Magyar Elet, May 25, 1963

              1963 május 25 MAGYAR ÉLET 9 oldal
ONTREAL MONTREAL MONTREAL ® MONTREAL MONTREAL MONTREAL MONTREAL ©
Québeci levél
EUHOn í U íf
BÉKÉS HADIJELENTÉS A QUÉBECI FRONTRÓL
Az elmúlt hét is véres eseményt hozott Montreálban:
a terroristák az elegáns angol negyedet Westmountot sze-melték
ki cselekményeik színteréül Ma már Ottawában Is
működnek és a NATO-konferenclá- ra érkező államférfiakat
fenyegetik — holott ez már nem francia-kanad- ai ügy Való-színűleg
Kanada-ellene- s kommunista zavarkeltésről van
hzó mely québeci álarcot próbál ölteni A kommunisták
jól tudják hol ékelődhetnek be a nyugati társadalmakba
Ilyen rés valóban felfedezhető Quebecben a francia-kanadaia- k
helyzete sok tekintetben sérelmes az országban Er-- i
ől kértek tájékoztatást a Magyar Élet szerkesztői egy qué-beci
kollégájuktól aki jól ismeri a francia-kanadaia- k hely-zetét
A cikkíró Tamás János nevet használ
Svájc cs Belgium példája
is azt mutatja hogy több
nvelvií ország lehetséges ül
állami gépezet működését a
adasági élet menetét zök-kenésmente- ssé
lehet tenni
ha eges népcsoportoknak
kulturális követeléseit kielé-gítik
jogaikat határozottan
körvonalazzák és ha az em-berek
mellőzni tudják az
előítéleteket
Kanadában még mindig
ott tartunk hogy nem ren-dezték
véglegesen kielégítő
módon a francia népcsoport
ügyét Ez a folyamat azon-ban
az utóbbi időben meg-gyorsult
Ennek a többi kö-zött
az is az oka hogy kiala-kult
egy öntudatos értelmi-ségi
réteg Hatással van rá
nz afrikai gyarmatok felsza-badulása
különösen Algéria
példája Követelésüket rövi-den
úgy lehet kifejezni: az
nz érzésük hogy másodran-gú
polgárok a Confederáció-ba- n
Hogy közben az esemé-nyek
elfajulnak azt elsősor-ban
a mindkét oldalon je-lentkező
szélsőségeknek le-het
tulajdonítani Akadnak
és
szaktanácsért
olyanok akik
mindig úgy tekintenek mint
Felingerelte a
franciákat a CNR
gatójának az a kijelentése
hogy a vasúttársaság 28 ta-gú
igazgatóságában azért
kanadai francia mert
nem találtak köztük erre
alkalmas személyt Másrészt
a québeciek között szepara-tista
csoportok működnek
sőt terroristák is Maga Qué-bec
népe és kormánya elité-li
a kilengéseket Arra tö-rekszik
hogy a Confederá-cióba- n
való egyenrangúság
kérdését az 1867-e- s
keretében rendezzék
Québec tartomány csak ezt
akarja
MIT JELENT
AZ ÖNÁLLÓSÁG?
A kanadai franciák az
1763-a- s párizsi szerződés
angol fennhatóság
alá kerültek gyarmattá vál-tak
a gyarmatban ango-lok
türelmes foly-tattak
irányukban annál is
inkább mer a québeciekben
támaszt találtak az Egye--
GREGUS IMRE
diplomás optikus
Iroda: HUnter 4-12-
59 Lakás: HUnter 9-80-
76
4937 SHERBOOKE STREET WEST MONTREAL
HOTEL
SUNSET LODGE
A Laurentians hegyek szívében a 14 Island-t- ó partján
Montreáltól csak 40 mérföld távolságra kitűnő maqyar
konyhával előzékeny kiszolgálással kényelmes szobák-kal
várja kedves vendégeit
Fűtött Swimming Poől
Saját strand
Üj tenisz és röplabda pálya — Vízi sportok — Hét-végén
a szórakoztató és tánczenét KOLTAI PÉTER
együttese szolgáltatja
JÜNIUS 8-A- N Faragó Panni
MŰSOROS ESTJE
Teljes italmérés
ELŐSZEZONBAN ÁRKEDVEZMÉNY!
