Kanadai Magyarsag, December 17, 1977

              :FréydfásÍapENSzszélAelyél
(folytatás az első oldalról)
Hat bátor
ukrajnai
munkás
Hogy az emberek elke-seredettsége
a Szovjet-unióban
is kezd nyilvá-nos
tiltakozásban ki-fejezésre
jutni arról
egy moszkvai tudósí-tás
számolt be
Eszerint a bányáiról
és gyárairól híres ukraj-nai
Donyec-medencéb- öl hat munkás — köztük
egy pincérnő egy bá-nyász
egy lakatos —
felutazott Moszkvába
hogy miután a pártnál
és a hatóságoknál hiá-ba
kértek orvoslást sé-relmeikre
nyugati új-ságíróknak
mondják el
hogyan élnek a munká-sok
a szovjetparadi-csomban
Ha valaki az üzemben
űzött panamázást le-leplezni
próbálja vagy
béremelést kér vagy
amiatt panaszkodik
hogy a napi 12 órás mun-kaidőből
eredő fáradt-ság
halálos baleseteket
okoz akkor előbb leszid-ják
őket Azután elbo-csájtjá- k
úgy hogy többé
másmilyen állást sem
kaphat S ha akkor sem
hallgat el akkor bolon-dok
házába csukják
A csoport vezetőjét
egy 45 éves munkást
négy és fél évig sanyar-gatták
egy „elmeorvos-tani
kórházban"
Az adatok hitelességét
bizonyítani látszik az a
tény hogy a nevüket is
megmondták mind a ha-tan
a New York Times
egyik moszkvai tudósí-tójának
a
Hogy demarkációs
nUfKOl „nnal ípIp Szádat nyaka köré
Orosz érdekek forog-nak
kockán a Középke-leten
is Ha Szádat ter-v- e
sikerül es Begin kö-télnek"
áll vagyis ha
nyélbe lehet ütni akár
egy széleskörű arab—
izraeli akár
Egyiptom s Izrael közti
különbékét akkor a
Szovjetuniót olyan súlyos
vereség éri
amilyent még sohasem
szenvedett el
Hogy mennyire vér-re
megy a dolog s hogy
középkeleti fordulat
az egész világpolitikai
egyensúlyt módosíthat-ja
Amerika vagy a szo-vjetjavára
az abból is ki-világlik
hogy mi előzte
meg Szádat jeruzsálemi
látogatását Hajszálon
múlt ugyanis hogy októ-berben
nem tört ki háború
Egyiptom és Izrael között
Szeptemberben olyan
hírek érkeztek Kairóba
hogy a Líbiába és Irakba
való orosz fegyverszállí-tás
a szokottnál is hir- -
txtnt w
telén nagyobb arányo-kat
öltött s ugyanakkor
az oroszok belefeküdtek
hogy Egyiptomtól függet-len
— tehát az egyipto-mi
politika ellen fordít-ható
— arab szövetségi
hálózatot hozzanak
létre
Ennek élén a líbiai
Qaddafi állna — illető-leg
fog állni ha a szö-vetség
valóban testet
ölt Ez magában foglal-ná
az Izraellel nem poli-tikai
kompromisszum-ra
hanem katonai leszá-molásra
készülő államo-kat
(Algériát Líbiát
Irakot Dél-Jemen- t) va-lamint
Szíriát és PLO-- t
s ha lehet Jordánt is
Egyiptom
izraeli támadástól
tartott
E hírek hallatára Szá-dat
úgy érezte hogy
„hurkot fonnak a nyaka
köré"
Ugyanakkor (még
mindig szeptemberben
vagyunk) az izraeli po-litika
is mozgásba jött
Egyiptom irányában
Ennek a politikának két
ágazata volt Diplomáciai
amely békés megoldás
és katonai amely újabb
háború felé mutatott
A politikai manőver
abból állt hogy Bégin 47
pontból álló tervet dolgo-zott
ki egyiptomi— izra-eli
különbéke előkészíté-sére
Ezt nem csak W-ashingtonnak
mutatták
be hanem Hágán ke-resztül
Kairóba is el-juttatták
Közben azon-ban
izraeli csapatössze
vonások indultak meg
ionnak Seínagi-félsyzigeite-ptnomi az
kiegyezést
külpolitikai
egy
Szádat azt hitte
hogy Izrael „defenzív
elövágás" címén tá-madásra
készül Egyip-tom
eíleir Ez ellen va-ló
védekezésként Szá-dat
