Kanadai Magyarsag, December 27, 1969

              l
ES
tói
yek
3
szád
AK
0i
ÉJOff
A
tt
9?
f
hallgatag kanadai
j) Már többször beszámoltunk azokról a
felbukkanó izgalmakról amelyek főleg a kana-- ''
baloldali szíveket facsarják össze ha — Ame-7ia- i
van szó Furcsa nem hogy pont a balolda- -
'kv„4iir)k a mée baloldalibb NDP — amelv las- -
szocialista vonalra tolódik nként egészen — jaj-fiíf- li
ha Kanada szuverenitásáról" esik szó? A
„ hallgat és nem érti ezt a fantom-fájdalm- at
íz ulti'ák úgy érzik — dehogy érzik csak mond-H- y _ hogy Amerika állandóan lesben áll hogy a
Tom kanadai májat lelopja az asztalról mint a
joS macska amikor a háziasszony egy pillanatra
hitatfordít A Kanauai meuia ajio ív raaioj
-- in? része ultraiioerans es teie van „nazatias" ag- -
odalommal a nagy szumszea noauasi szanaeKai
úatt Mit hódított meg eacng vmeriKa Aanaaaoanv
Elsősorban az ipari-tok- é az ami ellen harcolnak
n7 — seuiiLutv — iicui v--
san liduasatíiiat:
hanem politikailag is veszélyezteti Kanada szuve-Li-:ticí- St
Mikor és hogy veszélyeztette? De izgul- -
iLk az egyetemi professzorok szerződtetése ellen
ha azok — nem uueuuibUK rnensege isanaua
f:L0riU-!5na-k
vasv Amerika Kanadának? Tudják
llíoey mennyi kanadai tanár tanit az Egyesült Álla
gokban? Óh ez mr§ Ez „agy-lecsapola- s" ami
pen annyira rossz Mi jő akkor? A kínai fal fel-Ipité- se
a két angolnyelvül ország között ami ellen
[anada IlDeraiOdl iyuíuciicj icgvcnucjcuucu na
m Ameriftoiui uautui uíuyjvuui vnfij cjjtiiii
ifaó Kínájáról van szó?
CíintG nuritáiű hérvel írnak naponta az ameri
kai négerüldözésekröl" a háború azon-L- ii
heszüntetéséröl az „éhség" likvidálásáról
KtíBtha csak a washingtoni ultraliberáli- -
lait utánoznák de a neofiták irtózatos túlbuzgósá
gával Miért avatkoznak bele Amerika belügyeibe
fa nem akarják hogy Amerika beleavatkozzék az
KdvékéDer Amit jsuiiaseiu teu --fuiieima ödjtuja
jírmennyire liberális is — egyetlen szóval sem
nmpientália Québec elszakadásának a ka- -
:onaszökevényeknek nagylelkű menedékjog
kérdését
A sérelem az hogy a sarki szigetvilág
rü7fitt húzódó tengeri átjárót le kell zárni Azt
fnondják a soviniszta liberálisok hogy az ott folyó
hajózás beszennyezné a vizeket A pollució elleni
'küzdelem nagyon helyes de ez alatt a ravasz cím- -
izó alatt az amerikai hajózást akarják kizárni A
Fasiszták?
első hír amit a liberális TV
iben hallottunk az volt hogy
iszták" követték el a
ibantast Sző sem volt másokról
ta nagyon óvatosan megvál
tatták a véleményüket Azért
hazudni sem lehet minden alap
7472KÜ1
milánói
illanóban Í4 ember halt meg
f bomba robbanásától amit egy
$í likban helyeztek el Ugyanak- -
if Rómában is robbantak bom- -
Mindezt — természetesen — a
ífjsisztáknak" tulajdonították Ki- -
másnak? Embertelen és aljas
Wk a fasiszta lehet A kommunis-Eb- l
és anarchistáktól nem lehet
p bestialitast elképzelni!
wndenesetre: a „fasisztákat"
lolta a kanadai rádió egyik állo- -
De csak egyetlen egyszer
lassan áttért az anarchis- -
Igaz mondja hogy új-fasis- z-
'X is összefogtak de a robban
ót a rendőrség az anarchistá
teszi felelőssé Azóta meg is
i fögyanusított: egy ballett--
® anarchista Egy másik anar- -
'& a vallatása közben kiugrott
alakon és azt ordította hogy
a nemzetközi anarchista moz
inak
l!°st mit mondjunk? Hogy az
'cfósta balett-tánc- os aljas em--
vlt aki 14 embert ölt meg egy
e hiábavaló robbantással?