Szobafoglalás: MONTREAL HU 9-71-
92
Szobafoglalás: SHOWBRIDGE 112-C- A 4-98-
62
TÖLTSE WEEKENDJEIT A
Cliateau Sur Le Lac Hotel-ha-n
A LAURENTIAN LEGSZEBB MAGYAR ÜDÜLŐJÉBEN
Laké Paquln—Val-Dori- el Kitűnő konyha — Teljes italmérés
FOGLALJON MAR MOST SZOBÁT NYÁRRA
Előszezonban mérsékelt árak
Szoba előjegyzés Montreálban este 6 óra után:
CR 9-21- 83 vagy bármikor:
St Agathe 326-205- 2 és 326-024- 2
Olwassfl 0 MAGYAR ÉLET-e- t !
j Keresi az otthoni mátrai kékesi szállodák meleg légkörét
ܧHlY"7irt ) rSS
J
ÜJRA BŐVÜLT
Festék
egyéb
forduljon
bizalommal
közismert:
3540 St
Québecre még
gyarmatra
vezérigaz
nincs
alkot-mány
ér-terméb- en
Az
politikát
Kényelmes fUrdőszobás szobák
Blvd —
o I O á&r
sült Államok terjeszkedési
törekvései idején 1867-be- n
megalakult az önálló Kana-da
Ekkor Québec tarto-mány
a többiéhez hasonló
jogokat kapott A kanadai
franciák szerint most az ad
vitára alkalmat hogy az al-kotmányban
nem tartották
szem előtt a Kanadában élő
6 milliónyi francia kulturá-lis
és egyéb érdekét
Kanada két kultúrájú or-szág
— mondják — s két
nép kulturális érdekeit kell
kielégíteni Quebecben az
ott élő angolokét másutt pe-dig
a francia kisebbségét
Félreértésre adott alkal-mat
Lesage québeci minisz-terelnök
az a megjegyzése
hogy „Québec állam" (État
de Québec) Ez nem jelent
elszakadásra való törekvést
hanem annak leszögezését
hogy Kanada 10 önálló ál-lam
konfederációja (Sok be-vándorló
úgy véh hogy a
tartomány csak olyan köz-igazgatási
terület mint a
vármegye) Az államok önál-lósága
csak a honvédelem és
külügy terén korlátozott
bár vannak provinciák ame-lyeknek
külképviseletük be-vándorlási
irodájuk is van
(Egy-eg- y tartomány annyira
önálló hogy például British
Kolumbia Washingtonnal vi-tázik
a Columbia folyón épí-tendő
erőmű kérdésében az
ottawai kormány pedig csak
tétlenül szemléli a vitát)
ELŐÍTÉLETEK
ÉS AZ ADÓ
A francia nyelvű lakosság
sérelmei politikai gazdasági
és kulturális természetűek
Sajnos a rendezést az elő-ítélet
még mindig erősen
akadályozza Az emberek
sokszor olyan hamis általá-nosításból
indulnak ki hogy
„az angolok protestánsok —
a franciák bigott katoliku-sok"
„A francia iskolában
csak imádkozni tanulnak
ezért állnak gyarmati szín-vonalon"
"Mit akarhat ez a
négy és félmilliónyi québeci
francia (6 millió országszer-te)
ebben a 200 milliós an-golszász
tengerben?" (S mit
akarhat a 10 milliós magyar
nép) „Elmaradottak mert
sok a gyerek" (Korábban
ez védekező politika volt az
angolok számbeli ellensúlyo-zására)
Ilyen és hasonló
előítéletek aztán megnehezí-tik
a közeledést az együtt-működést
mesterséges vá-laszfal
teszi lehetetlenné
Gazdasági téren komoly
munka folyik a kérdés ren-dezésére
A jelenlegi tarto-mányi
és federális kormány
végre megfelelő légkört te-remtett
a kérdés tisztázásá-ra
Itt a legtöbb tennivaló
az adó elosztása terén mu-tatkozik
Az ottawai kor-mány
Québec népétől több
adót szed be mint ameny-ny- i
a tartomány: kormány
összes bevétele Hogy Qué-bec
miért nem fogadja el
Ottawa kulturális „támoga
i
halk elegáns meghittségét?
