000068a |
Previous | 6 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
6 oldal Kanadai Magyarság (No 9) 1974 március 2
írek és képek a nagyvilá
MÁR MEGJELENTEK a
védő írások Szolzsenyicin kiuta'
vitásával kapcsolatban Persze
kommunisták és társutasok
Szerintük: nem is olyan nagy
író csak azért tekintik annak
mert az anti-kommunist- ák fel-kapták
Persze csak egyetlen
írása az Iván Denisovich az
amit megismerhetett az orosz
nép A többi külföldön jelent
BBBHS£fi#)tft3-v- - }ijií° ttr%ffrh2 ??-ETftíaw'aaMgÍB&Qta-g%
Vml@ jSBlBKfbSB
HHbi? (fY íYfí í ÜSbH
Pr ~~-- jc ív # m HEr h9BbB
HHRHHn%oid!i £_J& T-tJwH-bbb
A Skylab egyik Nap-lemez- ét elveszítve magányosan kering
fölöttünk
meg ez annyi mintha meg sem
írta volna őket mert a Vasfüg-göny
mögé nem kerülhet be Azt
is írják róla azok akik jobban
szeretik a szovjet hazugságot
mint Szolzsenyicin igazmondá-sát:
Az egész csak volt nem is
ilyen véresen és embertelenül
de ami volt azt Sztálin csinál-ta
Elmúlt Természetesen sen-ki
sem kérdi hogy most miért
vannak rabszolga-táboro- k miért haldoklik Grigorenko tá-bornok
egy elmegyógyintézet-ben
mert megpróbálta védeni
a kitelepített és ezzel ki is irtott
kozákokat holott ő nem is ko-zák?
Azt sem kérdik hogy mi
lett a sokezer magyar fiatallal
akiket kihurcoltak a Szovjetbe
MBJBBB"Mfcá v h'TV- - BBb
„Cinque táborszernagy"
Defreeze szökött rab a
Symbionese főparancsnoka
és azóta se hírük se hamvuk?
De az igazi jelentősége nem is
ebben van Szolzsenyicin Gulag-jána- k
és többi írásainak Ha-nem
abban hogy először és
cáfolhatatlanul szögezte le
hogy a halál-táborok- at nem is
Sztálin alapította hanem Lenin
A „nagy humanista" akiről azt
akarják bemesélni az ostoba
nyugati polgárnak hogy tele
volt krisztusi szeretettel (lehet
hogy Zilahy is róla mintázta
a „Krisztus-arc- u katonát") aki
csak jót akart amikor terrort
hirdetett és a terror intézmé-nyesítésére
megkezdte a karé-li- ai
finnek a balti államok ős-lakosságának
majd a többi
népellenségnek" a kihajtását
milliós áldozatokkal Szibéria
legembertelenebb tájaira Sztá-lin
remeknek találta a mego-ldást
mert így munkaerőt is ka-pott
olyan feladatokhoz ame- -
nmtsasa aa
HBJBBJMBBffí i Tf ffilrWMBMKr Í!rBI
QVBW3HHÍBaaiaaaaaaaHl IfcyCBCL' --TBmB jtoIbkbbbbbbh
Preston mechanikus aki egy
ellopottihelikopterrel a Fehér
Ház déli pázsitján szállt le
}
lyeket még a legéhesebb mu-zsik
sem vállalt Hogy elhul-lott
a fele háromnegyed része?
Hruscsov de-sztalinizáci-ója
elhitette a jámbor burzsujjal
hogy Sztálin és módszerei már
kimentek a divatból Ez nem
igaz ma pontosan Olyan mér-tékben
alapjai a szovjet állam-nak
mint a „jó öreg Joe" éle-tében
Nem Sztálinnak köszön- -
vr
-- t ~
-
1 I fa
—
—
heti a világ ezt a barlangkori
terrort az ember teljes dehu-manizálás- át
hanem Leninnek
A kis kecskeszakállas próféta
alapította terrorra a pártol és
a pártra a szovjet államot Szo-lzsenyicin
ezt leplezte le ezt bi-zonyította
be és ez örökké élő
fenyegetés marad a Szovjet szá-mára
Amit Lenin csinált azt
az utódok folytatták Az utódok
közt van Brezsnyev is Ha majd
öt is kiteszik a Kremlből jön
egy másik és — folytatja ugyan-azt
KGB terror és haláltábo-rok
nélkül egyszerűen nincs
kommunista párt és így nincs
Szovjetunió A kérdés most az
hogy kiengedik-- e Szolzsenyi-cin
családját? Megígérték még
koszigin is é'zf mondta 'téhat —
nem biztos Nem is hisszük
hogy a nagy író addig nyilvá-nosan
jelentkezik a további le-leplezésekkel
A túszok tartása
kedvenc szokása a terroristák-nak
A hétfejű kigyó a Symbio-nese
terroristáinak pont annyi-ra
mint a KGB-fej- ü kígyó tár-sadalmáé
— a Szovjetunióé
Majd kiengedik De csak vala-mi
nagy zsarolás árán
HEARST ÚJSÁGKIADÓ leá-nyának
Patríciának elrablását
a Symbionesek komoly csapás-nak
szánták a „fasiszta" gaz-dagokra
Elöszöris felemelték a
2 milliós váltságdíjat 4 millió-ra
másodszor „Cinque Tábo-rszernagy"
olyan gyűlölettől
csöpögő levelet mellékelt a fel-emelt
ajánlathoz amiből nyil-vánvaló
hogy a Symbionesek
jogosan választották a hétfejű
kigyót szimbólumukként A fe-kete
marsai kifejezései csak
úgy ontják a kigyómérget a
gyűlöletnek a legelképzelhe-tetleneb- b
érzését Ezek után —