f mondjuk azt: hogy ime nem
követték el ezeket
%s robbantásokat?
mek ez a vita? A rendőrség
eldöntötte Csak az az érde-!?og- y
miért állította a kanadai
íftai állomás az első percek- -
ft°gy fasiszták voltak a tette-Amik- or
— anarchisták vol--
a ferdített újságírás amit p alelnök említett És ez az
g újságírás amit minden ol--
pjuk vagy hallgatójuk utál
ug nem tudtak biztosat mi- -
Rondták hogy fasiszták vol- -
Unmagukat akarták később
ZUdtokl'"5 £7 nem valószínű Inbp: az örök kommunista- -
a2 Vonalán Tii-rHpttp- k Pfn ha
hírt
pbad így újságot írni híreket
ru"ii' bzabad ísv — becsapni nemJ
i?iJ_ --'' BMőt? E2 — a liberalizmus
-- " -- tJ( n_
&' ' í
1% &
i (! ffi- - rTÜ
KANADAI MAGYARSÁGr 1969: KARÁCSONY (52) " " ""r-kJ-T 1
'
+
&
vietnámi
Szenátus
—-
vagy
adott
leeúiabb
fasiszták
Manhattan sikere akut ijedtséggé fokozódott Mi-ért?
Kanadai hajók nem szennyezik be az amerikai
vagy más kikötőket
Szép és dicséretes dolog a hazafiság de ez — és
különösen annak soviniszta túlzása — nem áll jól
a „liberális" katekizmusra esküdő kanadai sajtó-nak
Uraim a liberalizmus szabad kereskedelmet
szabad hajózást szabad érintkezést jelent! Ezt akar-ják
vagy átnyergeltek a konzervatív elzárkózás
lovára?
De mindentől eltekintve ez az elzárkózás nem is
hasznos Kanadának 15-2- 0 billió dollárra lesz szük-sége
a következő néhány év alatt hogy befektet-hesse
a saját fejlődésébe Másszóval hogy ma-gasabb
életszínvonalat nyújthasson a kanadai nép-nek
mint amit most tud Honnan veszik ezt?
Angliának nincs ennyi pénze drága
is — lásd a ráfizetést a korábbi német kölcsönök-re
a márka felértékelése miatt! — és az most a
Szovjettel igyekszik üzletet kötni Csak Amerika
adhatja a tökét a technológiát a szakembereket
Mi a különbség? Mert Amerika — már „hódít"?
Elszigetelődni Amerikától akkor amikor Que-bec-- et
bármelyik szép napon elveszthetik? Remél-jük
hogy nem fogják mert ez Quebecre is és a
maradék Kanadára is katasztrófa lenne De — meg-történhet
A sarki szigetvilág — Kanadáé Ez nem vitás és
Amerika egyetlen négyzetmétert sem követel be-lőlük
De hogy az Átjárón minden
nemzetnek — még Amerikának is — szabad legyen
hajóznia ez sem vitatható Amellett hogy ez Ka-nada
érdeke is olyan lenne mintha az Egyesült
Államok lezárná a Panama Csatornát a kanadai ha-jók
előtt Hogy tetszene ez?
A gazdasági érdek közös a közlekedés szabad-ságának
érdeke közös minek tehát ilyen infanti-lis
ostoba problémát dobni a két testvérország
közé?
Megint az ördögi terv: a
megosztás az szítása ami a loká-lis
klikk-uralm- at biztosítja De biztosítja-e- ?
Kanada népét sem tudja „agymosni" a monopo-lisztik- us
liberális média Ez is kemény öntuda-tos
nép
Csak még vár Egyszer majd a „hallgatag ka-nadai"
is megszólal És ezt nagyon hangosan fog-ja
mondani A liberálisok bele fognak süketülni
Béldy Béla: ények nyomában:
Akasí
Né-metországtól?
Északnyugati
liberális-moszkovit- a
ellenségeskedés
ztas
Az angol parlament nagy szó-többséggel
leszavazta a halálbün-tetést
az akasztást Eddig rendben
van Tele vannak humánus lelkek-kel
Csak az a kérdés hogy a hu-mánus
lélek megszavazná-- e ezt a
törvényjavaslatot ha történetesen
saját magát vagy családtagját
gyilkolnák meg?
