Kanadai Magyarsag, June 04, 1958

              u= 7
[AHA PRICE 10 CENTS I --j k ™g Jnl '°s
"A ml k mgyrtig ft
t tEflj irtán lti tt Atillt : Mn ti kt%
m - i epedet
kHHtl iHÍfWk
w 4Q
íLm TorGamartj (A ftatl Wfl Kt4 f UtiU U- - i ARA: 10 CENT
~i?ei as sond L'lass Mail
Efcíf:ee Department Ottawa
iflir- -
B
sjérkesS kiadóhivatal
ipDcver::- - R°ad Torente
ELEFON LE 6-03- 33
ÍCR
J
?%
I
ír
a
bob:
t
V:
1
BBfCTf hl
1 1
xr
s e- -
#í
4- -
m
e "
!
Iu
:i
Hot:
rr "zam
t"
LAPJA
arles De és a közvélemény
[ tábornok kielentette hogy halandó ' at- -
mne r- -t
Eg
EJTJl
ne
u
"ne
IW- -
V'
4'1
rmanyi aioKiiani Mrroi azonDan nem nyi
-- - oldja meg Franciaország jelenlegi legna- -
et hogy mihez kezd majd ha megkapja a
e yre vet talán egy kis fényt politikusok és
edzése és veteménye De Gaulle tábornokról
-- 'ok megjelennek — talán már Franciaország
De Gaulle tábornok hírnévre tett szert még
j háború Pétain marsall a megadás és feltét-D- e
Gaulle tábornok a háború folytatásának
- egesek ugyan elkeseredett és izgága ember-ét
mégis benne látták azt a majdnem egyet--
--ca-ország
e'lenállását volt képes megszer- -
gső győzelemig
' a világháborús angol
'ékezik meg De Gsulleról:
miniszterelnök
-- en sok ellentétem és állandó bajaim voltak
a Viszonyunkban a döntő elem azonban az
--- nthettem őt a fogságban sinylödő Francia- -
sem pedig egy olyan
határozhatott volna saját jövője felett Tud- -
- - barátja Angliának de mindig felismertem
- P és vezető elgondolásokat amelyek a 'Fran- -
arcsolódnak a történelem folyamán Nálunk és
l an De Gaulle menekült odahaza halálraítélt
'-- etek meghódították hazáját De Gaulle még- -
esegéből és öntudatából Mindent megvetett
-- " alít Még ha nem Is tanúsított olyan maga- -
e az adott helyzetben élvártunk volna min- -
= "emzet személyiségét látszott kifejezésre jut- -
: ősegével tekintélyével és dicsvágyával Ugy
- -- ancia nemzetnek és tartozik
"sa büszkeségét és megvetését a 'perfid Al- -
" eq akkor is Amikor szamuzetesoen a mi van- -
--e- nt szerepelt Azt hitte hogy nyersnek kell
a szemben már csak azért is hogy megmutassa
ny nem angol bábu Én azonban mindig meg-- a
-- ak rendkívüli nehézségeit és csodáltam kitartó
040
s megemlékezik De Gaulleról azzal kapcso-lúniu-s
18-á- n együtt repültek Bordeauxból
- De Gaulle mártirsága Tudatosítottam ma- -
e-- -k a férfiúnak a bátorsága talán lángra lobbant- -
-- e azt a kis szikráját amit magából mifelénk is
-- jy magával hozta mindazt ami még a francia
'-- áradt"
- a volt amerikai elnök ezt mondotta nemrégi- -
o't és nehéz tárgyalófél Nehezen jutott vég- -
Schasem voltam biztos abbén hogy meg is
~egállpodtMk rotsz szemmel nézt engem
tem hogy vonuljon W a francit hisereg- -
rtte mwWtt elhegyté volna Franciaországot
tan meglátogatta a tábornokot otthonéban
"" tartottem hogy összejöjjek ezzel m tm-- -
} FrancioofMég teiismerrtére találtem"
-- - oen nyilatkoznak De Geu'le tábornokról
- sták akik már most kölcsönösen mai vá--
-- : tokben De Gaulle kegyeiért esedeztek ami-3-ba- n
volt mindez azonben aligha fog hesz- -
--- ek készülve szomorú végükre ha De GauMe
'erul
h) szenátor súlyos vádja
Eisenhower ellen
-- - a-- erkai szenátor azzal vádo'ta meg
" e nokot hoav csak az 6 erélytelen
be-é- s
'cszönhető hogy a szovet katonai fölényt
szembe Egy határozott megetartású ve--
-- em Amerika mondu a sze- -
