Kanadai Magyarsag, February 05, 1977

              1uí rí' - ' " r i t ' ? t '-- --Ff n srrri" — -- ríV#— f~rl 1-™- — T— - uj' tt j íf ' j : -- v ' ' 'v -
l - í ' J - ' ' ' ' ' v ' — I '
10 oldal Kanadai Magyarság (No 6) 1977 február 5
Molnár Zsigmond:
A katonaszökevény
— Egy elnöki kegyelem margójára —
Vagyunk néhányan itt
Clevelandban akik végig-harcoltuk
a 2 világhábo-rút
Hogy örömmel vagy
nem örömmel kényszer-ből
vagy nem kényszer-ből
és hogy melyik oldalon
állottunk és miért az a je-len
írás szempontjából
nem érdekes De ha egy-szer
belemásztunk a há-borúba
akkor harcoltunk
híven és becsülettel a Ha-záért
Aztán kitartásunk-ért
gyalázat börtön vagy
vesztöhely jutott osztály-részül
és hazátvesztetten
vándorbottal és koldusta-risznyával
széledtünk szét
a világ országútjaira
Viszont vannak néhá-nyan
amerikai „honfiak"
így clevelandiak is akik
bár szájukban ezüstkanál-lal
szúlettek és jólétben
nőttek fel de amikor ame-rikai
hazájuk hadbahívta
őket e jólétért és ezüst-kanálért
akkor tisztesség-gel
és becsülettel végig-lógták
pl a vietnámi há
Maja nem itt lakik
Régen történt Egy ked-ves
baráti háznál születés-napot
ünnepeltek Nagy
társaság gyűlt össze Jó-kedvű
beszélgetés folyt
Mindenki először a csa-lád
szemefényét Palikát
a kis három éves unokát
üdvözölte De valahogy
Palikának sehogyan sem
tetszett a nagy zsibongás
jövés-mené- s Nagyapa tér-déhez
támaszkodva egyre
sötétebb arccal figyelte a
vendégeket amikor az-után
még egy új vendég
érkezett és közeledett fe-léje
hogy köszöntse Pali-ka
végső elkeseredésében
"de"' igen "határozottan űj--'
ját is előre nyújtva meg
sem várva a vendég üd-vözlését
hangosan min- -
denkinek füle-hallatá- ra ki-jelentette:
„Maga nem itt lakik Ma-ga
menjen haza "
Nos Palika jutott
eszembe ma délelőtt ami-kor
végre nagy lelkitusa
után elhatároztam: meg-tanulok
bridzsezni Be-iratkoztam
egy bridzs-klubb- a
és résztvettem a
bridzstanfolyam első órá-ján
Jó hogy nem tudok
kártyázni nem is ismere-re-m
a kártyákat de végül
is nem boszorkányság
annyi sokan mások megta-nulták
én is meg fogom
tanulni
Társaságban az első kér-dés:
„bridzsezni tudsz?" A
sok őszinte egyenes vála-szaim
után megtanultam
azt "hogy a bridzstudo-mán- y
— belépőjegy a tár-saságba
Aki nem tud kár-tyázni
az menjen moziba
színházba de még sokkal
jobb ha otthon marad A
nekem szegezett kérdések-re
a kitérő válasz vagy
egy kis halandzsa sem
használt Kiderült egy-kettő- re
az eléggé el nem Ítél-hető
tudatlanságom- - Itt
volt hát az ideje hogy ezen
— jobb későn mint soha
— változtassak
Szép világos tágas he-lyiségben
gyülekeztek a ta-nítványok
Az egyik asztal-hoz
nagyon barátságosan
invitált két szintén korán-jött
hölgy Bemutatkozás
után következtek a kérdé-sek
de én óvatosan csak
annyit mondtam: tanulni
jöttem szeretnék meg-tanulni
bridzsezni De a
borút Hál Istennek ma-gyar
származású nincs a
lógósok között de hősi ha-lott
annál több E lógósok
most az őket befogadó ún
humánus országokban
lapulva várják hogy ja-nuár
20-- a után Carter ke-gyelmet
ad-- e nekik és ha-zahívja-
e őket büntetlenül
Egyes honatyák már tér-dig
