Magyar Elet, November 28, 1970

              fettllK'
HUNGÁRIÁM LIFE %u
Sem sclaság D hanem Ultk
t szaM 4p ttu
'
tiudt dolgokét
BESZfLNYI MAGYAR £LET
Vol 23 No 41 XXIII cvlulvam 4Í íaTt 1 r r iiaT Ara: 20 cent
_ _ ~~~ a— - „ „ i-- n —sr — i—i ~ Él '
I ' !!_ C--j-
—
--- i- — -- -' ' - m sii
Voroshlna 1971 -- re ENSZ lag lehel 4mmmm#jmm mmuum
u
Folyik a iiíiiicl halárkiáriisílás
James Cross tinibolt angol diplomata újra írt az 11-- 0 rabságából —
SékoH Ttmré ar frtviM Gwmea dmike jdentette hogy portugál Jmperla-Hsték- "
iw-rowwll- ák trwáfát s az ENSZ-lft- l kért segítséget — A bochuml
edllagvízsaaló leient! hogy az orosz LUNACIIOI) (Holdjáró) használható
TV-képek-et sugároz — A kdet-pakisztá- ni halálos áldozatok összeszámlálása
azért halad lassan mrt a Gangesz öblében fekvő apró szigetecskékben alig
maradt valaki clcther a hivatalos adatok eddig 184060 halottról emlékez-ne- k
meg de a veröreg latén az egymilliót Is eléri — Kanadai és amerikai
épek orvosságra! és nagy proteintartalmú élelmiszerekkel dsősegély ra-kemámok-kal
a hdystlnen Igyekeznek segíteni az ínségeseken — A Washing-ton
rost szerbit VUnflld szenátor fel van háborodva" mert az USA
csapatok újra bombázzák Cszak-Vletnam- ot — Hruscsov a TASSZ szovjet
Mrágjnok séfen Keretiül cáfolta hogy valaha Is átadott volna emlékiratokat
a TIME INC válM-tra- k — A LIFE dső szemelv énjében a hruscsoi me-moárok
SftáWnt kenetlen durva hlbbantagyii diktátornak" írják le (ami-v- d
semmi újat nem mondott N'lklla ha ó mondta egyáltalán) — Amalrik
szovjet írót — aki !9§4-r- c a szovjet birodalom összeomlását Jósolta — Ikí-n- mi évre leültetlek — A brazillal riasztások Medici elnök elsöprő győzel-mé- t
hozlak (Mcd'cl a „Law ami Order" — törvény és rend dél-amerik- ai híve) — A ka"ad- - 2560 liberális delegátus Ottawában gyűlésezve bltal-ma- t
szavazott TriM-Hitn- ak — 250 határozatot óhajtanak hozni (rcmélliclő-le- g
legalább az egvik az akut munkanélküliséggel és az Infláció kígyójának
lekürdétevd fo foaUlkoznll) — Nocmbcr 22-é- n múlt 7 éve hogy Dallas-ban
lelőtték Kennedy elnököt Sírjára titkárnője Evclyn Klncoln — 2 rózsát
hdy ereit
Kl!T ttV SZÜNET
UTÁN — HOUHAZAS!
Az USA légierő gépei
llalpliong Ha Tay Quang
Ninh ós Iloa Dtnli tarto-mányokat
bombázták 2
évi szünet után melyet an-M- k
Idején lM áprilisban
rendelt el Lndon U John-son
akkori elnök Mchyn
I-a-lrd
hadügyminiszter sae-Tk- H
a kégibombázásokat
magtortásként rendelték el
mert m ésuk-vietnamia- k a
fcgworU-k-- n t'SA felderítő-gi'rHk- t
(imádtak sót le
lötttk annt hallatulatios
és koksönös egvezmény
szerint nem lett volna sza
bad megtennWk Lalrd igy
nyilatkozott:
„Korlátozott Időtarta-mú
édclml-ií!zavug- ó
légltáiiKidásokat haj-tunk
vófc rakéta és
légellhimó títegek ellen
a 19 Ik szélességi kör-t- öl
délre "
ROMÁNIA
HANOIT SŰRÍTI!
