Magyar Elet, October 21, 1972

              Kern sokasig w hanem Liltk
t szalad ntp tesz
csuda délfelét Lrg%t TxirpraJral
BEXZSENYl MAGYAR
Vol 25 No 4 N ilulum41n MMls)72Aokiu v 21 vZmhat Ara: 20 cent v m wv _'- - )i
0iszáíos sztrájkok a marxista kormány ellen
Nys
A nyugatnémet válaszút
Kehiig 19 szemel) t ílcllck cl a Itoruit függetlenségi mozgalom felszámo-láv-a során Helsrailban — Fgy francia diplomata megsérült Hanoi bombá-zásakor
— Kicseréllek Pekingben az okmányokat tnclvck szerint Honn es
l'eking nemsokára nagy kötelet cserél — A chicagói rendőrség nolc fiatal-embert
atlol „értelmetlen" mészárlás címen A „Mau lau"-na- k neezctt
banda találomra válogatta ki áldozatait — Ilihvarü llealh derülátó beszéd
ben azzal biztatta az angolokat hogy Január elsejétől — amikor Nag-Hrl-tann- la Írország cs Dánia társaságában belep az Kurnpal Kozos Piac tagjai
közé — újra a ilagpolitika színpadára lepnek — A libanoni fürdőzök a ten-gerparton
Igyekeztek menedéket keresni amikor izraeli harcigépek hoztak
cl fölöttük: a szovfvo szerint szíriai cs libanoni gcrillakozpontok bombázá-sa
után a gepek mind visszatértek — Az IS honvédelmi koltségctésc 75
millió amit a képviselőház elfogadása ulan a szenátus szobán elfogadott
Az összeg a II vilaghaborit ota a legmagasabb költségvetés — Darbaüos
ban terroristák egymillió dollárt követelnek elleneseiben bombamerényle-tek
sorozatával fenyegetőznek — Hollandiát Is kezdi fojtogatni az ár-bé- r
spirál gyiirujc: Hlesheuval miniszterelnök egy milliárd közmunka-költségvetés- t
„le akar spórolni hogy a koalíciós kormány a november 29-- 1 válasz-tásokon
tovább uralmon maradhasson
KHXDKIVCLI
ÁLLAPOT
CIIILMiliN'
A chilei marxista íllamel-Rük- :
Salvador Allcndc el-rendelte
az ország 15S rá-tílóka- do
álkMuásának az
áltatni kezeksbe vato véte-lét
A radikálisnál is súlyo-sabb
lépest Alkmk aal
Iparkodott magyarázni
Itogy „riasztó jckket ta
jussiul!" mert a teheraulu-lukljdufloso- k
országos
sinikja „teljesen megbé
IVÍlHiW az oisag élelmi-stT- -
cs iizuiiunvag-ellata-sát- "
A rádióállomások „ál-lamosítása"
clott két
nappal Allcndc ostrom-állapotot
hirdetett
rögtönitek katonai ítélő-székek
kiállításával tetéz-ve
tizenltarom tartomány
teiüktén (ami több mint
az ország fekl A törvény-erejű
rendelet értelmében
a katonaságnak jogában
alt a t citerán lókat elkoboz-ni
és önkéntes gépkocsive-zetők
igénj bevét elével a
szükségelt helyekre kükk- -
Ml'
A ek-lmisz- ei ellátás
mai is rendkívül akadozik
is eippisztohus katonasay
őrzi a nagyobb üzemanyag-telepeke- t
Az ország része a
sztrájk mögött áll hisz
Chlte fővárosnak: San-tiagóivák
kereskedői üt-ktház- al
rokonszenv -- sztrájk
kapcsán egy napig zár
va tartottak
A teherautotulaidonosok
közül tikiig ezer a letartóz-tatottak
száma a vad —
mint varható Alknik elmé-lete
szerint: szabotázs
A NYUGATNCMKT
VÁLASZTÁSI HARC
Nem éppen kellemes ha
A k'tunio is isallovil dustkedvi kmlolik szute a vi
