Kanadai Magyarsag, May 10, 1969

              iá
i
t
a
it
r í
ki
) ffi
— Francia r
Charles de Gaulle hazament Colombey-b- e s
i Franciaország és maga közé iktatta ezt a tá- -
fffl)lsá'Ot A lllUllCgJ L-- wwv miUulu Ul
Fssza° onhatatlanul egyirányúvá vált: ö már nem
ijLy vissza rajta az Elyséebe
Önirmilven rejtett szögletből nézte is az ember —
3-na-k
látszott Az is
ftóbbé nem lesz az ami vele együtt volt
_í_i-- UrccTQnttnrlti!nlr miatta T Ior óinv
Tcen sokul uw'— - lHU"w' j vtw- -
%° hogy kiszámíthatatlan pedig csak szokatlan
ffIt' Elszakadtunk mar a nagy egyéniségek mágne-- $
-- j a porondon ugráló kicsiségek szürkévé tet-tek
a politikai környezetet Most hogy elment fáj-Imás- an
fog Ügy leszünk vele mint a
öreg feleséggel amikor meghal — hirtelen
élhetetlenül magányossá válunk Gaulle is
n en volt: házsártos és akaiatos de hűséges és el- -
Egész masszív nagysága és törpe törpeségei eb-- I E
a szerelemből fakadtak Franciaország! Olyan
#u ez neki mint Madonna a hívőnek vagy a ttír--
%ielmi Magyarország nekünk Általa élt érte élt
ff rajatta élt Már nem él — csak van Keserűen a
VT --J- -:
1- -I4 f!i1„s_l _!!_ :i t - Visszautasitou gemuöA nuiuu lajuauiuívdi eiuuji jlu
'Boisserie-be- n az ösi birtokon
Kern buktatták meg csak — megbukott Ellen-felei
arattak valami szám-szerű
es a közönyösek ugyan
győzelmet de ehhez tizenkét millió ember-iek
kellett osszeállnia — egy ellen Igaz ez az egy:
'Je Gaulle volt Két száraz alkotmánymódosító ja-vaslatba
botlott bele amiket még csak nem is kel-lett
volna népszavazásra bocsátania és pláne nem
fellett az elnöksége sorsát hozzájuk kötnie
Hogy miért hazardírozott mégis'
magyarázattal találkozik az ember de egyik
fr sem kielégítő Kétségtelenül a „végzet embere" volt
4oey a másik óriás Chuichill mondta róla Az
1%'en ember szereti a nagy kihívásokat De Gaulle
nfotf iác7an! n vpr7(411vp1 mprt ik'pnlrnr éro-- r
magát igazi óriásnak a tömeg fölött Sokszor
'lett a francia ruletton és — mindig nyert Az ellen- -
illás vezéreként Algéria idején és a tavalyi lázon- -
ítirJr nlitf ie Mpcrinf fptf-- — (5c mnct vpcrítptf
gasuft aian i wöw ~w uuu„ vvi
lí
S5 && hdíő
3£& m
Moszkvában Egy okos fekete
B lí-ttii-j-
AÍ nr rlnf-iir- M rí rrí f C t L" cicícim uatuii uiiluí
w Április 17-é- n a kapitalizmus
fdföt létesített Moszkvában
Hertz a No 1 autókölcsönző meg- -
inodást kötött az ottani Intou- -
liíal hnp0v a vnrns f"n„vá"in"s nptn- - eiKOzi repülőterén reiallítja első
mit a car" telepét Alig ocsúd
ok fel a meglepetésből amikor
hír azt közölte hogy az
menkai Diners' Club amelynek
millió tagja van szintén megí-ródott
hogy „hitel-kártyái- t"
pénzfizetésként elfogadják
Tisztában vagyunk azzal hogy
sem változtat az orosz nép
viszonyain A Hertz-aut- ó és a
„Ifi-kárty- a csak a külföldi vendé
inek nyújt több kényelmet De
laí?n be lehet-- e tömni a rést a
3TTlpKrof at-Crrrí- i nt-t-- ™ rAl-- -- wj utacaivnutL CZ a 1CL-
$itáhsta intézmény? Nem
'ANo 1 nyomában már ott
ÍDPaNn 9 _ „ a:_ i
'iNn most is Icpmínvpn íovpIí--
" hogy le ne maradjon A Dili-s1
fltiK 1- -: „_ v- _ - vuu ídi ív] r npnui Tnn
frffinfnlítai i„ _ i lli l_ Wubok serege Jöhet másféle
fflgati áradás is — annyi minden
& tt ami ott nincsen!