Ez a kérdés nem ostoba huma-nizmus
kérdése Az angol rendőr-ség
amelyet igazán humánusnak
ismernek minden más rendörség-hez
képest a maga egészében kö-vetelte
az akasztás helyreállítását
Azóta rohamosan felment a bűnö-zések
száma Az angol közvéle-mény
amely még egy galambfé-szek
miatt is hónapokig elhalaszt-ta-t
egy fontos építkezést 84%-ba- n
követelte az akasztás visszaál-lítását
Most azt kérdezhetné az ember
hogy demokrácia-- e Anglia amely
nem veszi figyelembe a nép kíván-ságát?
Vagy: kit véd Anglia — a
bűnöst vagy az áldozatot?
Az egész kérdés korunk egyik
ostoba megalázó tévedése Azt or-dítjuk
hogy nem szabad ölni Ez
így igaz De miért öl a gyilkos? És
miért öl az angol kormány amikor
fegyvereket szállít Nigériának
hogy megtarthassa a Biafra terü-letére
eső olajat? Egyáltalán miért
van háború öldöklés káini test-vérgyilkosság?
Van Sajnos van De ezt nem le-het
azzal kezdeni hogy megtilt-ják
a kivégzést! Megpróbálták és
helytelennek bizonyult Miért is-métlik
meg a hibát?
Ameddig a gonosz gyilkol fel
kell húzni az első akasztófára
Majd ha a gonosz megszelídül el
lehet törölni a halálbüntetést A
gyengeség mindig több eröszakot
szüL Miért éppen az ártatlannak
kell viselnie a humanisták lelkiis-meretének
terheit Miért mindig az
áldozat szenvedjen a gyilkos soha?
Ugyanez a kérdés merült fel
Amerikában is Aki öl azt a társa-dalom
a villamosszékbe kell hogy
ültesse Ha nem öl nem kerül oda
Roppant egyszerű a halálbünte-tés
megszüntetése: nem kell ölni!
Ha valaki nem öl nem kerül a
halálos székbe Ez természetes
De — kezdjék a gyilkos urak!
P9
Bevándorlás
Talán nem illik erről a kérdésről
írnunk mert magunk is bevándo-roltak
vagyunk De ez a probléma
a mienk is ha hü fiai akarunk ma-radni
Kanadának Aki bevándorolt
az már — kanadai ha meg is tart-ja
a maga nemzetiségének nyelvét
szokásait és kultúráját
Most azt olvassuk hogy a ka-nadai
bevándorlás nagymértékben
lecsökkent Ez baj 22 millió em-berrel
nem lehet megoldani a hatal-mas
országnak minden életkérdé-sét
Ide bevándorlás kell méghoz-zá
olyanoké akik tudnak és —
akarnak is dolgozni Ez közügy
mindegy hogy valaki a -- Hudson
Bay Companyval együtt jött-- e ide
vagy néhány évvel ezelőtt
Azt olvassuk hogy a bevándor-lás
az európai országokból csök-kent
és ez borította fel a mérleget
Ellenben növekedett a Bermudák-ból
— a színeseké — és az Egye-sült
Államokból — a katonaszöke-vényeké
Természetesen ameddig a kana-dai
törvények ezt megengedik tö-kéletesen
mindegy hogy kinek mi
a színe Az is mindegy hogy köte-lességét
megtagadó katonaszökevé-ny-
e?
De sajnos kiderült hogy az új
bevándorlók nagyrésze nem akar
dolgozni vagy ha akar is nem tud
Nincs meg hozzá a szakmája az
ereje az intelligenciája — mind-egy
minek nevezzük! — nincs meg
hozzá a munkakészsége
Nem tudjuk hogy a bevándorlás
csak személyek beengedését jelenti-
-e vagy munkáskezek beengedé-sét
Ha a liberálisnak mindegy
hogy kit engednek be örömmel ve-hetik
ha egész Biafra idevonul
hogy ki ne irtsák a nigériaiak
De szerintünk nem a statisztika
növekvő lézengő rittereire van
szükség ebben a hatalmas ország-ban
Nem a gyávákra a tudatla-nokra
a munkakerülőkre hanem
a bátrakra erősekre és vállalko-zókra
Kanadának fel kell töltenie
magát hogy megalapozza a jövő-jét
De nem gyökértelen szökevé-nyekkel
akik a torontói bünstatisz-tiká- t
máris ijesztően megemelték
Nem a salakkal kell feltölteni
Kanadát hanem — dolgozó becsü-letes
emberekkel!