tágon hogv a marvi-knin- i Hkuktgia alaptan a nemzeti kérdést
Ikerrel mvgotdottak OnnirMágHan a kommunista fiHTada-km- t
gtielmé(Hn a nemzetiségeknek orosziánresHík vuii azt
remélték hogv a kommunizmus meghozza számukra a szabad-sago- t
Amikor ranMtek sAtrnvü UHedésukre már késő voir a
diktatúra minden fUggitknsegi hareukat véresen einvomta Ma
a SovJelunlolhiu a nemzetiségek helyzete tragikusabb mint volt
a iaii Onsorszaghan a nepek nagv börtönében" A kgiobb
rnkla erre a mostani litván es észt próbálkozások amelyeket a
kieml kegetknül eltiport
A Szmk't csattiVs allanmkhait hasonló a hehzet: Csehszkná-kiaha- n
de lokg Jugoszláv iában ahol egs pillanatra sem sUnetel
a nemzetiségek forrongása ívh ilktve a szerb elnyomás elkn
IV a kommunista világ általános nemzviisegi krizisének ttt-nel- ei
Kománlálvart is mutatkoznak amelvnek hs'lnolitikála szöges
ellentétben san tetszetős kulpohlikáiával Külföld fek ugvanis
CiSHKeseti a nemzetek kitoin egsenkiséget hirdeti de az ország
halarain bettil szabad terel nged a kgsadahb sovinizmusnak
Ha végigtekintünk Komania l44— 1972 koWitli történetén
akkor a natkinalisla politikának iMtb holtamét különböztethet-iü- k
msTf
1944 Tszak Tnléls visszaveti le alkalmával a zékchfÜkK
tömeggs Hkssátok kalasztrotilis ellentéteket szültek a megszál-ló
román hordák és a magsar lakosság között A szovkt katonai
HntoságoktMik kelkll kdebrlépnie hogv véres polgárháhorú ne
torion ki A nemzeti egvmiogusag hirdetésével a kommunista
párt MrdéHhen számos magtárt megmert magának akik a párt
segítségében b+ztak a román sovinizmus túlkapásai elkn
A kezdetben meg ckg nags halaskorri-- l mukodo ltvw N'épí íivetsí g sikeresvn védte a magsarság erdekeit maki később
a széket megfékben ktesíteit Mgywr Am+w+wh Tarl-tmsán- y a
Mékehség onktrmámzatát ktt volna hivatva megteremteni íWt-- t
búmnak vehető továbbá a kolozsvári és marosvasáihebl IhMywl
1iHÍHtHnvegelet ktesitese valamint sok középfokú és általá-nos
magsar iskola felállítása
IV ekkr Mt a !HWotHk Iw+ktt fhiikeres fordulato-- ) k'kn-te- tt
es hoztMI ket esemény me egsik a magsamrszági I95é-- e ífrr
rvuloloni a másik nedie az ezt ket e után koseto stwvjrt csapa
hA kfctmtriésft HmiiwíhIwIhU (l Fzek után a Román Kommu-nista
Part azonnal éreztetni kezdte hogv a nemzetiségi fogok nak
külső nvomás (szíts km megszállást eredmemei voltak
Az l-H- -us forradakim io alkakmi volt a román nacionalle
mus számára hogs behtzvmíisa a Snnkt előtt hogy a magvar
jg% reakciós amehhrn kommunista semrsntKl nem Irhet
nK-gMz-ni Moszkva eltol kezdve szabadkezet adott a román páfl-yezetokn- ek
hogy kénvnkre kethilkre hánianafc a magsar khebh-sxgg- 'l (LegMkbh néha fensegetorott titokban amikor a román
politika mugaii vagv kínai irámzata már kkgesitnd kezdte)
4k és meg inkább H után megkezdődött a magvar ki-sebbségi
iugok es intézmemvk felszámolása rb%a4 Il)4rK
fÜJfwiiiunisOwlt Ceausi-siu- t Nzta meg Ghiorghiu tki aki ezt a