Az evzak-ictnam- i hír-uvnnk-
Hi:
jelentése sze-t- mt
a lajushan aláírt
MAGYAR sas
Mrs M K TORONTO PANASZA: Csopuitos elet
bitonaslMH tiuiu tio1 a inunkaheUemen Bar mar
nvujialumha nMUItini ineis suetnvm ha toább íi-yelhet-nent
a reslcteket hogv fenntarthassam a bizto-sítás
enenyet A problémám az hogy — érdekes mo-ik-m
— a biztosító társaság nem óhajtja elárulni nekem
tag? ezt a kérésemet milyen formába kelt öntenem?
VAIVSZ: A MMiény átalakítási tebctőséfel a MU
lapon vannak állalálwn feilflntctc lg)' volt az On ese
tt-be-n Is Sajnos a csoportos kttUény ogyénhé való át
ahikMasa után a htttosMó vrilkilat ltal 20 dolMrt kert
ami 11 soknak blHi)tilt az On koltségActósc simára
Sajnáljuk
(FoNtatas a nejrvedik oldalon)
furtését is
veszedelem
wma!
nébuiúban
alkalmazták
írná
voltak
kölcsönös segélynyújtási
szerződés értelmeben Bu
karest hadianyagot sitállít
köksönös keres- -
szerződést irt
az kor
mánnyal
A LUXGYIIL—
HOROK I1ARATSA- G-Ahlcrs
a nyugat német
szövfvflj kijelen-tette:
„Abból todunink ki
hogy ha a bonni miniszter-tanác- s
jovábagyja süké-ge- s
döntés mcghoaataia
után
Ilrandt kancellár (rja
majd alá a szerződést
amcljnck lehetséges
Időpontja december
ós 12 tehető
majd hozzátette hogy
Lengyelországban levő
kiutazásával
lengyel német meg-nemtámadási
steraődés
aláírásával tfyksejOkg a fe-lek
újabb okmányt boának
majd nyirváaoMágra mely
rrrdmén)— írjével a
nvufatnémet hü
elégedett hangzott do-donai
befejezés
Nyiszlor Zollán:
Mem tudom kinek olt annua Inntos es Mnp'S f
JatMatltatni mert az emberiség általában meaiia a inume-ye- á cenienáriumat s a 25 ees fennállást eddig általában figve-lemr- e
ae méltatta Vagy talán az LNO urai maguk sem hittek
Imgv albotásuk a 100 évet kibiiia s ezért hangos haisotwuássai
akarták a teljes léaavétfcaiWgbol kiragadni? Rendeztek hát
ttftMyúlést fényes bankettet hangversenyt kiáltványt a vt
ne t körben maottyára nem feledkeztek meg aa an imawtfa
A gépezet hibátlassul működött de az eredmém alig több
a semminél Csak a Mpokríta szónoklatok mertek saemérmetkr
ntti UNO AikcreároJ4 oesaélai s csak a naiv álmodozók tudtak
a 23 év előtti nagy remérwégekre visszagondolni Az államfők
és kormánvwk ki zadtak es-et- v Üdvözlő sürgönyt néháay isko-lában
tanp vV ugy emlékeztek meg róla mint egy versesjy-astáf- kf
meaalanita ároi de a lapuk már csak fanvalogva kommrn
tálták vagy cgeisca lesajnálták ScOrkébb unahnasahb kény--
rttebb jubileumot elképzelni sem lehetett
A merteién ianrsáe ar bors az UNO a ilátmábori tvőrte- -
ae alapétása volt tehát jeredeti bOnbea fiigamtatmT'
nepéhes deklarációnak sem tudott érvénvt szererni sesaemféle
ú bábuiéi Nrt megakadaNozni es szemet hunyt a nem--
artek ftnállniágz étlen elkövetett merem letek felett Egysamnl a
mgyai
amwmhnak
szonuiasMbe tntenenve lett
tköaá eaaaffogésaál költséaesebb
aJapHók mentalitáaáta iellemző s cavuttal
drvo erőszak uraimat — aki barin
II at UNO szervcartére a
iafamnak adva emiogot a kósaatkisacl s
i a legfőbb sarrvben a Mctoei
wéto-ináév-al P lirntkinaa
észak-vietna- mi
kormány
kapcso-latban
fog rsodáJkorni hogvan krhetett igáhnbm Nven elvek
közinek fémirtoett intézménvt laisttani 23 évi
Srtán mé iiimi m +m IkuwwhMnil
a
8
a
— a
I
a
s
is — de ervóttal hmnariiták tollára MM tea
soka még aímvi konfliktus nem volt mint a bé--
atafsított UNO décsteim nralkoé
lokális kóboruk caek s nem lett
2 m
továbbá
kedekni alá
MIMIIT
kfé
né-metek
nek
teljesen
SOt
ün-nepi
kopott
nem kis
meh
uimbia
Mkemzó
háborús
szünet illán: légibomlmzás!
