000122 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
--ó 'itoO'n "i ' '-- J £ V 'ia'™""''':' -- 1 itií S"y fAi-J- S „T f- -s- k— i - ~ry'r "r'--j kv 1 XXVI évf 11 szám jjÍpjM ÉS KIADÓHIVATAL: líSÍ máSiílS SÉP Toronto oStírio! Canada Second Class Mail jjjllllÉ M5S 1X5 Registration number 1309 M B fl $ ) N ¥WTnÍTrfHf¥ Tel: (416) 924-835- 3 KflagBfeSJgafesa1 Ára 30 cent 1 : 1 — és az ő — — — és — A Frey András írja az Az oroszokat legjobban a kínai kérdés izgatja A moszk-vai ér-kező külföldi kommunista előtt a szov-jet emberei beszéltek arról hogy a nemrég kinevezett- - kínai helyettes Hua egyetlen szó sem irányult a ellen Nem mondták ki de vi-lágos volt hogy azt remé-lik: Hua kevésbé lesz el-lenséges szemben mint volt előd-je Csu En-l- áj Német Erre a moszkvai azonban rácá-folt a német Bundestag két tagja dr Dregger és dr Marx akik Adenauer párt-jának a képviselői Bonn-ban és most jöttek vissza egy pekingi A két német politikust Hua is fogadta s tőle tud-ják hogy az új kínai kor-mány azt javasolta a egyrészt osszanak be kato-nai attasékat Kína bonni és pekingi másrészt pedig szer-vezzenek tudó-s- cserét a német és kí-nai atomkutatás terén Ennek az lenne a mód-ja hogy kínai kutatók dol-gozó nyugatnémet atom szakéi tök pedig Kíná-ban atom- - és előállító telepeken töltenének el egy-k- ét évet Ez a kínai iCína nukleáris egyiitteiíítödést javaso Ny ENSz zés arra vall hogy — leg-alább is egyelőre — az új kínai kormány sem akar közeledni Ezzel le-het azt a hírt amelyet egy belga diplo-mata hozott Moszkvából Az ő véleménye szerint egy kínai-oros- z háború le-hetősége nem a NÁTÓ mi-att okoz gondot a Kreml-ben Mert azt senki sem hiszi hogy a NÁTÓ őket Az oroszok inkább" attól tartanak hogy ha a háború Ázsiában elhúzódnék akkor a oroszellenes kerülhetne sor Bagoly mondja a verébnek A kínai-oros- z viszonyra irányítja rá a figyelmet Nixon Kínában tett látoga-tása is Ennek kapcsán a nyuga-ti sajtóban sok mindenről volt szó csak egyről nem Arról hogy amikor Nixon Fordnak és tett Hel-szin- ki vagyis a szovjet előtt való miatt akkor olyan bűnt olvasott a fejükre amelynek elsősorban ö maga már-mint Nixon a felelős Ez az az eset amikor két nagyfejű bagolynak egy még nagyobb fejű ba-goly mondja hogy túlsá-gos szolgál-ják ki a Helszinki ugyanis nem akkor kezdődött amikor az amerikai elnök megke-rülte a fél világot hogy töszomszéd- - FEBRUÁR 28 SZOMBAT — Az amerikai szenátus a kormány javaslatát hogy az Egyesült Államok a elterülő amely foglal el és még a mérten is nagy területet A fontos stratégiai szerepet játszhat egy háborúban o Az adózási adókulcs eddig is Izraelben volt a az egész világon Tavaly a nemzeti jövedelem 64 százalékát vette el az állam adóban Ezt most 70 szá-zalékra emelik Izrael után fizetik a leg-több adót ez a nemzeti a 47 százalékát teszi ki Az izraeli állami büdzsének a 25 részét fordít-ják katonai célokra 29 — New York államban bizottságot küldtek ki azoknak a a melyek az öregeket gondozó kórházak menhelyek körül folytak Ezek során sok-so- k millió dollár vándorolt állami és városi politikusok s barátaik zsebébe A bizottság most nyújtotta be jelen-tését s ebben hogy ezekért az másokkal együtt Nelson Rockefeller-- t az Egyesült Ál-lamok jelenlegi alelnökét is terheli felelősség mert mint New York állam tűrte hogy politikusok a maguk és barátaik üzleteinek érdekében állami (Folytatás a 2 oldalon) I Mgaí-- il ságában a szovjetnek alá-vetett fővá-rosában És hogy ráüsse az pecsét-jét az európai (köztük a tri-anoni) határokra és az ázsi-ai orosz-kína- i határra is A Helszinkibe vezető fo-lyamat akkor indult meg amikor Nixon