Kanadai Magyarsag, December 16, 1972

              I
Itiildy fíóla:
Vietnám—Amerika nélkül
A vietnámi fegyverszünet tárgyalásai kétségte-lenül
megakadtak Kissinger ugyan vasárnap me-gint
Párizsba repült hogy Le Duc Tho-v-al tárgyal-jo- n
de ez bizonyos spekulációkon kívül nem so-kat
jelent Azt mondják egyes diplomaták hogy
a december 5-é- re kitűzött új tárgyalás-soroz- at
arra mutat hogy mindkét fél időt akart nyerni
hogy saját kormányával és az érdekeltekkel tár-gyaljon
a korábbi napokban módosított szerződé-si
szöveg felöl Ez valószínű mint ahogy valószí-nű
az is hogy nemcsak Hanoi hanem Thieu is
„engedett" valamit de a különbségek olyan na-gyok
hogy szinte lehetetlen azokat áthidalni
Hanoi sohasem megy bele abba hogy ott lévő
egész katonaságát (100 — 145 ezerre becsülik) tel-jesen
visszavonja ez viszont Thieu alapvető fel-tétele
Van még több probléma is egyik nehe-zebb
mint a másik így például hogy a fegyver-szünet
egész Indokfnára kiterjedjen és hogy az a
bizonyos „szerkezet" ami a fegyverszünet utáni
választásokat kiírná és ellenőrizné ne legyen
koalíciós kormány aminek Hanoi nyílván szánta
A Kissinger által eredetileg kitárgyalt feltételek
tehát nyílván megbuktak mert Thieu elég erősnek
érzi magát főleg morálisan Amerikával szemben
hogy ne engedjen vagy olyan keveset engedjen
ami mellett nem lehet a fegyverszünetet realizál-ni
Nem bíráljuk Thieu magatartását mert nem vi-tás
hogy Délvietnám részéről ezek majdnem
életbevágó feltételek De a kérdés most már abba
a fázisba jutott hogy nem az igazságosság kérdé-se
dönt hanem az az amerikai szándék hogy a
háborút a maga részéről befejezi Ez a szándék
nem önzés vagy politikai diktátum Az amerikai
közvélemény nem sokat törődik már a vietnámi
háborúval amióta a csapatok messze túlnyomó
részét hazahozták és amióta nincs hősi halott
De a kérdés világpolitikai rangot ért el azzal
hogy Amerika legújabban megindított világpoliti-kai
hadjáratát megtorpedózhatja a háború folyta-tás- a
Elsősorban Kína de majdnem annyira a Szov-jet
is nehezen mennek bele komolyabb gazdasági
kulturális és egyéb tárgyalásokba vagy legalább-is
vontatottan folytatják azokat amíg Amerika
részt vesz a háborúban és bombázza Északviet-nám
egy részét Ne higyjük hogy ez tisztán gaz-dasági
kérdés mert bármennyi előny fűződnék is
hozzá elsősorban egy szövetséges cserbenhagyá
Nehéz erre a kérdésre választ
adni ha az ember csak a jelenlegi
gyűlölködésből indul ki
Kétségtelen hogy a sok-milli- ós
hadseregek Szibéria határán a
legmodernebb fegyverek gépek
sőt nukleáris bombák is arra mu-tatnak
hogy a két óriás vagy fél
egymástól vagy esetleg támadni
akar A félelem kétségtelenül meg-van
Mindegyik fél a másiktól
mert óriási területük és hatalmas
lakosságuk állandó csábítást je-lent
a hódításra
IDEOLÓGIAI ACSARKODÁS
A kettőjük közti ideológiai gyű-lölködés
is erősen hozzájárulhat a
háborúhoz de az nem elég önma-gában
Ideológiai kérdések a mész-sz- i
régmúltban okoztak háborúkat
most pedig a kis afrikai törzsek-nél
de a mai világpolitikát a ha-talmi
a gazdasági vagy bizonyos
történelemben gyökerező érdekek
robbanthatják fel Az elvett jog a
meghódított területek visszaszer-zése
lehet döntő ok
