Magyar Elet, January 20, 1962

              "
a aasíi!aKdsaáSía8díSfíiMiiWÉisVjíiií M5rf-- '- i&~rz s&Aift4„WffCkAtóío':te '? i t Vj i j í „fettóuJa a i„u í ' ! j -- v & ii t#:í 'Uí!'ti'!jn i- -
"Sé!MWgBm&£SB
i t i ' ' i Pjjif„ J£ -- l -- _ _ i v f a - nir -- rf
- — - - - --i - - - ~ _„ „ „ „„„„„j _"___"_"__M~__k - HUNGÁRIÁN LIFE - ' i"Y 'r
A'ím sokaság aÍ5p-- V eA-- j """
hanem Lélek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat
eI MTaJT h F h IF y L f Hh
BERZSENYI
Vol 14 No 3 XIV évf 3 sz Torontó 1962 január'20 ' ' " — -- ' i i _ _ _ c~~t~t"~~i m n l _i j i l 1TTTTT
' ' m BüagsmiH& ses
A semleges Szukarnó első csatája © Kennedy az alJanli vániközössegről
A semlegesek hadba vonulnak is az állig felfegyverzett
nagj hatalmak csitító beszédeket mondanak India után
' Indonézia hirdette meg szent háborúját a „gyarmatosítás"
ellen és Amerika dzsakarfai követe hiába akarta átadni Szu-káménak
Kennedy ajándékát a helikoptert Szukarnó azt
üzente hogy most nem ér rá Szukarnó annyira feltüzelte
__ magát a háborúra hogv tégül el is indított egy expedíciót
Holland-Guine- a „felszabadítására" de a holland haditengc-ísze- t
megakadályozta a partraszállást elsüli} eskette illet-- é
'megfutamította az indonéz inváiő hajóit
Szukarnó Kissé ncvcJséges-s-e
vált és most nyilv'i'i ki
ikaria köszöiiilni a csorbát
"Vérl Kcnncdv elnök sietve
ki akaria békíteni a vetélke-dő
feleket" Tuaz hogy Hol-landia
tulajdonképpen nem is
vetélkedik hanem megtámad
Szélsőségek lalálkozása egy merényiéi
Algírban ostromállapothoz
közeledik a helyzet és egész
Franciaország rendié veszély-ben
van A nyugati lanok fi-gyelmei
mégis elkerülte az
algiri válság egvik sokatmon-dó
cscnié'ive: Enrico Malit
az olasz állami olailáisaság
nagyhatalmú elnöke ellen me-rényletet
akartak elkövetni
Mellei Európa és az arab or-szágok
közötti olaj-kapcsolat- ok
egyik éoitője
akire emiatt az'arahcllcnes
francia soviniszták is ha-ragszanak
de méginkább
az olaívilág nagy nyugati
üzleti hatalmai
közös piac
Európa egyesítésének
müve újabb állomásához ér-kezett
A Közös Piac országai
megállapodtak mezőgazdasá-guk
egyesítésében Európa
mind nagyobb erőre kap s
nem csoda ha az amerikai
megbízásából
az kommunista
nagy antikommunista
az antikom-nunist- a
tanfolyamok rádióclőadá-iába- n
a évvel
tartott főnyi
akarta csak
3(5000 a sportarénába
vollak kell
radikálisoknak
—hangoztatja
a szabadságot
a baloldali
ho& „a kommunista
yeszéllyel kell törődni és nem
a belső ál-veszélly-el"
azt feleli hogy ez hamis
tétel A belső
Is igazi és
ered ahol a Moszkvá-ban
Nincs különbség a kél ve
Is
1183 „hadifoglyot"
akik a áprilisában
által cserben-hagyott
partraszállási kísér-let
során Castro
A foglyoknak
való átcserélése még min-dl- g
elképzelhető
nyilat-kozatokat
a
az amerikai közvélemény
megfeledkezett a ku-bai
a
többé-kc-Tésb- é
lelkiismeretéről
a folyamatnak
megnyilatkozása a
hogy a kubai emigrán-sokat
széttelepítik hogy
beolvadjanak
a kubai emigránsok
között to- -
Is dolgoznak
abadulásáért A kabai
ták ez a kis
elenyészik a diplomácia
világában
Nem csak Washington csi-t- ít
hanem Moszkva Már a
kínai ügyENSZ-vitájába- n fel-tűnt
Moszkva
tervében
nagyobb hadszíntér
mint amekkorának
Kongóban változott a kép
Csőmbe most együttműködik
a központi kormánnyal s
Giengál is együttmű
ködésre kell birni A kommu-nisták
által támogatott
először megpróbált ellen-állni
le akarta tartóztatni
ellenfeleit (az ENSZ megbí-zottait
is) testőrsége gyen-séne- k
bizonyult és elvérzett
Erre kijelentette
hogy akkor mégis hajlandó
