hi-básak
hanem azok akik
éhség- - börtön- - erőszak-különórát
vettek és emlé-- ező mé&f megbuk- -
tak? Késői vita1 Az euró- -
pai „felejtők" is elfogad-ták
az amerikai életfogal-makat
hogy polgárLvilág-rendün- k
maradványa az
erőtlenséget hiszi a legna-gyobb
erőnek
Újra mosakodjak hogy
a spanyolországi jelensé-geket
világproblémák-kal
keverem össze? Feles-lege- s
Megboldogult Béldy
Béla barátom szerkesz-tőm
„ellenlábasom" jó-voltából
olyan gondolat-körbe
léphettem ame-lyet
tálcán kínál emigrá-ciós
életünk: milyen ele
mekből áll össze a zep
új világ Nem hatszázhar-minchatban
Ford után
amikor az emberi képes-ségeket
futószalagon ada-golják
hanem ma amikor
még milliárd és milliárd
olyan ember töri össze a
komputereket 'aki csak
annyit értaz „ernestinok"
erőtlenségi és feladási fi- -
lozófiájából hogy: nem
kár értünk s cseppnyi lel-kiismeret
furdalásuk
sincs amikor világunkat
tényleg lerombolják Mit
előtt) suhan 'el á 'nagy Cit- - roentJMotéTsuhant de
lyet az embernek amikor állítanak helyébe? Legké-- a
társadalmi szerkeze- - zenfekvőbb: a kommuniz-te- k
és egyházi érdekek must A kérdés második
ugyancsak elfelejtették az része azonban még ké-Ist- en teremtményét A zenfekvőbb: melyiket? A
berkeley harvardi er-- szovjetet? A kínait a ku-nestin- ok"
filozófiája már bait a jugoszlávot eset-abba- n
a Spanyolországban leg azt amellyel az ola-isTciterm- elte képviselőit szók spanyolok portugá-aho- l
a polgárháborús ta- - lok franciák kacérkocl-pasztalato- k
pontos határ- - nak Don Cámillo világát
vonalat húztak azddeoló- - ahol jókora pofonok csat-giá- k
és a gyakorlat közé tannak- - de a végén min- -
A keményen megrajzolt denki üdvözül? A felelet"'
spanyol társadalmi szer-- csak Ernestino barátom-kezetben
is egyre többen nakj könnyű mert harvar-hiszi- k
hogy az ernesti- - di szemüvegén'át látta va-- ?
nók „szép új világából" lamennyit És a lába?
valóság lesz Hamarosan Az csak olyan" mementó
kiiktatódnak' a fogalmak amiakkor jut eszébef ami-ámelyekt- hol inkvizícióval" koTeszak-keíetisz- él fúj és
hol- - at„Mbvimierito"-ya- l 'a hirteleniidőváltozásbán
irányították a'Pedrokfés fzisjfáj' árrii nincs vágy
'Juanokjí életét de- - sosem vamikörf á terueíi kórház
azi
földi' életünk-(hiá- 7
'JL
lönben is meleg csendes
az este s Valencia fényei
egyre gömbölyödnek
Százötven kilométerrel
megyünk Ha újra talál-kozunk
a délelőtti motoros
csendőrökkel nem veszik
enyhítő körülménynek
hogy Ernestino versenyt
fut a kérdéssel melyik
környezethez milyen kom-munizmus
illik Don Ca- -
millo latin népeinél kezdi tosított embert ott a ha-- a
németeknél folytatja gyományos ember-mér- -
ellátogat az angolokhoz
végül a berkeleyi campu-so- n állapodimeg Melyik
környezethez milyen jel-legű
kommunizmust fér-cei?
Lényegtelen Vala-mennyiből
kimarad a lé-nyeg:
emberarcú kom-munizmus
eddig még se-hol
sem született De szü-letik?