höheri s#vr-pe- t kcgsetknul végn- - is haitotia Hmba volt a tana
rok és diákok tiltakozása 9zabédl Lazk kobo-professm- r tüta-kot- o
ungsMkossagM a magvar cgvetem megszűnt Az egsvsftett
Babes— Botsai egsvtemrn a magsar mi íven vak tanítás
rosan háttérbe scuntlt és ma már csak szemináriumokon
nagy
és
Szov
ben
faj"
d magvar szn
Még ezvlott leiosztatták a MagjAH-- éH SzrttXga amelv
Ksthadt a Kommsinrsla Pártba A feloszlás rlk--n liltakozo vére-inket
egsztiiK-- n hehorluntttték Igs a part erdehi tagozatának
vezetése kKsuxm a magvarok kezvbul akik csak harmad ne
gsedrendu pozíciókat tölthetnek he
HUNGÁRIÁM LIFE
lázadás Chilében
Gyászos rekord: 176 halott
az ország kancellárjának
saját állítását idézi az el
knzék és azzal bizonyltja
hogy az infláció Nvugat
Németországban gveplo
nőikül száguld
l'ranz Joscf Straus a
Bundestagban (parlament)
nemrég szót kért és ctt a
kínos kérdést tetlc fel Wii-l- y
BramU-nak- :
— „Kancellár v'ir nem
éppen ön olt a aki azt
mondotta 1970-be-n hogy
ha az árak évente 4 száza-lékkal
emelkednek akkor
a helyzet súlyos?"
(Nemrég ltotak nyilvá-nosságra
a nyugatnémet
inlláció hivatalos adatait:
ai utolsó két év kereszt-metszetében
az árak országos vl-szo- ny
latban évi 5 szá-zalékkal
emelkedtek
ami 1970—72 ben összesít-ve
10 száza lek áremelke-dést
eredményezett)
Ugyanaz a Franz Joscf
Strauss a Bundestagban
ígv gúnyolódott:
— „Herr Kanzeltar nem
elég hogv unos-untala- n is-mételgeti
liogv aggódik az
áremelkedés miatt'
A sopánkodást hagyja
a luiziusszonjokra de
az ország első embere
ne tegye ezt"
I Brandt pánzufvminiszu
rének ellenérve az hogv
százakk infláció még mm
dig jobb mint 5 szazak k
i munkanélküliség Hcll- -
J muth Schmldt ezzel az orv
vei igyekszik a választok
nak megmagyarázni a km
many politikáját bar a ne-meteket
— akik kel vilat
liáboru vegén ertek u Un
1 papirmarka milliókat kjp
tak értekeikert — érthető
módon aggasztja a pénzhí-gulás
melv most mai
iágméreteket oltott
Brandt derülátó knekn
téseket tett anal karnv
latban hogv az ország m
gót te fog állani a noum
ber 19--i országos valaszi i
sok idején mert „toraiul
mi jekntoségu változások
Kekt—Nvugat olvadd
ngv összegű népMéli Km
házások iellemeztek a so
ciáldemokrata kormain t
— mondotta
kixa ni-- so nvi:
AZ HNSHHX
Ide is meilegtt vonni
nint ez év október 25 en
(folytatás a 4-l- k oldalon) Román nacionalizmus
és az erdélyi magyarság
Ne'iil 1 oi vt)j ii uiukti Ulosiasa uiiimii iiKNuiiUtK'k
a Magyar Autonóm Iartományt amelvnek nagv rvsztl román
tobbsigti megveklK'Z vsati)tak
A nemzctUklozes veszélyes mereteket oltott volna ha 19é3
hait nem tor ki a cseh lázadás CeauM-su- t elkapta a hev es elitel-te
a szovk'l beavatkozást Romániában kitört a pánik mindenki
még a vezetők is rettegtek a szovjet Icrohanastol Ekkor Ceauscs-c- u elkezdett a nemzetisegeknek udvatolni hogv Moszkvának ne
kgven Urtigve beavatkozni Komania belügyeibe Ez a lwnd'lk
hullánt a román nemzetiségi politikában
