Kanadai Magyarsag, April 22, 1967

              Bi
I
¥£
li
i5
ti
M
51
í
I
m
u
13
M
£3
ti
li
Wff!íjTr' 'il'rf WS
111 fi
KANADAI MAGYARSÁG 1967 ÁPRILIS 22 (16) iSi"fsrmt#'!W'??i
tJ'H'l'UJWlWLUMt'Hm Mim lJ H—IIL -- ——
p-a- ™ ji ij III ii il i nir i r
" iMPHüimiii m I T' r
i B a f illa i i o
Dr LeZböcTi níaZ a Dél-Magyarorsz-ág
Felszabadító Tanácsa elnökének
a DFT 1967 április 9-- i közgyűlésen elmondott beszéde
Száz esztendővel ezelőtt 1867-be- n
a magyar országgyűlés meg-alkotta
a XII tc-e- t — Deák Fe-renc
hosszú fáradozásának ered-ményét
— és ezzel a magyar nem-zet
kiegyezett az uralkodóval a
300 éves áldatlan hosszú perben
A kiegyezést — megelőzően és
gzután is — hevesen támadták
azok akik az emigrációban élő
Kossuth Lajos felfogásával azono-sították
magukat A vita még ma
B tart ha nem is politikai fórumo-kon
de a történelembe visszanéző
magyar lélekben Kinek volt iga-za?
Deáknak-- e Kossuthnak-e- ?
Én természetesen nem akarok
de nem is tudok egy olyan vitában
döntőbíróként fellépni amiben az
ország legkiválóbb tudósai fejtet-ték
ki véleményüket Nem is ez a
célom A DFT közgyűlésén nem le-het
kérdés a kiegyezés mint közj-ogi
és politikai tény de annál in-kább
lehet sőt kell is kérdésnek
lennie hogy mik voltak annak ha-tásai
a magyarországi nemzetisé-gek
magatartására Sőt még ennél
js tovább kell mennünk egy lépéss-el!
Fel kell vetnünk a kérdést
hogy a kiegyezés volt--e a forrása
annak a történelmi katasztrófának
ami Trianonban zuhant a nemzetr-e?
És fel kell vetnünk azt a kér-dést
is hogy Kossuth föderációs
tervének megvalósulása elháríthat-ta
volna-- e ezt a katasztrófát?
Nem látszik kétségesnek' — le-galábbis
előttem nem — hogy a
kiegyezés csaknem minden vonal-on
óriási előnyöket biztosított a
nemzetnek Eltekintve az abszolút
diktatúra megszűnésétől ami ön-magában
is döntő érv mellette a
kiegyezés emelte be az addig gyar-matosított
Magyarországot Euró-pába
Politikailag és gazdaságilag
— a kiegyezéstől kezdve kapcsol-ódhattunk
be az iparosodó és me-zőgazdaságunkat
tervszerűen fej-lesztő
nyugati országok vérkering-ésébe
De a kiegyezés tette lehetővé
azt is hogy Magyarország vissza-nyerje
teljes területi integritását
am& három évszázadon át sem de
facto sem de jure nem tudott el-érni
Részben a török megszállás
részben a dinasztiával folytatott
harc következményeként: a Kárpát-medenc- e
egyes részei vagy idegen
kralom alatt álltak vagy közjogil-ag
estek kívül a magyar szuveren-itáson
A kiegyezés közel 50 év nyu-godt
belső építőmunkájával aján-dékozta
meg a nemzetet Ez alatt
félévszázad alatt ipari és közlek-edési
téren valamint jogi és kult-urális
intézményeinkben többet
fejlődtünk mint azt megelőzően a
török hódoltság megszűnése óta
Sajnos azonban egyetlen döntő
boréban nem haladtunk előre és ez
a nemzetiségi kérdés volt Maga a
kiegyezés nem felelős ezért Két
ettől független tényező felelőssége
azonban vitathatatlannak látszik
f2 egyik az a majdnem naiv ideál-Cm- s
amivel az akkori liberális
koreszme magyar vezérképviselöi
esősorban Eötvös József kezelték
t a kérdést A másik a szociális
fakulás elmaradása
A kettő mögött azonban meg
kell látnunk az elmúlt évszázadok
török elleni harcainak és a dinasz- -
örök megosztó politikájának sö-tét
árnyékát is A harcoló magyar--
egyre fogyott és a dinasztia
Ntáent elkövetett hogy a török
föl hozzánk menekült vagy bete-fcP&e- tt
nemzetiségeinket ellenünk
"szítsa
Ez az árnyék borúit Kossuth po--
ütikáijara is aki a nemzetiségi kér--
u!~oen elemte az iskola és a libe-íal-is
közigazgatás útján való elma-gyarosít- ás
álláspontját foglalta el
a szabadságharc alatti szó-rja
nemzetiségi gyűlölködés vál-Jat- ta
meg ezt az álláspontot és