Az amerikai „er-nestinok"
filozófiája sze-rint:
feltétlenül Milyen in-dokba
kapaszkodik ez a
megállapítás? Ameriká-ban
Németországban
is többször hallottam: a
kommunizmus magasabb-rend- ű
társadalmi szerke-zet
és magasabbrendüv
embert igényel Tovább
idézem: emberarcú kom-munizmus
csak olyan tár-sadalmakban
alakulhat
ki ahol polgári világren-dünk
képtelen megküzdeni
a technológiai újdonságok
társadalmi hatásával A
fiatal generációk előbb-utób- b
rájönnek hogy a
demokratikus alkotmá-nyok
elvesztették létjogo-sultságukat
Lassúak és
olyan fogalmakat toldoz-nak-foltozn- ak amelyek
már akkor elmaradtak az
élettől amikor Amerika
az első Ford kocsiba ült
hogy háromnegyed évszá-zad
múlva űrhajókkal jár-jon
a Holdba Az új ki-tűnően
képzett generáci-ók
ismerik a komputer-élet
mechanizmusát és
tisztában vannak azzal
hogy a „nagy programok"
végrehajtása team-munká- n
alapszik és nem szü- -
letikj többé lyan ameri--
kai aki-- a szép új életet
egyedül áttekintheti Mi
hát a megoldás? Olyan
kollektív életszerkezet
ahol mindenki részmunkát
teljesít Ez egyenlő a kom-munizmussal?
A felelet
megint harvardi vagy
berkeleyi: a magas szin-tű
kommunizmussal Az--
zal ahol fizikai és lelki
kényszer nélkül mindenki
legjobb tudása szerint il-leszkedik
munkakörébe
Ahol megszűnik a szociá-lis
feszültség a karrier-harc
és békés megértő
új generációk váltják fel
a régieket Az emberi ter
meszettel megegyező
vagy ellenező életforma
ez? Megint Ernestinot
idézem: hagyományos ér--
tékeíésünk szerint ember-telen
Az az új értékelés
szerint viszont embersé-ges
Olyan életszerkezet-ben
ugyanis ahol a tech-nológiák
számtalan síkon
áttörték a természet örök-nek
hit határait és új tár-sadalmi
keretek nélkül de
ha már kitenyésztették az
élet-törvényekt- ől egyre
függetlenebb körülbiz- -
cék ugyancsak megvál-toznak
Az egyetemi cam-pusokr- ól
olyan generációk
lépnek a gazdasági és po-litikai
életbe amelyeknek
már idegen a kenyérharc-cal
és társadalmi vetélke-déssel
járó érzelmi háttér
Gyűlölet nélkül találkoz-nak
a másik emberrel és
a másik generációval
Ilyen dimenzióban termé-- '
szetes nogy polgári ren-dünk
már nem alakíthat
ki olyan ideológiát prog-ramot
ahol régi fogalma-ink
még új (fogalmaink
már érthetők Amikor je-lenlegi
társadalmunk
ilyesmivel kísérletezik
az ifjúság tüntet Miért
sarló-kalapács- os vörös
zászló és Mao kép alatt és
miért nem új szimbólu-mokkal?
Mert az új meg-jelenési
formák még ért-hetetlenek
Ami fonto-sab- b:
nem olyan félelme-tesek
mint az ortodox
kommunizmus jelvényei
Azokról mindenki tudja
hogy erőszak vér halál
tapad hozzájuk Hogy áll
Európa ebben a világkép-ben?
