Magyar Elet, July 15, 1989

              Nem sokaság
ianem Lílek
$ szabad nép ttsx fült
csuda dolgokat tagol lofepaxla
URZ8ENYI MAGYAR ELET CcnadlnVccUf
Vol 42 28 XLII évfolyam 28 szám 1989 július 15 szombat Ára: 75 cent
P" t
Sovány magyar-leng- yel vigasz:
„Segíts magadon és akkor a Wall Street is megsegít"
flT mr aH WM mr
ini-M- ar
segélly
Az amerikai elnök Budapesten $ Rajkra emlékeztető kirakatp
Bush elnök tanácsadóit méltán zavarba ejtette hogy Jaruzelsky és Grósz Ká-roly
— az "Establishmcnt" valaha pillérnek tartott ex-nagysá- gai — alaposan
levitézlett értékű" tárgyalófelekké váltak — így ha Washington logikusan az el-lenzék
soraiban keresi a hiánycikké váll szilárdságot az cgyirányű tendenciá-nak
tűnhet ami végsíi fokon Gorbacsovot méltán ingerelheti — A múlt héten
jelentettük a MIG—23 szovjet harcigép Belgiumban történt becsapódását —
A legkínosabb kérdést a Dcutschlandfunk azINSZK országos rádiója tette fel:
Szkurigyin ezredes idejekorán kiparittyázta magát mert szerinte meghibáso-dott
a gép Az ám de hogy esett hogy a meghibásodás után — automata kor-mánnyal
a gép a „defekt" ellenére — ínég kilencszáz km megtételére volt
képes sőt lezuhanásakor emberi életet is kioltott — Lengyelország fölött újabb
szovjet harcigép ütközött össze egy Pirat típusú helikopterrel melynek lengyel
pilótája életét vesztette — Egy moszkvai kerekasztal-beszélgeté- s során — me-lyet
a Novojc Vremja (üj Idő) szerkesztősége rendezett — elismerték hogy
„az 1956-o- s katonai beavatkozás hiba volt" — Az is elhangzott hogy a Rákosi-éra
vezetőgárdája „pápább akart lenni a pápánál" — Gandhi indiai miniszter-elnök
július közepén Moszkvába látogat — Az olasz Szocialista Párt felkérte
Róma városi tanácsát hogy nevezzen el egy teret Nagy Imréről — Reagan
könnyebb lovasbalesetet szenvedett (Pedig már nem ül „magas Iovon" —
Az ex-eln- ök könnyebb zúzódásai nem igényelnek kórházi kezelést — Az ABC c
spanyol lap szerint „a magyar-leng- yel fejlemények szétfeszíthetik a TI világ-háború
status quo-ját- "
MIÉRT VÁLASZTOTTA
BUSH ELNÖK
GDANSZK UTÁN
A PESTI
KOSSUTH-TERET- ?