visszamenni Leopoldvillebe
miniszterelnökhelyetlesnek
Most háziőrizetben tartják
A tovább erősödik
nagy ! történelem szakaszá
ban Kennedy elnök is Euró-pában
keresi a megoldást
Kennedy az ame-rikai
intézett
beszéde a szokástól
az
Herbert Phllbrick FBI kilenc
keresztül volt tagja amerikai pártnak je-lenleg
egyik mozgalom vezető mun-katársa
és ország különböző részeiben indított
előadója Egyik legutóbbi
között elmondotta hogy njolc ezelőtt
Angelesben 15 közönség előtt
most ugyanott húszezer tömeg hallani de
fért be 4000-c- l kellett küldeni
Valamennyien jó amerikaiak őket
fasisztáknak reakciósoknak ne-vezni
Phllbrick akarnak mást
mint és függetlenséget biztosítani Amerikának
Arra
Philb-ric- k
veszély nagyon
veszély ugyanott
Kubában ma rabságban
tartanak
múlt év
aZiYamcrikaíak
kezére kerül-tek
traktorok-ra
és Mrs Ro-osevelt
nemrég újabb
tervekről de
ál-talában
és
rosszemlékű ügyet
lerázta
Ennek egyik
újabb
terv
job-ban
szerény keretek de
ora hazájuk
he
különbség azon-ban
is!
hogy „lazsál"
Algír
látszik
ezért
hasonló
Gizen-g- a
és
de
Gizcnga
súlvos
elnöknek
kongresszushoz
elfér
éven
főnyi
hiszen
tételre
külső:
szély között és ahogy nő
Moszkva merészsége úgy
nő amerikai kommunis-ták
merészsége
A kommunistta Internacioná-lé
73 ország kommunista párt-jának
egyik dönt
a politikájáról
Tágan brit-guian- ai kommu
gyekben vannak ellenálló
gerillaerők Havanában né-hány
ezelőtt antikom-munlst- a
röpcédulák Jártak
kézről-kézr- c
Castro nyilt kommunista
vezet Kubában Ka-rácsonykor
sarló-kalapács- os
tőrös plakátok lepték cl Ha-an- át
és „Boldog szocialista
ünnepeket" kívántak
Vatikán egyik szóvivője
szerint Fidel Castro automa-tikusan
kiközösítette magát a
római katolikus egyházból
Ennek a ténynek külön egy-házi
határozatban való megál-lapítása
Az Amerikai Államok Szer-tezet- e
akciót tervez
kubai kommunista rezsim el-len
A latinamerikai országok
egy már
kapcsolatait a
de a beavatko
most a laoszi tárgyalásokon
ez inkább feltűnik
Mintha Moszkva akai-n- á
a kínai kommunisták
előretörését
Kína viszont erőlteti az „im-perialisták"
elleni háborút
dicséri a Goára támadó Krish-n- a Mcnont és buzdítja a hol
landok ellen induló Szukar- -
Es a kis Albániában En-v- er
Hodzsa ünnepli a harcias
Kinát Iíruscsovról pedig azt
mondja hogy „pacifista bur-zsoá"
Hruscsovval valóban törté-nik
valami Valamilyen testi
vagy politikai baj-lódik
és Moszkvában titokza-tos
csend van
zolja hanem inkább a kor-mány
terveit körvonalazta E
tervek közölt külön hangsúlyt
kaptak a jóléti intézkedések
ezért több kommentátor sze
rint
beszéd Is annyira a
konerresszusnak szólt mint
inkább választópolgárok-nak
Maguk törvényhozók
reagáltak egyöntetűen az el-nök
beszédére és valószínű-nek
látszik hogy a kormány
sok tervéhez nem fog jóváha
gyást kapni a kongresszustól
Kennedy ellenzéke elsősorban
a költekezést kifogásolja: Ho- -
over ideiében az állami
kiadások 46 billiót tettek' ki
a háború alatt a kiadások 98
billióra szöktek de azután 40
billióra csökkentek most a ki-adás
90 billió lesz
Kennedy minden cazdasá--
gi nehézséget
nem az ország állapotát vá: I tart'" ha Aníerika közelediki
IS
ma
aki az
az
többi
Los előadási
el
nem
— nem
külső
tett
az
Maguk
az
is
irányít-ja
párt sem ön-állóan
Is
nappal
diktatúrát
A
közös
csoportja
nem
nót
nem
nem is
elnök
nista vezető felesége Janel
Rosenberg csikágói kommu-nista
Vájjon ől külső vagy
belső kommunistának számít-ják
a baloldalon? kérdezi
Philbrick Vájjon van-- e kü-lönbség
a kubai a kongói vagy
a laoszi kommunizmus között
a szabad világ át
nézve?