DOLGOZIK
A MARXISTA ELNÖK
— „Kuba után a diplo-máciai
kapcsolatok újrafel- -
étele Észak-Koreáv- al is
megtörténik" — nyHatkoa
ta Salvador Allende Chile
marxisU elnöke a TAM-JU- G
jugoszláv mrögynok-segne- k
fis hogy az össahaog tel-jes
legyen a Chilei Kom
munista Párt fótitkára
Luls Cenalan kijelentette:
A diplomáciai kapcsolatok
hclyreállitása Chile és Ku-ba
között véget vet az utób-bi
elszigeteltségének a töb-bi
UtivamcrikaiorszgtólH
Hár Allende „szent ígé-retet
tett" hogy az or
siígát a parlamentáris
demokrácia határain
belül megtartja —
ugjxinakkor minden
cgcs új hét története
valami „politikai bom-bát"
tartalmaz amely-nek
robbanása követ-kezményeképp
Chile
egyre Inkább a zavaros
szclsőbaloldal lzct fe-lé
sodródik
CSATLAKOZIK
A WIDIUUCIOHOZ
AZ UJ SZÍRIAI
KORMÁNY
Mint jelentettük Al-Ast-s- zád
szíriai liadugymlnise-te- r
az államfő: Atasszl és
Dzsadld fő-pártemb- er erő-szakos
eltávolítása után 2é
tagú kormányt alakított
melynek összetétele: né-hány
az eiöwő kormányban
részt vett miniszter mel-lett
13 Baath pártbeli me-lyek
köaött 2 kommunista
s 6 KainMtarát
A vérnélkuli államcsíny
szerzője AUVsszad bejelen-tette
hogy Szíria is csatla-kozik
az Egyiptom— Szu-dán—
Ubla hármas federá-ckVho- z
Aksszad táborno-kot
realistának" Ismeri
szűkebb kömyeaete (a túl-ié
mambitákKvI minden-esetre
megszabadult) s úgy
hirlik hajlandó lesz elfo
Az UNO jubilál
brnu 1 ik ni a? t NO ndeine ags sellemc
IDvoie
halálom idekeltsv-g-e leuxerkezesi versemé s
mek (eltalálása mclsck eoesz neoek sőt
mint
gadni Biztonsági Tanács
határozatait és
Szíria Jbefi poNI- -
ván}a lw+l majd
Jordánia
mafatertáséval a k#el-kele- ti
--alág ügyében
ami valóban megkönnyltbe-t- i
Gtmnar ENSZ-megbizo- tt
küldetésének új-rafelvételét
HRUSCSOV CAIX)L
A jelenti:
„Mint az USA és néhány
mas kapitalista ország saj-toközJeménvei- WM
kimnik
most készítik eM közlésre
Nyikita Sx Hruscsw
emlékiratalt
Msszaemlékezéseit Ez ko-holmány
és femáborit en-gem
Semmiféle ensJcWratot
?gy emlékirat jeikafl
anvagot sóba senkinek nem
adtam sem a TIMB-mi- k
sem más külföWl kiadó-nak
kiadóknak
sem adtam ihen anyago-kat
Ezért hegy
mindez hamisít vény ilyen
hazugságokkal már nem
egy Ízben lepleződött le a
megvásárolható buraeé
sajtó
Aláírás: N'yiklu Se Hrur
caos" (Vbatmt m k4vH-képpe- n
érdekes hogy 6
éve ez volt az egyetlen al-kalom
amikor egy volt mi-niszterelnök
államfő nyil-vánosan
megszólalhakMt a
nagy Seovjet-unióba- n
a szóUiszabadeág
bajnok-országába- n
HELYZET:
KÍNA 1971 RE
TAG LEHET
Egyesült Nemzetek:
delegátusainak egyöntenl
véleménye:
YGr§kina 197 l-- re már
bekerülhet az ILNSZ
tagjai kftfé
mert az „nagy mérfcA- -
aáft" scáaiuaerflen iev ml--
km k:
A 127 tagú köegyűlés
(Folytatás a 4 oldaton)
elpustitasáia ezethelnek De még a kis népek hehrl kossfMkkn-sai- t
sem sikerült az UNO-na- k megoldani hanem Wgfsljebb dkca
ni idetg-orái- g clalutni — egy rendkívül költséges apparátusaal:
a békekótvetitök inegfigvelők és L NO zsandárok beállitásávaL
Ugy annyira hugv Ciprus vagy a Közel-Kele-t „békéje" többe
került mint a kolera ag éppen a lepra megszüntetése
Az UNO 23 éves alatt minden értelmi