kevés a remény hogy Patrí-cia
simán hazakerüljön —
Ugyanakkor Atlantában egy
jobboldali fasiszta" csoport el-rabolta
az ottani Atlanta Cons-titutio- n
lap szerkesztőjét Meg
Murphyt Ők pont azér követ-ték
el az emberrablást mert
az amerikai sajtót baloldalinak
találták Murphy és a Consti-tutio- n
ugyan nem kifejezetten
baloldali csak mérsékelten li-berális
általában nem is széles-körű
közvéleményt formáló új-ság
így Murphy elrablása egy
kicsit érthetetlen Ők szeré-nyebbek
is voltak csak 700 ezer
dollárt kértek váltságdíjul 'A
két esemény fejlődéséről a „Mi
történt a héten" rovatunkban
számolunk be Egyelőre csak
ennyit: az a számunkra elkép-zelhetetlen
terrorháború amit
a tupamarok argentin baloldal
és más hasonló csoportok vív-nak
a társadalom ellen elérte
már Amerikát is Nemrég emlé-keztünk
meg erről a lehetőség-ről'
egy belső cikkünkben Saj-nos
nincs más megoldás mint
hogy a hatóságok elsősorban
az FBI kíméletlenül lecsapjon
minden szélsőségre ami anar-chiát
teremt és ártatlan embe-rek
életét fenyegeti Ha Ameri-ka
nem akar a vadnyugati idők
gbol 00
be visszacsúszni nem tűrheti
meg semmiféle terror-csopo- rt
működését sem Az egyik pél-dát
ad a másiknak és így nem-sokára
arra ébredünk hogy
mindenki lövöldöz mindenkire
Az anarchiát brutális kemény-séggel
lehet csak — és kell is!
— kiirtani
A TEHER-GÉPKOCS- I
sztrájk kimúlt Pennsylvania
kormányzója a milliomos üz-letember
Milton Shapp azzal
dicsekszik hogy ö hozta létre a
megegyezést Shappnak szük-sége
van erre a „sikerre"1 mert
feleségét elhagyta és egy má-sik
nót akar feleségül venni
amit az állam józan kisembe-rei
nem helyeselnek Washing-tonban
azonban tudják és ennek
híre nyilván Pennsylvaniába is
eljut hogy a megegyezést a
kormány híres közismert
egyeztetöje Usery hozta létre
Majdnem minden kellemetlen
sztrájknál őt küldik a harcvo-nalba
mert különleges tehetsé-ge
van a szembenálló érdekek
egyeztetésére Hogy Shappot
ennek ellenére megválasztják-- e
ősszel kormányzónak azt per-sze
nem t-idh-atjuk
csak azt
reméljük hogy az állam lakos-ságának
elege van már belőle
és családi borányaiból
HA MÁR VÁLASZTÁSRÓL
BBBaPSSrBBi
BBBHr U'i wB vSSEg f '&$& jijjüi
§'#? ű? f3M% m1
!BjKsípíBBJag — riifij£JBaS8í
üÍn?3AHB' vBH
IHBBBA "sSx ISS
Heathiangol miniszterelnök
beszélünk említsük meg itt
hogy William Fulbright szená-tor
is most ősszel kerül új vá-lasztás
elé Fulbright aki 31
év óta tagja a Szenátusnak és
a Külügyi Bizottság elnöke
nehéz demokrata előválasztás
elébe néz május 28-á- n Arkan-sa- s
állam kormányzója Dalé
Bumpers igen népszerű az ál-lamban
és komolyan megszo-ríthatja
Fulbrightet
PERÓN és Bordaberra Uru-guay
elnök együttes meggyil-kolásának
tervéről jöttek hírek
Argentínából A közönség elhit-te
amit erről írtak a lapok
mert ezekben a déli államok-ban
lépten-nyomo- n történik
egy-eg- y erőszakos akció Ezút-tal
azonban — utólag — az a
vélemény kerekedett felül
hogy az egész összeesküvési
mesét Perón rendőrsége talál-ta
ki hogy ezzel a szélsőbalol-dali
csoportokat szétszórhassa
Perón pártjának marxista szél-sőséges
szárnya ugyanis már
régebben izgatja az elnök és
kormányának tagjait Perón
ugyanis tisztában van azzal
hogy Argentína közgazdasági
helyzetét erősen és gyorsan fel
kell javítania mert különben a
tömeghangulat ellene fordul-hat
A katonaság meglehetősen
tehetetlennek bizonyult gazda-sági
téren és így Argentína kö-zgazdasága
komolyan lezüllött
Mivel Perónnak kell valami szo-cialista
csomagolás is olyan
tervekkel foglalkozik hogy a
külföldi tökét odacsalogatja
bizonyos megkötésekkel ame-lyek
a tőkés csoportokat nem
nagyon érintik de viszont a
tömegek előtt jól hangzanak
Ennek a tervnek elsősorban a
folytonos emberrablások és
zsarolások álltak az útjába A
külföldi töke nem hogy oda igye-kezett
hanem inkább igyeke-zett
kivonulni Argentínából
Ezért akarja Perón felszámol-ni
saját pártjának szélsőséges
baloldalát is Hogy mi igaz eb-ből
ésmi nem azt még ki kell
várni Egy azonban bizonyos
Perón öreg és beteg is ahhoz
hogy hosszabb lejáratú terve-ket
szöjjön utódja nincs leg-alábbis
olyan nincs akiben a
tömegek úgy bíznának mint el-ső
feleségében Evitában A má- -
EÜÍ 3)íIÍHEkjBhSbm l mbjr-j- ' -- - --ina m fflaiiiKffiisffiffiItf& v4