Az FBI eltöl-tött
kilenc „kommunista" év
meggyőzte Philbricket hogy
az amerikai kommunisták is
Moszkvát szolgálják
De arról is meggyőződött
hogy Washington rosszul
harcolt a el-len
Roosevelt Truman
sorra áldozata lett annak
a tévhitnek hogy a Szovjet
uniót tárgyalások útján le le-- ?
- hírek
szükségtelen
a
megszakí-totta
betegséggel
leküzdhetőnek
szemüvegén
kommunizmus
zástól többen Idegenkednek
és azt a szempontot Is figye-lembe
veszik hogy Kuba fel-szabadítása
esetén az ameri-kai
dollársegély egy részét le
kellene neki adni
ijiiiHJtammMninauiwiitPiJil!haJmjMj!jjj'
szolgálatában
Európához és közös atlanti
piacot teremt Ennek érdeké-ben
az amerikai kormány
máris
akar nyújtani Európának
Amerikának Európához va
ló közeledése valóban sokat
ígér és valóban szükséges
De közeledés sokkal in-kább
politikai kulturális
világnézeti probléma mint
vamkerdes
Amíg csak vámkapcsolatot je-lent
addig nem sokat jelent
Nem is meglepő hogy ilyen
formában több ellenvéleményt
váltolt ki mint helyeslést
Bush és Curtis szenátorok
szerint a kormány még min-dig
gazdasági rövidlátásban
szenved A kanadai kormány
„egyelőre" kitért az „atlanti
vámunió" ötlete elől Az US
News vezércikke pontokban
sorolja fel hogy vám helyeit
mi minden egyébről kellett
volna tájékoztatni az ameri-kai
törvényhozási A New
York Times vezércikke szerint
Jajkiáltás
Az indonéz laoszi algíri
kongói események az európai
akció a washingtoni beszéd
és a moszkvai csend lekötötte
a világsajtó érdeklődését A
lapok nem figyeltek fel rá
hogy a kis Magyarországon is
újból történt valami Egy'idős
és beteg író
Kodolányi János felemelte
szavát és súlyos vádat olva-sott
rá a nemzet zsarnoka-ira
Kodolányi Borisz Paszternák
bátorságával azl írta meg
hogy a magyar népet „hivata
losan" pusztítják
Az' állam magzatgyilkosság- -
gal foglalkozik mert5 riem
1956 OKTÓBERÉBEN AMERIKÁBAN VOLTAK
AKIK FEGYVERT AKARTAK KÜLDENI BUDAPESTRE
Magyarország szabad lehetne - állítja FBI volt munkatársa
szélső-ségeseknek
tevékenységéi
—
Eisenho-we- r
4merib elfelejti Kubát
ttövid Moszkva amerikai támaszpontjáról -
szabadságharcosokról
s
Castro-kormánny- al
a
a
a
vám-kedvezménye-ket
a
Magyarországról
het győzni Valójában min-den
tárgyalás vereséget ho-zott
holott vannak lehetősé-gek
még a győzelemre is a hi-degháborúban
Példaként Ma-gyarország
ügyét hozta fel rá-dióelőadásában
Philbrick
Eisenhover elnök ismétel-ten
hangoztatta hogy a rab-népek
felszabadítására törek
szik de amikor a magyar fel
kelés elérkezett kiderült
hogy ez csak politikai szólam
volt
1956 októberében amerikai
üzletemberek egy csoportja
anyagi segítigel ajánlott fel
a magyar szabadságharc támo-gatására
Vállalták hogy bazookákat
tankelhárító fegyverekel és
egjéb könnyű fegyverzetet
juttatnak a magyar szabad-ságharcosoknak
De az amerikai külügyminisz-térium
elutasította a kezde-ményezést
Ha Washington ekkor meg-engedi
Magyarország ameri
kai barátainak hogy elindít-sák
a segítséget (minden költ-séget
és munkát vállaltak!)