lejárták a lábukat és
szinte lud-talp- at kaptak az
elnöki kegyelem kitalpalá-s- a
tárgyában mert termé-szetesen
szükségük lesz az
antimilitarista antihaza-fiak
és ezek pereputyainak
szavazataira
E sorokat január 19-é- n
írom s mire ezek napvi-lágot
látnak a carteri ke-gyelem
égi mannaként
esetleg már le is hullott
reájuk életük örök gyalá-zatára
S miközben írógé-pem
szántja a fehér pa-pírt
egy Gyenise Lajos ne-vű
2 világháborús otthoni
katonaszökevényre gondo-lok
azzal hogy Istenem
Mai menien
hölgyek csak vallattak
faggattak egyre barátság-talanabba
Végre megjött
a tanárnő aki gyorsan el-igazította
a dolgokat Még
egy másik kezdő és én az
„elemisták" asztalához
kerültünk A másik két
partnerről hamar kiderült
hogy ők bizony már „fel-sőbb
osztályba léphetnek"
A tanárnő röviden el-magyarázta
a bridzs" lé-nyegét:
a játék nem más
mint beszélgetés a partne-rekkel"
Ez az Ezt aka-rom
én is megtanulni A
kártyák neveit színeit
melyik háhyYp'óntot' jelent
mikor 'Tj'áíszHát mikor
nem illetve ha nincsen
tizenhárom pontja akkor
is kell mondani valamit
teszem azt: „passz" —
mind mind elmagyarázta
a tanárnő Vis a vim sze-rencsés
volt: tizenhárom
ponttal kezdett játszani és
rögtön kijelentette: én le-szek
a „dummy" és ö he-lyettem
fog játszani Leg-jobb
ha mindjárt ki is ra-kom
a kártyáimat így
gyorsabb könnyebb és —
egyszerűbb Nagyszerű
gondoltam mialatt ö ját-szik
én mindent megfigye-lek
és ha lehet meg is ta-nulok
mindent
A másik mellettem ülő
szintén elemista társam
nem győzte türelemmel
Összeszólalkozott a ta-nárnővel
és sértődötten ki-vonult
a teremből Sajnos
az ö helyét egy haladó-gyakorló
bridzsező foglal-ta
el és én egyedül marad-tam:
egy tudatlan kezdő
három bridzsező tudós el-lenében
Próbáltam eről-ködni
felszínen maradni
palástolni kártyatudatl-anságomat
Hiába küld-tem
SOS pillantásokat a
tanárnő felé ő a többi asz-taloknál
segített igazí-tott
úgy gondolva mint-ahog- y
én is: a többet tudó
majd segít a kezdőknek
Hát bizony mind a ket-ten
rosszul képzeltük el a
partnerek segítőkészsé-gét
A bridzstanfolyamon
még a kezdőtől is elvár-ják
hogy legalább az ele-mi
iskolából hozzon bi-zonyítványt
Elvégre egy-szer
mindenki kezdő volt
Senkisem hozta magával a
bridzsezés nemes de elég-gé
komplikált tudomá-nyát
Közben persze már az
Márai Sándor
ERŐSÍTŐ
cimü új regénye Terjedelme 176 oldal Ára $600
Ízléses kartonkötésben Megrendelhető
Weller Publishing Co
412 Bloor Str West Toronto Ont
Printed in Canada
mi is volt a különbség köz-te
és a vietnámi hosszú-hajú
és szakállas hazaáru-ló
katonaszökevények kö-zött
o
Ez a Lajos gyerek olyan
távoli kiskun atyámfia
egy tehetős 35-4- 0 holdas
kisgazdának volt a jóképű
fiatal legényfia Már 15
esztendős korában lovas-levente
volt és a lovag-lás
alapelemeit kitűnően
megkapta Vörös Márton
volt huszárőrmestertől
aki a lovasleventék oktató-ja
volt Gyenise Lajos a lo-vasversenyeken
sokszor
nyert első díjakat és gyak-ran
vett részt a Magyar
Faluszövetség által rende-zett
országos kisgazda táv-lovaglásokon
is
A Duna-Tisz- a között lévő
egykori kiskun szabad-kerület- "
legényeinek még
Mária Terézia biztosította