Kína és a Szovjet között majd-nem
valamennyi ilyen háborús ok
megvan Az ideológiai ellentét
nemcsak heves de néha már ve-szélyesnek
látszik Kína belépése
az ENSZ-b- e nem tompította ezt
az ellentétet söt most állandóan
találkozva szemtöl-szemb- e állva
könnyebb egymást a legsúlyosabb
sértésekkel illetni Csiao Kuan-hu- a
Peking főmegbízottja az
ENSZ-né- l egyben helyettes kül-ügyminiszter
nyíltan szemébe
mondta Malik szovjet födelegátus-na- k
hogy a Szovjet leszerelési
terve nem más mint „kifejezett
csalás" Az a hatalom amely lero-hanta
és ma is megszállva tartja
Csehszlovákiát állandó csapatokat
tart Mongóliában is és fegyverek-kel
segítette Indiát — ne beszél-jen
békéről mert ezzel hazudik
Mégis ez az ideológiai berzen-kedés
valószínűleg nem vezet há-borúho- zA
Szovjet egyre inkább
elhajlik a burzsoá vonal felé és mi-helyt
Kína is feljavul gazdasági
lag ugyanez történik náluk is Az
hogy Kína egymásra gyártja a
nukleáris bombákat amelyekből
vagy 50—100 taktikai 20—30 kö
sának látszik De csak látszik Elvégre Amerika
közel 46 ezer katonáját vesztette ott el a közel tíz
éves háború folyamán tömérdek hadianyag-kár- t
szenvedett és nemzetközileg igen rossz nevet
szerzett magának
A hiba abban volt hogy amikor Kennedy elnök
elindította a háborút és Johnson erővel folytatta
egyik sem fogadta el a vezérkar ajánlatát hogy
engedjék meg nekik két-háro- m hónap alatt lero-hanni
Északvietnámot amit kétségtelenül meg
tudtak volna valósítani De az akkori elnökök
Kína beavatkozásától féltek amiről ugyan még
elméletileg sem lehetett szó a kulturális forrada-lom
és Kína általános gyengesége miatt
Nem maradt tehát hátra más megoldás mint
megpróbálni békét kötni még Amerikára néz-ve
bizonyos megalázó feltételek mellett is
Ezek a béketárgyalások hiábavalóak voltak Ha-noi
és Thieu makacsságának következményeként
és így a béke elhúzódásáért Amerika semmi eset-re
sem felelős A bombázás és a flotta manőverei
nem támadó szándékúak hanem a támadó fél
megállítására — a csapat és hadianyagszállítások
megakadályozására — szolgálnak Mihelyt Kína
és a Szovjet beszüntetnék ezeket a háborúnak is
sokkal könnyebben véget lehetne vetni
Ha a december 5-é- n kezdődött „utolsó" tárgya-lások
sem vezetnek eredményre ami valószínű
akkor — szerintünk — nem marad más hátra
mint hogy Amerika külön békét kössön Hanoival
és hagyja a két felet hogy kiharcolják a háború-jukat
Ez nem cinikus választás mert végre is a hábo-rú
nem Amerika és a Vietnámok között folyt ha-nem
Washington csak Délvietnámot segítette
Miután Thieu a fejetetejétöl a talpáig fel van sze-relve
a legmodernebb fegyverekkel meg kell áll-nia
a helyét Amerika nem teheti meg ezt helyet-tük
Valószínűnek kell tehát tartani hogy amennyi-ben
Thieu továbbra is ellentáll Nixon külön bé-két
köt Hanoial haza hozza a hadifoglyokat s a
még ott maradt csapatait a fegyverszünet biztosí-tását
rábízza a négyes bizottságra és igyekszik el-felejteni
magát a háborút Ez után az újjáépítés
ideje következik majd még hozzá Amerika ha-gyományainak
megfelelően az — ellenség újjá-építése
is
Ez lesz a háború méltó befejezése ami heteken
belül várható
Az események nyomában
Lesz-- e szovjet—kínai háború?