tzt a hullámot látszólagos engedmények lellemzik a lumze-tisége- k lek Az igereteket senki sem vette komolyan meg maga
Ccauvstu sem Vkg csak fel sem merült a korábban elvett lógok
és intézmények uira felállítása (Népi Szövetség Magyar Cgve-tem
Autonóm Tartomanv stb ) Létrehoztak ugvan egv un „tt--M llgységfrontoi" amelvnek többek kozott a kisebbség érdekű-nek
védelme is szerepel programjában A szervezetben a kischb-ségie- k azonban csak alsóbbrendű szerepeket kaptak es ezek is a
kggcrifHteknehb magyarok közül kerültek ki akik minden ro-mán
parans snak készséges vegrehailoi
Cz a magsar kisebbség helvzete a mai Romániában A kgna-gvob-b
veszélv t az a román politika leknti amelv a kttfttkhfg
tomú kivívására törekszik es étért minden eszközzel igyekszik
megakadárvozni a magvar ifjúság klstjfoku tanulását Pl vsak
7d magsar diák Iratkozhat be a kolozsvári egyetemre i Kukmo-se- n
ugvelnek arra hogv a egvetemroi klkrulo kisszámú magsar
diplomás se kerül ion saját nemzetisege által lakott területre ha-nem
valamennyit román teruktre htlvezlk
Ha párlniramot protáhmk vomd a polgári RuiiiUn--k és a
kommunista Kománks iwelotwliiiioo MMHt nagyvonalakban a
következő összehasonlítást tehet iük
I A polgári Románia nacionalizmusa nvílt sovinizmus volt
s nem kendőzte el szándékait demokratikus szólamokkal
2 A polgári Románia megtűrte a kisebbsegi szervezeteket
mint pl a Magsar Pártot amehvn keresztül többé-kevésb- é sike-resen
védhették jogaikat még a parlamentben is Ma a kisebbség
bármeh szervezkedése — államéi knes tevékenységnek számíta-na
S A polgári Romániában a kisebbségieknek tobh érvenvesu-kís- i
khetosege volt habár az államaparátusbol kizártak okt
magsar gazdálkodö iparos és kereskedő megélhetett nem fug
gött annvira a totális államhatalomtöl mint ma amikor minden
a löki az mar es kereskedekm is államosítva van
4 Az egvházi szervvzetek egsesuktek iskolák tevekenvsvgt
a polgári állam nem korlátozu s eteken beKil a kisebrm-g- i ma-gvarság
meg tudta találni népi hagvománsainak melv ének s
kuJturáianak ápolási mudiát
5 Clt és virágcolt Erdétvben egv ohan magvar irodalom
amilvenre még nem volt peWa emeHctt cámtakan uiag folvo-Ira- t könw jelenhetett meg Ma ae erdehi magsar inidalom tel-jesen
ki van szolgáltatva ae államhatalomnak ig a kormanv szó-csöve
ktt vsak elszórtan fejezheti ki — efkegekben — igazi cr-tésv- tt gondolatait
A ket háború kdeotti magsar kormán vok minden erejük-ho- l
támogatták az erdéfvi magvar kishbseget: ansagilag cs r
koksikg nem beszehe a politikai segítségről amikor fohion rá-mutatot-tak a külföld ekMt a román sovinizmus túlkapásaira Ua
mindet Mánszik: a kommunista magsar kormánsok tel k--s pasz-szi- v itassál szemlelik az erdéhi magvarság élet-hal- ál harsát es a
27 ev alatt komoh tiltakozás nem hangám el magvar (kommu-nista)
államférfiak részéről
llagsest AttHtt
m
y u&%
LvlHí -- 'r'yA }
t-- ®
111 OANifl'
UW'Wm'
mlekezzünk 1956 hos fiataljaira!
