Magyar Elet, May 30, 1970

              - W £ rf fW 1ÍT"
HUNGÁRIÁM LIFE 'M) AVn tílaság
hanem Ulek " ~
s stéM nép tttz
csuda dtifltt
BZRZSENYt MAGYAR ELET Caa4a IIt
Vol 23 No 22 XXIII uiohj i 22 w-- m lyTii njius y vzornbaí Ara: 20 cent p m r ilF m f' o
yiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiniiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii i miniiiiiiiiiiiiiiiiiimiiniiiiiniiiniiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiii i „SiVi Majorit)'" erősödő hangja hbI )rs Albert:
H —— JL JL w — rv JLZ — I I II lOlinsei) Nixoni lamuuaija: magyar szemmel
Ujabb rakcla-lámaszponlo- k Kubában! Mcrhclcllcn badizsákmáii) Kambodzsában
A romániai árvízkárosultak Máma meghaladja a negyedmilliót — Két-milli- ó
hold víz alatt — A halottak száma a 200--at Is túllépte — Magyaror-szágon
Is számos halálos áldozatot köteteltek a vadvizek — Lon Nol Kam-bodzsa
miniszterelnöke Június Itől bevezeti a statáriumot — Wllllam Ro-ger-s
USA külügyminiszter kijelentette hogy a dél-vietna- mi csapatok kam-bodzsai
expedícióját akkor is támogatja Amerika amikor az amerikai egy
ségek már elhagyták az" országot — A hét végén újabb bomba robbant
Montreal belvárosában három héttel ezelőtt egy postahivatal gyüjtöszekré-njé- t
repesztette szét egy pokolgép — Kínai csapatok háromszor megsértet-lé- k
a Himalájában fekvő Uhutan határalt: a király felkérte a New Delhii
indiai hatóságokat hogy tiltakozzanak a határsértés ellen — Az amerikai
felderítő gépek négy hete semmiféle ellenállásba nem ütköznek Észak
Vietnam felett (előzetesen a ÍJ— 32 rajok szőnyegbombázták a Vlet Cong
rakéta-támaszpontok- at és légelhárító állásokat) — Egyiptom Jelentősen nö-velte
tüzérségi erejét és löpontosságát a szovjet „szakértők" megjelenése
óta Abba Ilban külügyminiszter további 24 szuperszonikus repülőgépet kért
a Pentagontól hogy ellensülozia az oroszok egyre növekvő légelhárító ra-kétabcrcndcz- éselt
— A legújabb Jelentések 50 „SAM-2- " és tucatnvj „SAM-J- "
szovjet rukétakilövő támaszpont lázas gyorsasággal való építéséről számol-nak
be —Az oroszok n Illan beismerték hogy Egyiptom légtere fölött át-vettek
a „védelmi szolgálatot"
150000 AM üli! KAI
A CSILLAGOS
ZASZLO MÖGÖTT
OvoralliilrKa ilttwr lii7
tonsági sisakban szerpen
tin-konfe- tti erőben vonult
fei 150000 ember New
York utcáin az USA a!J
Ibc Way!" ritimitára rmne J
telve Veelőzik a 27 c
villanyszerelő: James I-ap--
ham (Ph D eg elemi f
kocattal rendelkezik) tgv
jellemezte a mozgalmat
„Nem szeretjük ha a
diákok azt szajkózzák
liogy az az állam mely
bennnünket Is felne-velt
teljesen rothadt
és ezért clkell pusztí
tani — ha a több-ség
támogatja az ülnö-köt
akkor c döntést
kell tiszteletben tarta- ni"
Más sokatmondó zas?1u-felirati- :
„NIXONT TS
AGNEW-- T TAMOGATJl K
— JSTEN ÁLDJA A KOR
MANYT"
A SZAKSZERVEZETEK
MXON MOGOTT
Pclcr nrennan a new-york- i
építészeti munkások
iiaakssenczetének Feje így
HyUatkocott a tüntetés
asari lumwni
r