aflBgBBMBB BSSllgisiMsBBBBBal
' m&M'~l£} rii Ll % ~ starti Jm-lMw-w
TuíufffffHYn v
Az arabok is konferenciáznak Algiers-be- n (balról-jobbra- ): Asszad
sik hogy a tisztogatás hosszú
időbe kerül és kérdés hogy ezt
a külföldi tőke amelyet eddig
sikerült elriasztani kivárja-- e
Braziliában nagy a fellendülés
és éppen a külföldi toké nagyobb
igénybevétele és szakemberek
alkalmazása miatt Természe-tesen
ott is van éppen elég baj
a korrupcióval és a latin-amerik- ai
bürokratikus szokásokkal
de a lendület még tart Kérdés
hogy a nagy infláció nem fékezi-
-e le ott is és Argentínában is
a fejlődést ami nélkül ez a két
hatalmas délamerikai ország
nem tudja betölteni méltó he-lyét
a szabad világban
"A 13-a- s OLAJKONFEREN-CIA
Washingtonban nem oldot-ta
meg magának az olajellá-tásnak
kérdését amire nem is
számíthattak Ez ugyanis az
arab államok közreműködésé-től
is függ és ezek egyelőre nem
hajlandók sem az embargót fel-számolni
sem az áraikat leszál-lítani
sem a termelésüket fo-kozni
Ez a konferencia — ame-lyet
több más összejövetel kö-vet
— elsősorban azt a célt szol-gálta
hogy a legnagyobb olaj-fogyasztó
országokat közös ne-vezőre
hozza A 9 Közös Piaci
Országon kívül Norvégia Ja-pán
Kanada és a házigazda
USA vett résztva konferencián
Hosszabb akcióprogramban ál-lapodtak
meg amelyet egyedül
Franciaország nem fogadott el
Jobert külügyminiszter „az
egyedül jobb!" elvej alapján
fenntaríotta' Franciaország jó-'gá- ta
klilön tárgyalásokra Ez
nem volt meglepetés mert de
Gaulle óta mindig ezt az irányt
követték Pontosabban: Ameri-ka
ellen dolgoztak mert azt
akarták hogy Franciaország
legyen a vezető ország ame-lyet
Európa többi államai kö-vetnek
Ehhez azonban a fran-ciáknak
sem a gazdasági erejük
sem a hadi felkészültségük sem
a tekintélyűk nincs meg
Az egyik külügyminiszter hara-gosan
meg is mondta nekik:
„Önök azt akarják hogy Ameri-ka
kölcsönözzön dollárokat
hogy rangjukat tarthassák
amit meg is tett Azt akarják
hogy ellássa önöket a hadüze-meikben
szükséges olyan esz-közökkel
ami önöknek nincs
meg amit csak Amerikától
kaphatnak és Amerika ehhez is
hozzájárult Azt akarják bár
a NATO-bó- l kigolyózták Ameri-kát
hogy azért tartsa Európá-ban
csapatait hogy önök is biz-tonságban
élhessenek! Ez önzés
és Európa egységét veszélyez-teti
Veszélyezteti továbbá az
Atlanti Szövetség egységét is
ami még egyszer nagyon sok
áldozatba kerülhet Európá-nak"
Jobert azonban nem en-gedett
A francia gloár illúzió-ja
legyőzte a józan észt De
éppen ez teremtette meg Euró-pa
egységét! És ennek a konfe-renciának
ez volt az igazi sike-re
valószínűleg ez volt az igazi
célja is Franciaországra so-hasem
számithatott Európa de
flBBBBBBBfiBn BJBJB
Ali Amin az El Ahram
egyiptomi'kormánylap
főszerkesztője lett Heikal
elbocsátása után Amin
mérsékelt és erősen
nyugat-bará- t
ujabban Amerikával is kezdett
hadilábon állni Ez utóbbi most
eltűnt Európa — minusz Fran-ciaország
— Amerika Kanada
és Japán ismét egységesek a
céljaikban és azok kivitelére
megvan a közös elhatározás
Hogy Jobert továbbra is udva-rol
az araboknak az helyes és
ha előnyöket ér el hadd higy-j- e
azt hogy ezt Amerikával
szemben érte el De ennek a
különállásnak előbb-utób- b nagy
ára lesz A frank szabad árfo-lyamon
való futtatása óriási
arany- - és valutatartalék fel-áldozása
útján történhetett
csak meg és azonos volt a frank
devalválásával Azokat az üz-leteket
azonban amelyeket a
francia hadigyárak az arabok-kal
kötnek — dollárban számol-ják
el Olajat kapnak érte amit
dollárban számolnak Ez annyit
jelent hogy minél több fegyvert
adnak el minél több olajért
annál több dollárt veszítenek a
számlákon Francia frankban
senki sem köt üzletet kivéve
Gáborit vagy a többi volt afri-kai
gyarmatokat — Amerika
tehát megint értékes külpoli
BBR' WÍ3raBBBBLíÍ2r- -
" T? i O""- - flBBBBBBBBBBBBBBBBB
Bflto'4 fc hjfXTfHnr'T ff Í?""' tETlBflnBBBBBBBBBBBBBl
HESÍHft K% BRk"' " MBffismBWiBH DBBBBBBBBBBBflV BBBMBBBBBBBBbV BBBBBBBBBBBBBBBK&lBEIflBBBBBBBBBBY A
A washingtoni olaj-kongresszus- on Kissinger (balra) és Scheel
nemei Külügyminiszter íjoDDra Deszeigei a aeiegaiussai
Mr Józan
— Halló Mr Józan Ész!
