Kanadai Magyarsag, February 16, 1963

              Még jőni kell még jőnl fog
Egy jobb kor mely után
Buzgó Imádság epedez
Százezrek ajakán
Vörösmarty
Authorixed as Second Class Mail
by the Post Office Department
Ottawa and for payment of
postage in cash
Edited and Published at
996 Dovercourt Road Toronto
Phone : LE 6-03-
33
XIII évfolyam 7 szám Vol
A napi sajtóból és rádió-ból
minden kanadai olvasó
értesült arról hogy az el-múlt
héten az ottawai par
lament bizalmatlanságot
szavazott Diefenbaker mi-niszterelnök
kormánya ellen
s így a konzervatív kormány
kénytelen volt beadni le
mondását amit a fökormány
zo elfogadott Az ui orszá
gos választást április 8-- ra tűzték ki
1926 óta elsóizben — s
ebben az évszázadban má-sodízben
— történik meg
hogy egy kanadai kormányt
bizalmi kérdésben leszavaz-nak
Az európai képviselő-házakban
— különösen a De
Gaulle előtti Franciaország-ban
— az ilyen parlamenti
kormánybukás gyakori tünet
volt s rendszerint azért tör-tént
mert az országban
több aránylag komoly sú-lyú
politikai párt volt ame-lyek
közül egyik sem élvez-te
egyedül a nép bizalmát
Kanadában azonban a leg-utóbbi
választásig úgyszól-ván
kizárólag kétpárt-rend- -
szer~volt (ahogyan ma is
van az USA-ba- n) s miután
a legfőbb külpolitikai bel-politikai
és pénzügyi kér-désben
a Konzervatív és a
Liberális párt politikája nem
különbózott lényegbevá- -
goan egymástól ezért a vá-lasztópolgárok
inkább sze-mélyi
kérdésnek mint poli-tikai
kérdésnek fogták fel a
választást Nem pártprog-ramra
szavaztak hanem
egyénekre s rendesen annak
adták a szavazatot akit sze-mély
szerint szimpatikusabb
képviselőjelöltnek találtak
A LEGUTÓBBI VÁLASZTÁ-
SON EZ A HELYZET MEG-VÁLTOZOTT:
két "kis" párt
éspedig az Uj Demokrata és
a Social Credit párt arány-lag
jelentékeny számú kép-viselőt
hozott a parlament-be
— az Uj Demokrata
pártra főleg a reform-éhese- k
szavaztak a Social Cre-dit
párt pedig foként a sze-peratis- ta érzelmű Quebec-be- n
tort előre A Liberálisok
— kellő garnitúra hianya- -
'MmW
- E$t£?3o9i2HR£iHSiS3% s Hív
rBJWHmfflmBiMHwTS
John Diefenbaker a
aki m ji í- -i
XIII No 7
g
gbhKi iHl NKi u ffeU Ij ü la II jqHíHi ÜHl
ban — nem tudtak uralom-ra
jutni de a Konzervatívok
csak pirrhuszi győzelmet
arattakr mert a kormány
ugyan kezükben maradt
de a parlamenti többség
nem Minden pillanatban
várni lehetett hogy a két kis
ellenzéki párt fontos kérdés-ben
a liberálisokkal együtt
szavaz s így a kormányt
megbuktatja Hogy ezt elk-erülj
Diefenbaker miniszter-elnök
a "vait and see" (ma-gyarul:
tétlenség) útját vá-lasztotta
és elkerült minden
döntő parlamenti kérdésL
Egyebek között nem nyúj-totta
be a költségvetést
amely pedig emberemléke-zet
óta minden demokrati-kus
kormány próbaköve
volt Miután nem volt költ-ségvetési
vita ellenzéki
pártoknak nem volt alkal-muk
hogy Diefenbaker po-litikáját
támadhassák Más
szavakkal élve: A Diefenba-ker
kormánynak az utóbbi
időben nem is volt semmifé-le
politikája
Ez a határozatlanság és
tétlenség-vo- lt amibe —
belpolitikai téren — bele-buktak
A bukásnak közvet-len
előidézője — de nem
egyedüli oka — természete-sen
az amerikai atomfegyve-rek
Kanadában való elhelye-zésének
kérdése volt amiről
lapunkban már részletesen
beszámoltunk Főleg ez
kérdés volt amely magában
a kormányban törésre (má
sok ugy mondiak : palota
forradalomra) vezetett ugy
hogy végeredményben a
kormány tagjai közül sokan
és a Konzervatív Párt veze-tőségének
lényeges része
azt kívánta hogy Diefenba-ker
mondjon le s adja át a
helyét egy másik konzerva-tív
miniszternek Az első
választás Harkness honvé-delmi
miniszterre esett vol-na
de a válság előtt né-hány
nappal lemondott Ez-után
Nowlan pénzügymi-niszter
személye mad Hees
kereskedelmi miniszter vé-gül
Balcer közlekedésügyi
miniszter személye került
előtérbe február kon- -
ISISEI
# ririfV'ffltftftQÉmtfitffiffiPiWM?'
Konzervatív Párt vezére
_ minőig neTI tiuio ici o- r„a~nini
H H %A il jm
is
az ó
az
az
ő
A 6-- i
J8L
zervativ Dártavülésen azon -
ban mégis ugy döntötték vagy teljesíteni — annáj-d- a és az USA sokfajtáju )a-ho- gy
egyelőre kevésbé mert ilyen kossága is teljesen azonos
marad a part vezére — an
nak ellenere hogy számos
politikailag fontos egyén s
többek kozott a kormány-hoz
igen közel álló Globe
and Mail is kifejezetten azt
követelte hogy Diefenba-'ke- r
távozzék s ezzel a le-mondással
erősítse meg a
konzervatív párt iránt a
nemzet nagy részében még
fennálló bizalmat Diefen-baker
azonban nem mondott
le pártvezéri hatalmáról
ugy hogy az április 8- -i vá-lasztáson
a Konzervatív
Pártra eső szavazatok ismét
egy Diefenbaker-kormán- y
javára kell hogy essenek
Hogy ez a konzervatív párt-nak
mint olyannak az esé-lyeit
növeli-- e vagy csökken-ti-- e
azt majd a szavazás mu-tatja
meg
Annyi azonban máris vi-lágos
hogy ez a választás
— teljes ellentétben az ed-digi
kanadai országos válasz-tásokkal
— "európai izü"
Ifesz — '—— tefttáttobban-a-'ktt-zóns- ég
bizonyos politikai
szenvedéllyel' fog résztven-ni
Az eddigi hűvös érdek-telen
témákkal ellentétben
most végre van szó valami-ről
I
Az amiről a választáson
szó lesz (kanadai szóhaszná
lattal élve: az "issue" tehát
a döntő kérdés) a követke-ző:
Vajon Kanada amely
külpolitikailag katonailag
és gazdaságilag elválasztha-tatlanul
az Északamerikai
Kontinens egészéhez tarto-zik
követhet-- e külpolitikai-lag
katonailag és gazdasá-gilag
független politikát?
Miután a Diefenbaker kor-mány
bukását legvégülis a
washingtoni kormány felvi-lágosító
nyilatkozata hozta
meg (noha enélkül épp-olyan
biztosan bekövetkezett
volna legfelebb talán más
alkalom során) ezért a Kon-zervatív
párt azt a kérdést
tekinti legfőbb választási
témának hogy Kanada fug-getlen- -e
az USA-tól- ? Komoly
politikusok és uságirók ugy
Kanadában mint Ameriká-ban
óva intették c kormányt
hogy ebben a túlkomplikált
tulsokoldalu tulnehéz kér-désben
kérdezzék meg a sza-vazópolgárokat
amikor tu-lajdonképpen
nem erről van
szó hanem egyszerűen ar-ról
hogy az igen gyengén
szerepelt Diefenbaker-kormán- y
maradjon-- e uralmon
vagy helyette frissebb oko- -
sabb politiku-sok
irányitsák-- e hazánk sor- sát?