imkoadmomtt unfeizlmuasmikhoor ssbezenúged-aSfettkl-viet
a vállalatokat Nem az- -
mert tÖkés"-váll:1l:5(n-ll-
Ltui uliuc- -
j? n mert a jellegzetes bur-PFeletmó- dot
csempészik be a ffrietunióba
511 a nnlitiií-n- í mir„ni a
B?v 3 kulturcserék törik át az
WU Vasfuggönvt! A? aniPrili Hp
stticla eDDPn „„_ U™:„ i— "j-ai-i iaiinaan JOet Ott mint - !__ j
'PFacia tf A u~u? _- -_ BWtm !íl nelgetéseuianiscilcusaaKk KnÜé1hCáSn0-y-
0mást emelnek J11CÜ- - -- ietn x_ r e egy t mfwtSrmjlnux&biAulu 'es"egmyarhiKteelzrzeeiteohge-- --
biZonyíték arra hogy - fííHet élni Ez így
ia
o„fí
Ez
már nem propa- -
mar a tények rábeszé--
fc'evék J° szolgálatot tet-7ai- h
kaPitáUzmusnak
Iftöletar Z ZZa a SZ0VJet-- Ú
n 'J fáradt a business- -
Bfefiyar lsmerkedik a bűvös
fa n ma és fessen
JaP-Persz- e Pnni _
{Í2 ' -- '"" cuuc ina ue
"fe Pd—rihm6olnmUaPa_rxaz ítmenásinkére-s- te tudtak válaszolni
vuil nanuiauiszag sona
hiányozni
De
Sok
?e
Szinte érthetetlen hogy ezúttal kihagyott a szem- mértéke Tudnia kellett volna hogy a nép a drámát
szereti Mindig akkor sorakozott mögéje amikor a
polgár megijedt a saját történelmétől és megszep-penve
bújt az egyetlen óriás mögé Ez a két szür-ke
kis javaslat azonban nem volt utolsó felvonása
egy ijesztő drámának így ott hagyták ahogy
Churchillt a „győzelem atyját" is otthagyta az an-gol
nép Érthetetlen hogy de Gaulle nem tudta:
nem lehet valaki tíz éven túl is érdekes Sajátmaga
buktatta meg önmagát egy kissé fölöslegesen de
nagyon de Gaulle-szerüe- n Csak óriások buknak el
így akik nem izzadva számolgatják aprópénzüket
hanem a „minden vagy semmi" merészségével ját-szanak
Ó elment de — Franciaország ott maradt Mit
csinálnak majd de Gaulle nélkül? Mit csinálnak a
problémáikkal amelyek megoldásához nagyon kel-lett
volna még ide Gaulle hátralékos három eszten-deje?
A frankkal a Közös Piaccal a NATO-va- l a
„force de frappe"-a- l Amerikával és a — Szovjet-lel?
Es mit csinálnak a fel-felfortyo- gó politikai iot-hadásuk- kal
amit a tábornok megállított de csak
ö' tudta a titkos receptet hozzá? Megint a „forgó-ajtók"
korszaka következik amelyeken negyed-évenként
új kormány megy be és jón ki?