zéptávolságú bombája van a Szi-bériai
határokon (s 1975-r- e lehet
vagy 25 kontinensközti távolságú
bombája is) inkább a védekezésre
mutat Mint ahogy ugyanerre
utalnak a nagyvárosok alatti óriá-si
légvédelmi telepeik is
Ami a hatalmi hódítási ténye-zőt
illeti ilyent eddig Kína nem
mutatott A Szovjet annál inkább
De ma már a Szovjetnek sem áll
rendelkezésére akkora nukleáris
erő amivel szemben legalább Szi-bériát
ne tudnák a kínaiak meg-torlásként
elpusztítani Már pedig
ez Oroszország legfontosabb élet-területe
AZ ELVETT JOG"
Ellenben annál súlyosabb hely-zetet
teremhet az „elvett jog" a
történelemben gyökerező tényező
amelyet egy olyan büszke nép
mint a kínai nem tud elfelejteni
Emellett a szaporodó kínai népnek
szüksége van ezekre a termékeny
területekre A kínaiak már ezer
évekkel ezelőtt építettek ázsiai bi-rodalmakat
mielőtt az oroszok
az 1400-a- s évek táján Szibériába
értek
Főleg ez a tényező az — min-denesetre
kiegészítve a többiekkel
— ami egy kínai — szovjet hábo-rút
lehetségessé tesz Nem mon-dom
azt hogy lesz de azt igen
hogy lehet söt ha a kettő közt
mérlegelném a dolgokat azt mon-danám
hogy inkább lesz mint
nem lesz
Kína e pillanatban még túlgyen-g- e
ahhoz hogy a talpig felvérte-zett
Szovjetet megtámadja Nem
vitás hogy ez késztette az Ameri-kával
való egyezkedésre is Az
sem vitás hogy a Szovjet azért
vonakodik nukleáris állományát
csökkenteni mert nem csak Ame-rikát
hanem elsősorban Kínát tart-ja
ellenségének amely megtámad-hatja
Három éve tárgyalnak már a
határkérdésekről méghozzá egé-szen
jelentéktelen kiigazításokról
és még nincs megegyezés Egyet-len
négyzetcentimétert sem akar-nak
átengedni a területkböl mert
az nem anyagi hanem nemzeti
büszkeségüket sértené
Nem valószínűtlen az sem amit
az albán honvédelmi miniszter
Pekingben mondott hogy a Szov-jet
azért erőlteti az európai biz-tonsági
konferenciát hogy ezzel
magához láncolja Európát és k-izárja
egy esetleges kínai háború-ból
Könnyű volna most azt monda-ni
hogy „na és?" örüljünk ha
ez a két óriás egymásnak esk és 'mi mint nevető harmadik figyeljük
a pusztulásukat
De ez a tétel hamis Két ilyen
hatalmas erő összeütközéséből
nem tudjuk kivonni magunkat
Nem tudjuk használni a világten
gereket mert tele lesznek hadiha-jókkal
és csatákkal nem tudjuk
megakadályozni a Hitler-szer- ű oldal--
hódításokat amelyekkel a te-repet
akarták biztosítani és való-színűleg
minden izolációnak hátat-fordítunk
hogy halálra keres-hessük
magunkat — hadianyag el-adása
révén
Ez a lehetőség Esetleg a való-színűség
De természetesen egé-szen
más lehet a valóság
Van ugyanis egy tényező amit
nem szabad kihagyni ebből a ké-szülő
világrengésböl
Ez — az ember
Nem a kuli nem a muzsik ha-nem
a vezető ember
Nem mintha akár Brezsnyevröl
akár Maó-Csour- ól feltennénk —
különösen e vezérkarokról nem
— hogy visszariadnának tízmilli-ók
lemészárlásától Ellenben Mao
és Csou öregek Brezsnyev sem
éppen fiatal (65 éves) de ö meg-lehetősen
súlyos beteg Nem lát-szik
rajta és a közönség előtt a
maga pökhendi arrogáns arszláni
mosolyával úgy néz ki mintha ép-pen
bálba készülne De kétszer
volt már szívrohama és — ami en-ná- l
is halálosabb — állítólag máj-cirrhosi- sa
van Ez pedig előbb-utób- b
inkább előbb mint utóbb
végzetes lehet Ki lesz az utóda?