azt a jogot hogy a po-rosz
háborúkban tanúsított
vitéz magatartásuk és ló-ratermettsé-gük
miatt ki-zárólag
csak a huszárok-hoz
legyenek sorozhatok
Természetesen a szép
Terézia ezen rendelete a
Habsburg századok ideje
alatt feledésbe merült és
[a haza W
asztalnál kiderült a gyá-szos
valóság Baráti se-gítség
bátorítás helyett
atyai tanácsokat kaptam:
vegyek egy bridzskönyvét
és tanuljak szorgalmasan
otthon de még sokkal jobb
ha először egy könnyebb-fajta
kártyajátékkal pél-dául
a römivel kezdem el
kártyabajnoknöi pályafu-tásomat
Ügyet sem vetettek ar-ra
hogy nem is egész két
óra alatt már mennyi
mindent megtanultam Tü-relmes
elnéző segítő kéz-ről
bátoritásról szó sem
volt Partnereim szemei-ből
egyre jobban egyre fék
reérthetetlenebbül Pali-ka
szólt hozzám: „maga
nem tud kártyázni maga
menjen — haza" Asztal-társaim
sajnos nem ismer-ték
fel bennem a nagyon
igyekvő komoly tanulni
vágyó jövendőbeli bridzs-partne- rt
Tudom hogy jó
bridzsjátékosokban ko-moly
hiány mutatkozik
Egy jó bridzsezönek gyor-san
híre terjed annyi meg-hívást
kap ha a hét nyolc
napból állna a hét sem len-ne
elég hosszú számára
Társaimból hiányzott a
bölcs jövőbelátás nem
nyújtották felém a sza-lmaszálat
Egykedvűen
hagyták hogy visszame-rüljek
a tudatlanság sötét-jébe
A kártyások társasá-ga
— úgy tudom — egy
erősen összetartó csoport-ja
társadalmunknak akik-nek
csak az számít hogy
mikor látnak jobb lapokat
„Kezdők — kizárva"
Legközelebb majd ha
_ _ __ i i -- vaianoii ismé?ji_ iK__ivancsi?a_1K_
lesznek és felteszik a kér- -
dést: „bridzsezni tudsz?"
be fogom vallani hogy —
sakkozni azt igen azt
tudok méghozzá jól mert
nekem volt a legkiválóbb
tanítómesterem: a fiam
tanított meg sakkozni
Egyébként is sokkal szebb
és érdekesebb játék — sze-rintem
— mint a bridzs A
történeti hűség kedvéért-mé- g
csak annyit hogy a
bridzs-fiask- ó nem vette el
a kedvemet Amíg élünk
mindig remélünk Lehet
hogy nem jól választottam
meg a bridzsklubot? Egész
biztosan kell lenni olyan
klubnak is ahol több türe-lemmel
várják a tehetsé-ges
és tehetségtelen kez-dőket
akik addig nem
nyugszanak míg el nem
sajátítják a bridzsezés
„korszakot formáló tudo-mányát"
GERLE GIZELLA
FIZESSEN ELŐ
amikor Gyenise Lajos jó
atyámfia a 2 világhábo-rúban
sor alá került a
nagy-oko- s honvéd sorozó-bizottsá- g
a fiatal és hety-ke
lovasleventét a remek
és nagyszerű huszáranya-got
a kórházi és egészség-ügyi
csapatokhoz osztotta
be
A Lajos káromkodva be
is vonult a zöld katona-ládájával
a szanitészek-he- z
de mint ahogy azt ké-sőbb
mondotta nagyon el-röste- lte
magát ettől a be-osztástól
és harmadnap-ra
megszökött az ágytála-soktól
A csendőrök viszont
azonnal elfogták és jött
szökés miatt a honvédbí-rósági
eljárás
Az ügy igen komolynak
látszott miért is édesany-ja
a Julis néni fölbatyuz-ta
magát s nyakába vet-te
az egész Budapestet az-zal
ha rá is megy min-den
vagyona akkor is ki-váltja
a Lajos fiát a szo-morú
rabságból
Sok kilincselés után el is
ért annyit hogy a budapes-ti
honvéd-bírósá- g soronkí-vü- l
tárgyalta az ügyet A
vádbeszéd elhangzása
után amelyben a katonai
ügyész szökéssel sőt gyá-vasággal