Az nem érdekes hogy ki jon utána mert de
Gaulle semmi esetre sem jön Lehetnek jő és sike-res
elnökei de egy sem lehet kö-zülük
— ö A gloiie lenyugodott La Boisseiie-be- n
Ami az égen maradt csak az áldozati üszök füstje
De Gaullc-a- l együtt elment a kemény demokrá-cia
a népre támaszkodó autokrata vezetés és he-lyébe
jön — ha nem is azonnal — a fecsegő de-mokrácia
a politikusok marakodása Elment vele a
multszázadból megőrzött büszkeség és becsület s
a nagy nemzeti öntudat A topogó acsaikodó és
megalkuvó szürkék ideje következik
De Gaulle-bő- l csak egy volt mégis ellene fordult
most a nép Sok volt nekik Túlnagy volt nekik Va-laki
mást akarnak aki olyan mint ök Kicsinyes
irigy törpe
Megérdemlik:
Béldy Bála:
! z
másik
hisz--
Bayard Rustin egyike azoknak a
néger „civil-rights- " vezéreknek
akik nem csak a „whitey"-tö- l nem
félnek hanem saját párducaiktól
sem Nincs benne megszállottság
nincs benne hamis romantika Jó-zan
és okos ember Tudja hogy a
néger ifjúságnak akkor is Ameri-kában
kell élnie amikor felnő és
ezéit az amerikai életviszonyok-hoz
kell alkalmazkodnia
A Cornell egyetem után most
egy délkai olinai egyetemet is meg-szálltak
a fegyveres fekete mili-tánso- k
Hogy mit érhetnek el ve-le
— nevetséges kis látszatsikere-ke- n
kívüi — azt csak a jó Isten
tudja Ok nyilván nem
Bayard Rustin látja ezt és nem
is takaiékoskodik a kemény sza-vakkal
Azt mondja hogy a har-cias
néger diákok „ostoba követe-léseket"
támasztanak még hozzá
azéit meit „losszul vannak felké-szülve
az egyetemi tanulmányok-ra"
és így akainak maguknak
könnyebb utat biztosítani A kü-lön
„afrikai"-kurzuso- k és a külön
hálótermek nem adnak több tu-tud- ást
inkább kevesebbet
„Mi az ördögöt érnek a fekete-kurzusok
a reális világban?" — ki-áltja
Rustin — „Az életben senki
sem ad egy vörös pennyt sem eze-kért
a Azt
akarják látni hogy mit tudtok
számtanból és hogy le tudtok-- e h-- ni
helyesen egy mondatot!"
Mennyire igaza van! És milyen
hasznos hogy ezt egy meg nem
alkuvó de józanfejíí fekete mond-ja!
Ha mi mondjuk: rögtön fajgyű-löletet
látnak benne Nem csak a
feketék hanem a mindent tragé-diákba
túlzó fehér liberálisok is
így igaz ahogy Rustin mondja
az életre csak tanulással lehet fel-készülni
A technológiai forradal-'m-at
nem nagyon érdekli hogy ki-nek
mi a színe — tudást akar mel-léje!
Különben még mostohábban
ott hagyja őket álldogálni az üres
országúton
Fegyverekkel nem lehet tudást
hódítani legfeljebb néhány beijedt
egyetemet Tudás nélkül viszont
csak a welfare marad meg --r örök
életformaként i
Nem a saját jövőjük ellen --harcol
nak ezek a fekete hareofok?
illett
Franciaországnak
események nyomában
„lélek"-tanfolyamoké- it!
