Magyar Elet, June 07, 1969

              '
u{£}t£
LIFE
Nem sokaság
hanem Lélek
s szabad nép lesz
csuda dolgokat I lrml InJf pítiitt nt j
Cinadim WcrVlv I
I in lao Hungárián LiDgtuge 1
BERZSENYI
—wjumiin'njin'niiuii
Vol 21 No 23 XXI évfolyam 23 szám 1969 június 7 szombat Ara: 20 cent
í v m ~ J ~-- - - — - - - -- -- — - ~ " - - -- i --r f~ r- - r- -
i i
m h O fc rf
A francia elnökválasztás második menetében:
V
A dél-amerik-ai
zavargások IiálLcrc
Kanada lépcsőzetes NAIObell kivonulását Nagy-Britanni- a és Nyugat-Németorszá- g
dicsen támadja — Hcalcy bril hadügyminiszter S7crin( a meg-gyengült
nyugati védelem esetében kényszerű módon hamarabb beküvetkez-hc- l
a7 atomfegyver bevetése — Egész Olaszország területén a tömeges rend-bontások
sorozata észlelhető: Nápolytól északra nyolc varosban egy bérsztrájk
égiilis gyújtogatásokban és fos7togatisban csucsosodott ki — Rómában ez-ic- k
tüntettek a lakásviszonyok ellen Milánóban a7 elektromos ipar munkás-síg- a
vasútvonalakat barrlkádo70tt el gyárépületeket kove7Ctt meg égül ál-talános
nyomdaipari postnl fémipari sztrájkok törtek ki síit az utcaseprők
és szeinétcllakarítók szakszerv czi-t-c Is felvonultatta tömegeit — Miamiban a
gengs7terck terror-uralm- a következtében a taxisofőrüket ls ellátták lőfegyver-rel
(egy év alatt 200 taxist fosztottuk M) a tejesemberek fegyveres őrizet alatt
hordják ki áruikat az éjjel-napp- al fűs7crboltok személyzetét is ellátták lő-fegyverrel
miután kÖ7ÜI(ik nemrég ötöt legyilkoltak — A Szovjetunió s7Ígo-i- ú
Ü7cmaiiyagtakarékoskodíst rendelt cl a kormán) szervek és kÖ7Üzcmck
hálartásaiban — Gaston Dcffcrrc kibukott francia elnökjelólt Marseille
kommunista polgármestere ellen sikertelen bombamerényletet követtek cl
— A moszkvai világcsúcs-találkozó- n a 88 pártból csak kb 70 képviselteti ma-gát:
Kína kérdését és a Brczsnyev-doktrin- a elvét — a heves viták elkerülése
végett — finoman levették a tárgysorozatról
A POMPIDOU— POIIKR
PÁRHARC
A június l- -i francia el-nökválasztás
— mint előre-látható
volt — nem hozott
absolut többséget l'ompi-dou-na- k
ezért két hét múl-va
keiúí sor a második for-dulóm
13ár a baloldal szava-zatai
megoszlottak Jacqucs
Duclos (kommunista) Krl-vln- c
(tiockista) Dcffcrrc
(ccnlnsta) és Rocard
(anaichisla) között —
ugyanakkor fennáll n
vcsélyc nnnak hogy a
második fordulóban n
baloldal egységesen fog
szavazni Pompldou ellen
s ebben nz esetben I'o-h-er
kerülne nz elnöki
székbe
Pompidou ellenlábasának
piogramja röviden:
ALÁM POIIER
PROGRAMJA
A Közös Piac kiszélesí-tése
tárgyalások megkezdé-se
Anglia felvételéiül
Franciaország vissza-térése
a leszeielési értekezl-et
IC
Az Atlanti Szövetség
megujilasa es korszerűsíté-se
A Koos Piac államfői-nek
csucskonfei enciája
Az enyhülés politikájá-nak
foktatása Kelettel (et
a pontot főleg a baloklali
második foidulós szavazatok
megszerzése miatt iktatta
be) Polier általában gazda-ság- i
és ipari nagyhatalmat
kbós európai pénegységet
v irágrzó mezőgazdaságot
modern iskolapolitikát és
— a motoiosokra is gondol-va
— jó utakat ígért tehát
minden húron Játszott
hogy minél szélesebb vá-lasztól
platformot bizto-sítson
magának mely Je-lenleg
a szélsőbaltól a
szélsőjobbig terjed a
szivárvány minden szí-nében
Mivel Pompidouban so-kan
a dcgaulleizmus tovább-folytatójá- t
látják az ellene
való szavazat egyben a régi
kormányzási stílus elvetését
is jelentené A HUMANITC
kommunista lap szeiint a
baloldal kudarca az első
foululóban főleg Guy Mol--
I pa=3rff"ffVHr'- - I' T ®ivk M $ $11 iffl r oB $& '
Xy vgy Jtfcr SigSg!ieBBJ9BMJWi'i'i™ilWlli™ iMmiMim iittTIi' r"i"'"Trirt' fflT1"?'