okította ki benne 1851-i- k évi roa--
alkotmánytervét ami még ké
sőbb e8y dunai konföderáció ter--
év'é bővült
JJtvös és Deák 1-868- -ik évi 49-i- k
nycikke az un egyenjogúsá-gjén- y
elvett ugyan a kossuthi
n-rend- szer gondoláig de
szintén annak liberális szellemé-ben
jelenti ki — Deák szavaival —
hogy „Magyarország összes hon-polgárai
az alkotmány alapelvei
szerint is politikai tekintetben egy
nemzetet képeznek az oszthatatlan
egységes magyar nemzetet" Ez a
törvény a teljes egyéni és kulturális
szabadságot biztosítja minden nem-zetiségi
polgárnak beleértve a sa-ját
iskolákat és az alsófokú köz-igazgatás
nyelvének megválasztá-sát
is
Sajnos a kossuthi konföderáció
és az eötvös-deák- i egyenjogúsági
törvény sem ismerte fel hogy a
nemzetiségeink már régen nem elé-gedtek
meg egy ilyen kulturális
autonómiával hanem önálló auto-nóm
területet követeltek maguk-nak
Ez a két különben ellentétes pó-lus
— Kossuth és Deák — ugyan-azt
a hibát követte el: nem szá-molt
azzal hogy a nemzetiségek
még nem értek el az új Európát ki-alakító
liberalizmus haladott szel-leméig
A nemzetiségek még a hó-dító
nacionalizmus támadó vágyai-ban
éltek sőt egészen a mai napig
abban is maradtak A kossuthi eöt-vösi
deák-feren- ci liberális huma-nizmussal
szemben a gyűlölet po-litikáját
követték Bármiféle kie-gyezés
helyett — a területi elkülö-nülést
követelték
A kiegyezés után sem vesztettek
a kiegyezés előtti harci készségük-ből
sőt inkább megerősödtek ab-ban
A szerbek 1869-be- n a nagy-becskere- ki
szerb konferencián
fenntartották az 1861-i- k évi karló-cai
tervüket vagyis a szerbvezeté-sű
Vajdaságot A horvátok részben
az illir-délszl- áv ideológia szellemét
fogadták el a jogpárt révén pedig
Bécs felé kacsingattak Az osztrá-kok
maguk is hajlandók 'voltak a
nemzetiségekkel való megegyezé-sünket
titokban akadályozni ahol
csak erre alkalmuk nyílt
Ehhez járultak: a folyton erősödő
orosz pánszlávizmus a nagyszerb-gondolat
kialakulása és a románok
dákő-romá- n álmai
Ezzel a mohó hódítási vággyal
szemben a liberalizmus nem csak
tehetetlennek bizonyult hanem
egyenesen kitárta a kapukat a nem-zetiségi
ambíciók előtt Akár a ro-mánokat
akár a szerbeket vagy
bármily más nemzetiséget nézünk
is a későbbi Trianon már akkor
születőben volt és az első kínálko-zó
alkalommal meg is született
Ennek tehát nem maga a kiegye-zés
volt az oka és nem is a kos-suthi
konföderáció visszautasítása
hanem a liberális szellemiség ami-vel
a lelkes és őszinte magyar ál-lamférfiak
egyoldalúan egyeztek ki
a nemzetiségekkel Teljes szabad-ságot
adtak nekik de soha semmi
lojalitást nem kaptak tőlük
De — ha mélyebbre hatolunk a
kérdésben — lehetetlen meg nem
látnunk a kiegyezés utáni korszak
másik alapvető csődjét: a szociális
szerkezet átalakításának elhanya-golását
A liberalizmus és a szociális
igazságosság meglehetősen ellen
tétes tényezők A liberalizmus az
egyén szabaddá tételével kiüti az
egyén mögül a közösség megtá-masztó
falát Felszabadítja az
egyént és utána — magára hagyja
így azután a gazdasági középkor-ból
alig kifelé kapaszkodó magyar
népi tömegeket az árvíz erejével
sodorta el a liberális szabadság A
fél-feudá- lis birtokrendszer és a
nagy-ipa- r egyoldalú hatalmával
szemben a liberális állam nem tett
semmit Az erősek még erösebbek
lettek a gyengék még gyengébbek
Ekkor vette kezdetét a kivándor-lás
a liberális korszak abortusz-törvénye
és a paraszti kisbirtok fo-kozódó
átcsúszása nemzetiségi ke-zekbe
A nemzetiségeknek volt
pénzük hogy megvegyék ezeket a
magyar birtokokat mert a mögöt-tük
álló románság vagy szlávság
rendelkezésükre bocsátotta azt De
a magyar államnak nem volt erre
pénzel
így tolódott el a románság kultu-rális
és gazdasági centruma a re-géiből