Brandt szocialista kancellár min-den nél-kül és tüntető elismerte az orosz fölött - hogy Nixon 1972-be- n Moszkvába zarándokolt és megkö-tötte az irányu-ló SALT I-- et mégpedig olyan módon hogy azt a szovjet Ö jött vissza Moszkvá-ból azzal hogy az amerikai-- orosz détente és a világ békéje azon fog alapulni hogy ezentúl az orosz és az amerikai kormány nem utólag fogja a válságokat megoldani hanem a irányuló erőfe-szítést együtt fogják meg-tenni Ezt hívta Nixon úgy hogy crisis és alighanem ezt fogják a huszadik század legnagyobb politikai nevezni Ebben Nixonnak vezető része volt Amikor ugyanis az oroszok a preventív crisis az ellen-kezőjét tették — egyebek közt Indokínában és a — és Washing-ton háta mögött támoga-tott katonai akciókkal a drámai krízisek egész so-rát zúdították Amerika nyakába akkor az orosz és adott szavuk Ni-xon eltitkolta Amerika né-pe előtt Nixon bűne-inek hosszú listájából itt és most elég csak annyit hogy még Helszinki 4s az ő folytonos hátrálá-sa és ingyen előlegezett egyoldalú tették lehetővé a szovjet diadalát Eleinte feltételként kö-tötték ki hogy a helszin-ki-- i parádéra csak a után kerülhet sor Ezt a feltételt is Nixon ej-tette el És ezek után van neki erkölcsi bátorsága Helr szinkit a szemére hányni annak a Fordnak akit a való ellenére ö segített bele az elnöki hatalomba és annak a akiről ö már akkor tudta T emietOFgsaseak Orosz-kín- ai háború esetén Moszkvában kelet-európ- ai fölkelésektől tartanak Nixon szemére hányja Fordnak Kis-singern- ek hogy tovább folytatják détente-politikáj- át Kissinger megfenyegeti Kubát Rockefellert azzal vádolják hogy engedett másokat panamázni Brezsnyev kérkedve emlegeti Amerika vietnami vereségét angolai kudarcát szovjet garantálni akarja Izrael határait Szádat szerint Kissinger középkeleti politikája megbukott pártkongresszusra delegátusok elégedetten miniszterelnök nyilatkozataiban Szovjetunió Oroszországgal politikusok Pekingben opti-mizmusra látogatásról nyu-gatnémet kormánynak: Nyugat-Németorszá- g nagykövetségé-hez úgynevezett atomerő-gyártáso- n németországi labora-tóriumokban hidiogénbom-bdka- t kezdeménye székhelyéről: Oroszország-hoz kapcsolatban megemlíteni hát-batámadná keleteurópai országok-ban megmoz-dulásokra Kissingernek szemrehányást meghunyász-kodá- s elkövetéséért igyekezettel Szovjetuniót Oroszország megszavazta annektálják Csendes-óceáno- n Mari-ana-szigetcsopor- tot Újzélandtól északnyugatra Csendes-óceá- n kiterjedéséhez szigetcsoport Csendes-óceá- ni leg-nagyobb Norvégiában jövedelemnek FEBRUÁR VASÁRNAP visszaéléseknek ki-vizsgálására intézmények megállapítja állapotokért kormányzója beavatkozza-nak'a- z közigazgatásba Finnország gazsuláljon Brezs-nyevne- k örökkévalóság támogatásá-val nyugatnémet ellenszolgáltatás szerviliz-muss- al fennhatóságot Kelet-Németorsz- ág --AzzaMolytátódott atomfegyverke-zés korlátozására kijátszhassa meg-előzésükre manage-ment- " szél-hámosságának manageinentnek Kö-zépkeleten alattomosságot megszegését külpolitikai megemlíteni előkészítésében engedményei diplomáciai kö-zépeurópai csapatcsök-kentés külpolitikában járat-lansága Kissingernek amit mi csak később tud-tunk meg Nevezetesen azt hogy a détente haj-szolásában Kissinger min-dig ö előtte lihegett Mint tette akkor is amikor Dél-Vietnám- ot a szó szoros ér-telmében eladták a kom-munistáknak Akkor is Ni-xonnak kellett Kissingert visszatartania attól hogy még gyorsabban és még olcsóbban árulja el Ameri-ka vietnámi szövetségeseit és pártfogoltj'ait Minderről Nixon „hala-dó" és „liberális" ellensé-gei hallgatnak mert nem szívesen emlékeznek visz-sz- a arra hogy a détente