A MAGYAR SOS lapunk elötlzctöit és példánjonkéntl olva-kői- t
síoIriUó kizárólagos Jogvl panaszorvoslö szolgálatA — a toron
mi „Ilit: TKUXiKAM" napilappal karöltve — amely lígkésobb 3
réten belül lnekszik feleletet Illetve elintézést találni a felvetett
problémákra beleértve az USA területét Is A példánjonkéntl olva
srt vacJa ki a Mapar hOS feliratot (az igazoló dátummal együtt)
es le elében n válaszbélycggel együtt csatolja panasza rövid (6— fl
gépelt sor) leírásához A MACYAK SOS szolgálat díjmentes Sajti- -
alapunkra adomáitokat köszönettel veszünk
Mr II U TORONTO PPANASZA: Miután minden
heten figyelmesen olvasom rovatukat arra a meggyőződés-re
jutottam hogy tárgyilagosak Ezen kérem segítségüket:
Négysávos muuton hajtottam amikor baleset éit
mekben biztos hogv nem en voltam a hibás
Az előttem haladó kocsi a jobboldali savból alszoii-lol- t
a balra eso sávba Mne odacitem egv hátuliol jovo
kocsi belelutott a kocsim hatso teszébe meit tul gyorsan
hajtott Az igazi ludas: az előttem levő kocsi — gvorsan el-tu- nt
a lathatánol es ottmaiadtunk mi ketten hogv kivi-lassu- k
ki is volt a hibás?
Semmi esetié sem az en hibám volt a baleket Az előt-tem
lévő kocsit hibáztatom a sávcscieeit A mögöttem lé-vő
kocsi viszont tulgoisan hajtott s eert nem tudott
megállni Un csupán áldozat vagyok de ha rhsmeiem rész-legesen
is a hibámat e balesetben akkoi pontokat vesz-tek
s a biztositásom összeget felemelik Mit tegyek? Jelen-leg
engem tesznek felelőssé az én kocsimban esett kárért
VÁLASZ: Közösen szenvedett károsodásukért folcg az
nz llletó a felelős aki „elhint n láthatáron" Sajnos sem
ön sem a másik fél sem volt képes felkutatni az Illető har-madik
hollétét
Ilyen esetekben mind önt mind a másik felet a bizto-sító
arra kéri fel hogy saját kocsijukban esett kárt fedez-zék
A felelősség kérdése ezúttal nem merült fel Az ün
esetében az ün 82 dollárra rúgó károsodása ellenében ön
befizetett 50 dollár levonható (deductlble) részt a többit
'r bizEtogsyíétóbjjaiénftizneteteaggódjon azért hogy felemelik a bizto
sítási díját vagy azért hogy pontokat fog veszteni Csak
a7esetben emelik a biztosítási díjat ha a vállalatnak —
amelynél biztosított — oly károsodásokért Kell kifizetése-ket
eszközölni amikor kétségtelenül az ön hibájából ere-dő
baleset történt Amikor csak saját biztosítása kocsiron-gálási
részét veszi igénybe a dijak azonosak maradnak To-vábbá:
e balesetből kifolyólag semmiféle kihágást nem
állapítottak meg az ön terhére tehát nem értjük miért
aggódik annyira Végül: az autóbalesetek nagy százalékát
tekintve szerencsésen úszta meg az ügyet
(Folytatás a harmadik oldalon)
létnek a szouJista pait fő-tilkáián- ak kos'onheto aki
nem óhajtott közösködni a
kommunistákkal
POMPIDOU — 45"o!
Bar Pompidou első fordu-lóbeli
eredménye meggv űző-nek
tűnik nem szabad elfe-lejteni
hogy Duclos 20°o-o- s
eredménye majdnem megkö-zelíti
Polier szavazatait (24
százalék) tehát a kommu-nisták
a második foululó-ban
„dönthetnek" Pompidou
es Polier közölt A „döntés"
számukra távoltól sem le-het
kellemes mert Jacqucs
Duclos szeiint „az egyik ko-lera
n másik pestis" (!)