PJT'í- -í
Minisztertanács
Mr Nixon ezideig nem sok re-formot
hozott de egyet minden
esetre az ö nevéhez fűz majd a
történelem Valamikor a múlt hó-napban
meghívta a miniszterta-nácsra
a kabinet-tago- k feleségeit
Természetesen alkalmat adott a
sajtónak és a fényképészeknek is
hogy tanúi lehessenek a történel-mi
újításnak
Mi is átérezzük ennek az eddig
legnagyobb reformnak korszakal-kotó
jelentőségét de — őszintén
szólva — nem tudunk egyúttörül-n- i
az örvendező nejekkel
Ók valószínűleg nem gondoltak
arra hogy nem mint nők vannak
ott hanem csak mint a kabinet-tago- k
privilegizált hozzátartozói És
ez óriási különbség! Ez az újítás
nem a nök egyenjogúsításának
ügyét szolgálta ellenkezőleg: a
maga kiiakati megrendezésével
csak áitott ennek a tiszteletremél-tó
ügynek Beültetni a feleségeket
— nem azonos a nök beültetésé-vel
Emellett mintha nem is lett vol-na
eléggé demokratikus ez az újí-tás
A demokrácia ugyanis nem is-mer
előjogokkal rendelkező kaszto-kat
legalábbis nem volna szabad
ismernie A kabinet-neje- k nem
szakértőkként kerültek oda va-gyis:
nem kvalifikált tudású nők-ként
hanem csak férjeik előjogai
alapján
Mr Nixon reformja azt mutatja
hogy az egész „be-ülés- " a mosta-nában
annyira divatos hippi-íz- ű
„sit-in"-e- k mintájáia történt Pro-paganda
volt nem ugyan a nök
egyenjogúsítására hanem a nö-vá-laszt- ók
megdolgozására Ez kissé
sértőnek is tűnik azokra a nőkre
nézve akik tudásuk és képessége-ik
alapján valóban odaülhettek vol-na
Az hogy előzőleg még „meg-bízhatósági"
vizsgálatnak is aláve-tették
a hölgyeket csak kihangsú-lyozza
az eset mesterkélt hűhóját
Lehet hogy Mr Nixon mint
férfi nem igen ért ezekhez az ap-rólékos
részletekhez s jóhiszemű
volt amikor erre a nagy reformra
rászánta magát De talán lebeszél-hették
volna erről maguk a höl-gyek
a kitchen-cabine- t tagjai aki-ket
„be-ültetet- t" Legalább nekik
kellett volna tudniuk vagy érezni-ük
hogy csupán egy komolytalan
politikai giccs díszítései
Magyar évfordulók
(május 12-t- öl 19-i- g)
"
1514-be- n hangzott el Dózsa
Gj-örg- y híres ceglédi beszéde (455
éve)
IS 15-be- n meghalt Kolozsvárott
Szacsvay Sándor az első neves
magyar újságíró (154 éve)
lS17-be- n született Nagylétán
Irinyi János vegyész a gyufa fel-találója
(152 éve)
lS42-be- n született Vágsellyén
Feketeházy János hídépítő mér-nök
(127 éve)
lS66-ba- n született Alsóhangony-ba- n Holló Barnabás szobrászmii-vész
(103 éve)
1892-be- n meghalt Budapesten
Klapka György 4S-a- s honvédtábor-nok
(77 éve)
1893-ba- n született Budapesten
Bajor Gizi színművésznő (76 éve)
1913-ba- n meghalt Budapesten
Korányi Frigyes orvostanár (56
éve)
1917-be- n mutatták be először
Budapesten Battók Béla „Fából fa-ragott
királyfi" című táncjátékát
(52 éve)
1933-ba- n meghalt Budapesten
Krúdy Gyula 'író 36 éve)
Anyák Napja
„Én vagyok a termőföld amely-ből
vétettünk és amelyet először
hívtak anyának: Anyafoldnck Az
idők mélyén az én megtárull ölem
szöktette í üggyé bimbóvá virág-gá
az élet nedveit és dajkálta tei-més- sé
a kenyeret amely nélkül
nincsen folytatás nincsen szele-tet
és nincsen béke
Aztán az ember Édesanyja let-le- m
Az édességet a földből hoz-tam
magammal: a mezók az ei-d- ök
a hegyek a patakok és folyók
a tengerek illatárjából a búza aro-májából
és a tejből amely a füvek
kövéiségével zöld haisanásával és
pihentetésre terülközö jóságával
táplál Mert a pihentetés is a sor-som
Azóta szakadatlanul szülöm az
embert és nevelem emberségie
Hogy minduntalan kisiklik nem én
tehetek róla Az anya nem tud
ölni és pusztítani csak simogat-ni
és szeretni tud Szeretni a szi-vével
a gondolataival dolgos kar-jaival
és imádságaival
En adom a szántóvető' kaszáló
betakarító parasztot én a gyáii-munká- st
a kétkezi iparost a taní-tót
a mérnököt a csillagok felé
nyúló tudóst és én a katonát aki-nek
a keze az én bátorságommal
szorul ökölbe ha egyszer ütni kell
valamiért Halálmegvetése is az én
halálmegvetésem hiszen minden
szülésem körül ott ólálkodik a ha-lál
