Kanadai Magyarsag, July 22, 1967

              ÉS
I jiéf sötéten borul a világra a I minduntalan fellángoló középkele
ti háború árnyéka De nemcsak ott
harcoltak vagy még harcolnak
jl hanem Konguuan i-uger-raoan
jjon0 Kongban sót mar Burmában
1 i Tele van vérfoltokkal a világ
A legnagyobb valamennyi kó-zo- [t
__ Vietnám — már nem is
folt többé A dzsungel mocsarain-ak
rothadó vizét lassan-lassa- n ki-jzon- tja
az alvadt vér
A hatalmas 466 ezer főnyi USA
haderővel szemben kereken 300
ezer kommunista harcol Azaz hát
_ ki tudja a számukat? Ki nézett
bele a délvietnami paraszt lelkébe
hogy hová húz?
Ezéit-- e másért-- e de a komor
tény az hogy a háború nem megy
jol Vietnámban A kezdeményezés
kicsúszott Amerika kezéből és úgy
látszik hogy egy kicsit defenzíváb-a
szorultak
Mégis valami bizonytalanság
eseng Hanoi máskor annyira öntelt
bizalomtól harsogó hangjában
Mintha valami igen nagy elhatár-ozás
előtt állnának de még nem
biztosak abban hogy mit kell ten- -
m muk Katonai döntésről nem igen
lehet szó részben mert kielégítőe-n
állnak részben mert majdnem
biztosra vehetik hogy az USA
előbb-utób- b felfüggeszti de lega-lább
is korlátozza a bombázások-at
Talán éppen ennek a szelét vitte
t SÍ ! a monszun Hanoiba Erre mutat az
is hogy hirtelenül és váratlanul
hazarendelték féltucatnyi legmag-asabb
rangú európai diplomatájuk-at
egy nagyon titkos értekezletr-e
Ez nem katonai hanem politik-ai
döntésre utal
Ha az ember össze teszi a kock-ákat
szinte valószínűtlen ered
ig ményt kap Azért valószínűtlent
mert túlságosan hozzászoktunk
eddig a háború folytonos kiterjeszté-séhez
Lássuk csak az események kock-áit!
Johnson és Koszigin két Glass-boro- -i
találkozásának legalább hár-omnegyed
része csak a két államf-érfire
és a tolmácsra szorítkozott
A többi nagyságok künn várakozt-ak
Sok olyan kérdést beszélhet-te
meg amit még a saját külügy-minisztereik
sem hallhattak Ezért
-- M állíthatja a csalhatatlanság
igényével — hogy nem egyeztek
meg a nagy kérdésekben?
A másik kocka: Suslov harcias
árnyának — bár kisarányú —
Katavesztése a Politbüróban ami
pozitív előjellel a békésebb Kosz-iak
felulkerekedését jelenti
Nem kovette-- e ezt Seljepin hideg-retevé- se
és Yegoricsev moszkvai
Párttitkár leváltása? Mindketten
Múl harcias USA-ellenes- ek vol-- !