A gdanszki eleseit mártí
rok emlékmüve előtt elmon-dott
beszéde után az ameri-kai
elnök öt óra múlva már
Pesten volt ahol a zuhogó
esőben türelmesen várakozó
százezres tömeg elölt
a budapesti Kossulh-lí-re- n
elmondott rögtönzött be-szédében
magasra értékel-te
„n reformokat és azokat
a gyökeres változásokat
amelyek ebben a csodaszép
országban (wonderfnl co-imtr- y)
végbementek" Ge-orge
Bush nemcsak trzal
csinált történelmei hogy
mmamimumiíNMBjj)iMJujuumm#mausBva
az első olyan amerikai el-nök
lett aki Magyaror-szágra
látogatott
hanem azzal is üiogy mind a
lengyel mind a magyar be-szédek
'helyszínének megvá-lasztásánál
— jelképesen —
a múlt politikai ellenzékének
áldozatai előtt hajtott fejet
egyrészt történelmi igazság-szolgáltatást
nyújtva mind a
világ legelső független hosz-sz-- ú
évekig rendőrterrorral
elnyomott lengyel szakszer-vezetének
másrészt magyar
vonalon '1956 mártírjai előtt
tisztelgett a Kossuth téren
az amerikai államfő amikor
első üdvözlő beszéde számá-ra
a „piros vér folyt a pesti
utcán" Tielyszinét választotta
Gdanszkban ebben a Balti-tengeri
kikötőben 1970-be- n
Egy ország főhajtása '56 mártírjai előtt
negyven dokkmunkás fizetett
életével amikor a magas
élelmiszerárak ellen tiltako-zó
sztrájkot szerveztek A
magyar színtér mely 1956-ba- n
inkább hadszíntérnek
volt mondható sajnos szám-belileg
ennél jóval súlyosabb
véráldozattal fizetett amikor
az ország törvényes minisz-terelnöke
bejelentette a Var-sói
Paktumból való kilépést
ás a semlegesség deklarálá-sával
próbálta feltartani a
hitszegően visszaözönlő szov-jet
hadakat
Az USA elnökét Budapes-ten
'Straub Brúnó a jelenle-gi
magyar elnök üdvözölte
s amikor Bushra került a
sor ő nemcsak visszautasí-totta
a felajánlott esernyőt
hanem még esőköpenyét is
989 június 16
Megtörtént hat a 'nagy temetés: Budapest népe végső búcsút vett
mindazoktól akik az ötvenhatos forradalomért áldozták életüket s aki-ket
a megtorlás évei alatt gyilkolt meg az önkény íigy gyászos korszak-zárul- t
le hazánk 'történetében ezzel a temetéssel és — remélhetőleg —
uj korszakot nyithatunk népünk életében Ezzel az aktussal ismerte el
véglegesen a rendszer azt aminek elismeréséért már három évtizede
küzdünk: hogy 1956 nem ellenforradalom hanem népfelkelés forradal-om
szabadságharc volt
És amikor a rendszer vezetői a kormány tagjai tiszteleglek a Hő-sök
terén Felállított ravatalok előtt elismerték azt ismogy az elmúlt
harminchárom évben minden hazugság volt Hazugság volt mindaz
amivel ötvenhatot és résztvevőit gyalázták hazugság volt a rendszer
összes megnyilvánulása 'ahogy 'hazugságban és árulásban fogant az
1956 november '4-c- n a Budapestet támadó szovjet hadseregek ágyúi-nak
dörejétől kisérve
A televízióban és másnapi újságokban mindenki láthatta a közel
háromszázezres tömeget amely betöltötte a'halalmastér minden zugát
fekete cs piros-fehér-zö- ld zászlókat lobogtatva ott hömpölygött a feke-te
lepellel boritolt koporsók elölt hogy mindenki legalább egy szál vi-rággal
rójja 'le kegyeletét a mártírok elölt És láthattuk a temetőt is
azt a bizonyos 301-c- s parcellát ahol faragott székely kopjafák százai
közöli helyezlek végső nyugalomra az áldozatokat
Senki nem hitte
hogy a rendszer szolgáltat majd elégtételt 56-na- k
Bevallom: soha nem Jiillem volna 'hogy valaha megérjük ezt a
napot! Ha mindig is bizlam ötvenhat „rehabilitálásábaií" azt valahogy
úgy képzeltem hogy valami hirtelen támadt vihar mindehestüTelsöprl
a kommunizmust és az új életet kezdő magyar nép — az eddigi titkolt
tisztelet helyeit — végre nyíltan is hódolhat a forradalom és a'nnák