Nixon találmánya és Hel-szinki is Nixon müve volt Csak mi akik valamikor bíztunk az antikommunis-tának hitt Nixonban me-rünk beszélni róla Mert magunkfajta „reakciós" akkor is megmondja az igazat ha röstellkednie kell miatta Brezsnyev fenyegetődzik Ilyen előzmények — Hel-szinki és a hozzá hasonló sok más nyugati megaláz-kodás — után nem lehet csodálkozni azon hogy az oroszok biztosak a dolguk-ban A moszkvai pártkong-resszuson például Brezs-nyev bevallotta hogy az ötéves terv nem tudott elég ennivalót és elég fogyasz-tási iparcikket produkál-ni Ennek a szocialista gaz-dálkodásból eredő sze-génységnek a jellemzé-sére jegyezte meg a londo-ni Daily Express hogy Nyugat-Európába- n egy munkanélküli is jobban él mint az átlagos orosz mun-kabérnél sokkal többet ke-reső élmunkás a Szovjet-unióban Brezsnyev odáig ment az őszinteségben hogy még azt is elismerte a déten-te-b- ól a Szovjetuniónak anyagi (ö úgy mondta: „konstrukciós") haszna van De hozzátette hogy azért Moszkva tovább fogja támogatni a (nyuga-ti pozíciókat aláásó) „fel-szabadító" háborúkat Washingtonnak az orra alá dörgölte hogy oro-szoktól segített csapatok verték meg az amerikai haderőket Vietnámban és szégyenítették meg az egész nyugati világot An-golában Azzal is eldicsekedett hogy a keleteurópai hatá-rokat a Nyugat megvál-tozhatatlann- ak ismerte el Beszédének egy másik passzusában pedig aján-lotta hogy „valamennyi kö zépkeleti ország határait" is garantálja a Szovjetunió-val együtt Amerika Ang-lia és Franciaország Ez az orosz javaslat mér-hetetlen önhittségre vall A Középkeleten ugyanis versengés folyik Washing-ton és Moszkva között az arabok bizalmának az el-nyeréséért Ha ilyen körül-mények kózt Brezsnyev az egész világ fúlehallatára olyan kijelentést tesz ami-ből kiderül — amit mi ezen a helyen már többször megállapítottunk — hogy a szovjet nem akarja Iz-rael megsemmisítését az világos bizonyítéka annak hogy a szovjetkormány a maga tekintélyét erősödni Amerikáét pedig gyöngül-ni látja És meg van győ-ződve róla: az arabok előtt nem kell többé titkolni hogy Moszkva egy izraeli állam fennmaradását kí-vánja Ez lehet az oka hogy még azt sem tette hozzá hogy nem a jelen-legi hanem az 1966-o- s ha-tárokat akarná biztosítani pedig nyilvánvaló — hogy erre gondolt A szomorú az hogy az oroszoknak ez az elbiza-kodottsága valószínűleg jogos Hiszen mint alább látni fogjuk Amerika a ve-le együttműködő Egyiptom háta mögött szűrte össze a levet Szíriával s ez újra megmutatta hogyan bá-nik Washington a barátai-val Brezsnyev különben az amerikai-oros- z fegyveres összeütközés kérdésére cé-lozva azt mondta hogy „a Szovjetuniónak nincs szük-sége háborúra" Persze hogy nincs Mert amíg az amerikai külpolitikát a détente-máni- a s ettől elte-kintve is céltudatlanság és kapkodás jellemzi és amíg a baloldal Nyugat-Európ- át vissza tudja tar-tani a fegyverkezéstől ad-dig a szovjetnek valóban nem kell katonailag meg-szánnia Nyugat-Európ- át Háború nélkül is el tudná finnesíteni előbb Nyugat-Európ- át azután Észak-Amerik- át Bár reméljük hogy en-nek a baloldali lagzinak is vége lesz egyszer Mégpe-dig idejében Kissinger henceg — azután meghátrál Miközben Brezsnyev Vietnámhoz és Angolához hasonló újabb háborúkkal fenyegetődzött Kissinger is elkezdett hencegni De nyomban utána meg is re-tir- ált Az történt hogy Kissin-ger kilenc-napo- s körúton Március 15 Március 15 1848-ba- n éppen annyira a nemzeti felszabadulás ünnepe volt mint 1956-ba- n október 23-- a Mind a két esetben az írók és költök kezdték és a nemzet szíve együtt dobbant velük Napokon belül egyetemes felszabadulási vágy vette hatal-mába