akivel életemben többször
szembe kell néznem mint a hőssé
megasztosult férfinak
En vagyok az aki a jövőbe né-zek
én tervezem el: gyermekeim-ből
mi és hogyan legyen Ülök az
ágyuk fejénél ha betegek beta-kaio- m
őket és magamat is bizta-tom
hogy nem lesz semmi baj
Mert ilyenkor de csak ilyenkor én
is elgyengülök egy kevéssé resz-ketek
az életükért de nem mon-dom
mett nem mondhatom senki-nek
Nem szabad hogy gyengének
letörtnek lássanak Ez az alakos-kodás
az anya egyetlen hazugsága
Én vagyok aki á múltba nézek
és a múlt felé fordulok Az elődök
síi ját ápolom és dicséi em őket
amil dicsérni lehel lajtuk Az el-zuhant
és csak emlékekben élő
szépségeket igenlem és magam is
lelkesedem ha látom: hogyan
gyúlnak ki az ifjú szívek az ifjú
lelkek az ifjú szemek az ezer esz-tendőbe
terebélyesült hősi munka
és hősi harcok hallatán Kedvem
jön énekelni
Szavaimban bölcsödalokban ma-gamfelejt- ö~
halk dudolásaimban én
vagyok a reggeli déli és esti ha-rangszó
amely imára hív és békét
zeng a tájra Az én nyugalmam de-rül
a házon és bujtat mosolygós
szendergésbe álomba amely mély
és színes mint a szeretetem
Én vagyok az élet elindítója és
én vagyok a jövő az egyetlen re-ménység
amely boldogságot hoz-hat
a vérig elkínzott Földre Sze-ressetek
az én ölem mellem kar-jaim
csókom melegével ahogy én
szeretlek benneteket gyermekeim
Nem vágyom és nem vágytam so-ha
másra csak szeretetre "
ígérjük Édesanyánk hogy ezzel
is megpróbálkozunk (--r -- f)
i mmt
Nyíregyliázy Pált
Tolvay Borbála pallosa
A fonóban a régi szokásokat
még nem tudta felváltani a kom-munista
líjvilág Szól a nóta és
pereg az orsó Együtt van az
egész falu ilyenkor nem men-nek
az ingázó fiatalok az épí-tőkhöz
és a távoli állami gaz-daságokba
A kíváncsi kommu-nista
ripoiter így panaszkodik
a fonó maradi szokásaira:
— Nehezen lesz a kenderből
népművészeti termék A foná-sig
se könnyű eljutni némelyek
már a nyüvésnél fájlalják a té-nyei
ükét másoknak túl hideg
volt az áztató vize A tilolásnál
és gcrebenezésnél csak az öre-geidé
lehet számítani mert hi-szen
ki éi ti ma már ezt a régi
mesterséget?
De az orsót gyakian elkapják
1 lánykezekból a legények s
ilyenkor szakad a fonál Cvik
egy csók áián lehet kiváltani A
fiatalok talán nem is vennék ko-molyan
ezt a régi szokást de
az öiegek hajthatatlanok Szór-tai
tás ez amit sok-so- k évtized
szentesített s amit jóváhagyott
a régi világban olyan szigoiú er-kölcsű
falu Egy futó csókéit
ami a fonóban esett nem ne-hezteltek
egymásia sem a lá-nyok
sem a legények mint
ahogy azzal sem esett csoiba
senki tekintélyén ha jósoló ci-gánynak
vagy lakodalmas vő-félynek
öltözőit faisang táján
Jönnek máskai ába öltözve a
légi szokásokat örzö öregek kél
szál cigány muzsikája kíséri
őket Bebocsátást kér a vőfély
s aztán elkezdődik a lakodalom
A játék érdekessége hogy vala-mennyi
szelepet — a nőket is —
féi fiak alakítják A lakodalmas
népből nem hiányzik sem a pap
sem a jegyző vannak fiatal nyo-szolyólány- ok
bölcs násznagyok
szabadszájú vőfélyek s nem
egyszer iiul-pir- ul a fiatalabbja
meit a lakodalmas nép vezetői
nem fukai kodnak a vaskos jókí-vánságokkal
A fonóban szól a nóta az öre-gek
síírün a kancsó fenekére
néznek és ' emlegetik a múltat
De a fiatalok lassan átszöknek
a szomszéd szobába ahonnan
kisváitatva felhangzik a rock
and roll
Bizony a párválasztás súlyos
probléma volt légen is most is
Romlott erkölcsű párttitkárok
szerint a „választás" szó a múlt-ban
csak látszat volt csupán
Még iskolában ültek a kislá-nyok
és kisfiúk szüleik máris
keresgélni kezdték ki legyen
majd jövendőbelijük A régi elv
az volt: ház házasodjon házzal
föld földdel
Az anyák kinéztek este a le-gény
után vajon a kijelölt lány
felé indul-- e udvarlásra? Sok fiú
becsapta a szülőt jő irányba in-dult
hogy aztán később sikáto-loko- n
kerlckcn keresztül a ma-ga
egyéni útjára találjon
A bálokban gyakran felfény-lett
a fiúk kezében a bicska A
lányok visítottak de összebújva
kíváncsian kéidezték: Ki kezdte?