Hogy van ezen a tavaszba
hajló téli estén?
— Köszönöm Sehogysem
— Hogy-hogy- ? Beteg?
- Igen beteg vagyok
— Volt orvosnál? Mit mon-dott?
— Nem voltam Végignéz-tem
egy TV-elöadá- st
— És attól betegedett
meg? Annyira tele volt kana-dai
önérzettel?
— Nem ez mással volfte-l- e
Szennyel A rendező dest-rukciója
és a szereplök aber-rációja
beteggé tett
— Miért? Mi lehetett ez a
kép ami önt a sokat tapasz-talt
higgadt logikusan gon-dolkodó
„józan észt" ennyi-re
feldúlta?
— Tudja fiam mik azok a
„gay people"-ek- ?
— Hogyne Homoszexuá-lisok
— Nos ezeket láttam a kép-ernyőn
— Hát igen Ez való-ban
hm undorító
De kevesen vannak egymás-hoz
húzódnak elvesznek az
egészséges társadalomban
— Kevesen? Számtanilag
talán kevesen De ez a ke-vés
nem húzódik meg ellen-kezőleg:
agresszíven jelent-kezik
jogokat követel sze-mérmetlenül
hangos szinte
dicsekszik ezzel a bete-ges
állapottal közös
klubokat tart fenn Nem em-lékszik
rá? Még a kormány
is támogatta őket a LIP út-ján
a mi adónkból És ujab-ban
— egyházat is létesítet-tek
Kaliforniában
— E-e-egyhá-zat?
—kiáltot-ta
elképedve a fiatal újság-író
— Egyházat pappal és
rendszeres templomi szolgá-lattal?
— Csak nem mondja ezt ko-molyan
Mr Józan Ész?
— Sajnos ezt láttam Pap-pal
akit Isten szolgálatára
szenteltek fel tele hasonló
násznéppel férfi homoszexu
Szádat Fejzál és Boumédienne
TV
Esz
tikai győzelmet aratott az olaj-konferenciával
KANADA IMPERIALISTÁ-
JA Max Saltzman még eddig
nem kebelezte be a Türk és Cai-co- s
szigeteket mert az angol
kormány nem ér most rá arra
hogy válaszoljon a barátságos
felszólításra De a telek-spekuláns- ok
tömegével rohanták meg
a kis szigeteket amelyeken
még víz sincs csak néhány szép
pálmafa van Ottawa mosolyog-va
figyeli az eseményeket és
Saltzman Miksa hóditó képes-ségeit
nem vonja kétségbe
Csak van néhány kérdés amire
előbb szeretne választ kapni
mielőtt Max admirális vezetésé-vel
elindítja hódító flottáját a
Karibi szigetek felé Elöszöris:
mit mond Anglia amelynek ko-ronagyarmatairól
van szó te-hát
Saltzmanon kívül nekik is
van beleszólásuk a dologba A
másik: ki tartja el a bennszü-lötteket
akiket eddig Anglia
segélyezett? Azt hogy ki keres
a telek-üzlete- n azt már nem is
kérdik mert úgyis tudják
(FIGYELŐ)
álisokkal és női leszbiánu-sokk-al
— TV-- n — Kisvártatva
hozzá tette: — Le akartam
zárni de azután nem tettem
Nem kíváncsiságból mert
csak az undor émelygését
éreztem hanem mert meg
akartam ismerni a tényeket
Természetesen tudtam
hogy vannak ilyen betegek
de még sohasem találkoztam
velük
— És ? És milyenek?
— Normálisan néznek ki A
leszbiánus nők is inkább sze-rények
mint kihívók De
ezek a lelki-idegrendszerb- eli
hajótöröttek be akarnak ha-tolni
az egészséges emberK
társadalomba egyenlő erköl-csi
síkon akarnak élni azok-kal
akik tisztességes életet
élnek ez
— Várjunk csak Mr Józan
Ész! Erkölcstelennek tartja
ezt?
— Többnek annál Állati-nak
Nem tehetnek róla mert
betegek de hogy betegek ah-hoz
nem fér kétség Ezt a be-tegséget
nem szabad ráen-gedni
a szabad társadalom-ra
ezek kórházi ápolást ta-lán
műtétet igényelnek vagy
mást
— Szörnyű!