az egész nemzetet beleértve a munkásokat és az intellektuális elemeket is A moszkvai rádió 1956 október végén még azzal kezdte adásait hogy a hazafias munkásság fellá-zadt a konzervatív zsarnokság vagyis a sztáliniz-mus ellen Egymásután jelentette a forradalom győzelmeit és együtt ujjongott annak résztvevői-vel Hirtelen azután átváltott egy ezzel szemben-álló magyarázatra Azt hirdette hogy a fasiszták volt katonatisztek és földesurak támadtak a haza-fias munkásságra amely végülis-- a szocialista1 né-pek „testvéri közösségéhez" fordult hogy meg-mentse a forradalmat Megindultak az orosz tan-kok hogy eltiporják a magyar nép szabadság-harcát Megismétlődött tehát az 1849 évi történelmi tra-gédia amikor szintén az orosz tömeg nyomult be Magyarországra hogy leverje a forradalmat Mindkét esetben a zsarnokság' hívására avatkoz-tak bele az oroszok a magyar nép harcába 1849-be- n a Habsburgok és 1956-ba- n a sztálinista mara-dék hívta be a túlnyomó erejű orosz haderőt Ahogy az első szabadságharc leverése sem jelen-tette Magyarország végét -- ugyanúgy nem jelenti az 56-o- s tragédia sem A magyarság életereje többezer éves történel-mi életakarata ezt a vereséget is ki fogja heverni mint 1849 összeomlását Valahányszor március 15-é- re gondolunk mindig érezzük hogy a magyar történelem nem fejeződött be sőt úgyszólván niosf kezdődik A szovjet előbb elveszíti erejét mint ahogy a magyar lélek elveszíti nemzeti életéhez való ragaszkodását Március 15-- e tehát vígasz és prófécia számunk-ra: a jövőnk feltámadásunk hirdetője járt Latin-Amerikáb- an Egy hétfői napon tehát egy nappal a moszkvai Brezsnyev-beszé- d előtt Kissinger Kolumbiában ki-jelentette hogy ha Kuba Angolán kívül „máshová" is küldene expedíciós had-sereget azt Amerika „nem tűrné" Másnap azonban né-hány órával Brezsnyev szavainak az elhangzása után Costa Ricában Kis-singer hirtelen óvatosabb lett Ekkor már csak olyan kubai beavatkozás ellen tiltakozott amire magá-ban Amerikában kerülne sor Ebben a második ny-ilatkozatában Kissinger többé már nem az Egye-sült Államok valamilyen akcióját hanem csak az Amerikai Államok Szerve-zetének a kollektív fellé-pését helyezte kilátásba Amire a mai körülmények között Amerika külpoli-tikai tehetetlensége láttán a dél- - és középamerikai államok egész biztos nem vállalkoznának Ezzel tehát nem lehet Kubát megijeszteni An-nál kevésbé mert a más államok belügyeibe való fegyveres beavatkozást' Kuba nem Angolában kezdte el Amerikai lapokból tud-juk hogy Kuba száraz-földi tengeri és légierői-nek a hatodrészét (körül-belül 20 ezer embert) kül-földre küldték s különféle országokban tanácsadó és kiképző osztagokban vagy pedig ott állomásozó egy-ségekben teljesítenek szol-gálatot Ezt a katonai segítséget (most is cáfolat nélkül ma-radt amerikai jelentéseket idézünk) a következő álla-mok veszik igénybe: Elö-Ázsiáb- an Dél-Jeme- n és Omán s egy ideig Sz-íriában is voltak kubai csa-patok amíg onnan át nem vitték őket orosz katonai szállítórepülő-gépeke- n Angolába Afrikában Szomália Gá-n- a Angola (a volt fran-cia) Kongó Guinea Gui-nea-Biss-au és valószínűleg már Mozambik is ahon-nan a fehér emberektől kormányzott Rodéziát le-het a legkönnyebben meg-támadni Sulzberger szerint Dél-Amerikáb- an is vannak ku-bai ősapátok a Venezuelá-val szomszédos Guyana-ba- n Peru katonai pilótái pedig kubai repülőtere-folytatá- s a 3 oldalon) i - i i v- - - -- jt _ _v Jí iüPtftgiigiig'agsg!dgBgftffifflgiffiEBfflgLJa£iiSfl riiíi"N"'irimr-'""L""iii'infi'BíiTií""i8a'"- tff
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, March 13, 1976 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1976-03-13 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | KanadD4000320 |