hősei emléke előtt De azt hogy maga a kommunista rendszer fogja
egyszer megadni saját jószántából (?!) az elégtételt ötvenhalnak al-momban
sem inertem volna gondolni
HUNGARLWLIFE
a tőszomszédságában lelke-sen
tapsoló idősebb hölgy-nek
ajánlotta fel
A tömeg spontán lelkese-dése
annyira meghatotta
az amerikai államfőt hogy
beszédének vázlatát szét-tépte
hogy ugyanazzal a
túláradó érzelmi töltettel
feleljen mint amely a
magyarok szeretetteljes
fogadtatásából feléje sugár-zott
"Let me just speak írom Ihe
hearl" — mondotta Bush —
és ez sikerült neki
AVART
ÜJ MARSIIALL TERV
HELYETT
"DO IT YOURSELF"
ÖNSEGÉLY
ÉS SZERÉNY
KÖLCSÖNÖK
Lech 'Walesa — aki Ge-org- he
Bust-hitvesév- el együtt
otthonában ebédre látta ven-dégül
— 'az elnöki látogatást
megelőzően tízmilliárdos se-gélycsomagról
ábrándozott és
ezzel kapcsolatban elmondta
hogy a lengyel gazdasági élet
talpraállításához ez az ösz-sze- g
lenne szükséges s hoz-zátette
hogy Lengyelhon
egészséges normális gazda-sági
élete egyben a Nyugat-nak
is érdeke — Az ebéd el-fogyasztása
után azonban
Walesa módosította szavait
s az (Észak-Amerikába- n)
tízbilliós összeghez hozzáfűz-te
hogy ezt „beruházásként
képzeli el az USA magáncé-gek
részéről"
Bush elnök a javaslatot
D
er Kubában
nyomban pártolólag felkarol-ta
mert így válaszolt: „Ez-zel
kapcsolatban önnek szi-lárd
támogatást nyújthatok
A magyarországi amerikai
közvetlen segélycsomag
ugyancsak szerény százmil
lióban mérhető — és ha-sonlóképpen
a beruházá-sok
avagy nagyvállalatok
megvásárlása és azok
hasznot hajlóvá való átfor-málása
vonalán halad
Ezzel kapcsolatban a New
York Times idézi Baker USA
külügyminisztert aki újólag
kijelentette hogy a hetvenes
évek félresikerült gyakorla
tát a könnyű hitelezés rend-szerét
a keleti blokkban
már nem lehetséges folytat-ni
és csak akkor szabad azo-kat
majd jóváhagyni ha a
kérdéses (magyar és lengyel)
országok „meghonosítják a
szabadpiaci viszonyokat"
Ezt a kérdést nemrégiben 25
meghívott nyugatnémet ipa-ri
nagyvállalat élesebben ve
lelte fel amikor az ankéton
több ízben elhangzott ?
nagy kérdés: „Ki a tulaj-donos?"
Vagyis ki a ma-gyar
vállalatok mögötti tu-lajdonjog
és kötelezettsé-gek
vállalója
hisz csödjelentás esetén —
amire sajnos oly sok példa
akad a nehezen szerkezetet
váltó magyar nagyvállalatok
köpött — mindaddig nem in
dítható jogi eljárás a károso-dás
csctlcecs ül részlcffcs
fedezésére amíg a tulajdo
nosak) személye nem íisz- -
Folytatás a 2-- ik oldalon)
ltUlUUMWWd!RHtMWIUJM-- '
Ezt jónéhányszor meg is írtam az elmúlt évek során és most beis-merem:
tévedtem! Elképzelhetetlennek tartottam ugyanis hogy a kom-munista
rendszer vezetői saját magukat 'hazudtolják meg és — bocsá-nat
a kifejezésért! — köpik szemen Megtelték! Igaz azt is 'hozzáfűz-tem:
nem is lenne jó ha dgy történnék mert akkor 'együtt koszorúz-hatna
a nemzeti emigráció a párt képviselőivel akik mindent el fog-nak
követni diogy kisajátítsák imaguknak Nagy Imréékel és a többie-ket
Szélkakasok galériája
Az első kérdésben melléfogtam de abban hogy a kommunisták
megpróbálják majd a maguk számára kisajátítani a mártírokat cs a
maguk javára próbálják 'fordítani a forradalom (egyelőre még csak
népfelkelés) hivatalos elismerését az a jelek szerint már nagyon közel
jár az igazsághoz Mert nézzük csak végig a kél gyászünnepség — a
Hősök terei 'és a temetői — szónokainak során: majdnem mind kom-munista
Megtért kommunista kiábrándult marxista aktív párttag
volt párttag otthon élő piroskönyves nyugatra sodródolt és múltját
megtagadó öreg bolsi többször köpönyeget forgatott politikai szélka-kas:
mind egyre megy!