Kiért? Ifjú életek sebesültek
csonkultak és haltak meg
Manapság 24 órai ismeretség
után az anyakönyvvezető elé
mennek A lányt szombat este
felkéri láncolni egy ismeretlen
fiú az Annában s mikor leülnek
az asztalhoz már arról bes7él-ne- k
hogy hol fognak lakni Meg-egyeznek
hogy holnap házassá-got
kötnek De nem is érnek so-kat
ezek az esküvések Hogy a
saját hazai ismerőseim körében
maradjak nekünk van olyan
unokaőcs-fél- e rokonunk aki
nemrégen kötött harmadszor
házasságot a második feleségé-vel
Kit ültetnek ma első helyre a
falusi rendezvényeken? A ta-nácstitkárt
a vb-elnök- öt a tsz-elnök- öt
a falusi alapszervezet
titkárát Harminc évvel ezelőtt
a ranglista így alakult: pap kán-tor
főjegyző iskola igazgató és
az orvos Ez az öt ember vala-ha
összejárt meghívták egy-mást
összetartoztak Ök voltak
a község -- iránytmutató értelmi-ségei
Ma legtömörebben a házassá-gok
fejezik ki a falusi társada-lom
változását Porcsalmán Paj-kos
Ica tanítónő fodrászhoz
ment feleségül Nagy Ida taní-tónő
szerelőhöz Csobák Klári
pedagógus kovácshoz Dehát a
porcsalmai huszonhat pedagó-gusból
csak öt férfi s azok kö-zül
is csak egy nőtlen Kihez
menjen hát férjhez a falusi ta-nítónő"
hogy ne maradjon vén-kisasszony
Éidekes kérdés hogy kit te-gez
a porcsalmai parttitkár?
— Száz embeit — mondja ö
maga — Tizenegy éve vagyok
itt s a száz embernek zöme egy-szerű
falusi ember A peituk
azonban nem pohár mellett szü-lettek
hanem a munkásőr szol-gálatban
a pártmunka közben
vitákon gyűléseken Van ember
aki nyolc éve szeretne tegezni
de nem engedem meg neki El-lensége
icndszcrünknek
Ez a tegezés különös megtisz-teltetést
jelenthet a kommuniz-musban
mert a hódmezővásár-helyi
származásit néhai Kiss La-jos
barátom a nyíregyházi Jósa-múzeu- m
egykori oi szagos hitit
igazgatója nyugdíjas korában ar-ról
panaszkodott hogy Szabolcs
nem vette be egyetlen egy em-beir- el
volt pertu az egész vár-megyében
Ez nagy megtisztel-tetés
rám nézve mert én pertu
voltam vele így hát én lettem
volna az az egyetlen ember
Szabolcsban? A múzeum igaz-gató
azonban a vármegyei tiszt-viselői
státushoz tartozott s aki
ismerte ezt a kasztot hát lehe-tett
ott egymást nem tegezni?