Erdelybe a szerbeké pedig
v
a magyar Délvidékre A magyaror-szági
nemzetiségek kulturálisan és
gazdaságilag is fölébe nőttek az
anya-országiakn- ak és ezzel a poli-tikai
rohamcsapatok szerepét vál-lalták
a magyarság ősi határain
belül! A nemzetiségi harc a mi sa-ját
területünkön építette ki sün-disznó-állá- sait
Mindezt a liberális
szabadság nevében tűrtük majd
később közigazgatási problémának
tekintettük A magyar népi töme-gek
gazdasági és szociális megerő-sítése
helyett egy elavult gazda-sági
és szociális rendhez ragasz-kodtunk
aminek csak katasztrófa
lehetett a vége
A kiegyezés századik évforduló-ján
tehát magát ezt a hatalmas polit-ikai-
közjogi eredményt nem hi-báztathatjuk
a történtekért De an-nál
inkább hibáztathatjuk a liberá
lis szellemet ami csak elvi szem-pontokat
látott meg és így nem
volt gyakorlati érintkezésben a
néppel Ez a vákumban való politi-zálás
nem lehetett eredményes a
nemzetiségek erőszak-politikájáv- al
szemben
De éppen ennyire hibáztathatjuk
a későbbi országvezetö államfér-fiakat
is mert a szociális átalaku-lás
konzekvens elhanyagolásával
megfosztották a magyarságot az
ellenállás alapvető fegyvereitől
A magam részéről a jelenre és a
jövőre nézve is elfogadom a nagy
történelmi tanulságot hogy a nem-zetiségekkel
nem lehet kiegyezni
mert azok területi hódítást akar-nak
és azt továbbra is fenn akar-ják
tartani
Ezért — szükségesnek tartom
kihangsúlyozni hogy a széttagolt
Duna-medenc- e láthatólag egyre sú-lyosodé
problémáit kizárólag a '
Kárpát-medenc- e geopolitikai egysé-gének
Magyarországnak területi
helyreállításával lehet megoldani
Más kiút nincs! Magyarország po-litikai
egysége a központi magyar-ság
vezető szerepével: az egyetlen
biztosítéka -- Közép-Kelet Európa
politikai jövőjének valamint an-nak
hogy ez a terület szervesen
illeszkedhessek majd be a bolse-vizmust- ól
mentes Európába
Minden más megoldás álom utó-pia
és mint ilyen eleve ki van zár-va
a tisztán realitásokra épülő jö-vőből
Nem védekezésképpen még csak
nem is indoklásképpen hangsúlyoz-nom
kell hogy ez nem magyar ir-redenta
hanem a Duna-meden- ce
népeinek közös érdeke és Európa
integrálásának abszolút előfelté-tele
9S&&ttZZSűitir
Festőiek a hajnalok Lappföldön Mikor a Nap fel emelkedik a horizont felé hosszú szinte kísértei
ties árnyékok jelennek meg a hóval fedett tájon A természet a legnagyobb művészi tehetség de itt
a Lappföldön nagyon hideg formában gyönyörköd tet
A ZÁRÓSZÓ
ég Kádároknak
a Szent
Borszéky György a Kanadai Ma-gyarság
„Kossuth Lajos és a köz-társasági
eszme című igen hatásos
és világos cikkében szembeszállt
mindazzal amit a londoni bankó-per
kapcsán Kossuth Lajosról és a
Szent Korona kérdéséről elmond-tunk
Ebben idézi Kossuth Lajos
1868 december 6-i- k levelét amely-ben
azt írja Kossuth: „Szívvel lé-lekkel
republikánus vagyok a jö-vendő
a demokráciáé És a demok-rácia
annyi mint önkormányzat a
népnek a nép általi önkormányzata
Üdv hát háromszoros üdv a köz-társaság
hajnalának"
Ez így igaz mert így van írva
Kossuth Albaidai d'Orense Jose
Maria spanyol köztársasági örgróf-ho- z
intézett levelében Azonban ez-zel
még koránt sincs bizonyítva —
ami eddigi cikkeink lényege volt
— hogy Kossuth a magyar Szent
Koronát mint „a magyarságot jel-képező
szimbólumot" is detroni-zálta
volna Debrecenben Eszünk
ágában sem volt hogy az emigrá-cióban
felvessük a királyság vagy
köztársaság kérdését Csupán a
nemzet jelképét a Szent Koronát
véltük megvédeni azokkal szemben
akik köztársasági érzelmeiket ösz-szetévesz- tik
a hagyomány-gyalá-záss- al
ezzel a tipikus elnemzetle-nít- ö
felfogással Ezer magyar esz-tendő
jelképe a Szent Korona volt
és az maradna egy becsületes ma-gyar