is vádolta a La-jost
ez kihúzta magát
a bíróság előtt és azt mon-dotta
hogy: „az idös-apá- m
is jászkun-huszá- r
vót osztán 14-be- n ott roha-mozott
Limanovánál
Ezírt nagyon szípen fölké-rem
a míltóságos főtör-vinyszík- et
aggyák alám a
nyergöm mög a lovamat
külgyenek ki mindgyán a
Párizs'9
írtam már beszámolót
a francia televízió máso-dik
chaine (lánc csator-na)
a „Dossiers del'écran"
adásairól amely műsor-ának
egyes programjai ki-emelkedő
közönségsikert
aratnak Ilyen nagy érdek-lődést
keltő műsor volt
december 15-é- n szerdán
amikor a „L'Aveu" (Be-ismerő
vallomás) című
filmet forgatták Yves Mon-tan- d
főszereplésével Ar-túr
London volt csehszlo-vák
miniszterhelyettes
életregényéből majd a
film nyomán felmerült
kérdéseket telefonon lehe-tett
föltenni a stúdióba
meghívottaknak
o
Mindjárt a beszélgetés
kezdetén bejelentette a
műsorvezető hogy Szol-zsenyic- in
televízió riportja
óta ilyen nagy érdeklő-dés
nem volt Érthető hi-szen
a film témája egy
csehszlovák börtönben
zajló kommunista „átdol-gozást"
mutat hogyan s
miképpen jutnak oda a po-litikai
foglyok hogy végül
saját halálos ítéletük mel-lett
foglalnak állást Aki
olvasta Mindszenty her-cegprímás
emlékiratait
az mar ismeri ezeket a
módszereket sokan az élő
magyarok között is sze-mélyes
tapasztalatokkal
rendelkeznek de a francia
közönséget ez a film mé-lyen
megrázta Ezért is
volt az a fantasztikus ér-deklődés
igaz lehetett?"
„ma is így van?" „miért
csak húsz év múlva tud-jukmeg- ?"
„mi történik
Ina?" s a számtalan kér-désre
az egybehívott?A
feleltek
o
Szinte az első percben
fölmerült Budapest 1956
Jean Kanapa a francia
kommunista párt tagja
gyorsan kijelentette hogy
ott csak azért avatkozott
be a szovjet katonaság
mert a „vérengző" ma-gyarok
kommunistákat
akasztottak az utcákon
Erre a válasz egy nem „el-kötelezettől"
— nézzük
csak hogy mi váltotta ki!
LAPUNKRA!
frontra osztán száznak is
nekimék egymagam"
Ettől még a mogorva
hadbírók is meghatódtak
és rövid tanácskozás után
bírói végzéssel elrendel-ték
hogy Gyenise Lajos
„katonaszökevényt" azon-nal
sorozzák a szentesi
Árpád Fejedelem 2 hu-szárezredhez
Az első honvéd huszár-hadosztály
egy volt tiszt-jének
napló-töredék- e sze-rint
Gyenise Lajos nagy-ezüst
vitézségi éremmel is
kitüntetett huszárszakasz-vezető
a hadosztály len-gyelországi
harcaiban
több ízben különleges sze-mélyi
bátorságról tett ta-núbizonyságot
és század-parancsnokával
báró Ke-mény
Pál huszárkapitány-nyal
együtt és annak ol-dalán
Varsó alatt lovas-rohamban
halt hősi halált
az Úr 1944 esztendejében
Gyenise Lajos kiskun le-gény
megszökött a kórhá-zi
alakulattól mert röstel-t- e
az ágy-tá- l hordozást de
lovon és nyeregben kiskun
őseihez méltóan száznak
is nekiment egymaga és
vérpárás csatatéren adta
életét az antibolsevista kis
Magyarországért Idegen
pusztaságon elporladt
csontjairól talán a földet
is elhordta azóta a szél
Ebben a riportomban
szólván a vietnámi lógó-soknak
adandó elnöki ke-gyelemről
a 2 világhá-ború
egy kicsiny de meg-hatóan
szép epizódjának
a magyar „katonaszöke-mény- "
Gyenise Lajos em-lékének
is áldoztam
ó Párizs!"