és diplomáciai ügyességét csak arra hasznába fel hogy a
tusok megoldására határozatokat" borzon Határozatokat mé-hek
annyi alkudozáson simításon enyhítésen mentek keresetűt
hogy mire formát öltöttek már egy írNauemnál is kevesebbet
értek fébenmgyaráratokra aduk lehetőséget s a végén a
áttó felek mindegsike a maga javára Vmwelte cl vagy lietykea
megtagadta az UNO határorat elfogadását
A nagyhatalmak sohasem saarulnak nemzetközi
tehát józan éssarl csak azt lehetett es kchett feltcarlecal
t UNO a kis népek lüggetlenseaenek épséaének
si kész az oltalma őre védőié Pedig érmek is
aője tortént! Magvarország esete az iWé-o-s nemaeti
volt rá az iskolapélda öt konimens minden népének f
dása ellenére az UNO beérte cgv erőtlen tihakoaással amit pár
éven át mmden kargvúlesen megwtitott még n
nem fulladt De ebből sem tanullak az UNO rossz savkVsaelt
gyarorsaag után következett Tibet eltiprása nehngy a
ntegsrakadjon Csehszlovákia nyfh katonai mrgsaállása A sok
baaToaasra nemrég Washington lette rá a koronát amikar aa
kepsiselt wemartrket kutvába sem véve gyedül a
aaoyjeiamot seoitiotu let nogy a i
a
vagy
—
)
s
s
t
arnek meg s állianak őrt a béke felett A francia sajtó
ae nem ok nélkül bszél wtonóiatnion -- ról
UJ
Az
amit Amerika a Szosjettel indikal magának a vil
ctrii cisepcsno gonausai es nana merv nemcsak a
leszi gvaJütrteseé és mambliiiiá
gyokra és karslavekre egyaránt hanem n
Egyiptom és
Jarring
TASSZ
úgy-nevezett
Szovjet
kijelentem
és dicsőséges
Idei
ik
fennállása
és
UtvttBg--
perbea
topának
UNO-ba- n
Wikálát
UNW is nscgfosztia attól a csekéty tiscteftrUől aaát at easberi h 1
Wass Albert:
MAGYAR SZEMMEL
ki- - elkésve lututt cl liozam a Kanadai Mar u r nkiul i liai
niadiki saina melvben di uian ur sjop uiíNiSí!) k ikiamn (- - hihiii-ke- t „iozsasinu telhók abrand-ilagaba- n elo haattakat s unmaat i-- pad xezerbe hasonlítva kijelenti hogy seieiKseu- - ollak noha lx)ls
ezeréi is a magyarságnak Akik nem ismerik a elómenckct aok na k
hadd mondjam el hogy dr Viczián ur az erdeKi magyaroknak es szé-kelyeknek
a Csonka-hazáb- a való áttelepítését javasolta annak idején s
ezrei szemben én bátor voltam kijelenteni hogy véleményem szerint az
erdélyi kérdés nem csupán vagon-kérdé- s ahogy azt annak idején Sztálin
kijelentette hanem ennél sokkal mélyebbre menő gyökerei vannak úgy
lelki mint nemzetpolitikai és nemzetgaaaasági vonalon
Bevallom kissé aggasztott annak idején dr Viczián írása Ezt az át-telepítési
javaslatot már annyiszor vagdosták a fejemhez az utolsó tizen-öt
és-- folyamán itt Amerikában román származású kollégáim egyetemi
vitaesték alkalmasai hogy attól féltem Viczián úrnak van talán valami
olyan érvelése is amit még nem ismerek s ami talán józanabb és elfo-gadhatóbb
lesz mint az eddig hallott román nacionalista szempontok
Aggodalmas döbbenettel gondoltam arra hogy talán még magyar szem-pontból
is van ebben a gondolatban valami jó és értelmes amit én Er-dély
elvakult fia talán elmulasztottam meglátni
De dr Viczián úr legújabb cikke megvigasztalt Érvelése gyönge és
átlátszó akár az ablaküveg Még a román tanárok érvelésénéTis gyön-gébb
Még jobban megerősítette bennem a hitet és tudatot Jvogy az er-délyi
