Kanadai Magyarsag, August 07, 1976

              XXVI évf 32 szám WmMÉmm¥XfS ES KIADÓHIVATAL:
1976
Vol26No32
augusztus 7
mmmmwWMImeA3 V ¥4 U ¥4 W gg ? PJ V I CJtJ sJ_fAlbSW Toronto
412BloorStWM
0ntario" Canada
Second Class Mail EagjBSJiBg M5S 1X5
Registration number 1309 ™$Ö[II3I (416) 924"8353 l&sg&meyVia Ára 30 cent
Izrael titokban
iMDaBOMi
oro aiifcoka
A palesztin gerillák politikai poziciója forog kockán Libanonban — Tovább erősítik szovjet-flott- át Földközi-tenger
keleti medencéjében — Moszkvában tartanak hogy Kelet-Európáb- an gazdasági bajok politikai kirob-banásra
vezetnek Szellemileg is megerőszakolják „harmadik világ" népeit — Két év óta először egy szál kommu-nista
sincs portugál kormányban — Törökország és Görögország hadi készültséget rendelt el
inagyar ember letartóztatásával akarta zsarolni Tito
Frey András írja azBSHSas székhelyéről
Az elmúlt hét — s talán
az elmúlt évek — legérde-kesebb
hírét három lap a
párizsi „Figaro" Le
Monde" s a „Washington
Post" jelentéseiből lehet
összeállítani
A kép ami ezekből elénk
tárul európai ember
mében egymásnak annyi-ra
ellentmondó tények ke-verékéből
hogy az va-lóságoskarik- atúra
Az éjszaka
leple alatt
Az történik ugyanis
hogy éjjel a sötétség lep-le
alatt a tengeren Iz-raelből
a libanoni kei észt é-nye-knek
nagy orosz tanko-kat
rakétákat mindenféle
fegyvert miniciót szállí-tanak
Ezt pedig Ameriká-val
néhány nyugat-európai
kormánnyal való
titkos megállapodás alap-ján
teszik
Izrael azért nem visz iz-raeli
vagy nyugati gyárt-mányú
fegyvereket Liba-nonba
hogy ha a mozle-me- k
foglyul ejtenek ke-resztényeket
akkor a ná-luk
talált fegyverekkefne
lehessen rájuk bizonyítani
hogy az izraeliek támo-gatják
őket (Izrael pedig
azért tud orosz tankokat
orosz katonai fölszere-lést
csempészni Libanon-ba
mert a két legutóbbi
háborúban egyiptomiaktól
szíriaiaktól zsákmá-nyolt
fegyvereket mind a
Szovjetunióban vagy Cseh-országban
gyártották)
Az Izraelből Libanonba
menő szállítmányok lát-tán
a mozlemek termé-szetesen
árulásról zsidók-nak
keresztényeknek a
Nyugattal való paktálásá-tó- l
arabellenes össze-esküvésről
beszélnek Ez
a vád logikusan hang-zik
A bökkenő csak az
hogy ez a fegyverszállí-tás
Szíria „passzív együtt-működésével"
folyik És
hogy erről bizalmasan az
egyiptomi szaudi-arábi- ai
kormányt is tájékoztatták
eddig egyik tiltako-zott
ellene
Aminek pedig az arab
világ három vezető hatal-ma
úgymint Egyiptom
Szaúdi Arábia Szíria
félrenézéssel szabad utat
enged azt nehéz arabel-lenes
konspirációnak mi--
nősíteni
Ha a felszínt nézzük ak-kor
Libanonban nyugati
orientációjú kereszté-nyek
oroszbarát mozle-mek
harcolnak egymás
?