Alig lehet kétség afelől hogy
Koszigin őszintén békét akar Ez
1 szárazon józan ember aki közg-azdasági
posztokon mozgott elö-- K
a felé tudja
" tudnia kell! — hogy a Szovjet
Ptelen egyszerre finanszírozni a
Orosz
A SZDViof Wft-r&nlroláxii- xri natrviá- -
l már úgyis elérte legfontosabb
'& A szovjet cirkálók és kisé-ktu- k
befutott Egyiptom legfontO-b- b
kfWrtfíiK A lióK-- i Ac
fort Saidba HarrLas Píwüttmü- -
Ködési" nvilatkrvratrvr ic hallattunk
"T a VP7ofrí c---i--+ omír-jü-c
izéről: „A szovjet hadihajók
esszió elleni" V? nov nem hi- -
yult valónak mert utána —
VaSy 70 mérföldre Port Saidtól —
5Z _Í—7m'cíiu1e:_Ki_ e_ist_uityesziercei_Ki- - imü:-j-
I mm admirális talán hallotta is
_
--"na- MjKaL az ts jenét wgy
a1" 5egyiptomiak megújuló támadá- - SZOVlVt hoi'AL- - koirol-lrrtTná- f
"-"rj-ák
kiproYokálni Mindegy —
vanaaian
L yi
háborúkat is meg a belső fejlődést
is
Harmadik kocka: Kína A Szov-jetet
jobban megijesztette a kínai
hidrogénbomba mint bárki mást
A felderítő szolgálatuk azt jelen-tette
a Kremlnek hogy 1970-r- e
már 300 nukleáris bombája lesz
akár Mao Ce Tungnak akár Liu
Sao Csinek — mindegy hogyan
dől el a belső harc Sőt azt is je-lentette
a szovjet titkosszolgálat
hogy már talán jövő évben meg
lesz a kínai hosszútávú rakéta
amelynek végére hidrogénbom-bát
szerelhetnek és fellöhetik az
Űrbe — fejünk felett orbitoló Da-moklesz
kardjának Minden okuk
meg van tehát a szovjet vezérek-nek
hogy dupla adag tranquili-zer- t
szedjenek a pánik elkerülé-sére
Mármost: mi lehet a kiút? Csa-kis
egy kiút lehet és ez Amerika
Ha Amerikával ki tudnak egyezni
úgy hogy mindkét fél megtarthas-sa
a még el nem vesztett tekinté-lyét
ezzel bebiztosíthatják hátu-kat
Európában és nyugodtan for-dulhatnak
Kína felé
Ezért kell olyan kivételes jelen-tőségűnek
tartani Gheorghe Mau-re- r
román miniszterelnök pekingi
útját A Szovjet már régóta retteg
annak a lehetőségétől hogy Ame-rika
egy szép napon kiegyezik
Kínával Talán olyan alapon hogy
nem vállalja tovább a szárazföld
védelmét tehát Vietnámét sem és
csak szigeti barátaival szemben
tartja fenn védelmi kötelezettsé-gét
Most már ténnyé vált amit leg-utóbb
még kérdőjellel elsőként je-lentettünk
hogy Maurer Peking-be
utazott és Johnson elnök sze-mélyes
levelét vitte Maohoz Nem
valószínű hogy Maurer csak a
postás szerepét vállalta Ennél
sokkal többet is vállalhatott Vala-miféle
egyeztetést Vietnám ügyé-ben
Pekingi útja nem volt tervbe
véve csak azután került rá várat-lanul
és a legnagyobb titokban
sor hogy Johnsonnal találkozott
A múlt hét elején Budapesten
tartott kétnapos Szovjet-blok- k
konferencián sem vett részt Ro-mánia
Ez igen komoly jel! Az
ilyen komunista szakadárt Sztálin
idejében még máglyára ültették
volna ma már csak megdöbbenve
figyelik Hátha összehozza Kínát
Amerikával? Mindkét országtól
igen sokat kaphatna a jószolgála-tér- t
és világpolitikai rangra is
emelkedhetnék
Mindegy hogy lesz vagy nem
lesz eredménye az útnak a Szov-jet
nyilván figyelmeztető jelnek
veszi ezt a pekingi kirándulást és
a nagy belső hatalmi harc ellené-re
is úgy határozott hogy elérke-zett
az idö Amerika megbékíté- -
sére
Nem kell de Gaulle-szer- ü
gondolni a Szovjettel
csak a világ leghevesebb sebeinek
bekötözésére Közel-Kel- et és Vi-etnám
vagy inkább: Vietnam és
Közel-kel- et kte tartozik