A parasztból lett értelmiségi
nem szakad cl a régi körétől De
azért az agronómus aki végső
fokon utasít is nem akar
„snapszbrudere" lenni beosztott-jainak
A tanító ha hűvös ak-kor
felvág ha túlságosan barát-kozik
megrohanják piotekció-ér- l
ezt ne buktassa annak ad-jon
jő jegyet Legjobb ha az ér
telmiségi idegen községből szár
mazik mert senki sem próféta
a saját Hazájában
Élnek a régi emlékek A szal-mán'
Tyúkodon ma se felejtet-ték
el hogy 210 évvel ezelőtt
boszorkányság gyanúja miall el-égették
Reketye Annát A falu
népe hajdan a kurucok között
is első volt a nóta megörökí-tette
a „tyukodi pajtást"
Olyan sziget volt ez a község
melyet a láp védett meg az el-lenségtől
Soha nem hajlottak
meg a zsarnokság elölt híven
öiizték ösi címereiket legjob-ban
tisztelték Rákóczit és önál-ló
csapatot alakítottak a 48-a- s
szabadságnál cban Hódolói vol-tak
Kölcsey Feiencnek a Him-nusz
szerzőjének
Még nincs távol tőlük az el-zárkózás
a múltbafordulás A
múlt izgalmasabb mint a jelen
melyet nem tekintenek sajátjuk-nak
Az ősrégi szárazmalmot
megmentik az utókornak
De előkeresik szelíd borzon-gással
a történelem könyvekből
nádföi Krucsay János feleségé-nek
ifjabb Tolvay Botbálának
asszonyt hűtlenség miatt a kís-várd- ai
vár udvarán pallos áítal
1711-be- n végrehajtott halálos
ítéletét Hiába könyörgött az
asszony hogy hites férjéhez va-ló
hűségét többé meg nem sze-gi
s legalább életének kegyel-mezzen
meg de Krucsay János
hajthatatlan maradt A pallos
most ott van a nyíregyházi mú-zeumban
mely levágta a patyo-lat
vállak közül a szép de bű- -'
nös asszony fejét Vajon be mern-ek-
e menni ebbe a múzeumi te-rembe
a mai Tolvay Borbálák?
Egy fiatal asszony aki otthon
jó nevelést kapott ingázó férje
mellett elzüllött Először csak
egyedül ment moziba beült egy
feketére az Annába Később éj-szakai
órákba nyúló tivornyák
következtek futó ismeretségek
alkalmi barátnők Megtörtént
hogy reggel a közkert padján ta-láltak
rá a rendörök Hivatali
munkáját karikás szemmel fá-radtan
végezte s ez nem kerülte
el sem munkaadójának sem fér-jének
figyelmét
Maga sem tudja hogy miért
tette s talán csak azért mondta
el önéletrajzát a bíróság előtt
hogy a hozzá hasonlóak okulja-nak
belőle Ilyenkor azt hiszem
nem is volt olyan rossz szer-szám
Tolvay Borbála fényes pal-losa
Mintha nem jő helyen vol-na
a múzeumban
i
mmm mm lÉly
-- Ka!8B?ffSSC lmmm tmm
4i mftmlíTL:wts Vt -- WW fim h 11 út aíWö fsa
mm
lÉllff
vmetM iTf isr m
líF-%- %
fe
Xi
t íjsimttiíífii 'intx's
'úvmmméM
én V 'Mi
'í SBvt
rkmmlí
v t"£l-- i? 'Ifi-- 1
r 4üu
i-iS- Í" v A4MO tí41MS t'nS2'íl"w¥t
trtf
w írmm
í- - --V1
?
f ÍU 'l
iw
m%mM'lt
'íAWMÁí
mltíi
áL'tíS
'f i Ei&sr fi
n í Ví KÍ'rS
--H t5
: fMl
i Mm i-- ff
f í fis fíí'íJ Í$l£
' iwA
fHSI i i 5 Mi
I í
I } ' WMJé
If I mim n' Síi) muímFámjmMm
ets r píís
i-rtS--I m rí öti
lkmié tJmífMÜ
%$:x
tofriíislí
b$tís WstmnUsWssmXfSkí milWmK PKS
i-- 2f l-- i
p Ifi wi
i
V i 1 t m-®- - I
i-yp-fS