Aminthogy a beszédeik alapgondolata is nagyjából egyforma volt
cs ugyanazt sugallta: amit már három évtizede próbálnak „eladni"
a kommunisták otthon is és a szabad (világban is Hogy ötvenhat kom-munista
indíttatású reformmozgalom volt a rcformkommunisla intel-Icktucl- ek
nagy kísérleteként kezdődött csak a nyugati imperialisták és
a hazai fasiszták-beavatkozás- a miatt tért el az eredeti céloktól Ez volt
az ellenforradalmi teória míg a jelenlegi a nyolcvanas évek reform-kommunist- ái
által terjeszteti elmélet oda módosult áiogy a kommunis-ták
kezdeményezéséből lett a 'népfelkelés aminek ők jártak az elán
'Király Béla Vásárhelyi' Miklós s legfőként Mcray Tibor —
hogy csak kapásból említsek néhány nevet a legismertebbeket Szere-peltetésük
önmagában is a 'kommunista kisajátítási akció egyik vonala
Holott a magyar népnek már elege volt ebből az ideológiából s annak
minden reprezentánsából
(Folytatása a 4 oldalon)
A gyár csak akkor mienk ha rész-vényü- nk fekszik benne
magyar út: népi részvényese
A hazai sajtó kitűnő amerikai és európai
példákat hoz fel arra hogy a régivágású
Dickens-leírt- a kapitalizmus és a XX szá-zad
utolsó harmada közt ég és föld a különb-ség
mert egyre-másr- a veszik át az alkal-mazottak
a világszerte ismert vállalatokat
aztáltal hogy részvényekkel biztosítják azt
hogy nem kibic hanem együtlhúzó társtu-lajdonosok
— tehát a cég jó sorsának az
előmozdítása közös cél A példának ha jő
ragadósnak kellene lennie mert a magyar
viszonyokra — ha a forint konvertálható
lesz — fokozatosan alkalmazni lehetne
íme a Magyarország cikke a „népi részvé-nyesekről"
és a módszerben rejlő előnyök-ről:
Az amerikai közvélemény-kutat- ó intéze-tek'felméré- se
szerint az Egyesült Államok-ban
az emberek többsége a reggeli újságok-ban
részletesen csak a sportrovatot és a
tőzsdei híreket valamint a részvényárfo
lyamok alakulását olvassa el Az amerikai
dolgozók és nyugdijasok 'többsége ugyanis
megtakarított pénzének egy részét tőzsdei
ügynökségeken — úgynevezett brókercége-ken
— keresztül kötvényekbe és vállalati
részvényekbe fekteti
Rohamosan növekszik azoknak a szá-ma
akik nem vagy nemcsak az „idegen"
részvények tőzsdei árfolyamát kísérik árgus
szemekkel hanem a saját munkahelyükét
is A „vállalati Amerikában" valóságos for-radalom
megy végbe évtizedünkben: nagy
ütemben bővül azoknak a vállalatoknak a
száma amelyek részvényeik egy részét
vagy egészét — egy erre a célra létrehozott
külön program keretében — saját dolgozóik-nak
adják el Ez a folyamat a gazdaságfi-lozófusok
szerint jelentős lépés a „népi ka-pitalizmus"
irányába ugyanis a dolgozó egy-ben
tulajdonosa is munkahelyének vállala-tának
s ez az(új „státus" az elmúlt évek
tapasztalatai szerint kedvezően hat a cégek
eredményeire Áttételesen pedig az ameri-kai
áruk és szolgáltatások versenyképessé
gének növekedésére mind a hazai mind pe
dig a 'külpiacokon
Amennyiben egy vállalat úgy dönt hogy
részt vesz a „dolgozói részvények" prog-ramába- n
a tőzsdén (általában bankkölcsön-ből)
felvásárolja saját részvényeit vagy
azoknak egy részstés ezt a „csomagot" bo