kérdést a magyarok és székelyek kitelepítésé el nem lehet megol-dani
és nem szabad megoldani
Akár emiszi Viczián úr akár nem: Erdély magyar föld A Jorga-fék-j
román törlcnelemhamisítás „dáko-rumá-n" elméletét már régen megcá-folta
a komoly történelmi kutatás Ha valakit tehát ki keli telepíteni on-nan
hogy a többi békében élhessen az semmiesetre se ma a magyar meg
a székely hanem azok a román elemek akik az első világháború után
özönlöttek be oda osztozkodni a prédán s ott maradiak úgy az erdélyi
magyarság mint az erdélyi románsár nyakán Ugyanez történt volna
Svájcban is ha ötven évvel ezelőtt Owsnorsrágnak vagy Francioarszág-na- k adták volna oda Ellepték volna az országot az olaszok vagy' a fran-ciák
De eszébe sem jutna senkinek hogy egy „igazságos imajuldás" ér-dekében
Zürich németjeinek kitelepítésétlfvánja Legkevésbé egy zürichi
németnek
De eltekintve attól hogy Sitálin-Ceauses- cu— Viczián-fél- e áttelepítési
javaslat politikailag igazságtalan és gazdaságilag embertelen az erőszakos
áttelepítésnek mint olyannak van egy nagyon tragikus lélektani oldala is
amit mi magyarok megtanulhattunk már ae l4íes évek csángóáttelepí-léséne- k alkalmával
A sovány moldovai hegvek földjén é századokon át megmaradt csán-gó
községeket a magyar kormány — német közvetítéssel és román bele-egyezéssel
— áttelepítette a kövér bácskai földre Ellátta őket házzal ál-lattal
szerszámmal Elméletileg a lehető legsikeresebb áttelepítésnek lát
szőtt: a terméketlen sovány hegyoldalak helyett zsíros fekete szántóföl-det
kaptak a csángók a DunavöTgy legtermékenyebb földjeit
Meglepő dolog történt azonban A moldovai wá ufóknak nem
kellett a kövér föld Lapos volt Idegen Néhány hónap után már panas
kodni kezdtek s aztán egyik család a másik után kerekedett föl éjnek
idején s ott hagyta az ingyen kapott házat földet jósaágot Megszöktek
új lelcpülőbeiyUkrót a csángók
Ha a háború nem söpör végig a Kárpátokon valószínűleg mind
visseasaökdöstek volna Moidovába vagy legalább is megbújtak volna
valahol a székek hegyekben De erre már nem futotta az időböi Akit d
tudtak fogni a csendőrök azt visszavitték az új település helvére ahol
aztán a beözönlő szerbek végeztek velük De a többi hontalanná vált
csángó csak beállt szekerévé! az Erdélyből menekülők smkérsoratba s ma
már csak a Jóisten tudja hova vitte őket az országút
Viczián úr mulatságosnak találja azt a megjegyzésemet hogy ac
ember nem lábasjószág amit ide-od- a lehet terelni mint a barmot s vá-laszában
Árpádra hivatkozik aki Etelközből áttelepítette népét a Kár-pátok
medencéjébe Arról azonban úgy látszik megfeledkezik hogy az-óta
erercgyszáz esztendőnél is több eltelt Árpád népe losasnomád tör-zsekből
állott akik nyálaikat legelörőUcgelőre terelték békeidőben is
Azonkívül emlékeznünk kell arra is hogy nem vaktában vágtak neki a
világnak hanem egy régi álmot váltottak valóra: Attila örökségét keres-ték
az ígéret Földjét Végül emlékeztetni kívánom Viczián urat hogy
abban az időben még nem voltak sem vlachok sem oláhok sem romá-nok
sem egyéb megtelepedett nációk a visszamaradt hun avar saar-ványtetepttlésHt- en kívül a Kárpátmedencében majdnem üres volt ac és