behivatta a tartal-ékosoknak
több mint
90 százalékát és egyip-tomi
hadosztályok vo-nultak
fel a Szuezi-csatorn- a
mentén
Kairóból és Jeruzsá-lemből
Londonba érkező
jelentések szerint Szá-dat
is Bégin is azt hit-te
hogy a másik háború-ra
készül Annyira hogy
amikor háború elhárí-tása
céljából Szádat no-vember
9-ik- én bejelen-tette
hajlandó elláto-gatni
Jeruzsálembe ak-kor
az izraeli táborno-kok
azt gondolták ez
békésnek álcázott aján-lat
ami csak arra való
hogy "csökkentse az izra
meg
felöl előtt
A pergament papíron színű nyomással 23"x1 nagy-ságban
dísze magyar emigráns ottho-noknak
Ára csomagolással szállítási
S250 Rendelje meg még töltse mellé-keltszelvényt
csatoljon S250-rő- l kiállított csekket vagy
ordert küldje alábbi címre:
Wellér Publlshing Company Limited
412 Bloor Street Toronto Ont Canada
Utca házszám:
Tartomány vagy ország- -
Kovács Imre:
II — övezetek
Amerikát Szovjetunióval különös
módon és Japán
hozta össze Molotov mint szovjet
miniszterelnök (Sztálin a háborúig
pártvezér volt) 1931 decemberében
Washingtonban járt és deprimáltán
hangoztatta hogy a japánok megje-lenése
Mandzsúriában a legnagyobb
veszély a számukra Kétévre rá
1933-ba- n az USA és az USSR felvette
a diplomáciai kapcsolatot tízévre
rá 1941 decemberében a japán orv-támadás
a havai Pearl Harbor
(Gyöngy kikötő) ellen beemelte Ame-rikát
a háborúba Anglia oldalán — a
Harmadik Birodalom és a császári
Japán ellen
Az első amerikai nagykövet a mü-veit
dinamikus William Bullitt ott-honosan
mozgott Moszkvában: Sztá-lin
azt mondotta neki bármikor hív-hatja
éjjel-napp- al vacsoravendége
Bucharin és Radek a két agy-mosott
tragikus szovjet figura aki-ket
Sztálin kivégeztetett Bullitt a
Vörös Hadsereg tisztjeinek
ajándékozott és meg-tanította
őket az úri sportra amiért
nem győztek hálálkodni különösen a
tatárszármazásúak A távolkeleti
helyzet 1934-be- n konszolidálódott
Japán megelégedett Mandzsúria
az amerikai—
szovjet viszony elhidegült Bullitt
lemondott és kiábrándultan keserű-en
hajtogatta: csak Hitler tud „el-bánni"
a Szovjetunióval
Hitler eleinte nem gondolt hogy a
Szovjetunióval „elbánjon" ellenke-zőleg
valamiféle rendezett viszony-ra
akart jutni Sztálinnal amivel csak
követte német külpolitika távlati
terveit Miután a német nagyvezér-kar
katonailag nem tudta térdre
kényszeríteni a cári Oroszországot
lélektani hadviselés első nagysza-bású
manőverét alkalmazta: 1917-be- n
hazacsempészte Lenint hogy a
forradalmat kiszélesítse amitől
keleti front tehermentesítését egy-ben
a gyors és kedvező békekötést
várták Nem sikerült a háború vesz-tésből
kikecmergö Németország kü-lügyminisztere
Rathenau az olasz-országi
Rappallóban 1922-be- n
megegyezett Csicse-riífszovj- et
hogy
kettejük vonatkozásában a jóvátételi
követeléseket ejtik és felveszik a dip-lomáciai
kapcsolatot amivel sikere-sen
kivágták magukat elszigeteltsé- -
gükből
A weimari Németország katonai-lag
szorosan együttműködött a Szov-jetunióval
A Versailles-- i békekötés-sel
tilalmazott fegyvereket (na-gyobbkalib- erü
ágyúk vadász- - és
bombázó repülőgépek) a németek a
Szovjetunióban próbálták ki de ki-képezték
a Vörös Hadsereg törzs- - és
vezérkari tisztjeit is Hitler
a titkos katonai együtt-működést
nemcsak folytatta de ki is