Elsőrendű magyar
a LAURENTIAN SZÍVÉBEN
ST ADÉL és ST AGATHE között
konyha Modern fűtött fürdőmedence Kristálytiszta
tó BIZTOSÍTSA NYÁRI ÜDÜLÉSÉT ÉS MAR MOST
FOGLALJON SZOBÁT KÉRJEN PROSPEKTUST
szobafoglalás: Montreal 735-145- 8 - Val-Mori- n 112-322-23- 42
ZBBxintixíaaaJVUV
a
TATRAY
Toncia--i
FESTÉK és TAPÉTA
SZAKÜZLETHEZ
Létrák
Festőszerszámok
eladása és kölcsönzése
Lawrcnce Tel: VI 2-174-
4-5
I I KanactaiciK
tását"? Azért mert attól
tart hogy feltételhez kötik
beavatkozásra ad alkalmat
veszélyezteti a Québec--i „ál-lam"
létét Québec azzal is
érvel hogy ő szedi be az
adót az iskolázás az ő kizá-rólagos
belügye Ottawa ne
avatkozzék bele A vita itt
alkotmányjogi alapon folyik
A mindennapi életben vi-szont
még több lehetőség
akad a súrlódásra vitára
Québec városban ott állt
Wolff tábornoknak az em-lékműve
annak aki leverte
a franciákat (Ezt felrob-bantották
most újból fe-lépítik)
Svájcban a vasúti
jegy háromnyelvű itt har-colni
kell a franciáknak
hogy legalább ott vezessék
be a kétnyelvűséget ahol
feltétlenül szükséges A 300
ezer példányszámban meg-jelenő
francia LA PRESSE
egyi 'elírója kifogásolja
hogy' Montreal szívében az
autóbuszvégállomás vendég-lőjében
franciául kért szend-vicset
és kávét s még ezt
sem értették meg
Kulturális és vallási vo-natkozásban
jellemző a fran-cia
protestánsok helyzete
Az OBSERVER protestáns
folyóirat szerint a protestán-sok
még Québec tartomány-ban
is otthonosan érzik ma-gukat
bár kisebbségben van-nak
a gazdasági hatalom ke-zükben
van Ugyanezt a 12
ezer főnyi francia protes-táns
nem mondhatja el ma-gáról
Hosszú kemény har-cot
kellett folytatnia példá
ul azért hogy gyermekeiket
francia protestáns iskolába
küldhessék hogy ne válja
nak angolokká vagy katolv--J
kusokká A harcot az Angol
Protestáns Iskolabizottság-gal
kellett folytatnia
A SZÉLSŐSÉG
Ami a szélsőséges irány-zatokat
illeti ezzel kapcso-latban
nyomban megjegyez-hetjük:
jelentéktelen csopor-tok
Még maguk a québeciek
sem tudtak róluk — mind
addig amíg a szenzációt
hajszoló lapok s a válasz-tási
hadjárat fel nem fújta
őket Három csoport műkö-dik
— egyik szélsőjobboldali
színezettel Hogy Québec né-pe
mennyire távol áll ezek-től
a mozgalmaktól talán az
mutatja legjobba hogy Cha-pu- t
— egy szeparatista cso-port
vezére a tartományi vá-lasztásokon
a sajátmaga ál-tal
választott legjobb kerü-letben
2200 szavazatot ka-pott
a befutó képviselő 18
ezer szavazatával szemben
Chaput-- t a szenzáció tette
„az év emberévé" ugyanúgy
ahogy Caouette is a lapok
útján vált ismertté
Maryland állam egyeteme
előadás tartására hívta meg
a budapesti kommunisták
washingtoni követségének