csatja a dolgozók rendelkezésére Az ame-rikai
törvényhozás — felismerve hogy a
tulajdonosok számának nagy arányú növe-kedése
mennyire kedvezően befolyásolja
az Egyesült Államok 'gazdasági teljesítmé-nyét
— néhány esztendővel ezelőtt különbö-ző
kedvezményeket szavazott meg azoknak
a cégeknek amelyek részt vesznek a „dol-gozói
részvények" programjában
Megnő a termelékenység
A részlegesen 'vagy teljesen dolgozói tu-lajdonba
került vállalatok vezetőinek véle-meny- e
szerint a dolgozói részvényrendszer
valóságos „csodaszer" a cégek számára Er-re
mi sem jellemzőbb hogy csak az elmúlt
két évben mintegy 200 részvénytársaság
döntött a dolgozói részvényrendszer beve-zetése
mellett köztük olyan világszerte is-mert
vállalatok mini a Lockheed repülő-gépgyár
a Polaroid a Texaco kőolajipari
konszern az Avis 'autókölcsönző az Anheuser--
Busch söripari óriáscég valamint a J
C Penney áruházlánc
1958 és '1973 közölt a termelékenység az
Egyesült Államokban évi átlagban 27 szá-zalékkal
növekedett Az elmúlt 15 eszten-dőben
a termelékenység átlagos emelkedé-se
viszont nem haladta meg az 1 százaié
kot A statisztikák tanúsága szerint a dol-gozói
részvényrendszer miatt nagy mérték-ben
megnő a termelékenység a Brunswick
Corporalionnél például a rendszer bevezeté-se
óta (1983) 50 százalékkal emelkedett
Azoknál a vállalatoknál amelyeknél a dol-gozók
egyben részvénytulajdonosok is a
termelékenység 52 százalékkal növekszik
gyorsabban mint azoknál a cégeknél ahol
a dolgozók ilyen jellegű érdekeltségét nem
teremtetlek meg
Az „Avis" gépkocsikölcsönző
csodája
A világ második Iegynagyobb autóköl-csönző
vállalata az Avis H987 'szeptembere
óta HOO százalékban dolgozóinak tulajdoná-ban
áll A dolgozói részvényprogram kere-tében
a vállalat — részben bankkölcsön
igénybevételével — megvásárolta saját ma-gát
175 'milliárd dollárért' a'-Wésr- ay cégtől
a korábbi tulajdonostól Jelenleg az Avis
12 700 dolgozójának a tulajdonában vannak
a részvények s ez „meg is látszik" a válla-lat
teljesítményén A 395 millió dolláros
bankkölcsönből már 90 milliót visszafizetett
50 millióval többel az időarányosan esedé-kesnél
'Egy esztendő alatt az Avis szolgá-ltatásaival
kapcsolatos panaszok 35 száza-lékkal
csökkentek s számottevően növeke-dett
a nyereség is A vállalat kiváló telje-sítményét
a tőzsde is elismeri: míg 1987
végjn egy részvény árfolyama 547 dolláv
volt 1989 első hónapjaiban az Avis-részvén- y
árfolyama már meghaladta a 15 dollárt
A tulajdonosi rendszer „szíve" az Avis
nél az úgynevezett dolgozói csoportok
Ezekben a csoportokban képviselve vannak
a fizikai és a szellemi dolgozók Minden vá-ros
'amely rendelkezik Avis-irodáv- al és te-lephellyel
egy-eg- y „sejtet" képez a nagy
családban A csoportok havonta tartanak
megbeszélést s ekkor a dolgozótulajdono-sok
elmondják észrevételeikel javaslatai-kat
és döntéseket is Jioznak A rendszer be-indulása
'óla az Avis üzletmenete annyira
„megfutott" hogy joggal pályázik az első
hely elhódítására a piacon a jelenlegi lista-vezető
Hertztől
A Polaroidnál
minden ötödik alkalmazott
részvényes!