Nem személy szerint mert ez
mindegy De mennyi lesz benne a
hódító vágy mennyire lesz gyil-kolni
vágyó kommunista? Vagy
— megfordítva — mennyire lesz
benne békevágy és mennyire haj-landó
leépíteni a kommunizmus
diktatúráját polgári rendszerré?
Ugyanez áll még nagyobb mér-tékben
Maóra és Csou-r- a Maó
már nagyon öreg és a természet
törvényei sem sok időt adnak ne-ki
Csou 74 jó erőben látszik szí-vós
rugalmas szinte fáradhatat-lan
de — mégiscsak öreg Az
egész kínai felső politikai vezető
réteget most kezdik átváltani fia-talabbakra
Van köztük néhány na-gyon
tehetséges De azért a dön-tést
a katonaság fogja megadni Itt
Lin Piao és a többi szovjet-bará- t
főember kiirtásával megtisztítot-ták
a hadsereget és így remélhető
— bár sosem biztos — hogy a
politikai vagy a katonai döntő té
nyezök továbbra is szembenállnak
majd a Szovjettel Nem mintha
háborúban reménykednék mert
ez egy semlegességre kényszerítő
ok Ez a világ nem bír ki egy nuk-leáris
háborút Nem is hiszem
hogy lesz
De azért konvencionális háború-val
lehet sőt majdnem azt mond-hatnám:
kell számolni a két óriás-szomszéd
között Kína vissza akar-ja
kapni az elorzott területeit
És még valami ott van Ja-pán
is Nemsokára egyenlő lesz a
másik két ázsiai óriással Erre
egyelőre még ne számítsunk mert
hadieröben Amerika protektorátu-sa
alatt van De egyszer ez az idő
is eljön
Nagy Sándor óta a Római Bi-rodalmon
keresztül a barbárokig
sokat változott a világ és legalább
annyit változik ez után is
B B
f i
if j A
dbiYbbHYHbYÍHIHbbYvbWBk?? bkbf&itiés3árt IbixobHxHBbBíbaHBHaBIU
Ha űk WM
Gough Whitlam Ausztrália új
munkáspárti miniszterelnöke
WSm'% !&iH
W li w s 1 p pl
wh y --
'JbBbBJ
w TjbbbbbbbbbH
Péter Brennan az újonnan
kinevezett' amerikai
munkaügyi miniszter
4Ú&i
'4 it ' ' bT#? ÍJf Jfct1rA'ÍkU Al twl
V V ví iái ít}üJé? wrl JbbV IJÍibVi IbÉÉi
BBBBBBbW" "ftJfVnBBBBBBaBBBk
Yj# l"L nwf MWP M Z J
t
'
íf
'
'
" w
' -
í
„ ~&la&£u]bL
Tho és Kissinger
tárgyalás közben
1972 december 16
Nyíre gyházy Pál:
A mák cs a makk meséje
bVbVbVbVbVbVhm !&sVvk BviífllrvBYBYrlAHBYSTOHSflBYtfYBl
BvflYflvBF -- jBWjgyJHBJBf £& w 'ié íavsVi BHBHHV i iHw&KWKi t BM OBHH'wt t °Áá í fc c Bfl
ífc " vb4wT' MFhBWjA i is ?Ay in Hl
IbVbVbS HNJt rvinfi vfffll[ t vrRftvCcJK IiBm
BBBBBBBBaaBBBni £-£%- ! t iiV e- - „iKföiyrBHBBBÉBBJHiBBB
BBBBBBBBflflBBMí'A35T'lr2V ' & jl --juAwBBBBBCBBBBBBf
BBBBBBBBBBBVBCShk iS I vjjSHBBBBBBBBBBBBJ
HBBMBBBBBBBBBBBBBBL&4UhAd£ jÜB'y'SlKSflBvBM
lak kozott megcsillan a virc
A parlagon íevero nvín föl-dek
ura gróf Károlvi Ferenc