Description
Title | 000122 |
OCR text | --ó 'itoO'n "i ' '-- J £ V 'ia'™""''':' -- 1 itií S"y fAi-J- S „T f- -s- k— i - ~ry'r "r'--j kv 1 XXVI évf 11 szám jjÍpjM ÉS KIADÓHIVATAL: líSÍ máSiílS SÉP Toronto oStírio! Canada Second Class Mail jjjllllÉ M5S 1X5 Registration number 1309 M B fl $ ) N ¥WTnÍTrfHf¥ Tel: (416) 924-835- 3 KflagBfeSJgafesa1 Ára 30 cent 1 : 1 — és az ő — — — és — A Frey András írja az Az oroszokat legjobban a kínai kérdés izgatja A moszk-vai ér-kező külföldi kommunista előtt a szov-jet emberei beszéltek arról hogy a nemrég kinevezett- - kínai helyettes Hua egyetlen szó sem irányult a ellen Nem mondták ki de vi-lágos volt hogy azt remé-lik: Hua kevésbé lesz el-lenséges szemben mint volt előd-je Csu En-l- áj Német Erre a moszkvai azonban rácá-folt a német Bundestag két tagja dr Dregger és dr Marx akik Adenauer párt-jának a képviselői Bonn-ban és most jöttek vissza egy pekingi A két német politikust Hua is fogadta s tőle tud-ják hogy az új kínai kor-mány azt javasolta a egyrészt osszanak be kato-nai attasékat Kína bonni és pekingi másrészt pedig szer-vezzenek tudó-s- cserét a német és kí-nai atomkutatás terén Ennek az lenne a mód-ja hogy kínai kutatók dol-gozó nyugatnémet atom szakéi tök pedig Kíná-ban atom- - és előállító telepeken töltenének el egy-k- ét évet Ez a kínai iCína nukleáris egyiitteiíítödést javaso Ny ENSz zés arra vall hogy — leg-alább is egyelőre — az új kínai kormány sem akar közeledni Ezzel le-het azt a hírt amelyet egy belga diplo-mata hozott Moszkvából Az ő véleménye szerint egy kínai-oros- z háború le-hetősége nem a NÁTÓ mi-att okoz gondot a Kreml-ben Mert azt senki sem hiszi hogy a NÁTÓ őket Az oroszok inkább" attól tartanak hogy ha a háború Ázsiában elhúzódnék akkor a oroszellenes kerülhetne sor Bagoly mondja a verébnek A kínai-oros- z viszonyra irányítja rá a figyelmet Nixon Kínában tett látoga-tása is Ennek kapcsán a nyuga-ti sajtóban sok mindenről volt szó csak egyről nem Arról hogy amikor Nixon Fordnak és tett Hel-szin- ki vagyis a szovjet előtt való miatt akkor olyan bűnt olvasott a fejükre amelynek elsősorban ö maga már-mint Nixon a felelős Ez az az eset amikor két nagyfejű bagolynak egy még nagyobb fejű ba-goly mondja hogy túlsá-gos szolgál-ják ki a Helszinki ugyanis nem akkor kezdődött amikor az amerikai elnök megke-rülte a fél világot hogy töszomszéd- - FEBRUÁR 28 SZOMBAT — Az amerikai szenátus a kormány javaslatát hogy az Egyesült Államok a elterülő amely foglal el és még a mérten is nagy területet A fontos stratégiai szerepet játszhat egy háborúban o Az adózási adókulcs eddig is Izraelben volt a az egész világon Tavaly a nemzeti jövedelem 64 százalékát vette el az állam adóban Ezt most 70 szá-zalékra emelik Izrael után fizetik a leg-több adót ez a nemzeti a 47 százalékát teszi ki Az izraeli állami büdzsének a 25 részét fordít-ják katonai célokra 29 — New York államban bizottságot küldtek ki azoknak a a melyek az öregeket gondozó kórházak menhelyek körül folytak Ezek során sok-so- k millió dollár vándorolt állami és városi politikusok s barátaik zsebébe A bizottság most nyújtotta be jelen-tését s ebben hogy ezekért az másokkal együtt Nelson Rockefeller-- t az Egyesült Ál-lamok jelenlegi alelnökét is terheli felelősség mert mint New York állam tűrte hogy politikusok a maguk és barátaik üzleteinek érdekében állami (Folytatás a 2 oldalon) I Mgaí-- il ságában a szovjetnek alá-vetett fővá-rosában És hogy ráüsse az pecsét-jét az európai (köztük a tri-anoni) határokra és az ázsi-ai orosz-kína- i