5
'
i
'
a o
a a
a
--r- a
a
és
sze- -
áll
át
és
és
és
és
és
és
is
és
és sem
és
és
sal Lényegileg azonban a
küzdelem Szíria és a PLO
közt folyik
A PLO utolsó
menedéke
A palesztin gerillák min-den
erejüket latbavetik
mert tudják hogy Libanon
az utolsó menedékjük
Tudják hogy a PLO és
miliciája csak úgy marad-hat
politikailag független
és önálló ha a
szíriai csapatokat Libanon
elhagyására lehet kény-szeríteni
ha a kereszté-nyeket
leverik és egy bed-olda- li
mozlem kormány jó-voltából
Libanon a palesz-tin
gerillák bázisává válha-ti- k
Izrael ellen
De ez az amit az an-tikommunista
és nem-kommunista
(röviden:
nem radikális) arab kor-mányok
elleneznek Ok
ugyanis nem akkor akar-nak
háborúba keveredni
Izraellel amikor Moszk-va
szándékosan vagy a
PLO véletlenül robbant
ki újabb katonai összeüt-közést
Palesztinában
hanem ők maguk — a
egyiptomiak szíriaiak
szaúdiak — akarják meg-szabni:
akarnak-- e hábo-rút
Izraellel s ha akarnak
akkor azt mikor milyen
körülmények közt akar-ják
A középkeleti nehézsé-gek
egyik fő forrása az
hogy a nem-radikál- is ara-bok
csupán negatívumok-ban
értenek egyet Abban
hogy mit nem akarnak
Nem akarják hogy a
PLO független legyen és
nem akarják hogy a bal-oldali
mozlemek Libanont
orosz csatlóssá tegyék de
azt sem akarják ami egye-dül
hozhatna természetes
megoldást a libanoni kér-désben:
hogy a kereszté-nyek
külön államot alakít-hassanak
S ha egyelőre
jobb híjján csak szíriai
megszállással lehetne Li-banonban
rendet teremte-ni
azt az egyiptomiak
tartják elfogadhatatlan-nak
— féltékenységből
Szíria iránt Ez fontosabb
a szemükben mint az
hogy arabok arabokat öl-dösnek
Ebben az a különös hogy
mindez a pánarab testvé-riség
és az Izrael elleni
küzdelem jegyében folyik
de eddig csak azt érték el
vele hogy egy arab orszá-got
— s épp a legművel-tebbet
Libanont — a szó
szoros értelmében tönk-retették
és az Izrael elle
ni faltörő kost a PLO-- t
a szakadék szélére taszí-tották
Orosz kudarc?
Ez a szakadék abban áll
hogy a PLO eddig Liba:
nonban állam volt az állam-ban
A palesztin menekül-tek
részére fenntartott
ENSz-táboro- k a palesztin
gerillák hadi támaszpont-jai
voltak Ezeknek a
„(nagyrészUamerikai -- adó-fizetők
pénzéből eltartott)
táboroknak bizonyos ré-szeibe
sok esetben az
egész táborba libanoni ren-dőr
vagy katona be sem te-hette
a lábát Az ENSz em-berei
sem
Ennek a területenkívü-liséget
élvező katonai po-zíciónak
és a PLO velejá-ró
politikai függetlenségé-nek
akar most Szíria vé-getvetni
a nem-radikál- is
aiab kormányok csöndes he-lyeslésével
Ha ezt meg tudná tenni
a PLO politikai súlya na-gyon
csökkenne De a kér- -
dés az: engedné-- e a Szov-jetunió
hogy erre sor ke-rüljön?
A helyzet ugyanis az
hogy a PLO néhány héttel
ezelőtt csatlakozott az
oroszbarát radikális moz-lemekh- ez
Ebből pedig az
következik hogy a PLO
néhány héttel ezelőtt csat-lakozott
az oroszbarát ra-dikális
mozlemekhez Eb-ből
pedig az következik
hogy a PLO politikai lefo-kozá- sa
orosz vereséget is
jelentene A szovjetkor-mány
pedig nem szeret
nyilvános kudarcot elszen-vedni
Lehet hogy épp ezért
erősítették meg a Földközi-ten-ger
keleti medencé-jében
Libanon közelében
cirkáló orosz hadiflottát
Washingtonban is nyu-gateurópai
fővárosokban
is azt hiszik hogy az oro-szokat
óvatosságra inti az
amerikai közvélemény
esetleges reakciója Mert
ha az oroszok partraszáll-nána- k
Libanonban akkor
az amerikai elnökjelöltek
kénytelenek lennének
a détente ellen fordulni A