Lapzárta után érkezett
' - rr-- -- k m ntn Syftí-ilitt- a D9r mellette
i a k: fiany alakítást
:" í :s- - c a szombati számunkban hozunk
KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR
Gaulle
Franciaországénak
hagyományainak
strucepolitikéiat
Szerkeszti
KENÉSEI F LÁSZLÓ
kimnítakozas
Az új francia kormány De Gaulle veretesével
még nem alakult meg ugyan de ma mír biztos-ra
vehető hogy nemcsak hogy meg fog alakul-ni
hanem meg fogja kapni a parlamenti többsé-get
is s hogy De Gaulle törvényes felhatalmazást
is fog kapni arra hogy bizonyos ideig rendeleti
utón kormányozzon Midőn e sorokat írjuk még
nincs új miniszterelnöke Franciaországnak azon-ban
Coty köztársasági elnök már közölte a párizsi
parlamenttel hogy amennyiben De Gaulle-na- k
nem szavaznak bizalmat úgy lemond elnöki tiszt-ségéről
— az ország népét pedig rádióbeszédben
figyelmeztette arra hogy vagy De Gaulle kerül
hatalomra vagy véres polgárháború fog kitörni
Két hétig tartott amíg Coty elnök és Pflimlin mi-niszterelnök
illetve a mögötte álló középpártok
végre tudomásul vették hogy Franciaország de
még inkább az egész francia fegyveres erő egy- értelműiig De Gaulle mellett s átmeneti rende
leti kormányzási rendszer mellett van Amikor
De Gaulle átveszi a hatalmat nemcsak a törvé-nyes
formák betartásával kerül az ország élére
hanem a francia nép legnagyobb részének lelke-sedése
is kíséri
De Gaulle három feltételhez köti a miniszter-elnöki
tisztség elvállalását:
1 Egy éven át való rendeleti kormányzásra
kíván felhatalmazást
2 A kormánynak jogot kell biztosítani arra
hogy új alkotmányt dolgozzék ki amely a köz-igazgatási
ágazatnak az eddiginél sokkal széle-sebb
jogokat biztosít s az alkotmányreformot
népszavazás formájában az ország népe elé ter-jessze
3 Az egész rendszer iránt bizalmi kérdést
ugyancsak népszavazás formájában az ország
népe elé kell vinni
Az csak természetes hogy a kommunisták s
részben a szocialisták balszárnya is élénken til-takoznak
a rendeleti kormányzás illetve a két
főkérdésben megejtendő népszavazás ellen Az
átmeneti diktatórikus kormányzás a dolog termé
szeténél fogva alkalmat fog adni a kormánynak
arra hogy kiutasítsa a Franciaországban műkö-dő
sokezer szovjet kémet és ágenst s hogy el-távolítsa
a közéletből azokat a sötét hatalmassá-gokat
akik külsőleg a szabadság elveiért küz-döttek
valójában azonban a politikai zűrzavar
előnyeit élvezték
Azonban a kommunisták első próbálkozása a
mosíanl krizis idején máris csúfosan megbukott
Mikor legelőször hívta magához De Gaullet a
francia köztársasági elnök a kommunisták álta-lános
sztrájkot hirdettek Az eredmény az volt
hogy a sztrájkhoz senki sem csatlakozott sőt a
kommunista munkások különösen a vasutasok
legnagyobb része nem engedelmeskedett a kom-munista
párt felhívásinak s az általános sztrájk
helyett csak a kommunisták ellen! undor erősö-dött
meg Az egész párizsi utca képe is ponto-san
az ellenkező képet mutatja mint amit
Moszkvában szeretnének Nincsenek vérengzé-sek
erőszakos jelenetek mégcsak komoly izga-lom
sincs sehol Vannak ugyan tízezres De
Gaulle-ellene- s tüntetések de ezek eltörpülnek a
milliós tömegek tüntetései mellett amelyek a tá-bornokot
éltetik A sorsdöntő politikai változás
l'erére Franciaerazág néne bizonyo passzivi-tással
srem'41! i eíe-ii'-vek- et Rö-'- n azt
mondhatinV- - " bit honv R Gaull-f'1- ?