éj
utuo 7 it umocat uk A Jt AFL --CIO
iiLi1 u rt E'aukurk t~ nk: írv f-jra'nuz-ott
1 I i-
-n iiV I-- '- --V I--
1T1 Mn - ' — —in (
I llll I II ' I mm&mmimm m kJX
1 ilMI lf II mmammmmmm&m? Bgaau
:W&Sw&wtffi£ii
1 CmESw
)lpplhippi-ftilSAbatnl(ti- ll Wkrpirll
trl a (hlttonUtt munkávok
' Amrrira r r lt'" - — Nr
ban tlt6tvrnrffr ftrft rolfárnfter" Undviy el-UtoK-Uat
KMk a ha hítat UMrtnkrt ábréwlja a „tkrtM üt--
Trianon increnylcl Európa bizlonsága ellen Ötvenéves háború
1920-a- s páiiskoinwki bckediktalasokkal
saámítás kezdődött Európa nemzetének
aSrténcImrbvn Az európai kontiiwns évszázadokon át
szerepe egvdóie megszűnt s a bi-mnytalan-ság
kísértete nyugtalanította a népeket az
a legkülönösebb mindjárt ennek új korszaknak
Kcadctén hogy — a gvóztesei „be" dtúlautl
lWjpii%iÉiÉvri diktálták a feUeleWt cW tá-volról
béke szándéka jutott ki#ejsérc a
sietséggel végrehajtott rendezkedésbea az
Mtirontott hábonT fohiaUsának at akarata
Maga --Vadré Tardku a trianoni békediktátum agyik
megalkosóia áütott cáfolhatatlan t léid
igaaoiására aatikor A című könyviben (1921)
arjr megdöbbeojlóen őszinte és cinikus vallomással ma- -
gyaráxta Miért kellett Curdga de fdképpen a
iaaanwaaEiice
atkm darabnál saétvagdalni
„Aaoe napon anwhrcw Mémrtorstág
bekeiizeraodést (!) pecsét kikkel Fraaciaor
saág bekemdse át forruitta babarés (! imwlájdt
Vátasaott a liágában Varsóban mtkarest
buaégekre eartése
iáin egy
i tÉmairt Ígér
mam
a
M amely aa cltnat ve
töé nasaraia nemcaaa
de magyarság evsaaaaoos
úiitáraait Kárpátmedrnce többi aráét
taactn vásárt áruként dobtak
brbo éVtköaosség határam kMHesd konc
elé Ez at a aapirrrrtnrt
etkrpactes míndext Mván--
és Nakarestben a váratlanul totálisra wkrrurt
jnagy társult szövetségeari az xk?
k-tkn- ul sem lontosnak e vwdMrgeekbőr Euro-pa-ellen- e owtekmii alakult trwmmi drekto--
nu:nniV r iMVutlív cloik't-i"gb'- l tcakt-loi- i
mpiH marti ktovutok mit kivarrtak bekerendeaes- -
Támogatjuk NUont
cl
kambodzsai politikája
terén értünk
egyet gazdasági dönté-seivel
de tudjuk hogy
tisztes törek-szik
s akar kibúj-ni
a döntés mint
annak Idején Chamber-lain
tette"
A ZÁSZLÓ TISZTELETE
Mindenütt a csillago-sá-vc- s
lobogó lengett az egész
tüntetés folvamán a gigan-tikus
felhőkarcolók or-main
Egy technikus
igv sommázta a zászló irán-ti
tiszteletet: „Talán a dia-koknak
sütnivatojuk
van nekünk de azért
nincs Joguk felperzsel-ni
épületeinket Szeret-jük
a zászlónkat Sze-retjük
hazánkat A
zászlóégetés megfelel
életformánk aláakná-Zitának-"
m IIIIMMII III II III M" 'I lP_J
111
1
vrrni: koy nns tintktks'
A Mk raitikitlvtrkrtr pírduc tüntrtf olyan Jrl
taak mrllrtt vonultak hant hat iak) fpitfsl mint up-H- rt
Nitun! It lrt%r MrIi( untll Vktoryt" York
mint fon)l tfímrc kfivrlrltc a
bekért"
Uk ki Mxon mfttt
voll
Az új idV
valamcnnvi
tartott világhatalmi
S
volt az
bár a
maguk
a iga Iá-M- s
nem
biaoaynéáot
béke"
mcg kár
a megbífottai
a charták
ián
aVIgTádban
ben MktaáHoro skttt Európá-ia- i