szélesítette éppen ezért a Ribben-tro- p
—Molotov egyezmény nem kel
Ez volt a háttere an-nak
hogy nem csak az
eli hadvezetőség éber-- izraeli vezérkar főnöke
ségét és hogy az Egyip- - fenyegette a nyíl--
tom meginduló tá- - vanosság színe Szá-madás
meglepetésként datot hanem az egyip-érj- e
Izraelt tömi tábornokok is leg- -
íVlég kapható
a történelmi Magyarország színes térképe
az ország és a vármegyék címereivel
IMtOiu lté Wtt) lT ÜtHWMI UMMVa bal tJlil IIIMMnilU TÍtaHiall (tMili Qial 0tO lUllj tlU tlN (it tUUtaO MJft
HMMf
a
a
a
őt 8"
készült térkép a
és költséggel
együtt ma ki a
money és el az
W
Név:
Város:
fMi®rilk@ kíLÍp®[iitiíkáfji
Érdekszférák Befolyási
a
szerencsétlenségére
volt
lovaspo-lófelszerelé- st
gyarmatosításával
a
a
a
'meg-lepetésszerűen
külügyminiszterrel
uralom-rajutásakor
SÖ
tett meglepetést Legfeljebb azok-nak
akik nem tudtak a titkos együtt-működésről
vagy a hiszékeny kom-munistáknak
akiket Sztálin etetett a
fasisztaellenességgel
Maga az a tény hogy egyetlen este
1939 augusztus 23-á- n Moszkvában
aláírhatták Sztálin jelenlétében a
hírhedt megnemtámadási egyez-ményt
bizonyítja az előzetes kapcsola-tokat
és tárgyalásokat Az egyez-mény
kifelé nem sokat mondott
semlegesség ha bármelyiküket egy
harmadik fél megtámadja Sokkal
nagyobb jelentőségű a titkos záradé-ka
miszerint a Szovjetunió megkap-ta
Észt- - és Lettországot Lengyelor-szág
keleti felét és Besszarábiát et-től
nyugatra minden a németeké
Egy hónapra rá közvetlenül Len-gyelország
összeomlása után Rib-bentro- p
második moszkvai látogatá-sakor
módosították a felosztási ter-vet
Litvániát is megkapta a Szovjet-unió
ellenében a Harmadik Biroda-lom
nagyobb lengyel területhez ju-tott
A keleteurópai osztozkodás sike-rén
felbuzdulva Hitler még nagyobb
tervekre gondolt ugyancsak a Szov-jetunió
bevonásával 1940 őszén lét-rejött
a háromhatalmi egyezmény a
Harmadik Birodalom Olaszország
és Japán között amibe Hitler a Szov-jetuniót
is be akarta venni Külügy-minisztere
Ribbentrop a négyha-talmi
egyezmény hivatását Sztálin-hoz
írt 1940 október 13-- i levelében
abban jelölte meg hogy „hosszútávú
politika elfogadásával a népek jövő-jét
világviszonylatban tervezhetik"
Magyarul: osszák fel maguk között a
világot
A részletek kidolgozására meghív-ták
Molotovot Berlinbe aki konkrét
javaslattal érkezett: elfogadják Hit-ler
ajánlatát hogy a Kaspi-tengert- ől
délre minden az oroszoké amihez
azonban még egy sor teljesíthetetlen
követelést vágott A németek szün-tessék
be Finnország katonai támo-gatását
és ismerjék el az orosz érde-keket
a Balkánon a Szovjetunió jo-gát
arra hogy katonailag megszáll-hassa
a Dardanellákat és a Boszpo-ruszt
'továbbá Bulgáriát Szakításhoz'
a' különösífrigyben mégsem a Szov-jetunió
mohósága vezetett hanem
Hitler jólfelfogott érdeke hogy a
nyugati szövetségesek blokádjának
fojtogatásában minek fizessen a vi-lágpiaci
árnál magasabban a szovjet
nyersanyagokért amikor Ukrajna
és Oroszország elfoglalásával ingyen
is megkaphatja
Sztálin most rászorult a kapitalis-ták
segítségére de mintha misem
történt volna Edén angol külügymi-niszter
1941 decemberi látogatása-kor
(a politikai és katonai együttmű-ködésük
megbeszélésre) neki adta
át a listát amit Hitler visszautasí-tott!