határra is A Helszinkibe vezető fo-lyamat akkor indult meg amikor Nixon Brandt szocialista kancellár min-den nél-kül és tüntető elismerte az orosz fölött - hogy Nixon 1972-be- n Moszkvába zarándokolt és megkö-tötte az irányu-ló SALT I-- et mégpedig olyan módon hogy azt a szovjet Ö jött vissza Moszkvá-ból azzal hogy az amerikai-- orosz détente és a világ békéje azon fog alapulni hogy ezentúl az orosz és az amerikai kormány nem utólag fogja a válságokat megoldani hanem a irányuló erőfe-szítést együtt fogják meg-tenni Ezt hívta Nixon úgy hogy crisis és alighanem ezt fogják a huszadik század legnagyobb politikai nevezni Ebben Nixonnak vezető része volt Amikor ugyanis az oroszok a preventív crisis az ellen-kezőjét tették — egyebek közt Indokínában és a — és Washing-ton háta mögött támoga-tott katonai akciókkal a drámai krízisek egész so-rát zúdították Amerika nyakába akkor az orosz és adott szavuk Ni-xon eltitkolta Amerika né-pe előtt Nixon bűne-inek hosszú listájából itt és most elég csak annyit hogy még Helszinki 4s az ő folytonos hátrálá-sa és ingyen előlegezett egyoldalú tették lehetővé a szovjet diadalát Eleinte feltételként kö-tötték ki hogy a helszin-ki-- i parádéra csak a után kerülhet sor Ezt a feltételt is Nixon ej-tette el És ezek után van neki erkölcsi bátorsága Helr szinkit a szemére hányni annak a Fordnak akit a való ellenére ö segített bele az elnöki hatalomba és annak a akiről ö már akkor tudta T emietOFgsaseak Orosz-kín- ai háború esetén Moszkvában kelet-európ- ai fölkelésektől tartanak Nixon szemére hányja Fordnak Kis-singern- ek hogy tovább folytatják détente-politikáj- át Kissinger megfenyegeti Kubát Rockefellert azzal vádolják hogy engedett másokat panamázni Brezsnyev kérkedve emlegeti Amerika vietnami vereségét angolai kudarcát szovjet garantálni akarja Izrael határait Szádat szerint Kissinger középkeleti politikája megbukott pártkongresszusra delegátusok elégedetten miniszterelnök nyilatkozataiban Szovjetunió Oroszországgal politikusok Pekingben opti-mizmusra látogatásról nyu-gatnémet kormánynak: Nyugat-Németorszá- g nagykövetségé-hez úgynevezett atomerő-gyártáso- n németországi labora-tóriumokban hidiogénbom-bdka- t kezdeménye székhelyéről: Oroszország-hoz kapcsolatban megemlíteni hát-batámadná keleteurópai országok-ban megmoz-dulásokra Kissingernek szemrehányást meghunyász-kodá- s elkövetéséért igyekezettel Szovjetuniót Oroszország megszavazta annektálják Csendes-óceáno- n Mari-ana-szigetcsopor- tot Újzélandtól északnyugatra Csendes-óceá- n kiterjedéséhez szigetcsoport Csendes-óceá- ni leg-nagyobb Norvégiában jövedelemnek FEBRUÁR VASÁRNAP visszaéléseknek ki-vizsgálására intézmények megállapítja állapotokért kormányzója beavatkozza-nak'a- z közigazgatásba Finnország gazsuláljon Brezs-nyevne- k örökkévalóság támogatásá-val nyugatnémet ellenszolgáltatás szerviliz-muss- al fennhatóságot Kelet-Németorsz- ág --AzzaMolytátódott atomfegyverke-zés korlátozására kijátszhassa meg-előzésükre manage-ment- " szél-hámosságának manageinentnek Kö-zépkeleten alattomosságot megszegését külpolitikai megemlíteni előkészítésében engedményei diplomáciai kö-zépeurópai csapatcsök-kentés külpolitikában járat-lansága Kissingernek amit mi csak később tud-tunk meg Nevezetesen azt hogy a détente haj-szolásában Kissinger min-dig ö előtte lihegett Mint tette akkor is amikor Dél-Vietnám- ot a szó szoros ér-telmében eladták a kom-munistáknak Akkor is Ni-xonnak kellett Kissingert visszatartania attól hogy még gyorsabban és még olcsóbban árulja el Ameri-ka vietnámi szövetségeseit és pártfogoltj'ait Minderről Nixon „hala-dó" és „liberális" ellensé-gei