A „népi részvényesek" hajlandók átmen-teni
áldozatokat is hozni cégük gazdálkodá-sának
eredményeinek javítása érdekéhen
(Érdemes megjegyezni hogy a dolgozói
részvényesi alapon működő vállalatok üzem-csarnokaiban
irodáiban naponta kiírják a
cég részvényárfolyamainak alakulását )
AtPolaroid részvényeinek 22 százaláka ke-rült
a dolgozók'tulajdonába A világhírű vál-lalat
dolgozói 5 százalékos fizetéscsökkentést
ajánlottak fel annak érdekében !hogy a Po
laroid anyagi helyzete javuljon s több jus
son kutatásra és fejlesztésre Az előrejelző
sek 'szerint ez év vég're több mint 10 ezer
amerikai cég vesz majd részt a dolgozói
részvények programjában Ez másként ki-fejezve
azt jelenti ihogy mintegy 12 millió
dolgozó fog az esztendő vég: re saját mun-kahelyének
részvényeivel rendelkezni Szá-mitások
szerint a programban részt vevő
vállalatok többségénél a részvények 30—50
százalékának a tu'ajdonosai a dolgozók a
'00 százal'kos tulajdon ma még nem jcl-'em- ző
Szakértők véleménye szerint a jövő
a 100 százalékos do'gozói tulajdonú vállala-toké
s a következő évtizedben a rendsze-ren
belül elsősorban az ilyen jellpgü válla-'a- ti átalakulások száma fog növekedni A
tapasztalatok szerint ugyanis a munkamo-rál
és a felelősségérzet azoknál a cégeknél
a legmagasabb amelyeket teljes egészében
saját dolgozóik tartanak tulajdonukban
Javaslatokat tehetnek
A részvénnyel rendelkező dolgozók a
„vegyes" tulajdonú vállalatoknál is befolyá-solhatják
az üzleti a fejlesztési és az egyéb
döntéseket Javaslatokat tehetnek és tesz-nek
a munkaszervezéssel az üzletpolitiká-val
a szociális ellátottsággal kapcsolatban
képviselőik ott ülnek az igazgatótanácsban
Ugyanolyan szavazati jog illeti meg őket
a vállalati közgyűlésen mini a „külső"
részvényeseket megválaszthatják például
az igazgatókat
A dolgozói részvények rendszere és
programja az ötvenes években született
meg de igazán a nyolcvanas esztendőkben
kezdett kibontakozni Mind Washington
mind pedig az üzleti és pénzügyi világ nagy
várakozással'tekint kiteljesedésére mert a
rendszeren keresztül látnak biztosítékot ar-ra
hogy meghosszabbodnak a gazdasági
fejlődés konjunkturális szakaszai A terme-lékenység
növekedése révén pedig javul az
amerikai áruk versenyképessége és export-ja
Végső soron'része lehet a program egy
exportoffenzívának s ugyanakkor hozzája
rulhat az import mérsékléséhez valamint
a külkereskedelmi mérleg hatalmas hiányá-nak
(1988-ba- n a deficit '137 milliárd dollár
volt) lefaragásához is
Mindenkit érint
Az üzleti élet azt is várja a rendszertől
hogy a korábbinál nagyobb ütemben növe-kedjenek
a vállalati profitok rés ezen keresz-tül
a beruházásokra valamint a kutatási és
— Folytatás a 3 oldaton —