Lehet 'Ernestinonak
van igaza: rosszul Ha
semmi se jön közbe né-hány
évtized és a tech-nológiai
fejlődés átrepüli
az Óceánt s olyan agyon-biztosított
útra tereli a fia-tal
generációkat ahol az
új kommunizmushoz il-lő
verejtékes sorsától fe-lszabadított
ember tör-vényszerűen
megszületik
Addig? Megint olyan
politikai sík ahol Ernes
tino nem felejti el hogy
egyik lgbáetyitte~a kor
amelyben a ~Júanok és
Pedrok az erőszakot fo-gadták
el döntőbíróként
Mintha kicserélték volna
úgy mondja:! a spanyol
nép egyelőre határozott
programban él és koránt
sem biztos hogy ez a prog-ram
rossz Eddig senkinek
sincs kétsége mi hasznos
mi káros Mi történik az
észak-európaiakka- l? A válasz-
-képletes: a Mercedes
és a Rolls Royce bizton-ságosabb
a kis Seatnál
Hamarabb ér a keresztút-hoz
ahol az „ortodox"
szomszédok nem értik
hogy a kommunizmusnak
semmi köze az erőszak
hoz Es erőszakosak
lesznek
Magyarország Kormányzójának
Önéletrajza ós végrendeletileg
hitelesített emlékirata mely
gyermekkoraiéi portugáliai
száműzetéséig egész éleiét
magában foglalja megjelent a
Weller Publlshing Co (Toronto
Canada) kiadásában a Kormányzó
művészi színes portréjával 336
oldalas elsőrangú nyomdal
kivitelben kemény
vászonkotésben 25 válogatott
lényképpel
A család által egyedül jogosított
kiadás
A könyv vételára (Dostai küldéssel
egyutl)St2 00
Rendelés esotén kérjük a vételárat
money orderen vagy csekkben
mellékelni
A tzámüzetéibeii éld magyanág
legpazarabb kUllltátu és
tartalmilag legizgalmasabb
könyve amely az Elió
Világháborútól kezdve u ország
minden történelmi tragédiáját
ÁUamfó hlvatal'oi ttaarntúaslmágaázvzaal!
Weller Publishing Co Ltd
412 Bíbor St West Toronto M5S 1X5 Canada
Kérem küldjenek az alábbi címemre drb
„Horthy Miklós: Emlékirataim" c könyvet
A $dollár vételárat csekken— money orderen
mellékelem
Az alábbiakat kérjük NYOMTATOTT NAGY-BETŰKKEL
kitölteni: '
Név:
cím: :::::
Kovács Imre:
elsinki és ami
Amikor már nem volt mit engedni
a Szovjetunió minden követelését telje-sítették
a nyugati hatalmak beleegyez-tek
az európai biztonsági csúcstalálko- -
lhferaiafeialKMUIIMa-J- I
?"
venni vagy joguk
a semlegességre: a határokat
Egymás
ügyeibe nem avatkozhatnak
zó megrendezésébe Harmincöt állam- - lenül vagy közvetve nem támogathat- -
és kormányfő gyülekezete Helsinkiben nak illegális tevékenységet terrorista
emlékeztetett a bécsi kongresszusra mozgalmakat a fennálló rend megdön- -
amikor a keringőzések szünetében tésére és a hatalom erőszakos átvéte- -
Metternich osztrák kancellár rávette lére Elismerik és tiszteletben tartják
Oroszországot Poroszországot és Ang-- az emberi szabadságjogokat beleért--
Jiat a kontinens befagyasztására ne- - ve a szabad vallásgyakorlatot és a
hogy a francra forradalom és a napo- - sebbségek nemzetiségek jogát életfor- -
leoni kaland megismétlődhessék májuk kultúrájuk egzisztenciáik
százoldalas Helsinki Nyilatkozat a alakítására és biztosítására
mai Európát merevítette bele földraj- - Mindez gyönyörű a baj csak az
zi határaiba és ideológiai rendszerei: a Helsinki Nyilatkozatban foglal-b- e
de nem véglegesen csupán arra az tak megtalálhatók az ENSz alapok-időr- e
amíg a status quo fenntartása mányában és az Emberi Szabadság-- a
Kreml jogok Deklarációjában is melyeket a
különböző szinlú kétésféléves ta- - állam ratifikált a törvényei
nácskozások során a Szovjetunió ügye- - közé iktatta a végrehajtásuktól azon-se- n
forgatta kártyáit érvényesítette ban tartózkodnak főleg a
