Magyar Elet, April 27, 1957

              1
m iA
~Wm?~
!'
-- 10
4
--13
--16
19
00
I 25
9av' 28
:31
34
37
" lj3
§g
--10
43
n 46
m
49
A'
3l- -
JSJ
--58
n --1
1 -
--- G1
3?I
--67
--7ü
M
1
"73
76
--79
H 82
--W
r~-£~-
#i
6 oldal MAGYAR ÉLET 1957 ápiilis 27
KORONDI ANDRÁS: Pokol
Midőn először szálltam mesteremmel
alá a pokolra ezt az utolsót itt
meg nem láthatta elő testű ember
E szörn)ü kör helyén még csend honolt itt
s rémét jövendő éck eltakarták
Plútó kérődztc az iskariótit i
hol most az égő vért jéggel habarják
s atom-verőv- el verik kristályossá
fekete Kocitusz keserű habját
S mint fönn folyamhoz patak ömlik hozzá
holt ürüléke valamennyi körnek
szenn) ét kinját mind mintha ide mosná
használván c gödröt pöcegödörnek
elem elemmel cgycsíih c újra
hegve fejérc találván a szögnek
az agg kín itten semhogy is kimúlna
_
öregbbedve inkább tapasztalásban
c kör népének magát nckifúrja
De kertem költőm : „Engedd most már lássam
mely bűnért szenved ez a meztelen nép
s hibbant íöhcjjét miic mag) arázzam?"
S felelte: „Nézd ki ottan nesztelen lép
s nem tudni üldöz avagy üldözött--c
a fél világnak úra volt nemrég
Georgiának volt szelíd szülötte
s ifjan az Úr dicséretérc készült —
most ég pokol és földnek számüzötlc
Ezért van itt: c hely számára épült
a többi pokol minden proletárja
most egyesülve kínjából egy reszt küld
innét van az hogy — láthatod — felváltva
kifúlva törtet köldökig a jégben
majd meg Flcgcton tüze bugyolálja
Sohasem fagy be ily vastagra télen
Ausztriában sem a Duna kérge
sem zord honában a Don ily fehéren
S vad Afrikában n)ílaó Nap mérge
nem hull olv kegyetlen csontot aszalva
velőt perzselv c mint c kör népére f
Szőrük mint sertésen ha gyúl a szalma
száll fel róluk bűzös fekete pernye
Scbhcdctt bőrük lugozón takarva (
Ebből menekednek hogy amaz nyelje:
íianó Kocitusz dermeteg árja
fagyos sarát a vérünkbe keverje"
Láttam hogy költőm kérdésemet várja
s szóltam mert a szó már ajkamon égett:
„Felelj hát kérlek a szörnyű talányra
mily iszom ú bűn bűnhődése égett
fürösztik fagyasztják váltott folyamban
Káin körénél is alább c népet?"
S a mester intett hogy beszéljek halkan:
„Ezeknek" — szólt — „egyik fő büntetésük
a hit: hogy rongyolt testük halhatatlan
s mert túlvilágra egyikük se készült
a megváltó halál gjáva hitében
sem voln' igazság hogy lehessen részük
ük at hiszik hogy é l'n c k itt a lében
és már ezentúl mindig il)cnformán
kell tengniük c jég-- és tüz-cscrcb- cn — '
t
mert így akarja valamilyen kor m á n y !