ahogy Policnől és Pompi-clouió- l
választási beszédei-ben
megemlékezett
Pompidout a közvélemény-kutatók
előzetesen állandóan
4096 körül minősítették Si-kere
annak volt köszönhető
hogv a dcgaullcisták felé de
Gaulle óiokoseként lépett
(1962 és 1968 között ő volt
a miniszterelnök) míg a
„harmadik utasok" felé füg-getlen
politikusként mutat-kozott
be A hivatalos sta-tisztikák:
IS:
Pompidou
Polier
los —
tüi mtsms :r
2406c
44 74'
o
2044%
ifi JüiTTCT-- B i
o
Duc
A montreali icndoiség Io-noké
Jean-Pau- l Gilbeit nyi-latkozata
szeiint 1968 júniu-sában
„biztos értesülése" volt
anol hogy Trudeau minisz-te- i
elnök ellen szepaintista
összeesküvők meién letet a-kart- ak
elkövetni a St Jean
kn&éSát'áÉSiMé&MAJí
HUNGÁRIÁN
Az árulók iulalniazása Prágában
ii TORROXGAS
DHL-AME- RI KÁBAN'
Egv szerre negv beken
lobbant ki hatalmas erővel
nz erőszakos tömegmegmoz-dulások
sorozata:
gvujtogatás es fosztogatás
a nyugat-india- i Curacao
holland fcnnhaloságír szige-ten
heves utcai harcok fok-nak
Argentínában a diákság
es a rendőrség kozott
Bolívia fővárosát La
Pazt kel bomba iobbanasa
rázla meg
Ecuadorban a zavargások-nak
száz sebesültje es tíz
halottja van
Curacao lakosságának
85 százaléka fekete
Az argentínai Cordobá-ba- n
a tömegek elégedetle-nek
a koimany egves intéz-kedéseivel
(május 15-é- n kez-dődtek
a zavargások ami-kor
lelőttek egy diákot aki
az egyetemi étkezde ai eme-lései
ellen tiltakozott)
Bolíviában és Equador-ba- n
főleg a baloldal szervez
bombamerényleteket hogy
Rockefellert New Yoik ál-lam
kormányzóját elriassza
dél-amerik- ai tanulmányútja
fol) tatásától
n REHABILITÁLJAK
AZ ÁRULÓKAT
Mint várható volt: a Hű-szá- k
kormány majd minden
nap lépik cgjet — hátrafe
lé a sztálinizmus sötét ár-nyékába
Legújabban mind
azokat akiket „kollaborans-sággal- "
vádoltak (magyarul
akik az orosz fcgyveics in-vázió
szálláscsinálói voltak)
— vagyis a titkos rendőrség
tagjait és a „bclugycsck"
cgjrészét a csehszlovák rá-dió
azon az alapon rehabili-tálta
mert „hamis informá-ciók
és valótlan hírek alap-ján
rágalmazták őket" A
csehszlovák rádió foi malisán
ií a aeEmsrpTwswesaassxsissriasmsa! i
Összeesküvés Trudeau ellen?
Baptiste kivonulás soián
Az iigyie akkor derült lenv
amikoi egy parlamenti lel
szólalás soian a icndői fonok
azt kerté hogy ilyen rendki
vuli esetekben engedjek meg
a icndoisegnck a lehallgató
készülékek használatát
f a
beszédét
érdemes
Strauss — de nevének
megemlítése — kereken
az új francia helyzet új
számára az
világproblémák megoldása te-rén
— új módon új eszkö-zökkel
Nyugat-Európ- a
egyesítését Strauss
—
ragaszkodik megosztottságahoz
ringlispielt
érő taktikázással tömbök-ellentömbö- k
alakításával a problémák
próbál célt érni így kép-telen
könnyíteni azokon a terheken ame-lyeket
az Egyesült mint vezető a
kommunizmus elleni harcban
vállal során Strauss nyáltan
MJ3F i Min i fi V l— 1- -4 Vsü' tál U uJ
bocsánatot kert „ezektől az
elvtársaktól" mert „mindez
olyan időszakban történt
amikor
a csehszlovák rádió
munkája rendkívül bo-hjol- ult
körülmén) ek kö-zü- tt
folvt amikor az
adásokat nem Irányítot-ták
koordinálták köz-pontilag
és lehetetlen volt
az ínformációk hiteles-ségét"
— hangzott a rádió-közlemé- ny
Áruló kifejezés: „az adáso-kat
nem irányították köz-pontilag"
Valóban nem
mert Moszkva annak ide-jén
képtelen volt a földalat
ti cseh adók hangját elhall-gattatni
lluszák szava:
„Moscva lotuta est!"