détente pedig politikai-lag
és főleg anyagilag
olyan nagy előnyöket nyújt
a szovjetnek hogy sokan
vannak meggyőződve ró-la:
novemberig az amerikai
elnökválasztásig az oro-szok
sehol a Középkeleten
sem fognak nyílt katonai
beavatkozáshoz folyamod-ni
Brezsnyevék különben
még mindig nyalogatják
Ji
azokat a sebeket amiket
az európai kommunista
pártok kelet-berli- ni érte-kezletén
kaptak Ezt Bel-grádból
jelentik s ott rend-szerint
tudják mi folyik
Moszkvában
Szerb forrásból jön az a
hír is amely szerint a szov-jet
politbüró attól tart
hogy a keleteurópai csat-lósállamokban
növekedni
fognak a gazdasági nehéz-ségek"
éshggy ezek —
úgy mint Lengyelországban
— kirobbanásra vezethet-nek
Ezeket a bajokat Moszk-va
csak úgy tudná enyhí-teni
ha a Szovjetunióból
Kelet-Európá- ba exportált
nyersanyagok árát mérsé-kelné
Ezt azonban a szov-jetrezsím- et
mindjobban
nyomasztó gazdasági vál-ság
lehetetlenné teszi
Tóth László ügye
Kelet-Európába- n folyt le
a Tóth László-üg- y is
amely jellemző fényt vet
a Kissinger-Sonnenfel- dt
féle külpolitikára
Ha a szerbre lefordított
helységneveket tartalma-zó
angolnyelvü jelentése-ket
jól értjük akkor Tóth
a bácskai Újverbászra
való A jugoszláv állam te-rületén
született 1932-be- n
és 1967-be- n vándorolt ki az
Egyesült Államokba Ott-hon
a Bácskában egy cu-korfinomítónál
ideát pe-dig
Kolorádóban a legna-gyobb
amerikai répa-cukorgyárban
dolgozott
mint a kutató osztály ve-zetője
1973-ba- n lett amerikai
állampolgár és tavaly jú-liusban
meglátogatta ott-hon
maradt szüleit Ak-kor
kémkedés címén letar-tóztatták
és hét évre ítél-ték
A szerbek annyi fá-radtságot
sem vettek ma-guknak
hogy olyan vádat
emeljenek ellene amit
„sem bizonyítani sem
messziről megcáfolni"
nem lehet
A vád alaptalansága
olyan kézenfekvő volt
hogy erre a belgrádi ame-rikai
nagykövet — egy
derék ember — felfigyelt
Itt kezdődött el a bot-rány
Mert abban semmi
különös nincs hogy kom-munista
állam ügyészei és
bírái hamis vádat kohol-nak
Akkor kezdett az ügy
cifrává válni amikor a
nagykpvet kezét — Wa-shingtonból
akarták lefog-ni
Belgrádban köztudott
dolog volt hogy a szerbek
eBVí
ormany
azért tették rá a kezüket
erre az ártatlan emberre
hogy az amerikai kor-mányt
megzsarolják Er-ről
a „New York Times"
is írt a múlt héten még
Tóth szabadlábra helye-zése
előtt A jugoszláv ha-tóságok
értésére adták az
amerikai nagykövetség-nek
hogy Tóthot szabadon
bocsájtanák ha az ameri-kai
rendőrség tájékoztatná
a jugoszláv rendőrséget a
Tito-ellen- es szerb és horvát
emigránsok amerikai te-vékenységéről
Amikor a nagykövet
LH Silberman látta
hogy a diplomáciai köz-benjárás
nem segít elő-vette
a furkósbotot És a
jugoszláv-amerik- ai keres-kedelmi
kamara összejö-vetelén
tehát viszonylag
a nyilvánosság előtt is szó-vátette
Tóth László ügyét
Ez hatott Tito engedett
és elhatározták hogy Tóth
Lászlót szabadon bocsájt-já- k
De még mielőtt érte-síthették
volna erről az
amerikai nagykövetsé-get
Silberman-- t leszidták
mégpedig Washingtonból
a saját följebbvalói Az
amerikai külügyi hivatal
keleteurópai osztálya
ugyanis megrovásban ré-szesítette
azon a címen
hogy Tóth érdekében „nem
diplomatikus viselke-dést"
tanúsított
Ezt maga a nagykövet
mondta el az újságíróknak
közvetlenül azután hogy
Tóth Lászlót föltette egy
amerikai repülőgépre
És hozzátette:
— Mit ér ez az ország
[mármint Amerika]
ha oda jutunk hogy egy
ártatlan amerikai állam-polgárt
bebörtönöznek
és nem törődünk vele?!