Az Úrnak híre hozzájuk nem juthat
hogy még í emelnek tán bosszúja fogytán
keg) elméből majd egy morzsán) it juttat
s az irgalom révén kilábolt testük
egy cn)hébb körnek vicibe bukhat
H
'
i
De most már — monda költőm — jobban tesszük
ha átallcpvc ezen a párkán) on
c kör lakóit jól szemügyre vesszük-- "
Ez ormot még tudom nem értclábnvom
s kilenc kör szenvedőit ismerém bár
leszéditett szinte mit kcllc látnom
II) et nem rendezett a légi vandál
s a- - szörnyű Khán moma csekély emellett
s il)ct nem álmodik a mai barbár
Amíg c kör elébb csak éppen sejlett
s kivillant itt-o- tt cgy-cg- y pici része
a kőpalánk rése mit látni engedt
s ahogy költőm sok kínját clbeséltc
nem tudtam hogy csak edzésemre szolgál
c rém-világb- ól kandikáló részlet
Alattunk épp a vérfolyam hol forr már
s lábunk felé kicsin) t kiöblösülvc
minden lépésre cgy-cg- y örvényt formál
Az utolsó kör
I
1V
85 „No most" — szólt költőm — „biztonságban ülve
szemlélheted cg) énként őket míg itt
örök körútját végzi ez a csürhe"
88 Habár nem láttam tartományuk végit
többet láttam mint valaha is lát más:
Képzeljük cl a földmívcs vetésit
91 hol egymást éri csíkokban a szántás
s a rét virága — oly kép ez a tájék
sötét habokkal s vérfolyammal pásztás
94 Az egyik bűnös a crcsbpn áll még
de ki előtte tizedik a láncban
jeges Kocitusz habjaiba hág épp
97 Egymás mellett lépnek kötözve páiban
ésmclltől s háttól két lépés a másik
s hogy rendjük ójja: közöttük is lánc van
100 Húzódik tüstént ha valamcl)k tagit
csavarva rémest tarra csupált tagján
a comb közt hol a láb a törzstől válik
103 E gyötrés fajját észrevenni hangján
némcl)ik bűnös oly magasi likácsol
mint aki sírást tör át rút kacajján
106 Az egyik éppen a tűzből kilábol
s vetné magát már kínzottan a jégbe „ — mögötte társa jajdul a rántástól
109 s igy egyiküknek sem lesz enyhülése:
előre-hátr- a huzigálják egymást
amíg eldönti a többség lökése
112 „Nye wstyc tnáslyc" — karakolnak Iái mást
s sirás közben dühödten felröhögnek
egyképpen menni s állni vágyva folyvást
1 15 Költőmet kértem adja okát ennek
S mond: „Arra váltam hogy már végre szólj hál
fudom hogy nem vagy mestere c nyelvnek
118 nem ismerheted a „nyet" idiómát --
Tudd meg c népnek az is büntetése:
szavukkal egymást meddőn osti omolják
121 s csak ana jó hogy társuk félreértse
Igaz szót nem tud soha szólni szája:
a hang a torkából szabadnia éivc
124 mit elgondolt lessz annak a visszája
s igy az kiben kedv lásd itt állni támadt
s bár cg)ctéitvc így akarná párja
127 ez tehetetlen dühhel harsog vádat
hogy az miközben gyors ütemre buzdit
a haladást ím nyíltan szabotálja
130 Ez itt alattunk volt hires chudozsnyik
a társát meg már ismered előbbi ől
ki íiiint ha' volna a vezerjük ordit
133 Igen ez ő gcorgíai tőről
a régi szép időket visszaríjja'
midőn népeket vágatott ki tőből
136 a hűséges megbízható Béria'
S Sztálin mögött csúszik görnjedve hétrét
kit odafenn a nép — fejéről híja
139 s való: c gömböt alfelének vélnéd
ha nem látnád hogy mint zabálja szája
volt istenének elhullt ürülékét"
142 S elhallgatott itt költőm undorába
s én vártam hogy ezek után mi jő még --
„Csak cgyic felelj" — kértem — „egy talán)ia:
145 Az hogy lehet hogy nincsen itten őiség?"'
S költőin felelt: „E lcgszörn)űbbik kőibe
csak az jutott kiből már mind kiölték
148 ott fenn mi lélek avagy lélek örve
s igy kínzásukhoz idelenn már nincsen
szükség maguknál bőszebb öidögökic"
151 Nem szólt több szót S én láttam: igaz itten
ez jo tökéletes hogy így emészti
egymást c nép kit ellökött az Isten
154 s körét kezdi megint mihcl)t bevégzi
Jegyzetek:
A Cimheit: Dante Isteni Szín-játékának
első része a Pokol 34
énekből áll
I sor: „Először": vagyis heted-fé- l
évszázada az Isteni Színjáték
írása idején — „Mesteremmel":
Vcrgiliusszal Ö kalauzolja Dantét
' a Pokolban
G sor: A Pokol IX körében Plu-t- ó
(más nevein: Dis Belzebub
Mefisztó) személyesen rágja az
iskarióü Júdást
9 sor: A Kocitusz az Alvilág
keserű vizű folyója
33 sor: A Flegeton vöröshabú
vér-- és tűzfolyam az Alvilágban
34-3- 6 sor: E három sor szósze
rinti átvétel Dantcból (Pok XXXll
25-2- 7)
71 sor: Dante Pokla kilenc kör-re
oszlik
112 sor: Orosz halandzsa Dante
is beszélteti sajátos nyelven 'az
ördögöket
(1957)
118 sor: „Nyet" — vagyis: a
nem ny:ivén Dante idejében a
latin tcstvérnyelveket az „igen"
szó ejtése szerint különböztették
meg Az irodalmivá éppen ekkor
váló olasz nyelvet pl a „sí" nyel
vének hívták
130 son „Chudozsnyik": mu
vész oroszul
138" sor: Rákosi Dante Poklá
ban is vannak élők: porhüvelyük
még odafönn jár de lelkük már a
pokolban bűnhődik
Az író tudja hol a helye és mi
a küldetése Ismeri hivatását és
lángját Az igazságot írta le Ko-vács
'Gza „Népi Írók" című kony- -
ében: „Az irodalom az igazi nép
képviselet az igazi Országháza"
De éppen azért mert a politikusok
és a pártok is ismerték az íiok
kulcshelyzetét minden időben
megkörnyékezték igyekeztek a
maguk szolgálatába állítani Ez a
legritkább esetben járt sikerrel Az
hók nem érezték jól magukat
pártok keretei kozott előbb vagy
utóbb súlyosan csalódtak s mene-kültek
vissza az iiói függetlenség
négy fala — ha úgy tetszik clc-fántcsonttor-nya
— mögé
Az író inkább választja a magá-nyosságot
mint a politikai dema-gógia
fojtogató boitonét Bartók
Béla nem minden irónia nélkül ír-ja
egyik tanulmányában (Népda-lkutatás
és nacionalizmus): „Ahol
a politika kezdődik ott megszűnik
a művészet" — márpedig az íió
is mint minden alkotó elsősorban
művész Németh László a „Minő-ség
forradalmá"-ba- n ana a megál-lapítási
a jut hogy „az iió tci me-szeiénél
fogva íossz politikus"
Veres Péternek a negyvenes évek-ben
jelent meg egy tanulmánykö-tete
a Bolyai Könyvek sorozatá-ban
„Ember és írás" volt a címe
s ma is hosszú évek után emlék-szem
milyen pontosan és lelkiis-meretesen
méitc fel az iió és po-litika
viszonyát
Lényegesek a különbségek: az
író eszményeket ad a politikus
leginkább jelszavakat az író az
emberhez szól a politikus a pált
taghoz Háy Gyula egyik nyilatko
zatát olvastam a nemzeti forrada-lom
napjaiban amelyben kijelen
tette hogy soha többé semmiféle
politikai párt tagja nem lenne
Többre tartja írói függetlenségét
Van-- e olyan politikus néptribun
demagóg diktátor aki ennél töb
bet tudna adni?
Az író helyzete a számkivetésben
bizonytalanná vált Hiszen elsza-kadt
a legnagyobb erőforrástól a
néptől a nemzettől Otthon is ér- -
lék csalódások vereségek és üté-sek
de Antcusként megújulhatott
minden esetben Idegen földeknek
nincs varázsa megszűnt a csoda
Amikor az író az első évek der
medtsége és tájékozódása után el
mondta véleményét a lezárult kor-ról
ítélkezett s felmérte mindazt
ami történt cgyszcire szembeke- -
illt magával az emigrációval
Hisz a száműzöttek nagy többsé-ge