alkalmas a megtelepedést - minden dákoromán politikai maszlag elle-nérc
is
Ezzel szemben Erdély székelyei és magyarjai ma már nem nomádok
Ezeréves gyökerük van abban a földben ahol őseik annak idején meg-telepedtek
Kitermeltek maguknak és az emberi világnak egy sajátos
saadag páratlanul álló erdélyi kultúrát mely kultúra mint minden kul-túra
az emberi kélek és ac adott környezet egymásra-hatásáb- ól kdetke-art- t
tehát éppen ugy nem választható el ac erdélyi hegyektől mint ahogy
a forog kultúra nem választható el ac Egei-tengert- ől Aki a székely népet
erőszakkal kitelepíti Csíkból Háromszékből Udvarhelyből ac nemzet-gyilkosság- ot
követ el függetlenül attól hogy politikai hatalomvágy ve-ae- ti ebben vagy iistggondolatlan jószándék
Ha pedig nem erőszakkal történik ez ac áttelepítés hanem rábízzák
a népre hogy egyénileg döntse el menni akar-- e vagy maradni akkor
lesznek akik ott hagyják az ezeréves otthont hogy mrgiraba dúljanak a
román clnvomástót és lesznek akik maradnak Aki elmegy at nem kel
hatat aumának sem az Alföldön sem a Dunántúlon és hamarosan kiván
dorol Ausztráliába vagy Kanadába Aki pedig ott marad
lese más választása többé mint beolvadni a romámágba
Nem Viccián úr mi nem fogadhatjuk el a javaslatát és aa a román
kormány nemzet köri fórumok elé visd áttelepítési tervét kaadeni fo-gunk
dlene körömszakadtig Ami pedig art a tétdt Illeti hagy jfegyver-r- d vették d tornak Erdélyt tehát csak fegyverrd saushtljak vissza"
cc történelmileg tdjesea liaaús Hcsnzetköri tárgyalások aagyhatalmi
ajjarciuteaések során jutott Erdéry kétszer is román kézre s aemactkuri
láffjralások és itagyhaialmi úijárendeaések során keH vhaaBkcrüljön oda
ahova tartozik: a Kárpátmedeacc politikai gaahnagl és kulturális egy- -
Attól pedig ne léltsc Viczián úr a székelyeket hogy kipusztulnak A
kunnaunista román kormány hivatalos statisrtkiája sarrtat ma kétszáz-car- r
nsagyarrai több van Erdélyben mint Intse évvel caetOtt
Erdéry s carn belül at erdélyi magyarság karyarte ssklvas ssraMémát
leteat ar biroayoa Annyira bonyohilt és sokoldalú probléma er hogy
rszeróstteni „vagoa-ltérdéss- é" ennek vagy annak a kárára nem W
bet Még csak nem is fegyveres erőben rejlik a megoldás Irhe tősége mei t
minden erőszakos megotans csak Möteges megírnia il jcseathet
A valóságban aaonban az erdélyi kérdés egyetemes imrtpai proble
ma is metvack jóaaa és igazságos mrgnldáaa égést euróaa gsaaaaágt es
politikai egyensúlyának saempont lábol H fontos A ml frlaaatank lehat
at keH legyen hugv hozzásegítsük Európát és ar égést csabrrí vilat
egy újmrtnaVaii fontosságának a fdismeréseaez Nogy felhívjuk a mUs
figyelmét arra hogv ErdéK mint földrajzi gaidaiágt és kulturális egs
aág nem a Balkánbuc hanem a Kárpátmraewéhtt tartozik Nem pedig
ar hagy egyoldalú és erőszakos inessjldasokat iavaaoha meg jobban d-seigrtcl- mk
magánkat Európától és fdadfak Erdélyt mim egv csődbe Ju-tott
birtokot mdtyd nem érdemes bajlódni többet Mi teremtettük Er-déf-vt
Mi építettük ki a maaat-essrop- ai kainkra keleti hastvajava Erdetv
a mi fcMóaségüak tehát mely lililfliifg akd kJóusm amvs
ir