a hadihajók tartósabb látogatásá
ból flottabázis lehet Lesz is ve
Gaulle nagy Szovjet - szerelmé-ből
pedig a Földközi-tenge- r nyu-gati
csücskében — mondjuk Al-gériában
— is megszülethetik egy
flottabázis
Úgy lehet ez elég lesz az oro-szoknak
és ha Amerika hajlandó
ezt lenyelni cserében megköthe-ti
a Vitnámban
Ha tehát a Szovjet is így akarja és
Kína sem ellenezné Johnson elnök
választási ajándékul kaphatja a vi-etnámi
békét A közelgő válasz-tás
biztosítása minden külpolitikai
áldozatot megért — ne felejtsük
el ezt! Éppen ezért figyeljük csak
hogy __ esetleg csak hónapok
múlva — felfüggesztik-- e a bom
o
ssm fw m - f
Jtoiiw-iTMMraffl'gB- B
Hanga
CANADA'S LARGEST AND OLDEST WEEKLY
cffrgSg8MgiMssaiMMM"
miniszterelnökség
flotta-bázi- s
puszi-pajtásságra
fegyverszünetet
bázásokat! Ez biztos jel lenne a
közeledő tárgyalásokra amikiöl
egyre több szó esik Washington-ban
a kulisszák mögött
Majdnem zárójelben tehát köz-bevetőleg
meg kell említenünk
azt az igen megbízható forrásból
származó hírt hogy Izrael utasí-totta
tudósait hogy a Barsebai
atomtelepen fogjanak hozzá atom-bombák
gyártásához Azt remélik
hogy egy éven belül megfelelő „el-rettentő"
atombombával rendel-keznek
Érthető hogy ez a hír nem
Dc Gaulle a
szabad
De Gaulle teljes átállása a Szov-jet
oldalára majdnem mindenkit e-lképesztett
Európában Elsősorban
— a franciákat A franciák nagyon
respektált öreg diplomatája Fran-cois-Ponc- et
mondja hogy de Gau-ell- e
politikai vagy emberi távozá-sa
esetén a degaulleizmus a kom-munizmusba
torkolhat Ha ez ta-lán
túlzás is kétségtelen hogy a
francia kommunista pártot rendkí-vül
felerősítette a tábornok Szovjet-bar-átsága
A nagy francia la-pok
szinte panaszfalként sírják
körül a francia-oros- z entente cor-dial- e-t
Hova vezet bennünket a
tábornok? — kérdi megdöbbenve
a Le Figaro
De Gaulle misztikus politikai
időjárás - analízissel felel erre
Azért csatlakozott a Szovjethez
— mondja — mert a két atom-hatalo- m
erőegyensúlyát az USA fel-borította
és félő hogy a Szovjet
fegyverhez nyúl nehogy véglege-sen
alul maradjon Erre is érvényes
az amit Mark Twain mondott az
ilyenféle idöjóslásokról: „Minden-ki
beszél róla de senki sem tesz
semmit hogy megjavítsa" Nyilván-való
ugyanis hogy de Gaulle csat-lakozása
a Szovjethez nem pótol-hatta
az állítólagos erő-differenc- iát
mert Franciaország már rég
nem élő erő csak történelmi vissz-hang
Gazdasági élete az elöregedés
reumájától nyög Szociális terhei
túlnőtték a bevételi lehetőség ha-tárait
Atomhatalmi ambíciói el-visznek
mindent amire égető szük-ség
lenne az ipar
A „force de frappe" azonban
még messze van A kínaiak később
indultak de már meg van a
De Gaulle még
marad a
A többi szabad európai ország
is hasonló áll a
tábornok külpolitikai rügtönzései
előtt De Gauelle kétméteres alak-ja
hirtelen kis karikatúrává tör-pült
Európában
De akkor ki az aki az európai
koncertet vezényli? Senki Euró-pát
sikerült a tábornok ambíciói-nak
széttördelni A britek és hat
társuk távoltartása még csak sú-lyos
kettéosztásnak tűnt de a
Szovjet-entent- e már darabokra tör-delte
az öreg kontinenst
De Gaulle szeret azzal a gondo-lattal
játszadozni hogy Európát
„harmadik erővé" építi ki Melyik
Európát? Azt amit kirekesztett
vagy azt ami fölött átugrott hogy
Moszkva ölébe ülhessen?