aki 19 14-45-b- cn maga mogott
hagyta a magyar Sodomát még- -
egyszer visszapillantott s meg is
merevedett mint Lót felesége
Ezek az éld sóbálványok ma is
csak azt látják ami volt s ami
múlhatatlanul clsülycdt az időben
Mindaddig amíg az író csak az
emigrációt igazolta és támasztot-ta
alá a száműzöttek szemében
igaza volt Abban a pillanatban
azonban amint a szétbomlott tár-sadalmi
rend letűnt rendszerek
ideológiák kiskirályok és diktá-tor-cpigon- ok
felett mondott ítéle-tet
(mert lelkiismeretesen felmér-te
őket s mert kötelessége volt)
egyszerre szembekerült a szám-űzöttek
többségével Az író és az
emigráció között meglazultak a
kapcsolatok Az olvasók az igaz-mondástól
megsértődtek: egyszer-re
tele lett az emigráció sértődött
emberekkel
S ekkor érkezett cl az író ahhoz
a felismeréshez hogy nem egyik
vagy másik emigráns csoporthoz
tartozik hanem a nemzethez
Talán legnehezebb a sorsa az
én nemzedékemnek — a mai harminc-ne-gyvenéveseknek
Teljesen
idegennek érezzük magunkat ab-ban
az emigrációban amely a
múlt tévedésekkel teihclt mozaik-ját
mentette ki csupán azt őrzi
mint egy 'Ikont A múlt társadal-mi
rendjét politikai pártjait el-sűly-edt
vezéreit — mindenesetre
azt és olyat ami véglegesen és
rüiiw-mmwnwíJ- MJ
' TI III l
ft I1
i -- T1H OawraSHÖ h dEiKaíii --~-tfi WsfcH
írta: Kutasi Kovács Lajos
visszavonhatatlanul a múlté s a- -
mellycl a jelen és a jovö nem ért-het
egyet
A mi nemzedékünknek egyre
kisebb lett a területe és lehetősé
ge Hátra szorult a tegnap han-goskod- öi
mogott a legtöbb eset-ben
nem volt fóruma lapja folyó-irata
s olvasója is csak kis toic-dékbe- n
Emigrációnk egyik része sóbál-vánnyá
válva merevedett a múlt-ba
másik része beleszürkült a be-fogadó
országok társadalmi gaz-dasági
képletébe elvesztette kap-csolatát
a magyarsággal
Az író egyedül maradt félelme
tesen egyedül s ha nrm követke-zik
be az 1956-o- s nemzeti forra-dalom
Mikcs-- i soisa beteljesül
1956 októbeiébcn a helyzet egy-szerre
megváltozott A forradalom
győzedelmes napjaiban érezte az
íiő hogy megnyílnak előtte a ha-tárok
visszatérhet aira a foldie
amelytől elszakadni úgysem tud
soha éppen azért mcit iió De
magáénak éicztc azokat az esz-ményeket
is a független és sza-bad
Magyarország új társadalmi
rendjét a demokráciát és a szo-cializmust
amelyért az emigráció-ban
oly elhagyatottan és magá-nyosan
harcolt értetlen társak
sok esetben alattomos vagy nyilt
kisebb
ellenségekkel szemben „Nem is-merek
olyan magyar írót aki a
szocializmusnak ellensége lett vol-na"
— irta Németh László a „Pár-tok
és Egység" c vezércikkében
a Pctofi-Pái- t lapjában az Új Ma-gyarország-- ban
november 2-á- n
Azt hiszem ezt a száműzött írók
nevében is kijelenthette Németh
László
A nemzeti szabadságba! c leve-lese
után közel kétszázezer ma-gyar
kcriilt Nyugatra Nagyi ész
ben fiatalok a mi nemzedékünk-höz
taitozók vagy az utánunk K '-Tc-tkczök
Az elő Magjai ország
a mai Magyarország A találkozás
tehát mégis csak mcgtoitént Az
író — a reménytelen Antcus — is-mét
új ciorc kap
Pár év elolt sokszor eltünk vcl-kc- s
illúziókban mi száműzött iiól:
is Nem egyszer mondtuk íiluk
és híidettuk hogy a magyar iio-dalo- m
mi vagyunk Ma már tud-juk
hogy ez nem igaz A két arcú
magyar irodalom osszctlálkootl
s ma nyugodt szívvel állíthatjuk
már azt is — amit Szabó Deso
oly mci eszén gyilkos iióniával
temperamentumából fakadó
szaikazmussal irt meg az Egész
Látóhatár egyik tanulmányában
— hogy nincs „kettészakadt" iro-dalom
kétféle ii odalom ninci
MESE ÉS VALÓSÁG A CIGÁNYZENE KÖRilL
Spur Endre tanulmánya Liszl irodalmi levédéséről