— Ezek az engedékeny tár-sadalom
gyermekei Egyike
a destrukcióknak amikkel a
liberális szabadság elárasz-tott
bennünket Sosem lesz-nek
sokan de mindig olya-nok
lesznek mint a leprá-sok
Az egészséges ember az
érintésüktől is irtózik Tele
vannak lelki gennyel ami
fertőzhet is főleg a serdülő
fiatalokat
— Mr Józan Ész annyi
már a szenny körülöttünk
hogy megáll az em-ber
esze Azt mondta:
pap eskette őket össze?
— Igen pap Ő maga is kö-zéjük
tartozik Szent Egye-sülésnek
hívják az esküvőt
— Esküvőt Meg
áll az ember esze
Object Description
| Rating | |
| Title | Kanadai Magyarsag, March 02, 1974 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1974-03-02 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | KanadD4000222 |
Description
| Title | 000068a |
| OCR text | 6 oldal Kanadai Magyarság (No 9) 1974 március 2 írek és képek a nagyvilá MÁR MEGJELENTEK a védő írások Szolzsenyicin kiuta' vitásával kapcsolatban Persze kommunisták és társutasok Szerintük: nem is olyan nagy író csak azért tekintik annak mert az anti-kommunist- ák fel-kapták Persze csak egyetlen írása az Iván Denisovich az amit megismerhetett az orosz nép A többi külföldön jelent BBBHS£fi#)tft3-v- - }ijií° ttr%ffrh2 ??-ETftíaw'aaMgÍB&Qta-g% Vml@ jSBlBKfbSB HHbi? (fY íYfí í ÜSbH Pr ~~-- jc ív # m HEr h9BbB HHRHHn%oid!i £_J& T-tJwH-bbb A Skylab egyik Nap-lemez- ét elveszítve magányosan kering fölöttünk meg ez annyi mintha meg sem írta volna őket mert a Vasfüg-göny mögé nem kerülhet be Azt is írják róla azok akik jobban szeretik a szovjet hazugságot mint Szolzsenyicin igazmondá-sát: Az egész csak volt nem is ilyen véresen és embertelenül de ami volt azt Sztálin csinál-ta Elmúlt Természetesen sen-ki sem kérdi hogy most miért vannak rabszolga-táboro- k miért haldoklik Grigorenko tá-bornok egy elmegyógyintézet-ben mert megpróbálta védeni a kitelepített és ezzel ki is irtott kozákokat holott ő nem is ko-zák? Azt sem kérdik hogy mi lett a sokezer magyar fiatallal akiket kihurcoltak a Szovjetbe MBJBBB"Mfcá v h'TV- - BBb „Cinque táborszernagy" Defreeze szökött rab a Symbionese főparancsnoka és azóta se hírük se hamvuk? De az igazi jelentősége nem is ebben van Szolzsenyicin Gulag-jána- k és többi írásainak Ha-nem abban hogy először és cáfolhatatlanul szögezte le hogy a halál-táborok- at nem is Sztálin alapította hanem Lenin A „nagy humanista" akiről azt akarják bemesélni az ostoba nyugati polgárnak hogy tele volt krisztusi szeretettel (lehet hogy Zilahy is róla mintázta a „Krisztus-arc- u katonát") aki csak jót akart amikor terrort hirdetett és a terror intézmé-nyesítésére megkezdte a karé-li- ai finnek a balti államok ős-lakosságának majd a többi népellenségnek" a kihajtását milliós áldozatokkal Szibéria legembertelenebb tájaira Sztá-lin remeknek találta a mego-ldást mert így munkaerőt is ka-pott olyan feladatokhoz ame- - nmtsasa aa HBJBBJMBBffí i Tf ffilrWMBMKr Í!rBI QVBW3HHÍBaaiaaaaaaaHl IfcyCBCL' --TBmB jtoIbkbbbbbbh Preston mechanikus aki egy ellopottihelikopterrel a Fehér Ház déli pázsitján szállt le } lyeket még a legéhesebb mu-zsik sem vállalt Hogy elhul-lott a fele háromnegyed része? Hruscsov de-sztalinizáci-ója elhitette a jámbor burzsujjal hogy Sztálin és módszerei már kimentek a divatból Ez nem igaz ma pontosan Olyan mér-tékben alapjai a szovjet állam-nak mint a „jó öreg Joe" éle-tében Nem Sztálinnak köszön- - vr -- t ~ - 1 I fa — — heti a világ ezt a barlangkori terrort az ember teljes dehu-manizálás- át hanem Leninnek A kis kecskeszakállas próféta alapította terrorra a pártol és a pártra a szovjet államot Szo-lzsenyicin ezt leplezte le ezt bi-zonyította be és ez örökké élő fenyegetés marad a Szovjet szá-mára Amit Lenin csinált azt az utódok folytatták Az utódok közt van Brezsnyev is Ha majd öt is kiteszik a Kremlből jön egy másik és — folytatja ugyan-azt KGB terror és haláltábo-rok nélkül egyszerűen nincs kommunista párt és így nincs Szovjetunió A kérdés most az hogy kiengedik-- e Szolzsenyi-cin családját? Megígérték még koszigin is é'zf mondta 'téhat — nem biztos Nem is hisszük hogy a nagy író addig nyilvá-nosan jelentkezik a további le-leplezésekkel A túszok tartása kedvenc szokása a terroristák-nak A hétfejű kigyó a