akkor ma Magyarország sza
bad — állítja Philbrick
Magyarország még segítség
hiányában is ellenállt Ha let-tek
volna jó fegyverei akkor
győzni Is tudott volna mert
Hruscsov legkevésbé sem
merte volna a háború foly-tatását
vállalni
Hruscsov jól tudta hogy a
„Hidegháborút" egy-kettő- re
elvesztené Ezt a kockázatot
nem vállalta volna és Magyar-országot
futni hagyja
És ez a lehetőség nem múlt
el Amerikának számolnia kell
vele hogy Jugoszláviában
vagy Lengyelországban vagy
máshol a kommunista világ-ban
a szabadságszerető embe-rek
újból felkelnek a zsarnok-ság
ellen Ha ekkor segítséget
kapnak a szabad világtól ak
kor megint Moszkva áll a
kényszerítő alku előtt
"11 --Ulm' UUMUUUIIJI'l'iii H'fJJJ'L-lBgl'- l
t Amerikának ma több előrelá-tásra
több bátorságra több
kezdeményezésre és több tör-ténelmi
ösztönre van szüksé-ge
mint -- bármi kor és bár ezek
a tulajdonságok nem voltak
nyilvánvalóan távol az elnöki
beszédből nem is voltak' nyil-vánvalóan
jelen A toron-tói
Glób'e and Mail ezt a cí-met
á'dla bíráló cikkének:
„Hogyan tartsuk fenn a buk
tatókat?"
Amerika és Európa találko-zása
végső soron szükséges és
jó Európában is örömmel fo-gadták1
Egy torontói nemze-tiségi
'sajtótalálkozón Pearson
volt külügyminiszter Is helye-selte
Kennedy elnök célkitű-zését
és hangoztatta hogy Ka
nadának is bele kell olvadnia
az atlanti közösségbe Még azt
is kifejtette — éppen a Kana-dai
Magyarok Szövetsége el
nökének kérdésére — hogy az
amerikai tőke kanadai vállal
kozásaitól sem idegenkedik
tud 'elegendő lakásról gon-doskodni
1952-be- n 240000 újszülött
volt Magyarországon 1961-be- n
már csak 140000!
Rákosi korának aljasságát a
Brulyók és Marosánok meg
rögzött butasága tetézi Moszk-va
a történelem csalornalakói
elé lökte Magyarországot
szellemi vakságra és tisztáta-lan
testi szembetegségre tra-chomá- ra ítélte
De erről mélyen hallgatnak
a világlapok A New York Ti-mes
Haridlere'nem hallja meg
Kodolányi János jajkiáltását
minti ahogy' nem vette észre'a
legiihfybUpapi pereket sem
Magyarország most nincs mű-soron
Vájjon műsorra akarj-ák-
e tűzni még?
Hol van Molotov?
HHMbVi7 " W"m~ lKk
A világpolitika legmegle-pőbb
új híreit Molotov szolgál- -
uuia jiniKi-su-v leguionni azirc- -
lin-ellcn- es rohamai után Molo- -
lovnak vissza kellett térnie
Bécsből Moszkvába és minden-ki
azt hitte hogy az egykori
szovjet külügyminiszter poli-tikai
csillaga végleg leáldo-zott
Legutóbb azonban a szov-jet
külügyminisztérium közöl-te
hogy Molotov visszatér az
osztrák fővárosba A hír
annyit jelent hogy Molotovot
még nem lehetett eltemetni
A következő hír viszont azt
jelzi Bécsből hogy Molotov
egyelőre nem érkezett meg
A világsajtó szovjet szakértői
szerint a Kreml falai mögött
újból nagy pozícióharc tombol
jairimwi
Ahogy
szétmentek
—
S mlőrt'mcnnénekszét?