1755-be- n tanulmány úton járt
Franciaországban s ott valahol
a Bretagneban máktáblákat lá-tott
Levelet írt a nyíri földek
ispánjának hogy néhány száz
holdat vessenek be mákkal A
gróf talán nem tudott szépen ír-ni
talán vesszőt sem tett az „a"
betűre s így az öreg tiszttartó
vaksi szemével makknak olvas-ta
Nosza hamar gyűjteni kezd-ték
a tiszai tölgyerdöségek
makkját s mire a gróf hazajött
S00 katasztrális holdon lengette
a keleti szél tölgylevélkék
milliárdjait A mese szerint ígv
keletkezett a nyíregyházi erdő
A tudósok persze mást mon-danak
Az erdő öreg tölgyeseit
őshonosnak tekintik az utolsó
erdötörténeti kor emlékének
tartják amely Kr e 800 évvel
kezdődött s az éghajlati feltéte-lek
alapján tölgyesek alakultak
ki Az ilyen humuszos talajon
ezüst hársak és gyöngyvirágos
tölgyesek keletkeztek Én in-kább
a mák és makk meséjét
hiszem hiszen 150 évesnél idő-sebb
tölgyet senki sem látott a
nyíregyházi erdőben Pedig az
első telepesek inkább messze
földről hozták az építkezéshez
szükséges fát minthogy kivág-ják
az erdő kincseit
Jöjjenek velem kedves olva-sók
ebbe a kommunista építke-zések
miatt egyre pusztuló de
még mindig gyönyörű erdőbe A
sudár tölgyek lombkoronája
alatt gazdag cserjeszint alakult
ki A fagyai és a bodza játssza
a vezetöszerepet bódító illatár-ban
fürösztik a környéket A
cserjék között még jellemző az
őszre piros bogyót érlelő vad-labdarózsa
a fekete bogyójú
ostorménfa a piros bogyót érle-lő
galagonya a vörösgyűrüs
som és a kecskerágó Nagy-számban
díszlik a mogyoró
Az erdei tisztásokat tarka vi-ág- ok
buja sokasága népesíti ht
Botanikusok 350 virágos nö-vényt
jegyeztek fel Jellemző
virágok a zsálvák mécsvirágok
gémorrok boglárkák tüdöfü-ve- k
hóvirág erdei ibolya illa-tos
gyögyvirág madártej és
csillaghúr
A magyar Alföldön egyedül a
nyíregyházi erdőben él a berki
aggófü (Senecis Nemorensis)
Aranysárga színpompás virág
Ha eltűnik akkor a magyar Al-föld
egykor oly gazdag flórája
ismét szegényebb lesz egy cso-dálatos
fajtával Az erdő öreg
tölgyesei sok hegyvidéki korból
való maradványfajnak a mene-dékhelye
így pl óriási csen-kés- z
a nehézszagú gólyaorr a
fürtös salamonpecsét az enyves
zsálya Ezek ma csak a nyírségi
erdőkben találhatók
Mikor még otthon voltam a
40-e- s évek elején még kardvi-rág
is volt a nyíregyházi erdő-ben
Azóta nyomtalanul eltűnt
és majdnem bizonyos hogy a
kommunista nyomorban ez a
sors vár a többi ritka természe-ti
kincsünkre is Hiszen a búza-termő
földeket sem tudják gon-dozni
hogyan törődnének az
erdők vad virágaival?