Symbio-nese terroristáinak pont annyi-ra mint a KGB-fej- ü kígyó tár-sadalmáé — a Szovjetunióé Majd kiengedik De csak vala-mi nagy zsarolás árán HEARST ÚJSÁGKIADÓ leá-nyának Patríciának elrablását a Symbionesek komoly csapás-nak szánták a „fasiszta" gaz-dagokra Elöszöris felemelték a 2 milliós váltságdíjat 4 millió-ra másodszor „Cinque Tábo-rszernagy" olyan gyűlölettől csöpögő levelet mellékelt a fel-emelt ajánlathoz amiből nyil-vánvaló hogy a Symbionesek jogosan választották a hétfejű kigyót szimbólumukként A fe-kete marsai kifejezései csak úgy ontják a kigyómérget a gyűlöletnek a legelképzelhe-tetleneb- b érzését Ezek után — kevés a remény hogy Patrí-cia simán hazakerüljön — Ugyanakkor Atlantában egy jobboldali fasiszta" csoport el-rabolta az ottani Atlanta Cons-titutio- n lap szerkesztőjét Meg Murphyt Ők pont azér követ-ték el az emberrablást mert az amerikai sajtót baloldalinak találták Murphy és a Consti-tutio- n ugyan nem kifejezetten baloldali csak mérsékelten li-berális általában nem is széles-körű közvéleményt formáló új-ság így Murphy elrablása egy kicsit érthetetlen Ők szeré-nyebbek is voltak csak 700 ezer dollárt kértek váltságdíjul 'A két esemény fejlődéséről a „Mi történt a héten" rovatunkban számolunk be Egyelőre csak ennyit: az a számunkra elkép-zelhetetlen terrorháború amit a tupamarok argentin baloldal és más hasonló csoportok vív-nak a társadalom ellen elérte már Amerikát is Nemrég emlé-keztünk meg erről a lehetőség-ről' egy belső cikkünkben Saj-nos nincs más megoldás mint hogy a hatóságok elsősorban az FBI kíméletlenül lecsapjon minden szélsőségre ami anar-chiát teremt és ártatlan embe-rek életét fenyegeti Ha Ameri-ka nem akar a vadnyugati idők gbol 00 be visszacsúszni nem tűrheti meg semmiféle terror-csopo- rt működését sem Az egyik pél-dát ad a másiknak és így nem-sokára arra ébredünk hogy mindenki lövöldöz mindenkire Az anarchiát brutális kemény-séggel lehet csak — és kell is! — kiirtani A TEHER-GÉPKOCS- I sztrájk kimúlt Pennsylvania kormányzója a milliomos üz-letember Milton Shapp azzal dicsekszik hogy ö hozta létre a megegyezést Shappnak szük-sége van erre a „sikerre"1 mert feleségét elhagyta és egy má-sik nót akar feleségül venni amit az állam józan kisembe-rei nem helyeselnek Washing-tonban azonban tudják és ennek híre nyilván Pennsylvaniába is eljut hogy a megegyezést a kormány híres közismert egyeztetöje Usery hozta létre Majdnem minden kellemetlen sztrájknál őt küldik a harcvo-nalba mert különleges tehetsé-ge van a szembenálló érdekek egyeztetésére Hogy Shappot ennek ellenére megválasztják-- e ősszel kormányzónak azt per-sze nem t-idh-atjuk csak azt reméljük hogy az állam lakos-ságának elege van már belőle és családi borányaiból HA MÁR VÁLASZTÁSRÓL BBBaPSSrBBi BBBHr U'i wB vSSEg f '&$& jijjüi §'#? ű? f3M% m1 !BjKsípíBBJag — riifij£JBaS8í üÍn?3AHB' vBH IHBBBA "sSx ISS Heathiangol miniszterelnök beszélünk említsük meg itt hogy William Fulbright szená-tor is most ősszel kerül új vá-lasztás elé Fulbright aki 31 év óta tagja a Szenátusnak és a Külügyi Bizottság elnöke nehéz demokrata előválasztás elébe néz május 28-á- n Arkan-sa- s állam kormányzója Dalé Bumpers igen népszerű az ál-lamban és komolyan megszo-ríthatja Fulbrightet PERÓN és Bordaberra Uru-guay elnök együttes meggyil-kolásának tervéről jöttek hírek Argentínából A közönség elhit-te amit erről írtak a lapok mert ezekben a déli államok-ban lépten-nyomo- n történik egy-eg- y erőszakos akció Ezút-tal azonban — utólag — az a vélemény kerekedett felül hogy az egész összeesküvési mesét Perón rendőrsége talál-ta ki hogy ezzel a szélsőbalol-dali csoportokat szétszórhassa Perón pártjának marxista szél-sőséges szárnya ugyanis már régebben izgatja az elnök és kormányának tagjait Perón ugyanis tisztában van azzal hogy Argentína közgazdasági helyzetét erősen és gyorsan fel kell javítania mert különben a tömeghangulat ellene fordul-hat A katonaság meglehetősen tehetetlennek bizonyult gazda-sági téren és így Argentína kö-zgazdasága komolyan lezüllött Mivel Perónnak kell valami szo-cialista csomagolás is olyan tervekkel foglalkozik hogy a külföldi tökét odacsalogatja bizonyos megkötésekkel ame-lyek a tőkés csoportokat