Karácsony
Karácsonyt nem kell méltatni —
Jézus születése örök ünneppé tet-te
Hogy mikor született Jézus
aki később az emberiség Megvál-tója
lett az tökéletesen mindegy
Lehet hogy 5-- 7 évvel előbb lehet
hogy nem pont december 24-é- n —
ez csupán tudományos viták tár-gya
lehet De — megszületett Ka-rácsonykor
született meg és ez a
mi számunkra még mindig ugyan-azt
a Karácsonyt jelenti
Ebben az izgatott hamis viták-kal
telt korban nem az a fontos
hogy Jézus mikor születeti hanem
hogy megszületett Ezt még a
Schonfieldek sem tagadhatják és
ha igyekeznek is Jézus krisztusi
misszióját tagadni a kétezeresz-tendú- s
ünnep — a mienk Nem azo-ké
akik nem akarják akik nem
szeretik akik nem ekkor hanem
más dátumon ünneplik December
24-éne- k estéje — a mienk Keresz-tényeké
Különösen: a mienk — az
európai közösségből kiszakadt ke-resztényeké
Ki tagadja Jézus születését? Sen-ki
Vannak akik tagadják isteni
számlázását és küldetését de mit
számít ez a nyelvöltögelés a két-ezeréves
hittel szemben? Nem tud-ják
ezek a „felvilágosultak" hogy
az ember emberré fejlődését nem
az analízis a dolgok boncolgatása
hanem mindig a szintézis a dol-gok
összevetése segítette elő? Biz-tos
hogy ! ember a primitív Aus-tralo-pithecus- ból
a mai csillagjáró
emberig sok babonán totemen
valláson és más filozófiai tévelygé-sét
esett át De éppen ezért óriási
történelmi esemény volt Jézus kon-vertálása
— Krisztussá A Világ
Megváltójává
Tekinthetjük ezt teológiai szem-pontból
filozófiai szempontból bí-rálhatjuk
és lázadhatunk ellene de
a TÉNY maga megmarad Krisztus
egy új világot teremtett az Atya
akaratából az Atya megbízásából
és ezt senki soha nem tudja „tu-dományos"
éi-vekk- el letagadni
Krisztus egy egészen ellentétes és
ellenséges világ közepén meghir-dette
a szeretet vallását Azt ami
addig sohasem volt Átalakította a
mediterrán kultúrát az emberiség
bölcsőjét — a maga képére A po-gány
világot likvidálta az erőszak
helyébe az emberi együttélés és
szeretet dogmáját tette Mindegy
hogy milyen „megbízásból" — ez
önmaga isteni megbízást jelent
Lehet tagadni Krisztust és ezzel
beleolvadni az elmúló semmibe le-het
féllangyosan „hinni" benne
hogy hátha mégis — van De az
intelligens ember aki a világűrben
jár ma már tudja hogy az egész
teremtés és annak földi megvalósí-tása
isteni munka Mi lehetett vol-na
más? És éppen ezért Krisztus
földi megjelenése is isteni feladat
volt amit hiába tagadnak egyesek
— a lélek megcáfolja a tagadókat
Karácsony nem csak a kis Jézus
megszületésének ünnepe hanem az
isteni képmásra teremtett ember
örömünnepe is
Lapunk mai száma a Karácsony
kedves történetein kívül a szoká-sos
tartalommal jelenik meg Amit
mi írunk az minden számunkban
— az isteni hitvallás Karácsony
nem több csak betetőzése ennek
az isteni hitvallásnak
Bek e
Ki nem akarja a békét? Minden-ki
akarja Kivétel: az északvietná-mi
kommunisták akik béke alatt
hódítást megbékélés helyett töme-g-
népirtást értenek
Nixon elnök mindent megtesz
hogy az igazi béke helyreálljon És
ez a béke nem a fegyverszünetet
a harcok megszűnését jelenti ha-nem
a független szabad Délviet-námot
is Hogy lehetne „béke" sza-bad
nép nélkül? A béke nagy szó
a kommunisták nem értik meg
„Béke" annyit jelent mint belső
megbékélést nem csak a harcok
abbahagyását hanem az őszinte
emberi együttélést és együttműkö-dést
Sajnos Hanoi ezt nem isme-ri
Neki a béke a kiirtott délviet-námi