Egyébkent lluszák a
csúcskonferencia
előkészítő ülésén kijelentet-te
hogy a csehszlovák meg-szállás
ügye „szigorúan bel-- "
és felkérte a nagy
nyugati pártok képviselőit
ezt a kérdést ne hoz-zák
szőnyegre mert „aki ezt
teszi a nem tesz jó szolgá-latot
a szocializmus ügyé-nek"
Hruscsov 56-o- s „dög-lött
patkányának" új megfo-galmazása
így hantolták cl a
két kisállam szabadság-vágyát
H SZOVJET RABOK
-- ' PANASZA
a hírhedt szovjet
szigorított borton hat pro
minens elítéltje beadványt
szerkesztett a Legfelsőbb
Szovjethez azzal a céllal
az oltani embertelen
börtönkórülménveket eny-hítse
A beadvány — mely a
állomásozó nyu-gati
újságírók került
nyilvánosságra — megdöb-bentő
adatokat tartalma
Néhány kiragadott példa: „A
nem lehet
célja a fizikai szenvedés
vagy az emberi méltóság sár-batipras- a
a koszt ehetet
len a barakkok fűtetle
nek ha ec' politikai fel
olvasáson nem veszünk
iészt vagy ha ehető növé-nyeket
termelünk sotétzár-kár- a
vízre- - kenveirc Kelnek
bennünket "
(Fol) tatás neffjedik oldalon)
A ellen — elv?
r u
Strauss nyugat-néme- t pénzügyminiszter a londoni parlament egyik ta-nácskozó
termében az Atlanti Szerződés európai tagállamainak képviselői
előtt elmondotta eredeti koncepciójú mely de Gaulle távozása
óta talán a legfontosabb megnyilatkozás az európai sorok tömörítésének új-szerűen
felvetett útján
Strausst sokan a jövő emberének tartják a Német Szövetségi Köztársa-ságban
ő az erős német márka őre — és talán egyszer ö lesz az új kancellár
Ezért mondanivalójára valóban felfigyelni:
Gaulle tapinta-tos
nélkül kijelen-tette
hogy kiindu-lópontot
jelent Nyugat-Európ- a
európai és
„Mindenekelőtt és
kellene megkísérelni
— hangoztatta
Nyugat-Európ- a bűne hogy megátal-kodottan
diplomáciai táncol véget
nem
és főleg ha-logatásával
és
Államok
világméretű
A továbbiak
és
megállapí-tani
moszkvai
ügy"
hogy
Kreml-ben
Potma
hogy
Moszkvában
revén
büntetésnek
a
R D
szembeszállt az úgynevezett „hídépítési ál-politikav-al":
— „Ne számítsunk a kommunista orszá-gok
liberalizálódására még kevésbé arra
hogy az Atlanti óceántól az Uraiig magától
hely reall a konvencionális nemzeti államok
rendszere" — szállt szembe de Gaulle is-meretes
elképzelésével Strauss
— „Ha így próbálunk politizálni akkor
az amerikai oltalmat jelentő Pa America-n- a
helyett a Pa Sovietica oltalma alatti
békekorszak' köszönt majd rá a megosz-tott
Európára "
„Ezt mi nem óhajtjuk!" — jelentette ki
erélyesen Strauss Olyan „politikai bizton-ságra"
sincs szükségünk amelyet a buda-pesti
felhívás javasolt Európa biztonsága
érdekében Legyen Nyugat-Európ- a a NATO
önálló pillére a jelenlegi angol—francia
„BARÁTI" AGYUSZÓ LÁNCTALPAKON JÁRÓ „SEGÉLY"
Képünk a Csehszlovákiában állomásozó szovjet harckocsi-alakulato- k egyik
csopoitját ábrázolja A tank ágyucsöve „sokatmondóan" ineied a tömegre (A
jelenet a nemrég sugárzott 'egyórás CBC TV dokumentum filmjében fordul
elő mely a csehszlovákiai megszállásról adott drámai ercjü képsorokat Isme-retlen
cseh operatőrök tolmácsolásában)
riiiiiiiiiiiiiiifiiiititiiiiiiiiitiiittiitiiiiiititiiitiiiTtitiiiiiiTiiiitiitiiiiiiiitiiTitiiiiiitiiiiiiftfitiiiitiiiiiifiititttiftititiiitiiiiiiiiiitiriitiitiiifiiiiiiifiifiiiiiiitiiiiiiittiiiiiiiiiiiri
A BOLGÁR £S A MAGYAR KURDCS NEMZETKÖZI VONATKOZÁSAI
!