Az amerikai— szovjet frigy
mintha bizarrabbá lett volna Hitler
és Sztálin kokettálásánál A kommu
alább háromszor kértek
engedélyt Szadattól ar-ra
hogy védekezés cél-jából
megelőző táma-dást
indítsanak Izrael
ellen
Oroszbarát
katonai puccs
veszélye
Ennek a néhány na-pig
elkerülhetetlennek
látszó háborúnak a meg-akadályozása
lebegett
Szádat és Bégin előtt
amikor — ahogy Lon-donban
mondják: „tá-bornokaik
egy részének
a feje fölött" —' kezet
nyújtottak egymásnak
Ezt szó szerint kell
venni Weizman hadügy-miniszter
el akarta
csapni saját vezérkará-nak
főnökét (Gur tábor-nokot)
azért mert kard-csörtető
nyilatkozatá-val
politizált Szádat pe-dig
csak azután repült
Jeruzsálembe hogy a
vezérkar főnökével (Ga-mass- zi
tábornokkal)
megegyezett
Ennek alapján az
egyiptomi haderők
kulcspozícióiban csak
egész megbízhatóan
oroszellenes főtiszteket
hagylak meg A balol-dali
szimpátiával gya-núsítható
tiszteket el-szigetelték
hogy az oro-szok
útját keresztező
Szádat távollétében ne
tudjanak oroszbarát ka-tonai
puccsot rendezni
Még ennél is érdeke-sebb
politikai szempont-ból
ez a Kairóból Lon-donba
érkezett hír:
Amikor Szádat és
Bégin először maradt
négyszemközt kide-rült
hogy mindkette-jükben
ugyanaz az
esemény ugyanaz az
aggály érlelte ki a má-sikhoz
való közeledés
gondolatát Az hogy
az október elsején ki-adott
amerikai-oro- sz
nyilatkozatban
Carter a szovjetkor-mánynak
is szerepet
adott a középkeleti
kérdés rendezésére
irányuló tárgyalások
irányításában
Mitől fél
Szádat és Bégin
a legjobban?
Erre horkant fel Szá-dat
Kairóban és Bégin
Jeruzsálemben — anél-kül
hogy tudták volna
hogy a másik is az orosz
befolyás növelésétől fél
a legjobban
Ez is mutatja Carter
külpolitikai taktikázás-nak
a meddőségét Car-ter
azzal az ürüggyel
akarta bevonni maga
mellé középkeleti dön-tőbírónak
Brezsnyevet
hogy összehozza az ara-bokat
és izraelieket
1977 december 17 (No 51) Kanadai Magyarság 3 oldal
nizmus a kapitalizmus 'megdöntésé-re
és behelyettesítésére törekedett
(és törekszik) a nemzeti szocializ-mus
viszont a bolsevizmust tekintet-te
a legfőbb ellenségnek Sztálin nem
engedte hogy a szovjet sajtó Hitler
mozgalmát nemzeti szocializmus-nak
nevezze a jelző fasiszta náci
volt mert a vörös diktátor önmagát
tekintette nemzeti szocialistának il-letve
kommunistának Valójában az
is volt hiszen Trockij világforra-dalmiságáv- al
szemben a szocializ-must
egy országban — jelszavával
győzött: Tito akire a címkét akasz-tották
csak jó tanítványnak bizo-nyult
- -
Amerikát és a Szovjetuniót jófor-mán
semmi más nem tartotta össze
mint Hitler gyűlölete akitől egyfor-mán
szabadulni akartak Nem volt
közös hagyományuk közös politikai
szótáruk közös távlati érdekük
Mindegyik önmagát tartotta egyedü-li
példának Amerika a demokráciá-ra
és a szabadtermelésre a Szovjet-unió
a kommunizmusra és a terv-gazdálkodásra
Amerika a Wilson-- i
világképet újította fel a 2 világhá-ború
megnyerésére Roosevelt elnök
szakítani akart a titkos megállapo-dások
az egyensúlypolitika és a be-folyási
övezetek rendszerével A né-pek
gyakorolhassák önrendelkezési
jogukat ne legyen többé imperia-lizmus
és forradalom elnyomás és
gyarmatosítás: Létre kell hozni az
Egyesült Nemzetek Szervezetét
hogy a győzelem után a békét is
közösen rendezhessék
A Szovjetunió nem illett a Wilson-- i
világképbe nem is ambicionálta
hogy egy igazságos békés demokra-tikus
világrend alkotója majd ténye-zője
legyen A szovjet vezetők saját
hatalmuk és a Szovjetunió hatalmá-nak
kiterjesztésével voltak elfoglal-va
amint kikanyarították érdek-szférájukat
az amerikaiaknak felel-ni
kellett : ennyi elég? Vagy ez csak a
kezdet? Az ideológia belső haszná-latra
való vagy exportcikk? Tükrözi-- e
a szovjet külpolitika a belső szigorú
rendet az elnyomatást a kommu-nizmus
világhódítási terveit?