Az intelem — most már
látni lehet — hatástalan ma-rad
Diefenbakerék elsősor-ban
a hatalmat akarják és
e cel erdekeben a szenve
délyeket akarják megmoz
gatni Szenvedélyt pedig
Kanadában sajnos ma első
sorban ugy lehet felkeltem
ha valaki Amerikát szida
vagy dicséri
Mi a magunk részéről min
denkor ugy éreztük — s ezt
szarmatán esetben vezér
ciKKben meg is irtuk — i
hogy Kanada és az Egyesült'
éfamdém maméM&
Szerkeszti : KENÉSEI F LÁSZLÓ
1 i ° 1
1 amerikai parancsokat várni
Diefenbaker
értelmesebb
esők soha nem erkezteK i moaon aiakuit ki — nernre-Hane- m
abban az értelem-'ge- n mindannyian bevándor-be- n
hogy a két ország ugy] lók voltunk s a érde-népessé-gi
strukturábap kek a kozos sors és a közös
gazdaságilag és poli-íjov- ó alakította ki mind a
tikai és földrajzi helyzetét Jtét országot! A sors az er-tekintve
egyszerűen egymás-- -- dekek és a ovo ma is azo- -
sa azonos s a kettő kozott
az egyetlen különbség az
hogy történelmileg mas idő-pontokban
lettek önállóak
mert amíg az USA mar a 18
század végén — forradalom
utján — megszűnt brit gyar-mat
lenni addig Kanada
csak 100 évvel később nyert
függetlenséget amely azon-ban
formailag még ma sem
teljes Nekünk — és azt
hisszük e tekintetben joggal
beszélhetünk a 20 század-ban
bevándorolt mindenfaf-t-a
népfaj és nemzetiség ne-vében
— nincs az az érzé-sünk
hogy Kanada bármi-lyen
szempontból különbö-zik
az USA-t- ól ugy hogy a
mi szamunkra egy amerikai
kanadai testvérharc" fogal -T
-- nillog-efcinJ érzésünk szerint Amerika es
Kanada népe nem "két test-vér"
hanem egyszerűen
azonos egyugyanazon nep
Az a történelmileg kiala-kult
helyzet hogy Kanada
és az USA politikailag egy-mástól
különálló tiszta vé-letlen
amelynek külpoliti
kai gazdasági vagy kato-nai
téren semmiféle hatást
sem szabad tulajdonítani
Nekünk mint magyaroknak
sok évszázados példáink
vannak az ilyen helyzetre
Volt-- e magyar ember aki
például Erdély népét ne te-kintette
volna azonosnak a
többi magyarral — függet-lenül
attól hogy Erdély a
Magyar Koronához tartoz-ott-
e vagy ónálló volt-- e'
A nép magyar volt itt és ott
s a nép érdeke minden szem-pontból
azonos volt Csak
mert magunk magyarnak
születtünk azért emlitUk Er- -
délv nélHáiát minden több_ny—elvűA—p toFbbunréó-pnr- aü
országa a hasonló példán '
tucatjára hivatkozhat I
Norbert Moke tábornok
a katangai hadsereg volt
fóoarancsnoka Leoooldville-- i
be repült hogy ott a kongó
központi kormány kezsoe
letegye a hűségesküt Ket es
fél éves harcnak volt ez a i
befejező pillanata I
mind-- !
(szerint Nemzeti
Bank i
ték irtó száz
katanqai frankot
íg-TO-aTT-Tff
7~TrT-L'iT'W- V- f
paran-- i
kozos
mint
j Ettől eltekintve Kana- -
rnosak — kozos ellenség is
„'csak egy van a kommuniz
mus Azonos életformánk
(minden jó és rossz oldalá
éval) és azonos a qeoqrá- -
fiai helyzetünk
azonos a katonai védel- -
tmi berendezésünk Aki ezt
nacionalista ala-pon
tagadni próbálja az
nem tehet szolgálatot a ka-nadai
— amerikai népnek
— legfeljebb egyes magán-érdekeknek
és (habár aka-Vátlanu- l)
a
A választási célok
minden párt részéről
hamarosan meg fognak je-lenni
A magunk részéről
csak annyit tehetünk hozzá
bogy ha valaha ugy most az
mostani választás amely
és eddig soha
nem tapasztalt érdeklődés-- '
sel fog lefolyni: az ukana
dások választása lesz
George Hees
akit a Konzervatív Párt
jovó emberének tartanak
Csőmbe elnök megtagad
minden
I !AZ elizabethvlle repu o- -
tábornok és 20 rangidős
tisztje elindult 1000
útra
az indulásra kitűzött ido
m-iat- t Azt hitték hogy a tá- -
ber vot "
- -
i KMtMI5TI alqenai ku
vasárnap
A kata&igai hasisereg volt fopa-raoosíiö- ka
letette a hűségeskü!