obbí'-í-il- i moiielom lesz az általános győztes
m országban de az már bizonyos hogy az ál-'alán-os
"?tes "~"nunirmus lesz
lenutóbb megírtuk hooy a francia esemény1
legiellemzébb tulaidonsága n hoy bb a k"
féld semmilyen irányban sem avatkozik bele Ez
EGYESÜLNI AKAR A SKÓT
US AZ ANGOL EGYHÁZ
Edinbury — A Skót Esry-há- z
tapogatódzik az Angol
Egyházzal való egyeö!é le-hetőségei
után A Skót Egy-h- át
nagyssinatja elfogadta
xt a javaslatot amely --
rint ajánlani fogjak preabitc
reiknek az Angol Egyházzal
való egyesült
NEW JERSEY Un Ro-mán
Ferneex egy ' er-e- yi
asszony kétairboeaetten
hívta a rendőrséget mivel
egy molylepkét akart kala-náVss- al
agyonütni és véletle-nül
a férjét vágta fejbe aki
--lájalt A helyszínre érkező
rendőrök úgy a férjet mint
i mo!Ipkét életben találták
:
TO ukz i
a nemzetközi várakozás álláspontja azóta csak
mégjobbai megerősödött Mindenekelőtt az
USA az amely — bölcsen — hallgat A was-hingtoni
külpolitikusok hosszabb idő óta azon
vannak hogy az arab illetve a mohammedin vi-lágot
magukhoz édesgessék ez a folyománya
annak az erőteljes ellenakciónak amelyet az
egész nyugati külpolitika az északafrikai szovjet
befolyás ellen illetve az állítólag szovjetbarát
nasserizmus ellen folytat Ennélfogva az USA
semmi olyan lépést nem kíván tenni amelynek
az volna a jellege hogy az arab kívánságokkal
szemben egy ' kolonialista" igényt támogat De
függetlenül a praktikus politikai meggondolá-soktól
az amerikai felfogás elvileg az hogy ha
egy nép megérett az önkormányzatra attól azt
elzárni nem szabad Washingtonban általiban
rem osztják azt a francia politikai felfogást
hogy Algir mis mint a többi északafrikai volt
francia gyarmat s hogy Algir Franciaország egy
része amelynek függetlenségéről tárgyalni sem
lehet Most azonban a De Gaulle-mozgalo- m miatt
megváltozott a helyzet Ha De Gaulle wormányra
kerül úgy Franciaország politikailag legmarkán-sabb
része éppen az az Algir lesz amelynek
függetlenségi tendenciáit Washingtonban —
hallgatólag — támogatták Ezentúl szó sem le-het
arról hogy valaki aki Franciaország barát-jának
mondja magit bármilyen irányban is az
algiri lázadókkal állhasson kapcsolatban Ha
Amerika ezt tenné nyiltan szembekerülne egy
De Gaulle által vezetett Franciaorsziggal s
Franciaország nyomban kilépne a NATO-bó- l s a
beláthatatlan politikai következmények áradata
indulna meg
Az USA-na- k tehát választania kell s kénytelen-kelletlen
csak egy módon dönthet: feladja az
araboknak mindeniron való támogatására ala-pított
északafrikai politikát hogy a sokkal fon-tosab- b
Franciaországot tartsa meg barátai kö-zött
Miután a szovjet nem fogja kihagyni att a
politikai "ziccert" hogy az USA-- t az algiri ügy-ben
"gyarmatosító imperializmussal" vádolja
Washington viszont nem adhatja fel a Szaúdi—
Arábia—Jordán—Libanon —Tunisz (és titokban
Nasser) vonalán fennilló arab barát frontját sem
ezért újra sor fog kerülni az arab világ mesterié
ges ketléosztisira Aiok az algiri lázadók akik
eddig a szovjet nyilt támogatásit és az USA tit
kos szimpátiáját élvezték magukra maradnak
De Gaulle-ékna-k könnyű dolguk lesz az algiri
rend helyreállításinál
Fokozza az USA északafrikai politikijinak ne
hézségeit az hogy a De Gaulleista algíri hadse-reg
és Tunisz között miris fegyveres konílik