házban va
suttogőra
hangját:
csdinek
~ '
F!iirAn6rAI qv Jiiwr TI ! „„i „b mua imiyi szenvcuc-s - megaláztatás után a
világ reménysége
A Berlinben állomá-sozó
amerikai erők parancs-noksága
közölte vissza-vonja
a ketté-szelő
Lcopoldvillc A kongói kor-mány
menesztette Gizenga mi- -
támogatnak
garázdálkodnak
missziós-telepe- n
megöllek
ÜRERAII0NFREED0Í
A Kanadai Kereskedelmi Kamara snti-kommunis- ta
tájékoztatási programot dolgo-zott
a kanadai gazdasági élet vezetőinek
támogatásával A program neve „Operation
Freedom" elindítója S Kirkpatrik (Mont-reál)
a Kamara központi elnöke A nagyte-kintélyű
szervezet sajtónyilatkoza-tában
kijelentette az ország gazdasági
helyzete a kanadai politikában veszélyesen
terel hódítani fenyegető jelenségek
a kommunisták erős szervezkedése valamint
a kanadaiak közönyös és önállótlan politikai
szükségessé a prog-ramot
A Kanadai Kereskedelmi tag
egyesületei az ország egész
tájékoztató bizottságokat alakítanak tanul-mányi
csoportokat szerveznek felvilágosító
irodalmat kívánnak terjeszteni felhasznál-ják
a sajtót és együttműködnek az
iskolákkal munkahelyekkel templomokkal
községekkel nyilvános gyűlé-sekéi
rendeznek és díjakat alapítanak
Az „Operation Freedom" pontba fog-lalta
az egyének lennivalóit Kanadában: 1
Tájékozódni kell a kommunizmusról olvasni
hallgatni megvitatni 2 Többet kell tanulni
a szabadságról a szabad élet rendjéről és
lehetőségeiről 3 Erősíteni kell a
társadalom a templomot a községi
"Genedi" és a
Magyarországot sokszor járják keresztbe-kasu- l nyugati
újságírók és amikor beszámolójuk valamelyik világlapban
megjelenik: legtöbbször nincsen A magyar-országi
se sokat árulhat' el a valóságból Ha viszont
egy kis lélegzetet kap rövidke írásban is tudunk meg
belőle mint tíz Handler-riportb- ól „Üj Irás"-ba- n a fiatalok
tavaly megindított folyóiratában megjelent kolhoz-ripor- t is
Petrovácz írása hátborzongató egyszerűséggel
mutatja meg mekkora sötétségben ország ahol már
a remény sem mint a remény utáni szomjúság A
fiatal író azt felderíteni az egyik
ban a tagok akarnak „szétmenni" és ml az igazság
abból a mendemondából a parasztok aj amerikai kö-vetséghez
„fordultak" panaszaikkal A különös ügy néhány
fejezetét Petrovácz írásából idézzük Veronika néni
az öreg falusi asszony — miért miért nem — ezzel a bizal-mas
vallomással fogadja a vendégel:
— Ügy mondja itt minden
ki szétmegyünk öt-venháromban
meg ötvenhat-ban
Mi akkor
nem voltunk még bent te-szi
hozzá magyarázólag
—A
nagv egyedül
gyunk Veronika
fogja a
— Hruscsov megígérte Ge- -
amikor találkoztak
AK1: CCnt —
TnrL-ó- n L„ rX!rticf iuiv isméi
szabad
Berlin
hogy
tankjait várost
fal mellől
niszlerelnökhelyellest
kommunisták
partizánok-ként
vezetője
gondolkodása
most területén
hivatalokkal
alapjait
benne semmi
sajtó
többet
Az
István
élsaz
egyéb
akarta hogy vidéki kolhoz
hogy
István
Genedi csak így volt hajlandó
találkozni vele
— Ezt meg honnan
— van róla Minden-kinek
kiosztották nálunk Azt
az írást egyenesen az ameri-kai
követnek kell
— Hol az az irás?
— Az uramnál
— S mi van benne?
— Azt nem tudhatom
Az uram töltötte ki
akit a
Gi-zenga
hívei most
egy ka-tolikus
18
szerzetesi
New York-- Az ENSZ köz- -
ki
W
hogy
akaró
teszik
Kamara
rádiót
17
kanadai
ilyen
miért
pesti
tudja?