ellentállók halála volna
Őszintén reméljük hogy Nixon
elnök terve egy tartós mindenki-re
nézve valóban értékes béke
megteremtésében — megvalósul
És még inkább reméljük hogy ezt
— meg is tudja valósítani
Nyíregyliázy Pál:
Karácsony este 1944-hc- n
Karácsonyi arcképet rajzolok
egy hazaáruló kommunistáról
aki ma fatornyos hazám „Kelet-magyarország"
című napilapjá-nak
szerkesztője s akinek a
szovjet csapatok megérkezésé-nek
hírére a túláradó örömtől
elszorult a szíve Kövér ember
busa fejjel s már a neve is olyan
bizonytalan: Ordas Nándornak
hívják
Ó beszéli el hogy 19-1- 4 Kará-csonyán
fehér hótakaró borult
Budapestre és külvárosaira Har-madik
hónapja katonaszökevény
Egyik nap otthon aludt a kis-pesti
Disznópiac téreji másik
nap a Pozsonyi úton egy mér-nökzászlós
kollégájánál akivel
együtt szöktek meg alakulatuk-tól
Minden reggel gondosan ki-fényesítette
csizmáját rendben
tartotta örvezetöi egyenruháját
és géppisztolyt hordott
Zsebében német nyelvű hami-sított
Offener-Befch- l volt mely
szerint a magyar honvédség
megbízásából katonaszökevénye
ket kutat Ilyen papírral még
egy évig is bírta volna a hábo-rút
Most cinikusan azt mond-ja
hogy a német nyelvű okirat
kitűnően megtette a hatását
„mint csirke az olajos bogyót
úgy megették a csendörök a
nyilas és katonai járőrök"
Karácsony 'előestéjén hazafe-lé
igyekezett és a Disznópiac tér
sarkán egy öregasszony mond-ta
ki a felzaklató örömhírt:
— Kedveském bezárult az
orosz gyűrű Budapest körüli —
Még ötven lépés volt1 Hazáig'' ezt
futva tette meg hogy odaadhas-sa
szüleinek az 1944 évi kará-csonyi
ajándékot az öregasz-szon- y
mondatát
Aztán így jellemzi Budapest
magyarságának közhangulatát:
— Megdöbbentő hír volt az
egész városnak Tízezrek bor-zongtak
meg a rémülettől: a nyi-lasok
a beszorult németek a
véres kezüek a nenizelvezetö
nagyok és a törpe hivatalnoka-ik
De sok százezrek lélegzőitek
fel megkönnyebbülten és boldo-gan:
végre!
Karácsonytól már kissé komp-likáltabb
lett a hamis nyiltpa-rancso- k
használata kevésbé
tűnt hihetőnek hogy egy utász
őrvezető az immár körülzárt és
ostromlott városban katonaszö-kevények
után kutat
Január 10-é- n találkozott a
Horthy Miklós úti iskola előtt
az első szovjet katonával Apró
termetű vágott fekete szemű
ember volt Sapkáján ötágú csil-lag
díszlelt Gyanakodva vizs-gálta
az örvezetöt de aztán in-tett
hogy menjen menjen gyor-san
tűnjön el
A félelemtől zsibbadt léptek-kel
ment vissza a szerkesztő
elvtárs a kedves öregasszony-hoz
hogy nem ludna-- e kölcsön-adni
valamilyen civil ruhát? Tu-dott
Egy rongyos világos felöl-töt
és egy foltozott kerti mun-kához
használt nadrágot A ka-tonaköpenyt
felcserélte a felöl-tővel
a csizmanadrágol a bő
vászonnadrággal
Hazafelé menel az utcán ta-lálkozott
a második szovjet ka-tonával
szürke sipkáján ennek
is ötógú csillag volt Ez kéksze-mű
magas szőke rendfokozat
nélküli ember volt bal szemén
fehér szemkötést viselt nemré-gen
sebesülhetett meg
— Kérdezte hogy „szoldát?"
mondtam hogy nyet nyet „Pus-ku?- "
mondtam nyet nyet! Hogy
hová tartok? Kézzel-lább- al ma-gyaráztam
hogy itt a közelben
az otthonom és anyámhoz me-gyek
Megmaradt szemével vé-gignézte
az arcomat aztán le-siklott
tekintete a vászonnadrág
alól kilátszó csizmafejre Jó
szívével megérezte ami a szov-jet
emberekre annyira jellemző
hogy nem vagyunk ellenségek
És barátságosan intett:
— Pasli doma mamkához!