Sonnenfeldt
és Silberman
Hogy a détente-o- s Son-nenfeldt
irányítása alatt
álló keleteurópai osztály
mindenképp még egy ár-tatlan
amerikai magyar
bebörtönzése árán is tart-ózkodni
akart attól hogy
egy kommunista kormány
nemtetszését magára
vonja az természetes
Elvégre ez a Sonnen-feldt
volt az aki december-ben
Londonban Kissinger
jobbján arról prédikált
28 amerikai nagykövet-nek
hogy a keleteurópai
szovjetbirodalom belső
bajai világháborút vált-hatnak
ki és ezt a válsá-got
úgy kellene megoldani
hogy organikus kapcsola
ti
ioielk
tot hozzanak létre a kelet-európ- ai
csatlósállamok és a
Szovjetunió között
Ami kevésbbé érthető az
az hogy Silberman nagy-követ
elmondta: a Tóth
László ügyét elejtő kelet-európai
osztály arra is hi-vatkozott
hogy Tóth csak
újsütetű (értsd: nem itt
született tehát inem
igazi") állampolgár
Ezt az érvet az teszi ko-mikussá
hogy maga Son-nenfeldt
sem született Ame-rikában
Az amerikai konzul aki
a berlini Sonnenfeldt-csalá- d
útlevelébe a vízu-mot
beütötte aligha gon-dolta
hogy aki a maga
bőrét Amerikába menti át
az egyszer itt olyan pozí-cióba
kerül hogy Ameiika
nevében megtagadhatja a
védelmet egy másik politi-kai
üldözöttől Mint ahogy
azt Sonnenfeldt meg akar-ta
tagadni
Emberrablás
Bukarestben
A szerbek különben nem
csak a magyar Tóth Lász-lót
tartóztatták le olyan
módon ami emberrablás-nak
minősül Hanem Vlado
Dapcsevics szerb ezredest
is elrabolták Bukarestből
Dapcsevics Sztálin em-bere
volt Amikor Titót
1948-ba- n kizárták a Ko-minform- ból
Dapcsevics
nyugatra ment s ott az
orosz politikai rendőrség
szolgálatában szervezte
a Tito-ellen- es horvát és
szerb kommunistákat
Belgiumban élt onnan uta-zott
tavaly Bukarestbe
„nyaralni" Augusztus
9-ik- én azonban eltűnt a
szállodájából és (nyílván a
román politikai rendőrség
tudtával) vitték át a szer-bek
a jugoszláv határon
Június 21-ik- én kezdték
meg perében a fötárgya-lás- t
Itt jegyezzük meg Ro-mániáról
lévén szó hogy
nem a „Kanadai Magyar-ság"
nézetét fejezte ki az
a vélemény amely sze-rint
a romániai
ügyének rendezése
reményében a trianoni
határokat elfogadhatnók
és hogy a területi kérdé-sek
fölvetése csak akkor
válik indokolttá ha a ki-sebbségek
ügyének méltá-nyos
rendezésére irányuló
békés kísérletek kilátás-talanok
maradnak
Ezt a Trianonba belenyug-vó
revízió-ellene- s felfogást
a Szabad Európa propagálta
de ez a magyar emigráci
szaiTiIic
attól
Ártatlan
katonailag
kisebbsé-gek
óba nem tudott behatolni
Területi követelésekkel
nem akarunk most előáll-ni
De erre való jogunk-ról
nem mondunk le
Egyébként a román és
szerb politikai rendőrség
összejátszása is beletar-tozik
az eseményeknek
abba a kategóriájába
amit tenoi izmusnak hívnak
Hogy az írországi angol
nagykövetet egy ír szer-vezet
megölte és hogy bal-oldali
terroristák nyolc
spanyol városban követtek
el bombamerényletet az
mutatja hogy az erőszak-hullám
az egész világot
fenyegeti leginkább azon-ban
Elö-Ázsiáb- an és Afri-kában
virágzik
Hogy Libanonban na-ponkint
emberek százai
esnek el az már nem is
hír Arra sem figyelnek
föl az emberek hogy az
arábiai félszigeten a szo-vjetcsatlósnak
számító
Dél-Jeme- n évek óta foly-tat
hadműveleteket Omán
ellen
Hogy az afrikai feketék
a fehérektől kormányzott
Rodéziát és Délafrikát el
akarják torolni a föld szí-néről
az természetes Ke-vésbbé
érthető miért
akarják előbb egymást el-pusztítani
Nehéz is volna pontos
listát adni arról hogy Ma-rokkótól
Kenyáig és Abesz-színiát- ól
Szenegálig ki ki
ellen folytat háborút és
ki melyik szomszédját
akarja bojkottal megfoj-tani
Ma már a puccso-kat
is rendszerint külföld-ről
szervezik Afrikában
A harmadik világ"
gondnokság alá
helyezi —
saját magát
Ez a fizikai öldöklés po-litikai
jelentőségben el-törpül
amellett a nemrég
megindult akció mellett
amely arra irányul hogy
az úgynevezett harmadik
világ népeit szellemileg is
megerőszakolja
Ez abban állna hogy
Ázsia Afrika és Latin-Amerik- a
kormányai (Ja-pánt
és még néhány civi-lizált
államot kivéve) meg-egyeznének
abban hogy a
nyugati távirati irodák —
az amerikai „Associated
Press" és „UnitedPress"
valamint az angol „Reu-ter"
és a francia „Agen-c- e
Francé-Presse- " —
hírszolgálatát betiltanák
a harmadik világ orszá-gaiban
És minden lap
(Folj tatás a 3 oldalon)
p i 411 m
MMmAtHbAM glfcfi49iarthmMtoMk'M!9itMiAMfltiriftk--a- i ttaHlMviki4!btfwMkMtfmi4feifcMh449iiMrihrt#$iiflbi MMrfMWk4liftarft)ta
--I