nem nagyon érintik de viszont a tömegek előtt jól hangzanak Ennek a tervnek elsősorban a folytonos emberrablások és zsarolások álltak az útjába A külföldi töke nem hogy oda igye-kezett hanem inkább igyeke-zett kivonulni Argentínából Ezért akarja Perón felszámol-ni saját pártjának szélsőséges baloldalát is Hogy mi igaz eb-ből ésmi nem azt még ki kell várni Egy azonban bizonyos Perón öreg és beteg is ahhoz hogy hosszabb lejáratú terve-ket szöjjön utódja nincs leg-alábbis olyan nincs akiben a tömegek úgy bíznának mint el-ső feleségében Evitában A má- - EÜÍ 3)íIÍHEkjBhSbm l mbjr-j- ' -- - --ina m fflaiiiKffiisffiffiItf& v4 aflBgBBMBB BSSllgisiMsBBBBBal ' m&M'~l£} rii Ll % ~ starti Jm-lMw-w TuíufffffHYn v Az arabok is konferenciáznak Algiers-be- n (balról-jobbra- ): Asszad sik hogy a tisztogatás hosszú időbe kerül és kérdés hogy ezt a külföldi tőke amelyet eddig sikerült elriasztani kivárja-- e Braziliában nagy a fellendülés és éppen a külföldi toké nagyobb igénybevétele és szakemberek alkalmazása miatt Természe-tesen ott is van éppen elég baj a korrupcióval és a latin-amerik- ai bürokratikus szokásokkal de a lendület még tart Kérdés hogy a nagy infláció nem fékezi- -e le ott is és Argentínában is a fejlődést ami nélkül ez a két hatalmas délamerikai ország nem tudja betölteni méltó he-lyét a szabad világban "A 13-a- s OLAJKONFEREN-CIA Washingtonban nem oldot-ta meg magának az olajellá-tásnak kérdését amire nem is számíthattak Ez ugyanis az arab államok közreműködésé-től is függ és ezek egyelőre nem hajlandók sem az embargót fel-számolni sem az áraikat leszál-lítani sem a termelésüket fo-kozni Ez a konferencia — ame-lyet több más összejövetel kö-vet — elsősorban azt a célt szol-gálta hogy a legnagyobb olaj-fogyasztó országokat közös ne-vezőre hozza A 9 Közös Piaci Országon kívül Norvégia Ja-pán Kanada és a házigazda USA vett résztva konferencián Hosszabb akcióprogramban ál-lapodtak meg amelyet egyedül Franciaország nem fogadott el Jobert külügyminiszter „az egyedül jobb!" elvej alapján fenntaríotta' Franciaország jó-'gá- ta klilön tárgyalásokra Ez nem volt meglepetés mert de Gaulle óta mindig ezt az irányt követték Pontosabban: Ameri-ka ellen dolgoztak mert azt akarták hogy Franciaország legyen a vezető ország ame-lyet Európa többi államai kö-vetnek Ehhez azonban a fran-ciáknak sem a gazdasági erejük sem a hadi felkészültségük sem a tekintélyűk nincs meg Az egyik külügyminiszter hara-gosan meg is mondta nekik: „Önök azt akarják hogy Ameri-ka kölcsönözzön dollárokat hogy rangjukat tarthassák amit meg is tett Azt akarják hogy ellássa önöket a hadüze-meikben szükséges olyan esz-közökkel ami önöknek nincs meg amit csak Amerikától kaphatnak és Amerika ehhez is hozzájárult Azt akarják bár a NATO-bó- l kigolyózták Ameri-kát hogy azért tartsa Európá-ban csapatait hogy önök is biz-tonságban élhessenek! Ez önzés és Európa egységét veszélyez-teti Veszélyezteti továbbá az Atlanti Szövetség egységét is ami még egyszer nagyon sok áldozatba kerülhet Európá-nak" Jobert azonban nem en-gedett A francia gloár illúzió-ja legyőzte a józan észt De éppen ez teremtette meg Euró-pa egységét! És ennek a konfe-renciának ez volt az igazi sike-re valószínűleg ez volt az igazi célja is Franciaországra so-hasem számithatott Európa de flBBBBBBBfiBn BJBJB Ali Amin az El Ahram egyiptomi'kormánylap főszerkesztője lett Heikal elbocsátása után Amin mérsékelt és erősen nyugat-bará- t ujabban Amerikával is kezdett hadilábon állni Ez utóbbi most eltűnt Európa — minusz Fran-ciaország — Amerika Kanada és Japán ismét egységesek a céljaikban és azok kivitelére megvan a közös elhatározás Hogy Jobert továbbra is udva-rol az araboknak az helyes és ha előnyöket ér el hadd higy-j- e azt hogy ezt Amerikával szemben érte el De ennek a különállásnak előbb-utób- b nagy ára lesz A frank szabad árfo-lyamon való futtatása óriási arany- - és valutatartalék fel-áldozása útján történhetett csak meg és azonos volt a frank devalválásával Azokat az üz-leteket azonban amelyeket a francia hadigyárak az arabok-kal kötnek — dollárban számol-ják el Olajat kapnak érte amit dollárban számolnak Ez annyit jelent hogy minél több fegyvert adnak el minél több