Ilyen nyomorult ember — sa-ját
vallomása szerint — a Szabol-cs-
Szatmár megye Keletma-gyarország
című lapjának kom-munista
szerkesztője Azzal di-csekszik
hogy a lap mintegy
36000 példányban jelenik meg
amit el is hiszek hiszen az elő-fizetés
ott kötelező
A katonaszökevény és ok
mányhamisító szerkesztő elvtárs
személyemet sem kíméli De en-gem
már nem lehet megijeszte-ni
vastag hazugság gyűjtemény
van birtokomban Most karácso-nyi
ajándékként elolvastam né-hány
sorát:
— Nyíregyházy Pál a maga
módján reagál egyes hazai ese-ményekre
Hogyan? Hát iste-nem
hogyan reagálhatna egy
cs és kir polgármesterből lett
újságkorrektor messzi kapita-lista
Kanadában egy fasiszta
laplian? Hát csak irkálja gyer-mekded
hazugságait mellyel ön-magának
és környezetének egy
kis örömet szerez
Legjobban ez is mint a pesti
rádió ipszilonos nevemet kifogá-solja
pedig közel van hozzá az
anyakönyvi hivatal meggyőződ-hetne
annak feljegyzéseiből Ott-hon
— azt mondja — „i"-v- el ír-tam
s Kanadában „y" lett belő-le
Nyilván arra gondoltam hogy
„Horthy elpatkolt a nemesek
névjegyzékét már úgy sem ad-ják
ki Magyarországon Toron-tóion
pedig az ilyen ügy kutyát
sem érdekel miért ne lehetnék
hát önhatalmúlag ipszilonos em-ber?"
Bizony ipszilonnal írom tisz-telt
katonaszökevény elvtárs
mégpedig hárommal
+
Most központi parancsra óriá-si
propaganda folyik hogy az
emigrációt hazacsalogassák az
az 1970-e- s Szent István évre De
a kommunista propaganda min-dig
balkezes Ilyen történetekot
olvasok a szerkesztő elvtárs si-lány
lapjában
A bécsi Európa kávéházban a
pesti kirándulók mindenféle
magyarral találkozhatnak: ide-genbe
szakadt drága hazánkfiá-tól
különféle disszidensekig A
pesti kommunista asztalához
odasündörög egy pipás ezerszí-nű
nyakkendőbe és ingbe öltö-zött
bokszoló 'aréú'Tiriember s
az orra eléHartvaóiévJegyét igv "
szól:
— Halló Bocsánat én is
magyar csak már régen odaát
Amerika megengedi hogy
Volna egy jó business sok dol-lár
Ismeri maga magyar börtön?
A pesti Sing-Sin- g! Ismeri a
Bosst aki szállít a börtönöknek?
Én is kaphatok ugyan vizumot
a Bankgasse mondta de ha ma-ga
ott ismerős közvetíthet kap
10 százalék províziót
Az öreg amerikás disznósze--
me elmosolyodik:
Szimpla ügy kérem Nekünk
szükségünk van rengeteg bi-lincs
van barátom a Justic szó-val
megfelelő helyen Washing-tonban
átvesznek tőlem ötven-ezer
százezer bilincs Maguknál
biztos olcsóbb legnagyobb ipari
termelésük Nálunk ezek az al-jas
niggerek mit meséljem nem
tudunk eleget termelni Én ve-szek
magyar bilincs adok dol-lár
kiviszem Amerika Mennyi-be
kerül maguknál egy bilincs?
A pesti vendég aki meglakott
már néhány börtönt szégyelli
magát nem tudja mennyibe ke-rül
egy bilincs?
— Nem tudja? Mégis aproxi-mative- ?
Ötven forint? Nyolcvan?
Maga felsrófol árat! New York-ban
minden kirakatban ott van
két és fél dollár egy bilincs La-kattal!
Minthogy üzletkötésre nincs
kilátás az öreg amerikás ott
hagyja a kávéházat s a pesti
vendég azon gondolkozik nem
fogja-- e a Magyar Nemzeti Bank
megbüntetni hogy elmulasztott
egy ilyen zsíros valutaüzletet?
Már kezein érzi a bilincset la-kattal
Itt az Újvilágban egyesületek
társasutazásokat hirdetnek az
1970-e- s Szent István évre A
kommunistáknak szükségük van
pénzre hogy fenntartsák magu-kat
Ne menjetek most haza test-véreim!
Nyugati valuta nélkül
összeomlik a kommunizmus!
Aztán ne felejtsétek el hogy
a bilincseket nem sikerült elad-ni
egy vigyázatlan igaz szó a
rendszer ellen és már csattan
kezeteken a bilincs Lakattal!
Milyen sors vár rátok hiszen
tudjátok hogy bebádogoztak
minden kommunista börtönab-lakot!