Dr Pogány András
mm
TizenhatodsMr eliuk iiK-- y ukkint ok
toner 2J-a- t lizsnhatoUszor l36ia emk
kezünk Ugyancsak tizenhalodszor kell
keH-r- d Mfvvef megállapítanunk hogv
mindaz amit az ország tizenhat eve kó
eleit mindaz amkrt annvian meghal-lak
mindaz ami tizenhat évvel ezelőtt
földönfutóvá telt bennünket ma is kéz-illogha-tó
változatlan realitás Magvaror-sago- n Valtotatlanul ott alkumásucnak
ae orosz csapatok változatlanul egv párt
lendsavres diktatúra bulik meg a parla-mentarizmus
alana moge Változatlanul
a Pártközpont az ország szíve ahol min-denről
határoznak ahol minden történik
es ahol meg a politikai tretakat is gvarl
lak a hazatodulo kulföfcfkk clbokmdíta
sara Az ország külpolitika ia ma is
t
I
v
II
Blvd Mnkn a iosegtt
OTT
CírJsO "N l-w- r-Á
HAAMIFENYW
NEM LOBOGNA
YÉGflElEílEH
ÉJEN
AZTi GQNDOLHATMAK
AYILAb
Dabrecen 1819
PőtSi JAuűot'
fi
U & UJ
eviordulóiara
Moszkva a
a oisag beipoliiikaian meg ma ott vi
rit a doktriner VÍV
rose melynek haszontalansága! ugvail
mar a lektos-- k is kireszt ég
megszabadulni nem tudnak tok: türöíáM
lógtak de nem enged
Igaz hogv hála Ötvenhatnak tok tf&ife
tétben envhult odahaza a hetvzet Töbo m
ennivaló még itt-ot- t lenvttzési etkkre
Hit I lanl kibban kbvt eáért öntik el
magvar a nvugalot noná tef
tobhiük a „lihsralizalt" fsM&m
következtében bizonv váj a Ze-bébe- n
azerl a ken-rve-s poi túráért WftH
(igáira magával hozhatott Ua valaki la
katut test a szálára meg a rend
(I'oíytalás a
i ii ihwmii iwmu if m m pmmi tmmm
K1NAÜAI SZAMAIM tCl!UC()S S70VinSlO
torontói ssivezete rernkziss-bs-n
A MAGYAROK SZOViriSllGlI
lagejncsuk leivel kandlvi
IIARCOiOK IIAJTAKSI KOZOSSnCR
toiotitoi vsoHiita uniUiselxn
AZ IfStrMi IMCSoSl (IS lUltltAtiAlOM
l„S ür:AKAlSGIIARC 16 tK lAl ÜKDllOJAN'
llllslM
EMLÉKÜNNEPÉLYT
111 lk
~
w
CENTRAL TECHNICAL AUDITÓRIUMÁBAN
ill XKIXlKI I S IJDKDI Sk)Ki
1972 október 22-é- n vasárnap du 3 órakor
( mű 01 n'i I i I
ESZTERHAS ISTVÁN
i j k i '- - k -- uiKipia" luaerrkesátuff
t M 1 1 K 1
' k i l
HON PAUL HELLYER
Vilit lllllllv ti I p l- -v II 11
INNI P S I l 1
AUTÓS FELVONULÁS
iiiiiöYi t minriar iikb
ahol megksAHizziik a
rilEElWH I1K HUNGARY — IKI1I1DOM ÍDR ÍU
Lakcslmre St
az OntarkMo paiiMo
LEGXNK WKA4fVIA?4!
ÁT
'
luttysivaia iái kopogást
is
marvizmus leninizmus
Ultsmerik
la
is
latagatok
pénztigvl
könyökig
nv
poiitikat
barmadlk sMakm)
mm i"
1
m
A MAGVAK
KANADAI
A MACVAR
M(iVU
bi
iii-- M
ill
kv ll ul
d
A
-- mkkmuset
=5 I