i Egyik tengcientúli magyar újság évkönv vé-vel
mcsíint Spur'lindic cg)ik zcnctöiténcti ta
nulmányát hozta a posta Megint Liszt Fe
renccel pcilckcdik a Pittbuighba kciult nccs
magyar zcnctöi ténész Mégpedig nem a musi-ku- s
Liszttel csak az íróval Aki kétségtelenül
jóval-jóv- al
Két év múlva lesz száz cc annak hogy a
tomantikus enc litánia Páiisban a magjai or
szági cigánjokiól franciául íit müvét kiadta
A Mainar Rapszódiák vilagsikcic ulán-isc- g-cicdményébcn
az oi szaghoz földhöz néphez
való hűsege adta kcébe a tollat Mégis kevesen
áitottak annyit a magyar nemzet komoly Iliié-nek
respektusának mint ez a fcllcngőscn meg-írt
„etnográfiai" adatokkal tclctíídelt könvv
Tulajdonképen aóta néJ a Nvugat ktitt-kusab- b
íésc a mi haicokban Uagédiákban
mciícdzctt kemény fajtánkat alami g)anúsan
felelőtlen megbízhatatlan bohém cigáii)os
népnek
A tiatrédia talán azal kezdődik hogy List
sohasem tanult meg magyaiul és ünnepléssel
fogadásokkal mulatással tele magyaioiszági lá
togatásain az íiii világ szalonjain tul Icglcljcbb
a divatos kocsmákig jutott cl A társadalom
mélvebb i elegeivel már csak i n)clvi gállások
miatt se éiintkczhctctt Mikor ticnegy écs kó-lában
szülei Pozsonyba vitték a mag)ar fötiiak
szalonjaiban bemutatlak zongoi a játékát a cso- -
dagycick egy este vacsoiánál hallotta az akkoi
Pozson)han muzsikáló Bihnii János hegedéi
játékát Tulajdonképpen ez olt az cIm'í éiinl-Kczc- sc
a magyar muzsikával Odahaza a bécsi
Bidcimcycr világa uialkodott náluk és Bécs ak-kor
valóban a legmagasabb enc világ-központ-- ja
volt Liszt maga úja le at az egész életi c
szóló vaiáslatos hatást amit a magyar cigány-piím- ás
szabálytalan ezüstös hcgcdüfutamai tet-tek
rá
Mit tudhatta ő hogy annak a füstüsképű
bodroshajú hegedűsnek aki olyan édes mosol) --
hal hajlong a mag)ar nagyinak felé pontosan
mennyi köc van a m:fgyaisághoz cnckultú-lájához- ?
A mindég lázas mindég utaó és ál-modozó
lilán csak néhány ilyen mulatási ké-pet
ihetett cl hazája zenéjéből mikor a ma-gyar
muzsikálói szóló elméletét szokott zseni-ális
könn)cdségévcl és nagyvonalúságával meg-alkotta
'
Baj olt az is hogy mint a nagy mester életé-ben
mindég itt is Köhcsólt a szciclcm A
sznhne-Ríi'hnr- r előtt cirV esztendővel Rolin hci- -
sciclmc iwajultatni
az o cigany-clmclct- ct A hercegnő oioszoisagi
woionincci biitoKán vendégeskedvén többször
elébe hoztak oiosz cigány táncos- - és énekegyüt-test
A színes szallagokkal tele hajalti csöigő-dobo- s
oroszoiszági cigányság a Bihariak Pati-kái
os F'eikók és Fai kas Miskák hegedű játéka
után nagyon messzit c ragadta cl az ő féktelen
képzeletét
Még hozá Romániában is köiülhoidoták
Ott is látott sokféle keleti cigányt Mikor párisi
palotájában bai nabársony káziköpenyében ne-kiült
hogy kották hcl)Ctt változatosság kedvé-ért
könvv ct írjon egy négy világtájon' séf-ó- tt
minden tői megkötöttségtől független
fajtának íomantikusan kiszínezett képe kavai- -
jobboldali és nincs baloldali iro-dalom
sőt nincs jobboldali író
sem Csak irodalom Jó írók és
rossz írók Politikai szempontok
nem határozhatják meg az írok
helyét az irodalomtörténet nem
pártigazolványokra kíváncsi ha-nem
müvekre
Az elmúlt évben egy alkalom-mal
előadási a kértek fel „Az író
leladata az emigrációban" — ez
volt az a téma amclyiol beszel-nem
kellett A cím elgondolkodta-tott
Vájjon milyen különleges fel-adata
lehet az fi ónak az emigrá-cióban''
Az hónak minden koiul-menye- k
között egyetlen feladata
an: ínii Jót írni és igazat Alkot-ni
Et vallom ma is
A út előttünk van A cél vilá