hallgatnak mert nem szívesen emlékeznek visz-sz- a arra hogy a détente Nixon találmánya és Hel-szinki is Nixon müve volt Csak mi akik valamikor bíztunk az antikommunis-tának hitt Nixonban me-rünk beszélni róla Mert magunkfajta „reakciós" akkor is megmondja az igazat ha röstellkednie kell miatta Brezsnyev fenyegetődzik Ilyen előzmények — Hel-szinki és a hozzá hasonló sok más nyugati megaláz-kodás — után nem lehet csodálkozni azon hogy az oroszok biztosak a dolguk-ban A moszkvai pártkong-resszuson például Brezs-nyev bevallotta hogy az ötéves terv nem tudott elég ennivalót és elég fogyasz-tási iparcikket produkál-ni Ennek a szocialista gaz-dálkodásból eredő sze-génységnek a jellemzé-sére jegyezte meg a londo-ni Daily Express hogy Nyugat-Európába- n egy munkanélküli is jobban él mint az átlagos orosz mun-kabérnél sokkal többet ke-reső élmunkás a Szovjet-unióban Brezsnyev odáig ment az őszinteségben hogy még azt is elismerte a déten-te-b- ól a Szovjetuniónak anyagi (ö úgy mondta: „konstrukciós") haszna van De hozzátette hogy azért Moszkva tovább fogja támogatni a (nyuga-ti pozíciókat aláásó) „fel-szabadító" háborúkat Washingtonnak az orra alá dörgölte hogy oro-szoktól segített csapatok verték meg az amerikai haderőket Vietnámban és szégyenítették meg az egész nyugati világot An-golában Azzal is eldicsekedett hogy a keleteurópai hatá-rokat a Nyugat megvál-tozhatatlann- ak ismerte el Beszédének egy másik passzusában pedig aján-lotta hogy „valamennyi kö zépkeleti ország határait" is garantálja a Szovjetunió-val együtt Amerika Ang-lia és Franciaország Ez az orosz javaslat mér-hetetlen önhittségre vall A Középkeleten ugyanis versengés folyik Washing-ton és Moszkva között az arabok bizalmának az el-nyeréséért Ha ilyen körül-mények kózt Brezsnyev az egész világ fúlehallatára olyan kijelentést tesz ami-ből kiderül — amit mi ezen a helyen már többször megállapítottunk — hogy a szovjet nem akarja Iz-rael megsemmisítését az világos bizonyítéka annak hogy a szovjetkormány a maga tekintélyét erősödni Amerikáét pedig gyöngül-ni látja És meg van győ-ződve róla: az arabok előtt nem kell többé titkolni hogy Moszkva egy izraeli állam fennmaradását kí-vánja Ez lehet az oka hogy még azt sem tette hozzá hogy nem a jelen-legi hanem az 1966-o- s ha-tárokat akarná biztosítani pedig nyilvánvaló — hogy erre gondolt A szomorú az hogy az oroszoknak ez az elbiza-kodottsága valószínűleg jogos Hiszen mint alább látni fogjuk Amerika a ve-le együttműködő Egyiptom háta mögött szűrte össze a levet Szíriával s ez újra megmutatta hogyan bá-nik Washington a barátai-val Brezsnyev különben az amerikai-oros- z fegyveres összeütközés kérdésére cé-lozva azt mondta hogy „a Szovjetuniónak nincs szük-sége háborúra" Persze hogy nincs Mert amíg az amerikai külpolitikát a détente-máni- a s ettől elte-kintve is céltudatlanság és kapkodás jellemzi és amíg a baloldal Nyugat-Európ- át vissza tudja tar-tani a fegyverkezéstől ad-dig a szovjetnek valóban nem kell katonailag meg-szánnia Nyugat-Európ- át Háború nélkül is el tudná finnesíteni előbb Nyugat-Európ- át azután Észak-Amerik- át Bár reméljük hogy en-nek a baloldali lagzinak is vége lesz egyszer Mégpe-dig idejében Kissinger henceg — azután meghátrál Miközben Brezsnyev Vietnámhoz és Angolához hasonló újabb háborúkkal fenyegetődzött Kissinger is elkezdett hencegni De nyomban utána meg is re-tir- ált Az történt hogy Kissin-ger kilenc-napo- s körúton Március 15 Március 15 1848-ba- n éppen annyira a nemzeti felszabadulás ünnepe volt mint 1956-ba- n október 23-- a Mind a két esetben az írók és költök kezdték és a nemzet szíve együtt