Az erdő jelentősebb vadjai:
az öz a nyúl a fácán a fogoly
és a róka A madárvilág igen
gazdag Ismertebb madarai: a
fülemilék a pintyek a kakuk-kok
a harkályok a rigók a ci-negék
és a csókák söt holló
fészkelése is előfordul Gyakran
megfigyelhető a költöző mada-rak
közül a szép tollazatú és
testalkatú canttollú madár
i iWiiMiitBi
(#51) Kanadai Magyarság 2 oldal
mv ~k-- i M
F"a iB--
A io
a
is
ijmm
A tóban az egykori nyírvizek-re
jellemző halak közül elsősor-ban
a keszeg a kárász és a
ponty érdemel említést Olva-som
hogy az utóbbi években a
szovjet dicsőségére növényevő
amurt is betelepítettek
Az erdő északkeleti szélén
fekszik a szikesvizü Sóstófürdő
Már Mátyás király korából tu-dunk
róla Az év minden szaká-ban
szép és nagyon vonzó a táj
Gyakori vendégei voltak Krúdy
Gyula a nyíregyházi születésű
nagy álmodozó író és Blaha
Lujza a „nemzet csalogánya"
Napjainkban az erdő csend-jét
és nyugalmát főként a vá-ros
felöli oldalon az egyre mé-lyebben
előrenyomuló építkezé-sek
verik fel Az erdő lábánál
állították fel a Tanárképző Fő-iskolát
az erdő mélyén a Tüdő-szanatórium- ot
S a kettő között
a Tölgyes csárdát amelyben na-gyon
kedveltek a sóstóhegyi bo-rok:
a rizling az ezerjó és a
leányka Ma már az erdő szinte
összenőtt a várossal ha ez a fo-lyamat
tovább tart a veszteség
pótolhatatlan lesz
Pávai Vájna Ferenc geológus
tanácsára 1957-be- n megkísérel-ték
a hajdúszoboszlói melegvíz
példájára a Sóstón is kutat fúr-ni
988 méterre haladtak le ami-kor
feltört a pannon rétegből az
50 C fokos kloridokban és
karbonátokban gazdag gyógy-hatású
víz Vízhozama azonban
csak közepesnek mondható így
azután tíz év alatt 1968-i- g még
további három termálkutat fúr-tak
s ezzel a szikesvizü gyógy-tavár- ól
számontartott Sóstó be-lépett
a hazai termálfürdők so-rába
A harmincas években mű-vésztelepet
létesítettünk a Sós-tón
Rudnay mester szegényebb
sorsú tehetséges tanítványait
helyeztük el benne „Nyíregyhá-za
városa nagy megértéssel siet
segítségükre a fiatal művészek-nek
és dacára a súlyos gazdasá-gi
helyzetnek mindent elkövet
hogy sorsukon könnyítsen" —
írtuk a polgármesteri határozat-ban
A kommunizmusnak négy
évtized kellett hogy 1970-be- n
újra létrehozza a Sóstó Művész-telepet
főleg „külföldi" művé-szek
számára
Krúdy a „Nyíri emlék"-be- n
remekül írta le a Sóstófürdő
egykori vendégeinek életét „Itt
általában csak a tölgyfák boga-rai
a nagybajuszú cincérek men-nek
aludni A végnélküli mulat-ságokra
a zenét Benczi Gyula ci-gányprímás
bandája szolgáltatja
A régi balatonfüredi dáridők
„kismiskák" voltak ezekhez a
mulatságokhoz képest Ha kár-tyázni
kezdtek akkor vasárnap-tói-vasárnap- ig
járta a „csöndes"
és szép darab földek cseréltek
gazdát Olyan gyakran voltak
nevezetes párbajok hogy Elek
Gusztáv ezredes aki ez idötájt
az ország első párbajsegédje
volt egész nyarát kénytelen
volt Nyíregyházán tölteni hogy
az összegyűlt lovagias ügyeket
lebonyolítsa
Blaha Lujza vendégszerepelni
jött Nyíregyházára s a sóstói
vendéglőben szállt meg Előadás
után kocsin hajtott ki a Sóstóra
s a nyíregyházi huszárezred
tisztjei kisérték ki Reggelig tar-tott
a mulatság
Fényes Elek már 1852-be- n
írja földrajzában hogy a Sóstó
regényes vidéken fekszik s ele-gendő
vendég- - és fürdőszobák-kal
tánc és tekézö termekkel
van ellátva s gyógyereje csúz
köszvény és bőrkiütésekben
hasznos