propagandistáját Varga Ist-vánt
(Legyünk tárgyila-gosak
és adjuk meg a szót
mindenkinek —hangoztatták
Ilyen alapon Al Caponet is
meg kellett volna hívni
hogy előadást tartson a kri-minológiáról
Szerk) A
budapesti kommunista la-pok
szerint Vargának sok
kérdésre kellett felelnie a
magyarországi állapotokról
és a magyar sajtó helyzeté-ről
A Magyar Élet nemrég
foglalkozott a torontói Star
egyik közlésével amely sz-ri- nt Oakvilleben (Ont) egy
verekedési ügy magyar sze
replőjének (a lap szerint
„szabadságharcos") depor-tálását
javasolta a bíró
Megírtuk hogy a deportá-lás
nem olyan eszköz me-lyet
ilyen esetben alkalmaz-ni
lehet! Utóbb a Star is
hasonló értelmű vezércik-ket
írt az esetről és már
nem nevezte szabadsághar-cosnak
a vádlottat
Még a szélsőségesek is el-ítélik
azt a csoportot ame-lyik
dinamithoz folyamodik
4-- 5 főre becsülik számukat
s kilétükre a leglehetetle-nebb
feltevések látnak nap-világot
A szélsőségesek azzal okoz-zák
a legtöbb kárt hogy ki-mélyítik
an a szakadékot
amely az angol és francia
nép között a történelmi ese-mények
miatt kialakult s
amelynek megszüntetéséért
mindkét oldalon annyit fá-radoznak
Québec népe tud-ja
hogy az 1867-e- s alkot-mány
alapján megtalálta az
utat sérelmei orvoslására
tudja hogy a közös piacok
korszakában öngyilkosság
lenne a szeparatizmus
A québeci kérdéssel so-kan
abba a hibába esnek
hogy általánosítanak Bom-ba
robban — erre azt mond-ják:
Québec népe robbant
így nem véletlen műve hogy
vannak magyarok is akik
kétségbeesve panaszkodnak:
„Elég volt egyszer menekül-nünk
nem akarunk a fran-ciák
„vallási fanatizmusa"
(sic) miatt újból hazát cse-rélni"
Nem meglepő aztán
hogy ilyen helytelen tévedés-ből
kiindulva hozzájárulnak
ahhoz hogy szítsák a már
úgyis parázsló ellentétekét
Itt Kanadában annyi beván-dorló
folytat „békés koexis-tenciát- "
különböző nációjú
szomszédaival — annak elle-nére
hogy az óhazában a
szomszéd népekkel egymást
ölte Nem szabad elfogad-nunk
azt a mumust amelyet
különböző érdekekből „za-varosban
jó halászni" elve
alapján a falra festenek s
megakadályozzák a békés
munkát Ha pedig politikai
megoldásokra gondolunk té-nyekből
induljunk ki ada-tokból
ne pedig előítéletek
ből Tamás János
OF MONTREAL INC
2114 M0ÜNTAIN
Emi
£&" TTTTil --
i il w— iwigsr SVTCT JTSETiJua --uk
a mmmi
S0UPIERE
Kanada modern kincskeresői a legmodernebb módszerekkel kutatnak az
értékes ásványok után A képen Smith geológus vlszgálja egy kőzetminta
ezüsttartalmát a québeci Rouynban
iitki TJiisnr'minKmnfiiiiiiaiinHmimiiiiiMniHiniiinniir niiininiiiiiniiiimiininiiiiiiMirmnniiiiiniiiiHiiniiiiiiiiiiiHiii ninimjiinniiiiininTiiininiiiinnmnnmnniiiini'mfimninmninmiiin h nimrim ni'iniTíirnnii'iiMniniriiiii iir -- riiiit it