tenelini oenM
a tone--
a
okso oda vb
lába volt
ígv
nsint
gyoatlem" S már még
klikkc
vajon
nem
békére
nem
alól
RCA
több
mint
ián 4£
útin
loh
Mvonult akik
sor
sem sat--
tűnt
kent" Pozsonvban Zagi abban vagy éppen Koajtsvárott
A trianoni békediktálok már 1920 június 4-é- n is
nagyon jól tudták hogv a légi történelmi rend ünfce-nve-s
felforgatása nem megv majd erőszak alkalmazása
nélkül A háború tehát a politika esxkdscfeet még folv
talódni fog s valóban folytatódik is homár ötven cw
ory félctenctes és ijesztő sikerrel" hogy a békének ki-kiáltott
állapot — néuchmck korigatgatást üMdtin es
a demokratikusnak vagy éppen népidamakniUkuinak
hazudott kümatahní gyámkodás terrorja wiVsmrosan
több anberéletet követelt a régi Fcrridék Erdély a ma
awar és horvát Délvidék és a belső maayar medence ŐV
lakói korében nsént amennyi az első és ac iddköcben
leaajlott második vllágháboTÚ cgvuttes vactége volt
Nem kell most kutim felsorolnunk a faji és vallási
ttMoaésck crdaaaos enmreottatasot és kisetepmh a
háborúi kövesd kdeonténcs méstárlásokdiaui tálásol
sribériai pokolba kbtálHtott WI hadinál máayM Mám-adata- it
a hrtrtták doVjét a vörös nrpbiiáinpuk crkdlcv
tcstn és mmats kirakatpereit a rtndflriigi vahasóki
gvilkossági bűntényeit a kmaokamrák ambcrhwnt aprí-tó
húsdarálóit — mert UMsankcnt miadeacs a saánwada-to-k
mint rideg statlsetikakba össaetanrokMki borzal-mak
bcköltömek a joaan ítéletre és objoktrriUWra ta-masrito- dó
történetírásba S ki menté még mindig cá
rokat a tényt hagy a saétronaboH és saétiubbaanjtt kár-pátmedencei
ncsnarti koauwcg népi tagjai megnevezve
őket: a magyarok a totók a rutének a horvátok a sk
vének a rácok a saékcryek a dunai svábok és a tibbsek
de talán még ac erdélyi románok is auaiodnk--c valaha
is annyi tmbertcfctn megkínaattatást és flatttek vala-ha
is hasould arányban véradót a aosoa létért való kúz-dektmbv- w
enéat eddigi tortenetanuk falyaasan mint a
trianoni dtktabaat ot gyásaos évtiaedt alatt? Na nnxs
Trianon ec a nwoaaordaág sohasem jutott volna oattáK- -
Ez a felismerés — kegyen bár fájdalma és irgalom
nélküli de döbbentsen rá mindann%ninkat nemcvV
lörtenctmi sorsunk haMmloágára hanem sorsunk tör-ténelmi
osvctartoaai a i- - Csak r cgM~Mtetl cró k-Fol- }
tatás a harmadik etdafen)
rgv felvonóépítő szerint:
A aszlo ohan mint a
hűsegeskü: mint egy ál-Ir- m
t sucsa s alatta m egész
ország "
A VOLT
FRONTHARCOS
Wa-Hac- e Hutenlraff sisak-jíl- n
az amerikai zásxkM vi-seli
A TIME maga riw —
csodaksodája — iingtn
tirjmolta a remikívül ér-teknes- en
fopimaaú acél-munká- st:
„nímmi a mi el-nökünk
Meg ketl mutat-nunk
neki hogy támogat-juk
Nem mutjtáj egyet ér-tenünk
vele de kötelessé-günk
támogatni öt Ne ért-senek
félre! Nem vagyok a
diakok ellensége Joguk
ií tiltakozni fia békésen
tcwik ám tegyék E a he-lu- s
De nincs Joguk fel-ege
i n i épületeket Nem
luir'A hatjuk hogy az egy-tinuk- ct miattuk bejárják
Mi k-- z így anHvkai akik
cLtcmre akarnak Járni?