Két felfogás ütközött a rigai és a
jaltai formula A State Department
az amerikai külügyminisztérium a
húszas évek elején Rigában megfi-gyelő
posztot létesített a szovjet ma-gatartás
tanulmányozására A rigai
szakértők élesen antikommunisták
voltak szerintük a Szovjetunió mes-sziáríísztik- us
hévvel és kitartással vi-láguralomra
tör s mint ilyet kell ke-zelni
A jaltai iskola hívei (felfogásuk
a Jaltai Nyilatkozatban teljesedett
ki) úgy tekintette a Szovjetuniót
mint normális nagyhatalmat mely
bele akar illeszkedni a nemzetközi
rendbe s nem ellene akar tevékeny-kedni
Lényegesebb különbséget
nem láttak a hagyományos cári és a
szovjet külpolitika között legfeljebb
azt hogy a szovjet külpolitika né-melykor
esetlen ügyetlen mi több
zavarodott vagy éppen brutális ál-talánosságban
azért óvatosság és
praktikum jellemzi
Roosevelt elnök a jaltai formula hí-ve
volt Churchill angol miniszter-elnök
odamondogatott Sztálinnak s
ha kellett alkudozott vele Már a te
Ennek azonban épp az
ellenkezőjét érte el A
három legfontosabb kö-zépkeleti
hatalom ugyan-is
úgymint Egyiptom Iz-rael
és Szaúdi Arábia hal-lani
sem akar az oroszok
„közvetítéséről"
De ha Szadatnak sike-rült
is egyelőre meghi-úsítania
hogy a közép-keleti
sakktáblán a Car-ter—
Brezsnyev összefo-gás
képében Moszkva is
vezető szerephez jus-son
a legnagyobb aka-dályt
még nem gyűrte
le Nevezetesen azt
hogy Izrael elég nagy en-gedményeket
ajánljon
fel az araboknak és
Egyiptomnak
Ebből a szempont-ból
nagy sőt nem túl-zás
azt mondani hogy
a szó szoros értelmé-ben
történelmi súlyú
felelősség nyugszik
Bégin vállán Mert
most tőle az izraeli
kormánytól és a par-lamenttől
függ min-den
Most Izraelnek
kell engednie
Az ideális az lenne ha
annyit engednének
hogy Egyiptom mellett
Szíriát és a palesztin
arabokat a PLO mérsé-kelt
zömét is rá lehetne
bírni az Izraellel való
kiegyezésre Vagyis ha
heráni konferencián (1943 november)
a vörös diktátor szemébe vágta hogy
bolsevizálni akarja Európát s 1944
október 9-- én Moszkvában igyekezett
menteni ami menthető Edén kül-ügyminiszterrel
érkezett a szovjet
fővárosba este tízkor már Sztálinnál
voltak a Kremlben „Amennyiben
kettőnkön állna mondotta Churchill
mit szólna ha Románia 90 százalékig
szovjet érdekeltség lenne ugyan-annyi
a miénk Görögországban: Ju-goszlávia
ötven-ötven- " Mígforditot-ta- k
Sztálin elé csúsztatott egy cé-dulát
az arányokkal hozzáadva Ma-gyarországot
szintén ötven-ötvenn- el
s Bulgáriát 75 százalékos orosz érde-keltséggel
Sztálin rápillantott a cé-dulára
és vastag kék ceruzájával
megpipálta hogy rendben van Hosz-sz- ú
mély csend keletkezett jegyzi
meg Churchill emlékirataiban s ne-hogy
nyoma maradjon cinikus osz-tozkodásuknak
ajánlotta égessék el
a cédulát „Nem felelte Sztálin tart-sa
meg!"