köztársaságban is amelynek
elnökei természetesen nem a ha-gyományokból
kivetkezett ráko-sist- a
nevelésű magyarok avagy
Károlyi Mihályok sőt Tildyek ha-nem
olyan férfiak akik tudják
hogy a magyar történelem nem
1945 április 4-- én kezdődött
A Lunar Orbiter ÜL nevű rakéta távolbalátó lencséjével felvételeket ké-szített
a Hold felszínéről Jól látni a Hold kráterekkel teleszórt felületét
A középen lévő felső kráter mintegy 20 mérföld átmérőjű és legalább egy
mérföld mély -- - -
JOGÁN
is szükségük van
Koronára
Semmi okunk arra hogy megfo-gadjuk
Borszéky György figyel-meztetését
amely az emigrációt
azzal vádolja hogy „nem tanultak
és nem felejtettek" s ezzel kapcso-latban
arra int hogy gondolkoz-zunk
el a Bourbonok sorsán El-gondolkoztunk
rajta és azt láttuk
hogy az ötödik francia köztársaság
szimbólumai között ma is ott van a
Bourbon liliom S azt olvassuk
hogy De Gaulle köztársasági elnök
ma is elzarándokol Napóleon csá-szár
szívét rejtő urnához Mert ez
is hagyomány a nemzet történel-mének
egy része épp úgy mint a
magyar Szent Korona ezer eszten-deje
Szeretnék megértést kérni azon
a téren hogy itt nem a királyság
köztársaság kérdéséről folyt vita
hanem arról hogy tiszteljük-- e ezer
év hagyományait vagy állapodjunk
meg abban hogy a magyar nemzet
történelme Tildy Zoltán a palástos
hóhér a kabáttolvaj debreceni kol-légki- mi
diák és a szeghalmi föld-parcellázási
panamista köztársasági
elnökségével és címerével kezdő-dött
E sorok írója ha egyszer mód-jában
volna még otthoni népszava-záson
véleményt nyilvánítani száz
százalékos lelkesedéssel szavazna
egy becsületes az ezer éves tradí-ciónkat
tisztelő magyar köztársa-ságra
amely minden legitimizmus
nélkül akár Szent Koronával is meg
merné vallani magyarságát mint
azt Kossuth írta
Véletlenség folytán a napokban
igen kitűnő bizonyítékot kaptam
arra a tételemre hogy Kossuth La-jos
csak a Habsburgokat detroni-zálta
és nem a Szent Koronát mint
nemzeti szimbólumot A Budapes-ten
nyomtatott de Magyarorszá-gon
nem ismert Magyar Hírek ter-jedelmes
riportot közölt Monokról
Kossuth Lajos szülőfalujáról a
Kossuth házról amely most múze-um
telve a szabadságharc lobo-góival
A fotoriporter lefényképe-zett
több zászlót s egyikre a szer-kesztő
azt írta rá: „Kossuth Lajos
zászlaja" A köztársasági Kossuth
gyönyörű magyar lobogóján ott
van az ország címere és fölötte ott
van Magyarország Szent Koronája
is Kossuth Lajos köztársasági ér-zelmű
voK de nem tévesztette ösz-sz- e
a nemzeti hagyományt a res-publikával
S ha még ez sem volna elegendő
akkor itt van egy másik — csak-nem
groteszk bizonyíték Épp most
jelent meg az ausztriai Weltreport
című lapban egy cikk amely majd-nem
hihetetlen de valószínűleg
száz százalékban igaz
„Csodálatos — hangzik az első
mondat — hogy a kommunista
Magyarországnak most a párt-princípium- ok
szerint a reakcionizmus-tó- l
át meg át hatott királyi korona
okoz gondokat és aggodalmakat"
A Budapesten járt tudósító ez-után
elmondja a magyar Szent Ko-rona
1945 óta lezajlott kalandos
történetét s elárulja azt is hogy
Magyarország Szent Koronáját je-lenleg
a Fort Knox-- i amerikai
„arany-erődbe-n" őrzik az Egye-sült
Államok sok-so- k milliárd dol-láros
aranykincsével együtt
S most szószermt idézünk ma-gyar
fordításban:
„Még a kommunisták is tisztá-kon
vannak a királyi klenodium le--
gendás jelentőségével Ezért nem
meglepő hogy a sarló-kalapács- os
budapesti rendszer az általa gyű-lölt
királyságot megtestesítő kirá-lyi
korona hazaszállítása érdeké-ben
mindent elkövetett Még a
kommunisták is követik a törté
nelmi hagyományt mikor ismétel- - ['
ten kérik a szent-istvá- ni korona
visszaadását mert tudják hogy ez f
a nemzeti hagyomány megtestesí-- !