Nagy meglepetést keltett után 3 órát kellett várakoz-a- z
a hir hogy a gazdag Ka-- 1 ni mert Moke tábornok nem
tanga a hosszú harcok alatt j érkezett meg Tisztjei már
felemésztette minden gazda-- 1 valóságos forradalmi álla-sági
készletét s az' Egyesült I pótban voltak a késedelem
Nemzetek megbizottja
erőszakolt
prog-ramok
mér-földes
össze 116 dollár 28 centbornok fel találkozni a ('oz-készpén- zt
talált a katangai 'ponti kormány embereivel s
Nemzeti Bank mérgükben katonához ép-nyékb- en
Pen nem illő kritikát mond- -
tak volt főparancsnokukról:
A megejtett vizsgalatom "Mindia jven beiiedt em_
a kantangai
készpénzkészletei
e Á aa több
millió he- -
az
Természete-sen
kommunisták-nak
szenvedéljyel
felvilágosítást
az
Leopoldvillebe
ügyminiszter
páncélszek'e-- '
Államok lényegében egy és lyeztek el Ndolában koz- - zölte hogy Algéria vissza- -
ugyanaz az ország s főleg vétlenül a katangai határ hívja diplomáciai képvise-- I
ugyanaz a nép Nem abban (
(
mentén Egy katangai frank létének vezetőjét Tuniszból
az értelemben hogy Kana- - hivatalos átszámítási kulcsa Kijelentette hogy Tunézia
da akar egeszeben akár két amerikai cent egyoldalúan felrúgta a ket
részletekben köteles volnat Hivatalos bizonyítékokat ország között fennálló egyez-a- z amerikai kívánságoknak azonban egyelőre nem síké- - ményt amely a határátlé-engedelmesked- ni pláne' rült erről beszerezni Moise pest szabályozza
rw VCT JYlMitt-lTi7irTmTm7rr''3STg-q
Az ottawai parlament ülésterme a 142:111
leszavazták melynek a kormány beadta lemondását és uj
április kitűzték
AZ
jmwosss
CKW£VJTí Sík fe ii SA js &! iAx jöB w
II Erzsébet angol király-nőt
és férjét Philip herceget
Uzélandban háborús táncok-kal
és Maori énekekkel fo-gadták
Waltangiban annál
a kis házikónál ahol a Maori
törzsek főnökei 1840-be- n
aláirtak azt a szerződést
mely országukat az angol
korona védelme alá helyez-te
A királynő boldog mo-sollyal
az arcán szállt part-ra
Ujzelandban Gyalog ment
fel abba a dombtetőn fekvő
kis hjba ahol az első
uzelandi angol megbízotti
lakott Kétoldalt a bennszu-- i
lőttek üdvözöltek lelkesen '
Errőkirról i
HRUSCSOV TILTAKOZIK
A rRANCIA— NÉMET
EGYÜTTMŰKÖDÉS ELLEN
a „i„: a r Vr „„„
let külügyminiszter Moszk-vában
magához kérette Mau- -
rice Deean francia és Horst
Gropper német nagykövete-ket
és tiltakozó jegyzéket
nyújtott át nekik
neveben a párizsi szerződés
ellen
A jegyzék a Pánzs-Bon- n
tenoelyt a leg
nagyobb veszélyének minő-siti
és a létrejött megállapo-dásokat
ugy magyarázza
hogy Franciaország nuk-leáris
fegyverekkel fogja el-látni
Nyugat-Németország- ot
r- - r&i nuy y r vTwt w
kivul meglepte az a szokat- -
laniil heves támadó hanct J
melv a ieqyzékeket jellem- -
: a r:L„t a„nal tn' 11 - jíwiyvv wtuiiMui w
tónak még nem bocsátották'
rendelkezésére
A szovjet sajtó nagy meg- -
ütkozéssel ir arról hogy De
Gaulle a katonai
j -- 't~ _cwor
vío3 t 0V-- n $&&" % largest '£& lv -- t -- 0vtJjBl _ - !_
traeeiíuy ni iné
Kyngarian
Language
ÁRA: 10 CENT
Toronto
ahol
az
választásokat 8-á- ra
ANGOL KIRÁLYI ÜJZÉLANDBAN
mmfmmÉm
régi
megkezdte
feldíszített házaikból hadi
táncokat jártak a törzsek 60
egelokelobb ferfia hódolt a
királynő előtt
A királynő ebédre vissza-tért
a Britanniára A parton
bennszülött énekkarok so- -
frVTUoatWrafaf'=Wr-- w ónyWiv&j
zánk szivünk vágyakozik
utánad" kezdetű maori sze-relmi
dalt