olajért annál több dollárt veszítenek a számlákon Francia frankban senki sem köt üzletet kivéve Gáborit vagy a többi volt afri-kai gyarmatokat — Amerika tehát megint értékes külpoli BBR' WÍ3raBBBBLíÍ2r- - " T? i O""- - flBBBBBBBBBBBBBBBBB Bflto'4 fc hjfXTfHnr'T ff Í?""' tETlBflnBBBBBBBBBBBBBl HESÍHft K% BRk"' " MBffismBWiBH DBBBBBBBBBBBflV BBBMBBBBBBBBbV BBBBBBBBBBBBBBBK&lBEIflBBBBBBBBBBY A A washingtoni olaj-kongresszus- on Kissinger (balra) és Scheel nemei Külügyminiszter íjoDDra Deszeigei a aeiegaiussai Mr Józan — Halló Mr Józan Ész! Hogy van ezen a tavaszba hajló téli estén? — Köszönöm Sehogysem — Hogy-hogy- ? Beteg? - Igen beteg vagyok — Volt orvosnál? Mit mon-dott? — Nem voltam Végignéz-tem egy TV-elöadá- st — És attól betegedett meg? Annyira tele volt kana-dai önérzettel? — Nem ez mással volfte-l- e Szennyel A rendező dest-rukciója és a szereplök aber-rációja beteggé tett — Miért? Mi lehetett ez a kép ami önt a sokat tapasz-talt higgadt logikusan gon-dolkodó „józan észt" ennyi-re feldúlta? — Tudja fiam mik azok a „gay people"-ek- ? — Hogyne Homoszexuá-lisok — Nos ezeket láttam a kép-ernyőn — Hát igen Ez való-ban hm undorító De kevesen vannak egymás-hoz húzódnak elvesznek az egészséges társadalomban — Kevesen? Számtanilag talán kevesen De ez a ke-vés nem húzódik meg ellen-kezőleg: agresszíven jelent-kezik jogokat követel sze-mérmetlenül hangos szinte dicsekszik ezzel a bete-ges állapottal közös klubokat tart fenn Nem em-lékszik rá? Még a kormány is támogatta őket a LIP út-ján a mi adónkból És ujab-ban — egyházat is létesítet-tek Kaliforniában — E-e-egyhá-zat? —kiáltot-ta elképedve a fiatal újság-író — Egyházat pappal és rendszeres templomi szolgá-lattal? — Csak nem mondja ezt ko-molyan Mr Józan Ész? — Sajnos ezt láttam Pap-pal akit Isten szolgálatára szenteltek fel tele hasonló násznéppel férfi homoszexu Szádat Fejzál és Boumédienne TV Esz tikai győzelmet aratott az olaj-konferenciával KANADA IMPERIALISTÁ- JA Max Saltzman még eddig nem kebelezte be a Türk és Cai-co- s szigeteket mert az angol kormány nem ér most rá arra hogy válaszoljon a barátságos felszólításra De a telek-spekuláns- ok tömegével rohanták meg a kis szigeteket amelyeken még víz sincs csak néhány szép pálmafa van Ottawa mosolyog-va figyeli az eseményeket és Saltzman Miksa hóditó képes-ségeit nem vonja kétségbe Csak van néhány kérdés amire előbb szeretne választ kapni mielőtt Max admirális vezetésé-vel elindítja hódító flottáját a Karibi szigetek felé Elöszöris: mit mond Anglia amelynek ko-ronagyarmatairól van szó te-hát Saltzmanon kívül nekik is van beleszólásuk a dologba A másik: ki tartja el a bennszü-lötteket akiket eddig Anglia segélyezett? Azt hogy ki keres a telek-üzlete- n azt már nem is kérdik mert úgyis tudják (FIGYELŐ) álisokkal és női leszbiánu-sokk-al — TV-- n — Kisvártatva hozzá tette: — Le akartam zárni de azután nem tettem Nem kíváncsiságból mert csak az undor émelygését éreztem hanem mert meg akartam ismerni a tényeket Természetesen tudtam hogy vannak ilyen betegek de még sohasem találkoztam velük — És ? És milyenek? — Normálisan néznek ki A leszbiánus nők is inkább sze-rények mint kihívók De ezek a lelki-idegrendszerb- eli hajótöröttek be akarnak ha-tolni az egészséges emberK társadalomba egyenlő erköl-csi síkon akarnak élni azok-kal akik tisztességes életet élnek ez — Várjunk csak Mr Józan Ész! Erkölcstelennek tartja ezt? — Többnek annál Állati-nak Nem tehetnek róla mert betegek de hogy betegek ah-hoz nem fér kétség Ezt a be-tegséget nem szabad ráen-gedni a szabad társadalom-ra ezek kórházi ápolást ta-lán műtétet igényelnek vagy mást — Szörnyű! — Ezek az engedékeny tár-sadalom gyermekei Egyike a destrukcióknak amikkel a liberális szabadság elárasz-tott bennünket Sosem lesz-nek sokan de mindig olya-nok lesznek mint a leprá-sok Az egészséges ember az érintésüktől is irtózik Tele vannak lelki gennyel ami fertőzhet is főleg a serdülő fiatalokat — Mr Józan Ész annyi már a szenny körülöttünk hogy megáll az em-ber esze Azt mondta: pap eskette őket össze? — Igen pap Ő maga is kö-zéjük tartozik Szent Egye-sülésnek hívják az esküvőt — Esküvőt Meg áll az ember esze |
Tags
Comments
Post a Comment for 000068a