Irás-i- s
küldeni
én
ivaj vumr
t--
— '
v
gyíilcse űírakezdte
és Portugál
Portugália tiltakozás-képpe- n részt a
Földrengés pusztí-tott
dalmát
Spalato
áldozata POSTÁKÜRT
közösséget 4 Legyünk a hazafiság szószólói
és meg gyermekeinket Kanada szo
retetére 5 meg a kanadai politikát
és vegyünk részt a politikai életben 6 Ra-gaszkodjunk
a szigorú erkölcsi elvekhez és
tanítsuk erre ifjúságot is 7 Legyünk szó-szólói
Kanadának az ország halárain kívül
8 Ne hagyjunk támadási felülelet a kommu-nistáknak:
oldjuk meg a faji vallási gazda-sági
politikai nézeteltéréseket 9 Ahol a
kommunista „vonal" megnyilatkozik ott lep-lezzük
le és állításait cáfoljuk meg 10 Sehol
ne hagyjunk a közösségekben
a kommunista szervezkedésre 11 Legyünk
hogy iskoláink a szabad demokrácia és
a szabad vállalkozás szószólóivá váljanak
12 Kísérjük figyelemmel a világpolitika ese-ményeit
13 hibát támadási észlelünk
ne késlekedjünk a választott képviselőhöz
(községi tartományi országos) fordulni 14
írjunk az újságoknak televízió-nak
ha hibát észlelünk Tiltakozzunk a fél-revezetések
ferdítések ellen 15 Erősítsük
Kanadái erkölcsileg politikailag gazdasági-la- g
16 Tanuljuk meg a politikát távlataiban
mérlegelni 17 akarjunk eljárni azok
ellen akik nem értenek egyel velünk és bíz-zuk
a kommunistákra való vadászatot az
RCMP-r-e
A Kanadai Kereskedelmi Kamara szaba-dság-
mozgalma régvári fontos lépés a kom-munizmus
elleni kanadai küzdelemben
hubíii ii Bnnrriimii'íiinBiuiLrifJiHin'minaMntatLírnuiiiHtiiitiuHi'intuKairainrrríiiiQSj yiM siiiejj1
A budapesti amerikai követségre fordulnak segítségért a kolhoztagok?
Megvárom András bácsit
öreg röstelkedés nélkül
húz elő kabátja zsebéből egy
összehajtott kérdőívet Azon-nal
ráismerek A gödöllői Ag-ráregyet- em marxista tanszé-kének
fiatal munkatársa állí-totta
össze a kérdéseket így
akart tájékozódni a paraszt-ság
hangulatáról Volt itt a
másik szövetkezetben három--
hónapos gazdasági munkán
egy kiváló kolléga vele küld-tci- e
A kolléga össze is szed-te
az Iveket — de úgjlátszik
néhány mégis elkallódolt
Olvasom az első kérdést:
Miért lépett be a szövetkezet
be? — András bácsi válasza:
Mert mindenki belépett — A
második kérdés: Hogy élt az-előtt?
— Hat holdon gazdál-kodtam
két tehenem volt két
lovam Házam is an
András bácsi még vagy tíz
kérdésre válaszolt röviden de
az utolsó kérdésre teleírta a
papír alját
— Együtt csinálták Veroni-ka
nénivel? — mutatok a vá-laszra"
— Már hogy csináltuk vol
lUflMUtfsansftSn
í tn n
cs
ülésszakát
Angola ügyét tár-gyal- ja
nem vesz tár-gyaláson
Spalato
az Adria (jugosz-láviai)
partvidéken
körzetében A földrengésnek
több halálos is van
tanítsuk
Ismerjük
az
lehetőséget
azon- -
Ha
rádióknak
Ne
Az
n
Q&O
na Nem tud írást
Forgatom a kérdőívet át-tesz-em
egyik kezemből a má-sikba
Csak megkérdem
— Es az amerikai követség-re
kell küldeni?
— Oda Mindenki azl mond-ja
még Nagy sógor is
— Mások is kitöltötték?
— Sokan
— S mind ezt válaszolták?
— Ugyan! Titkosan töltötte
ki mindenki csak az utolsó
kérdésre írtunk egyforma vá-laszt
mert abban már meg-égj
eztiink
Visszaadnám a kérdőív et
de András bácsi nem veszi áh
— Ha megkérhetnem az elv-társat
hogy elküldje Megír-tam
én a címet csak nem tu-dom
hova kiildjem Ha eljut-tatná
Nézem a külső lapot rajta
a cím:
Genedi Elnöknek
BUDAPEST
Amerikai Kövelség
Hát persze hogy eljuttatom
Már miért ne?"1