Adatokkal támasztom alá
hogy a forradalmat meg-előző
években Magyaror-szágon
százezreket tün-tettek
el ítélet bírósági
tárgyalás" nélkül asz--szony-gyer- mek azt sem
tudta hová merre tűnt el
apja s látja e még vala-ha?
Ennek a szegény nép-nek
feltört dühe teljesen
érthető sőt csodálandó!
o
Ezután Csehszlovákiá-ra
majd az „ideggyógyin-tézetekre"
terelődött a szó
s a vita nem akart véget
érni Az előadásnak éjfél-kor
véget kellett volna vet-ni
de még fél óra hosszab-bítást
kapott Franciák ez-rei
voltak kíváncsiak az
igazságra mert érzik
hogy a saját hazájukban
sincs valami rendben A
karácsonyi ünnepek öröm-teli
készülődéseit mind-untalan
megakasztotta va-lami
sötét akarat a met-ró
a villany a gázszolgá-ltatás
hirtelen megállt
mert sztrájkolnak! Ott
szorongott az egyszerű
ember ajándékcsomagjai-val
megrakodva az elsöté-tült
metró egy mély bar-langfolyosójában
s fogal-ma
sem volt hogy a világ
„megváltói" mikor ke-gyelmeznek
neki Érzik
hogy az a számtalan ször-nyűség
ami a keleti blok-ba- n
megtörtént itt is meg-történhet
S az a munkás
aki nem akar résztvenni
a sztrájkban — ma még —
tapasztalja a ráerősza-kolt
kényszert mert kép-telen
tiltakozni A televízi-óban
nem lesz szilveszte-ri
műsor mert sztrájkolni
fognak! Az ünnepeket
máris manipulálják A
francia polgár jól látja
hogy az állandó követelés
magasabb bérekért anya-gi
romlásba dönti az or-szágot
s aggodalma nap-ról
napra nö
o
Másnap nem csak a fran-cia
lapok kommentálták a
nyilvános vitát hanem a
Csehszlovák Rude Pravo is
nyilatkozott imigyen a
francia választások előtti
propaganda műsor volt!-(Milye-n
más megnyilat-kozást
várhattunk volna
tőlük?) '
SZŐKE KLÁRA
722$
' — lter—
De talán kevesen tudják
hogy a „Choosa Chunka"
verseny ma Ausztrália leg-értékesebb
irodalmi díja
Tízezer Dollár! A Nobel-díja- s
írónkról elnevezett
„Patrick White Irodalmi
Díjat" kétezer dollárral
veri
Az idei győztes Mrs
Daphne O'NEILL negy-vennyolc
éves brisbanei
háziasszony volt (Jól meg-figyeltük
a névben rejtező
irodalmi összefüggést?)
Nem kis teljesítmény
volt Ötvenkétezerkilenc-száznyolcvanhét
verseny-ző
közül került ki győz-tesen
A kitüntetett munka —
elnézést kérek — saját
szabad műfordításban va-lahogy
így hangzik:
Jól tudja minden Pál Jós-ka
Pista
Legjobb sajt délben a
svájci TRAPPISTA
Tizenkét szó tízezer dol-lár
Nem rossz munka mi?
Butler többezer szót írt le
az ezer dollárért de el kell
ismerni Mrs O'Neill-ne- k is
megvoltak a nehéz pilla-natai
— Éppen porszívóztam
délelőtt — közölte az új-ságírókkal
— és bizony
sokszor meg kellett álljak
leírnom a szavakat mert
féltem elfelejtem Bizony
összevissza egy egész dél-elóttö- m
ráment
Ugye milyen édes? De
szerintem a második dí-jat
nyert rigmus azonban
sokkal kifejezőbb Leg-alább
is hüebben jellemzi
a Tejértékesitők Irodalmi
Nagydiját
Nem kell ehhez sem ész
sem tudás sem erő
i ERIeDgAgéM]I aüdnyéiebróeV!!" ' este
Korunk két jellemző jel-mondata
egy jobb napokat
látott Volkswagen hátsó
ablakára ragasztva:
Mentsétek meg a Kengurut
alatta:
Támogassátok az
abortuszt! !