tője még a „szocialista" Magyaror-szág
számára is Az 1965-ö- s kísér-letük:
Mindszcnty hercegprímást
kicserélni a Szent Koronáért ered-ménytelen
maradt Washington
szóvivője kijelentette hogy „a ko-rona
mint különleges státusban a
magyar nép (!) tulajdona kezelte-tik
és a továbbiakig az USA ható--
ságainak letétjében marad"
E közben azonban még csodála-tosabb
dolog történt Budapesten
nemsokára nagy kiállítást rendez-nek
Magyarország nemzeti' kincsei-ről
a régi magyar királyok insignüA
maiból a korvinákból királyi okle-velekből
Esetleg még a Szent
Jobb-o- t is kiállítják Az osztrák 'tu-dósító
szerint azonban hiányozni
fog a magyarság legfőbb jelképe á
legendás Szent Korona
A Weltreport szerint ugyanis
Kádár János parancsot adott a bu
dapesti ötvös kollektívának hogy a í m
kiállítás előtt készítsék el a Szent jM
Korona pontos másolatát Az öt: "jj-vö-s
munkát és az aranyértéket ki-bírja
még a megviselt kommunista
( gazdálkodás is Azonban 1945-be- n
mikor a Szent Koronát újra meg-találták
az amerikai katonai ható-ságok
ötszáz millió dollárra be-csülték
annak eszmei értékét
Ezért nem akadt egyetlen ameri-kai
biztosító társaság sem amely
a Szent Korona tengerentúlra szál-lítását
vállalta volna Csak az ame-rikai
flotta vagy légierő titka
hogy miként került Fort Knoxba
Szent István koronája
És még egyet A demokráciát lé-h- et
nagyra értékelni lehet lebe-csülni
azonban ha Borszéky
György szétnéz a világban meg
kell hogy lássa: hol van igazi de-mokrácia
Franciaországban nincs)
mert a degulleizmus mestersége-sen
fenntartott tekintélyuralom
Nyugat-Németországb- an amely
szintén köztársaság ugyancsak
nincs mert itt különféle lobbyk ér-dekképviseletek
kapitalista pa-raszt
és szakszervezeti érdekszö-vetségek
licitálják túl a parlamen-tet
Olaszországban úgyszintén
nincs és nincs Amerikában sem
ahol például most Johnson elnök
a kongresszus felhatalmazása nél-kül
folytatja a vietnámi háborút
Demokrácia van azonban elsősor-ban
Angliában és a Common-wealth-be- n
ahol a brit királynő
Őfelségének koronája alatt egy szo-cialista
miniszterelnök kormányoz
És demokrácia van Svédországban
Dániában Norvégiában Hollandiá-ban
Belgiumban Merő véletlenség
hogy ezek az országok mind ki-rályságok
is?
Zárjuk le tehát a vitát mert nem
királyságról és köztársaságról van
szó hanem a mi esetünkben tehát
a Szent Korona kérdésében a nem-ze- ti
múlt a hagyományok tisztele-téről
amely nélkül nem élhet
egyetlen nemzet sem Ha még egy
Kádár Jánosnak is szüksége van a
pakfong Szent Koronára akkor
idekint ne legyünk kommunistáb-bak
a kommunistáknál hanem akár
köztársaságért dobogó szívünk fe-lett
a magyar Szent Koronával „jel-vényezzü- k"
hogy az ezer eszten-dős
magyarság hű fiai vagyunk1 és
leszünk Hungaricus
S
h'V i '
!'
%
ftff
m
--íí
m
' i( !
WrAm
l& t ÍW kwíámríir"r-m-' z
m
tmm mm:
:'iii