tusra került a sor amelyet Tunisz — termesze'
tesen — a Biztonsági Tanács elé visz Az nyilván-való
hogy Tunisz és Tuniszon it Egyiptom illet
ve a szovjet fegyverrel támogatta az algiri lá-zadókat
Tunisz mostanáig minden nyugatba- -
ratsig ellenére — nyugodtan folytathatta ezt az
aknamunkit mert az UNO Biztonsigi Tanicsa
előtt mindenkor számíthatott az USA segítségére
Ha most ez az USA-támogat- ás megszűnik akkor
Tunisznak is választania kell a nyugatbarátság
illetve a Nasser-barátsi- g között Valóban zse
niális éleslitissal kellene megildva lenni min-den
egyes külpolitikai referensnek Washington-ban
hogy akir csak a most folyó Tunisz-Fran-ciaorsz- ig
közötti panaszeljárás során az UNO
"'-- — -- "! Tani' el$t megfelelő magatartást
'ron e'$ az amerikai ki'üldótt'ek
A ffí nroVa mn larrta eWtt (pénteken
május 30-á- n ) írtuk tehát aMrer amikor mé" iw
kapta mag Se Caulle a btlmet így MMVrif
tésönk mindenkép helyes veh (ASzerk )
Két francia helyőrséget kerítettek he
Tuniszban
A tuniszi radsereg alakulata' bekerítettek és fogva tartanak
két francia he'£réget Tunisz területén "Ez kizárólag védelmi és
biztonsági óvintézkedés mondotta egy tuniszi hivatalos személy
semmiféle támadási szándékunk nincsen a gefszai és szfaxi fran-cia
helyőrségek elken" A francia csapatok itt u 1956 évi állam-közi
szerződés alapján áHomáozek Ez a szerződés biztosította
a függetlenséget Tunisz száméra Egy francia hadügyminiszté-riumi
személy állításai szerint a gefszai mintegy 700 főt szám-láló
francia helyőrséget 3—t 9tw tuniszi Vertette be Ezekhez
csatlakozott még számos algíri felkelő is Ugyanez a helyzet
Szfabn is Egy New Yorkból szármaaó hír szerint a 22 mr fő
nyi tuniszi franca hadsereg szoros együttműködésben áll ez al-gíri
Périzs-e- l lenes francia csapatok főperencsnokságével után-pótlásukét
is Algírból kapják légi utón amit eddig a tuniszi'' nem
elleneztek A február 8-i- ki Szakiét Sttá Yuestef elleni francia
légi támadás oa azonban a tuníiak szorgalmazza a francia
csapatok kCiiát Tumszbo1
Toronto 195S június srrki
Hdited and i'uMMied at
99G I)oercourt Hoad Toron te
l'IIONB LB 6-03- 33
Az algiri és korzikai francia hadsereg
aktív közbelépéssel fenyegeti
a párizsi kormányt
A szocialista ellenek u I' l n eiiakadalyozta hogy De Gaulle
tábornok parlamentaris utón vehesse at a hatalmat De Gaulle
ismét vidéki otthonába távozott miután előzőleg térgyaléokat
folytatott André Letroquer képviselőházi elnökkel és Gettón Morv
nervillel a Köztársasági Tanács elnökével De Gaullet egyébként
legutóbb Coty köztársasági elnök hívta meg Párizsba hogy —
amint azt mindenki hitte — megbízza öt új kormány alakításá-val
Algír és Korzika polgári és katonai vezetői akiket a párizsi
kormány formálisan lázadóknak tekint most már nyilvánosan is
hangoztatlak hogy De Gaulle tábornokot erőszak elkelmwáeáv&l
is hatalomhoz juttatják ha n% nem volna meg a törvényes lehe-tőség
A megfigyelők többsége ugyancsak azon a véleményen
van hogy az Algírból és Korzikából imtftendó ketonéi akciónak
az anyaországi francia hadsereg körében sem igen akadnának
ellenzői mert az egész francia hadsereg át ven szőve De Gaulle-bar- át
tisztekkel
A szocialisták megátalkodott ellenzéki magatartása De
Gaulleval szemben eddig is csak azt eredményezte rogy De