Lnbi--n meg kell Ht ál-i-l
_nunk e#n a úlon mhf
t rkre nem testnek min- -
B illőm öseverekl-- tri cluk azon az emléke- - r:3 Wall Street-- i felvonu- -
II _r Ni-- m vagvunk erre
a tuiűcnsre büszkék de
L7?A S'--
k az sok
Nem állhatunk tétle-nül:
Vlet Cong zászló-kat
lengettek a diákok
az eg)lk pedig leköpte
a zászlónkat Akaratla-nul
is visszavágtunk
Sokan voltak köztünk
világháborús és koreai
frontharcosok Ha egy
IS éves tacskó így vi-selkedik
mit várha-tunk
lolc később?
c citsenek felre Ne hiick hogy hábooispár-- t
uk vagyunk Egyikünk
Mm a Kisflam tíaéves Kf s nemrég megkérde-zeti:
„Anu nekem is habo-mba
kell mennem ha le
leszek?" Erre így válastoi-tam- :
„Remélem hogv nem
fiam" Egvikünk sem akar-ja
a háborút de
Nlxont megválasztot-tuk
és támogatnunk
kell öt egyébként Ame-rika
másodoszt ályu ha-talommá
süli) cd Ha
most clliagjnánk Viet-namot
megszűnnénk
mint nagj hatalom
A „rraCENlKEK"
ELLEN
Thomas (íI+1h
kás a falbontó
eircltc ax őt fenvegető Jbé-keharco- s"
diáktíwiwgrr
amikor az egyik „V jeJérr
elfutotta a méreg JXtko-aut-t
komcsi bitangt Állj ki
hi mersz!" — kiáltotta A
peacrnikek tömege óvatos
udvarias láagal engedett
Utat neki de senki sem vát-lalkoao- tt
a párharcra
Lmdsav rórsastm és féke-tebarátn- ak
elkönyvelt new-vor- ki
polgármesternek Is
jócskán kijutott a tunteté-stkb- ői
mert képmását jel- -
IkápCfádl CtCfPtlCK 9 naal
egyik táblán et volt olvas-ható:
L1N0SAY TOWISIO
BOCSÁTJA F£LARKXKfü
A ZÁSZLÓT MINT
AHÁNYSZOR EGY POS-TtTUAL- T
LEVETI A BU-GYIJÁT
(Laadsav a kenet
diáMuNottakra vam jdkd--
búrra enaedtettc a V
tászlaját — Sarrt)
n ltjin 360 TONXA
IIDIZSAKM4N1
Kantbodzsában az egve-sü- lt
t S—di I vietnami
erők ujabb Hatalmas föld-alatti
raktárakra bukkan-tak
mlndásste !M mér
fMóre Saiftmtél éssaknyw-aalra- t
21 lángszórót Iá rá-diót
IS tonna muníciót és
szásaoR nehéz fépnuskát
találtak nem hezéhe a I
nagytömegű felhahnazott
éirlmwzrt n4 r első 2 het --
hnatatos tkiIc f
(FMjUtás a Műi stérfMl tjm
Pjrjir
A Magvar Szent Korona került mar lopok kezére máskor is Megrug-doslak
meghurcoltak sót ellenséges fejeket is díszített a századok során
Most azonban mindezeknél nagyobb veszedelem árnyéka sulosodik reá
Érteimétől kívánják megfosztani Attól a seemmet nem látható ké#el
nem tapintható ntaansabbrentht valamitől kívánják megfőtte! mely
majdnem eaer esztendőn keresztül eaybekovácoHa a Magyar Hazát és a
magyar nemietet
Nem arról van itt só hogy Amerikában marad-- e vagy Budapestre
kerül avagy agyán nan egy mo#kvai móeom uvegbóráje alá helyetiV
Arról van saó hogy sahnbóliius jc1enlőé#ét elfeledve egysaarft történelmi
ereklyévé válik mint Lehel kürtje vagy Botond buaugánya