Európa valóban óriási harma-dik
erő lehetne ha teljesen és egé-szében
egyesülhetne De ezt de
Gaulle nem tudja megvalósítani
A természetes vezető szerep ugya-nis
Németországot illetné meg
mert minden vonalon tényleges
erőt képvisel míg a gall kakas már
csak kukorékolni tud De erről a
tábornok hallani sem akar
Így azután a mai Európa egy ve-zető
nélkül botladozó óriás Talán
sohasem volt még akkora széthú-zás
és rivalizálás a háború óta
mint most A középkeleti válság
nans
IN HUNGÁRIÁN LANGUAGE
ROMÁNIA KÖZVETÍT KEVABAP
VIETNÁMI BOMBASZÜNET TÁRGYALÁSOK ELŐTT?
Egyiptomban
Szovjetéi választolta
Európa hclyell
modernizációjá-hoz
hid-rogénbombáj-ulc
Magára
megdöbbenéssel
THE
csak a szovjet-ara- b köröket ha-nem
magát az Egyesűit Államokat
is rendkívül izgatja Az emocio-nális
Közép-kele- t atom-fegyverkezé- se
nagy potenciális katasztrófát
rejt magában
Miközben a nagyhatalmak hábo-rúk
szításával vagy elfojtásával
vannak elfoglalva Európában
minden csendes De ez nem azt
jelenti hogy „Nyugaton minden
változatlan" Éppen az ellenkező-jét
csak most készül az első kísérlet-re
a Csendes Óceánon
A nyugatnémetek hangtalan
megdöbbenéssel reagáltak a francia-s-zovjet
entent-r-e Ók is kíván-nának
közeledni a Szovjet-tömbhö- z
de nem úgy hogy a Szovje-tet
válasszák Amerika helyett Ügy
érzik hogy Amerika még mindig
jobb a Párizs-Moszkv- a tengelynél
ami valósággal keresztüldöfi az
életüket Franciaországban hosszú
távon nem bízhatnak mert de Gau-ell- e
nem azonos Franciaországgal
Még ma sem hát még ha eltávo-zik
és a maradéka nyíltan a Szov-jet
nyakába borul Két kommunis-ta
vagy legalábbis szélső balolda-li
állam között nem élhetnek Ez
fejeződik ki abban a feszültségben
is ami a nagy koalíció két partne-re
között kialakult A szocialisták
Wehner-j- e a kommunista párt tör-vényesít- ését
javasolta amitől a
keresztény demokraták érhetően
fáznak már csak azért is mert ez
a koalíciót a szocialisták javára
billentené
Emellett a gazdasági életük is
erősen köhög Az export csökken
a kereskedelmi mérleg deficites A
költségvetésük is az A túlzó arab
államok Amerikával együtt őket
is a feketelistára tették És ezt a
feketelistát de Gaulle is aláírta
Söt még a Szovjeten is túltesz Mi-közben
az oroszok a saját olajuk-kal
házaltak Európában de Gau-eíl- e
megtiltotta a Franciországba
érkező arab olaj továbbítását —
Németországba Kicsit keserűen
kérdik a németek: az arabok de
Gauelle szövetségesei vagy Euró-pa
országai?
így történt hogy Németország
az Amerikától való elhidegülés
után magára maradt
széttördeli Európa
mutatta meg igazán hogy Európa
külpolitikailag mennyire elszig-etelődött
Amerikához nem akarnak
tartozni a Szovjethez pedig nem
tartozhatnak
A moszkvai Politbüróban csak
azért nem ment keresztül a terv
hogy Berlin körül támasszanak új
zűrt Amerikának mert a Közép-Kelet- et
alkalmasabbnak találták
erre A németek jól tudják ezt M-ilyen
reményekkel nézhetnek hát
nagy „barátjukra" de Gaulle-r- a
aki már az első komoly krízis ide-jén
cserben hagyta szabad Euró-pát
és annak természetes ellensé-géhez
a Szovjethez csatlakozott?