Gaulle nem hajlandó mindaddig a kormányelnökléget vállalni
amíg nincsen meg minden biztosítéka arra hogy a szocialisták
felhagynak ellenzékieskedésükkel mivel a tömör szocialista és
kommunista ellenzék a parlamentben csak De Gaulle kormányá
nak alkotmányszerü bukáséhoz vezethetne előbb vagy utóbb
Közben jelentések érkeznek Algírból arról hogy az ú n
algíri "zendülő" hadsereg újabb ultimátumot küldött a párkai kor-mánynak
amelyben a hadsereg képviselői határozottan kiie+eoilV
hogy csakis egy olyan kormánynak hajlandók engedelmeskedni
amelynek az élén De Gaulle tábornok áll Az ultimátum most m&r
azt a követelést is támaszta hogy a párizsi államvezetőség most
már surgósen intézkedjen mert különben a degaulleista érzel-meiről
ismert hadsereg Algírban Korzikában és az anyaországiján
is erószaWioz lesz kénytelen nyúlni De Gaulle érdekében
Külföldi személyiségek megjegyzései
a francia válságról
Egyre szaporodik azoknak a k jlfoldi politikusoknak a szá-ma
akik a francia válságról nyilatkoznak Az ottawai parlament-ben
J W Macdone'l miniszter a francia festményekről szólva
azt mondotta hogy a kanadaiaknak semmi Oguk nincs azt hinni
hogy ilyesmi nem fordulhat elő nálunk Béritől megtörténhet az
hogy a polgárok nem vigyáznak eléggé alkotmányjogi intézmé-nyeikre"
lord Mancroft angol miniszter törte meg Londonban a liU-gatá- s
mély csendét amely mögé burkolóztak mindezideig az an-gol
po'mkusok : Tévedás volna azt hinni hogy csak egyszerű
megfigyelői vagyunk egy francia extravaganciának aminek tra-gikus
következményei lehetnének Ne feledjük "egy frania tra-gédia
Európa tragédiája is"
Nyugatnémet hivatalos kormány korok ben attól tartanak
hogy De Gaulle hatalomraiutása Franciaországban hátrahatná ez
európai egységet és az EURATOM nemzetkőzi szervezet kifej-lesztését
Adenauer kancellár bizalmi emberei úgy nyilatkoztak
Sogy a kancellár félti a német-franci- a közeledés érdekében ed-ü- g
kfeitett munkáiénak eredményeit ha bármilyen szélsőság
rekedne felül Franciaországban
Angol konzervatív és liberális lapok megegyeznek abban a
Uményben hogy De Gaulle hatalomraiutása kedveane a fa
árháború kirobbanásának Franciaországban Igyes konzervatív
apók azonban dicshimnuszokat za9edaznek De GejHenÜ'e li-berális
és független lapok a két rossz közül a kisebbik bejne te-kintik
De Gaullet Ezzel természetesen ellentétben állnak a murv
ásDárti lapok véleményei eme'yerkben De Geultet Freneohw ha
sonlítlak és izt éllítiék hogy De Gaullenek is ugyanolyan ambi- -
--Jói vannak mint Frenconek voltak netatomraiutáse tWR ugy
átszik a demokrácia utolsó leheleteit ves rranaaonawgBew —
hék a labouristák lapjai — a szabadság egyik büszke bástyája
omlik össze az egész szabad világ biztonsága és egység ve-szély- ben
van"
Sok idegen turista mondta te megrendelt u'szasvt rrencie--
országbe mondiák az utazási iroda ugynofei s ez t wmra
az utóbb' napodban még csak-- otozódik
A negyedik amerikai mesterséges
bolygó már kering a világűrben
Az Egyesűit Államok hadi- -
tengerénete kilőtte a lókhaj-táeo- a
erővel miködő negye
dik meMernégea bolygót
amely eddigi jelenték sze
!
rint óriási seleíéirgel halad
a világűrben Célja az hogy
tudományos adatokat zl-gáltass- on
a nap iboty&ntáH
sugárzásairól
í i
--írra I+