vente 8S5
Philip A Hart szenátor új
bevándorlási törvényjavasla-tot
terjesztett a washingtoni
törvényhozás elé A törvény-javaslat
korszerűsíteni sze-retné
az amerikai bevándor-lást
és kiküszöbölni azokat
a faji és nemzetiségi megkü-lönböztetéseket
melyeket az
1952-e- s bevándorlási törvény
meghonosított A magyarok-ra
is hátrányos a mostani
helyzet Mindössze évi 865
vízumot kaphatnak a Csonka-Magyaro-rszágon
születet-tek
Hogy ez mennyire ke-vés
bizonyítja a bevándorlá-si
engedélyre várók nagy szá-ma:
jelenleg 17 470 magyar
várja vízumát
A Hart-fél- e javaslat meg-valósulása
esetén a magya-rok
4556 kvótaszámot kapná-nak
évente tehát a várako-zók
mintegy négy év alatt ví
4 V
ST (SHERBROOKE
jtmmv!Nt%ir
magyar települhet
zumhoz juthatnának Még
jobban emelné azonban a ja-vaslat
megvalósulása a ma-gyar
kvótát: Hart szenátor
kimutatta hogy egyes orszá-gok
nem veszik igénybe a rá-juk
eső kvótaszámot Ezeket
a fel nem használt vízumo-kat
a javaslat a „rászoruló"
országoknak adná Ezen az
úton egy-eg- y ország megkét-szerezhetné
a maga kvótáját
Magyarországról tehát 9112
fő kaphatna bebocsátást az
Egyesült Államokba
Hart szenátor azt javasol-ja
hogy az eddigi évi 156 000
vízum helyett évi 250 000 ví-zumot
kaphassanak a beván-dorlók
Ebből 50 ezret tarta-lékolnának
bármilyen nemze-tiségű
menekülteknek és 120
ezret abban az arányban osz-tanának
ki az egyes orszá-gok
közt amilyen arányban
jlesmbssi
CAFE
és BURNSIDE között)
viszik
LA
szerepelnek az utolsó év-ben
a bevándorló-listá- n
ezret pedig egyes országok
népességének arányában osz-tanának
szét
A Hart-fél- e javaslat sorsát
figyelemmel kísérik az újabb
amerikai bevándoroltak köz-tük
a magyarok is mert a
javaslat a szülők kvótán kí-vüli
beengedését tartal-mazza
MONTREALI
KIADÓHIVATAL
A Magyar Élet montre-ált
kiadóhivatalának címe:
5490 Lavole Apt 3 — Te-lefo- n:
735-145- 8 — A ki-adóhiva-talt
SAS LÁSZLÓ
vezeti
s#s#s##s#N#vr#srs##ssr###
ÉRDEMES HIRDETNIE
A MAGYAR ÉLET-BEN- !
Egy
sarok régi jó
Mounlain
Streeten
ASZTALFOGLALÁS:
régi
között magyar
vezető szerepet
eredeti meghitt Colonial dekorációja
budai esiékel fogja eszébe juttatni
ultramoderii fényűző szalonia az Ön és legisé--
A CONTINENTAL 1
nyese)j vendegei ízieset van hivatva kielégítem
A CONTINENTAL
BUSINESS LUNCH
flÉ0&Etia£&
Amerikába
Európából
különlegessége nemcsak különleges atmosz-féra
hanem az árak rendkívüli méltányossága
nemzetközi ételkülönlegességei
gastronomiai remekek a
S0UPIERE $-- 99
CONTINENTAL SU9
15
50
is
meghitt
a
a
a
a
a
i I