A nem mindennapi kór-ház
Seattleben Washing-ton
állam fővárosában
van neve Shadel Hospitál
és a kórházban a második
emeleten egy bár van
amelynek ajtaján a fel-írás:
— Duffy's Tavern
A bárban egy rendkí-vül
csinos ápolónő szol-gál
fel pálinkát bort és
sört és mindenfajta alko-holtartalmú
italt és az
egész dolog különleges
előnye az hogy mindezért
egyetlen pennyt sem kell
fizetni
A különleges bár „mana-gere- "
egy Dr James
Smith nevű pszichiáter
aki a következőket mon-dotta
az újságíróknak:
— Kórházunkban szá-mos
idült ke-zelünk
és a kezelés egyik
állomása ez a bár a beteg
bejön és italt kér és min-den
további nélkül adunk
neki annyit ihat amennyit
akar Egyetlen feltételünk
van: mielőtt kiszolgáljuk
kap egy injekciót Az injek-ció
jellege az hogy egy bi-zonyos
mennyiségű alko-hol
elfogyasztása után fáj-dalmas
gyomorgörcsöket
és végülis heves hányási
rohamokat okoz
— A maximális időtar-tam
az hogy valaki erre
a folyamatra 5 napon ke-resztül
képes: 5 nap után
mindenkit rosz-szull- ét
fog el még az alko-hol
illatára is
— Amikor ehhez a pont-hoz
eljutottunk a beteget
ö
Na jól nézünk ki Me-gint
mi húzzuk a rövideb-bet
o
Reverend Arthur BLES-SI- T amerikai baptista mi-niszter
járt nálunk látoga-tóban
Sajnos jól érezzük
mindnyájunknak megvan
de ö magával is hozta
Amerikából három és fél-méter
magas negyvenki-lós
keresztjét Persze az
övé kicsit különbözik az
„igazitól" Ugyanis az
szétszedhető így három
darabban bármelyik Re-pülöválla- lat felveszi
akármelyik jumbóra
1
w ®
£ _
Rev Blessilt saját keres7tjéel
Huszonhét országot járt
márt be így a Reverend
(és mindenhol meglehetős
érdeklődést' váltott ki fel-tünéstke- ltó terhével
És ha a csapágyon gör-dülő
kerék ellenére itt-o- tt
mégis fárasztónak bizo-nyulna
az út ? Akkor
sincs baj Ma már a vi-lág
majdnem minden re-pülőterén
akad egy Cirenei
Simon nevű görög beván-dorló
5 napon keresztül teljesen
alkoholmentesen tartjuk
és sodium-pentoth- al in-jekciókban
részesítjük Ez
az injekció teljes fizikai és
érzelmi megnyugvást
okoz és a beteg képes arra
hogy hosszú időn keresz-tül
mélyen és megnyug-tatóan
aludjék
— A sodium-pentoth- al
az amelyet általában
igazság-szérumna- k ne-veznek
és az egész do- - '
logban annyi az igazság
hogy a sodium-pentoth- al
következményeként a be- - l
teg-gátlástalan- ul képes be-szélni
sőt gátlástalanul
képes gondolkodni — Ez
az egész program általá-ban
10 napig tart és az ese-tek
túlnyomó többségében
eredményes A kezelés cél-ja
az hogy a beteg erede-ti
kondicionáltságát meg-törjük
vagyis megszün-tessük
azokat a körülmé-nyeket
amelyek adott
esetben a beteget az ivás-ra
indítják
— Statisztikai adatok bi-zonyítják
hogy a Duffy Ke-zelésben
részesült betege-inknek
78 százaléka soha
többet nem tér vissza az
alkoholhoz Ez a százalék
nagyszerű eredmény
Meg kell jegyeznem: min-den
betegünkkel közöljük
mielőtt elhagyja a kórhá-zat
hogy soha életében
nem ihat egyetlen csepp
alkoholt sem — ha ezt meg-teszi
a probléma újra kez-dődik
nincs más lehető-ség
Egy kórház ahol részegre
ihatják magukat a betegek
M
alkoholistát
valóságos