módszereit Arról nem ták mert arra egyszerűen nem köte-vo- lt
hajlandó tárgyalni ami az övé lezhetők Nyilván erre gondolt Ford
amit már megszerzett: Csak arról tár-- elnök amikor nagyon helyesen megje-gyal- t
ami problematikus még nem az gyezte a Helsinki Nyilatkozatot nem az
ové Húzta-halasztot- ta a tárgyalások Ígéreteivel kell mérni a betar-menet- ét
hogy kimerítse nyugati part- - tásával A helyes megoldás persze az
nereit aztán az utolsó szakaszban hir-- lett volna ha az önrendelkezési jog
telén rákapcsolt s olyan jelszavakra gyakorlásával minden nép dönthet afe-hivatkoz- va
mint a békés együttmúkó- - lől hogy milyen rendszerben milyen
dés vagy a détente sürgette a befeje- - kormányzat alatt kíván élni s melyik
zést A nyugatiak eleinte könnyedén országhoz akar tartozni Az ilymódon
vették a lapokat az utolsó két-háro- m elrendeződött Európa biztonságát a rea-hónapb- an
a delegátusok azonban már litások jobban szolgálnák mint a Hel-úg- y
vitatkoztak gorombán és szenve- - sinki Nyilatkozat százoldala ami a leg-délyes- én mint egykoron az ENSz ülé- - enyhébb kifejezéssel is csak írott má-séin
volt szokásos kedélyek lecsil-- laszt
lapítására Kanada javasolta a július
30-- i gyülekezést Helsinkiben hogy a
nagynehezen összeeszkábált nyilatko-zatot
ünnepélyesen aláírják
A Helsinki Nyilatkozatot gyónyörü- -
r"í
A
Beszédének
olvasni mert belekerült riporterek és
az európai népek sorsát jobbá te- - tak hogy Helsinki nem
ha betartanák a vég a „Bepillantás a jö- -
Tiszteletben tartani az országok vőbe a mai realitások alapján"
szuverenitását ismerni a szuve-- A szovjet tábor központi irányítás- -
renitással járó jogokat a szabadságot sal „mai realitások" az szo- -
és Tiszteletben tar-- cializmus" a „szociális haladás" és az
minden nép jogát hogy szabadon európai
és fejleszthesse poli-- zsong A békés együttélést politikailag
tikai' társadalmi gazdasági és kultúra-- és értelmezik ideológia- -
lis rendszerét A jogai és köte- - ilag a nemzetközi
lességei egyenlők egymással szabadon folytatódik détente nem kötelezi őket
ki joguk a status quo örökös
van bármiféle részt- -' ttldli 'IJiiVW'1"
'£-- ! 'fesfwmtxr
vy'C5U)K''o""p-kE-i ~ía™mffmMÍaLi?r:'
JANUS-ARC- Ú BREZSNYEV
András írja az ENSz
ke- - tetejében azt
resztnevét mert az em-bernek
eszébe jut hogy
Bécsben a harmincas
években kit hívtak hitle-rizmust
terjesztő
S ha a
jött
ilyen Hitler-bacilu- s a
Bécsből elszármazott
Schlesinger Jakab ennek
az ellenkezője
o
Helszinkivel kapcsola-tos
a Bonn és Var-só
embervásár —
ezt is ott le
Eszerint a lengyel
állam területén élő jóval
több mint 200 ezer német-ből
ezer embernek
megengedik kivándor-lást
-- Nyugat-Németországba
900 millió dollár el-lenében
Ebből 500 millió
dollár háborús
nevezett ajándék
400 millió dollárt pedig
kölcsön címén utalnak át
Bonnból Varsóba jó ala-csony
kamattal Minthogy
a néme-tek
Varsó az
előző német kormánynak
Brandt-na- k is kilátásba
helyezte és ígéretét ne-gyedrészt
sem tartotta be
valószínű- - hogy százezren
sem kapnak most kiván-dorló
vízumot
Ügy a fe-jenk- int
10000 dollár fö-lött
mmMmjjtgaAaSSjSjSjSSO
utána
- 3
r- - [
T '
r
'
'
l
u
következik
abból kimaradni
van bé-késen
megváltoztathatják"
közvet- -
hogy
érdeke
kommunis-hagyományo- s
hanem
hogy
főbeavatkozó Brezsnyev nem ha-gyott
kétséget hogy miként érti a
beavatkozást: ők beavatkozhatnak a
Nyugat nem! kulcsmonda-tában
ami fölött a nyugati politikusok
ség minden hírmagyarázók elsiklot- -
ami kinyilatkoztatta
hetné — kezdet!