De Gaulle kétségen kívül impo-nálóan
indult amikor felszámolta
az algériai „Vietnámot" és végre
szilárd kormányzatot adott a fo-lyékony
francia politikának De az-után
elkezdett a realitásoktól a
misztikum felé sodródni Nem Eu-rópát
szolgálja hanem csak a ré-gi
francia dicsőséget akarja vissza-állítani
A „gloire" gyenge fénye azon-ban
ami a tábornok fejét övezi
nem világítja be az öreg kont-inenst
Szabad Európa számára csak
hunyorgó el-eltü- nö lidércfény az
ami arra emlékeztet hogy Charle-magn- e
után is apró cserepekre
tört szét Európa
Wass
MAGYAR
— 'T—
Mí
I
w íWWmí
SZERKESZTŐSÉG
ÉS
KIADÓHIVATAL Ft
n 353 Spadina Avenue
Toronto 2B Ont
H Telefon: CM 4-37-
21
Vol 17 No 29
XVII évf 29 szám
1967 július 22
Authonzcd as 2nd clasi
mail by the Post Office
Department Ottówa ano j
for payment of postage
in casli
Ara: 15 cent
Jf''WJ"WIgfW
Albert:
SZEMMEL
Az első nagyszabású magyar-amerik- ai kiadóvállalat a
Danubian Picss Inc végre megszületett Létrehozta a magyar
élniakarás a magyar alkotó eiö és cselekvő készség Első éves
kiadói tervezete készen áll Az öt kötetből álló „Hungárián
Package" mely a magyar nemzet történelmét Magyarország
földrajzát a nem-magy- ar nemzetiségi csopoi toknak a Kárpá-tok
medencéjébe való betelepülésének hiteles téi képsoroza-tokban
illusztrált történetét a magyar legendákat népmeséket
és táncokat viszi angol nyelven az amerikai könyvtárakba és
iskolákba Az „Eidélyi Egyetemek Története M 10-t- ól 1922-ig- "
mely Erdély ősi magyar kultúrájától tesz hiteles Tomisokból
vett tanúbizonyságot úgy magyar mint angol nyclvíi kiadás-ban
„Hisloiy of the Danubian Basin" mely 1700 oldalon
szinkronizálja egységbe hozva a magyar szerb horvát oszt-rák
szlovák és román történelmet a maga nemében egyedül-álló
mii Ezen fő-kiadván-yok
mellett olt szerepel az első év
teivezelébcn egy külön népszerű „Hungárián Danccbook" óvo-dák
és elemiiskolák számára valamint magyar népmesék és
magyar legendák mesénként és legendánként való külön il-lusztrált
megjelentetése az amerikai gyermekpiac részére Vé-gül
két új komoly értékű magyar nyelvű könyv is ott szerepel
az első év listáján
Amerikai könyvtárak és iskolák érdeklődéssel fogadták a
Danubian Press programját mivel szakembeiei szerint terve-zett
kiadványai hézagpótló jelentőségűek Az amerikai ma-gyarság
szellemi elitjének egy része lelkesedéssel csatlakozott
ehhez a programhoz és részvényjegyzések által módot nyúj-tott
ahhoz hogy ez a kiadási tervezet megvalósulhasson A
magyar szellemi elit másik része azonban valamint maga az
amerikai magyarság széles rétegei hűvösen és közömbösen fi-gyelik
ezt az induló munkát és igyekeznek óvatosan távol ma-radni
tőle mintha nem közös értékű valamennyiünket érintő
magyar megmozdulásról lenne szó csupán néhány ember sze-mélyes
próbálkozásáról
A magyarság zömének ez az állásfoglalása nem meglepő
Nincsen benne semmi új Minden magyar szubadsághaic Mo-hácstól
1956-i- g emiatt a nemzeti tulajdonságunk miatt veszett
el „Ha mégegyszer azt üzeni mindnyájunknak el kell menni"
Dc mindnyájan még nem mentünk cl soha sehova együtt
Ez azonban nem jelenti azt hogy a Danubian Piess is nyom-talanul
elvész mint annyi sok más szép magyar kezdeménye-zés