dobbant velük Napokon belül egyetemes felszabadulási vágy vette hatal-mába az egész nemzetet beleértve a munkásokat és az intellektuális elemeket is A moszkvai rádió 1956 október végén még azzal kezdte adásait hogy a hazafias munkásság fellá-zadt a konzervatív zsarnokság vagyis a sztáliniz-mus ellen Egymásután jelentette a forradalom győzelmeit és együtt ujjongott annak résztvevői-vel Hirtelen azután átváltott egy ezzel szemben-álló magyarázatra Azt hirdette hogy a fasiszták volt katonatisztek és földesurak támadtak a haza-fias munkásságra amely végülis-- a szocialista1 né-pek „testvéri közösségéhez" fordult hogy meg-mentse a forradalmat Megindultak az orosz tan-kok hogy eltiporják a magyar nép szabadság-harcát Megismétlődött tehát az 1849 évi történelmi tra-gédia amikor szintén az orosz tömeg nyomult be Magyarországra hogy leverje a forradalmat Mindkét esetben a zsarnokság' hívására avatkoz-tak bele az oroszok a magyar nép harcába 1849-be- n a Habsburgok és 1956-ba- n a sztálinista mara-dék hívta be a túlnyomó erejű orosz haderőt Ahogy az első szabadságharc leverése sem jelen-tette Magyarország végét -- ugyanúgy nem jelenti az 56-o- s tragédia sem A magyarság életereje többezer éves történel-mi életakarata ezt a vereséget is ki fogja heverni mint 1849 összeomlását Valahányszor március 15-é- re gondolunk mindig érezzük hogy a magyar történelem nem fejeződött be sőt úgyszólván niosf kezdődik A szovjet előbb elveszíti erejét mint ahogy a magyar lélek elveszíti nemzeti életéhez való ragaszkodását Március 15-- e tehát vígasz és prófécia számunk-ra: a jövőnk feltámadásunk hirdetője járt Latin-Amerikáb- an Egy hétfői napon tehát egy nappal a moszkvai Brezsnyev-beszé- d előtt Kissinger Kolumbiában ki-jelentette hogy ha Kuba Angolán kívül „máshová" is küldene expedíciós had-sereget azt Amerika „nem tűrné" Másnap azonban né-hány órával Brezsnyev szavainak az elhangzása után Costa Ricában Kis-singer hirtelen óvatosabb lett Ekkor már csak olyan kubai beavatkozás ellen tiltakozott amire magá-ban Amerikában kerülne sor Ebben a második ny-ilatkozatában Kissinger többé már nem az Egye-sült Államok valamilyen akcióját hanem csak az Amerikai Államok Szerve-zetének a kollektív fellé-pését helyezte kilátásba Amire a mai körülmények között Amerika külpoli-tikai tehetetlensége láttán a dél- - és középamerikai államok egész biztos nem vállalkoznának Ezzel tehát nem lehet Kubát megijeszteni An-nál kevésbé mert a más államok belügyeibe való fegyveres beavatkozást' Kuba nem Angolában kezdte el Amerikai lapokból tud-juk hogy Kuba száraz-földi tengeri és légierői-nek a hatodrészét (körül-belül 20 ezer embert) kül-földre küldték s különféle országokban tanácsadó és kiképző osztagokban vagy pedig ott állomásozó egy-ségekben teljesítenek szol-gálatot Ezt a katonai segítséget (most is cáfolat nélkül ma-radt amerikai jelentéseket idézünk) a következő álla-mok veszik igénybe: Elö-Ázsiáb- an Dél-Jeme- n és Omán s egy ideig Sz-íriában is voltak kubai csa-patok amíg onnan át nem vitték őket orosz katonai szállítórepülő-gépeke- n Angolába Afrikában Szomália Gá-n- a Angola (a volt fran-cia) Kongó Guinea Gui-nea-Biss-au és valószínűleg már Mozambik is ahon-nan a fehér emberektől kormányzott Rodéziát le-het a legkönnyebben meg-támadni Sulzberger szerint Dél-Amerikáb- an is vannak ku-bai ősapátok a Venezuelá-val szomszédos Guyana-ba- n Peru katonai pilótái pedig kubai repülőtere-folytatá- s a 3 oldalon) i - i i v- - - -- jt _ _v Jí iüPtftgiigiig'agsg!dgBgftffifflgiffiEBfflgLJa£iiSfl riiíi"N"'irimr-'""L""iii'infi'BíiTií""i8a'"- tff |
Tags
Comments
Post a Comment for 000122