Majd 21 ágyúlövés üdvö
zölte a királynőt s felszállt
a hajóra Sir Bemard Fergus-so- n
angol kormányzó-táborno- k
hogy meghívja a szá
razföldre a királyi házas-párt
Ezen a napon volt ép-pen
11 éve hogy a királynő
trónra lépett Selyem ruhát
és kalapot viselt férje pe-dig
az angol hajóhad admi
rálisának egyenruháját b I- -
totte fel
A parton Keith Holyoake
! újzélandi miniszterelnök üd
vözölte a királynőt Beszé-deben
elmondta milyen elő-nyös
változások mentek vég-be
országukban az alatt a
kilenc év alatt mióta utol-jára
járt ott a királynő "De
egy dolog nem változott —
mondta a miniszterelnök —
népünk ragaszkodása a jog
es a demokrácia leafobb el- -
tárgyalásokat Spanyolor-- I
szaggal egy francia — spa- -'
nyol barátsági szerződés
megkötésére A német szer-- i
zodes szolgálna ehhez min-tául
A szovjet közvéle
mény megrettenve gondo
jarra hogy Európában a ko- -'
tciuuuui iiuiiuia-iicinci- -
spanyol katonai tengellyel
kellene szembenéznie
FRANCIA-SPANYO- L KATO-NAI
EGYÜTTMŰKÖDÉS
i
sen kidolgozta a — j
spanyol katonai együttmű-ködés
terveit A
összhangban végződ-tek
A spanyol vezérkar főnö-ke
Agustin Munoz Grandes
tábornok ugy nyilatkozott
( n°9' a megoeszeiess során
megállapodtam ket ország
hajóhadának és légi haJss- -
regének folyó évben tor
t t t r t
1™"0T™ ezenkívül
arra
hogy uzemanyagfelvetel cel- -
repülőtereket
fel a Spanyol
valamint a szi- -
vábbitották Párizsba és'lan"3 'ozos iegyvergdof
Iatab3n n-- „i- j_
!
tOCEWT© I
öldest
Szerkesztőség és kiadóhivatal
996 Dovercourt Road Toronto
Telefon : LE 6-03-
33
Diefenbaker-kormány- t arányban
eredményeképpen
PÁR
kormánya
világbéke
-
HfcSJ
1963 február 16 szombat
: Kíjaí4 :ass "yT-íjj-'iK- íJ Sí "íkiü
fc VMmt(£#Mií%Z&
rWMrWMA
I
PRIN'CE PHILIP 'r
veihez és ragaszkodása az
királyi trónhoz es a
királynő személyéhez"
Ujzeland 123 éve van az
korona birtokában
William Hobson kapitány
Uzéland első kormányzóa
irta alá 1840-be- n a szerző-dést
a Maori torzs főnökei-vel
utódok színes nem-zeti
viseletükben legalább
háromezren lepték el a ten-gerob- ol partát ahol a ki-rálynő
kíséretével partra-szállt
területén A
hadihaok használhatják a
spanyu! kikötőket is hajója-vitá- si célokra
Moszkjban tehetetlen
ms-egg- el tekintenek ezekre
a —spanyol katonai
(árnyalásokra Valósáao
jegyzem naoorut inaitottaK
az európai hatalmak ellen
Ezt most a szovjet kiterjesz-tette
Japánra is ahol az
amerikai 7-- ik hajórahoz tar-tozó
Nautilus tenaeralattiá- -
Külügyminisztert hogyha
beengedik a japán k'rkötőkbe
a Poláris tengeralattjárókat
vagy a szárazföldre az
amerikai nukleáris fegyvere-ket
ugy szovjetet különle-ges
védelmi intézkedésekre
késztetik Japán ellen
atomháború esetén tel-jesen
elpusztítanák országu-kat
Ohira japán külügymi-niszter
visszautasította a
szovjet nagykövet által át-nyújtott
jegyzéket az
egyszerű közléssel a
Japánt meglátogató ameri-kai
Nautilus típusú tenger-alattjárókon
nem volt atom-fegyver
Charles Ailleret tábornok' rók látogatása ellen emeltek
a francia hadsereg fóparancs- - kifogást
noka Madridban töltött há-- 1 Vladimír Vinogradov szov-ro- m
napot ahol a spanyol jet nagykövet rnegfenyeget-katon- ai
vezetőkkel részlete- - te Masayoshi Ohira japán
francia
tárgyalások
teljes
a
a
kapót
jaira áliithas- -
son anyac- -
szag Kaná-- i
u-~Ji- nt~
angol
angol
Az
getek francia
irancia
japán
a
me-lyek
azzal
hogy
h
L'~ v1
-- — 4XWMPWpWtM