ICitlMVUMA
7 H
Sóí
Fakszimilében közöljük Churchill jegyzetet
194J-be- n Délkelet-Európ- a felosztásáról
Romániánál a „kipipálás" Sztálintól szárma-zik
A fenti okmányt Sulzberger: „A long
row of candles" ciniu müvéből vettük
(Mncmillan Co 19G9)
A részleteket a külügyminiszte-rekre
bízták Edén emlékirataiban
(The Reckoning) azt állítja hogy
másnap-est- i tanácskozásukon Molo-tov
hallani sem akart a százalékos
osztozkodásról Más forrásból tudjuk
(pl Sir Woodward könyve az angol
külpolitikáról) hogy Molotov elő-ször
75 százalékot követelt Bulgáriá-ban
Magyarországon és Jugoszlávi-ában
Edén elfogadta az ajánlatot
Bulgáriára és Magyarországra de
ragaszkodott a jugoszláv ötven-ötvenhez
Molotov lement hatvan
százalékra végül abban maradtak
hogy a szovjet befolyás kilencven-százalékos
Romániában nyolcvan-nyolcvanszázalékos
Bulgáriában és
Magyarországon Jugoszláviában
maradt az eredeti ötven-ötve- n
Az osztozkodásból nem lett semmi
Keleteurópa százszázalékig a Szo-vjetuniónakjutott
Görögországban a
kilencvenszázalékot csak Amerika
beavatkozása biztosította Jugoszlá-viát
Sztálin kiközösítette a szovjet
táborból de biztonságát Tito ugyan-csak
Amerikának köszönhette!
általános arab— izraeli
kibékülést lehetne te-remteni
Középutas megoldás
lenne ha annyit engedne
Izrael hogy az legalább
Egyiptomot kielégíte-né
De Egyiptom ugyan-is
csak abban az esetben
tudna különbékét kötni
Izraellel ha a radikális
arabok egy az egyiptomi-ak
szemében elfogadható
izraeli ajánlatot is el-utasítanának
Ez gyakorlatilag kö-rülbelül
így festene:
Az Egyiptomnak
teendő engedménye-ken
kívül Izrael demi-litarizál- ás
kikötésé-vel
visszaadná Szíriá-nak
a Golan-fensík- ot A
Jordán jobbpartján
élő arabok külön ál-lamot
alkothatnának
Jordániával vagy
Szíriával való kapcso-lat
és az izraeli állam
biztonságát garantáló
demilitarizálás ke-retében
Jeruzsálem-ben
pedig Vatikán-szer- ű
megoldással a
mohamedán szenthe-lyeket
egy vagy több
arab állam szuvereni-tása
alá helyeznék
Ettől függ
a Középkelet
sorsa
Ha Izrael elzárkóznék
ilyenfajta messzemenő
fiu
iL iAU~
ajánlat megtétele elöl
akkor veszélyes hazárd-játék
kezdődnék el a
Középkeleten
Szadatnak és pilla-natnyilag
nyeregben
ülő oroszellenes tábor-nokainak
nem mernénk
hosszú életet jósolni
És minden eddiginél szé-lesebb
kapuk nyílnának
meg az orosz fegyver-szállítás
uszítás és mé-regkeverés
előtt Hitele-sen
még meg nem erősí-tett
de megbízhatónak
látszó hírek szerint már-is
folynak orosz előkészü-letek
Egyiptom és Szomá-lia
tengeri és légi kikötői-nek
esetleges megszál-lására
Washingtonban úgy
ítélik meg a helyzetet
hogy Moszkva még nem
határozta el magát a
drasztikus lépések meg-tételére
És hogy a szov-jet
hadihajók mozdula-tai
s a légi flotta egy
részének készenlétbe
helyezése nem bizonyos-ra
vett beavatkozás cél-ját
szolgálják hanem
azt hogy politikai nyo-mást
gyakoroljanak
Egyiptomra és Szomá-liára
Egyiptomra amely öt
évvel ezelőtt és Szomá-liára
mely a múlt hó-napban
tette ki az orosz
katonai „tanácsadók"
szűrét D