f& M H m tffi fí
A tilanoni békediktátumot a győztes nagyhatalmak 1920 Június 4-é- n
íratták alá n magyar delegációval Az első világháborút formailag lezáró béke
diktálás egyik legvégzetesebb következménye nz volt hogy Mborit vívójá-ban
nem S7ünlcttc meg csupán a politikai módszerek területére tercen
megjutalmazott n vesztes népek között s mind c mellett Európa közéjlső
övezetét a mindenkori „veszély zónát" Nyugat íelől védhetetlenné tette A má-sik
végzetes következmény pedig nz volt hogy felborította nz európai konti-nensen
kialakult kultúrkörök történelmileg Igazolt egyensúlyi rendszciél —
bizonytalanságot ellenségeskedést az egymástól való félelem érzését állan-dósította
olyan népek között amelyek az erőszakos békedlktálással létesített
status quo megváltoztatása nélkül sem sem holnap egymás mellett más-ként
nem Is tudnak élni — E békcdlktálas áldatlan Immár közti félévszá-zada
tarló balkáni hatásaira mulat egy bolgár közíió ami bennünket ma-gyarokat
is közvetlenül érint éppen a balkáni szomszédság földrajzi közelsége
alapján
Az „Europaeische Eil nak lényeget szabad luuli- -
Union" egvik legutóbbi tásban ismeileliik
szamában di Hankovski Néhány hónap oia t seb
igen figycleiniemétló esz- - Szlovákia oiosz-sovje- l
mefuttatast balkáni megszállása miatt a nem- -
kerdes nemzetközi vonat-kozásaitól
Mindannyiunk
szamára tanulságos lehet
e tikk mondanivalójá- -
Brczsnvcv doktrína Slrauss
©rw®iií
zctkozi helyct napon intette a
nvolult — dt Ban CSAéui ebben az
kovski Aki csak egv ki
isit is ismeri a kommuniz- -
nukleáris fegyverkészletek egyesítése ré-vén
Strauss a konföderáció helyett föderáció-ra
siondol: ee' nyugat-európa- i szövetségi ál-lamra
melynek közös parlament áll-na
mert szerinte így lehetne Nyugat-Európ- a
egyenrangú partnere az USA-na- k így
lehetne újra súlyos szava a világpolitiká-ban
A Közös Piacot lassúnak találja ezen az
úton Strauss de Angliára szükség mutat-kozik
a központilag irányított politikai
akcióképesség kialakítása miatt
— „Ha nem ezen az úton haladunk" —
hangzik Strauss legérdekesebb gondolatfü-zés- e
akkor a Szovjetunió és az Egyesült
Államok belső feszültségeik levezetése cél-jából
megegyeznek egymással esetleg a
legyverkezesi verseny csökkentését illetően
(erre nem egy jel mutat!) — s ez a lépés
feltétlenül Nyugat-Európ- a rovására történ-nék
Az un együttműködésen alapuló koeg-zisztenci- át
el kell és a két pilléren
nyugvó amerikai európai katonai rend-szerre
támaszkodva kell rendezni a politi-kai
kérdéseket — amíg nem — fejez-te
be Strauss
n r
j
a
és
és
ma
és
rá
irt a
hi
és
must es brutális inudszc-lei- t
a világuralom' meg-szerzésére
az egy cseppet
sem csodálkozik a tóiténtc-ke- n
Ugyanakkor a bolgár
hazafiakat igen kellcmet- -
b ]onil] „képletes"
uja oiosz
élén
vetni
késő
katonai akcióban mert ma-g- i
a akció semmiképpen
sem egyezett a nemzet ér-dekeivel
Isméit tény hogy a nagy
világbonyodalmakban a ki-sebb
népek csak „képletc-sen"
tudnak részt venni és
mégis egyesek sukos áiat
fizetnek élte Ilyen tipiku-san
„képletes" cselekmény
volt a bolgár hadüzenet
Amerikának es Angliának
aminek folyományaként
olvan súlyos nemzeti ka-tasztrófa
zúdult rá hogy 24
év után még mindig kom-munista
uralom és orosz
megszállás alatt sínylődik
Ugyanakkor más népek
„képletes" részvételükért
mindig jutalomban része-sülnek
Ilyen például Gö-rögország
amelyik csak
1917-be- n lépett be „képlete-sen"
a Nagyantant oldalán
az első világháborúba s
czert megkapta a bolgár
Dél-Macedóni- át és Thrá-cia- t
Hasonló Románia ese-te
is Néhányhónapos vesz-tes
háború után 1918 máju-sában
a Központi Hatal-makkal
kötött béke bizto-sította
neki a legyőzött
Oroszországból Besszará-biá- t
míg néhány hónap
múlva a Központi Hatal-mak
összeomlása után
„képletes" és csúfos rész-Folytatá- sa
a harmadik oldalon