kell
kell
a „igazi
függetlenséget kell
tani „új koncepció" hangoztatásától
megválaszthassa
gazdaságilag
népek nem: osztályharc
a
alakíthatják kapcsolataikat fenntartására a
csoportosulásban
]
--tűí!Df&
'
bakté-riumnak
Bajor-országból
mai
120-12- 5
a
kártérí-tésnek
lengyelországi
kivándorlását
a
lesz
kapitalizmus megmentésére A két
közül a kommunizmus a tö-kéletesebb
feltartóztathatatlanul a vég
felé halad Kelet-Berlinbe- n
összeül az európai kommu-nista
konferenciája a kontinens
meghatározására
Westpolitik menete: a hely-zet
kiértékelése az ellenség fel-mérése
ideológiai egység megte-remtése
tervek és az akcióprogram
kidolgozása a „közös cél
érdekében" (ami alatt tudjuk
érteni )
Frey székhelyéről:
demes emlegetni a dennek még
Kissinger
még
közötti
tárgyalták
vételár
(i&x0 t rendszer
ső győzelem
rövidesen
pártok
jövőjének
A szovjet
közös
az
a
n „igen konkrét" elérése
hogy mit kell
a tapintatlanságot hogy
az amerikai elnök romá-niai
útja során Erdélyt is
meglátogassa Ennek el-hárításában
része lehe-tett
Mindszentynek
Amikor ugyanis Nixon
elnökségének első évé-ben
1969-be- n híre kelt
hogy az elnök Ázsiából
visszajövet Romániában
megáll a bukaresti kor-mány
azt akarta hogy
Erdélybe is látogasson
el Ekkor Mindszenty köz-belépett
Hogy milyen
módon azt ma már el sza-bad
árulni
prímás a budapesti
amerikai nagykövetségen
töltött fogsága alatt időn-kint
levelet intézett Ni-xonh- oz
Mindszenty akkor
már tudott angolul e le-veleit
azonban latinul írta
Nixon e levelekre soha
nem válaszolt csak az tör-tént
hogy a követség egy
tagja annyit mondott a prí-másnak
hogy levele a Fe-hér
Házba megérkezett és
azt az elnök ezennel —
mármint ezzel a szóbeli
üzenettel — köszönettel
nyugtázza
Hogy a prímás neszét
vette-- e hogy a románok
Erdély meglátogatásá-ra
is rá akarják venni az
amerikai elnököt vagy pe-dig'cs- ak
fölkészült erre az
eshetőségre nem tudhát--
o - juk Tény hogy levelében
Ami már most Helszin- - figyelmeztette Nixont
ki után történttaz csak egy hogy ha Erdély földjére
vonatkozásbant volt' ránk lépne azta magyarok is
nézve kedvező --Abban a románok is annak jelé-hog- y
nem követlek el min- - vennék hogy Magyar--
:af -- ""í --Afíö"'- ' #"
ki- -
ki- -
A
A legtöbb
A
el
A
ül
folytatás az 1 oldalról
országnak ez az elszakí- -
tott része Amerika szemé-ben
jogszerűen tartozik
Romániához
Az amerikai külügyi
hivatalnak az a tagja aki-től
ezt az értesülést kap-tuk
nem tudta — vagy ta-lán
csak nem akarta el-árulni
— hogy Mindszen-tynek
ez az érve milyen
szerepet játszhatott ab-ban
hogy az Erdélybe va-ló
meghívást az elnök el-hárította
Nixon 1969 augusztus
2-- án és 3-- án volt Románi-ában
mint ahogy most
Ford látogatása is épp er-re
a két napra esett Hogy
a románok Fordot el akarr
ták vinni Erdélybe azt az
is mutatja hogy több bu-karesti
jelentés úgy állí-totta
be Fordnak Szinajá-b- a
való kirándulását
mintha Erdélyben járt vol-na
Hogy Ford emberei mi-ért
utasították el egy ko-lozsvári
kirándulás ter-vét
azért-- e mert Ford
elődjének a nyomát akar-ta
követni vagy pedig
mert Mindszenty érve ha-tolt
el az-- íróasztaláig
csak egy idő múlva szivá-roghat
ki ha ugyan egyál-talán
valaha is megtud-juk
Frey Andrásnak az
ENSz székhelyéről kül-dött
politikai összefogla-lója
két hétig szünetei
mert a kiváló ' publicista
két hetes vakációra uta-zott