gos S azt is elmondhatjuk nem
vagyunk már egyedül Mennünk
kell hát azorí az úton amelyre hi-vatásunk
u ói lángunk kötelez S
ezen az utón csak addig haladha-tunk
együtt az emigrációval amíg
útja azonos a nemzet útjával cél-ja
azonos a nemzet céljával Amint
emigiáns oncélúságba hull elvá-lunk
tolc Inkább választjuk az
iiói magányosságot amely vég-ei
edményben nem magányosság
Hisz nem a ncnueltcsttol lesa-kadt
lassan elhaló scjlszovethez
hanem az önmagában ujia és ujia
megújuló orok és halhatatlan
nemzethez tarlounk
(Sao Paulo Iiriilia)
gott a fejében és nem a magvar enc valósága
Spur kndic most megint mctcleinc vetkőz-teti
et a zeneelméleti xűiavait Sokszor szinte
igazságtalannak látszik a cigánysággal szemben
akik mégis csak századokon át a mi nótáinkat
húzták a mi bánatunkat és vigasságunkat ki-set
ték De a tudós fanyar könyöitclenségc nélkül
nagy tévnécteket nehéz kiiitani
Spur olyasmiket mond cl a musikuytigánv-sáirió- l
amiket a se mag)atul se cigánvul nem
bjchzélő Liszt nem tudhatót! de jni „sem Jgcn
tudtunk akáihány cjsaKál töltöttünk cigány --
muzsikánál és akái milyen bialmasan bcsél-gettün- k
cl a hitesebb piíniásokkal Például
hogy
1 minden valamiic aló cigán)bandánaK
van egy titkos kaimcstcie aki koitál luil olvas-ni
és némi ismciclc van a zeneelmélet leién is
tudja hasnálni az akkot dókat L titkos kai-mcsl- cr
nélkül aki soksor több bandát tanít
cigány enesz aligha jut túl faluja hatáián Re-gényes
szépítés tehát olyan minden tanulmányt
kottát könnyen mcllőő enci őstchclség-lő- l
hesélni aki puszta fül után minden itluó-itá- st
clsajátil
2 A váioslikó muzsikus cigányságnak az ősi
lcsáimaáson kiuil semmi köc a vándoi ci-cámhoz
Attól sokkal távolabb van mint az
őt befogadó társadalomhoz A List rcicnr ál-tal
megénekelt ős-nom- ád képletnek tehát jófor-mán
semmi eszmei kapcsolata nincs a v'uosi
tömcgla kasokban letelepült dalscrő musiktis
cigánnyal Kast-clKülónülés- ük olyan tökéletes
mint az indiai kasztoké volt
3 A Magyai oi ságon letelepült cigányság
sokáig nem is foglalkozott muzsikálással
4 A világon szétsóit vándoi cigányság de a
valósokban letelepült cnész-tigán- y sC mutatott
eddig fel egyetlen oi ságban sem igazán jelen-tékeny
etedeti enci alkotásokat
A List l'cicnc könyvében megjelenő csodá-latos
őscicdcti zcncteimclő cigány tchál nincs
a világon Csak a Nagy Intcipictátoi van Más
népek dallamai! és 7cnci gondolatait alakítják
ciftáák közvetítik ők mindenütt Lbben va-lóban
páratlanul hajlékon) ak cgvüttéizők
kedvesek
Az új tanulmány melyet Dr Spur a saupa-ul- ói
bencésatyák lapjának cévi naptálában
„Mese és valóság a cigány enc köt ül' címmel
íit megél dcmelnc a világ legnagvobb zenei fo-lyóíiatai-ban
cg) -- egy isincitctést Egy egész nép
őscicdcti zenekincsét kell itt most a világ tuda- -
ccgnővcl kitölt égzctcs utaKii itte iában jogos tulajdonosának
törvén)
cigány
Ilotrv ez a kincs-cloioz- ás meddig fajult azt is
Spui Enclt c egyik példája mutatja: Sarasate
„Cigány dallaniai'-na- k köcpebe tesi a: Csak
egy kislány van a --világon" dallamát mint jel-lemző
cigányalkolást Et a nótát egy felvidéki
magvar úr Szcntiiniay Eleméi szcicttc
Mindent össcvcvc a modern civilizáció kö-vetelményeinek
csodálatos makacssággal cllcnt-áll- ó
cigányság egy ícszc valóban jobban boldo-gult
Magyaioiságon mint hát hol másutt Ki-fejthette
sajátos tehetségét clurasodott érde-kes
típusokat adolt Sehol se talált ilyen gazdag
kcdélv világot mutató sokszínű kiaknázatlan
zenekincsre De hogy ő adta volna nekünk a
magvar zcncl ? Ez ellen tiltakozunk