Mert értsünk meg ám valamit végre jó) A Magyar Szent Korona szbtt-bókan- a
lehet egy kostársaságnak is Ha annak a köztársaságnak a népe azt
a koronát a magyar egység a magyar aRotmánvossag a magyar Haza
szentsége és sérthetetlensége Jelképeként tekinti amit apáitól örökölt
Az apáktól örökölt életformákat minden nemzedék újakkal cserélheti
föl mert ezt kívánja a haladás és fejlődés törvénye Azonban ehész az a
ncmaedék és elvész az a nemzet mely az apáktól örökölt erkölcsi értékeket
olcsó műkincsekre cseréli föl „Erkölcsi értékek változnak" tanítja ma
világszerte sok kótya tanár az iskolatermekben Ostoba beszéd ez Valódi
erkölcsi értékek soha sem változtak mióta ember él a föUHin MimltWc
ezeknek az értékeknek a tisztelete laaul meg időnként clfattyult ivadé-kok
lelki restsége során és ilyenkor egy-og- y nemzet összeomlik és eitOnlk
a Fold Mméről
A Magyar Szent Korona számunkra nem csak azt jelenti Intgy az vala-mikor
érdemes vagy érdemtelen uralkodók fejét dtaitette Ez csak mel-lékes
sserepe volt a történelmi időjárásnak megfelelően Igazi történelmi
jelentősége számunkra az hogy abroncsként fogta iKsre a szövetkezett
törzseket nemzetté forrasztotta azokat s nemzetként megtartotta min-den
világinduláson keresztit is ezer esztendőn át Időn változó felfogáso-kon
és rendsmeken feKll a magyar lélek és a magyar szellemiség legérté-kesebb
tulajdonságait képviseli azokat az államalkotó tulajdonságokat
nwiyek nélkül nincs ország és nemzet Ez az arany-abronc- s a jog törvény
igaiság felelősség és kötelességtudat szimbóluma s mint ilyen a nemzet
létének titkát sugározza Erről pedig nem feledkezhetett meg senki más
ezen a földön csupán mi magyarok Más nem is tudhatott erről mert w
a mi szent titkunk volt egyedül Ha tehát elvész a Magyar Szent Korona
ml veszejtettük ai
Az egyetlen milliomos magyar író aki vaValia is élt ezen a röWön gyö-nyör-d
dörgedelmes" írásban hordja le Amerika népét a pittsburghi Ma-gyarság
hasábjain amiért a Magyar Szent Koronával labdázik mint alvogy
emberevő nagyapái labdáztak liajdan emberi fejekkel Meg is fenyegeti
Amerikát Jó magyarosan azzal hogy minden itt élő magyar legyen az tu-dós
feltaláló nagyiparos tanár vagy bármi más a befogadó ország ellen
fordul azon a napon amikor a Magyar Szent Korona elhagyja Amerika
földjét Sajnos azonban magyarul írta meg cikkét és így a szerencsét len
amerikaiak soha sem fogják megtudni hogy miért kellett elpusztuljanak
Ugyanúgy mint ahogy a Szent Korona érteimét sem tudták soha megér-len- i
mivel soha sem akadt egyetlen agy magyar aki ezt angol nyelven
írásban elmagyarázta volna nekik Mindössze egy hat évvel ezelőtt a Szép-míves
Caéh kiadásában megjelent kis fttzetecske tesz említést erről (Zat-nurccak- y:
Transyivania Citadci of the West) ezt azonban sajnos csak
nagyim kevesen olvashatták el mivel még a milliomos magyar írónak c
volt felesleges saáz dollárja arra hogy azt nagyobb példányszámban ter
Jesathettttk volna
Ne vádoljuk tehát sem az amerikaiakat sem az eroseoket sem másu-kat
Legyünk igatiágmak végre már egyszer önmagunkkal szómban Mi
vagyunk azok akik feladtuk a Szent Koronát és mmdaat amit saámunkra
jelentett Nem aonosasagból nem hazaáruláihál hanem eaysserOen rest
svgböi tettük est és teesettk ma Is Restek voltunk ás reatek vagyunk még
mindig arra hogy helyt áMfunk a vttág ehnt aaért ami a mienk és megfc'
uertcassK a ruag napcrrci ac junsopB
Egy maroknyi magyar szellemi ember nagy nehéz népekkel koedve
megalapozott hat éwet eselőtt ac amerikai egveteml kereteken belül egy
luduinányus intéaetet s egy másik maréknyi kiskeresetű' magyar segítségé-vel
angoinyeh-- d kiadóvállalatot is alapított ennek az mtécménynek az er-mő- je
alá pontosan acaal a céllal hogy Amerika Ifjusáaa Amerika népe és
crneka népnek a veartői megismerhessék végre eredeti forrásból a ma-gyar
ncmartet múlt jávai szenvedéseivel és értékeivel egyfltt Aaanban
nyoksaáe tnagyar koalU Itt Amerika fbhJjén csak egyet érdekek ec a mun-k-a
hétMÉil ihjmienl llenr vakon és keten forduH el ehHe Így aztán a vát-mlkoa- ás
csak sántikálva hala elmúlt soha seámyra nem kéét ahogy keHett
vokaa s vaMsahnucg nénány és' atntfa amikor a dtagoaek aetelansonas
chntat a
Ac aaserikaiak Mbája hát ha aent tudnak
anWll KNVMO'ngTgawfn Irts IMH
tént % m történik vehntk magyarokkal?
A mbbi majd keftnkéiit gydhWrlk ssráakaelk s
fctctaWfaíaWt HlwMc%nk Mefn M iáC
el o#íl
aTaBas B# JT" en
d'fldtt iVCMWo IMIM évC eaínWCITnflrgrK nwgn "
gjl JB(JWJWmW JeJP'na! ooP"k iaB 9agnanjganfnjaajj uaj tsPMjanunoj
Azok a magyarok akik egvénenként és knsanMhon
a nuuask restségével a maguk öaefi kaneiasdaévct
ac
t
jak ntasdnat amit a Seent Korona jelentett
Egy kispénzd maroknyi csoport eaciben a napokban áj könyvet adott
ki angol nvdvca Torontóban Trianon ötvenedik évfordulójának könvvét
Segéli dket Aeaerika magyarsága ebben a munkában? Nem Pedig ebből
igaean lehetett volna pompás nagy iiirpiiJtiuláit esmérni s még iiilnatg
nrm késé még nundbj tehetne Ac igaesag aaunban ac hogv a magvarok
i érdekli már a magyar jövendő Ak a kévétek akik a montát vegat
és amngilag s kidehsek a
MdHűtNik Eev kicsike nvom Né--
könvv itt-o- tt konrvtárak aokam
AtIMEMMr
VMMttpf'
hoev néhány tucatnvi magvar méais csiak élt Amerika fuMién S
a
ezek a magamu magsar duigozók egvenkent kihalnak legalább azzal a
tudattal humhatiak k szvmliket hogv megtettek nemzetükért mindent
ami tőlük tellett