melynek nem volt ideje „mégegyszer üzenni" Amerikai
szakemberek szerint ha a Danubian Press semmit többet nem
csinál mint megvalósítja első évre kitűzött programját: máris
olyan maradandó értékű tett lesz melyhez foghatót amerikai
viszonylatban magyarok még soha sem lettek Megismertetik
önmagukat Amerika népével előadják a maguk szempontjait
higgadt tárgyilagos módon bizonyítékok alapján úgy a ta-nácskozó
termek mint az iskolatermek használatára Nem mi
mondjuk ezt amerikai egyetemi tanárok és könyvtárosok
mondják Vagyis ha a magyarság közönye miatt a Danubian
Press az első év után megbukik még akkor is érdemes volt
életrehívni
Mi azonban bízunk abban hogy a Danubian Press túlél vala-mennyiünket
Nem csak azért mert akadnak mindég magya-rok
akik megértik az idők szavát és hajlandók vállalni koc-kázatokat
a közös magyar érdekekért De azért is mert tudjuk
hogy amit Amerikának adunk arra Amerikának legalább annyi
szüksége van mint nekünk: az igazság ismerete A Dunavólgy
titkának és igazságainak ismerete mely nélkül nem lehet bé-kesség
és jólét a földnek azon a részén amit ma idekint mi
képviselünk s amig ott békesség és jólét nincs addig a háború
veszélye mint egy fekete felleg árnyékát ráveti az egész em-beriségre
Mi az igazság forgalomba hozatalát választottuk üzleti vál-lalkozásunk
alapjául és úgy érezzük hogy elérkezett az idö
amikor ez a portéka megérdemli a keresletet Akik pedig a
maguk szellemi lelki és anyagi erejét az igazság terjesztésébe
fektetik azok megérdemlik hogy ez a befektetés magos osz-talékot
jövedelmezzen S nem csak mi érezzük ezt maréknyi
magyar végvári csapat de így amerikai tanárok szakemberek
és államférfiak osztoznak velünk ebben az érzésben
Ez az oka annak hogy volt bátorságunk az elindulásra
Aki osztozni kíván velünk a munkában az erőfeszítésben és
ezeknek jövedelmében azt testvéri szeretettel várjuk De nem
döngetjük az ajtókat még csak nem is kopogtatunk többé Az
az idö eltelt Hivatalos címünk: Danubian Press Inc Astor
Park Florida Érdeklődök kérdéseire örömmel válaszolunk
Részvényeket is adunk még el korlátolt számban De senkit
sem háborgatunk többé és senkit sem próbálunk rábeszélni
hogy magyar legyen
Mindazok azonban akik arra számítanak titokban hogy
majd ha mi átestünk az első esztendő tüzpróbáján és szemmel
látható sikerünk lesz akkor csatlakoznak hozzánk: azok jól-teszik
ha részt kérnek a kezdés erőfeszítéseiből is Nem csak
okosságból hanem az erkölcs szabályai miatt Mi hajlandók
vagyunk önzetlenül és minden ellenszolgáltatás nélkül dol-gozni
azokért akik odahaza szenvednek valamint a még meg-semszület- ett
magyar nemzedékekért akiknek jövendőbeli ha-zája
ebek harmincadján van ma De gyarló emberi természe-tünk
megbokrosodik annak gondolatától hogy azt a nehezen
kivívott jövendőt olyanokkal is meg kell osszuk akik ma ké-nyelmes
közönnyel és tétlenül szemlélik vívódásainkat „Ma-gára
van ki másokért csatázik" írta volt a múlt század keserű
költője „halála árán másnak vesz jövőt" Valószínűleg mi is
ezeknek a magukrahagyott bolondoknak a kategóriájába tar-tozunk
ennek tudata azonban nem lelkesít túlságosan
I
1
'í
K:
í
I i
í
H
v (
ií11j U
T&ij E 'fi 1
M
1 M
l{ 3'r I 2 Mlí Ll''í
1
'aaíli